Gyászjelentőnek, az erdélyi szászság rekviemjének ígéri legújabb könyvét Hajdú Farkas-Zoltán (Telepes népség. Erdélyi szász olvasókönyv. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Nobile Officium sorozat, Csíkszereda, 2006). A bő nyolc évszázados történelmi népességkrónika dokumentumokban, irodalmi alkotásokban elbeszélve. Lezárt, kerek a történet, folytatása nem következik, ezért modell- és tanulságértékű minden, önmagát közösségként tudó és majdan akként fel is számoló kis nép számára. Az olvasókönyv mögött ott a nyugtalanító kérdés: ki fogja összeállítani az erdélyi magyarság siratókönyvét? /(csg): Pallas-Akadémia sarok. Egy siratókönyv időszerűsége. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

A rendszerváltás után minden magyar kormány nagyobb figyelmet szentelt a kisebbségi sorban élő magyaroknak, mint a nemrég leköszönt Gyurcsány-kabinet. A 2004. decemberi, kettős állampolgárságról tartott népszavazás kampányában vállalt dicstelen szerepe miatt szinte összes nem magyarországi magyar szervezettel elhidegült a kapcsolata. Az újraválasztott baloldali kormány a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívása előfeltételekhez kötésével és a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) megszüntetésével indul. A HTMH megszűnése még nem jelenti, hogy az új magyar kormány figyelme elfordulna a határon túli magyarok felől, hiszen hasonló struktúrát hoznak létre, kisebb személyzettel, immár a Miniszterelnöki Hivatal keretében, Gyurcsány Ferenc személyes stratégiai irányítása alatt. Gyurcsánynak így alkalma lesz bizonyítani, hogy „valóban a mi érdekünket tartja szem előtt, mint ahogy a választások után ígérte”, írta Balló Áron, a Szabadság főszerkesztője. Az erdélyi magyaroknak önerőre kell támaszkodni, ezt mutatja megannyi civil szervezet, oktatási vagy médiaintézmény, amelyek az idén is 25 százalékkal csökkent magyarországi támogatások nélkül tönkremennének, megszűnnének. Az új magyar kormány felelőssége is, hogy mit tart fenn, s mit ítél pusztulásra közülük. A határon túli reprezentatívabb magyar szervezetek vezetői június 12-én Budapesten megegyeznek a kormányfővel az együttműködés folytatásáról, a szülőföldön maradó közösségek és politikai képviseletük támogatásáról, majd másnap bejelentették a HTMH megszüntetését. Elméletileg lehet, hogy a 25–30 emberrel működő új kormányszerv hatékonyabban fog működni, mint az eddigi 80 fős HTMH. De mi lesz a gyakorlatban? Az új magyar–magyar viszony stratégiája mennyire lesz átütőbb az eddiginél? Rendelkezik-e az új kormány egyáltalán nemzetstratégiával? – kérdezte Balló Áron. /Balló Áron: Viszonyt iszony helyett. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

Június 16-án a Kovászna megyei Árkoson felavatták az Európai Tanulmányi Központot Markó Béla miniszterelnök-helyettes az RMDSZ számos parlamenti képviselője és szenátora, a megyei tanács több vezetője, valamint a magyarországi és svédországi testvérmegyék képviselőinek jelenlétében. Az intézményt a román és a magyar kormány, valamint a testvérmegyék jelentős anyagi támogatásával hozták létre. Markó úgy vélte, a globalizációs folyamatok miatt az európai nemzeteknek szükségük van az együttműködésre. Éles versenyhelyzet alakul ki a különböző régiók, települések között az uniós források felhasználásáért, ebben a versenyben azok nyernek, akik korszerű, európai tudás birtokában vannak. /Ki kell használni az uniós csatlakozás előnyeit. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 17./

A régió legnagyobb magyar oktatási intézménye a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium. Fennállásának 374 éve alatt – a rendszerváltás előtti öt év kivételével – magyarul tanítottak benne. Idén a négy végzős osztályból 99-en érettségiznek. A diploma mellett az iskola lehetővé teszi különböző szakoklevelek megszerzését is. A matematika-informatika osztály 27 tanulójából 21-en tettek sikeres számítástechnikai szakvizsgát. Egyes egyetemek ezt elfogadják, a bizonyítvány felhasználható munkahely megpályázásakor is. A református teológia osztályban tett szakvizsgával a végzősök esetleg vidéki iskolákban vállalhatnak vallástanítást. A jövő tanévben már nem indulhat tanítóképző, a kért 5 osztály helyett a tanfelügyelőség csak 4-et engedélyezett. Főiskola is működik a Kollégiumban. Idén csak 10-en diplomáztak, de 2005-ben már 24-en kezdték az első évet. A gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Szemináriumi Líceum 20 fiúból álló végzős osztálya katolikus teológia szakos. Szakképesítést kapnak az I–IV. osztályokban történő hitoktatásra és opcionálisan kántorvizsgázhatnak. – Diákjaink jól felkészültek arra, hogy továbbtanuljanak, hogy az életben eligazodjanak – mondja Baróti László igazgató. /Takács Ildikó: Létkérdés a megfelelő szak. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 17./

A hét végén tudományos ülésszakot szervez Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban a németországi székhelyű, Nagyszebenben is fiókot működtető Erdélyi Honismereti Munkacsoport A székelyek Erdély népei között címmel. A szakmai, de a székelység eredete, története, néprajza iránt érdeklődők számára is nyitott rendezvény június 16-án kezdődött, az ülésszak első napján az előadók – Demény Lajos (Bukarest), Tüdős Kinga (Bukarest), Csáki Árpád (Sepsiszentgyörgy), Gernot Nussbächer (Brassó) – a székelység történelmének forrásanyagáról beszéltek. Június 17-én néprajzi és régészeti tematikájú előadásokat tart Korde Zoltán (Szeged), Benkő Elek (Budapest), Zeno Pinter (Nagyszeben) és Bordi Loránd (Sepsiszentgyörgy), Olasz Gabriella (Nagyszeben), valamint Pál Antal Sándor (Marosvásárhely), délután a székelyek történelméről értekezik Konrad Gün­disch (Oldenburg), Balogh Judit (Miskolc), Hermann Gusztáv (Székelyudvarhely), Egyed Ákos (Kolozsvár) és Pál Judit (Kolozsvár). A román és magyar nyelvű előadások fordításáról szinkrontolmács gondoskodik. /(vop): A székelyek Erdély népei között. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./

Lassan szokássá vált, hogy mindhárom nagy kolozsvári magyar líceum a tanév vége felé megtartja iskolanapjait és közreadja évkönyvét. Nem kis teljesítmény egy évkönyv összeállítása, hiszen ezt a tanítás mellett rendszerint egy-két tanár vagy maga az igazgató végzi. Az évkönyveknek, értesítőknek nagy hagyománya: a 19. század második felétől az 1940-es évekig minden tanintézet többé-kevésbé terjedelmes füzetben közölte a tanév adatait, a tanárok tudományos dolgozatait, az ünnepi alkalmakkor elhangzott beszédeket. A kommunizmus évtizedeiben elképzelhetetlen volt ilyen évkönyvek megjelentetése, csupán az 1960-as évek végétől vált lehetővé diákfolyóiratok kiadása, s ebbe csempésztek bele iskolai adattárat, néhol évkönyvi részt. Az 1990-es években az iskolák vezetősége először a diáklapok felújításával kísérletezett. A Báthory István Elméleti Líceum Báthory-évkönyvének 2004–2005-ös kiadása az iskola fennállásának 427. évfordulójának alkalmából jelent meg, szerkesztője Tőkés Elek igazgató. A szerkesztés fő elve az iskola nemzetközi rangjának, országos első helyezettségének bizonyítása. A kötet legrangosabb dolgozata: P. Hell Miksa Rudolf jezsuita szerzetes, a kolozsvári csillagda megalapítója, Angyalosi Csaba, Czilli Péter, Szikszai Attila tanárok munkája. Orbán István az előkerült százéves iskolai zászló történetét mutatja be. Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet nyugalmazott tanárnő cikke azt szemlélteti, hogyan sikerül a Házsongárd Alapítványnak mozgósítania a sírkert gondozására a báthorys diákokat. A Magyar Örökség fejezet a rangos díj 2005. június 25-i átvételének eseményeit eleveníti fel. Bemutatták a Vízi Imre vezette Teodidaktos Humanitárius Alapítvány munkásságát is. A kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum Évkönyve a 2005–2006. tanévről szerkesztője Wolf Rudolf igazgató. Az Apáczaiban tavaly 27 osztály működött összesen 687 diákkal, akik közül 681 sikeresen zárta a tanévet. Az 1557-ben alapított kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum Évkönyve a 2004–2005-ös tanévre című kötet szerkesztője dr. Gaal György. A kiadvány a klasszikus értesítők hagyományait élteti tovább. Hat tanár tudományos jellegű értekezése olvasható az évkönyvben. A múlt tanévben 751 nappali, 399 esti tagozatos, összesen 1150 fiatal tanult a Brassaiban. /Gergely Gyula: Három iskola – három évkönyv. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

Hármasával adja ki könyveit Ráduly János. 1958 óta gyűjti nagyjából ugyanannak a vidéknek, Kibédnek és a környező falvaknak a folklórját, azért ennél is több lehet a tarsolyában. Most olyan kiskötetekkel rukkolt elő, amelyek műfaji gazdagságuknál fogva igen érdekesek, szórakoztatóak: történeti és hiedelemmondákat, népi tréfákat, igaz történeteket, névmagyarázókat, anekdotákat, falucsúfolókat, néhány tündér- és novellamesét tartalmaznak. Hármasfalu, Nagykend, Bözödújfalu, Székelyvécke, Havad, Havadtő, Egrestő, Rava, Szováta a „források”, de az anyag zöme Kibédről származik. A három kötet: Hallod-e, te másvilág, adsz kenderért pálinkát? Székely népi tréfák, mondák, anekdoták, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2006; Hová, hová, Laji bátyám? Kis-Küküllő menti székely népmesék, mondák, tréfák kiejtés szerinti lejegyzésben. Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2006; A fák királyválasztása. Népi tréfák, mondák, anekdoták. Hoppá! Könyvkiadó, Marosvásárhely, 2006. /B.D. Hármasával adja ki könyveit Ráduly János. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 17./

A tanév utolsó, Angyalkúton megtartott tanítói módszertani körén mutatta be Matekovits Mária, az EMKE Arad megyei elnöke Ujj Éva etnográfus, a békéscsabai Diáktanya vezetőjének Játékok, csudák, bábikák /Arad, 2005/című összeállítását, amely az EMKE-füzetek hatodik kiadványa. Az Illyés Közalapítvány támogatásával megjelent mutatós, rengeteg színes illusztrációval ellátott füzetből indulásként az érdeklődő óvónők, tanítók, sőt az alsó ciklusban működő tanárok is megtanulhatják és megtaníthatják tanítványaiknak a főként tobozt felhasználó állatfigurák készítési módját. /(Kiss): VI. EMKE-füzet. Játékok, csudák, bábikák. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 17./

Június 18-án Gyergyóditróban, a Székely Népgyűlésen Csapó József köszöntője után Madaras Albert, a ditrói székely tanács alelnöke, majd Kovács András, a ditrói Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke üdvözölte az egybegyűlteket. Köszöntőik után Gazda József tanár, író foglalta össze a székely nemzet történelmének legfontosabb eseményeit. Erdélyi magyar nem ismerte a hazátlan szónak azt a csúfolódó változatát, amelyet nekünk, őshonosoknak szülőföldünkön annyiszor a fejünkhöz vágnak a nemrég ide érkezettek – emelte ki a szónok. – Bűnné vált anyanyelvünk, bűnné a másságunk, jogfosztott nemzetté váltunk, kisebbség lettünk a többségben, – fogalmazott, hozzáfűzve: elegünk volt a két kislépés előre, húsz nagy lépés hátra politikából. – Európában minden őshonos népnek joga van az önrendelkezéshez, az autonómiához – zárta eszmefuttatását Gazda József. Ezután a széki székely tanácsok vezetői ismertették közösségeik határozatait, P. Ferencz Ervin templomigazgató, Ferenc-rendi szerzetes pedig a Volt Politikai Foglyok Szövetsége gyergyói fiókja nevében szólt az egybegyűltekhez. A Csapó József által felolvasott határozat néhány főbb pontja: tényleges szabadságot és egyenlőséget Székelyföldön; esélyegyenlőséget minden elismert vallási felekezetnek; demokratikus jogállamiságra jellemző társadalmi-politikai rendszert; a tulajdonjog szavatolását. Felszólítja az SZNT-t, ha a fentiekkel nem születik megállapodás, hívjon össze 2006 őszén székely nemzetgyűlést, hogy az döntsön önrendelkezési jogának módjáról. Gergely István címzetes esperes felkérésére a széki székely vezetők egyezséget írtak alá. /Bajna György: Tárgyalásokat sürget a határozat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./ Gyergyóditróban a Székely Nemzetgyűlésen több ezer ember gyűlt össze. A rendőrök szerint másfél-kétezren lehettek a résztvevők, más vélemények szerint mintegy ötezren, Csapó I. József, az Székely Nemzeti Tanács /SZNT/ elnöke ugyanakkor azt állította, hogy több mint tízezren voltak jelen. Az összejövetelen elfogadták a Székely Nemzetgyűlés határozatát. Ebben követelték, hogy Romániában az Európában gyakorolt normák érvényesüljenek, továbbá hogy Románia elnöke, parlamentje és kormánya szeptember 30-ig kössön megállapodást az SZNT-vel Székelyföld autonóm közigazgatási régió törvény általi létrehozásáról. Amennyiben ez nem jön létre, az SZNT-nek újabb Székely Nemzetgyűlést kell összehívnia. A határozat szerint az SZNT követelje a trianoni békeszerződést aláíró nagyhatalmaktól az erdélyi magyarság, a székelység 86 éve tartó jogfosztottságának orvoslását. Követelni kell az ENSZ-től és az Európai Uniótól Székelyföld autonóm státusának nemzetközi egyezmény általi szavatolását. Felkérték a mindenkori magyar kormányt, hogy gyakoroljon védőhatalmi státust Székelyföld autonómiatörekvései fölött. Nem volt jelen Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. A tömegben elvegyülve ott volt Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem képviseltette magát, magánemberként azonban a résztvevők között lehetett látni Sógor Csaba szenátort és Ráduly Róbertet, Csíkszereda polgármesterét. /Határidőt szabott az SZNT a román kormánynak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

A Székely Nemzetgyűlés megtartása előtt megírta Székedi Ferenc, hogy lesz határozat, áldás, éneklés, himnusz, meghatódottság, majd a jelen nem levő RMDSZ vezetők ki tudja hányadszor megint nyilatkoznak a maguk SZNT-vel kapcsolatos bükkfa-nyelvén: kell az autonómia, de nem népgyűlésekkel. Az újságíró leszögezte, Székelyföldnek, a székelyek lakta településeknek egyetlen legitim képviselete van: demokratikus módon megválasztott polgármesterek és tanácsosok igazgatják a városokat és községeket. Ők jórészt nem lesznek ott Ditróban. Talán félnek valamitől? Erre kell válaszolni. /Székedi Ferenc: Egy mondat az autonómiáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

A Nagy-Románia Párt tizenöt évvel ezelőtt, 1991. júniusában alakult meg, kezdeményezője Eugen Barbu író, Mircea Musat történész és Corneliu Vadim Tudor újságíró volt, a decemberi fordulat előtt mindhárman a szekuritáté Saptamana című szócsövének vezető munkatársai. Előbbi kettő meghalt, a szélsőséges sovén-nacionalista párt hangadó vezére mindmáig C.V. Tudor (jelenleg a szenátus alelnöke is). Az évfordulós rendezvénysorozat Bukarestben tetőzött június 17-én, cirkusz és operett egyvelegére emlékeztető jelenetekkel, többek között C.V. Tudor Hitlerre és Ceausescura emlékeztető, fennkölt bevonulásával, úgyszintén régi rögeszméjének idézésével, miszerint rövidesen ő lesz Románia elnöke. A Romania Mare június 16-i számának szalagcíme: Románia jelenkori történetének legpatriótább, legigazságosabb pártja 15 éves – éljen sokáig! Az önköszöntőből: „A NRP dicsőséges történetét elnökének ragyogó szellemisége hatja át. Ez a párt 15 éven át védte a hazát minden veszély ellen. A harc élén C.V. Tudor, a vitézek között legvitézebb politikus áll, ő vezeti pártját győzelemről győzelemre.” Tricolorul (a párt napilapja), június 15.: „Tizenöt évvel ezelőtt született meg ez a legtisztább és legszebb párt, nem hiába, hogy országunk nevét viseli. Meggyőződésünk, hogy ha élne Mihai Eminescu, Mihai Viteazul, Tudor Vladimirescu, mindhárman tagjai lennének pártunknak.” Barabás István közölt néhány korábbi adatot. Romania Libera, 1992. június 5.: Miután birtokába jutott a féltve őrzött titoknak, a szerkesztőség leközölte Eugen Barbu és C.V. Tudor levelét, amelyben kérték Ion Iliescu elnököt és Petre Roman kormányfőt, járuljanak hozzá a Romania Mare hetilap beindításához, ez segítségükre lesz az ellenzék felszámolásában, a magyar veszély elhárításában. – A Nagy-Románia Párt 15 éve követeli az RMDSZ betiltását, vezetőinek kitoloncolását az országból. 1997. szeptember 12-én a kolozsvári Avram Iancu-ünnepség keretében C.V. Tudor a nagygyűlés szónoki emelvényén a tömeg ujjongása közepette darabokra tépte dr. Csapó Józsefnek a Székelyföld autonómiájára vonatkozó tervezetét. Legújabban a Tricolorul június 15-i számában hívja fel a figyelmet, hogy dr. Csapó József június 18-án Gyergyóditróban az autonómia révén el akarja csatolni Erdélyt Romániától. /Barabás István: Nagy-román önünneplés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Bár érvényes törvények szerint városi zöldövezetben tilos építkezni, mind több jele van annak, hogy az ortodoxok mégis templomot emelnek Szatmárnémeti történelmi belvárosának valamelyik tenyérnyi parkjában. Jelenleg hat (!) templomuk épül a városban, tehát nem a szükség, mint inkább a tekintélyelvűség sarkallja őket. Uralni a városközpontot is, miként ezt Temesváron, Aradon, Gyulafehérvárt, Nagykárolyban és annyi más erdélyi városban teszik. Szatmárnémetiben, a határszélen különös stratégiai jelentősége volna annak, ha a hagymakupola a római katolikus székesegyház vagy a református Láncos templom tornya fölé emelkedne. Az általuk megjelölt főtéri park helyett a városi tanács három más területet ajánlott nekik, de ők a központhoz ragaszkodnak. Ilyés Gyula polgármesterre és az RMDSZ-többségű tanácsra is nagy nyomás nehezedik az ügyben. Valamit valamiért, ajánlotta a cikkíró. Például egyetlen magyar történelmi személyiségnek sincs egész alakos szobra Szatmárnémetiben. /Sike Lajos: Valamit valamiért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Kárpát-medencei Kulturális Szövetség (KKSZ) alakult június 18-án a hatodik alkalommal Budakalászon nyolc országból összesereglett mintegy száz résztvevővel megrendezett Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fórumán, melynek szervezői a Magyar Művelődési Intézet és a Magyar Kollégium. A KKSZ elnökének Szabó Tibort választották, a HTMH volt elnökét, főtitkárnak Romhányi Andrást, az MMI tanácsosát, a Magyar Kollégium elnökét. „Én jelen pillanatban és akkor sem, amikor a HTMH elnöke voltam, nem tekintettem a rám bízott feladatot politikai tisztségnek, tehát képes vagyok civilként gondolkodni” – nyilatkozta Szabó Tibor. Azért vállalta el a KKSZ elnöki tisztségét, mert ez a most megalakult Kárpát-medencei civil szövetség ékes bizonyítéka annak, hogy a politikai megosztottság ellenére a magyar nemzeti közösségek képesek összefogni, egymás érdekében szót érteni. A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke, Bodó Barna kifejtette, hogy egy ilyen szövetség megalakításának a gondolata a rendszerváltozás óta jelen volt. A KKSZ-t nemcsak kisebbségi magyar civil szervezetek alapították meg, létrehozásában közreműködtek magyarországi civil szervezetek is, többek között a Koncz Gábor vezette Magyar Kultúra Alapítvány. A KKSZ székhelye Budapest, tagszervezeteinek tevékenysége kiterjed a Kárpát-medence országaira: Magyarország, Csehország, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Ausztria. A szövetség fő célja a magyar kulturális értékek őrzése, gyarapítása, bemutatása és elfogadtatása nemzetközi szinten, valamint tagszervezetei érdekvédelmének biztosítása. Alapelvként határozták meg, hogy a szövetség a szabad egyesülés elvén alapuló politikamentes szerveződés, mely céljának tekinti a Kárpát-medencében élő népek harmonikus kapcsolatainak elősegítését, egymás kultúrájának megismerését, és az együttműködést ezen népek között. /Guther M. Ilona, Budapest: Kulturális összefogás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./ Hatodik alkalommal szervezték meg június 16–18 között Budakalászon a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fórumát, röviden a Budakalászi Találkozót. A szervezők – Romhányi András, a Magyar Művelődési Intézet tanácsosa, a Magyar Kollégium elnöke, és Halász Péter, a Magyar Művelődési Intézet (MMI) főtanácsosa – szívvel-lélekkel igyekeznek minél hatékonyabbá tenni a rendezvényt. Hat évvel ezelőtt 54 szervezet vett részt az akkor június 4-én tartott találkozón, idén már nyolc országból 114 civil szervezet küldte el képviselőjét (romániai, szlovákiai, szerbiai, horvátországi, bosznia-hercegovinai, ukrajnai, cseh- és morvaországi, szlovéniai szervezetek), ebből 33 először volt jelen a találkozón, de öt magyarországi szervezet is elküldte képviselőjét. Valamennyi eddigi találkozó végén zárónyilatkozatot fogalmaztak meg, ez legtöbbször pusztába kiáltott szónak bizonyult, a hivatalos szervek ugyanis nem figyeltek fel eléggé a találkozó fontosságára. Ezért is határozták el 2005-ben, hogy idén szövetséget alakítanak. A fórumon megfigyelőként jelen volt dr. Bicskey Botond, a Köztársasági Elnöki Hivatal hivatalvezető helyettese. Meghívottként részt vett, és előadást tartott: C. Tóth János, a HTMH osztályvezetője, Borbáth Erika, a Magyar Művelődési Intézet főigazgatója, Jagasics Béla, az Ifjúsági, Családi, Szociális és Egészségügyi Minisztérium civil kapcsolatok főosztályának megbízott főosztályvezetője, Filotás Lászlóné, a Nemzeti Kulturális Alapprogram pályázati csoportvezetője, dr. Koncz Gábor, a Magyar Kulturális Alapítvány igazgatója, valamint Sebestyén József, a Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal határon túli magyarokkal foglalkozó munkatársa. A civil szervezetek leginkább a pénzhiányt sérelmezték, felhívták a figyelmet, hogy az anyaország ne a határon túliaknak szánt költségvetésen spóroljon. A jelenlévő hivatalok képviselői azonban tagadták, hogy a megszorítások a határon túliaknak szánt pénzalapokat érintenék. /Köllő Katalin: Megalakult a Kárpát-medencei Kulturális Szövetség. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

Kolozsváron a Hídelvi Református Egyházközség nemrégiben felújított gyülekezeti otthonában harmadízben rendeznek kiállítást. Legutóbb Felházi Lenke Zsuzsanna festményeiből és grafikáiból nyílt tárlat. Starmüller Géza művészettörténész méltató beszédét követően a Felházi Lenke Zsuzsanna vezette templomi kórus énekelt. /Beke Piroska: Virágok, ködös tájak és Ex-librisek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

Államelnöki tisztégbe való megválasztása óta először mondott beszédet a parlament előtt Traian Basescu államfő. Hangsúlyozta: sem az állampolgárok, a civil szféra, sem az ország európai partnerei nem lehetnek elégedettek az ország intézményeinek középszerűségével. Basescu nehezen érthetőnek tartja azoknak a politikusoknak a véleményét, akik a kormány átszervezését éppen az uniós csatlakozásra hivatkozva gátolják. Az államfő megemlítette a problémás területeket, mint az oktatás, egészségügy, mezőgazdaság és igazságszolgáltatás. A kormányt azért is bírálta, mert a kabinet nem biztosította a tanügynek a hazai nemzeti össztermék 5 százalékát. Az államfő röviden a kisebbségi kérdésre is kitért. Hangsúlyozta: további hatékony intézkedéseket kell foganatosítani, hogy a romák diszkriminációja visszaszoruljon. Basescu egy szóval sem érintette a romániai magyarságot. Az elnöki értékelőre reagálva Markó Béla RMDSZ-elnök ezt szóvá is tette, hangsúlyozva, elvárta volna, hogy a kisebbségi törvénytervezet kérdését is szóba hozza. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt elnöke megjegyezte, úgy érezte, mintha az államfő az ellenzék bizalmatlansági indítványaiból idézett volna. /A romák diszkriminációja ellen emelte fel szavát Basescu. Az államfő kritikái derültséget okoztak az ellenzéki padsorokban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Június 19-én a parlamentben folytatódott az igazságügyi miniszter és az RMDSZ közötti háború. Az RMDSZ politikusai az ellenzék és a Konzervatív Párt támogatásával Frunda György szenátor által benyújtott törvénykezdeményezés mellett kardoskodtak, ami a főügyész és helyetteseinek a kinevezését a Legfelső Bírói Tanács (LBT) hatáskörébe irányítaná. Jelenleg ezeket a kinevezéseket az igazságügyi miniszter teheti meg. Macovei miniszteri tisztségbe iktatása óta arra törekszik, hogy a kormány ellenőrzése alatt tartsa az igazságszolgáltatást. /Folytatódik az RMDSZ–Macovei harc. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Az RMDSZ nem érzi jól magát a koalícióban, az előre hozott választásokat azonban nem kívánja, kitart saját programja mellett, még akkor is, ha ilyen ritmusban év végéig sem lesz kisebbségi törvény, jelentette ki ha Markó Béla elnök, a vele készült beszélgetésben. A koalíció mint szövetség, nagy eséllyel tart a csőd felé. Vita van a jogállamiság kérdésében, a parlament, a kormány és az elnöki hivatal viszonyáról, a pénzügyi és az egészségügyi reformról, az infrastrukturális fejlesztésről. A koalíciónak nagy vesztese az RMDSZ lehet, mert ha a koalíció jól működött volna, akkor már rég lenne kisebbségi törvény, és az észak-erdélyi autópálya egy része is megépült volna. Monica Macovei igazságügyi miniszter egy olyan intézményt akar létrehozni, amely nem továbbítja az ügyészségnek az ügyet, hanem ahelyett maga jár el, ezzel az RMDSZ nem ért egyet. /Gujdár Gabriella: Kormánykoalíció, kohézió nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

Megrongálták Budapesten Bodó Barna kolozsvári egyetemi tanár román rendszámú személygépkocsiját. „Szerintem ez a rendszám miatt történt, és azt a feszültséget tükrözi, amelyet a magyar hatalom indokolatlanul gerjeszt az erdélyiekkel szemben: úgymond mi szociálisan veszélyeztetjük őket” – kommentálta Budapesten háromnapos konferencián részt vevő Bodó Barna a történteket. A hátsó ablaktörlőt teljesen össze- csavarták, a jobboldali tükröt letörték, a baloldalit kiszedték, és az első ablaktörlőket összecsavarták. A mellette parkoló tucatnyi magyar rendszámú autóknak semmi baja nem esett. /Guther M. Ilona: Megrongálták Pesten Bodó Barna autóját. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

A második székely nemzetgyűlést is megtartották Gyergyóditróban, s a székelyudvarhelyihez hasonló forgatókönyv szerint az összegyűltek újra kinyilvánították a székelység önrendelkezési igényét, a székelyföldi autonómia követelését. Kérdés, hogy mikor teljesülhet mindez? Annyi a változás a korábbi évekhez hasonlítva, hogy a gyülekezőket már senki nem fenyegeti légicsapással, tankokkal, inkább hagyja a hatalom, hadd mondják a magukét az összesereglettek. Az álmokat újra és újra ki kell mondani, még akkor is, ha rövid távon nem mutatkozik semmi jel valósággá válásukra, írta Magyari Lajos. A mostani – szórólapokon is terjesztett – kiáltványnak jelenleg nincs reális esélye. Kezdve az adók kilencvenszázalékos helyben tarthatóságától, addig, hogy Székelyföld a Kárpát-medence legdinamikusabban fejlődő régiójává válhatna az autonómia kimondása után. Valójában előbb néhány évtizedes lemaradást kellene leküzdenie ahhoz, hogy legalább Románia kedvezményezettebb régióihoz felzárkózzék. Az RMDSZ újra távol maradt a székely nagygyűléstől. Az RMDSZ évek óta harcol egy olyan kisebbségi törvény elfogadtatásáért, mely legalább a kulturális autonómiát követeli, de haladást nem tud elérni. Ez rávilágít a romániai parlamentáris ,,demokrácia” természetére és toleranciaszintjére. A Kárpát-medencében újra romlottak a magyarság esélyei. A gyergyóditrói nagygyűlés valami védhatalmi státust szeretne Budapest részéről a székelyföldi autonómia ügyében. Elég odapillantani, hogy ennek esélyeiről meggyőződhessünk, írta Magyari. /Magyari Lajos: Gyergyóditró, Pozsony, Budapest. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 20./

Az MTI június 16-án A romániai magyarságnak nem Budapesten kell keresnie gondjai orvoslását a romániai magyar sajtó szerint címmel küldött szét a Kárpát-medencében egy anyagot. Az MTI csúsztat, két, meglehetősen szűk körben terjesztett és olvasott lapra, illetve az azokban megjelent két véleménycikkre hivatkozva az MTI azt állítja, hogy azok a romániai magyar sajtó egészének álláspontját tükrözik. Az idézett két szerző, a politikai elkötelezettségéről ismert, mindenkor a többségi hatalom álláspontját képviselő politológus, valamint a névtelen kolozsvári újdondász sem a romániai magyar sajtó, sem a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete nevében nem beszélhet, legkevésbé pedig az egész romániai magyarságéban, írta a Reggeli Újság. A romániai magyar közösségnek a román államon belül, annak kereteit kihasználva kell megtalálnia helyét, és közösségi sérelmeinek orvoslását nem elsősorban Budapesten kell keresnie, írta az MTI, az Új Magyar Szó hasábjain Bíró Béla politológus, egyetemi tanár nézeteit idézve. A kolozsvári Szabadság a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) megszűnésével kapcsolatban megállapította: jó ideje látszik, hogy Magyarország nem tud sem állampolgárságot, sem olyan komolyabb anyagi juttatást nyújtani, ami jelentősen megkönnyítené az anyaországiakhoz képest többségében elszegényedett határon túli magyarok életét. /Csúsztat az MTI. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 20./

Megkönnyítené a székely diákok kisérettségijét az a magyar pedagógusok bevonásával készülő RMDSZ-es törvénymódosító javaslat, amely külön tantervet írna elő a román nyelv oktatására a kisebbségek számára. Június 19-én a román képességvizsga a Diszkriminációellenes Tanács által „esélyegyenlőtlennek” nyilvánított formában zajlott. A kisérettségi tétje nagy: eredményétől függ ugyanis, hogy a következő négy évben melyik középiskolában folytatják a nyolcadikosok. Hargita megyében a legnagyobb kihívást évek óta a román nyelv és irodalom vizsga jelenti: a tavalyi kisérettségin 72,84 százalékos volt az átmenési arány, a közel 4000 diák közül több mint ezren buktak meg románból; a megyében 483 óvást nyújtottak be, ebből 350 a román nyelv és irodalom dolgozatot érintette. A nyelvet nem a gyerekek szintjén tanítják. A legtöbben nem beszélnek jól románul, a felkészülésük abból állt, hogy magoltak, így pedig könnyen tévedhetnek – fejtette ki az egyik apuka. A kisebbségekhez tartozó diákok számára más tantervet és tankönyveket kellett készíteni, mint a román anyanyelvűeknek. Ezt a nézetet osztja az RMDSZ is. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács már hetek óta eljuttatta az Oktatási Minisztériumba azt a hivatalos határozatot, amelyben megállapította: a jelenlegi tanügyi rendszer nem biztosítja a szükséges esélyegyenlőséget a kisebbségi diákoknak a román nyelv elsajátításához. A testület elnöke, Asztalos Csaba elmondta, a Bolyai Kezdeményező Bizottság napokban benyújtott óvására reagálva fontolgatja, hogy egy újabb határozatban konkrét határidőt is megszabjon a minisztérium számára. A tárcánál egyébként csupán azután történt némi elmozdulás az ügyben, hogy Varga Attila és Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselők a múlt héten parlamenti interpellációban kérték számon a határozat sorsát. Matekovits Mihály, a nemzeti kisebbségek oktatásáért felelős vezérigazgatója a napokban átiratot kapott a minisztérium jogi osztályától, amelyben felkérik, hogy véleményezze a diszkriminációellenes tanács dokumentumát. /Cseke Péter Tamás, Tóth Adél: „Esélyegyenlőtlen” a román kisérettségi. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

Marosvásárhelyen a meggyesfalvi negyedben él a „Hegyalja” vagy „Dealului” néven ismert roma közösség. A roma etnikumhoz tartoznak, de magyarul beszélnek. A Rhéma Keresztény Alapítvány 1996 óta folyamatosan segíti e közösséget. Ungur Ibolya, az alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta: hetente kétszer az alapítvány meleg ételt osztott, 80-100 gyerek kapott segítséget, ruhát, cipőt, tisztálkodási szereket, néha gyógyszereket is. 2000 óta nyári táborokat szerveztek a gyerekek számára, a felnőtteknek pedig higiéniai kurzusokat. Beszerezték több személy számára a hiányzó személyi okmányokat. Öt házat felhúztak, húsznak pedig a javításához járultak hozzá. 2005-ben napközi otthont hoztak létre Csáki Mihály vezetésével, huszonkét gyerekkel foglalkoznak két pedagógus segítségével. /Horváth Zsombor: Hegyalja, avagy egy magyarul beszelő roma közösség. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 20./

Élenjáró statisztikai adatokkal büszkélkedhet a Csíki Játékszín társulata az erdélyi magyar színtársulatok körében. A lezárult évad mintegy 150 előadást és 8 ezer bérletest tart számon. – Városunk azon az úton halad, hogy regionális kultúrcentrummá nője ki magát – fogalmazott Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója az évadot záró gálaműsoron. A közönségszavazatok alapján a klasszikus, zenés–táncos szórakoztató darabok, vígjátékok és komédiák a legkedveltebbek. A szavazatok alapján az öt nagy színházi produkció közül a Montmartre-i ibolya című operett vitte el a pálmát 1130-as tetszési indexszel. Legkedveltebb színésznő a jelenleg Brüsszelben tartózkodó Antal Ildikó, a legnépszerűbb színész pedig Kozma Attila lett. A 2005/2006-os évad Hunyadi László-díját – amelyet a színészek maguk közül szavaztak meg – Veress Albert színművész nyerte el. /Antal Ildikó: Közönségkedvencek és díjazottak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./

A politikai hatalom beavatkozik az igazságszolgáltatás munkájába, állította Frunda György RMDSZ-szenátor. A beavatkozás egyik módja, szerinte az, ahogyan az ügyészeket kinevezik. Ezért kidolgozott egy törvénytervezetet, amelynek központi eleme, hogy ne az igazságügyi miniszter javasolja az államelnöknek az ügyészeket kinevezésre, hanem a Legfelsőbb Bírói Tanács. Az RMDSZ-en belül sem egyöntetűen támogatott tervezetet – Toró T. Tibor a képviselőházi szavazáson is tartózkodott. A június 20-i képviselőházi vitában a képviselők nagy része Frunda György javaslatát támogatta, de mivel kétharmados többség kellett az elfogadásához, a tervezet mégis elbukott. A törvénytervezet esetében a döntő ház a szenátus, és Frunda reméli, hogy itt megszerzi a szükséges szavazatszámot. Frunda tervezete vita tárgyát képezte az RMDSZ frakcióülésen is. Toró T. Tibor képviselő és Eckstein-Kovács Péter szenátor kifogásokat fogalmazott meg Frunda tervezetével kapcsolatban. Toró Tibor egyike volt annak a tíz képviselőnek, akik a szavazáson tartózkodtak. Monica Macovei miniszter szerint Frunda tervezete alkotmányellenes. /Isán István Csongor: Frunda György-Monica Macovei csörte az igazságszolgáltatás reformja kapcsán. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

Együttműködött a volt politikai rendőrséggel Dan Voiculescu szenátor, a Konzervatív Párt (PC) elnöke – áll a Szekuritáté Archívumát Átvilágító Országos Tanács (CNSAS) határozatában, amelyet június 20-án kapott meg a honatya. A hírt maga Dan Voiculescu jelentette be rendkívüli sajtóértekezleten. „A legsúlyosabb az, hogy a dossziéból hiányoznak a saját kezűleg írt, Felix névvel jegyzett jelentések. A CNSAS-ból kinek fűződött érdeke ahhoz, hogy ezeket kivegye? Ezek a jelentések éppen azt bizonyították, hogy nem működtem együtt a volt politikai rendőrséggel” – mondta Dan Voiculescu. /Gujdár Gabriella: CNSAS-ítélet: Voiculescu együttműködött. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

A 6. Budakalászi Találkozó Zárónyilatkozata Létrejött a Kárpát-medencei Kulturális Szövetség A 6. Budakalászi Találkozón résztvevő 125 – bosznia-hercegovinai, cseh- és morvaországi, horvátországi, romániai, szerbiai, szlovákiai, szlovéniai, ukrajnai és magyarországi – civilszervezet képviselői a 2006. június 16–18. között tartott tanácskozás eredményeként kinyilatkoztatják: 1. A 6. Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civilszervezetek Fóruma megteremtette a feltételeit annak, hogy létrejöjjön és jogi státust nyerjen a Kárpát-medencei Kulturális Szövetség. 2. Az előző találkozón sürgettük a Kárpát-medence épített magyar örökség regiszterének elkészítését. Örömmel tapasztaltuk, hogy e tekintetben az illetékes kormányzati szervek és civilszervezetek kölcsönösen partnerekké váltak, és számos eredményt értek el. 3. Tapasztaljuk a támogatások rendszerének reformját. E tekintetben azonban félelmeink és aggodalmaink vannak. A Fórum résztvevői meghallgatták a MACISZESZ (Magyar Civilszervezetek Erdélyi Szövetsége) nyílt levelét és annak tartalmát magukévá tették. Mi, a Fórum résztvevői, akik valamennyien közművelődési szervezeteket képviselünk, azt tapasztaljuk, hogy a kultúrára egyre kevesebb pénz jut. Márpedig a nyelvet és az identitást csak az oktatás és a kultúra mentheti meg. Tehát a közművelődési tevékenységet, amely nem munka, hanem hivatás, nem szabad cserbenhagyni. 4. Annak érdekében, hogy minél hamarabb “saját lábunkra” tudjunk állni, minden alkalmat meg kell ragadnunk, hogy képezzük magunkat, elsajátítsuk azokat az ismereteket, amelyek szükségesek, hogy a mai világban eredményeket tudjunk elérni. Ezeknek a képzéseknek a megszervezéséhez és lebonyolításához támogatást kérünk minden formában. 5. Nagy örömünkre szolgál az ifjúság egyre növekvő szerepvállalása a munkában és a Fórumokon való részvételben egyaránt. 6. Történelmünk, helytörténetünk jobb megismerése érdekében szükségesnek érezzük, hogy az elkövetkező fórumokon egy-egy régió bemutathassa és megismertethesse értékeit. 7. Üdvözöljük az írott és elektronikus sajtó érdeklődését közös munkánk iránt. 8. Változatlanul ragaszkodunk az egységes magyar nemzethez való tartozás jogához, ezért felkérjük a mindenkori magyar kormányt, hogy mihamarabb találja meg a határon túli és határon belüli magyarokat egyformán megnyugtató, erre vonatkozó megoldást, megadva áttelepedés nélkül a magyar állampolgárságot.

A Babes–Bolyai Tudományegyetem etikai bizottsága elé hívták a Bolyai Kezdeményező Bizottságban tevékenykedő három magyar egyetemi oktatót. Bodó Barna docenst, valamint Kovács Lehel és Hantz Péter adjunktust június 26-án hallgatják meg az „intézmény hírnevét romboló magatartásukkal” kapcsolatban. A három oktató az önálló magyar karok létrejöttét és a Bolyai Egyetem újraindítását követelő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) vezetője. A Nicolae Bocsan rektor kézjegyével ellátott felszólításban az egyetem hivatkozik egy korábbi figyelmeztető levélre, amelyben azzal fenyegették meg a három oktatót, hogy a munkaszerződésük felbontását is eredményezheti a BBTE multikulturális jellegét bíráló tevékenységük A Krónika értesülései szerint a három oktatóhoz eljuttatott felszólításban az áll, hogy „folyamatosan hamis információkat terjesztettek az egyetemmel kapcsolatosan, amellyel súlyosan ártottak az intézmény hírének.” A Nicolae Bocsan rektor kézjegyével ellátott levél mellé hét mellékletet is csatoltak: ezek román és magyar nyelvű újságcikkek, valamint a BKB közleményei. A felszólítás hivatkozik Nicolae Bocsan rektor egy korábbi levelére, amely ellen a magyar oktatók március eleji közgyűlésén tiltakoztak, és szolidaritást vállaltak megfenyegetett kollégáikkal. Az egyetem vezetősége által március elején kiadott fenyegető hangvételű levélben – amelynek címzettje ugyanezen három oktató volt – azzal vádolják Hantz Pétert, Kovács Lehelt és Bodó Barnát, hogy hamis képet közvetítettek a Babes–Bolyai Tudományegyetem multikulturális jellegéről. A levélben a rektor kitért arra, hogy e három egyetemi alkalmazott megszegte az oktatók statútumáról szóló törvény előírásait, mely arról rendelkezik, hogy a tanárok felelősségre vonhatók, ha rombolják intézményük jó hírnevét. A levélben a rektor közölte: szándékában áll alkalmazni az oktatási törvény azon paragrafusait, amelyek az írásos figyelmeztetéstől akár a munkaszerződés felbontásával sújtják a jogszabály megszegőit. A BKB alelnöke, Hantz Péter a Krónikának mindössze annyit közölt: nemrég kapták kézhez az etikai bizottság elé citáló levelet, ezért egyelőre nem kívánnak nyilatkozni. /Kelemen Tamás: Etikai eljárás a BKB-vezetők ellen. = Krónika (Kolozsvár), jún. 21./

Könyvtárat építenek a Sapientia – EMTE csíkszeredai központi épületében. Az eddig csak bérelt könyvtári helyiség bérleti díja olyan magas, hogy ha 2001-ben elkezdték volna a könyvtárat építeni, a befektetett pénz már megtérült volna. És mindemellett –egy egyetemnek szüksége van saját könyvtárra. Eddig kihasználatlanul állt az egykori új Hargita Szálloda belső terében az a félezer négyzetméteres terület, amelyen a korszerű könyvtár működni fog. A kétszintesre tervezett könyvtár alsó részén, valamint a galérián olvasótermet és számítógép-, illetve internet-használatra alkalmas részt alakítanak ki. A kivitelezővel kötött megállapodás szerint 2006. augusztus végére a könyvtár elkészül. /Kozán István: Egyetemi könyvtár épül. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./

Romániában a 238 000 nyolcadikos közül 12 500 diák vizsgázott június 20-án anyanyelvi ismereteiből. Ezek közül 11 ezren magyar /a diákok 4,6 %-a/, a többi másfélezer tanuló pedig német, szlovák, ukrán vagy szerb nyelv- és irodalomból. Anyanyelvi kisérettségire 18 megyében került sor. Kolozs megyében 713 diák vizsgázott magyar, 49 pedig német nyelv és irodalomból. A 713 diákból 698 jelent meg a vizsgán. Péter Tünde tanfelügyelő szerint a tételek közepes nehézségűek voltak. A vizsgatételek a következők voltak: 40 pontot ért a szövegértésre, szövegértelmezésre, valamint nyelvi ismeretekre vonatkozó tétel Vörösmarty Mihály: Szózat című versét illetően, 10 pontot adnak egy 10–15 soros fogalmazásért, amelyben kedvenc háziállatát mutatta be a vizsgázó, további 30 pontot ér egy, a tananyagban szereplő regény bemutatása, figyelembe véve a regény műfaji sajátosságainak, a tér, idő és cselekményszerkezet bemutatását, valamint a főszereplő jellemzését. /Kisérettségi anyanyelvből. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének (MISZSZ) képviselői a múlt hét végén részt vettek a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) kolozsvári küldöttgyűlésén, ahol felháborodásukat fejezték ki az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának idei ifjúsági szaktestületi döntései miatt. Szerintük a részrehajló, a MISZSZ-t és több tagszervezetét hátrányosan érintő elbírálás ismeretében a MIT ernyője alá tömörült országos szervezetek ifjúsági szaktestületi képviselőinek mihamarabbi visszahívását kérték. A MISZSZ rendezvényei között szerepel a június 23–25. között Zeteváralján sorra kerülő projektmenedzsment-képzés (az Udvarhelyi Fiatal Fórummal közösen szervezik), a “tusványosi” táborban július 22-én megrendezendő kábítószer-ellenes és a szexualitás kultúrtörténetét bemutató előadássorozat, valamint az augusztusi erdélyi találkozó a Youth of European Nationalities (YEN) képviselőivel. Az Autonómia Ma! mozgalom keretében tervezett székelyföldi kerékpártúrát, melyet az önrendelkezés fogalmának és ügyének népszerűsítésére szerveznek, szintén támogatja a MISZSZ. /MISZSZ kontra IKA-alkuratórium. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./