Péterffy Gyula teológiai zenetanárra, a kollégium kórusának névadójára emlékeztek március 22-én, vasárnap Kolozsváron a belvárosi unitárius templomban, születésének 100., halálának 30. évfordulóján. Szabó Árpád nyugalmazott püspök hirdetett igét, majd röviden ismertette Péterffy Gyula életének és munkásságának jelentősebb mozzanatait. Péterffy Gyula végigélte a 20. század hatalmas vérzivatarát. A kolozsvári zeneakadémia elvégzése után Székelykeresztúrra helyezték. Énekkart, zenekart alapított. 1949-ben érkezett ismét Kolozsvárra, ahol a teológián oktatatott. Ugyanakkor beindította az énekvezér képzést. Számos orgonát újított fel, orgonakoncerteket adott. Nevéhez fűződik az unitárius énekeskönyv szövegeinek és dallamainak felújítása, amelyet azóta sem adtak ki. 1961-től Guttman Mihálynak köszönhetően a zeneiskolában tanított, majd 1968-ban betegnyugdíjazzák, de 1973-ig nyugdíjasként is oktatott. Ünnepélyes keretek között került sor a kórus zászlajának felavatására. A Péterffy Gyula nevét felvevő kórus gazdag repertoárja, számos kitüntetése Majó Julianna karnagy munkájának és a mögötte álló összetartó közösségnek köszönhető. /Dézsi Ildikó: Zászlóavatással tisztelegtek Péterffy Gyula zenetanár emléke előtt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

Március 21-én Marosvásárhelyen a Színházművészeti Egyetem előcsarnokában látta vendégül a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat írói körét, szerkesztőit a Látó folyóirat Irodalmi Színpada. A beszélgetésen Szilágyi István, a Helikon főszerkesztője, Király László, Karácsonyi Zsolt és Papp Attila Zsolt olvasott fel verseket, prózát. /Máthé Éva: Helikon a Látó-színpadon. = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./

Fennállásának kétéves évfordulója alkalmából tartott ünnepséget a nagyváradi Hobby Libri könyvesbolt. Fleisz János nagyváradi történész, önkormányzati képviselő mondott köszöntőbeszédet. Konglovits Enikő üzletvezető beszámolt arról, elérték azt, hogy tudják, mit olvas a váradi közönség. A törzsközönség egy részét diákok és pedagógusok teszik ki. /Nagy Orsolya: Születésnapot ünnepelt a váradi Hobby Libri könyvesbolt. = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./

Hagyománnyá vált a temesvári Magyar Nyugdíjas Klubban, hogy a tollat vagy festőecsetet ragadó nyugdíjasok alkotásait bemutatják a tagságnak. Március 21-én bemutatták Takács Imre: Álommagyar (Lugos, 2008) című könyvét. Takács Imre nyugdíjas pedagógus és sakk-bajnok a magyar igazolványok kiállításának idején lépett szorosabb kapcsolatba a lugosi magyar közösséggel, és Király Zoltán, a Lugosi Hírmondó főszerkesztőjének bíztatására kezdte papírra vetni a szórványléttel, a beolvadással kapcsolatos történeteit. Az írások zöme megjelent Lugosi Hírmondóban, a kötetet is Király Zoltán szerkesztette. Az Álommagyar cím azokra utal, akik – a többnyire önként vállalt nyelvváltoztatás után – csak álmukban beszélnek magyarul. Takács Imrét a temesvári könyvbemutatóra elkísérték Pokker László és Gergely Kálmán, a lugosi irodalmi kör tagjai egy-egy írást mutattak be a szórványlét sokféle vetületét bemutató könyvből a hallgatóságnak. /Könyvbemutató a Nyugdíjas Klubban. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 23./

Nyomozás a famaffia, az illegális kavicskitermelés után, a bányák és meddőhányók, bezárt ipari létesítmények szennyező maradványainak számbavétele, szeméttelepek és szennyezett folyók, nemzeti parkok, természetvédelmi területek feltérképezése – egy év alatt több mint ötven helyszínen végzett tényfeltárást Barabás Cs. Márti. Dicsőszentmárton híres bikromátgyáránál egy évvel ezelőtt a vállalat legnagyobb gondja a vegyileg fertőzött területek fertőtlenítése volt. Most is az. A bányák után maradt meddőhányók helyzete országszerte problémás, ez több mint ötszáz bányát érint, így a máramarosi bányákat is. A legveszélyesebbnek számít a borsabányai meddőhányó-rendszer, mely áradáskor komoly szennyezéseket eredményez. A bezárt bányák mellett a bányanyitások is nagy port kavarnak. Verespatakon továbbra sem hagyja nyugodni az üzletembereket a földben lévő nagy mennyiségű arany, csakúgy, mint a drága gyegyóditrói szienit az olasz befektetőket. A lakosság mindkét helyszínen ellenzi a bányanyitást. A föld alatti kincsek mellett a felszíni kitermelés is vonzza az üzletembereket. A Vargyas-szorosban az andezit illegális kitermelésére hívta fel a figyelmet a lap. A kitermelést azonban nem sikerült leállítani. Mintegy 3000-5000 hektár erdő tűnt el az utóbbi pár évben a Madarasi Hargita és a Hargitafürdő közötti területről, a csíkmadarasi közbirtokosság erdejéből. A számadatokat duzzasztják a gyergyói térségben történt tolvajlások is. Románia erdeinek több mint fele tűnt el az utóbbi évszázadban. Az országban 350 ezer hektár erdőt illegálisan vágtak ki. Országos szinten problémák vannak a szeméttárolók körül is: az összesen 65 megépíthető tárolóból mindeddig 21 készült el. A Maros, Küküllők, Aranyos, Ompoly nehézfémekkel és biológiailag lebonthatatlan anyagokkal való szennyezettsége krónikus. /Barabás Cs. Márti: Egy „zöld” esztendő. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./ Emlékeztető: az illegális fakitermelés ellen Garda Dezső képviselő emelte fel a szavát, sok-sok adattal igazolva állításait. Garda ma már nem képviselő.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) március 23-án véglegesítette európai parlamenti jelöltlistáját. Az EMNT az RMDSZ-szel kötött belső koalíciós megállapodása értelmében az európai parlamenti választásokra felállítandó Magyar Összefogás Listáján a lehetséges 43 hely egynegyedére, számszerűen 11 helyre jogosult. Az EMNT Választási Bizottsága a jelöltek között az alábbi sorrendet véglegesítette: Tőkés László – püspök, EP-képviselő, az EMNT elnöke, Szilágyi Zsolt politológus, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa, az EMNT alelnöke, László János – mérnök, székelyudvarhelyi nagyvállalkozó, a Bethlen Gábor Alapítvány elnöke, Dávid László – mérnök, egyetemi professzor, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, Ábrám Noémi – tanítónő, kommunikációs szakértő, a Diakónia Keresztyén Alapítvány ügyvezető igazgatója, az Erdélyi Nagycsaládosok Egyesületének alelnöke, Boros Zoltán – zeneszerző, filmrendező, az RTV magyar adásának volt főszerkesztője, Sándor Krisztina – ifjúsági vezető, a Bálványosi Szabadegyetem főszervezője, a Magyar Ifjúsági Tanács volt elnöke, Márton Zoltán – mérnök, a Teleki Oktatási Központ igazgatója, az MPP önkormányzati képviselője, Lakatos Róbert – filmrendező, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem Fotó, film, média szakának tanára, Toró T. Tibor – kutatófizikus, volt parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke és Bakk Miklós politológus, egyetemi előadótanár, a Babes–Bolyai Tudományegyetem politológia tanszékének helyettes vezetője. Mint ismeretes, az RMDSZ és az EMNT között létrejött megállapodás értelmében a lehetséges befutó első, illetve negyedik hely a tanácsot illeti meg, a második és a harmadik pedig az RMDSZ-é. Az RMDSZ múlt héten rangsorolta jelöltjeit: az első két helyet a szövetség jelenlegi két európai parlamenti képviselője – Winkler Gyula és Sógor Csaba – tölti be. Következésképpen a Magyar Összefogás Listája így nézne ki: az első helyen Tőkés László, a másodikon Winkler Gyula, a harmadikon Sógor Csaba, a negyediken pedig Szilágyi Zsolt szerepel. /EMNT: rangsorolták az EP-jelöltjeiket. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

Jogtalannak és makogónak minősítette az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) ellene indított eljárását Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektus. A kormánymegbízott 38 közintézmény vezetőjének küldött körlevelet, amelyben felszólítja őket, készítsenek kimutatást arról, hány magyar és román nemzetiségű alkalmazottjuk van. Az eset miatt tiltakozott Albert Álmos szenátor, az RMDSZ alsóháromszéki elnöke, a CNCD viszont ettől függetlenül hivatalból eljárást indított a Kovászna megyei prefektus ellen. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács szeptember 24-én meghallgatásra várja Munteanut. A kormánymegbízott kifejtette: személyesen jelenik meg a testület előtt, de kilátásba helyezte, hogy bepereli a hivatalt, valamint azt a személyt is, aki elkezdte a vizsgálatot, és erkölcsi kártérítést igényel. /Kovács Zsolt: Támad a háromszéki prefektus. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

Kelemen Attila Ármin a Transilvania.ro portálon értékelte az általa indított aláírásgyűjtési akciót. A Hargita Népében megjelent György Attila Liberálisok c. írása /márc. 4./, ezt Kelemen Attila Ármin barátaival gyűlöletkeltő szövegnek minősítette, ezért felhívta Karda Emesét, a Hargita Népe kiadóját, akitől azt kérte, a lap határolódjon el György Attila nézeteitől, de ez nem történt meg, ezután felhívta Kozán István felelős szerkesztőt, de ő sem hajlott az elhatárolódásra. Március 11-én indították az aláírásgyűjtést, Gáspárik Attila és Eckstein-Kovács Péter segített a mozgósításban. Március 15-én zárták le a gyűjtést, addig 285 személy támogatta nevével az ügyet. Kelemen Attila Ármin elítélte a Hargita Népét, mert nem határolódott el a cikktől, „lapult, ami nem nagy intellektuális dicsőség”. Kelemen Attila Ármin értékelt: sikeres volt az aláírásgyűjtés, felmutatta, hogy van „egy számottevő, európai gondolkodású, a gyűlöletkeltés ellen állást foglalni akaró romániai magyar elit. Az akcióhoz a romániai magyarság emblematikus figurái csatlakoztak, írók, szerkesztők (többek között a Hargita Népe egykori főszerkesztője, Borbély László is), számos jogász, ügyvéd, egyetemi előadó, közéleti szereplő, nagyon sok diák.” Ilyen „erődemonstráció” láttán a Hargita Megyei Tanácsnak fel kell vennie napirendre a „mi lesz a Hargita Népével” ügyet. Kelemen Attila Ármin nemcsak értékelt, ítélkezett is: meg kell vizsgálni a napilap ügyét. Ugyancsak elítélte Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács vezetőjének témában született blogbejegyzését, aki azt javasolja, az értelmiségi csoportok üljenek le, és beszéljék meg problémáikat egy pohár bor mellett. Kelemen ezt elutasította, Borbolyt passzív bátorítással vádolta. Látványos reakció volt a Borbély Zsolt Attila–Erdély.ma ellen-aláírásgyűjtési akciója. Nagy mennyiségű, elsősorban magyarországi aláírást gyűjtöttek be. Az ellen-aláírásgyűjtési akcióban részt vett a magyarországi konzervatív média egy része is, ami jelentősen hozzájárult sikeréhez. /Kelemen Attila Ármin: HOME JOGOK. A Hargita Népe ügy – kiértékelés. = Transilvania.ro, márc. 24./ Kelemen értékelésében kifogásolta, hogy az ellen-aláírásgyűjtési akció során több magyarországi is aláírt. Az ő gyűjtésében is szerepelnek magyarországiak.

Valóra váltak a szervezők reményei, a Sepsiszentgyörgyön egy hete zajló Reflex nemzetközi színházi biennálé európai kulturális főváros hangulatát teremtette meg a városban. A Reflex fesztivál telt ház előtt játszott előadásai élénk vitákat szülnek, a közönségtalálkozók is nagy érdeklődés mellett zajlanak. A Tamási Áron Színház múltjáról, jelenéről és jövőjéről három hajdani és a jelenlegi igazgatója vallott: Sylvester Lajos, Dali Sándor, Nemes Levente és Bocsárdi László vallomásából bontakozott ki a színház 60 éves útja. Eddig három magyarországi és egy lengyel társulat mutatkozott be, mindegyik előadása rangos szakmai díjakat nyert az elmúlt két évadban. /Kovács Zsolt: Európai „reflexek”. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

A gyegyószárhegyi nyilatkozat kimondja cserekiállítások szervezését a Kárpát-medencében működő, alkotótáborok résztvevőinek munkáiból. Ennek egyik példája a Marosvásárhelyen, a Bernádyban megrendezett Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep tárlata. A kiállításon zömében modern alkotások, más-más technikával készült festmények, pasztellek, grafikák láthatók. A Bernády Ház tetőtéri galériájában Rékasi Attila fotóművész különleges hangulatú fényképei láthatók. /Antal Erika: Hajdúságiak a Bernádyban. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

Kiemelkedő képzőművészeti tevékenységéért idén Ütő Gusztáv vehette át a Munkácsy Mihály díjat. Az 51 éves sepsiszentgyörgyi festő, grafikus, a hazai performansz nagy veteránja az akcióművészet elismerésének tekinti a jelentős díjat. Úgy érzi, Erdély-szinten ez már 2001-ben megtörtént, amikor megkapta az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Szolnay-díját. Erdélyben a sepsiszentgyörgyi művészek képviselik ezt az irányzatot. Ütő Gusztáv nemrég vitát kezdeményezett a sajtóban: a művészek optimistább látásmódjáért szállt síkra. Úgy tapasztalta, hogy az utóbbi fotókiállításokon már több az optimista kép, kevesebb a ráncos vénasszony, a kopott küszöb, a lehullt vakolat. /Bíró Blanka: Beszélgetés Ütő Gusztáv képzőművésszel. = Krónika (Kolozsvár), márc. 24./

Kelemen Attila Ármin kiértékelte a György Attila „Liberálisok” című cikke kapcsán elindított transindexes aláírásgyűjtési akciót. A kiértékelés viszonylag tisztességes hangvételű, (elmarad a balliberális oldalon szinte kötelező fasisztázás, kirekesztőzés, nácizás és szélsőségesezés) ezért foglalkozott vele érdemben Borbély Zsolt. A gyűlöltkeltés vádja olyan gumikategória, mint az „osztályellenség”, a „reakció” s a többi kommunista szóvirág. Ilyen alapon mindenkit gyűlöletkeltéssel lehetne vádolni, aki továbbmegy az álliberális hímezés-hámozásnál. A magyar jogszolgáltatás szerint ha nincs kifejezett tevőlegességre utaló konkrét iránymutatás az uszító hangú szövegben, akkor a bíróságnak nincs keresnivalója az adott ügyben. Például a Hétköznapi Csalódások nevű balos punkzenekar elítélhető lenne azért, mert egyik dalukban arra buzdítanak, hogy „akasszuk fel Csurkát”, de a cigányok által 1993-ban Kecskeméten brutálisan meggyilkolt 16 éves magyar fiú emlékére balladát író Egészséges Fejbőr nem. Kelemen Attila Ármin szerint György Attila arról írt, hogy „köpd le az ellenfeleidet, mert jogod van hozzá. ” György Attila valójában az adott helyzetben helyeselte a gesztust, s fenntartásokat fogalmazott meg a konkrét gesztussal szemben általános síkon. „Demszky Gábor, attól a perctől kezdve, hogy kitüntette a szemeket kilövető, csontokat törető, fejeket viperával beverető és békés emberek ellen lovasrohamot vezénylő Gergényi Pétert, kiírta magát a szalonképes politikusok közül. Aki őt képes meghívni és népszerűsíteni, az nem egyszerűen politikai ellenfél, hanem az újkori magyar demokrácia elárulója. ” György Attila cikke nem arról szólt, hogy „micsoda képtelenség Demszky-féle nemzetárulók eszméit Erdélybe importálni. ” Kelemen Attila megemlékezett a Borbély Zsolt Attila által kezdeményezett „ellen-aláírásgyűjtésről” is: „nagy mennyiségű, elsősorban magyarországi aláírást gyűjtöttek be”. Nos, a György Attila mellett kiálló erdélyi aláírók 190-en voltak, s Kelemen Attiláék listáján 192-en. Kelemen Attila feltette a kérdést: „Mi lehet az oka ennek a gyűlölethullámnak?” A válasz nagyon egyszerű, írta Borbély Zsolt Attila. „A magát baloldalinak hazudó politikai garnitúra tevékenységének eredményeként Magyarország lassanként megszűnik létezni, mint magyar ország. A Magyarországon megtermelt profit több mint 90%-a a multinacionális vállalatoké, amit lehetett kiárusítottak, a stratégiai ágazatoktól (pl. energiaszektor) a nyereséges vállalatokig. „ „A problémát érzékelők közös lelki élménye a tehetetlenség. A tehetetlenség pedig jellemzően gyűlöletet szül, ami átsugárzik mindazokra, akik támogatják Magyarország sírásóit. ” /Borbély Zsolt Attila: A kiértékelés kiértékelése. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), 2008. ápr. 8. Előzmény: Kelemen Attila Ármin: HOME JOGOK –A Hargita Népe ügy –kiértékelés. = Transilvania. ro, márc. 24./

A megyei tanács keretében működő Háromszéki Panziók Egyesülete (HPE) megjelentette rangos, szép kivitelezésű reklámkiadványait, szóróanyagát. Az első, a Háromszék, a borvíz-nagyhatalom című kétnyelvű kiadvány. A második kiadvány Sepsiszentgyörgy, a megyeszékhely háromnyelvű jelmagyarázattal ellátott átnézeti és a városközpont részletesebb turisztikai térképe. A színes fotók Albert Zoltán felvételei. Az ingyenes kiadványok sorozatát a Terülj, asztalkám Háromszéken című, ugyancsak térkép egészíti ki, bemutatja Háromszék főleg székely jellegű gasztronómiai ajánlatát, vendéglátó-ipari egységeit. /Kisgyörgy Zoltán: Kiadványok Kovászna megye turizmusáért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 24./

Szilágyi Zsolt indul a magyar Nemzeti Összefogás európai parlamenti (EP) listájának negyedik helyén, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) javaslatára. A listavezető Tőkés Lászlón és a befutóesélyes Szilágyi Zsolt alelnökön kívül EMNT-jelölt még többek között Boros Zoltán zeneszerző, filmrendező, az RTV magyar adásának volt főszerkesztője, Dávid László, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, valamint Toró T. Tibor alelnök, aki a tizedik és Bakk Miklós politológus, aki a tizenegyedik a sorban. „Az, hogy bejutok-e, a kampányon múlik, hogy legalább olyan arányban, ahogyan 2007-ben, de immár együttes erővel, sikerül-e mozgósítani az erdélyi magyarokat” – jelentette ki Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke. Bakk Miklós kifejtette: aktív módon nem kíván politizálni, politikai szerepet nem vállal, de véleményével, a közviták alakításával jelen kíván lenni a politikában. /Benedek Sándor: Szilágyi Zsolt is befuthat. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

Közzétette a Participatív Demokrácia Európai Intézete – Qvorum a romániai európai parlamenti képviselők 2008 januárja és 2009. február 8. közti időszakban folytatott tevékenységét kiértékelő jelentését. Sógor Csaba, mint a civil szabadságjogok, az igazságügyi és a belügyi bizottság címzetes tagja a plenáris üléseken 97 százalékos, a bizottságbeli üléseken pedig 76 százalékos jelenlétet könyvelhetett el. A jelzett időszakban 13 módosító javaslatot nyújtott be, ezek többsége a roma kisebbség beilleszkedésére vonatkozott, 20-szor szólalt fel plenáris üléseken. Sógor a Qvorumtól gyenge minősítést kapott. Tőkés László, mint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság és a dél-kelet európai országokkal foglalkozó küldöttség tagja a plenáris üléseken 74 százalékos, míg a bizottsági üléseken 100 százalékos jelenlétet könyvelhetett el. Raportőre volt egy kutatóknak szánt, az európai partnerség kifejlesztését célzó jelentésnek. Összesen 10 módosító javaslatot terjesztett elő, 5 kérdést intézett, 22 plenáris ülésen szólalt meg. Felszólalásaiban nem csak a magyar közösség, hanem az összes etnikai kisebbségnek a gondjait képviselte. Tőkés László szintén gyenge minősítést kapott. Winkler Gyula a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok bizottságának tagja, a plenáris üléseken való jelenléte 73, míg a bizottsági üléseken 60 százalékos volt. Winkler összesen 63 módosító javaslatot nyújtott be, főleg más európai parlamenti képviselőkkel közösen. Tizenháromszor szólalt fel plenáris ülésen. Teljesítményét közepesnek minősítették. /Kiértékelték a romániai EP-képviselőket. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

Személyes okokra hivatkozva nem jelent meg március 24-én Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektus az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) kezdeményezte meghallgatáson, annak ellenére, hogy előzőleg megígérte, ott lesz. A CNCD hivatalból indított eljárást a prefektus ellen, amiért 38 közintézmény vezetőjét körlevélben szólította fel, hogy készítsenek kimutatást magyar és román nemzetiségű alkalmazottaik számáról. /Kovács Zsolt, Oborocea Mónika: Elmaradt a meghallgatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

A Maros megyei tanfelügyelőségen véglegesítették a korábban sok vitát kavart beiskolázási tervet a 2009–10-es tanévre. A dokumentumban 197 osztály szerepel a nappali és négy az esti tagozaton, ez utóbbiak azonban nem jöhetnek számításba a végzős diákok esetében. A nappali tagozatra tervezett 197 közül 131 román és mindössze 59 magyar tannyelvű osztály indul, ami messze elmarad a diákok létszámának megfelelő 67 osztálytól, és a későbbiekben ígért 60 osztálynál is eggyel kevesebb. A tanfelügyelőségnek nem sokat számított, hogy január végén több ezer szülő által aláírt petíciót nyújtott be a Civil Elkötelezettség Mozgalom és a Romániai Magyar Pedagógusszövetség megyei szervezete, amelyek hátrányos megkülönböztetésnek minősítették, hogy a kötelező tízosztályos oktatásban nem biztosítják minden magyar diák számára az anyanyelven történő továbbtanulás lehetőségét. /(bodolai): Messze az ígéretektől. 59 nappali és egy esti magyar osztály.= Népújság (Marosvásárhely), márc. 25./

A Somogy megyei Csurgón idén jubileumi konferenciát tartottak, tizenötödik alkalommal hívták versenyre a Kárpát-medence református iskoláinak tanulóit. A Református Középiskolák Természettudományos Diákkonferenciáját eredetileg Kunszentmiklóson álmodta meg Szabó Sándor biológus igazgató, majd, amikor elvállalta a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium vezetését, a verseny is helyszínt váltott. A rendezvényre az évek során erdélyi diákok is beneveztek, és becsületesen helytálltak. A nagyenyedi Fenichel Sámuel Önképzőkör diákjainak ez jelentette az ugródeszkát más konferenciák felé, az itt elért eredmények garantálták a későbbi sikereket. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium öt diákja indult útnak március 19-én Csurgóra. Tizenegy iskola diákjai három szekcióban mutatták be kiselőadásaikat. A nagyenyedi diákok a házigazdákkal holtversenyben elsők lettek. /Dvorácsek Ágoston: A tudomány és a hit harmóniája. Református diákkonferencia Csurgón. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeumban március 24-én megnyílt a Kolozsváron élő Székely Géza kiállítása, ugyanakkor bemutatták a Pallas-Akadémia Kiadó Műterem sorozatában megjelent Székely Gézáról szóló könyvet is. „Egy eltűnőfélben lévő tárgyi kultúra átírására és átmentésére vállalkozik anélkül, hogy a néprajzi és történelmi relikviák puszta katalógusát állítaná össze. Székely Géza tanárként dolgozik, művészete ezáltal nem válhat megközelíthetetlenül elvonttá, hiszen művészetszemléletét, technikai tudását naponta próbára kell tennie” – olvasható a könyvajánlóban. Székely Géza a Feszt László, Cseh Gusztáv, Deák Ferenc nevével fémjelzett, ún. „kolozsvári grafikai iskola” méltó folytatója, írta róla Szücs György művészettörténész. /Bágyi Bencze Jakab: A lélek vetülései Udvarhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

A közelmúlt szereplői közül egyesek még itt élnek. Kötelességünk megszólítani a még élő szemtanúkat, figyelmeztetett a lap munkatársa. Még mindig sok a fehér folt a jelenkori magyar történelemben. Ha csak a második világháborút és a hadifogságot vesszük figyelembe, itt nagy a törlesztendő adósság. Ilyen téren hiánypótló lenne egy olyan enciklopédia „magyar változatának” az elkészítése, mint amilyen a zsidó holokauszt áldozatairól készült nemrég Randolph L. Braham professzor kezdeményezésére és irányításával. És akkor még nem itt van a kommunizmus, a kollektivizálás és 1956. Meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek megfelelő lehetőségeket biztosítanának az ilyen fajta kutatómunkák elvégzéséhez. Az Európai Parlament javasolta, hogy hozzák létre a diktatúrák tanulmányozásának európai kutatóintézeteként és a diktatúrák valamennyi áldozatának emléket állító összeurópai múzeumként, illetve emlékhelyként működő „európai emlékezet és lelkiismeret intézetét”. /Papp Annamária: Szembenézés a múlttal. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

Egyik alárendelt intézménye, a Hargita Népe Kiadó átszervezésére készül következő ülésén a Hargita Megyei Tanács, jelezte Borboly Csaba, a testület elnöke. A politikus az átszervezést azzal indokolta, hogy „rendbe kell rakni a dolgokat” a Hargita Népe napilap körül, ugyanis évek óta tisztázatlan a kiadó jogi és pénzügyi helyzete, működtetése. Szerinte ennek végeredményeként „visszaállna a lap közszolgálatisága”. Az átszervezés Karda Emese, a kiadó jelenlegi vezetőjének menesztésével kezdődhet el. A tanácselnök attól a jelentéstől tette függővé Karda leváltását, amelyet már tavaly szeptemberben kért a kiadó tevékenységéről. Karda Emese nem adta meg a gazdasági jellegű adatokat: a példányszámot, előfizetők számát, az alkalmazottak számát. Karda Emese azzal védekezett, hogy a kiadó eleget tett a háromhavonta kötelező mérlegbenyújtási kötelezettségének. Hozzátette: a megyei tanácstól soha egy lejt nem kaptak, a kiadó saját bevételekből tartja fenn magát. „Sok minden kell ahhoz, hogy törvényesen és megtámadhatatlanul engem eltávolítsanak” – jegyezte meg Karda. Kozán István, a Hargita Népe megbízott felelős szerkesztője hivatalosan nem tud átszervezésről, de hallott már arról, hogy a laphoz „valakik” máris új újságírókat toboroznak. /Cs. P. T.: Lakatcsere a Hargita Népén? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

Az árkosi Irgalmasság Anyja Kismamaotthon a várandósságuk idején magukra maradt fiatal lányok, nők számára valóságos védelmi bástya. Az eset szerencsére egyedi, a ferences nővérek áldásos tevékenységének köszönhetően a kilátástalanságból érkező kismamák és gyermekeik számára mindig kerül egy elfogadható megoldás Tarzicia nővér, a vezető Három nővértársával igyekeznek megtanítani az anyukákat, hogyan gondozzák kisbabájukat, megértetik velük, hogy felelősek gyermekük testi, lelki egészségéért, fejlődéséért. Utógondozást is végeznek. A nővérek állást próbálnak szerezni a kismamáknak. Csodával határos, mesélték a nővérek, hogy az eddigi tizenhárom eset megoldódott. /Fekete Réka: Életeket mentenek a ferences nővérek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./

Tizenkilenc éves a Román Hírszerző Szolgálat (SRI). Kétes körülmények között jött létre, és a tavalyi átszervezés ellenére nem vált átláthatóbbá, nem veszített erejéből. Egyes vélekedések szerint a SRI az egyik eszköz az államfői hatalom megtartására. Az állambiztonsági szervek működését 1989. december 31-i hatállyal felfüggesztették: a drasztikus intézkedés nemcsak az elhárítást (a Securitate I. Főcsoportfőnökségét), hanem a hírszerző központot (DIE) és a gazdasági részleget (CIE) is érintette. A belügyi szervek hirtelen leépítését követően több tízezer tiszt és az általuk irányított, 130 ezer főből álló ügynökhálózat ellenőrizhetetlen módon áramlott be és vissza az ország politikai és gazdasági életébe. 1990 márciusában a központilag manipulált román–magyar nemzetiségi összecsapások ürügyként szolgáltak a belügyi szervek újjászületéséhez. A marosvásárhelyi incidens utáni héten, 1990. március 26-án Román Hírszerző Szolgálat (SRI) néven – kizárólag korábbi állambiztonsági tisztekből álló – elhárító szolgálat jött létre. A Temesvári Kiáltvány híressé vált 8. pontjában szereplő átvilágítás jó időre lekerült a napirendről. Csak 1996 őszén, az immár Emil Constantinescu elnök nevéhez fűződő időszakban került újra napirendre a lusztráció. Stefano Bottoni történész szerint immár „nyugodtan állítható, hogy miközben egyes kelet-európai országban megütközést okozott egyes tisztviselők állambiztonsági múltja, Romániában elképzelhetetlen volt bizonyos állami funkciók betöltése ilyen háttér nélkül”. Miután Constantinescu elvesztette Ion Iliescuval szemben a 2000-ben a választásokat, azzal állt a nyilvánosság elé, hogy őt lényegében a titkosszolgálatok győzték le. Elemzők úgy vélik, hogy a Constantinescu államfő nem tudta a maga oldalára állítani a SRI-t. Annak ellenére sem, hogy leváltotta Virgil Magureanut a szolgálat éléről, és Costin Georgescut javasolta az igazgatói tisztségre. Amint újra államfő lett, Iliescu azonnal leváltotta Georgescut, helyét Radu Timofte vette át. 2004-ben Traian Basescu megnyerte az elnökválasztást, Timofte –az elemzők szerint – nem volt hajlandó „behódolni” az új elnöknek, hamarosan leváltották. Helyére, a SRI-t ma is igazgató George Cristian Maior került. Tavaly márciusban a Legfelső Védelmi Tanács a SRI átszervezéséről döntött. Maior igazgató bejelentetése szerint, nem egyszerű átszervezésről, hanem új működési rendszerek bevezetéséről van szó. Azt tervezték, hogy felszámolják a központi egységek mintegy negyedét, és az átszervezés az egykori Szekuritáté alkalmazottainak eltávolítását célozta. /Simon Judit: A hatalom titkos szolgálatában. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Tisztújító közgyűlést tart március 28-án az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete. Dávid Csaba jelenlegi elnök nem vállal újabb mandátumot, a tisztségre ketten pályáznak: dr. Benedek István városi, és Gombos Csaba megyei tanácsos. A szervezéssel kapcsolatosan Benedek István szabálytalanságok sorára hivatkozott. A rossznyelvek szerint a háttérben a Benedek-Borbély László-tábor harca zajlik. Benedek István szerint fontos a román pártokkal való tárgyalások folytatása, főleg most, amikor „a tisztogatások zajlanak”, mert „jelen pillanatban nincs ilyen tárgyalópartner a városi RMDSZ részéről”. „A városnak sokkal határozottabban kell ezekben a dolgokban fellépnie” – jelentette ki. Dávid Csaba még funkcióban levő elnök annak a híve, hogy ha valaki nyolc éven át egy bizonyos tevékenységet ellátott, ne vállaljon további mandátumot. Nem hiszi, hogy a szervezés során szabálytalanságok történtek volna. Gombos Csaba, a közgazdász végzettségű sportember, aki a wushu (kung fu) ágazatban több ízben is Európa- és világbajnoki címet szerzett, és akit az ország első tíz sportolója közé soroltak be, vállalatvezetőként dolgozott, közéleti szerepet a tavalyi helyhatósági választásokon vállalt, amikor is megyei tanácsosnak választották. Elmondta, azért vállalta el a jelölést, mert úgy érzi, hogy az RMDSZ városi szervezete a legutóbbi helyhatósági választásokon elért eredmények alapján gyengült. /Antalfi Imola: Versenyfutás az RMDSZ vásárhelyi elnöki székéért. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

Ecaterina Andronescu szociáldemokrata oktatásügyi miniszter több, a közoktatást is érintő „reformjavaslattal” állt elő. Ezek közül széles körű tiltakozást váltott ki az, hogy tehermentesítés címén a testnevelés, a történelem, az idegen nyelv és a zeneórák kikerülnének a tantervből. A miniszter asszony elhamarkodottan intézkedett, ezt bizonyítja, hogy intézkedéseinek egy részét máris visszavonta. Kötő József RMDSZ-es képviselő, a képviselőház oktatási szakbizottságának alelnöke szerint eddig a legátfogóbb, legeredményesebb reform az, amelyik Andrei Marga nevéhez fűződött. Később a kezdeti lendület lefékeződött. A mostani oktatási tárcavezető improvizálni kezdett. Nem helyes a szakiskolák megszüntetése, mert az iskolatípus Európában már bebizonyította életképességét. Az RMDSZ képviselőházi oktatási szakbizottsága azt kérte, hogy április közepére újból kerüljön a testület asztalára az oktatási törvénytervezet. Kötő József Márton János szociológussal és másokkal közösen 2004-ben kidolgozott az erdélyi megyékre vonatkozó iskolatérképet. Az alapelv az volt, hogy az I-IV. osztályt mindenhol meg kell őrizni, az V-XII. osztályos tanulókat pedig a jól felszerelt iskolaközpontokba kell irányítani. /Nagy-Hintós Diana: ”Őrizzük meg a teljes anyanyelvi oktatási struktúrát”. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Kinevezése utáni első vidéki látogatásán Oana Badea, a Tanügyminisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkára váratlan bejelentést tett Marosvásárhelyen. Kifejtette: helyesebb lenne, ha a Bolyai Farkas-, illetve az Alexandru Papiu Ilarian-gimnáziumokat ismét vegyes tannyelvű iskolákká alakítanák. „Javasolni fogom a Maros megyei tanfelügyelőségnek, hogy tárgyalják újra a két gimnázium helyzetét, az ügyet ugyanakkor felvetem Ecaterina Andronescu miniszter asszonynak is” – nyilatkozta Oana Badea. Mint ismeretes a Bolyai Farkas Gimnázium visszamagyarosítása éppen Andronescu előző miniszteri mandátuma alatt, az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt között létrejött egyezség alapján történt. „Nem vagyok híve annak, hogy ahol nincsenek gondok, ott mi magunk gerjesszünk. Mert a Bolyaiban és a Papiuban jelenleg valóban nincsenek efféle problémák. Van viszont egyéb gondunk, ami megoldásra vár” – szögezte le Matei, Maros megyei főtanfelügyelő. Az államtitkár kijelentése a Bolyai igazgatóját is váratlanul érte. „Úristen, már itt tartunk?” – csodálkozott el Bálint István. Rámutatott: visszamagyarosítása után a Bolyai Farkas Gimnázium bebizonyította, hogy ha megkésve is, de a politikum helyes döntést hozott. /Szucher Ervin: A Bolyai „koedukálását” javasolja az államtitkár. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

Március 26–29. között ötödik alkalommal szervez a Sapientia EMTE nemzetközi Kárpát-medencei környezettudományi konferenciát. Mócsy Ildikó előadótanár bevezetőjében kifejtette: a kétévente Kolozsváron megrendezett konferencia célja az, hogy a résztvevők együtt keressenek megoldást a környezettudomány által feltérképezett gondokra, ugyanakkor lehetőséget adjanak a fiatal szakembereknek munkásságuk bemutatására. Szép Sándor egyetemi professzor, a Sapientia EMTE rektor-helyettese kitért arra, hogy a környezettudományt többek között a környezetet ért hatások felbecsülése teszi egyre divatosabbá. Végezetül Urák István előadótanár, a Sapientia egyik tanszékvezetője a konferencia szükségességéről értekezett. Idén négy országból – Horvátország, Magyarország, Szlovákia és Románia – 134 résztvevő érkezett a konferenciára, a bemutatott dolgozatok száma 94. „Erdély, illetve Kolozsvár legégetőbb környezetvédelmi gondja a por, a zaj, a közlekedés okozta szennyeződés általában, a nagyon kevés zöldterület” – összegzett Mócsy Ildikó előadótanár. /N.-H. D.: Nemzetközi környezet-tudományi konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

A Szatmár megyei ortodoxok közül egyesek magyarul beszélnek, és felekezeti hovatartozásuk miatt zömében románnak vallják magukat. A görög katolikusokból lett magyar ortodoxok között általános jelenség az identitászavar. A Szatmárnémetitől pár kilométerre fekvő Vetésen a lakosság több mint felét a görögkeletiek teszik ki, s bár magyarul beszélnek, és románul alig tudnak, sokuk románnak vallja magát. Gyerekeiket román iskolába járatják. A mintegy 1600 lakosú Vetés községben az ortodox a legnépesebb felekezet, híveinek száma 900 körül van. Rajtuk kívül 520 református, körülbelül 100 görög katolikus és maroknyi római katolikus él a településen. „Őslakos románok nemigen vannak a faluban, a 20. század elején itt csak három-négy ortodox család élt. Vetés lakóinak jelentős része magyar ajkú görög katolikus volt az 1700-as évek óta. 1948-ban, a görög katolikus egyház betiltását követően ezek zömükben ortodoxokká váltak. Magyar származású ortodoxokként identitászavar jellemzi őket. Kilencven százalékuk magyarul beszél otthon, nem is nagyon tudnak románul, de megszokták, hogy az ortodoxokhoz tartoznak, sokan románnak vallják magukat” – mesélte Török József postás, a falu helytörténésze. Magyar nemzetiségű ortodox hívek szép számban vannak Szamosbagoson, Szamosdobon, Darán és Daróczon is. Valamennyi ilyen közösségnek görög katolikus gyökerei vannak. A Vetés községhez tartozó Óváriban az ortodox hívek szinte kivétel nélkül magyar anyanyelvűek. Az Óváriban 1982 óta szolgáló Iosif Coti a misét románul celebrálja, de a szentbeszédet magyarul mondja. A magyar nyelvet tökéletesen bíró román pópa jó véleménnyel van híveiről. /Pengő Zoltán: Magyarok a hagymakupola alatt. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

A sepsiszentgyörgyi Krisztus Király-plébánia adott otthont március 7-én a kerületi Háló-találkozónak, a katolikus közösségek találkozójának. Kertész Mária kézdivásárhelyi pedagógus, pszichológus, háromgyerekes édesanya a családban megélhető hitről beszélt. /Hajdu Laura: Kerületi Háló-találkozó (Élő egyház). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./

Kevés, magyar nyelvterületen alkotó író büszkélkedhet azzal, hogy egy művét több mint húsz nyelvre lefordították. Az irodalmárok e szerencsés csoportjához tartozik a marosvásárhelyi születésű, 1988-ban kivándorolt, Magyarországon élő Dragomán György. Az író A fehér király című remekművének román nyelvű változatát (Regele alb) mutatták be Kolozsváron. Balázs Imre József irodalomtörténész, a Korunk főszerkesztője elmondta: a nyolcvanas években a magyar irodalomba betört a posztmodernizmus. A kilencvenes évek végén azonban változás következett be: az írók egy része visszakanyarodott a hagyományosabb prózához. Ehhez a vonulathoz tartozik Dragomán György is, aki könyvében egyszerűen, hozzáférhetően, egy tizenegy éves fiú szemszögéből ír olyan „magas” témákról, mint a diktatúra és az egyén viszonya az ilyen jellegű kormányzati rendszerhez. Elismeréssel beszélt a regényről Ildikó Gabos-Foarta, a könyv fordítója. /Potozky László: Dragomán György remekműve románul. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./