Segesváron a városi tanácsosok és a Segesvári Gaudeamus Alapítvány kuratóriumi tagjai találkoztak az alapítvány által fenntartott szórványkollégiumban, a Gaudeamus Házban. Fontos volt ez a találkozó, mert a tanácsosok döntő többsége csak kósza hírekből hallott az alapítvány tevékenységéről. Farkas Miklós, a Segesvári Gaudeamus Alapítvány igazgatója részletes beszámolót tartott az alapítvány megalakulásának körülményeiről, a célokról és az alapítás óta eltelt 13 év megvalósításairól. Idézte fő célt : „A segesvári és környékbeli magyar nemzetiségű gyerekek anyanyelvű oktatásának és a Mircea Eliade Elméleti Líceumban folyó oktatás támogatása, a rászoruló és jól tanuló diákok anyagi támogatása, valamint az oktatás és nevelés színvonalának állandó emelése.” 2004. és 2006. között több mint 300 rászoruló és jól tanuló diák kapott anyagi támogatást, akiknek döntő többsége folytatta tanulmányait egyetemeken vagy főiskolákon, valamint több mint 400 tanuló részesült ingázási támogatásban. Jelentős esemény volt az alapítvány életében a bentlakás beindítása, az 1998–1999-es tanévben, amelyben évente 45-50 általános iskolás –, illetve líceumi diáknak biztosítanak jó szállást, étkezést és tanulási körülményeket. Hangsúlyozta azt is, hogy az alapítvány, a magyar nemzetiségű gyerekek támogatása mellett segítséget nyújtott a líceumnak is. Az első informatikai laboratóriumot az alapítvány látta el számítógépekkel, majd később is hozzájárult a folyamatos modernizálásához. Jó lenne, ha a polgármesteri hivatal a jövőben komolyabb támogatást nyújtana a Segesvári Gaudeamus Alapítványnak. /Farkas Miklós: Segesvári tanácsosok látogatása a Gaudeamus Házban. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./

Engedélyük van ugyan az emlékműállításra, de nem ebben a formában – mégis felavatták az Astra (a Román Irodalom és Kultúra Erdélyi Egyesülete) sepsiszentgyörgyi emlékművét, ráadásul olyan helyen, ahol az Astra helyi fiókszervezete sohasem működött. A Hargita–Kovászna megyei ortodox püspök áldásával is fűszerezett esemény a hét végén tartott Andrei Saguna Napok része volt. Az 1990 után újjáéledt egyesület jóváhagyást kapott az emlékmű felállítására, mely az engedély szerint egy asztalon fekvő nyitott könyvet ábrázol. Ezzel szemben két külön talapzatra helyezték a bronzból készült, szegekkel lefogatott, nyitott könyvet és a bronztáblát, melynek felirata szerint az egyesület sepsiszentgyörgyi fiókja ,,ezen a helyen működött 1929–1940 között”. A módosítást az önkormányzat városrendezési bizottsága nem hagyta jóvá, közölte Kónya Ádám, a bizottság elnöke. Ahol felállították az emlékművet, ott az Astrának valójában sohasem volt székhelye. A román Astrának fiókszervezete volt Sepsiszentgyörgyön. /(vop): Három kövön az Astra (Sepsiszentgyörgy). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./

A Nagyváradi Vár Ünnepén az Egri Vitézlő Oskola előadásában a végvári harcmodort mutatták be. Először a középkori íjászat különböző módszereit láthatta a közönség, honfoglalók által közkedvelt hátrafelé íjazás technikáját. Berecz Mátyás csoportvezető, az Egri Dobó István Vármúzeum muzeológusa elárulta: műsorukat eredeti leírások, feljegyzések és ábrázolások alapján állították össze. /Pap Melinda: Veszély és hastánc a Várnapon. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

Aradi résztvevője is volt Brittich Erzsébet személyében annak az ötnapos nemzetközi fafaragó alkotótábornak, amelyet a Békés megyei Kondoroson harmadik alkalommal rendeztek meg. A táborlakók a község központjába tervezett szoborpark létrehozásán dolgoztak, amely majd összeköti a csárdát, a tájházat és a tavat. Brittich Erzsébet a tájház és a tó közé tervezett monumentális díszkapu elemeit faragó négytagú csapat tagjaként működött közre – az ősszel megrendezendő negyedik tábor alkalmával fejezik majd be a munkát. /(Kiss): Nemzetközi fafaragó alkotótábor Kondoroson. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 4./

A gyimesfelsőloki Lépések Színekben és Formákban Művészetért Alapítvány alkotótábora nyolcadik alkalommal nyílt meg, résztvevői amatőr képzőművészek. Öt alkotóművész létrehozta annak idején a társaságot. Céljuk az együvé tartozás, szerepvállalás Gyimesfelsőlok képzőművészeti életében, a táborban készült alkotások bemutatása, valamint azok értékesítése. Timár Károly alapító tag és alapítványelnök büszke társaságukra. Az idei táborba már nemcsak az országból, hanem Magyarországról és Ukrajnából is érkeztek művészek, összesen 33 személy. /Kozán István: Az alkotóközösség ereje. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 4./

Verespataki állatokkal és virágokkal gazdagodott az amúgy is tehetős Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök, akinek a nevére a Greenpeace Magyarország Egyesület egy négyzetméternyi földet vásárolt a tervezett aranybányának otthont adó Fehér megyei településen. A miniszterelnök Vanessa Redgrave angol filmcsillag után a második személyiség, aki a szimbolikus jelentőségű egy négyzetméternyi terület birtokába juthat. A zöldek ezzel a „csellel” is nehezíteni akarják a Rosia Montana Gold Corporation vállalat dolgát, hiszen minél több tulajdonos rendelkezik Verespatakon telekkel, annál nehezebben valósítható meg az arany- és ezüstkitermelés. Magyarország a beruházás lehetőségének felmerülése óta az egyik leghevesebb ellenzője a ciános technológiát használó aranybánya létesítésének. /B.T.: Gyurcsány, az erdélyi „földbirtokos”.= Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

Gheorghe Flutur mezőgazdasági miniszter bejelentette, hogy meneszti Szabó Sámuelt, a SAPARD alapokért felelős ügynökség vezetőjét, mert elégedetlen a tevékenységével. Az RMDSZ Nagy Istvánt javasolja a SAPARD-ügynökség igazgatói tisztségébe, nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Új vezető a Sapard-ügynökség élén? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./ Markó Béla elmondta, Szabó Sámuel semmi súlyos hibát nem követett el, az RMDSZ viszont dinamikusabb vezetőt akar az intézmény élére, ahová Nagy Istvánt /Nagyvárad/ jelöli. Kötő József oktatásügyi államtitkár úgy tudja: a miniszterelnök már aláírta utódja, Pásztor Gabriella kinevezését. Pásztor Gabriella magyar-francia szakos tanár, a Bihar megyei tanfelügyelőség szakfelügyelője. /Gujdár Gabriella, Szőcs Levente: Megvan Szabó Sámuel és Kötő utódja? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

Törzsök Erika új nemzetpolitikai koncepciót dolgozott ki az elmúlt években. Ennek lényege: „a történelem adta lehetőséggel élni kell, hiszen kisebbségnek, többségnek ugyanazon a jogok és lehetőségek nyílnak ki az új, varratmentes Európában, az új struktúrákban”. Törzsök Erika július első napjától a Miniszterelnöki Hivatalban, a magyar kormány szomszédos országok kisebbségpolitikai kérdéseivel foglalkozik politikai főtanácsadó minőségben. Szerinte fel kell hagyni az évtizedes bezárkózással, és nyitni kell a világ felé. A kapcsolattartásra fordított energiák kilencven százaléka a koordinálásra rendelt hivatalok fenntartására ment el. „2004 május elsejével itt a Kárpát-medencében valamennyien új helyzetbe kerültünk. Mára valódi integrációra, felzárkózásra van esély a bezárkózással, stagnálással szemben”. Szükséges, hogy „ne elkülönítve folyjék a szakmai továbbképzés, ne külön mezőnyben tartsunk a határon túli magyaroknak színházfesztivált, kórus és szavalóversenyt stb. Tekintsük méltónak a külhoni intézményeket, hogy együtt rendezzük az ilyen eseményeket. A szétválasztásnak immár semmi értelme”. Törzsök Erika kifejtette, hogy gyakorlatilag szakpolitikai kérdéssé kell hogy váljon a kisebbségpolitika. „Az össznemzeti kereteken belül célszerűnek látszik, hogy az oktatás az oktatáshoz, kultúra a kultúrához, fejlesztés a fejlesztéshez kerüljön.” Az új helyzetben nem célszerű párhuzamos intézményeket létrehozni. „Eddig egy adott összeget elkülönítettünk a magyar költségvetésből, és ezt gyakran párhuzamosan működő grémiumok elosztottak saját maguknak ill. klientúrájuknak. Úgy gondolom, a jövőben olyan közös grémiumokat kell létrehozni a környező országokban élő és magyarországi szakemberekből, akik nem pénzt osztogatnak, hanem egyeztetni tudják az egyes szakterületek céljait, prioritásait és minőségét. Meghatározott keretek lesznek, folyamatos nyilvánosság és a hatékonyság ellenőrzése, összegezte az új stratégiát Törzsök Erika politikai főtanácsadó. /Simon Judit: Nyitottabb nemzetpolitikát. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

Amennyiben a kormány forgatókönyve megvalósul, akkor pár hónapon belül lényegében eltűnik a magyar-magyar kapcsolatok teljes eddigi intézményrendszere. Kis Tibor a Népszabadságban ezt örömmel üdvözölte. Szerinte a szóban forgó intézmények még egy másik kor szülöttei, erősen túlélték önmagukat – olykor valóságos masztodonnak hatnak a mai hazai és nemzetközi közegben. Szerinte a kisebbségi segélyek mindinkább klientúraépítésre, pártfinanszírozásra folynak el; a közvélemény számára átláthatatlan csatornákon. Az újságíró hozzátette, azért kisebbségi támogatásokra változatlanul szükség van. Az új rendszer kialakításából aligha szabad kihagyni magukat a kisebbségeket vagy az érintett kormányokat. /Kis Tibor: Partitúrák. = Népszabadság, júl. 5.

Meg kellett volna hívni a panasztevőket is, hogy több hasznát lássuk e szimpóziumnak – vélte hozzászólásában a brassói rendőrség cigányokkal kapcsolatot tartó felelőse Sepsiszentgyörgyön, az új csendőrlaktanyában tartott konferencián. A négy megye rendőrsége és csendőrsége képviselőinek részvételével lefolyt tanácskozás témája ugyanis ez lett volna: ,,a multikulturalizmus és közrend helyzete a multietnikus (többnemzetiségű) környezetben”. Azonban nem hívtak meg például magyar előadót, ehelyett a kérdést úgy pipálták ki, hogy egy bukaresti levéltári kutató tartott előadást a román közigazgatás újbóli bevezetéséről a világháború utáni Észak-Erdélyben, és arról, milyen szerepet játszott abban a kommunista vezetés alá került Magyar Népi Szövetség. A székelyek lakta régióban nem hívták meg e népcsoport képviselőjét. Kovászna és Hargita megyében a rendfenntartó közegekben alig van magyar. A négy megyéből összehívott sok rendőr- és csendőrtiszt előtt egy bukaresti civil szervezet képviselője elvontan bár, de felvetette az előítéletek és diszkrimináció kérdéseit. Az előadó szerint az interetnikus konfliktust az iskola is élezi azzal, hogy a kisebbségi gyerekek jó része idegen közegként éli meg. Kifogásolta, hogy az iskolákban a vallásoktatásban csak ortodoxok részesülnek, holott a fővárosban is sok a neoprotestáns és más vallású gyerek. Megadták a szót az egyetlen kisebbségi előadóként jelen levő nyelvtanárnőnek, a Roma Párt képviselőjének, aki elmondotta, hogy a romániai cigányság lélekszáma legalább két és fél millió, és 1500 településen alkot túlnyomó többséget, a népcsoport háromnegyede végletes nyomorban tengődik.   /(b. kovács): Párbeszéd partner nélkül (Multietnikus szimpózium). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./

Nem Tusványos ellentáborát szervezzük, hanem választási lehetőséget adunk a fiataloknak – hangsúlyozta Sepsiszentgyörgyön Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke, Hargita megye tanácsának alelnöke a július 6-án kezdődő tusnádfürdői tábor kapcsán. A MIÉRT (az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezetek tömörülése) harmadik alkalommal hozza tető alá az egész hetes rendezvényt, a mostani diákszemináriumon mintegy nyolcvan előadó az Ifjúság és az Európai Unió témakört boncolgatja majd. Július 6–12. között integrációról, autonómiatervezetekről, a fiatalok EU-n belüli boldogulási lehetőségeiről beszélnek az RMDSZ és az Magyar Szocialista Párt politikusai, vezető beosztású közhivatalnokok. Borboly azt is elmondta, most először jönnek el táborukba a tusványosi előadók közül, s a MIÉRT-tábor részvevői is elmennek majd a július 18-án, szintén Tusnádfürdőn kezdődő, tizenhetedik Bálványosi Nyári Szabadegyetemre. /(mol): Fiatalok az RMDSZ ­ernyője alatt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./

Nem valami jó volt a hangulat Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum falain belül. Az idők folyamán négy beadványban fordultak panasszal a múzeumi alkalmazottak az intézmény fenntartójához, a megyei tanácshoz, de az önkormányzat mintha tudomást sem szerzett volna ezekről. Mi több, Kató Zoltán igazgató tevékenységének minősítésekor minden évben megadták a maximális pontszámot. Aztán robbant a bomba: a Krónika napilap május 11-i számában az alkalmazottak egy csoportja névtelenül nyilatkozott az igazgató ellen. Ugyanott a megyei tanács elnöke arról beszélt, hogy Kató Zoltán mandátuma lejárt, és belső ellenőrzés folyik a múzeumban: kivizsgálják, hogyan gazdálkodott az igazgató a közpénzzel. Az intézményben alkalmazottak nagy része fél az igazgatótól. Az alkalmazottak képviselője, aki a külvilág felé nem vállalta nevét, a kollégáktól összegyűjtött panaszok lajstromát írásban adta át a Háromszéknek. A néprajzi részleg vezetője, Szőcsné Gazda Enikő viszont vállalta szavait. Elmondta, hogy két évvel ezelőtt az igazgató lebontatta a néprajzi alapkiállítást, s azóta is üresen tátong a terem. A múzeum közben pályázott vitrinekre és bábukra. Erről a részlegvezető nem tudott, s csodálkozására névre szóló levelet kapott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától (NKÖM), amelyben elszámolás-kiegészítést kértek, ugyanis nem értették a múzeum elszámolását. A levélből tudta meg, hogy őt tüntették fel pályázati felelősként. Gazda Enikőnek van még egy rossz élménye. Két nappal azután, hogy műtét után hazakerült, az igazgató rátelefonált, 24 órán belül legyen meg egy pályázattal. Betegen ezt természetesen visszautasította.  Jelenleg fél vitrinek tátonganak a kiállító­te­remben. A tárgyakat nincs, aki konzerválja, mert a konzervátorokat odatették leltározni. Az igazgató nem állt szóba a munkatársakkal, csak levelezett velük. Az alkalmazottak képviselője által a szakemberektől összegyűjtött panaszok között szerepel az épület állagának fokozatos romlása, anyaghiány az amúgy is korszerűtlen konzerváló-la­borban, irodák megszüntetése. Az igazgató kisajátította a múzeum szolgálati gépkocsiját, öt év alatt háromszor cserélte le az adminisztrációs személyzetet, kiállítótermeket számolt fel. Kató Zoltán nem volt hajlandó nyilatkozni addig, amíg kezébe nem kerül az ellenőr jelentése. Közölte, lejárató kampány folyik ellene, de nem tagadja, hogy vannak bizonyos feszültségek. Megszűnt az Acta (a Székely Nemzeti Múzeum, a Csíki Székely Múzeum és az Erdővidéki Múzeum évkönyve), az igazgató állítja, nem ő szüntette meg az Actát. /Szekeres Attila: Zűr a Székely Nemzeti Múzeumban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./

A napokban a 16. évet zárták a marosvásárhelyi Kántor-Tanítóképző Főiskolán, amely a legtöbb végzettet bocsátotta útra a mostani, 2005–2006-os tanév végén. A nappali tagozaton végzett 20 hallgató fele tanító és kántor, a másik fele tanító-hitoktató képesítést szerzett. Újdonságnak számít az iskola történetében, hogy 28 levelező tagozaton végzett fiatal is oklevelet kapott, olyanok, akik 5-10 éve tanítanak, általában félreeső vidéki településeken, illetve hátrányos helyzetű tanulókból álló osztályokban. A végzősök Nagykőrösön vették át a diplomát, az ünnepségen Bölcskei Gusztáv református püspök hirdetett igét. A jövő tanévben is két osztályt indítanak, a nappali tagozat tanító-kántor szakán ingyenes a képzés, a levelező tagozat fenntartásával a továbbiakban is a kis településeken, szórványvidéken oktató fiatalokon szeretnének segíteni, hogy megszerezzék a képesítést. Az okleveleket, amelyeket a nagykőrösi tanítóképző bocsát ki, egységesen honosíttatják az RMDSZ Oktatási Főosztályának a támogatásával. /(b. gy.): A legnépesebb kántor- tanítói évfolyam végzett. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./

Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság közzétette, hogy országos szinten már csak nyolc madárinfluenza gócpontot kell bezárniuk. /Már csak nyolc gócpont. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./

Király András Arad és Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő újabb közös törvénymódosító javaslata járt sikerrel. Ezúttal a pedagógusok statútumát meghatározó törvénynek azt a cikkelyét egészítették ki, amely az ingázó tanügyi dolgozóknak a munkahelyre és onnan haza való közszállítási költségeinek a visszatérítését szabályozza. /K. K.: Király András újabb sikeres törvénymódosító javaslata. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./

Lökösháza önkormányzata nemes gesztussal a testvértelepülést, Kisiratos hátrányos helyzetű polgárait támogatta tartós élelmiszerrel: útnak indított 20 tonna lisztet. A polgármesteri hivatal nem fogadhat segélyt, a közvetítést a Kisiratoson működő Máltai Segélyszolgálattal oldották meg. A román vámosok egymás után találtak valamit, érezhető volt a rosszindulat. Először az utánfutó dokumentációját nem találták megfelelőnek. Növény-egészségügyi bizonylattal rendelkeztek, de a román vámosok állategészségügyi engedélyt is kértek. A következő kifogás: fehér liszt-e vagy barna; miért csak azt van a tasakon, hogy liszt… /(balta): Túl drága az ingyen liszt. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./

Magyardécse lakói 113 esztendővel ezelőtt első alkalommal megünnepelték közös sikereiket, amelyeket a cseresznye „megszelídítése”, nemesítése terén arattak. A közös ünneplés aztán szokássá, hagyománnyá érett. Hét évvel ezelőtt újraélesztették az elődök hagyományát. Az első cseresznyeszüretet, majálist, 1893-ban a Bethlen grófok szervezték, Magyardécse gróf Bethlen András birtoka volt. 1896-ban már versenyképes dalárdája volt a településnek A magyardécsei énekkar csaknem minden évben megrendezte a majálist. Az utolsó majálist 1957-ben rendezték és 42 évi kényszerű kihagyás után 1999-ben újraéledt a település ünnepe. Szórványban sokat számít, ha van mit megünnepelni. Az idei cseresznyemajálison fellépett a magyardécsei Cseresznyevirág néptánccsoport, a széki Szalmakalap néptánccsoport, a dési Aranyeső néptánccsoport, a bálványosváraljai néptánccsoport, majd a magyarországi testvértelepülésekről érkezett vendégek műsora zárta a programot. /D. I.: Magyardécsei cseresznyemajális a hagyomány jegyében.= Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

Rokaly József tanár Gyergyócsomafalva monográfiájának második vaskos kötetével is megajándékozta szülőfaluját és nemzetét. A monográfia második kötete Gyergyócsomafalva történetét részletezi 1918-tól napjainkig. A községi élet, a rendtartó székely falu bemutatását szemléltetik a román nemzeti, nacionalista jellegű földreformtörvények (1921, 1945, 1990) helyi alkalmazásai, visszásságai, a gyergyócsomafalvi közbirtokosság két világháború közötti és jelenlegi küzdelmei. Az 1989-es rendszerváltás utáni rész népességfogyásról, a tulajdonviszonyok rendezetlenségéről, a településre jellemző famegmunkálásról értekezik. Adatokat közöl Gyergyócsomafalva hatvankét nevezetes személyiségéről, köztük Köllő Miklós és Borsos Miklós szobrászművészekről. /Komán János: Az alapkutató helytörténetírás. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./

A román parlamentarizmus történelmében egyedülálló eset, hogy a hatalmon lévő kormánykoalíció valamelyik pártja a sztrájk akár „enyhébb” változatához folyamodjon, és bojkottálja a törvényhozást. Legutóbb tavaly augusztusban a Szociáldemokrata Párt (PSD) teljes politikai sztrájkot hirdetett. A legnagyobb ellenzéki alakulat, a PSD kezdeményezése közel 15 ezer önkormányzat működését lehetetlenítette volna el. A PSD végül elállt a politikai sztrájktól. A PSD elődje, a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) 1998-ban hirdetett korlátlan ideig parlamenti sztrájkot, amikor a Demokratikus Konvenció volt hatalmon. A törvényhozás néhány napig zavartalanul zajlott, mert a PDSR honatyáinak hiányzása ellenére az ülések határozatképesek voltak. Végül a kormánykoalíció megelégelte az ellenzéki akciót, és élve a házszabály adta lehetőségekkel, levonatta a távolmaradó képviselők béréből a napi ülésilletéket. Ez jobb belátásra térítette a PDSR-t, a párt december 7-én beszüntette a közel három hétig tartó tiltakozást. /Cs. P. T.: Ellenzéki előjog a parlamenti sztrájk. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

Eredménytelenül zárult a román külügyminiszter Ukrajnában tett látogatása. Mihai Razvan Ungureanu utalt arra, hogy semmi remény „objektív és civilizált” megoldást találni az ukrán féllel. Ungureanu minden eddiginél határozottabban kérte az Ukrajna területén élő román kisebbségek jogainak tiszteletben tartását. Megállapodás született arról, hogy ősszel elkezdődhet a helyzetfelmérés az EBESZ és az EU küldötteinek részvételével. Ungureanu felhívta kijevi kollégája figyelmét egy Odessza környékén élő román ortodox pap esetére. Anatol Curtevet a moszkvai érsekség hívei nemrégiben súlyosan bántalmazták, azonban az ukrán hatóságok szemet hunytak az eset fölött. /Sz. L.: Hágában feszül egymásnak Románia és Ukrajna. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

Július 5-én ügyrendi vitával kezdődött a Babes–Bolyai Tudományegyetem Etikai Bizottságának ülése, amelyen a Bolyai Kezdeményező Bizottság tagjait hallgatták ki. A vád szerint Hantz Péter, Bodó Barna és Kovács Lehel hamis információkat terjesztettek az egyetemről, és lejáratták az intézményt. Az Etikai Bizottságnak hat tagja jelent meg a tárgyaláson, a BKB-tagok először is tudni szerették volna, hogy döntőképes-e a testület, egyszersmind látni óhajtották azt az okmányt, amellyel a szenátus a tagokat kinevezte. A testület előkerítette az okiratokat, ebből kiderült, hogy a bizottság legitim és döntőképes de csak akkor hozhat határozatot, ha a jelenlevő tagok egyhangúan szavaznak. Az ülésre a sajtó képviselőit nem engedték be, annak lefolyásáról a BKB szóvivője, Hantz Péter a következőket nyilatkozta: a testület azt kívánta tudni, mikor, és hogyan félemlítették meg a magyar tanárokat? Hantz elmondta, hogy tudomása szerint a fizika kar dékánjára nyomást gyakoroltak, megpróbálták rávenni, hogy szakmailag lehetetlenítse el a BKB-szóvivőt. A bizottság kérdésére megnevezett egy személyt, aki az ezzel kapcsolatos párbeszédnek tanúja volt. A második kérdés az volt, hogy honnan veszik azt az információt, miszerint a jogi karon mindössze egy magyar oktató van? A BKB-tagok erre felmutatták az egyetem saját kiadású tájékoztató füzetecskéjét, ahol ez az információ szerepelt. Végül, arra voltak kíváncsiak, hogyan és miért szólították fel a szenátus magyar tagjait az ülések bojkottálására? Hantzék pontosítottak: ők csupán arra kérték a magyar tanárokat, vegyék fontolóra a szenátus üléseinek bojkottálását, figyelembe véve, hogy a testület úgyis minden magyar javaslatot elutasít, tehát véleményük szerint, jelenlétük a szenátusban puszta formaság. Felmerültek kisebb, fegyelmi jellegű kérdések is, az Etikai Bizottság tagjai Hantz Péter utazásaira voltak kíváncsiak. Az adjunktus kifejtette: mindössze két alkalommal távozott el hosszabb időre, és mindkét alkalommal tájékoztatta erről feletteseit. Az Etikai Bizottság határozatainak csupán konzultatív jellege van, tehát még ha el is marasztalják a BKB tagjait, annak csak akkor lesz következménye, ha a szenátus és az egyetem rektora is ennek megfelelően dönt. /E.-R. F.: Kérdőre vonták Hantzékat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./ Ami a BKB-tagok szakmai előmenetelét illeti, Bodó Barna kijelentette, ez rá vonatkozik egyedül, ugyanis ő már három éve teljesítette az előmenetelhez szükséges feltételeket, ez azonban máig nem történt meg. Ugyanakkor hangsúlyozta, ő nem állította soha, hogy azért nem halad szakmailag, mert a BKB tagja. Az etikai bizottság tagjai közül hiányzott a 2 magyar, illetve 1 német tag, továbbá hiányzott egy diák, aki szintén tagja a bizottságnak. Az etikai bizottság tagjai – a sajtó kérdéseit elkerülendő – egy másik kijáraton hagyták el a termet. /Debreczeni Hajnal: Etikai vádak a BKB-sok ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

Akár kormányon van, akár ellenzékben az RMDSZ, Erdély, azon belül a Székelyföld kiárusítása zavartalanul folyik. Háromszék vesztesen került ki a privatizációból, üzemeit, vállalkozásait szélhámo­sok kezére juttatták. A megye gazdasági fejlődése lelassult, a lakosság elszegényedett. S a folyamat nem áll le, ami eladható, azt most is megyén kívüli cégek vásárolják fel igen alacsony áron.  Most éppen a kovásznai vasúti állomás körüli 139 500 négyzetméteres területet adta el a cég felszámolásával felruházott Cont Expert, melynek megbízottja Adrian Remus Gavrila. A meglehetősen nagy terület, mely tele van vasúti és más épületekkel, sínekkel, vagonokkal, egykor, négymilliárd régi lejért cserélt gazdát, és lett egy brassói illetőségű cég, a Top Autoclub tulajdona. A jelenleg elképesztően magas telekárak dacára ennek a területnek négyzetmétere alig egy eurót kóstált. És Adrian Remus Gavrila felszámolóbiztos néma, sem arról, hogy miért ilyen olcsón, sem arról, hogy mi a szándékuk a telekkel, egy szót sem hajlandók elárulni. Amikor az újságíró arról faggatta a vevőt, honnan tudta meg, hogy van eladó telek Kovásznán, megszakad a telefonvonal.  Zsuffa Levente, Kovászna polgármestere csak akkor szerzett tudomást a vásárról, amikor az eladók és vevők jelentkeztek nála, hogy a tanácstól beszerzendő papírokat megkapják. Elnapolta azok kiadását, de a város vezetőjének nem áll rendelkezésére olyan eszköz, mellyel az adásvételt megakadályozhatná. A polgármester elképesztőnek tartja ezt a város elleni újabb merényletet, ő hívta fel Puskás Bálint szenátor figyelmét is a történtekre. A négymilliárd aprópénz azért a telekért, csak az ott heverő vagy beépített ócskavas értékesítéséből megkap ennyit az új tulajdonos. /(simó): Viszik talpunk alól a földet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./

A Szabolcs Gabona Cégcsoport és a Corvinus Befektetési Társaság új malomipari egységet nyitott a Kolozs megyei Kisbácsban. A befektetés értéke 1,7 millió euró, és 65 embernek biztosít munkalehetőséget. Az eseményen jelen volt Gráf József, magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter és Dan Apetrei, román mezőgazdasági államtitkár is. Gráf József a két ország szakminisztériuma közti együttműködést emelte ki. A két tárca már 1997-ben Nagyszalontán együttműködési szerződést kötött, amely a tavalyi közös kormányülésen teljesedett ki a több témakört – a mezőgazdasági földterületek azonosítása, az élelmiszerek biztonsága, a faluturizmus, az állategészségügyi követelmények betartása – érintő megállapodás keretében. /Nagy-Hintós Diana: Új malomipari egységet avattak Kisbácsban a magyar földművelődési miniszter jelenlétében. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

Tőkés László királyhágómelléki református püspök július 5-én tartott sajtótájékoztatóján közölte, az egyházközségekben részleges presbiteri tisztújítást tartanak a választási szabályzatnak és az ütemtervnek megfelelően. A jelölő közgyűlés szeptember 10-én, a választó közgyűlés október 8-án lesz, az új presbitérium alakuló ülését és a gondnokválasztást október 23-25. között ejtik meg. Augusztus 12-22. között tartják az V. Magyar Református Világtalálkozót, mely Bocskai István szabadságharcának örökségéhez kapcsolódik. A világtalálkozó a Bocskai-évforduló jegyében augusztus 12-én a fejedelem szülővárosában, Kolozsvárott veszi kezdetét. A nyitóünnepséget szoros egymásutánban követik a királyhágómelléki rendezvények. A záróünnepség augusztus 22-én lesz Debrecenben. Tőkés püspök kifejtette: első ízben történik meg, hogy a magyar kormány egyetlen fillérrel sem támogatja a világtalálkozó megszervezését. Annak idején a Horn-kormány 70 millió forinttal járult hozzá az esemény megszervezéséhez, az Antall-kormány is jelentős összeget adott, az Orbán-kormány több mint 200 millióval támogatta a világtalálkozót, s most első alkalommal a Gyurcsány-kormány semmivel sem segít. A püspök beszámolt arról, hogy Gulyás Kálmán magyarországi vallásügyi államtitkár fölhívta, s közölte vele, hogy leköszön tisztségéről, ugyanis megszűnik a poszt, s a Miniszterelnöki Hivatal egyik alosztályaként fog működni a korábbi államtitkárság. Leértékelődik a határon túli magyarság és az egyházak ügye, kommentálta a történteket Tőkés László. /Tóth Hajnal: Leértékelődik a határon túli magyarság ügye. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 6./

Nemrég újabb oktatási központnak alkalmas házat vásárolt a Csángó Magyarok Szövetsége. A moldvai Csík (Ciucani) falu központjában immár három ingatlan áll rendelkezésre az iskolai tanórákon kívüli magyartanításra. Az 1200 négyzetméteres telket és a házakat az úgynevezett keresztszülő program révén vásárolták. A kezdeményezés lehetővé teszi, hogy bárki jelképesen keresztgyermekévé fogadjon csángó magyar gyermekeket, és ennek fejében anyagilag támogassa anyanyelvi oktatásukat. Sokan vélik úgy, hogy nincs esély a csángó identitás megtartására Moldvában. A helyzetet nem látja ilyen sötéten Diószegi László, a Teleki László Alapítvány ügyvezető elnöke, aki immár hosszú évek óta a helyszínen is tapasztalatokat szerez a csángó magyarok helyzetéről. Legutóbb június elején az alapítvány szervezésében Bákóban és Pusztinán tartottak csángókonferenciát. Diószegi László Pusztai János nyelvészprofesszor előadását idézte fel. A professzor emlékeztetett arra, hogy a világon beszélt mintegy öt-hatezer nyelvből ötezret beszélnek százezernél kevesebben és háromezret tízezernél kevesebben. Ma már az Európai Tanácsban is téma e veszélyeztetett népcsoportok megmentése, s erre a kutatók és politikusok látnak is esélyt. Diószegi szerint a Kárpát-medencei tizenhárommilliós magyarsághoz viszonyítva sem elhanyagolható a több mint hatvanezres magyarul beszélő csángó népcsoport létszáma. Hangsúlyozta, a csángóknál nincs demográfiai probléma, ma sem ritka a hét-nyolc gyermekes család. A nyári konferencián meglepetésszerűen hatott a fiatal csángó magyar értelmiségiek és a vélük társuló erdélyi, anyaországi fiatalok tudományos felkészültsége. Vladimir Peterca a kolozsvári Krónikának nyilatkozva elmondta, „lehet, hogy még éveknek kell eltelniük a magyar nyelvű misék ügyének megoldásáig, de egy-két hónapon belül is megtörténhet az áttörés”. Petru Gherghel iasi püspök álproblémának tartja az egész csángókérdést. /Pataky István: Esély a moldvai csángók megmaradására – Jók a demográfiai mutatók, kialakult egy fiatal értelmiségi réteg. = Magyar Nemzet, júl. 6./

A baróti új református templom felszentelése előtti napon a Zathureczky Gyula énekkar által szervezett hagyományos kórustalálkozó zárószavaként Krizbai Imre tiszteletes azt kérte, hogy azokra a magyarokra, akik Erdély olyan részén laknak, hol lélekszámuk igen alacsony, ne mondjuk azt, hogy szórványságiak – utalt az eseményre meghívott fogarasi–kőhalmi összevont kórusra. Elég, ha szűkebb szülőföldjüknek megfelelően barcasági, mezőségi vagy éppen moldvai magyarságot mondunk. A székelyföldi közösségszervezőknek nagyobb szerepet kell vállalniuk abban, hogy az erdélyi tömbmagyarságtól távolabb szakadtak is nemzetünk részének érezzék magukat. Ennek egyik leghatásosabb módja, ha saját egyházi, ifjúsági, kulturális és közéleti rendezvényekre meghívják őket. /Hecser László: Ne legyen a szórvány – szórvány! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./

Kovács András karnagy vezetésével a marosvásárhelyi Vártemplom Psalmus kórusa vajdasági turnén járt. Az év elején Kasza József, Szabadka volt polgármestere Vásárhelyen járt. Részt vett a vártemplomi istentiszteleten, meghallgatta a kórust. Hazatérve konzultált a szabadkai reformátusokkal, s nemsokára érkezett is a meghívólevél Réti Kata aláírásával, aki erdélyi származású szabadkai lelkész. A kórus Szabadkára érkezett, délután egy távoli szórványgyülekezethez látogattak a Vajdaság peremén lévő faluba, Maradékra. A kis lélekszámú gyülekezet nagy szeretettel várta őket. A lelkészcsalád, Gyenge Károly és Tilda bemutatta a református közösséget, és elárulták, hogy a kolozsvári teológián ismerték meg egymást. Másnap az aracsi pusztatemplomhoz vitték el őket vendéglátók. A puszta közepén pompázik a romos állapotában is lenyűgöző, közel ezeréves Árpád-kori templom. A közeli Torontáltorda település iskolásai gyermekei mutattak műsort a műemlékről, Vajna János tanár előadását követően, akinek köszönhetően az utóbbi években megkezdték a romos templom konzerválását, őrzését. Voltak Magyarittabén, ott is felléptek. Palics volt a következő állomás, a Szabadka szomszédságában levő fürdőhely, ahol Ricz Péter történész szabadkai főmuzeológus kalauzolta őket. Innen Bácsfeketehegyre utaztak. A művelődési otthonban Pál Károly polgármester ismertette a helység történetét, majd Bordás Győző, az újvidéki Forum Kiadó igazgatója mutatta be Vajdaság irodalmi életét. A református templomban Csete-Szemesi István püspök köszöntötte őket. Bajsán az evangélikus templomban énekeltek, ahol Dolinszky Árpád szuperintendáns fogadta őket. /b.d.: Közös sors, közös hit…. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./

Ökológiai baleset történt Topánfalva közelében. A duzzasztógát vize kiöntött, a vízáradat nagy mennyiségű üledéket és iszapot sodort magával. Stefan Popescu, a Sporthalászok Egyesületének elnöke elmondta: az Állami Vízügyi Hivatal a „tettes”, miatta pusztult ki az Aranyos folyó élővilága és halállománya 25 kilométeres körzetben. Traian Matis a Fehér Megyei Vízgazdálkodási Hivatal igazgatója szerint a szakemberek éppen a gát megerősítésén dolgoztak, amelyhez le kellett ereszteniük a vizet. Amikor észrevették, hogy a víz magával sodorja az iszapot és az üledéket, azonnal leállították a munkálatot. Véleménye szerint a Sporthalászok Egyesülete eltúlozta a károkat, az iszaphullám csak 7 kilométert érintett és nem 25-öt. /Újabb ökológiai baleset: szennyezett az Aranyos vize. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

Nem történt jogsértés – szögezte le Teodor Atanasiu védelmi miniszter, miután elemezte Constantin Croitoru tábornoknak, a Katonai Hírszerző Igazgatóság (DGIA) vezetőjének részletes beszámolóját arról, milyen következményekkel járt az igazgatóság azon rendelete, amelyben kémelhárító tiszteket bízott meg: lobbizzanak parlamenti képviselőknél, közigazgatási vezetőknél és a médiánál a minisztérium projektjeinek támogatásáért. A botrány a liberálisok által tett csapatkivonási javaslat bejelentését követően robbant ki egy újságcikk kapcsán, amely éppen a DGIA azon szigorúan titkosított dokumentumából idézett, amelyben a kémelhárító tiszteket utasították a lobbizásra. A román állampolgárok 60 százaléka úgy gondolja, hogy Romániának legkésőbb 2007 végéig ki kellene vonnia csapatait Irakból – derül ki a Gallup által a Civil Társadalomért Alapítvány megrendelésére készített felmérésből. /Gujdár Gabriella: Ki akarják lőni a hadügyminisztert. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

Ellentmondásos fogadtatásra talált Moldova Köztársaságban Traian Basescu kijelentése, miszerint javasolta Chisinaunak az egyidejű, közös európai uniós integrációt. „Nyilvánvaló, hogy mi szeretnénk Romániával egy időben, 2007. január elsején csatlakozni, de ez technikailag lehetetlen” – mondta Valeriu Ostalep külügyminiszter-helyettes a BBC-nek. Hozzátette, hogy az egyesülés szóba sem került a két ország vezetőinek tárgyalásain. Traian Basescu egy hete, a történelem tantárgyversenyen nyertes moldovai diákok előtt kijelentette: felajánlotta Vlagyimir Voronyinnak, hogy a Moldova Köztársaság Romániával együtt csatlakozzon az Európai Unióhoz. Hozzátette: Románia a jövőben is támogatja a Moldova Köztársaságot, hogy „egy nem túl távoli jövőben egyesülhessünk, de ezúttal az EU-n belül”. Az államfő ezzel egyértelműen arra célzott, hogy Voronyinnak a két ország egyesülését ajánlotta fel – diplomáciai források szerint – Chisinauban tett múlt évi látogatása alkalmával. Választ azóta sem kapott. Molnár Gusztáv geopolitikai szakértő szerint Voronyin tétovázása azt mutatja, hogy a moldovai elnök nem tudja, hogyan reagáljon. Molnár Gusztáv nem zárja ki, hogy az Európai Unió „lenyelné” a román államfő tervét. A szakértő nem tartja kizártnak, hogy a kiszivárogtatással Traian Basescunak éppen ez a célja: nyomást gyakorolni Chisinaura. Ugyanakkor úgy véli, Moldova aligha adja beleegyezését, „ugyanis itt két államkoncepció ütközik”. Voronyin Transznisztriában született, és nem akar lemondani a Dnyeszteren túli területről, márpedig Basescu tervének megvalósítása többek között ezt feltételezné – véli a szakértő. /Szőcs Levente: Tétovázik a moldvai elnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./