Káros magyar testvérharc
A Szociál-Liberális Szövetség (USL) jelöltjei taroltak az önkormányzati választásokon
Marosvásárhelyen újabb mandátumot nyert Dorin Florea jelenlegi polgármester, aki a szavazatok 54 százalékával maga mögé utasította a 30 százalékon álló Frunda György RMDSZ-es jelöltet. Kolozsváron a különböző exit-pollok a hibahatáron belüli eredményt mutatnak Marius Nicoară és Emil Boc volt kormányfő – az USL, illetve a PDL jelöltje – között.
Az országos részvételi arány alatt, de a négy évvel ezelőttinél többen vettek részt a bánsági, közép- és dél-erdélyi, valamint a partiumi megyékben a tegnapi helyhatósági választásokon. A nap folyamán mért adatok végig ezt a tendenciát mutatták, a lapzártánk előtti utolsó, 17 órai adatok szerint országos szinten a választási jegyzékben szereplők 39,01 százaléka adta le szavazatát. A magyarok lakta megyék a sereghajtók közé tartoznak: Temes megyében 32,34 százalékos, Arad megyében 36,30 százalékos, Kolozs megyében 37,52 százalékos, Szatmár megyében 39,72 százalékos, Fehér megyében 40,24 százalékos, Hunyad megyében 40,85 százalékos, Maros megyében 41,11 százalékos, Szilágy megyében 43,09 százalékos, Bihar megyében 43,76 százalékos részvételi arányt mértek.
Markó egységet vár
Markó Béla szenátor, az RMDSZ volt szövetségi elnöke szerint rendkívül fontos, kulcskérdés a magyarság szempontjából az egységes magyar képviselet megteremtése. „Erős önkormányzatokat szeretnék, ez rendkívül fontos a következő időszakban, mert érvényesülnie kell a helyi autonómiának, a szubszidiaritás, a decentralizáció elvének, és ezt erős, hozzáértő önkormányzatok, megyei és helyi tanácsok nélkül nem lehet megvalósítani” – mondta. Markó Béla kifejtette, a két magyar ellenpárt megpróbálta gyengíteni a szövetséget, de meg van győződve, hogy a magyar választók bölcsebbek, mint az a néhány politikus, akik az RMDSZ-en kívül próbáltak pártot alapítani. „Arról is meg vagyok győződve, hogy a mostani eredmény legalább olyan jó lesz, mint 2008-ban, vagy még jobb” – szögezte le Markó Béla.
Frunda eltévedt, aztán „hazatalált”
Délelőtt 10-re érkezett családjával az Unirea gimnáziumban berendezett szavazókörzetbe Frunda György, ahol csak a terembe érve tudta meg, nem oda, hanem egy másik körzethez tartozik. „Kellett volna előre értesíteni az embereket, a sajtóban közzétenni, változott a körzet, hogy már nem ahhoz tartozunk, ahová mindig is tartoztunk. De nem történt tragédia, átmegyünk a másik körzetbe” – mondta Marosvásárhely RMDSZ-es polgármesterjelöltje.
A Mihai Eminescu Ifjúsági Házban, ahol fél órával korábban Benedek Imre, az MPP polgármesterjelöltje is leadta szavazatát, már sor volt, mire Frundáék megérkeztek, így a sor végén várakozva beszélgettek az emberekkel, akik közül többen is kifejtették óhajukat, hogy mennyire szeretnék, ha valóban megtörténne a váltás, jóra fordulna a város sorsa. A 95 esztendős Székely Lenke például elmondta, azért szavazott, mert reméli, hogy szavazatával ő is hozzájárul a változáshoz. „Nekem már lehet, hogy mindegy, de a fiatalabb generációknak nem mindegy, ki vezeti a várost” – mondta az idős hölgy.
„Ha megnyerem a polgármesteri széket, hozzáfogok mindazon tervek megvalósításához, amelyeket a kampányban ismertettem, hetente tanácskozom majd a megyei tanácselnökkel és rendszeresen a prefektussal, hogy összehangoljuk a város és a megye dolgait” – fogadkozott Frunda. Hozzátette: nem zárkózik el az együttműködéstől a tanácsba bejutott pártok képviselőivel. „Biztonságos többséget alakítanék ki a városi tanácsban, mert olyan terveim vannak, amelyeknek kivitelezéséhez stabil tanácsi többségre van szükség” – mondta az RMDSZ-es polgármesterjelölt.
A szatmáriak folytatnák
Nem mondható, hogy a teljes korrektség jegyében zajlott a választás Szatmár megyében. Az RMDSZ megfigyelői már a kora délelőtti órákban értesítették a megyei választási bizottságot, hogy az USL megbízottai listákról hívogatják az embereket szavazni. Csehi Árpád, az RMDSZ megyei elnöke feleségével szavazott az 59-es körzetben. Az őt váró újságíróknak elmondta, egy olyan csapatra szavazott, amely sikerrel tudja folytatni az eddigi munkát, biztosítani tudja a megye további fejlődését. Ilyés Gyula feleségével és két felnőtt gyermekével jelent meg a 68-as körzetben. „Korrekt és tisztességes adminisztrációra szavaztam, s arra, hogy maradjon meg a továbbiakban is a város békés, nyugodt hangulata” – mondta az RMDSZ-es polgármesterjelölt.
Ilyés Gyula szatmári polgármester győzelméért még izgulni kell
Cseke mindent megtett
„Új szemléletre szavaztam Biharért és Nagyváradért: ennek alapja azon területek azonosítása és fejlesztése, amelyeken kimagasló teljesítményt érhetünk el” – nyilatkozta Cseke Attila polgármesterjelölt tegnap reggel, miután leadta voksát Nagyváradon a 118-as szavazókörzetben. Cseke Attila elmondta, elégedett pozitív, új elemeket is bemutató kampányával. Példaként említette a 24 órás kampánymaratont, amely alkalmával sok helyen megfordult: piacokon, kórházakban, állomáson, emellett biciklizett és kocogott is. „Minden politikusnak javaslom ezt, mert közvetlenül kaphatnak információt a közösség életéről” – állította Cseke Attila, aki mindenkit arra biztatott: menjen el szavazni.
Kolozsvár belvárosában Eckstein-Kovács győzne
„Megyünk votálni… az is számít, az a votálás” – biztatta egymást két hölgy az egyik kolozsvári szavazóhelyiség előtt, mielőtt leadták volna a voksukat. Abban a körzetben, ahol Eckstein-Kovács Pétert várták a sajtó képviselői, elsősorban idősek, többen magyarok érkeztek, az exit poll felméréseket készítők elmondása szerint sok szavazatot kapott az RMDSZ jelöltje. Eckstein megszokott optimizmusát és harsány nevetését ezúttal sem hagyta otthon, a személyi igazolványát azonban szinte elfelejtette visszakérni. A szavazás után azt nyilatkozta, a kampány során végig a Szép város Kolozsvár című dalt dúdolta, és azt is szeretné, ha az ő polgármestersége alatt egy nagyon szép város lenne Kolozsvárból. Az imént említett optimizmusa azt sugallta, hogy győzni fog. Merre tovább bánsági magyarság?
„A folytonosságra, az építkezésre, a megmaradásra szavaztam ma. Arra adtam voksomat, hogy a Bánság olyan otthona legyen minden kisebbségnek, ahol élhető környezetben lehet felépíteni a közös jövőnket” – nyilatkozta Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei tanácselnökjelöltje tegnap délben Temesváron. Halász ugyanakkor kitért a választás jelentőségére is: „Ma saját magunk dönthetünk arról, hogy milyen irányba mozdul el a bánsági magyarok jövője. Erős képviselettel erős közösségeket tudunk építeni, ezért létfontosságú, hogy minél többen járuljunk az urnákhoz”.
Az EMNP megvetné lábát
Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNP védnöke tegnap délben adta le a voksát a nagyváradi Kórház utcai vérközpontban. A püspök elmondta: a templomból jött szavazni, számára hitből fakadó erkölcsi kérdés a választás. Kijelentette: pártegység helyett nemzeti egységre van szükség. Az EMNP eredményeire vonatkozó kérdésre Tőkés kifejtette: elsődleges céljuk, hogy megvessék a lábukat. Toró T. Tibor, a Néppárt országos elnöke Temesváron szavazott. A politikus elmondta: az erdélyi magyar politikában új egységre van szükség, ő pedig erre pecsételt, hiszen minden magyar pártra adott szavazat az új egységet erősíti. Új Magyar Szó (Bukarest)

Húsz év választási krónikája
Négy évvel ezelőtt történt meg első ízben, hogy közel két évtizedes hegemónia után a szociáldemokraták elveszítették a választásokat, és a demokrata liberálisok mögé szorultak.
Az 1989. évi rendszerváltást követően hatodik alkalommal járulhattak urnák elé tegnap a román állampolgárok, hogy négy évre megválasszák helyi elöljáróikat, vezetőiket.
Baloldali fölény
Az első szabad helyhatósági választást 1992-ben tartották Romániában. Azóta számos párt tűnt el Románia politikai életéből, az akkor indult politikai alakulatok közül jelenleg csak négy képviseltette magát a tegnapi választásokon: az RMDSZ, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt és a Nagy-Románia Párt. Igaz, a parasztpárti jelöltek húsz esztendővel ezelőtt a Demokrata Konvenció listáin szerepeltek.
Az első helyhatósági választást Ion Iliescu és Petre Roman Nemzeti Megmentési Frontja uralta, amely a polgármesteri tisztségek 48 százalékát – 1405 mandátumot – szerezte meg, a megyei és a helyi tanácsosok 34, illetve 40 százaléka úgyszintén soraiból került ki. Érdekes módon a mandátumok tekintetében a második helyet a független jelöltek foglalták el, 659 polgármesterük a teljes mandátumszám 22,4 százalékát jelentette, a megyei és helyi tanácsokba pedig 2684 illetve 25 független politikus került. A harmadik hely a Demokrata Konvencióé lett, 246 polgármestere 8,4 százalékos arányszámot jelentett, a helyi és megyei tanácsosi tisztségek 20,6 és 24 százaléka jutott e párszövetségnek. A húsz évvel ezelőtti helyhatósági választások nagy meglepetése az azóta már eltűnt Romániai Demokrata Agrárpárt jelentette, 232 polgármesterrel.
A Nemzeti Megmentési Front utódja, a jelenleg Szociáldemokrata Párt néven ismert Társadalmi Demokrácia Pártja nyerte a négy esztendővel későbbi helyhatósági választásokat, igaz, hogy inkább csak formailag.
Ugyan 928 polgármesterével messze megelőzte a második helyen következő, 355 polgármesteri tisztséget elnyert Demokrata Konvenciót, ez az eredmény azonban csalóka, hiszen Ion Iliescuék 2 713 095 szavazata mindössze ezerrel volt több a Demokrata Konvencióra leadott voksoknál.
A harmadik helyre a Demokrata Pártból és a Romániai Szociáldemokrata Pártból álló Szociáldemokrata Szövetség által elnyert 1 353 406 szavazat egyebek között 475 polgármesteri mandátumot ért, de még mindig jól szerepeltek a 273 polgármestert célba juttató függetlenek is.
A Társadalmi Demokrácia Pártja 2000-ben mondhatni túlnyerte magát: közel annyi mandátumot szerzett, mint az utána következő négy párt összesen: a polgármesteri tisztségek 35, a megyei tanácsosi posztok csaknem 30 százalékát vitte el, míg az elsősorban Petre Roman és Traian Băsescu által képviselt Demokrata Párt 482 polgármestere mellett a megyei tanácsi székek alig 12 százalékát mondhatta magáénak, a Nemzeti Liberális Párt és az akkor már halódó Demokrata Konvenció pedig kénytelen volt beérni 251, illetve 147 polgármesterrel. A nagy meglepetést ezúttal Teodor Meleşcanu Szövetség Romániáért pártja jelentette 283 városatyával.
Változó erőviszonyok
Négy esztendővel később már az egyensúly jegyében alakultak a helyhatósági választások eredményei. Ekkor a korábbi választások győztesének utódpártja, a Szociáldemokrata Párt csaknem 4 millió szavazatot kapott, ami a polgármester és a megyei tanácsosi tisztségek 55, illetve 38 százalékának megszerzésére volt elég, amivel az akkor már Adrian Năstase által vezetett baloldali tömörülés sokat javított négy évvel azelőtti eredményén. Csakhogy a nemzeti liberálisok maguk is 1,6 millió voksot szereztek, vagyis 443 polgármesterük lett, ami a polgármesteri tisztségek 14 százalékát jelentette, a Demokrata Párt 1,4 millió szavazata 380 polgármestert ért, ott pedig, ahol a két politikai alakulat közösen, a liberális-demokrata szövetség színeiben indult, további közel félmillió szavazatot értek el, 10 polgármesteri mandátumot – közöttük Bukarest főpolgármesteri tisztségét is – megszerezve, ráadásul a megyei tanácsoknál összesített eredményük jobb volt a szociáldemokratákénál. A nagy meglepetést Dan Voiculescu jelenleg Konzervatív Párt néven szereplő Román Humanista Pártja szolgáltatta, 24 polgármesterrel és a megyei tanácsosi helyek 5 százalékával. A helyi kiskirályok a 2008. évi helyhatósági választáson szilárdították meg hatalmukat, a választási törvény módosítása nyomán, miszerint a megyei tanácselnökök személyéről immár nem a tanácstagok, hanem maguk a választók döntöttek. Abszolút újdonság volt az is, a szociáldemokraták első ízben nem győztek, a polgármesteri helyek 30,77 százalékával a 33,58 százalékot megszerző demokrata liberálisok mögé kényszerültek, de veszítettek a helyi és megyei tanácsosi tisztségek tekintetében is. A harmadik helyen végzett nemzeti liberálisok 18 százalékos általános eredményt értek el. Igaz, Iliescuék 17 megyei tanácselnököt állíthattak, a demokrata liberálisok 14 tanácselnökével szemben.
RMDSZ: javuló eredmények
Az RMDSZ a húsz év alatt egyre jobb eredményeket ért el. 1992-ben 131 polgármestere, 121 megyei és 2616 helyi tanácsosa volt. Polgármesterei számát 1996-ban 139-re, 2000-ben 148-ra emelte. Ekkor a megyei tanácsosi listákra leadott szavazatok alapján a voksok 21,22 százalékával a legerősebb politikai szervezet lett Erdélyben. További négy év után már 186 polgármestert juttatott tisztségbe, Bihar, Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár megyében a legnagyobb politikai erővé vált, miután jelöltjeit választották meg megyei tanácselnöknek. 2008-ban az RMDSZ megközelítő eredményt ért el, bár polgármesterei száma kettővel csökkent, tanácselnöke lett viszont Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár megyében.
Bogdán Tibor. Új Magyar Szó (Bukarest)

Már a tanárokat verik a diákok
Egyre nagyobb méreteket ölt az iskolán belüli erőszak, a diákok nemcsak egymás ellen fordulnak, hanem tanáraik verbális és fizikai bántalmazásától sem riadnak vissza. A körmösök és tenyeresek ideje régen lejárt, a pedagógusok most csak a magaviseleti jegy levonásával büntethetik a helytelenkedő diákokat.
Egyre nagyobb méreteket ölt az iskolán belüli erőszak, a diákok nemcsak egymás ellen fordulnak, hanem tanáraik verbális és fizikai bántalmazásától sem riadnak vissza. A körmösök és tenyeresek ideje régen lejárt, a pedagógusok most csak a magaviseleti jegy levonásával büntethetik a helytelenkedő diákokat. „Leggyakrabban azok a gyerekek viselkednek agresszíven az iskolában, akik problémás vagy anyagilag jól szituált családokból származnak” – mutatott rá Simion Hăncescu. A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke, aki úgy véli: a diákokra kiszabható büntetéseket szigorítani kellene, mert a pedagógusok a jelenlegi körülmények között néha félnek közbelépni.
A diákok haragja tanáraik mellett az iskolai személyzetre is kiterjed. Az elmúlt héten Şcheia községben, Suceava megyében az iskola karbantartóját mentő szállította kórházba, miután egy 14 éves diák ököllel arcon ütötte. A 44 éves férfi buszmegállóban várakozott, amikor a diák váratlanul megütötte, a karbantartó leesett és beverte a fejét. A konfliktust az váltotta ki, hogy a diák az iskolában magozott, szemetelt, az esetet a szolgálatos diák a karbantartónak jelentette. Szóváltás után a férfi meghúzta a diák fülét, később egy pofont is adott neki, ezért az iskolából hazafelé menet a tanuló a karbantartóra támadt.
Tehetetlen tanárok
„Az iskolai fegyelmezésre vonatkozó előírások túlságosan megengedőek, a magaviseleti jegy levonásának sok esetben semmilyen gyakorlati haszna sincs” – mondta Simion Hăncescu. A FSLI elnöke úgy gondolja: újra be kellene vezetni az iskolából való kizárás lehetőségét és javítóintézeteket működtetni. Mivel tíz osztály elvégzése mindenki számára kötelező, csak tizenegyediktől lehet a diákokat kizárni az iskolából. „Amikor több ezer eurós autót vásárolnak a még líceumba járó diákoknak, nem hiszem, hogy megfelelő nevelésben részesítik a őket” – állította a szakszervezeti elnök, szerinte a szülők nemtörődömsége a legfőbb oka a gyerekek viselkedésének. Hangsúlyozta: megoldást kell találni a kialakult helyzetre, mert a tanárok tehetetlenek. Az anyagi megalázás mellett gyakran a tisztelet is elmarad a diákok és szüleik részéről. „Ha egy tanár megüt egy gyereket, abból rögtön rendőrségi ügy lesz, és a sajtóban is megjelenik, de ha egy diák emel kezet egy tanárra, akkor semmit sem lehet tenni” – részletezte Hăncescu.
A diákok visszaélnek a jogaikkal
„Míg a gyerekek jogairól egyre több szó esik, mi teljesen eszköztelenek maradunk a diákok agressziójával szemben, akik néha vissza is élnek a lehetőségeikkel. Még év elején, amikor a kiszabott feladatot kifogásolták, azzal fenyegetőztek, hogy feljelentenek” – magyarázta egy Maros megyei pályakezdő angoltanárnő. Tapasztalatai szerint a városi diákok sokkal agresszívebben viselkednek, mint a kisebb településeken élő gyerekek. Hasonlóan vélekedik Iszlai Loránd, falun tanító matematikatanár is, aki megkeresésünkre elmondta: a kis létszámú osztályokban nem jelent gondot a fegyelmezés, de az iskolai rend az intézmény vezetőségén is múlik. „Nálunk az igazgató sokat kommunikál a gyerekekkel, ha problémát észlel, elbeszélget a diákokkal” – mondta a pedagógus, aki szerint a tanárok gyakran nem vonják le a magaviseleti jegyeket, mert az év végi tanfelügyelőségi kimutatás kedvezőtlen megvilágításban tüntetné fel az iskolájukat. „Mikor osztályfőnök voltam, az egyik tanár jelezte, hogy gond volt az osztályomban néhány tanulóval, de amikor arra került volna sor, hogy levonjuk a diákok magaviseleti jegyét »megfeledkezett« az esetről” – mondta Iszlai.
„Annak idején diákként, mi is gondoltunk arra, hogy megverjük a tanárt, mert rossz jegyet adott, de ez csak gondolat maradt, soha nem is jutott eszünkbe, hogy megvalósítsuk” – mondta Soós Kálmán tanár. Szerinte az a diák, aki megpróbálja bántalmazni a pedagógust, nem tudja másképp kifejezni a tiltakozását, illetve megvédeni a vélt igazát, és ezután egyre többször lehet tettlegességre számítani. Kémeri Edit pszichológus szerint egy-egy ilyen súlyos kihágásért az egész rendszer felelős. „A gyerek attól lesz agresszív, hogy az akár verbális, akár fizikai erőszakot otthon is látja. A televízióban sugárzott filmek, a különböző internetes játékok, az úgynevezett celebek életstílusa, mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyerek is így viselkedjen” – magyarázta Kémeri.
Márciustól májusig országszerte több mint négyezer esetben jelentettek iskolai erőszakot, alkoholfogyasztást, lopást és diszkriminálást az okatási intézményekben. Első helyen Argeş megye áll 1014 esettel, ezt Neamţ 722, Temes 527, Hunyad 384 és Brassó megye 241 esettel követi.
Antal Erika, Bodó Rozália. Új Magyar Szó (Bukarest)

Az írott betűt ünnepelték Kolozsváron
A tavalyi rendezvényhez viszonyítva több vendég vett részt a tegnap lezárult Kolozsvári Ünnepi Könyvhét szabadtéri előadásain, a vásáron és a kötetek bemutatóin.
A Mátyás-ház előtti téren rendkívül színes vásárra került sor, ahol a legkülönfélébb érdeklődésű emberek találhattak ízlésük szerinti olvasnivalót: erdélyi viszonyokról, szórványban és tömbben élő magyarságról szóló kiadványok tucatjait állították ki a standokon, de filozófiai művek, a világirodalom nagyjai is jelen voltak szerényebb mennyiségben, valamint gyerekek számára készült igényes könyvek. Remek ötlet volt az időszakos árleszállítás, a nap egy-egy órájában olcsóbban lehetett vásárolni a különböző kiadóktól, de tapasztaltuk, hogy még alkudni is lehetett. A vásár mellett felállított színpad ritkán volt üres, hiszen a különböző tánc- és énekcsoportok mindvégig biztosították a szórakozást azoknak, akik többet időztek a Mátyás király szülőháza körüli sétálóutcákon. A könyvhét egyik legnépszerűbb programpontja a Hangzó csoda című, közös Kányádi-versmondás volt, amelyre zsúfolásig megtelt a Bocskai-ház előtti tér. A közös szavalást a TIFF meghívására Kolozsváron tartózkodó Törőcsik Mari színművésznő nyitotta meg, és a Kaláka koncertje zárta. A hangulat fokozása érdekében a Fekete-piros című vers elhangzása közben széki ruhás, „fekete-piros” táncosok járták a táncot, Kányádi soraihoz hűen, zene nélkül, néma csendben. Az egymással egy időben szervezett könyvbemutatók miatt néha kis létszámú volt a közönség. A Kriterion Könyvkiadó több művel képviseltette magát, Cseke Péter Védjegyek című kötetétől a Kincses Kolozsvár Kalendáriuma 2012 című könyvig. A kalendárium készítői folytatást ígértek, és úgy tűnik, érdemes: a kiadvány szórakoztató történeteket, hasznos információkat tartalmaz a kincses város múltjáról és mindennapjairól. Megemlékeztek a nemrég elhunyt Fodor Sándorról is, aki életének 55 évét „adta” a Napsugár gyereklapnak. A tavaly újrakezdett könyvhét elődjét első alkalommal 82 évvel ezelőtt, 1929 májusában szervezték meg, és Supka Géza író, újságíró ötlete alapján valósult meg:„könyvnap rendeztessék, amely az írót és a közönséget közvetlen kontaktusba hozza egymással, hogy ezen a napon egyszer egy évben a könyvírás és a könyvkiadás művészete is kimenjen az utcára, éspedig ingujjban, közvetlen, bohém formában”.
Kustán Magyari Attila. Új Magyar Szó (Bukarest)

/vezércikk/
Kövér-effektus
Általános apátia jellemezte a tegnap lezajlott helyhatósági választások kampányát, a polgármesterek egyetlen fordulóban történő megválasztása csillapította a jelöltek harci kedvét. Az esélytelenebbek nem fektettek energiát korteshadjáratokba, a fordítás lehetőségét jelentő második forduló hiányában beletörődni látszottak sorsukba. A fegyvercsörgés elmaradása a választások tét nélküliségét sugallta. Ám a vasárnapi szavazás távolról sem volt tét nélküli.
A ma nyilvánosságra hozott eredmények meghatározzák az őszi parlamenti választások előtti politikai hangulatot: a nem várt siker energiát ad, a hirtelen csalódásnak fékező hatása van a szavazatokért folytatott küzdelemben. Így például a kormányon lévő Szociál-Liberális Szövetség vezetői számára hatalmas csalódás, ha nem szerezték meg a helyi és megyei tanácsosi listákra leadott szavazatok több mint ötven százalékát. Aggodalomra lehet is okuk, éppen azért, mert hatalmon vannak, a hatalom pedig erodál: a parlamenti választásokig hátralévő idő nem nekik dolgozik majd, így jelentősen csökken annak az esélye, hogy ősszel megszerezzék a mandátumok abszolút többségét. Így nem csak a könnyedén jött miniszterelnöki tisztséget veszíthetik el, de az ősellenség Traian Băsescu államfőt sem tudják a helyéről elmozdítani. A Demokrata Liberális Párt számára nem az ötven, hanem a húszszázalékos eredmény jelenti a pszichológiai küszöböt. Húsz százalék alatt a PDL-t már nehezen állítja meg bármi is azon a lejtőn, amelyen a kormányzás évei alatt elindult. Kudarc esetén Emil Boc alól bizonyosan kicsúszik a pártelnöki szék, és ezt csak úgy kerülheti el, ha megnyeri Kolozsváron a polgármester-választásokat. Ha ez nem sikerül, utódlásáért megindul a párton belüli küzdelem, amelyben a korábbi első számú esélyesnek tartott Vasile Blagának – kampányfőnökként – már nem lenne ildomos részt vennie. A kampányt jellemző általános apátiát egyébként csak Nyirő József újratemetési kísérlete és Kövér László magyar házelnök nyilatkozatai törték meg. A magyarországi politikus erdélyi látogatását kísérő médiazaj nem csak a magyar szavazatokat befolyásolhatta, mint sokan hinnék, hanem a románokét is. Hogyan járt el például tegnap az a szatmárnémeti román ember, aki néhány hete még magyar jelöltre, Ilyés Gyulára adta volna szavazatát, ám időközben megtudta, hogy „a magyarok újra akarták temetni Romániában a romángyűlölő, fasiszta írójukat”? Kire szavazott az a marosvásárhelyi román választó, aki szívesen támogatta volna Frunda Györgyöt, ám eljutott hozzá a hír, hogy egy magyarországi közjogi méltóság barbároknak nevezi a román hatóságokat? A választ ma már tudni fogjuk.
Cseke Péter Tamás. Új Magyar Szó (Bukarest)

Kétszáz érv
Az eddigi adatokból levonható és az őszi parlamenti választásokra érvényes következtetés az, hogy az RMDSZ aligha kényszerül versenytársaival tárgyalásra a jelöltek kiválasztásáról. Sokkal inkább azt kellene elérni, hogy a most kijátszott magyar kártya valahogy visszakerüljön a pakliba. Feltéve, ha Budapest megint nem avatkozik be a lapok osztásába. Szűcs László vezércikke.
Ablakon kidobott pénznek bizonyult a Fidesz által masszívan megfinanszírozott próbálkozás arra, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt jelentős pozíciókat szerezzen a romániai önkormányzatokban. Még az első nyilatkozatokban emlegetett második helyezés a romániai magyar politikai versenyben is erősen vitatható, hiszen olyan részsikerek sem jellemzik az EMNP szereplését, mint a Magyar Polgári Párt jelöltjének győzelme Gyergyószentmiklóson, Gyergyóalfaluban vagy Szovátán. Félsikerről is legfeljebb abban az értelemben beszélhetünk, hogy indulásukkal a versenypárti jelöltek megakadályozták, hogy magyar polgármestere maradjon Szatmárnémetinek, illetve magyar vezetője a Maros és a Szatmár megyei tanácsnak. Persze, nincs az a rossz eredmény, amit ne lehetne diadalként kommunikálni. Jellemző, hogy a magyar köztévében vasárnap este a jobb sorsra érdemes bukaresti tudósító is csak azt tudta kidomborítani: a Néppárt sikeréről árulkodik az a tény, hogy az RMDSZ-szel és az MPP-vel szemben nem vesztett mandátumokat. Ami igaz, hiszen nem is volt nekik. A legnagyobb veszteségeket mindenképpen Kövér László kegyeleti ámokfutása okozta, hiszen egyértelműen erősítette az etnikai szavazás jellegét az erdélyi városokban, sokkal jobban megmozdítva a román szavazókat, ami közvetve olyan kellemetlen meglepetéseket okozott, mint Ilyés Gyula szatmári, illetve az eddigi bánsági sikerember, Kaba Gábor zsombolyai vagy Nagy András szászrégeni veresége. Kellett mindehhez, persze, az is, hogy a román politika és a média lecsapjon a magyar témára, a Nyirő-ügyre, a magyar házelnök korteskörútjára, vagy Orbán Viktor minapi bukaresti útjára, ahol a magyar kormányfő nem azt kereste, miként rendezze a viszonyt a Ponta-kabinettel, hanem azzal a Traian Băsescuval tárgyalt, akinek pártja vasárnap katasztrofális vereséget szenvedett.
Egyébként a Tőkés védnöksége alatt álló Néppárt számára különösen fájdalmas csalódást jelenthet a volt püspök számára hazai pályának számító Bihar megyében mutatott teljesítmény, az, hogy miközben az RMDSZ Margitta város visszanyerése mellett valamennyi eddigi polgármesteri tisztségét megőrizte, az EMNT amellett, hogy nem nyert polgármesterséget, szorossá sem tudta tenni az eredményt, s mind a megyei tanács, mind a nagyváradi tanács esetében az 5 százalékos küszöb alatt maradt. Az okok elemzése majd a végleges eredmények ismeretében lesz igazán aktuális, ám az most egyértelmű, hogy a kampány utolsó napjaira eldurvult negatív kampány nem járult hozzá a néppárti, polgári párti eredmények javulásához, illetve a magyar szavazói kedv élénküléséhez. Ezzel együtt a kétszáz RMDSZ-es polgármester győzelme olyan eredmény, ami talán magukat a Szövetség vezetőit is meglepte.
Az eddigi adatokból levonható és az őszi parlamenti választásokra érvényes következtetés az, hogy az RMDSZ aligha kényszerül versenytársaival tárgyalásra a jelöltek kiválasztásáról. Sokkal inkább azt kellene elérni, hogy a most kijátszott magyar kártya valahogy visszakerüljön a pakliba. Feltéve, ha Budapest megint nem avatkozik be a lapok osztásába. Erdélyi Riport (Nagyvárad)

Nyelvpolitika, nyelvi jogok, nyelvhasználat
Nyelvpolitika, nyelvi jogok, nyelvhasználat a Kárpát-medencében címmel tartott szimpóziumot pénteken Budapesten, a Magyarság Házában a Nemzetpolitikai Kutatóintézet, ahol többek között Beretka Katinka, a Magyar Nemzeti Tanács hivatalos nyelvhasználattal megbízott tanácsosa is előadást tartott.
A rendezvényt Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai ügyekkel megbízott helyettes államtitkár nyitotta meg, aki beszédében kiemelte: a magyar állam feladata a külhoni magyar közösségekkel együttműködésben elérni, hogy mindenki tökéletesen elsajátíthassa anyanyelvét, azt félelem nélkül használhassa, és ne adja fel. Kiemelt nemzetpolitikai célnak nevezte, hogy a külhoni magyarságot, a kisebbségeket valamilyen módon a „magyar anyanyelvű színterekhez kössék”. „A megfelelő nyelvstratégia megalkotásának előfeltétele, hogy pontos helyzetelemzést készítsünk a szomszédos országok nyelvpolitikájáról, valamint az unió által biztosított vagy hiányzó lehetőségekről” – emelte ki Répás Zsuzsanna, aki arról is említést tett: számos esetben tapasztalunk olyan intézkedéseket a szomszédos országok részéről, amelyek hátrányosan érintik a magyar nyelvhasználatot. „Minden ember számára az anyanyelve jelenti a kulcsot múltja, gyökerei, ezáltal saját maga megismerésére, és erre mindenkinek a szülőföldjén van a legnagyobb esélye” – hangsúlyozta. A helyettes államtitkár ismét kiemelte: szeretnék felhívni a magyar szülők figyelmét, hogy elsősorban az ő feladatuk, hogy magyar oktatási intézményeket részesítsenek előnyben gyermekeik óvodába, iskolába íratása során. Szólt a külhoni magyar joghallgatóknak hirdetett Szász Pál-ösztöndíjprogramról és a magyar jogsegélyszolgálat kialakításáról is.
Hammerstein Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkára arról beszélt: olyan differenciált nyelvstratégiára van szükség, amely figyelembe veszi a magyarul beszélő közösségek eltérő helyzetét. „Kultúránk jövője szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy a magyar nyelvközösség Európában példátlan mértékben, megosztva, nyolc külön államban él” – emlékeztetett Hammerstein Judit, aki szerint Magyarországnak támogatnia kell a magyar köznyelv határon túli megőrzését is, mert ez a nyelvváltozat nemzeti kultúránk hordozója, az összetartozás egyik legfontosabb tényezője.
A szimpóziumon anyaországi és külhoni szakértők, nyelvészek, jogászok, történészek elemezték különböző aspektusokból a nyelvpolitikát, a nyelvi jogok helyzetét, illetve a nyelvhasználatot a határon túli területeken. Andrássy György egyetemi tanár például azt vizsgálta: hivatalos nyelvvé válhat-e a magyar Szlovákiában és Romániában, ezen belül pedig azt, hogy a nemzetközi jog elősegítheti-e ezt a folyamatot. Megállapítása szerint „a szóban fogó magyar törekvések összhangban vannak a nemzetközi tendenciákkal, ezért ilyen körökben támogatásra számíthatnak”.
Péntek János, a kolozsvári Szabó T. Attila Nyelvi Intézet munkatársa azt emelte ki előadásában, hogy a nyelvi tervezés alapprogramja a határtalanítás. „Stratégiai elképzelések vannak a nyelvről, stratégia azonban nincs” – hangsúlyozta, hozzátéve: a többségi nemzeteknek általában van nyelvstratégiájuk, s azt következetesen érvényesítik is. Lehetséges közös nyelvstratégiai célokként egyebek mellett a magyar nyelv térvesztésének lassítását, megállítását, megfordítását, a nyelvi műveltség színvonalának emelését említette.
Érdekes előadást tartott Csernicskó István (a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyettese) és Ferenc Viktória (nyelvész) A kisebbségi nyelvhasználat jogi keretei és azok gyakorlati alkalmazhatósága Kárpátalján címmel. Emlékeztettek, hogy Ukrajnában egyetlen államnyelv létezik jogi szempontból (az ukrán), azonban a gyakorlatban az ország jelentős területein az orosz nyelv uralja a médiát és a mindennapok nagy részét. Szoták Szilvia nyelvész a burgenlandi gyakorlatról szólva arra emlékeztetett: a kisebbségi jogok megléte sem garancia arra, hogy azokkal a kisebbség tud vagy akar is élni. Horváth István egyetemi tanár a romániai tapasztalatokat összegezve elmondta: a nyelvi jogokat egyéni jogok biztosítják, állami-nemzeti tolerancia érvényesül a másságát érvényesíteni akaró és tudó polgárral szemben, ami például abban is kifejezésre jut, hogy az állam támogathatja azt a diákot, aki lakóhelyén nem tanulhat anyanyelvén, azonban közösségi szinten ugyanez nem tapasztalható.
Beretka Katinka, az MNT hivatalos nyelvhasználattal megbízott tanácsosa a vajdasági magyarság nyelvi stratégiáját ismertette, mondván, Ukrajnától és Romániától eltérően Szerbiában nincs államnyelv, csak hivatalos nyelv, azonban a Vajdaságban nemcsak a szerb számít hivatalosnak, hanem a kisebbségi nyelvek is, a jogi keretek tehát adottak ahhoz, hogy a helyzet biztatónak legyen nevezhető, a gyakorlatban azonban akadnak gondok és ellentmondások. Utóbbiakra példát idézve mondta el: létezik magyar oktatás, azonban a tanfelügyelőknek nem kell tudniuk magyarul. Hasonló visszásságok tapasztalhatóak a bíróságok, közigazgatási eljárások gyakorlatában is.
A szimpózium zárásaként a résztvevők a nyelvi jogok kiterjesztésének lehetőségeiről beszélgettek, s megismerkedhettek a nyelvhasználati útmutatókkal is.
Mihájlovits Klára. Magyar Szó (Újvidék)

Frigyre lépni a szülőfölddel – A székelység története: – sikertörténet
Egyed Ákos akadémikus legújabb kötete, A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig (Pallas-Akadémia Csíkszereda, 2006) Székelyföldön sikerkönyv, a hatodik szerzői estre Sepsiszentgyörgyön már az ezres példányszámon felüli újranyomott kötetek kerültek, s a találkozó résztvevői közül többen több példányt is dedikáltattak a szerzővel. A könyv sikerének több összetevője van, mindenek előtt Egyed Ákos személyi hitele, az erdélyi történetírók, a találkozón név szerint is említett Benkő József, Szádeczky Lajos, Orbán Balázs nyomdokain járó írói-emberi következetessége, a szülőföldszolgálat általuk felállított mércéjének tisztelete. A siker forrása az is, hogy az ugyancsak a Pallas-Akadémia gondozásában 1998-ban megjelent két kötetes Erdély 1848-1849 megjelenése után hamarosan közkedvelt, népszerű olvasmánnyá vált, eredményesen tudta összehangolni a tudományos kutatás adatait és tényeit a tudománynépszerűsítéssel. Szóval a „jót, s jól, ebben áll a nagy titok” helyzetével és állapotával van dolgunk, Egyed Ákos oly módon „szánt és vet”, hogy nem kell másra hagynia, könyveivel, tudományos közéleti szerepvállalásaival maga is meghozhatja az áldozatot.
A jeles szerző miért is nevezi szinte kihívásként sikertörténetnek a székelység történetét? A válasz olyan egyszerű, mint amilyen kézenfekvő: a székelység, „annyi balszerencse közt, és oly sok viszály után” mindmáig megmaradt és együtt maradt ősi szállásterületén, a Kárpátok dél-keleti sávjában. A történelmi Erdély magyarsága Székelyföld kivételével elfogyott, sziget- vagy szórványmagyarsággá vált, kisebbségbe szorult.
Egyed Ákos hatalmas történeti tényanyag birtokában gondolja újra, hogy a székelység megmaradásnak mi a titka és mi a nyitja. Könyvét négy fejezetre tagolja. Legelőbb A székelyek a magyar királyságban, ezt követően Az erdélyi fejedelemség korával ismerkedhetünk meg, harmadik históriai stáció A székelyek a Habsburg birodalomban, majd, zárófejezetként A székelyek az Osztrák-Magyar Monarchiában győz meg arról, hogy a székely megmaradás nagy titka az autonómia, az önkormányzatiság, a székely szabadságjogok bármi áron, vérrel, az élet árán is megvédendő következetessége. Miután ezt a tanulságot a könyvből összecsomóztuk, fogalmazzuk meg, hogy a könyv általános sikerének az alapja, az, hogy az olvasó számára egyértelművé teszi: azért alakulhatott így a különböző történelmi korszakokban a székelység sorsa, mert képes volt évszázadok hosszán át arra, hogy az elkerülhetetlen változásokhoz alkalmazkodjon, de szabadságát, közösségi jogait és ennek gyakorlását képes volt fegyverrel, diplomáciával és tollal is megvédeni.
Ez történik a magyar királyság idején a 16. századig, az erdélyi fejedelemség létrejöttéig.
Egyed Ákos a székelység magyar királyságbéli sorsának taglalását megelőzően, bevezető helyett a népcsoport sokat vitatott eredetéről is szól. Ebben a bozótosban az egymásnak feszülő elméletek és ellentétek miatt nehéz ösvényt vágni. A szerző négy székely eredetet firtató históriai áramlatot vázol fel. A sort Anonymusszal nyitja, s amúgy „magyar módra” a Névtelen Jegyzőt nem oktatja ki, „nem leplezi le”, hanem megállapítja, hogy P. Dictus Magister és az őt követők nyomán az egész magyar középkorban szilárdan élt az a hit, hogy a székelyek Attila hunjainak a maradványai. A Névtelen Jegyző szerint tehát a székelyek Pannóniában csatlakoztak a magyar honfoglalókhoz s egyik vezérükkel indultak Erdély felé.
A 13. század jeles krónikaírója, Kézai Simon is azt írja, hogy a székelyek a hunok maradványai, „s mikor hírét vették, hogy a magyarok másodszor is visszatérnek Pannóniába, elébük mentek Oroszország végeire, s miután együttesen Pannóniát elfoglalták, abban részt kaptak, de nem Pannónia síkságán, hanem a blakokkal együtt a végek hegyeiben nyertek osztályrészt.”
A hun származást vallja a későbbiek során a székely történelem és kultúra nagy kutatója, Orbán Balázs, de ezt fogalmazza meg sok jeles erdélyi történetíró is – Nagyajtai Kovács István, Jakab Elek és Kőváry László is.
Egyed Ákos könyvében nyomatékosítja, hogy a székelység többsége ma sem mond le a hun származás hagyományáról, s azt vallja, hogy ez a népcsoport már a magyar honfoglalás előtt a Kárpát-medencében volt.
Ehhez az elmélethez és meggyőződéshez kiegészítésként annyit fűzhetünk hozzá, hogy a mai török népek körében mélyen meggyökerezve él a magyarok, s ezen belül a székelyek hun származása, s Attilát a magyarok és az ótörök népek közös őseként tisztelik. A hun-török rokonság lehetőségét Hóman Bálint sem vetette el.
A történészek jelentős csoportja a magyarsághoz csatlakozott rokonnépnek tartja a székelyeket, a harmadik elmélet szerint a székelyek eredetileg is magyarok. Egyed Ákos kiemelten foglalkozik László Gyula „kettős-honfoglalás” elméletével, majd a maga véleményével zárja az eredetet taglaló fejezetet: „E könyv szerzője olyan „csatlakozott” népet lát a székelységben, amely a magyarral nagyon közeli rokon lehetett, hosszú ideig együtt élt vele, magyar anyanyelvűvé vált, s a honfoglalás előtt betelepedhetett a Kárpát-medencébe, így a csatlakozás már itt történhetett. (kettős honfoglalás). Tény azonban, hogy a székelység, amióta írott történelmünkben feltűnt, magyarul beszélt s magyarságát sohasem tagadta meg.”
A székelység rövid történetének leginkább újragondolt időszaka a népcsoportnak a magyar királyság keretében elfoglalt helye és szerepe, székely identitásának megőrzése, az az időszak, amikor a szállásterületből haza lesz.
A szerző kiemelten foglalkozik az első nagy megpróbáltatással, a tatárjárás és a székelyek viszonyával. Megállapítja, hogy miután megtelepedtek a székelyföldi szállásterületet felosztották a nemzetségek (hadcsoportok) között, tehát már akkor kezdik kialakítani területi-közigazgatási szervezeteiket, a székely székeket. Ezekhez igazították az egyházi és a hadrendszert, a székelység minden tisztséget az önmaga soraiból választott személyekkel töltetett be, kivéve a székely ispánt, akit a király nevezett ki.
A letelepedés első tűzpróbája az 1241-es mongol betörés, a mohi csata utáni kárpát-medencei állapot, amikor is a tatár pusztítások következtében az egész terület siralomvölggyé vált, kivéve terra Siculorum-ot, amelyet, a feltételezések szerint nem ért akkora pusztítás, mint az ország többi részét. Ennek közvetett bizonyítékai vannak: mindjárt a tatárjárást követően a székely csapatok hadjáratokban vesznek részt, V. István király hadi érdemeikért a Kézdi székelyeknek adományozza a mongolok pusztítása miatt lakatlanná vált Aranyos földjét, ahol rövid idő alatt 18 falut alapítottak, s létrehozták a hetedik székely széket.
Székelyföld autonómiájának megalapozása a székely önigazgatás intézményeinek, a székely nemzetgyűlésnek, a székeknek és a falvaknak a rendszerbe szervezése volt, az a folyamat, amelynek eredményeképpen a szállásterületből mintegy évszázadnyi idő alatt létrejött terra Siculorum, Székelyföld, azaz a székely haza. A székelyek a magyar királyság keretében bekerültek az országos társadalmi erők körébe, helyük volt az országgyűlésben. A királyi vármegyéktől elütően minden székely széknek saját hada volt, létrehozták az általános közgyűlés, a nemzetgyűlés intézményét, a székeknek is joguk volt közgyűlések meghirdetésére. Érdekes és izgalmas dolog, hogy az ispán által összehívott nemzetgyűlésnek nem volt állandó székhelye, mai fogalmakat visszavetítve „vándorgyűléseket” is tartottak, s a székelyföldi köztudatban a települések közötti versengésben-vetélkedőkben még ma is sorolják, hogy az adott faluban hány „országgyűlést” tartottak.
A székely településrendszer, a faluhálózat kialakítása, a városok megjelenése, ezek hierarchiába sorolása és megnevezése erős magyar identitásról tanúskodik. Ennek bizonyítására Egyed Ákos Bogáts Dénes nyomán a szállás, falu, község, vár, város szavainkat a legrégibb magyar megnevezések között emlegeti, s ezekhez társítja a települések részneveit, a ház, lak, temető, sír, szer, szeg (falurész), táj, út, határ, dűlő, nyomás szavainkat.
A falurendszer kialakításával a székelység végleg hazát teremtett a maga szállásterületén. Ezt, jellemző módon saját szavaiba öltöztette, önigazgatási szervezettségével, intézményeivel és fegyverrel is védelmezte minden elidegenítési és rombolási szándéktól. A szülőföldhöz ragaszkodás, a szülőföldszeretet ebben a rendszerszerűen megszervezett és működtetett hagyományban gyökerezik.
Szövegemből kiszólva mondom, hogy ez a nyitja annak, hogy amikor a falurombolás, a nyelvi tiltások időszaka ránk rontott, a székelység akár ösztönösen, akár tudatosan úgy védte, védelmezte saját szavait, mint valaha az országhatárt vagy a várait, Kányádival szólva ezekben az ínséges időkben hozzálátott, hogy „begyűjtse az anyanyelvi szókat”. Abban az időszakban, amikor a településneveket – szülőfalunk nevét – nem lehetett magyarul leírni, az újságírók, de mások is kultuszt teremtettek, hogy a jelentéssel bíró gyönyörű tájnevek tömkelegét írásaikba, a közbeszédbe építsék, s ily módon egy tiltott szó mellé testőrként őrző-védő szolgálatot teljesítve tucatnyi szemléletes kifejezést állították.
Számunkra ezért furcsa, hogy a legalattomosabb és eredményesebb falurombolást a szülőföld öleléséből rég kiszakadt csoportosulások a Kárpát-medence sok helyén mondhatni zokszó nélkül vihetik végbe.
Témánkhoz visszatérve Székelyföld katonai szervezettsége, katonai rendje, önkormányzati intézményei, önálló jogrendje, az öröklött szabadságjogok olyan védettséget biztosítottak számára, amely a fennmaradását, s a hatalmas vérveszteségek, az elvándorlás kényszerítő körülményei ellenére a föld megtartó erejét növelték. S amikor az öröklött szabadságjogok, az autonómia veszélybe került, képesek voltak saját elöljáróik, akár a király, később az erdélyi fejedelmek ellen fordulni. Fegyverrel is. De a pártütők ellen is maguk szabtak törvényt. Egyed Ákos „rövid története” alapjában és mélyen áthallásos mű, az erdélyi, illetve a székelyföldi autonómia törekvéseknek olyan históriai megalapozása és támasza, amelynek széleskörű ismertsége nem csak a székelység számára lenne hasznos. Lefegyverző és megszégyenítő fegyver azok számára, akik közönnyel viseltetnek a magyar megmaradás ügye iránt, mert ezt, sok esetben az anyaországnak vélt térség közepén is veszély fenyegeti.
A könyvnek, ajánlott olvasmányként ott kellene lennie minden magyar család könyvespolcán, s akkor nem indítanának szégyenletes csatározásokat a nemzeti szimbólumok, zászlók, jelvények, turulmadarak, kerecsensólymok, (magyar és székely) himnuszok ellen, és, főleg, nem „románoznák” le, hogy a finomabbik kifejezést használjam, az erdélyi jövő-menőket a Kárpát-medencében, akik kevésbé sem jött-mentek.
A székelyek rövid történetét bemutató népes és nagy sikerű szerzői esteken az is eszünkbe jutott, hogy miként lehetne ezt a könyvet vagy ennek egyik még rövidebbre fogott változatát más nyelveken is hódító útjára indítani, s a közönyös és közömbös Európában szellemi szálláshelyet keresni annak históriai ténynek, hogy a Terra Siculorum az európai autonómiák történetében is előkelő és, főleg, tanulságos helyet érdemel, és autonómiát teremtő igyekezetünkben nem feltétlen és nem minden áron kell csak idegen mintákba fogózkodnunk.
Egyed Ákos új könyvét olvasva, és ezt, különösen most, március idusa táján a kétkötetes Erdély 1848 – 1849 mellé illesztve, a magyar megmaradás két sikerkönyvét lapozva érzékelheti az érdeklődő, hogy jó magyar embernek lenni, s ezekből a munkákból meríthet erőt és bátorságot, hogy közösségi ünnepeit, „ország- és nemzetgyűléseit”, zászlóit és szavait lobogtatva korlátozás nélkül ünnepelhesse.
A székelység „másságát” és „azonosságát” a magyar és a székely himnusz együttes éneklése érzékelteti. Ez olyan kettős identitás kifejezése, amely az 1848 március 15-i Kiáltvány 12. pontját, az „Unio” szellemiségét a határok fölé emeli. És eközben, minden hatalmi eljárás, betartás, magyar pártütés ellenére a székely székekben hasasodnak a dossziék a Székelyföld autonómiájáért rovatokba gyűjtött aláírásokkal.
2oo7. március 9.
Sylvester Lajos
Írás a szerző Frigyre lépni a szülőfölddel – Az összetartozás tudati rezdülései című könyvéből. Erdély.ma

Kihirdették a „Nagy Testvér"-törvényt
Traian Basescu államfő kihirdette kedden az Európai Unió adatmegőrzési irányelvének életbe léptetésére vonatkozó jogszabályt, amelyet a média „Nagy Testvér"-törvényként bélyegzett meg.
A törvény arra kötelezi a telefon- és internetszolgáltatókat, hogy fél évig tárolják és szükség esetén a bűnüldöző szervek rendelkezésére bocsássák előfizetőik hívásainak és levelezésének minden adatát, a tartalom kivételével.
A mobilszolgáltatók eddig is tárolták előfizetőik híváslistáit. Az viszont többletkiadást jelent számukra, hogy – a bűnüldöző szervek kedvéért – a hívásindítás, illetve a hívásfogadás helymeghatározását és az írott üzenetek adatait is fél évig megőrizzék. A szolgáltatók ezért, anyagi megfontolásokból tiltakoztak az uniós irányelv bevezetése ellen.
Az emberjogi szervezetek a levéltitok megsértését, az ártatlanság vélelmének felfüggesztését, a magánélethez való jog megkérdőjelezését látják az adatgyűjtésben: szerintük egy ilyen adatbázis kialakítása potenciális bűnözőként, gyanúsítottként kezel minden állampolgárt.
Az oknyomozó újságírók azt kifogásolták, hogy az adatmegőrzési irányelv miatt már nem garantálhatnak névtelenséget információforrásaik számára.
A civil társadalom által bírált jogszabály első változatát 2009-ben a román alkotmánybíróság gáncsolta el, s az uniós irányelv gyakorlatba való átültetésének késése miatt az unió beindította Románia ellen a kötelezettségszegési eljárást.
A jogszabályt kisebb módosításokkal végül elfogadta a parlament, ugyanis az ország napi 30 ezer eurós bírságot kockáztatott azzal, hogy nem veszi át az uniós irányelvet.
Az államfő által kedden kihirdetett jogszabályba bekerült egy olyan előírás, miszerint a bűnüldöző szerveknek a híváslista bekérésétől számított 48 órán belül tájékoztatniuk kell az érintettet arról, hogy vizsgálat folyik ellene – kivéve, ha az illetőt a nemzetbiztonság veszélyeztetésével gyanúsítják.
Európában nem Románia az egyedüli ország, ahol lázadoztak a mindent megfigyelő „Nagy Testvér" ellen. Az adatmegőrzési irányelv alkalmazását a német alkotmánybíróság is visszautasította. MTI. Erdély.ma

Papírforma Erdélyben
Az a tény, hogy az RMDSZ vasárnap hatalmas fölénnyel utasította maga mögé magyar riválisait, cseppet sem meglepő. Még csak nem is fejlemény – papírforma.
Akik azt gondolták, hogy a két polgári-jobboldali párt, Szász Jenő MPP-je és a Toró-féle EMNP néhány hét alatt lefaragja két évtizedes hátrányát, alaposan tévedtek. Egyik alakulat sem ismeri annyira a bukaresti hatalmi praktikákat, mint az RMDSZ, sem pénzük, sem hátterük, sem társadalmi beágyazottságuk nem olyan, mint a Kelemen Hunor vezette érdek-képviseleti szervezetnek. Az RMDSZ húsz éve azt hangoztatja, hogy nélküle nincs magyar élet Erdélyben, és ezt valóban botorság vitatni. A szórványban, ahol az RMDSZ jelenti az anyanyelvet, a tolerancia egyetlen esélyét, egyszóval mindent a kisebbségi létben, a másik két párt eddig sem rúgott labdába. Most Székelyföldön is az RMDSZ kerekedett felül, és a tulipán jegyében kormányozza majd a legfontosabb városokat, falvakat.
Az RMDSZ korifeusai óriási baklövést követnek el, ha most hátradőlnek, és ünneplik magukat. Legyőzték ugyan magyar riválisaikat, de azért azok is ott lesznek az önkormányzatokban. Arról nem is beszélve, hogy a változás csírája megfogant az erdélyi magyarságban: Szászék és Toróék most még csak szerény alternatívát kínáltak, de néhány év múlva egészen más lehet a helyzet, ha az RMDSZ továbbra is adós marad az erdélyi magyarság valódi sorskérdéseire adott válaszokkal.
Mert Erdélyben, szórványban vagy többségben, korántsem olyan jó a helyzet, ahogyan azt Kelemenék kampánya sugallta. A fejlődés – úgy önmagában – meglehetősen megfoghatatlan dolog: nehéz eldönteni, hogy a leglátványosabb változtatásokat (úthálózat, infrastruktúra, szaporodó vállalkozások) egy-egy erdélyi városban az RMDSZ szállította-e házhoz, vagy az általános romániai változásokból fakadtak. Erdélyi honfitársaink persze hihetnek a kis lépések politikájában, és ez rendjén is van, a baj csak az, hogy az apró araszolgatások nem mindig segítik a megmaradást.
Mert a romániai magyarság, éppen úgy, mint a Kárpát-medence többi elszakított nemzetrésze, versenyt fut az idővel. Ebben a küzdelemben nem mellettünk szólnak az esélyek: ha a statisztikák rideg világát tekintjük, semmi jót nem várhatunk.
Tulipános győzelem ide, fanfár oda: ha a Bukaresthez nőtt lobbisták, az örökös szenátor-üzletember és köre, valamint az RMDSZ-ifjútörökök – akik, mint elnézem, most éppen az örökös szenátor-üzletembert és barátait próbálják kiszorítani – nem mernek olykor nagyot lépni, és örökké megalkudnak, az erdélyi magyarság néhány emberöltőn belül végleg visszaszorul a Székelyföldre.
Azt ismerik, hogy a mostani kampányban elvetődik az RMDSZ-politikus a felcsíki faluba? Győzi, győzködi a csíki bácsit, hogy szavazna mégis rá, minden érvet elmond, valamennyi jótéteményét felsorolja. Aztán amikor nagyot fújtatva hátradől egy óra múlva, az öreg székely megböki a szalmakalapját, és így szól:
– Ahhoz képest, hogy román az úr, szépen megtanult magyarul.
A csíki bácsi most még az RMDSZ-re szavazott. Még akkor is, ha „román létére” csak magyarul buggyantotta ki választási szövegét a mi bukaresti emberünk. De hogy a politikában semmi sincs kőbe vésve, az is biztos, az élet megy tovább, és hamarosan kiderül, valóban olyan fényes-e az RMDSZ kínálta jövő.
Magától az RMDSZ-től pedig annyit kérhetünk a világ magyarsága nevében, hogy legyen nagyvonalú győztes. Ha már Marosvásárhelyt elbaltázta – a másik két magyar párttal egyetemben –, legalább lélegezni engedjen másokat. Például ha Gyergyószentmiklós újraválasztott MPP-s polgármestere ismét felkerekedik Bukarestbe, és kijár ezt-azt több tízezer magyarnak a Gyergyói-medencében, ne az RMDSZ fogja le az aláírásra lendülő román kezet.
Mert ez, ugye, alávaló tempó… Az volt eddig is, és ezután is az: mindenféleképpen mocskos játék, ha magyar tart be a magyarnak.
Szentesi Zöldi László
Magyar Hírlap. Erdély.ma

A Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület pályázati kiírása
Kik pályázhatnak?
Pályázhatnak olyan szülők/gyámok, akiknek igazolhatóan kiváló képességű gyermeke a 2011-2012-es iskolai évben magyar nyelven tanult 7, 8, 9. vagy 10. osztályban, és/vagy ilyen magyar tannyelvű osztályba fog iratkozni a következő tanévtől, és akik teljesítik az alábbi feltételeket:
A család anyagi helyzete nem teszi lehetővé a gyermek továbbtanulását; az egy főre eső reális jövedelem nem haladja meg a havi nettó 400 RON-t.
A szülő vállalja, hogy támogatás esetén legalább érettségiig tőle telhetően biztosítja gyermeke továbbtanulását magyar nyelven.
Csak olyan tanulók szülei pályázhatnak, akiknek gyermeke legalább 8,50-es általánost ért el az előző tanévben. Kérjük, ne pályázzanak olyanok, akik rendezett, jó körülmények között élnek, mert ezzel visszaélnek a támogatók szándékával, és az igazán rászorulókat foszthatják meg a támogatástól. Ne pályázzanak vállalkozók, sem olyanok, akik iparosként vagy mezőgazdasági jövedelemből biztosítani tudják családjuk megélhetését.
A pályázat leírása
A kedvezőtlen környezetben élő és anyagi gondokkal küszködő családok gyermekei hovatovább kiszorulnak az oktatásból, esély és támogatás híján tehetségek kallódnak el nagy számban. A jelképesen „Fogadj örökbe” címet viselő, a világ magyarságához intézett felhívás támogatókat keresett és talált tehetséges erdélyi magyar gyermekek oktatási támogatására. Amennyiben a támogatók részéről a program számára felajánlott adomány folyamatossága lehetővé teszi, egy gyermek havonként maximum 9000 forintnyi támogatást kaphat, rendszerint két magánszemélytől, akik személyesen is figyelemmel követhetik majd a támogatott tanuló előmenetelét. A cél az, hogy a legtehetségesebbek hátrányos helyzetből is eljuthassanak középiskolába, majd egyetemre. Ezért a pályázati úton elérhető támogatás 8, 9, 10. vagy 11. osztályban kezdődik, és amennyiben a támogatás feltételei adottak, érettségiig tart.
A pályázatot a kolozsvári székhelyű Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület hirdeti meg, a támogatást az Egyesület ösztöndíj-bizottsága ítéli oda a felajánlott támogatások és igénylők számától függően, egységesen érvényesített értékelés alapján. A pályázókat az Egyesület levélben értesíti a kuratórium döntéséről. A nyertes pályázókkal támogatási szerződést köt, ezt követően az ösztöndíj folyósítása szeptember hónaptól kezdődik, és egy évre szól. Amennyiben a tanuló a szerződésben foglalt feltételeknek eleget tesz, a támogatási szerződés újrapályázás nélkül a következő évre meghosszabbítható. Az Egyesület törekszik folyamatosan biztosítani a havi 9000 Ft támogatást, de a személyhez kötött támogatási rendszer bizonytalanságai miatt az évi ösztöndíj teljes összegéért (108 000 forint) nem tud garanciát vállalni. Ennek legalább felét azonban minden támogatási szerződéssel rendelkező, ösztöndíjas tanulónak igyekszik biztosítani. A támogatásban részesülő tanulók munkáját, tanulmányi előmenetelét és a család anyagi helyzetét az Egyesület munkatársai családlátogatások során ellenőrzik. A pályázat benyújtásának módja:
A pályázat kizárólag a 2012-2013-as támogatási évre szóló pályázati adatlapon nyújtható be, amelyhez mellékelni kell az adatlap végén tizenkét pontban felsorolt dokumentumokat!
A pályázati csomag (pályázati felhívás, pályázati adatlap és űrlap a tanuló jellemzéséhez) letölthető a következő honlapról: www.nyilasmisi.ro, kérhető e-mailen: nyilas_misi@yahoo.com címen, illetve megtalálható az Egyesület irodájában.
A pályázatot a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület címére, postai úton vagy személyesen lehet benyújtani. Az Egyesület székhelyének címe:
Asociatia de Protejare a Celor Talentati „Nyilas Misi” 400604 Cluj-Napoca, B-dul 21 Decembrie 1989, nr. 116, jud. Cluj
A hiányos pályázatokat és a pontatlanul kitöltött adatlapokat az ösztöndíj-bizottság nem veszi figyelembe! A további érdeklődés lehetőségei:
Ügyfélszolgálat: munkanapokon 10 és 16 óra között.
Telefonszám: 0264-531153
E-mail cím: nyilas_misi@yahoo.com
Határidő: A pályázatok beérkezési határideje 2012. július 31. Beérkezési határidőn azt értjük, hogy a jelzett időpontig a pályázatnak el kell jutnia az Egyesület irodájába
Pályázati adatlap és a tanuló jellemzéséhez szükséges űrlap
palyazatok.ro. Erdély.ma

Bakk Miklós: az EMNP-nek és az MPP-nek fontolóra kell vennie akár a fúziót is
Miközben az RMDSZ súlya ma még azt tükrözi, hogy a kormány volt tagjaként több erőforrással rendelkezik a két magyar versenypárthoz képest, a helyhatósági választások eredménye arra utal, hogy az MPP-nek és az EMNP-nek csak akkor van lehetősége növelni politikai részesedését, ha komolyan fontolóra veszi a koalíciót, sőt a fúziót – értékelte a Krónikának a vasárnapi megmérettetés kimenetelét Bakk Miklós politológus. A Babeş-Bolyai Tudományegyetem oktatója szerint önkormányzati győzelmével az USL valószínűleg abszolút többséghez tud jutni az új parlamentben az őszi törvényhozási megmérettetésen.
– Mivel magyarázható a májusban hatalomra került román Szociálliberális Uniónak (USL) a vasárnapi helyhatósági választáson aratott fölényes győzelme, az ellenzéki demokrata-liberálisok (PDL) súlyos veresége? Milyen mértékben tekinthető az USL nagy arányú támogatottsága az előző jobbközép kormányokkal szembeni protesztszavazatnak olyan körülmények között, hogy a megszorító politikával azonosított Emil Boc várhatóan elnyeri a kolozsvári polgármesteri tisztséget?
– Az USL nagyarányú győzelmét illetően úgy vélem, helytálló az az általános vélekedés, hogy az emberek nemet kívántak mondani a megszorítások politikájára, tehát tulajdonképpen egy erős, országos politikai komponensű választ adtak egy helyhatósági kérdésre. Azért nem nevezném ezt protesztszavazatnak, mert abban inkább a létező politikai berendezkedés elutasítása fejeződik ki. Itt viszont egy olyan választ kapott a politika, amely nem kimondottan a feltett kérdésre vonatkozott – vagyis arra, hogy hogyan irányítsuk településeinket. De ez a válasz is differenciált. Emil Boc utolsó pillanatban elért győzelme e differenciáltságot helyezi az előtérbe. Úgy tűnik, hogy a román politikai földrajz egyik meghatározó vonása, az erdélyi és a Kárpátokon túli, azaz regáti térség különbsége most is megmutatkozott, azaz az USL térnyerése Erdélyben mérsékeltebb, mint Moldvában vagy Munténiában és Olténiában. Persze, ebben a kérdésben akkor látunk tisztán, ha a szavazatok százalékos megoszlását megyei összefüggésekben is látjuk, illetve megtudjuk, a helyi és a megyei önkormányzati testületekben milyen mandátummegoszlás alakul ki. E pillanatban a média a polgármesterekre összpontosít, csak hát a polgármester-választás többségi logikája eltakarja a finomabb részleteket. Ez egyébként még az RMDSZ és a kihívói, az EMNP és MPP közötti viszonyra is igaz.
– Arra kell számítani, hogy az őszi parlamenti megmérettetésen is a mostani erőviszonyok mentén alakulnak az eredmények a román pártok szempontjából?
– Jó okkal lehet gondolni, hogy az őszi parlamenti választásokon is hasonló eredmény lesz. Ezen változtatna az, ha addig erodálódik a Ponta-kormány, azonban ennek – hacsak nem követ el kapitális hibákat – kicsiny a valószínűsége. A közvélemény, a választópolgár hosszabb ideig szokott reménykedni az új kormányok providenciális voltában. Ennek hasznát a Ponta-kormány az új választási rendszerrel biztosította be. A választások évében elfogadott egyszerű többségi rendszerű választási szisztéma ugyanis ebben a helyzetben az USL nyereségét maximalizálja ősszel. Teljesen konjunkturális megfontolás volt tehát e választási rendszer bevezetése, amit maga Ponta is elismert, mert a törvény elfogadásának másnapján már azt nyilatkozta, hogy „lehet, hogy hibás volt a döntés”, amin az értendő, hogy a választások után, immár a besepert eredmények birtokában ismét megváltoztathatják azt. A lényeg azonban: az USL valószínűleg abszolút többséghez tud jutni az új parlamentben.
– Milyen okból nem hozta meg az erdélyi magyarok nagyobb arányú szavazókedvét az, hogy az elmúlt 22 évben először három magyar politikai alakulat is versengett a szavazataikért? Összefogással növelhető lett volna a magyarok részvételi aránya, a helyhatósági mandátumok száma?
– Nos, erre a kérdésre nincs egyértelmű válasz, jóllehet a következő napokban valószínűleg lesznek érvek, amelyek azzal operálnak, hogy a verseny nem volt „jó”. Két ellentétes példát tudnék mondani erre: Temes megyében nem volt „verseny”, csak „egység” volt, az EMNP – bár szervezetileg létezik – nem indított listát az RMDSZ ellen, mégis az egység nem tudott mozgósítani, és az RMDSZ pozíciókat vesztett. Ami Marosvásárhelyen történt, az viszont azt jelzi, hogy hiába volt verseny, itt a verseny előzményei voltak demobilizáló hatásúak. Persze, ez csupán az első benyomások alapján megfogalmazott véleményem, úgy hiszem, ez a kérdés komolyabb, mélyebb elemzést igényel. Lehetséges, hogy van, ahol az összefogás mozgósít, de az is lehet, hogy másutt a verseny csiholja ki az erősebb részvételt. Minden attól függ, hogy a választópolgárok többsége, a közhangulat kit tekint elsősorban ellenségnek.
– Az RMDSZ-nek enyhén sikerült növelnie polgármestereinek számát 2008-hoz képest, elveszítette viszont például Szatmárnémetit vagy Szászrégent, az MPP a négy évvel ezelőtti önkormányzati tisztségeihez képest kevesebbet szerzett, az EMNP pedig azt könyvelheti el sikerként, hogy felkerült az önkormányzati térképre. Hogyan értékelhető a három magyar párt választási szereplése?
– A 2008-as választásokon az RMDSZ 186 polgármesteri mandátumot szerzett. Jelen pillanatban még nem világos, hogy meghaladja-e ezt, bár a párhuzamos számlálást végzők becslései szerint igen. Az esetleges növekedésben kétségtelen szerepet játszott az, hogy megváltozott a polgármester-választás módja, és egyszerű többséggel is meg lehet szerezni a településvezetői széket. De szerepet játszik az is, hogy a kihívóknak nem sikerült lényeges számú polgármesteri pozíciót elhódítaniuk. Ez főleg az MPP esetében tekinthető kudarcnak, hiszen a jelek szerint a 2008-as választásokhoz képest pozíciókat vesztett, jóllehet nem ismerjük még az adatokat. Az EMNP tekintetében minden értékelés szubjektív, hiszen nincs viszonyítási alap. Ellenfelei, az RMDSZ és az MPP nevezhetik ugyan vesztesnek, és valószínűleg számos tagja is vereségként könyveli el az eredményt saját várakozásaihoz képest. Azonban az eredmény objektív értékelése arra utal, hogy nagyon nehéz egy új szereplőt bevezetni a politikai piacra. Főleg ugyanarra a szavazótáborra tekintve, amelyet egyesek már foglaltnak tekintenek a saját részükre, és olyan politikai eszköztárral, amelyben többségben vannak a hagyományos, a választópolgárok által megszokott hívószavak és elemek. Mindent összegezve, az eredmények arra utalnak, hogy az MPP-nek és az EMNP-nek csak akkor van lehetősége növelni politikai részesedését, ha komolyan fontolóra veszi a koalíciót, sőt a fúziót. Az RMDSZ súlya pedig ma még azt tükrözi, hogy a kormány volt tagjaként több erőforrással rendelkezik, azonban ha ez megszűnik, akkor ellenfeleinek is több esélye lesz vele szemben.
– A mostani eredmények fényében várhatóan miként fog nekivágni az őszi parlamenti választásnak a három magyar alakulat?
– Úgy vélem, az új választási rendszerben a versenyhelyzet egyértelműen adott, de főleg az MPP- és EMNP-tábornak kell megfontolnia, hogyan él vele, mert most elért eredményei őszre nem ígérnek sokat. Az RMDSZ az elért eredmények tükrében biztosabban indulhat neki az őszi választásoknak. Azonban az RMDSZ sincs felmentve a stratégiai döntések súlya alól, hiszen a sikeresnek, sőt, győztesnek keresztelt helyhatósági eredmény a regresszió jegyeit is mutatja. Pozíciókat vesztett a szövetség a nagyobb városokban – elvesztette Szatmárnémeti polgármesteri székét, kevesebb helyi képviselője van a vásárhelyi vagy kolozsvári tanácsban stb. –, tehát elindult egy ruralizálódás felé, azaz felértékelődnek számára a kisvárosi és községi képviseletek, már csak azért is, mert ide helyeződik át a magyar-magyar csata színtere. Külön kérdés, hogyan kezeli ezt a helyzetet Székelyföldön, ahol hiába sikerült megerősödnie, ott jó néhány kérdés nem csupán erős többséget, dominanciát igényel, hanem valamiféle konszenzust, közös elgondolást is néhány stratégiai kérdésben.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)

Erősödött a magyar képviselet a szórványban
Kolozs megye a részvételi arány tekintetében sereghajtónak számít – a vasárnapi voksnapon a jogosultak alig 53 százaléka szavazott. A végleges eredmények alapján a Szociálliberális Unió (USL) jelöltje, Horea Uioreanu 705 szavazattal győzte le Alin Tişét (PDL) a megyei tanácselnöki tisztségért kiírt szavazáson, az RMDSZ-es Máté András 12 százalékot ért el.
A szövetség tanácsosi listája a voksok 13,7 százalékát kapta, míg az USL 41, a PDL 30 százalékot kapott. A párhuzamos szavazatszámlálás alapján várhatóan nyolc Kolozs megyei településen állíthat polgármestert az RMDSZ – derül ki a szövetség megyei szervezetének a közleményéből. A megyei választási iroda által közölt végleges eredmények szerint Emil Boc exminiszterelnök (PDL) a szavazatok 40 százalékával újra polgármester lett Kolozsváron, Marius Nicoară, az USL jelöltje 38,97 százalékot kapott. Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ) a voksok 10, Gergely Balázs (EMNP) kevesebb mint egy százalékát kapta. Az EMNP közép-erdélyi régióelnöke úgy értékeli, Kolozs megyében az EMNP a magyar pártokra leadott szavazatok 14 százalékát kapta meg, ez összesen 2,5–3 százalékos eredményt jelent megyei szinten.
Fehér megyében egyetlen településen, Torockó községben nyert polgármesteri mandátumot az RMDSZ, ahol Szőcs Ferenc legyőzte az EMNP színeiben induló Király Melindát. Torockószentgyörgyön és Torockón a lakosság 70 százaléka szavazott bizalmat Szőcs Ferencnek. „A torockóiak a folytonosság és a tapasztalat mellett adták le voksukat. Bebizonyították, hogy felelősségteljesen döntöttek ezáltal, felelősséget vállalva a jelen és a jövő nemzedékéért” – nyilatkozta az újabb mandátumát megkezdő elöljáró. Szőcs Ferencnek első alkalommal 1996-ban szavaztak bizalmat a választópolgárok, ezt követően pedig az RMDSZ politikusa 2008 és 2012 között irányította a községet.
Beszterce-Naszód megyében egy településen, Árpástón lesz a következő négy évben RMDSZ-es városvezető. A megyében a választásra jogosult személyek 59,15 százaléka adta le a voksát, 2008-ban ez az arány 52,43 százalék volt. Brassó megyében a megyeszékhely tanácsában az RMDSZ két mandátumot szerzett, a 2008-as választásokhoz hasonlóan pedig négy településen – Alsórákoson, Apácán, Tatrangon és Ürmösön – szavaztak bizalmat a szövetség jelöltjeinek. A megyében egyébként a lakosok 54,59 százaléka szavazott, négy évvel ezelőtt ez az arány 46,69 százalék volt. Máramaros megyében egyetlen polgármesteri tisztséget sem sikerült megszereznie az RMDSZ-nek. A választópolgárok valamivel több, mint fele élt szavazati jogával, a részvételi arány 52,09 százalékos volt, a 2008-as 45,99 százalékhoz képest.
Temes megyében az RMDSZ-nek három településen, Óteleken, Igazfalván és Végváron sikerült elöljárói tisztséget szereznie, utóbbinak tizenhat év után van ismét magyar polgármestere. A községben a szövetség színeiben induló Csáki-Gál Károly nagy fölénnyel győzte le ellenfeleit. Elmondta: Végvár a példája annak, hogy összefogással a magyar közösség meg tudja mutatni erejét. A tavalyi népszámlálás előzetes adatai szerint Végváron mindössze 37,5 százalék a magyarság aránya, a községben pedig legutóbb 1992 és 1996 között volt magyar polgármester. Azóta a magyar jelöltek rendszerint a választások második fordulójában, a román pártok összefogásának következtében veszítették el a versenyt. Az idei, egyfordulós rendszerrel esély mutatkozott a tisztség visszaszerzésére.
„Végre együtt erősek vagyunk. Végváron mától az emberek számítanak. Mától kezdődik a munka, az elkövetkező négy évben pedig együtt építjük újra a várost” – nyilatkozta az eredményhirdetést követően Csáki-Gál Károly. A bánsági megyében a 2008-as 40,96 százalékhoz képest idén a választópolgárok 49,33 százaléka adta le voksát.
Kőrössy Andrea, Gyergyai Csaba. Krónika (Kolozsvár)

Kelemen Hunor: az RMDSZ megnyerte a választásokat!
"A részeredmények ismeretében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség megnyerte a választásokat. Megnyerte úgy, hogy két magyar versenypárt indult ellene, és megnyerte a 2008-as eredményekhez képest is az idei választásokat. Ebben a pillanatban a részeredmények szerint 203 polgármestere van a szövetségnek, amely 19-cel több, mint 2008-ban volt, valamint növeltük a tanácsosi mandátumok számát is. Nagyon nehéz és nagyon szoros versenyben győzött az RMDSZ. Úgy is mondhatnám, hogy tulajdonképpen győztek a romániai magyar emberek, akik úgy döntöttek, hogy a járt utat járatlanra nem cserélik fel, akik úgy döntöttek, hogy az eredményekre épített programokat értékelik. A romániai magyar emberek a szavazataikkal eldöntötték, hogy az RMDSZ-en belül kell kialakítani azt az egységet, amely nélkül a politikai képviseletnek nem lehet és nincsen alternatívája. Az önálló erdélyi magyar politizálás mellett döntöttek a választók, ezért köszönet nekik" – mondta el Kelemen Hunor szövetségi elnök tegnap Kolozsvárott, ahol Borbély László politikai alelnökkel és Kovács Péter főtitkárral közösen a választási eredményeket értékelték sajtótájékoztató keretében.
A szövetségi elnök ugyanakkor köszönetet mondott az RMDSZ minden jelöltjének, akik az elmúlt négy hétben tisztességesen végezték a munkájukat, miközben egy nagyon erős negatív kampány folyt az RMDSZ ellen országszerte.
"Fontos az a tény, hogy idén nagyobb volt a részvétel, mint 2008-ban, ám a magyar emberek részvétele sajnos alacsonyabb volt, mint a románoké. Az már biztos, hogy a magyar-magyar verseny a részvételen, a mozgósításon nem segített, hisz azt láthatjuk, hogy leginkább az interetnikus környezetben, ott, ahol a magyar-magyar verseny a közösség hátrányára volt, a magyar emberek kisebb számban mentek el szavazni. Azok, akik azt mondták, hogy a pártokat azért hozzák létre sejtburjánzáshoz hasonlóan, hogy a részvételt növeljék, és 600.000 szavazatot visszahozzanak, most bebizonyosodott, hogy tévedtek. Elriasztották az embereket az urnáktól, és nem hoztak semmiféle eredményt, esetleg annyit, hogy néhány helyen mandátumot veszít az RMDSZ, a magyar közösség, anélkül, hogy a magyar versenypártok bármit is nyertek volna. Ezt hozta a Magyar Polgári Párt és Tőkés pártjának, az EMNP-nek az önkormányzati választásokon való részvétele: rosszat, kárt okoztak. Székelyföldön viszont határozottan kijelenthetjük, hogy a magyar-magyar versenyt megnyertük. Itt mindenhol jobb eredményeket értünk el, mint 2008-ban, és olyan, számunkra kiemelten fontos településeket nyertünk meg, mint Kézdivásárhely, Barót, Farkaslaka, Zetelaka, Bögöz, Szentábrahám. Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön a helyi tanácsokban az RMDSZ-nek kétharmados többsége van. A két magyar versenypárt, a Szász Jenő-féle MPP és a Tőkés László-féle EMNP összesen kevesebb szavazatot kapott, mint 2008-ban az MPP egyedül" – nyilatkozta az RMDSZ elnöke. Hozzátette, a számok magukért beszélnek, "azok, akik 600.000 magyar szavazat visszahozásáról beszéltek, nem hoztak vissza még hatot sem. Az már világosan látszik, hogy egy pillanatig sem az erdélyi magyar közösség érdekeit tartották szem előtt, hanem az önös pártérdeküket" – jelentette ki az RMDSZ elnöke.
A szövetség partiumi eredményeiről Kelemen Hunor elmondta: bár Szatmárnémetiben Ilyés Gyula több szavazatot kapott, mint 2008-ban, ez idén sajnos nem hozott mandátumot. Nagyváradon Cseke Attila 3000-rel több szavazatot kapott, mint 2008-ban az RMDSZ jelöltje. A marosvásárhelyi eredményeket értékelve a szövetségi elnök elmondta, Frunda György szinte ugyanannyi szavazatot kapott, mint 2008-ban, a szenátusi mandátuma megnyerésekor. Bebizonyosodott, hogy az MPP jelöltjének, Benedek Imrének és az EMNP által támogatott Smaranda Enachénak nincsen társadalmi támogatottsága.
"Az RMDSZ az elkövetkező időszakban részletesen elemzi az önkormányzati választások eredményeit, és ennek függvényében meghozza a szükséges döntéseket a területi szervezeteket illetően. Azt már most látjuk, hogy ahol építkeztek, erősítették a helyi és megyei szervezetet, ott nagyon jó eredmények születtek. A hibáinkat be kell ismernünk, és minél hamarabb korrigálni kell őket, hiszen a marosvásárhelyi szervezet esetében már a választások előtt látszott, hogy igény van a váltásra, a városi tanácsban lévő frakció hozott olyan döntéseket, amelyekkel a marosvásárhelyi magyar emberek nem voltak elégedettek. Az elkövetkező periódusban ezeket a hibákat nekünk ki kell javítanunk" – összegezte Kelemen Hunor.
Újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség azt üzeni Kövér Lászlónak, a magyar Országgyűlés elnökének, hogy bár rosszkor ültette el a fenyőfákat Erdélyben, ezekre az RMDSZ vigyáz majd, és körbeülteti tulipánnal.
"Az RMDSZ két év nehéz kormányzást tud a háta mögött, mindennek ellenére azonban bizonyított. Bebizonyította azt, hogy meg tudja szólítani a magyar embereket, el tudja vinni őket szavazni. A szavazók az egységre szavaztak, és az ma világos, hogy nincs szüksége az erdélyi magyar közösségnek az Erdélyi Magyar Néppártra vagy a Magyar Polgári Pártra. Az általuk összegyűjtött szavazatok sok településen nem számottevőek, viszont az olyan településeken, mint például Marosvásárhely, kimondottan rontják a magyarság esélyeit abban, hogy a jelöltjeik bekerüljenek az önkormányzatba" – mondta Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke.
Az RMDSZ az elmúlt 22 év alatt sikeresen tudta képviselni a közösség érdekeit, és amint azt a 2012-es választási eredmények mutatják, erőt tudott felmutatni.
"Egységesen léptünk fel és továbbra is egységesen fogunk fellépni, mert erre kaptunk felhatalmazást a szavazóinktól, a magyar emberektől. Az RMDSZ-nek mint érdekvédelmi szervezetnek az a célja, hogy hatékonyan érvényesítse a magyar emberek érdekeit, ezért a napokban tárgyalni fogunk a román pártokkal annak érdekében, hogy hogyan tudunk együtt dolgozni az önkormányzatokban"- mondta Borbély László. Népújság (Marosvásárhely)

Megsemmisült Tőkés és Szász csapata
Felemás győzelmet aratott az RMDSZ a romániai helyhatósági választásokon: a magyar-magyar versenyt fölényesen megnyerte, a magyar-román megmérettetésben azonban érzékeny vesztességeket szenvedett, elsősorban a magyar megosztottság következtében. Feketén-fehéren bebizonyosodott: az anyaországi beavatkozás ártalmas, a politikai sokszínűség támogatásaként előadott magyar kormányzati filozófia pedig csak álca, amely mögött a behódolni nem akaró RMDSZ tönkretétele az igazi cél.
A részleges eredmények alapján különösebb meglepetést nem hoztak a romániai helyhatósági választások. A papírforma igazolódott minden vonatkozásban: országos szinten földrengésszerű győzelmet aratott a Szociáldemokrata-Nemzeti Liberális Párt választási szövetsége, az USL, és középpárttá zsugorodott a volt kormánypárt, a Traian Basescu nevével fémjelzett, Emil Boc volt kormányfő által vezetett PDL. Az Ungureanu-kabinet megbuktatásával hatalomra került, a Victor Ponta-vezette kormány mögött álló új román politikai szövetség győzelme nem volt kérdéses, csupán annak mértéke. Az őszi parlamenti választásokon kétharmados győzelemre készülő Pontáéknak jól sikerült főpróba lett a helyhatósági választás. Olyannyira jól sikerült, hogy túl is nyerték magukat: Bukarest főpolgármesteri tisztségét kétharmaddal, a kerületeket úgyszintén, és minden nagyvárost "bevettek" még Erdélyben is, ahol mindeddig nem sikerült megvetnie a lábát a román baloldalnak. Basescuék utolsó mentsvára Kolozsvár, ahol Emil Boc, a nem végleges eredmények alapján, szoros versenyben ugyan és magyar szavazatok segítségével, de legyőzte USL-s riválisát.
A magyar-magyar megmérettetés is papírforma szerint alakult. A Budapest által támogatott belső ellenzék, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) egyike sem érte el az 1 százalékos küszöböt, egyetlen politikailag fontos pozíciót sem sikerült megszereznie, a székelyföldi településeken kívül a helyi képviselő testületekbe sem sikerült mandátumot szereznie. Mindkét formációt a Fidesz és Orbán Viktor segítségével hozták létre Erdélyben az RMDSZ ellenében. A 2008-as választási kampányban Orbán még személyesen, Tőkés László kíséretében kampányolt Szász Jenő polgári pártjának, ám azóta Szász kegyvesztett lett és a 2010-es Fidesz győzelem után Tőkés László személyére építve hozták létre az immár nem polgári, hanem néppártot. Kövér László kitartott Szász mellett, de a határon túli terület kormányzati "gazdái" - Németh Zsolt államtitkár és Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár - ezúttal Tőkésék mellett kampányoltak. Az EMNP előzetes ígérete ellenére, hogy csak ott indít jelölteket, ahol nem veszélyeztetik a magyar képviseletet, mindenhol, az etnikailag vegyes vidéken is indultak, az MPP viszont a Székelyföldre koncentrált.
Itt azonban az RMDSZ jobb eredményt ért el, mint 2008-ban. Sikerült visszaszereznie a négy évvel korábban MPP által elhódított települések túlnyomó többségét, Gyergyószentmiklós kivételével minden székely városban RMDSZ-es polgármester győzött, a helyi testületekben is kisebbségben maradtak vagy be sem jutottak a polgáriak és a néppártiak. A Székelyföldön kívüli, román többségű területeken azonban politikai kulcspozíciókat, esetenként pedig tanácsosi mandátumokat is veszített az RMDSZ a többes magyar indulásnak és az ebből fakadó magyar passzivitásnak köszönhetően. Az országos részvételi arány ugyan magasabb volt mint 2008-ban, a magyar viszont mindenhol átlag alatti. Bebizonyosodott, ami 2008-ban már a székelyföldi településeken is látszott: a magyar-magyar küzdelem nem ösztönzi a részvételt, sőt épp az ellenkező hatást váltja ki.
Megfontolhatnák lemondásukat Tőkésék
Mind a magyar pártokkal való verseny tekintetében, mind a 2008-as eredményekhez képest az RMDSZ megnyerte a helyhatósági választásokat - értékelt a részleges eredmények ismertetése után Kelemen Hunor RMDSZ elnök. "Az EMNP egyetlen ígéretét sem tartotta be: nem sikerült 600 ezer szavazót mozgósítani, és interetnikus környezetben is indítottak jelöltet. Ilyen eredmények után a magánszférában a vezetők le szoktak mondani" - hangsúlyozta Kelemen. Az RMDSZ elnök kiemelte: bár nincsenek végleges eredmények, az már látszik, hogy az RMDSZ polgármestereinek száma meghaladja a 200-at, míg 2008-ban 184 településvezetője volt, a tanácsosi mandátumok számában is hasonló emelkedés tapasztalható. Ugyanakkor nem lesz magyar polgármestere Szatmárnémetinek, Szászrégennek, és bár a Maros megyei tanácselnöki versenyben egyelőre az RMDSZ jelöltje vezet, a győzelem még nem biztos.
Eckstein-Kovács Péter az RMDSZ kolozsvári polgármester-jelöltje arra a kérdésünkre, hogy az interetnikus környezetben miért nem tudták hozni a magyar jelöltek az etnikai arányoknak megfelelő százalékot, illetve miért volt alacsonyabb a választási kedv, a politikus úgy vélekedett, ezeket a tényeket érdemes a jövőre nézve továbbgondolni. A több magyar jelölt indulása egyértelműen elbizonytalanított sokakat mind a részvétel, mind a választás tekintetében. Másrészt pedig mindenki szeretné, hogy szavazata érjen is valamit, hogy a győzteshez tartozzon, s ebből kifolyólag sokan az esélyesebbnek tűnő román jelöltre voksoltak. Ezzel sajnos számolni kell, mondta Eckstein.
Frunda György szenátornak, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjének nem sikerült legyőznie a 12 éve hivatalban lévő Dorin Floreát, magyar riválisaival szemben azonban fölényes győzelmet aratott. Lapunknak nyilatkozva elmondta, ahhoz, hogy Marosvásárhelyen győzni lehessen, az etnikai arányokat és a megosztottságot is le kellene győzni. Sajnos tudomásul kell venni, hogy az egykori székely fővárosban ma már a román lakosság van többségben és az etnikai szavazást egyelőre nem tudta meghaladni a társadalom. A magyarok három jelöltet indítottak, az esélyes román jelölt mögött viszont felsorakoztak a román pártok. A magyar-magyar verseny hatására kevesebb magyar ment el szavazni, ennek ellenére az RMDSZ megőrizte tanácsosi helyeinek számát és egyértelműen legyűrte magyar riválisait, amelyeknek nem sikerült mandátumot szerezniük. Az RMDSZ országos szereplése kapcsán is a szenátor azt emelte ki, figyelembe kell venni azt a megkerülhetetlen tényt, hogy az USL nem egy párt, hanem kettő, amely ha nem szövetségben indul, akkor másképpen festenének az arányok is.
Megosztottságot támogatni bűn
Az MSZP kisebbségpolitikusa, Szabó Vilmos parlamenti képviselő a romániai helyhatósági választásokat értékelve a Népszavának elmondta: "Arra számíthatunk, hogy az őszi parlamenti választásokat is fölényesen nyerheti a szocialista-liberális koalíció, és minden bizonnyal újra Victor Ponta alakít kormányt Bukarestben. Az MSZP számára a román baloldal előretörése, amely illeszkedik az európai tendenciákba, örvendetes. Egyúttal azonban azzal is számolnunk kell, hogy ez a kampány, Kövér László erdélyi útjai és megnyilvánulásai révén komoly feszültséggócot teremtettek a kétoldalú kapcsolatokban. Természetesen minket a magyar közösség helyzete és erdményei érdekelnek. A kampány, sajnálatos módon a megosztottság jegyében zajlott, és ez az eredményekre is rányomta bélyegét. Sok magyar szavazó maradt otthon, fájdalmas Szatmárnémeti vagy Szászrégen, Zsombolya, polgármesteri tisztségeinek vagy a szatmári tanácselnöki poszt elvesztése, és ez rossz előjel a parlamenti választások előtt. Mindez azt igazolja, hogy megosztottságot előidézni, támogatni az anyaországból mindig veszélyes, egyenesen bűn. Le kell vonni a konzekvenciákat azoknak is, akik a széthúzást szították. A politikai sokszínűség támogatásaként előadott fideszes kormányzati filozófia álca, ami mögött az igazi cél az RMDSZ megtörése volt. Nem sikerült, de romlottak a magyar pozíciók a Székelyföldön kívül, és ezt nem támogathatja tovább egyetlen felelős anyaországi kormányzat vagy párt sem."
Erőviszonyok a választás után
A megyei tanácselnökökre leadott szavazatok USL 50,29% PDL 14,51% RMDSZ 6,83% EMNP 0,72% MPP 0,71% A helyi tanácsosokra leadott szavazatok USL 35,23% PDL 14,38% RMDSZ 47% MPP 0,61% EMNP 0,59 A helyi tanácsosi helyek leosztása országos szinten a részleges eredmények alapján: USL: 5452 tanácsos (az összes tanácsos 36,95%-a) PDL: 2216 tanácsos (az összes tanácsos 15,02%-a) RMDSZ: 818 tanácsos (az összes tanácsos 5,54%-a) MPP: 89 tanácsos (az összes tanácsos 0,60%-a) EMNP: 75 tanácsos (az összes tanácsos 0,50%-a)
Gál Mária / Népszava. Népszava

Kolozs, Beszterce-Naszód, Fehér és Szilágy megyei eredmények
Kolozs megyében az RMDSZ-nek Tordaszentmihályon, Tordaszentlászlón, Várfalván, Magyarszováton, Körösfőn, Kalotaszentkirályon és Bálványosváralján sikerült polgármesteri mandátumot szereznie – jelentette ki lapunknak Máté András Levente. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: a szóban forgó településeken plusz tanácsosi helyekhez jutott a szövetség. A Kolozs megyei tanácsban az RMDSZ-nek az eddigi öt helyett hat mandátuma lesz. Máté András Levente tanácselnökjelölt 11 százalékot ért el.
Décsei Attila, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének elnöke lapunknak elmondta: Árpástón az RMDSZ jelöltje, Martonos Tamás nyert polgármesteri mandátumot, az EMNP és a független magyar jelölt összesen alig 100 szavazatot szerzett. A Beszterce városi tanácsban az ideiglenes eredmények alapján 1 tanácsosa marad az RMDSZ-nek. Jó esély van arra, hogy átlépjék az 5 százalékos bejutási küszöböt és a szövetségnek ismét 2 megyei tanácsosa legyen, tudtuk meg Décseitől.
Fehér megyében is váratnak magukra a végleges eredmények. Lapunk értesülése szerint Nagyenyeden valószínűleg megmarad a 3 RMDSZ-es városi tanácsos a helyi tanácsban, és nem kizárt, hogy a következő 4 évben is lesz alpolgármester. A több mint 50 százalékos magyar többségű Magyarlapád községben a 12 éve regnáló PDL-s román polgármester újabb, immár negyedik mandátumát nyerte el az RMDSZ-es Szabó Dániel ellenében. Torockón az RMDSZ-es Szőcs Ferenc és a néppárti Király Melinda közül a szövetség jelöltje nyert újabb mandátumot. Torockószentgyörgyön és Torockón a lakosság 70 százaléka szavazott bizalmat Szőcsnek.
Szilágy megyében az RMDSZ eggyel növelte polgármestereinek számát: Ipp községben a szociáldemokrata polgármestert a szövetség jelöltje váltja fel. Jó eredményeket értek el Krasznán, Sarmaságon, Szilágybagoson, illetve Szilágyperecsen községben. Zilahon eggyel csökkent az RMDSZ-es tanácsosok száma – tudtuk meg Seres Dénes képviselőtől, az RMDSZ Szilágy megyei elnökétől. Polgármestere sem az EMNP-nek, sem az MPP-nek nincs, az ideiglenes adatok szerint az EMNP összesen 9 tanácsosi tisztséget nyert a megyében. Az MPP részéről nem sikerült pontos információkat szereznünk teljesítményükkel kapcsolatban. Szabadság (Kolozsvár)

Ismét lesz magyar nyelvű tanítóképzés Nagyváradon
Csaknem egy évtized kiesés után ismét lesz magyar nyelvű, felsőfokú tanítóképzés Nagyváradon. A Partiumi Keresztény Egyetem ősztől indítja tanítóképző szakát, amelyen magyarországi oktatók, illetve a Babeş–Bolyai Tudományegyetem szatmári kirendeltségének két tanára tanít majd.
A nagyváradi PKE-n szombaton közel 300 végzős ballagott el
Tolnay István tanügyi előadó, az egyetem igazgatótanácsának alelnöke a Krónikának elmondta: a PKE jogelődje, a Sulyok István Református Főiskola néhány évig működtetett tanítóképző szakot, ám annak a törvényi változások miatt meg kellett szűnnie. Visszaemlékezett: a szak 1996-ban indult, ám 2000-ben már nem lehetett újra meghirdetni, mert az akkori tanügyminisztérium úgy döntött, a tanítóképzést kizárólag az állami egyetemek jogává teszi.
Akkor már néhány éve megszűnt az ötéves középiskolai tanítóképzés Romániában, holott ennek nagy hagyományai voltak Váradon – mondta el lapunknak János-Szatmári Szabolcs, az egyetem rektora. Érdekesség, hogy az aradi Vasile Goldiş magánegyetem ugyanakkor megkapta az akkreditációt a tanítóképzőjére – ott magyar nyelvű oktatás nem folyt.
A Nagyváradi Állami Egyetemen működő, magyar nyelvűnek nevezett tanítóképző szak pedig valójában csak részben volt magyar, hiszen oktatók hiányában a tantárgyak egy részét románul tanulták a hallgatók. A rektor szerint épp ezért lesz most hiánypótló a PKE-n induló tanítószak, még akkor is, ha relatív közeli városokban elérhető a magyar tannyelvű pedagógusképzés. „Az állami egyetem magyar tagozatán idén már nem hirdettek helyeket első évre, Kolozsvárhoz és Szatmárhoz képest pedig egészen más a váradi merítési bázisunk. Bízom benne, hogy megtelnek a helyek” – fogalmazott a rektor.
A PKE új szakán 35 helyet hirdetnek meg, amiből 15 tandíjmentes lesz. Tolnay István hangsúlyozta: a PKE-n nemcsak névleg, hanem valóban magyar nyelvű oktatás folyik majd, ám nagy hangsúlyt fektetnek a román nyelv elsajátítására is, hiszen a nyelv és az oktatás metodikája alapos ismerete a tanítói munka fontos része.
A Partiumi Keresztény Egyetemen egyébként szombaton tartották meg az évzáró istentiszteletet. Tizenhárom alapszakon, illetve három mesterin összesen 282 diák ballagott el. Ősztől a tanítóképző mellett egy másik új alapszak is indul az egyetemen, bank és pénzügy témakörrel.
Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár)

Gazdag könyvkiadás a Kolozsvár Társaságnál
A Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) tevékenységét és kiadványait ismertette szombaton délután Jakab Zsolt a társaság elnöke az Ünnepi Könyvhét keretében. A Kolozsvár Társaság székhelyén sorra került rendezvényen az idén márciusban megválasztott elnöktől megtudhattuk, hogy az általa képviselt társaság 1990-ben alakult és a néprajzzal foglalkozó szakembereket, valamint a népművelő értelmiségieket tömöríti. – A társaság elsősorban az érdekképviseletet és oktatástámogatást vállalta magára, és a kezdetektől működő kiadó is ezt hivatott szolgálni – beszélt a célokról az elnök. Hozzátette: a kiadó olyan kurzusokat jelentet meg, amelyek publikálására az egyetemnek nincs lehetősége.
– A kiadó első sorozata az Értesítő, amely a kezdetekkor inkább híreket, konferenciákról szóló beszámolókat közölt – tudtuk meg Jakab Zsolttól, aki ezt követően a KJNT évkönyvét is bemutatta, mint állandó kiadványt. A néprajzi tematikájú konferenciák szervezése, anyagainak publikálása mellett az erdélyi magyar folklór adatbázisát is megjelenteti a társaság kiadója a Kriza Könyvtár sorozatban. – A legnagyobb példányszámú kiadványunk a Kriza Könyvtár, amelynek formája mára már sokkal letisztultabb, mint a kezdetekkor – mondta az elnök hozzátéve, hogy a sorozat legújabb kötete Szőcs Levente szociológus doktori disszertációját tartalmazza. – A Lenyomatok sorozat a konferenciák anyagát, a Kriza jegyzetek sorozat pedig néprajzos egyetemi tanárok kurzusait tartalmazza – sorolta az elnök.
Jakab Zsolt beszélt a zabolai Csángó Néprajzi Múzeummal való együttműködésről, amelynek szintén több publikációt köszönhetnek, és megemlítette az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel és a Kisebbségkutató Intézettel való közös eredményes munkát is. – Az elmúlt 22 évben 100–150 szerző kötetét publikáltuk, 600–700-ra tehető a megjelent tanulmányok, monográfiák száma – összegzett a társaság elnöke.
DÉZSI ILDIKÓ. Szabadság (Kolozsvár)

„A régmúlt idők értékei ma is kiaknázhatók” – vallja Krecsák Albert, Nagyenyed leköszönő alpolgármestere
Krecsák Albert vegyészmérnök Nagyenyed megyei jogú város, a megye magyar központjának leköszönő alpolgármestere. Szerény, csendes ember, de belülről fakadó, rendkívüli aktivitással és munkabírással rendelkezik. Nem a konfliktusok, hanem a jól előkészített, lépésről épésre haladó építkezések mestere, aki a négyéves ciklus után maradandó hagyatékot nyújt át a város lakosságának, esetleges utódjának. Négy év óta a legtöbbször ugyanúgy kezdődik a napja. A Széna térre nyíló Kőrösi Csoma Sándor utcácskából indul el tizenkilenc éves autójával a polgármesteri hivatal felé. Pontban nyolc órakor már ott ül irodájában, és tervezgeti a napot. Gyakran estig elhúzódik a sokféle teendő. Önzetlen, a maga módján értékteremtő, minőségi alpolgármestere volt a nagyenyedi magyarságnak és a város minden polgárának. Munkája elismeréseképpen 2010-ben megkapta az Ezüstfenyő-díjat. Anyanyelvünk közéleti szerepeltetése érdekében minden vegyes rendezvényen magyarul is üdvözölte a részvevőket. Elődjének, Kováts Krisztiánnak munkáját folytatva három év alatt 18 esküvői szertartást vezetett magyar nyelven. Dvorácsek Ágoston fizikatanár és Ferencz Csaba kivitelező segítségével, az ő aktív részvételével új négynyelvű (magyar, román, angol, latin) táblát helyeztek el az 1796-ban Benkő Ferencz által alapított múzeum bejáratánál. Újabban az ő kezdeményezésére újítják fel a csombordi parkot, a rózsafesztiválok helyszínét.
– Mi késztette arra, hogy 2008-ban versenybe szálljon a funkcióért?
– Négy évvel ezelőtt tárgyalások, lobbizások és egyezkedések hosszú sora után sikerült az RMDSZ-nek a nagyenyedi alpolgármesteri tisztséget megszereznie. Ekkor még a magyar közösség 16%-os arányban volt jelen a városban. A felkínálkozó lehetőséget ki kellett aknázni, és végül szinte az utolsó percben vállaltam el a jelölést, amikor már úgy tűnt, nincs más jelentkező.
– Elégedett vagy csalódott a négy év munkája után?
– Egyik szemen sír, a másik nevet. Úgy érzem, hogy munkámat becsületesen, ügyeskedések nélkül végeztem, és egy részét sikerült is befejeznem. De nem minden álmom változott át konkrét tervvé, valósággá. Elégtételt érzek azért is, mert a munkatársak többségével jól együttműködtem. Segítséget kaptam a helyi tanácstól, a megyei intézményektől, a megfelelő minisztériumoktól és természetesen az RMDSZ-től.
– Hogyan lehet apró, előremutató lépésekkel egy ilyen városban előbbre jutni?
– A tapasztalataim azt mutatják, hogy mellveregetve, hangzatos kijelentésekkel nekimehetünk ugyan a falnak, de rendszerint nem oldunk meg semmit. Behódolhatunk a nálunk erősebb funkció emberének, de így sem érünk el semmit. Véleményem szerint a járható út a hosszú távú, kiszámítható, céltudatos együttműködés minden olyan személlyel, civil szervezettel, párttal, amely valamilyen módon elősegítheti a magyar kulturális és építészeti örökség megőrzését, vagy éppen gazdasági érdekeket, elvárásokat érvényesít. Külön gondolok itt az anyaországi kapcsolatok jelentőségére. Csak a tárgyalásos politika vezethet konkrét eredményekre a magyar közösség fejlődésében. Visszaemlékszem nehéz tárgyalásokra, amelyeken részt vettem. 1990-ben a kollégiumban tanuló román nyelvű osztályt az enyedi ipari líceumba költöztettük. A végső megegyezés a két iskola igazgatói között történt. Ezzel szemben a román óvodai csoport kiköltöztetése csak többéves tárgyalás után valósult meg. Egy másik példa az ismert szerződés a kollégium felújításáról. Kivitelezése a következő napokban, hetekben kezdődhet meg. Az igazgató, az Erdélyi Református Püspökség, és a városi önkormányzat, valamint a helyi tanács, illetve érdekvédelmi szövetségünk képviselői között hosszas egyeztetés folyt. A tárgyalások eredményeként a jelenlegi, remélhetőleg utolsó szakaszban gyakorlatilag is megkezdődhet a teljes felújítás. Ez a magyar közösség szempontjából a ciklus legfontosabb eredménye, amelyben oroszlánrésze volt Szőcs Ildikó igazgatónak, aki összefogta ezt a bonyolult tárgyalássorozatot. Soha nem látott megújítás előtt áll a kollégium, amely a továbbiakban a 21. századhoz illő körülményeket biztosít majd tanulóinak.
– Hogyan azonosult a város kulturális-turisztikai jövőjével?
– A város turisztikai adottságait vásárokon, kiállításokon népszerűsítettük. Ezek nagy részében az aprólékos előkészítést vállaltam. Standjainkon az enyedi középkori vár, a kollégium, a panziók kínálata, a csombordi rózsatermesztők, borászok és sajtgyártók, méhészek mindig ott szerepeltek. A kollégák ezt nem mindig nézték jó szemmel. A jelentős magyar épített örökség említése, felújítási lehetőségei sajnos sokszor csak kampányszövegnek bizonyultak. Végül mindenkinek el kell fogadnia, hogy a régmúlt idők értékei időtállók, és ma is kiaknázhatók a város turisztikai jövője szempontjából.
– Pontosság szempontjából példás embernek tartják. Honnan ered ez a tulajdonság?
– 33 éven keresztül voltam egy műszaki laboratórium vezetője. Újabb 12 évet dolgoztam minőségbiztosítási rendszerben. Ezeket a feladatokat csak pontossággal, jó időbeosztással tudtam teljesíteni. Később, az önkormányzati munkában is megtartottam ezt a munkastílust, és munkatársaimtól is elvártam, még ha ez a szemükben gyakran szőrszálhasogatásnak tűnt is.
– Hogyan viselte a családja a közéleti munkával járó kiszámíthatatlanságot?
– A családom a feleségemből és a távol lévő gyerekekből áll. A 20 évnél több közszolgálati munka sokszor kényszerűen előbbrevaló volt az otthoni teendőknél. Ezek nagy része a feleségemre hárult, aki nagyszerűen megállta a helyét. Én sokszor apait-anyait beleadtam, ahogy mondani szokták, így legtöbbször nem tudtam a rám háruló otthoni terheket elvégezni. A ciklus végén akaratlanul is felteszem magamnak a kérdést: vajon megérte?
– Mit tanácsol a következő alpolgármesternek?
– A választások után dől el véglegesen, hogy folytatódik-e vagy sem a magyar alpolgármesteri munka. Amennyiben utódomnak szüksége van azokra a tapasztalatokra, amelyeket felhalmoztam, szívesen megosztom vele. Természetesen ez csak egy kifogástalan kapcsolat és ugyanilyen körülmények között lehetséges. Akkor szívesen állok majd rendelkezésére!
– Milyen személyes tervei vannak a közeljövőre?
– A választások után számomra, lezáruló funkciómtól függetlenül a július 6-8. közötti Magyar–Román Kulturális Napok és a XI. Csombordi Rózsanap szervezési teendői még rám hárulnak. Ezt szívesen végzem, hiszen részt vettem az előkészítésükben. Utána következik a család, és a szakmai tevékenység folytatása. Ezt is örömmel várom. Amennyiben bekerülök az új tanácsba, ott is hasznos javaslatokkal élhetek majd.
BAKÓ BOTOND. Szabadság (Kolozsvár)

Hungaricumok Nagyszebenben
Ismét magyar jellegzetességeket, hungarikumokat bemutató eseményt szerveznek június 15–17. között Nagyszebenben, immár harmadik alkalommal. Az előző években szervezett rendezvénysorozat nagy sikerére és visszhangjára való tekintettel a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesületének kulturális irodája az idei programsorozat összeállításakor kiemelten magyar értékekre helyezi a hangsúlyt. Első kitűzött céljukat már sikerült elérniük: az esemény bekerült a térség hivatalos műsorai közé, mint ahogyan a novemberi Ars Hungarica magyar kulturális fesztivál is. Pénteken Birinyi János, a Hungarikum Szövetség elnöke a Hungarikum Napok meghívottja előadását és a kötetlen beszélgetést este koncert és hangszerbemutató követi.
Szombaton délelőtt 10 órától gulyásfőző versenyre várják a csapatokat a korondi ház udvarán és környékén, közben borkóstolók, gyerekműsorok, hagyományos mesterségek, népművészeti bemutatók és vásár, magyar néptánc és muzsika várja a szórakozni vágyókat, a jó hangulatról a Százlábú Néptáncegyüttes négy táncos párja és zenészei gondoskodnak. Jelen lesznek háromszéki kézművesek: Kis Dániel – csontfaragó, Kovács Béla – szíjgyártó/bőrdíszműves, Demeter Miklós – népi hangszerkészítő, Demeter Piroska – nemezelő, Nagy Attila – kürtőskalácsos és mások. Az elkészült gulyásokat 15 órakor kóstolják, értékelik, díjazzák. Vasárnap este pedig a Thalia Filharmónia ad otthont a Közös otthonunk a zene című különleges koncertnek, amelyen a Nemzeti Filharmónia Zenekara lép fel Kocsis Zoltán vezényletével, műsoron George Enescu: I. Román Rapszódia, Op. 11. No.1, Kodály Zoltán: Galántai táncok, Bartók Béla: Concerto. Szabadság (Kolozsvár)

20 éves a Szabadság utcai református templom
Dénes Előd Szabadság utcai lelkipásztor május 20-án népes gyülekezet előtt Isten iránti hálával jelentette be, hogy a templomuk 20 éves, melyben Isten igéje szól vasárnapról vasárnapra, ünnepről ünnepre. A lelkész elmondta, hogy a gyülekezet szereti és ragaszkodik a szép, új templomhoz, s kérte, hogy a hívek továbbra is becsüljék e hajlékot.
A kerek évforduló kapcsán a lelkész arról is beszélt, hogy az ő életkora kétszer annyi, mint a templomé, de van valaki a templomban, id. Balogh Károly nyugalmazott lelkipásztor, aki négyszer 20 éves, május 13-án töltötte a 80. életévét. Tíz éve nyugdíjas, s ez alatt az idő alatt valahányszor felkérést kapott lelkipásztorok helyettesítésére, mindig szívesen végezte az igehirdetés vagy az úrvacsoraosztás szolgálatát. Sok esetben feleségével együtt szolgáltak, aki kántor. A gyülekezettel együtt köszönjük szolgálatukat és továbbra is kérjük segítségüket, Isten áldása legyen életükön – mondotta Dénes Előd lelkipásztor.
E szép nap emlékére a nyugalmazott lelkipásztornak virágot, könyvet nyújtottak át, aki 45 évet szolgált lelkészként. Ez idő alatt szolgált a Vártemplomban mint segédlelkész, Havadon mint helyettes lelkész, aztán 43 évet Csittszentivánon.
Az utóbbi tíz évben nyugalmazott lelkészként a vásárhelyi templomokban szolgált, mikor arra felkérést kapott.
Id. Balogh Károly megköszönte a megemlékezést. Isten áldását kérte a lelkészek, presbiterek s az egész gyülekezet életére. A Szentlélek gazdag áradását kérte az egész gyülekezetre.
B. Sebestyén Etelka. Népújság (Marosvásárhely)

RMDSZ-es többség a megyei tanácsban
Tegnap késő délutánra összesítette a megyei adatokat a választási bizottság. Kiderült: a következő négy évben is a megyei önkormányzat elnöke lesz az RMDSZ-es Tamás Sándor, aki a voksok 56,7 százalékát szerezte meg. A tulipános szövetségnek többsége lesz a tanácsban is.
A tanácselnökök vetélkedésében második helyen végzett Nemes Előd, az EMNP jelöltje, ő a voksok 11,36 százalékát kapta, harmadik Marius Obreja, a szociáldemokraták által is támogatott liberális vezető 9,76 százalékkal, negyedik az MPP-s Kulcsár-Terza József, akire a választók 9,14 százaléka szavazott. A harminctagú megyei tanácsnak 18 RMDSZ-es tagja lesz, 4 néppárti, 3 MPP-s, 3 SZDP-s és 2 liberális képviselő nyert mandátumot.
Az RMDSZ a tanácselnöknél és az önkormányzati képviselőknél egyaránt több szavazatot kapott, mint négy éve. Tamás Sándor eredménye 10 százalékkal magasabb, mint 2008-ban, az elmúlt négy évben 15 tanácstagjuk volt, most hárommal több lesz. Az MPP akkor 27,18 százalékot szerzett a megyei testületben, és a polgáriaknak 9 önkormányzati képviselőjük volt, a román pártok pártszövetségben indultak, és hat tanácstagjuk tevékenykedhetett.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Antal: Nem söpörjük le a veszteseket (Győzelmi hangulat az RMDSZ-nél)
Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ improvizált eredményváró sátrában vasárnapról hétfőre virradóra óráról órára emelkedett a hangulat. Sorra érkeztek a győztes polgármesterek, ellepték a helyet a tanácstagok, a kampányban tevékenykedő önkéntes fiatalok, újra és újra felcsendült a Queen együttes klasszikus dala: We are the champions (Mi vagyunk a bajnokok).
A stáb szorgalmasan dolgozott, összesítette a beérkező adatokat, hajnali három órára meglett a sepsiszentgyörgyi eredmény is. Antal Árpád polgármester 78,14 százalékot kapott (a hivatalos végeredmény szerint 79, 01 százalékot), s ami saját bevallása szerint őt is meglepte: az RMDSZ-nek a szavazatok 60 százalékával sikerült kétharmadot elnyernie a helyi tanácsban. Az MPP négy évvel ezelőtti kilenc mandátuma egyre apadt, alig lépték át az ötszázalékos bejutási küszöböt, az EMNP kicsivel több, mint 10 százalékot ért el, ez két mandátumra elegendő. Két-két képviselői hely jut a liberálisoknak, illetve a szociáldemokratáknak.
„Árpi, Árpi, Árpi!” – skandálták hosszasan az összegyűltek, amikor Antal Árpád fellépett az improvizált színpadra. Először annak a csapatnak köszönte meg a munkát, amellyel az elmúlt négy évben együtt dolgozott, amely jelentős szerepet játszott a mostani sikerben. „Nem fogunk visszaélni ezzel a kétharmaddal, a város érdekében fogunk dolgozni. Nem fogjuk lesöpörni a kisebbséget, sem a Magyar Polgári Pártot, sem az Erdélyi Magyar Néppártot, sem a két román pártot” – szögezte le. Azt is elmondta, hogy ez a választás értékítélet volt, a szentgyörgyiek egyértelműen kifejezték, a munkát értékelik, nem a mellébeszélést, Bethlen Gábort idézte: „Nem mindig lehet megtenni mindent, amit kell, de mindig meg kell tenni mindent, amit lehet.” Sepsiszentgyörgy régi-új polgármestere kifejtette, a háromszéki sikert beárnyékolja, hogy „elveszítettük Szatmárnémetit, hogy az elmúlt hetek, hónapok nacionalista kampányának köszönhetően interetnikus környezetben elveszítettünk fontos polgármesteri tisztségeket”. „Beszorultunk Székelyföldre, még nagyobb a felelősségünk, még többet kell dolgoznunk a következő években, és nem kell letaposni, lesöpörni azokat, akik veszítettek, oda kell állnunk melléjük” – zárta rövid beszédét Antal Árpád.
A megyei eredmények továbbra sem voltak meg, de Tamás Sándor győzelme is egyértelmű, nemcsak győztes tanácselnökként, de az RMDSZ megyei vezetőjeként is diadalt ült. „A szeretet és összefogás eredménye, hogy nyerhettünk” – mondotta, majd kifejtette: sikerük bizonyítja, nem miccsel, sörrel, hanem tisztességes munkával lehet nyerni. „Nem kellett nekünk kaputámasztó rúdként külföldi segítség, meggyőződésem, mindig azok nyernek, akik a saját lábukon állnak. Saját lábunkon álltunk, nem kellett se budapesti, se bukaresti segítség hozzá” – hangsúlyozta, s kijelentése első felét fújogatás, a másodikat hatalmas taps kísérte. Felsorolta a háromszéki sikereket, építő munkát ígért a megyei tanácsban, de leszögezte: „Vannak helyek, ahol az elszámoltatásra is sor kerül, például Kézdivásárhelyen és Baróton tisztességes elszámoltatásra szükség van. Szükségük van a városoknak is, és szükség van az eredményes továbblépés érdekében. Akik tisztességtelen munkát végeztek, akik a közpénzbe nyakig belenyúltak, azokat nem lehet hagyni, hogy elfussanak. Ez legyen világos” – hangzott a győzelmi mámorba kevéssé illő fenyegetés.
A Park vendéglő előtti téren hétfő hajnalban bontottak sátrat az ünneplő, eredményösszesítő RMDSZ-esek.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hargita Megye Tanácsa: kétharmados az RMDSZ
A megyei választási iroda hivatalos eredményei alapján a Hargita megyei tanácsosi listákra összesen 139 118 érvényes szavazat érkezett, ennek 61,45 százalékát (85 466 szavazatot) a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerezte meg. Így a bejutási küszöböt el nem ért pártok szavazatainak visszaosztásával együtt az RMDSZ jelöltlistájáról összesen 20-an nyertek megyei tanácsosi mandátumot, ez a mandátumok kétharmadát jelenti.
A megyei tanácselnöki tisztségre leadott 141 963 érvényes szavazat 64,91 százalékát, vagyis 92 155 voksot az RMDSZ jelöltje, Borboly Csaba nyerte el, így újabb négy évig vezeti Hargita Megye Tanácsát. A három magyar párt megyei tanácsosjelöltjeire összesen leadott 118 686 érvényes szavazat 75,02 százalékát az RMDSZ jelöltje, Borboly Csaba, 14,27 százalékát az MPP jelöltje, Salamon Zoltán, míg 10,69 százalékát az EMNP jelöltje, Sorbán Attila szerezte meg.
A megyei tanácsosi listákra leadott érvényes szavazatokból a Magyar Polgári Párt (MPP) 18 468-at, 13,27 százalékot, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 14 752-t, 10,6 százalékot, míg a Szociál-Liberális Unió (USL) 12 121-et, 8,71 százalékot szerzett meg. Így az MPP négy mandátummal, az EMNP és az USL pedig három-három mandátummal vesz részt a megyei tanácsban. A többi pártra leadott érvényes szavazatok száma nem érte el a megyei tanácsba való bejutáshoz szükséges határértéket. A megyei tanácselnökre leadott szavazatok 12,35 százalékát (17 533 szavazatot) 9,25 százalékát (13 142 szavazatot) az USL és 8,34 százalékát (11 842 szavazatot) az EMNP nyerte el.
Az eredmények alapján a megyei tanács összetétele várhatóan a következőképpen alakul:
RMDSZ-es tanácsosok: 1. Birtalan József 2. Bende Sándor 3. Pálffy Domokos 4. Becze István 5. Petres Sándor 6. Bíró Barna Botond 7. Ferencz-Salamon Alpár László 8. Sándor Barna 9. Burus-Siklódi Botond 10. Bege Károly 11. Ambrus Sándor 12. Szentes Antal 13. Tóásó László 14. Rafain Zoltán 15. Barti Tihamér 16. Incze Csongor 17. Rácz Árpád 18. Benyovszki Lajos 19. Csutak Mária Magdolna 20. Magyari Vencel MPP-s tanácsosok: 1. Salamon Zoltán 2. Thamó Csaba Zsolt Béla 3. Csillag Péter 4. Sebestyén Csaba-István EMNP-s tanácsosok: 1. Sorbán Attila 2. Orosz-Pál Levente 3. Danguly Ervin USL-s tanácsosok: 1. Proca Ioan 2. Marcu Raducu Ioan 3. Pop Adrian. Erdély.ma

Átrendeződtek az erdélyi magyarlakta megyék önkormányzatai –
Átrendeződött az önkormányzatok összetétele 2008-hoz képest Erdély magyarlakta megyéiben és városaiban a vasárnapi romániai önkormányzati választások nyomán.
Erdély, a Partium és a Bánság 16 megyéje közül eddig négynek az élén állt magyar nemzetiségű önkormányzati tanácselnök, négy éve valamennyien a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben szereztek mandátumot.
A vasárnapi választások után csak a két magyar többségű megye élén maradt magyar tisztségviselő: Hargita megyében Borboly Csaba és Kovászna megyében Tamás Sándor. A 38 százalékban magyarlakta Maros megyében Lokodi Edit (a voksok 35 százalékával), illetve a 34,5 százalékban magyarlakta Szatmár megyében Csehi Árpád (a voksok 35 százalékával) alulmaradt a küzdelemben a kormányzó szociálliberális szövetség (USL) jelöltjeivel (Ciprian Dobre 40,6 százalék, Adrian Stef 38,3 százalék) szemben.
A megyei tanácsok elnökeit mindkét alkalommal, 2008-ban, s most is egyszerű többséggel választották. A megyei tanácsok közül – mindkét választáson – csak a magyar többségű megyei testületekbe jutott be az RMDSZ-szel szemben „ellenzéki" magyar képviselő. A Magyar Polgári Pártnak (MPP) eddig 19 megyei tanácsosa volt Hargita és Kovászna megyében, most az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) közösen van 14, míg az RMDSZ 5-tel növelte Székelyföldön megyei tanácsosainak számát. A Hargita megyei tanácsban 2008-ban 18 RMDSZ-es, 10 MPP-s és két szociáldemokrata (PSD) szerzett mandátumot, a vasárnapi választások után a RMDSZ-nek 20, az MPP-nek 4, az EMNP-nek 3, az USL-nek 3 tanácsosa lesz.
Kovászna megyében az előző választáson az RMDSZ 15, az MPP 9, a román pártszövetség 5 képviselője és egy független kapott mandátumot, vasárnap pedig 18 RMDSZ-es, 4 EMNP-s, 3 MPP-s, 3 PSD-s és 2 liberális (PNL) képviselő.
A nem magyar többségű megyék tanácsaiba (közgyűléseibe) a magyar „ellenzéki" pártok nem tudtak tanácsost bejuttatni, mert a jelöltjeikre leadott voksok nem érték el az 5 százalékos (a Kolozs megyei EMNP-MPP koalíció esetében a 7 százalékos) bejutási küszöböt.
- A 38 százalékban magyarlakta Maros megye 34 tagú önkormányzatában az RMDSZ megőrizte eddigi arányát: a szövetségnek továbbra is 13 tanácsosa lesz.
- A 34,5 százalékban magyar lakosságú Szatmár megye 32 tagú tanácsában az RMDSZ frakciója 13-ról 12 főre csökken.
- A 25 százalékban magyarlakta Bihar megye 34 tagú tanácsában az RMDSZ-képviselet 9-ről 7 tagúra zsugorodik.
- A 23 százalékban magyarlakta Szilágy megye 30 tagú tanácsában is két fővel, 9-ről 7-re csökken az RMDSZ-frakció.
- A 16 százaléknyi magyar lakossággal rendelkező Kolozs megye 36 tagú önkormányzatában az RMDSZ-nek továbbra is 5 képviselője lesz.
A felsorolt román többségű megyék székvárosainak települési önkormányzataiban is visszaesett a magyar képviselők aránya – Marosvásárhely kivételével. A 45 százalékban magyarlakta Marosvásárhely 23 tagú tanácsában továbbra is 10 tagja lesz az RMDSZ-frakciónak.
A 38 százalékban magyarlakta Szatmárnémeti 23 tagú tanácsában az eddigi 11 helyett 9 RMDSZ-es tanácsos marad.
A csaknem negyedrészt magyar lakosságú Nagyvárad 27 tagú önkormányzatában az RMDSZ-frakció 9-ről 7 főre csökken.
A 16 százalékban magyarlakta Kolozsvár 31 tagú tanácsában az eddigi 5 helyett 4 RMDSZ-es tanácsos marad.
Zilahon, ahol a magyarság részaránya szintén 16 százalékot tesz ki, a 21 tagú tanácsban az eddigi 4 helyett 3 RMDSZ-es marad.
A két magyar többségű megyében a megyei jogú városokban többnyire előretört az RMDSZ, a magyar „ellenzéki" pártok rovására.
Csíkszeredának ezentúl 13 RMDSZ-es, 2 EMNP-s, 2 MPP-s, és 2 USL-s tanácsosa lesz (a korábbi 12 RMDSZ-es és 7 MPP-s helyett), és az RMDSZ-es Ráduly Róbert polgármester harmadik mandátumát kezdi meg.
Székelyudvarhelyen mostantól 11 RMDSZ-es, 5 MPP-s, 3 EMNP-s tanácsos lesz (a négy éve megválasztott 9 RMDSZ-es, 8 MPP-s és 2 Zöld párti helyett), az RMDSZ-es Bunta Leventét pedig másodszor is megválasztották polgármesternek.
Gyergyószentmiklóson az MPP tisztségben lévő polgármesterét, Mezei Jánost választották újabb négy évre a város élére, a tanácsban pedig 11 MPP-s és 6 RMDSZ-es foglal helyet (az eddigi 10 RMDSZ-es és 7 MPP-s helyett).
Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ-es Antal Árpád polgármester újabb mandátumot szerzett, a városi tanácsban pedig ezentúl 14 RMDSZ-es, 2 EMNP-s, 1 MPP-s, 2 PSD-s és 2 PNL-s képviselő fog ülni. Négy éve az RMDSZ 8, az MPP 9, a román szövetség 3 képviselője és egy független került a tanácsba). Kézdivásárhelyen az MPP-s Rácz Károlyt az RMDSZ-es Bokor Tibor váltja a polgármesteri székben, a városi tanácsba pedig 9 RMDSZ-es, 4 EMNP-s és 4 MPP-s képviselő került be (a korábbi 10 MPP-s és 9 RMDSZ-es helyett).
Idén már nemcsak a megyei tanácselnököket, hanem a polgármestereket is egy fordulóban, egyszerű többséggel választották Romániában. Az RMDSZ-nek sikerült a négy évvel ezelőtti 184-ről 202-re növelnie polgármesterei számát. Az MPP négy évvel ezelőtt 11 polgármesteri tisztséget nyert el, míg a vasárnapi voksoláson hetet. A tavaly bejegyzett EMNP 2 településen nyert polgármesteri mandátumot.
MTI. Erdély.ma

Szimbolikus magyar ügyek támadására összpontosít Kovászna megye prefektusa
A beiktatása utáni első hónapban máris egy sor, magyar szempontból szimbolikus jelentőséggel bíró önkormányzati döntést támadott meg Kovászna megye román prefektusa, Codrin Munteanu.
A baloldali-liberális kormány által egy hónappal ezelőtt beiktatott prefektus azzal hívta fel először magára a figyelmet, hogy felszólította Antal Árpádot, Sepsiszentgyörgy polgármesterét: viselje a román nemzeti színű vállszalagot. A romániai közigazgatási törvény valóban előírja, hogy ünnepi alkalmakkor a polgármestereknek viselniük kell a válltól derékig érő 15 centiméter széles piros-sárga-kék szalagot, de a szalag viselése a román nemzetiségű polgármesterek sorában sem terjedt el. Antal Árpád elmondta, azt várják el tőle, hogy a székely vágtán vagy akár a március 15-i ünnepségen is piros-sárga-kék szalaggal a vállán jelenjen meg. A polgármester úgy véli, ha a kormány képviselői tisztelnék saját nemzeti jelképeiket, nem kérnének effélét.
Codrin Munteanu megtámadta a sepsiszentgyörgyi tanácsnak a reklámozás nyelvére vonatkozó határozatát is. Czimbalmos Kozma Csaba városmenedzser az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a városi tanács az év elején szabályozta az óriásreklámok elhelyezésének a feltételeit, és kötelezővé tette, hogy a reklámoknak magyar nyelvű feliratot is kell tartalmazniuk. Bírósági keresetében a prefektus arra hivatkozott, hogy a reklámozás feltételeit törvény rögzíti, és az önkormányzatnak nem áll jogában a törvényen túli feltételeket megszabni.
Kovászna zászlaját is kifogásolta a prefektus. Arra szólította fel a város vezetését, hogy vonják vissza a város lobogójáról rendelkező, közel két éve elfogadott határozatot. A város jelképét annak idején arra hivatkozva kifogásolták a városi önkormányzat kisebbségben levő román képviselői, hogy abból hiányoznak a román szimbólumok. A polgármester kitartott a formai hibák miatt megtámadott határozat mellett, ezért a prefektus a közigazgatási bíróságon támadta meg a döntést.
A prefektus a Kovászna Megyei Tanácsnak azt a határozatát is megtámadta, amelyben a testület a Kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumot annak alapítójáról, Incze Lászlóról nevezte el. Amint azt Sztakics István, az önkormányzat jogi igazgatóságának a vezetője az MTI-nek elmondta, nem a névadó személyét kifogásolta, hanem azt, hogy az intézménynév nemcsak románul, hanem magyarul is tartalmazza a „múzeum" szót.
A Kovászna megye zászlajáról 2008-ban elfogadott határozatot kedden támadta meg a bíróságon a prefektus. Tamás Sándor, a megyei önkormányzat újraválasztott elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a törvény szerint a per végéig le kell venniük a megyei önkormányzatnak alárendelt intézményekről a lobogót. A tanácselnök különösnek találta, hogy a prefektus olyan döntéseket támad meg, amelyeket nem kifogásolt 2010-ben, amikor tíz hónapig betöltötte már a Kovászna megyei prefektusi tisztséget.
Codrin Munteanut május 13-án iktatta be a tisztségébe Mircea Dusa, a baloldali-liberális Ponta-kormány parlamenti kapcsolatokért felelős minisztere. Munteanu György Ervint váltotta a tisztségben. MTI. Erdély.ma

Belföldi hírek
Végleges: Maros és Szatmár elveszett
Négy megyéből csak kettőben sikerült megőriznie tanácselnöki tisztséget az RMDSZ-nek, az Országos Választási Iroda tegnapi közlése szerint Maros és Szatmár megyében is alulmaradtak a szövetség újabb mandátumra pályázó jelöltjei. Szatmár megyében Csehi Árpádot a liberális Mihai Adrian Stef váltja, aki a szavazatok 38,30 százalékát, Csehi pedig 34,70 százalékát szerezte meg.
A Szatmár megyei tanácsban az RMDSZ két mandátumot veszített, a 33 tagú testületben 12 képviselője lesz. Maros megyében Lokodi Edit Emőkét a szintén liberális Ciprian Minodor Dobre váltja, ő a szavazatok 40,64 százalékát szerezte meg, míg Lokodi Edit Emőkére a szavazók 34,84 százaléka voksolt. Megőrizte viszont mandátumait a szövetség: a 35 tagú testületben az RMDSZ-nek 13 képviselője lesz. Maros megyében egyébként az RMDSZ ugyanannyi polgármesterel rendelkezik, mint korábban, a szövetség elveszítette a SZLSZ-szel szemben a szászrégeni, vajdaszentiványi polgármesteri tisztséget, illetve az MPP-vel szemben a makfalvit, megnyerte azonban a mikefalvit, ahol eddig DLP-s elöljáró volt, a magyarbükkösit, melyet eddig független vezetett és a gyulakutait, ahol az MPP képviselője volt tisztségben.
Kisebb a kormánypárt előnye
Az eredmények 97,20 százalékos feldolgozottsága mellett a Szociál-liberális Szövetség (SZLSZ) a polgármesteri mandátumok 41,44 százalékát kapja meg, a DLP 15,63 százalékát, a SZDP 11,91 százalékát. Tegnap estig az Országos Választási Iroda 3097 szavazókerület eredményeit központosította a 3186-ból, eszerint a SZLSZ 1283 polgármesteri mandátumot kapott, a DLP 484-et, a SZDP 369-et. Következik a NLP 87 mandátummal (6,92 százalék), az RMDSZ 79 mandátummal (6,28%). A MPP hét polgármesteri tisztséget szerzett (0,54%), a Konzervatív Párt 5-öt (0,39%), a Romániai Német Demokrata Fórum 4-et (0,31%), az EMNP kettőt (0,15%), a Nagyrománia Párt és a parasztpárt szintén kettőt-kettőt.
Lemondott Elena Udrea
Elena Udrea, a Demokrata-Liberális Párt alelnöke tegnap lemondott a párt bukaresti szervezetének vezetéséről, ezt a DLP gyenge fővárosi választási szereplésével indokolta – elveszítették az általuk eddig elfoglalt két bukaresti kerületi polgármesteri tisztséget. Vasile Blaga, a DLP kampányfőnöke szerint Udreának lemondásával meg kellett volna várnia a párt igazgatótanácsának ülését, Blaga úgy véli, az esetleges újabb lemondások bejelentése csak ez után lehetséges. Udrea gesztusát Crin Antonescu, a liberálisok elnöke helyesnek és természetesnek nevezte, de hozzátette, Băsescunak, Bocnak, Olteannak és Blagának is le kellene mondania.
Kihirdették a Nagy Testvér-törvényt
Traian Băsescu tegnap kihirdette az Európai Unió adatmegőrzési irányelvének életbeléptetésére vonatkozó jogszabályt, amelyet a média Nagy Testvér-törvényként bélyegzett meg. A törvény arra kötelezi a telefon- és internetszolgáltatókat, hogy fél évig tárolják, és szükség esetén a bűnüldöző szervek rendelkezésére bocsássák előfizetőik hívásainak és levelezésének minden adatát, a tartalom kivételével. A tegnap kihirdetett jogszabályba bekerült egy olyan előírás, miszerint a bűnüldöző szerveknek a híváslista bekérésétől számított 48 órán belül tájékoztatniuk kell az érintettet arról, hogy vizsgálat folyik ellene – kivéve, ha az illetőt a nemzetbiztonság veszélyeztetésével gyanúsítják.
Menesztették az RTV elnökét
Leváltotta a parlament tegnap a közszolgálati televízió vezetőségét, miután a törvényhozói testület elutasította az intézmény elmúlt három évéről szóló jelentést. Alexandru Lăzescu elnök-vezérigazgató helyére Radu Călin Cristeát javasolta a parlament két házának kulturális szakbizottsága ideiglenes elnök-vezérigazgatónak, ezt a plénum elfogadta. Az RTV mintegy 120 millió euró adósságot halmozott fel az elmúlt években, és ezért az adóhatóság zárolta az intézmény számláit. A közintézmény körül az elmúlt napokban éles vita alakult ki, miután kiderült, hogy gazdaságossági okokra hivatkozva eladta a labdarúgó Európa-bajnokság egyes mérkőzéseinek közvetítési jogát egy korlátozott sugárzási lehetőséggel rendelkező kereskedelmi sportcsatornának, és a londoni olimpiát sem közvetíti a köztelevízió. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kisebbségi ügyekről Strasbourgban
Magyarország határian kívül élő magyar képviselők kisebbségi témákban emeltek szót az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a napirenden kívüli, úgynevezett egyperces felszólalások sorában. A szlovákiai magyar Mészáros Alajos (MKP) arról beszélt, hogy június 4-én volt az évfordulója a trianoni szerződés aláírásának, amely „példátlan módon megnövelte a máig is kisebbségi státusban élő EU-polgárok számát”. Kifogásolta, hogy az EU, amely rendkívül érzékeny az emberi jogok betartására a világ bármely pontján, mintegy 40 millió polgárának mégsem hajlandó egységes, magas színvonalú európai kisebbségi keretjogszabályt kialakítani. Jelezte, hogy számtalan példát lehet felhozni a kisebbségeket érő atrocitásokra: a múlt hónapban például magyar nemzetiségű fiatalokat bántalmaztak a szlovák fővárosban, mert anyanyelvükön beszéltek. Felkérte az Európai Bizottságot, vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a történelmi kisebbségek egyenlő mértékben élvezzék kollektív jogaik védelmét az egyes tagállamokban. Az ugyancsak szlovákiai magyar Bauer Edit (MKP) Malina Hedvig ügyére hívta fel a képviselők figyelmét. Emlékeztetett: az áldozatot hat évvel ezelőtt azért verték meg, mert magyarul beszélt a szlovákiai Nyitrán. Az előző kormány idején az ügyet lezárták, az elkövetők büntetlenül megúszták a történteket. Miután pedig Szlovákiában nemrégiben ismét szocialista kormány került hatalomra, az ügyészség felújította az eljárást azzal a váddal, hogy Malina Hedvig hazudta a verést. „Miközben az unió az igazságosság és biztonságosság térségét építi, az új szlovák kormány a jogbizonytalanságot erősíti, a címzettek pedig a kisebbséghez tartozók” – fogalmazott Bauer Edit. Sógor Csaba (RMDSZ) felszólalásában azt méltatta, hogy az Europa Nostra-nagydíjak egyikével idén a 80 éves Kovács Piroskát tüntették ki, annak elismeréseként, hogy a székely kapuk és azok közösségi szimbólumának fontosságát sikeresen a köztudatba tudta építeni. Tevékenységének elismerése a nemzedékek közti összetartás, az összetartozás, a hagyományok megőrzésének példája – fejtette ki. Hangsúlyozta: kisebbségi szempontból fontos az értékek maradéktalan és osztatlan megőrzése, „hogy ne veszélyeztessük őket és jövőnket elbizonytalanodással és széthúzással”. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Fölényesen nyert a Székelyföldön, veszített a Partiumban az RMDSZ tarolt, a Partiumban viszont sokat veszített az RMDSZ. Míg Kovászna és Hargita megyében megyei tanácselnöki tisztséget és fölényes többséget szerzett a képviselőtestületekben, a Maros megyében megméretkező Lokodi Edit Emőke elveszítette a megyei tanácselnöki tisztségért folytatott versenyt. Szatmár megyében és Szatmárnémetiben nemcsak a megyei tanácselnöki és polgármesteri tisztségeket veszítette el a szövetség, a tanácsban is kisebbségbe került. Akárcsak a Bihar megyei és nagyváradi önkormányzatban, ahol húsz év után ellenzékbe kerülhet az RMDSZ. Kolozs megyében ellenben a mérleg nyelveként megyei alelnöki és kolozsvári alpolgármesteri tisztséget kér a szövetség.
Egyedi eset. Mezei János polgármester és MPP-s csapata újrázni tudott Gyergyószentmiklóson
A RMDSZ-es Lokodi Edit Emőkének nem sikerült megőriznie a Maros megyei önkormányzat elnöki tisztségét, annak ellenére, hogy lényegesen több szavazatot kapott, mint a szövetség listája. Míg megyeszerte 96 324-en (a voksok 37,87 százaléka) szavaztak a szövetség jelöltjére, a magyarellenességgel tarkított, agresszív kampányt folytató balliberális kihívója, Ciprian Dobre 112 265 voksot (40,64) gyűjtött be. A vártnál lényegesen gyengébben szerepelt a Szövetség Marosért névre keresztelt PDL-s alakulat képviselője, Marius Paşcan prefektus, akinek a lakosság mindössze 20,43 százalékát sikerült meggyőznie. Az MPP színeiben induló Bíró Zsolt a szavazatok 4,05 százalékát szerezte meg, ami szám szerint 11 198 voksot jelentett.
„Az eredmények tükrében nem látom értelmét a nyilatkozatháborúnak, inkább a jövőbe tekintek és igyekszem folytatni a nyolc évvel ezelőtt megkezdett munkámat. A megyei tanácsnak folytatnia kell az útjavítást és -építést, a hulladéktároló kialakítását, a repülőtér fejlesztését, a motorversenypálya megépítését. Ugyanakkor folytatnunk kell az uniós pályázatok lehívását” – fogalmazta meg az elkövetkezendő négy évre szóló célokat Lokodi Edit Emőke.
Mondandójából érezhető volt, hogy a továbbiakban vállalja az alelnöki tisztséget, amit újságírói kérdésre meg is erősített. Mint hangsúlyozta, ezzel hozzájárulna az önkormányzati munka folytonosságához. A vereséget illetően Lokodi úgy vélekedett, ez elsősorban a románság lényegesen nagyobb szavazókedvének tudható be. Ennek okát pedig elsősorban Dobre nacionalista kampányában (Itt az esély, hogy 12 év után Maros megyét ne a magyarok vezessék! volt a liberális politikus leggyakrabban használt jelmondata) és a Fidesz-vezetők erdélyi jelenlétében látta.
„Bíró Zsolt semmire sem ment a 11 ezer szavazatával, de a fideszes vezetőkkel karöltve elérte, hogy megtévessze a választókat és urnák elé csalogassa a románokat. Ezen a magyar diplomáciának el kellene gondolkodnia” – üzente a hazai magyar ellenzéknek és a budapesti kormányerőknek az RMDSZ tisztségviselője. Kérdésünkre, hogy az MPP-vel ellentétben mennyire érezte az EMNP „hallgatólagos támogatását”, mint ahogy azt Portik Vilmos, az alakulat megyei elnöke megfogalmazta, Lokodi Edit Emőke kifejtette, hogy ő még nem hallott erről a fogalomról.
„Lehet, hogy nem támadtak, de én nem éreztem semmiféle támogatást a részükről. Sőt úgy tudom, inkább Bíró Zsolt megszavazására bíztatták az embereket” – nyilatkozta a Krónikának a leköszönő elnöknő. Kelemen Hunor szövetségi elnök kijelentésére reagálva, miszerint az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete gyengén dolgozott, Lokodi elmondta: ő teljesen másként látja a helyzetet, hisz megítélésében az elmúlt időszakban mindenki nagy erőbedobással dolgozott.
Az RMDSZ hivatalosságai közül – a Fideszen, az erdélyi versenypártokon, a magyarellenes kampányt folytató vetélytársakon és a vásárhelyi szervezeten kívül – egyesek a választópolgárokat is hibáztatják, mert nem járultak megfelelő arányban az urnák elé.
Benedek Imre: többé nem műtök
Hasonló álláspontot képvisel az MPP polgármesterjelöltje, Benedek Imre is, aki a tegnap délelőtti sajtóértekezletén kijelentette: mivel a választópolgárok megbüntették (a szavazatok alig 1,68 százalékát szerezte meg), többet nem hajlandó műteni. „Egyetemi előadótanár és klinikavezetőként fogok dolgozni tovább. Ha kell, műtök Moldvában, Arábiában vagy Magyarországon, de itthon, többé nem” – jelentette ki ingerülten az ismert szívspecialista.
A Maros megyei tanács legnagyobb, 13 tagú frakcióját az elkövetkezendő négy évben is az RMDSZ fogja alkotni. A szövetség egy tanácsost veszített 2008-hoz képest. A Szociálliberális Unió (USL) szintén 13 képviselővel kezdi az új szakaszt, a Szövetség Marosért hattal, míg a populista PPDD kettővel. A marosvásárhelyi önkormányzatban a visszaosztás után az RMDSZ megőrizte 10 tanácsosi mandátumát, a Szövetség Marosért 7-et az USL 6-ot kapott.
Hargita megye: fölényben az RMDSZ
Hargita megyében fölényes győzelmet aratott az RMDSZ: nem hivatalos adatok szerint a szövetség 51 településen állított polgármestert, míg a Magyar Polgári Párt (MPP) színeit képviselő jelölt 5 településen nyert.
A voksok alapján a következő négy évben is Borboly Csaba vezetheti a megyei önkormányzat képviselőtestületét – az elöljáró a szavazatok 69 százalékát gyűjtötte be –, melyben az RMDSZ a tanácsosi mandátumok kétharmadát kapta meg. A végleges eredmények szerint a szövetség 21, az MPP 4, az Erdély Magyar Néppárt (EMNP) és a Szociálliberális Unió (USL) pedig 3-3 képviselőt küld a megyei tanács döntéshozó testületébe. A 2008-as eredményekhez képest az RMDSZ kettővel többet, az MPP pedig hattal kevesebb mandátumot szerzett.
Csíkszeredában 13 RMDSZ-es, 2 MPP-s, 2 EMNP-s és 2 USL-s tanácsosból áll a helyi önkormányzat képviselőtestülete, melyet továbbra is Ráduly Róbert Kálmán (RMDSZ) polgármester vezet. Az elöljárót a szavazatok 64 százalékával választották újra a megyeszékhelyen.
A voksolás eredményét kommentálva Ráduly a Hargita Népe napilapnak úgy nyilatkozott, ebből nem szabad messzemenő konklúziókat levonni, mert a helyhatósági választások elsősorban helyi emberekről, helyi csapatokról szólnak. „Itt a választás nem pártszimpátiák, hanem személyek, csapatok mentén zajlott” – fogalmazott. Mint mondta, elsősorban nem a győzelem ízét, hanem a felelősség súlyát érzi, hiszen munkájuk elismerése mellett az elvárások is nőttek.
Székelyudvarhelyen a polgármesteri tisztség mellett az RMDSZ 11 tanácsosi mandátumot szerzett, míg az MPP-t 5, az néppártot pedig 3 tanácsos képviseli majd a Bunta Levente (RMDSZ) polgármester vezette testületben. Az MPP polgármesterjelöltje, Szász Jenő pártelnök (aki a szavazatok kevesebb, mint 30 százalékával elveszítette a megmérettetést) a néppárt sikeres megosztási kísérletének tulajdonítja a vereséget. A Hargita Népének adott interjújában úgy fogalmazott: a kampányban tudathasadásos állapot uralkodott.
„Az egyik színpadon kampányolt Szász Jenő Kövér Lászlóval, az országgyűlés elnökével, a másikon Tankó László, az EMNP helyi polgármesterjelöltje Németh Zsolttal, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkárával. Arról nem is beszélve, hogy Udvarhelyen a régi hálózatokat is mozgásba lendítették: bizonyíték erre, hogy a románok is az RMDSZ-re szavaztak, nem saját jelöltjeikre. A másik magyarázat, hogy Udvarhely lakossága alig 33 ezer főre csökkent, s főként a jobboldali szavazók vándoroltak külföldre” – magyarázta a napilapnak Szász Jenő.
Gyergyószentmiklóson viszont ismét jól szerepelt a Magyar Polgári Párt: újra polgármestert állított Mezei János személyében, s mivel 11 tanácsosa jutott mandátumhoz, kétharmados többséget tudhat magáénak az önkormányzati képviselőtestületben. A tanács munkájában 7 RMDSZ-es tanácsos is részt vesz.
„Egy dolgot biztosan megígérhetek: a politika nem fog felülkerekedni a város érdekein. Ahogy eddig is tettük, a képviselőtestülettel közösen a városért dolgozunk és nem politizálunk” – mondta el Mezei János.
„Tulipános” Háromszék is
A helyhatósági választások egyértelmű győztese az RMDSZ Kovászna megyében is, ahol 2008-hoz képest az MPP támogatottsága a felére csökkent. Az összesítések szerint az RMDSZ összesen 307 mandátumot szerzett a helyi tanácsokban és 18-at megyei önkormányzatban. A szövetség 35 településen állíthat polgármestert, míg a megyei önkormányzat élén Tamás Sándor újrázhatott.
Tischler Ferenc, a háromszéki RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, több mandátumot és több települést bíztak rájuk a választók, mint négy esztendővel ezelőtt: „Elveszítettük Maksát és Nagyborosnyót, ahol az EMNP jelöltje nyerte el a polgármesteri tisztséget, Gelencét és Nagybacont, ahol MPP-s elöljáró lesz, de visszaszereztük Kézdivásárhelyt, Barótot, Kőröspatakot és Előpatakot is.” Nem végleges adatok szerint az MPP-nek 62, az EMNP-nek 53 helyi tanácsosa lesz. Nemes Előd, a néppárt háromszéki elnöke a Krónikának elmondta, egy fiatal, mindössze féléves múlttal rendelkező párt a második politikai erő lett Sepsiszentgyörgyön és Háromszéken.
MPP: visszaestünk, fiatalítani kell
Bálint József, a polgári párt megyei elnöke jelentős visszaesésként értékelte az MPP szereplését: míg négy évvel ezelőtt 123 tanácsosuk volt, Kézdivásárhelyen polgármestert állíthattak, majd a választások után az addig független Nagy István baróti polgármester is belépett a pártba. „Építkezni kell a pártban, a fiatalítást már a választások előtt megkezdtük és tovább folytatjuk” – mondta Bálint József.
Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád 79,01 százalékos támogatottsággal kezdheti második mandátumát, az önkormányzatba az RMDSZ 14 tanácstagot küld, az EMNP, a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt két-két tanácsosi helyet kap, míg az MPP elveszítette többségét: kilenc helyett mindössze egy képviselőt juttatott be. Kézdivásárhelyen Bokor Tibor, az RMDSZ jelöltje a szavazatok 46,24 százalékával nyerte a választásokat, a tanácsban az RMDSZ kilenc, az MPP és az EMNP négy-négy tanácsi mandátumhoz jutott. Kovásznán Lőrincz Zsigmond több mint 80 százalékot hozott az RMDSZ-nek, és elnyerte a második mandátumát.
A tanácsban az RMDSZ-nek 11 képviselője van, rajtuk kívül öt USL-s képviselő és egy független jutott mandátumhoz. Az MPP és az EMNP nem jutott be a fürdővárosi testületbe, holott az elmúlt négy évben három MPP-s képviselő volt. Baróton Lázár Kiss Barna, az RMDSZ jelöltje győzött és a tanácsban is megvan az RMDSZ-es többség. Tamás Sándor 56,7 százalékkal nyerte el a háromszéki önkormányzat elnöki tisztségét. A 30 tagú megyei tanácstestületben 18 képviselője lesz az RMDSZ-nek, 4 tanácsosa az EMNP-nek, 3 az MPP-nek, ugyancsak 3 a PSD-nek és 2 a PNL-nek. Tamás Sándor úgy nyilatkozott, a következő időszakban elszámoltatják a leköszönő kézdivásárhelyi és baróti MPP-s polgármestereket.
A Szociálliberális Unió (USL) sepsiszentgyörgyi alpolgármesteri tisztséget és megyei alelnökséget követel. Horia Grama, a pártszövetség Kovászna megyei társelnöke hangsúlyozta, választópolgárok 15 százaléka szavazott a szövetségre, ez az eredmény feljogosítja arra, hogy megkapják ezeket a tisztségeket, hiszen így a román közösség is méltóképpen képviselve lenne ezekben a testületekben.
Bíró Blanka, Gyergyai Csaba, Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

Kolozsváron alpolgármesteri, Kolozs megyében alelnöki tisztséget kér az RMDSZ
Kolozsváron alpolgármesteri, Kolozs megyében pedig alelnöki tisztséget kér az RMDSZ. Máté András Levente megyei elnök a Krónikának elmondta, a szövetség mindkét testületben megkerülhetetlen. Hozzátette, jelenleg zajlanak a tárgyalások a román pártokkal, részleteket azonban csak a tárgyalások végeztével hoznak nyilvánosságra.
Kevesebben, de erősen.Bár az RMDSZ-nek csak négy tanácsosa lesz Kolozsváron, alpolgármestert is állíthat
Kolozsváron a szövetség 2008-hoz képest eggyel kevesebb, négy mandátumot szerzett a helyi önkormányzatban. A Szociálliberális Unió (USL) 12, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) 10, míg a Dan Diaconescu vezette Nép párt (PPDD) egy mandátumot mondhat magáénak. Eckstein-Kovács Péterre, a szövetség polgármesterjelöltjére 12 225-en szavaztak. A Kolozs Megyei Tanácsban az RMDSZ 5 mandátumot szerzett, az USL 16, a PDL 12, a PPDD 3 tanácsossal vág neki a következő négy évnek. Megyei szinten az RMDSZ 5-6-tal több helyi tanácsosi mandátumot szerzett, mint négy éve, és ezzel egyes településeken sikerült többségbe kerülnie.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Kolozs megyében 11 helyi tanácsosi helyet szerzett, közölte lapunkkal Gergely Balázs, a párt közép-erdélyi régiójának elnöke. Betlentelep, Várfalva, Ördöngösfüzes, Kolozs, valamint Magyarkapus településeken egy-egy, Széken kettő, Körösfőn pedig négy tanácsosi mandátumot tölt be EMNP-s jelölt.
A Brassó megyei önkormányzatban két tanácsosi tisztséget tölthet be az RMDSZ, a harmadik bejutónak mintegy 70 szavazatra lett volna még szüksége – tudtuk meg Kovács Attila megyei elnöktől. A megyeszékhelyen két jelölt került be a döntéshozó testületbe, míg a helyi önkormányzatokban körülbelül 50 RMDSZ-es önkormányzati képviselő van, ez a szám nagyjából megegyezik a négy évvel ezelőtti választások eredményeivel.
Máramaros megyében egyetlen megyei tanácsosi mandátumot, míg a nagybányai tanácsban szintén egy helyet szerzett az RMDSZ. Emellett Máramarosszigeten és Tiszahosszúmezőn két-két, Aknasugatagon, Felsőrónán és Pálosremetén egy-egy önkormányzati képviselője van a szövetségnek.
Kováts Krisztián, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke tegnap még nem tudott pontos adatokat közölni sem a megyei, sem a helyi tanácsosokról, azonban elmondta, a megyében mintegy 20 százalékkal többen szavaztak a szövetség jelöltjeire, mint 2008-ban, azonban itt is megemelkedett a bejutási küszöb a román pártokra leadott voksok miatt. Négy évvel ezelőtt az RMDSZ-nek helyi szinten összesen 31 tanácsosa volt, a megyei elnök szerint pedig számuk idén biztosan eléri a 33-at. Fehér megyében az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) két helyi tanácsosi tisztséget nyert, mindkettőt Torockón – tudtuk meg Gergely Balázstól, a néppárt közép-erdélyi régiójának elnökétől.
Beszterce-Naszód megyében a megyei tanácsban egyetlen helyet sem szerzett az RMDSZ. Décsei Attila megyei elnök elmondta, a szövetség nem kapott kevesebb szavazatot, mint négy évvel ezelőtt, azonban idén többen voksoltak a román pártokra, így megemelkedett a bejutási küszöb. Besztercén az RMDSZ meg tudta őrizni pozícióját, a 21 tagú tanácsban egy mandátum továbbra is a szövetségé.
Temes megyében a szövetség nem szerzett mandátumot sem a megyei, sem a temesvári önkormányzatban, a megye településein ugyanakkor összesen 39 helyi önkormányzati képviselője van a helyi tanácsokban a következő négy évre.
Kőrössy Andrea, Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)