Június 9-én letette hivatali esküjét az új magyar kormány, a második Gyurcsány-kabinet. A kisebbségi helyzetbe kényszerült magyarok tisztességes nemzetpolitikát várnak el a mindenkori magyar kormánytól. Nincs fájdalmasabb érzés egy kisebbségi sorsba kényszerített magyar ember számára, mint amikor a saját vérei bántják meg. A kettős állampolgárságról szóló 2004. december 5-i népszavazás idején a jelenleg is kormányt alakító pártok a nemmel való szavazásra buzdítottak. A kormányprogram szerint: „A Magyar Köztársaságban és a Kárpát-medence más államaiban élő magyarok újra egyazon politikai és gazdasági érdekközösség tagjaiként, a többségi nemzet demokratikus erőivel szövetségben, magyarságukat megőrizve lehetnek sikeresek szülőföldjükön.” Továbbá kimondják, hogy „a határokon túli magyarok érdekeit is figyelembe vevő nemzetpolitikát” kívánnak folytatni azok képviselőivel, s kezdeményezni fogják „az ennek megfelelő szervezeti és intézményi feltételek közös akarattal történő létrehozását”. Ugyanakkor ígérik, hogy támogatni fogják a határon túli magyarság autonómia-igényeit, az európai elvekkel és gyakorlattal összhangban. Nem biztató, hogy a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT) nem hívják többet össze. Göncz Kinga külügyminiszter kijelentette: a MÁÉRT valóban nagyon fontos történelmi testület volt, de nem biztos, hogy ez az egyetlen együttműködési fórum. Szinte biztosra vehető, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatal (HTMH) sem marad meg a jelenlegi formában. Sólyom László köztársasági elnök fogalmazta meg a leghitelesebben a magyar kormány eddigi nemzetpolitikáját: a pártok politikája vakvágányra vitte ezt a kérdést, az eddigi nemzetpolitika pedig nem volt eredményes, inkább bajt okozott. Majnek Antal munkácsi megyéspüspök a csíksomlyói búcsún kifejtette, véget kell vetni az összmagyar társadalmon belül tapasztalható szembenállásnak. /Papp Annamária: A nemzet lelke. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

A Virtuális Bolyai Egyetem előadás-sorozatának keretén belül dr. Borcsa János irodalomtörténész tartott előadást Tendenciák a romániai magyar irodalomban címmel június 8-án Kolozsváron. Felvázolta az irodalom fejlődését a valóságirodalomtól a szövegirodalomig az 1950-es évektől egészen a ’90-es évekig. Szerinte négy irodalmi csomópontról beszélhetünk a vizsgált időszakban. Az első az 1950-1960-as évek fordulópontja, a második az 1960-as évek második fele, a harmadik az 1970-es évek közepe, a negyedik pedig az 1980–’90-es évek. Az első korszakra jellemző a dogmák szerinti irodalom közvetítése és a sematizmus. A ’60-as évek irodalmárai már hitelesen, sematikusmentesen szólalnak meg. Meghitt, személyes viszonyt alakítottak ki a történelemmel. A mikro- és makrokozmosz összességében látására tettnek kísérletet. Megjelentek az ön- és korkritikák, valamint a memoárok. Irányzati sokszínűség vált uralkodóvá. A korszak jellegzetességeként kiemelhető a narráció megújítása. A hit kérdése és motívuma közös tényező a Forrás első és második nemzedékénél. Megjelenik a kisebbségi lét mitizálása. A ’70-es évek elejét értékválság jellemzi. Az 1971-es év az ideológiai kultúra jégkorszakát jelentette, ideológiákat rombolt le a politikai helyzet. Átértékelődik a költőszerep, a lírai én rejtőzködik, és szokatlan nézőpontok is megjelennek. A ’70-es évek végére a szellemi kultúra színvonala felemelkedik. Az 1980–’90-es években maga az alkotás is új értelmet nyer. Nagy hangsúlyt kap az érzelmek ébresztése. /D. I.: A valóságirodalomtól a szövegirodalomig. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

Magyar nyelvű sajtófigyelő rajtol Erdélyben. A TransObserver – az első erdélyi magyar sajtófigyelő néven induló szolgáltatás elsősorban a romániai magyar médiatermékek szemlézésével kíván foglalkozni, jelenleg hét magyar napilappal van szerződése. Barna Gergő kolozsvári szociológus, a TransObserver vezetője szerint a figyelt médiatermékek köre júniusban kiegészülhet további három napilappal, illetve a fontosabb magyar nyelvű hetilapok és rádióműsorok tartalma is nagyító alá kerülhet. A sajtófigyelő szolgáltatás elsődleges célcsoportjait a vállalatok, cégek vezetői és PR-részlegei, a politikai pártok és politikusok, kormányzati és önkormányzati hivatalok, valamint a Romániát, Erdélyt monitorizáló határon túli intézmények képezik. Az első erdélyi magyar sajtófigyelőről a www.transobserver.ro című honlapon lehet tájékozódni. /Erdélyi sajtófigyelő szolgáltatás indult. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./

Június 9-én Aradon az arad-belvárosi református imaházban egybegyűltek az irodalombarát aradiak. Ilona János, az aradi Szövétnek főszerkesztője köszöntötte a kaposvári Búvópatak folyóirat munkatársait: Csernák Árpádot, az alapító főszerkesztő, Gera Katalint és Sarusi Mihályt. Csernák elmondta, a Búvópatak 2002-ben, a jobboldal által elveszített választások utáni letargikus lelkiállapot szüleménye. A főszerkesztő szobrászművész felesége, több mint 40 köztéri szobor megalkotója, Gera Katalin. Sarusi Mihály író három legújabb művét ismertette. A Túl a gulág a kommunista diktatúrában való túlélésnek, az Alföldi képek az országhatár két oldalán élő nyelvjárások hasonlóságának, míg a Körmendi és Sarusi szabad csapat című kisregénye az elhunyt barátnak, Körmendi Lajosnak állít emléket. /(balta): Egymásra talált a Búvópatak és a Szövétnek. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./

Tíz éves a dévai Szent Antal Ház. A Szent Antal Ház beindításának ötlete közel 11 esztendeje fogalmazódott meg – mesélte Fidélisz ferences nővér, aki Böjte Mihály ferences atyával közösen indította el a keresztény szellemiségű napközit a plébánia környéki gyermekek számára. Olyan itt, mint egy nagy családban. Nyaranta táborba is elmennek, mesélik a gyerekek. 1996 óta 55-60 gyermek jár be minden hétköznap délutánján a Szent Antal Házba. Meleg ebéd várja őket, majd pihenés (alvás vagy játék), kora délután pedig röpke ima és tanulás. A házi feladatok elvégzése, kikérdezése után általában marad idő egy kis játékra, éneklésre, kézimunkára. A napközis foglalkozás célja a közösségteremtés. A plébánia és a Mallersdorfi Nővérek Rendje, illetve néhány lelkes támogató által fenntartott Szent Antal Házba minden anyanyelvén tanuló kisdiákot befogadnak, függetlenül a felekezeti hovatartozásától. A tíz éve beiratkozott kisgyermekek ma középiskolásként, egyetemistaként is összejárnak, együtt zenélnek, szórakoznak és imádkoznak. /Közösségépítés és keresztény értékek. 10 éves a dévai Szent Antal Ház. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./

Bölöni Domokos emlékezett Kövesdi Kiss Ferencre, a szórványmagyarság apostolára, fáradhatatlan harcosára, aki az utcán is megállította ismerőseit, és előadást tartott a szórvány helyzetéről. Járdaszéli prédikátorként is meggyőző tudott lenni. Az egyik faluban csaknem minden nőtlen férfi iszákos volt és agglegény. Kiss Feri bácsi találkozókat szervezett az ilyen magányos magyaroknak. Később ujjongva mutogatta az egymásra talált párokat, mintha saját teremtményei volnának. A Mezőségünk apostola, „népünk szent megszállottja” volt. Meghalt, de egy-két könyvében mégis megmaradt. /Bölöni Domokos: Kié a jövendő? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./

Csíkszentdomokoson az utolsó simításokat is elvégezték azon a törökországi Macarköy (Magyarfalu) községnek ajándékba szánt székely kapun, amely jún. 11-én indul útjára. Kis-Ázsia területén, az Égei-tenger partján található falu lakói bár nem beszélik már a magyar nyelvet, magukat mégis magyar eredetűnek tartják. Ez késztette Beder Tibor nyugalmazott főtanfelügyelőt, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnökét arra, hogy a település származási tudatukhoz ragaszkodó lakóit a felcsíki nagyközség barátságát jelképező székely kapuval ajándékozzák meg. Áprilisban tanácsülésen döntöttek arról, hogy egy székely kaput készíttetnek a csíkszentdomokosi Kosza Endre faragómesterrel, s ezt viszik ajándékba Macarköybe a két község barátsága és testvéri kapcsolata szimbólumaként. A törökországi település főterén felállítandó kapu fejfáján a következő felirat olvasható magyar és török nyelven: Csíkszentdomokos – Macarköy, testvérek vagyunk. A Beder Tibor vezette küldöttség viszi a székely kaput. /Kristó Tibor: Törökországba. Útra készen a székely kapu. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./

Varga Patrícia Minerva hű marad a festészet hagyományaihoz, festményi bár tájasszociációkat keltenek, de valójában nonfiguratív képek. Most nyílt kiállítása Kézdivásárhelyen. /Szemadam György: Varga Patrícia Minerva kiállítása Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./

A Csíki Székely Múzeumban, meghitt hangulatú ünnepség keretében volt és jelenlegi munkatársak, múzeumbarátok köszöntötték az intézmény egykori igazgatóját, János Pált 85. születésnapja alkalmából. János Pál 30 szénrajzát állította ki, ezzel kedveskedve tisztelői előtt. Utóda, az intézmény mostani igazgatója, Gyarmati Zsolt méltatta elődje közel negyedszázados múzeumi tevékenységét. A Mikó-vár „bevétele”– a múzeum ide átköltöztetése (is) az ő nevéhez fűződik. Ezért János Pált barátai találó kifejezéssel várkapitányként is emlegették abban az időben. Szőcs János történész egy időszakban mint intézményvezető, de főleg az ünnepelt egyik legközvetlenebb munkatársa, János Pál gazdag pályáját vázolta fel. A néprajzi gyűjteményt kitevő tárgyak száma ma megközelíti a 8000-et, ennek 80, a régészeti tárgyak és töredékek 70 százaléka az ő idejében került a múzeumba, nemkülönben számos felbecsülhetetlen értékű régi kéziratos anyag. János Pál részt vett a csíksomlyói könyvlelet feltárásában. Munkabírásához legendák fűződnek. Tanulmányokat, kiadványokat jelentetett meg, felsorolni is nehéz lenne ezek számát. /Kristó Tibor: A 85 éves János Pál köszöntése. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./

Nem a kormányátalakítás, hanem a Brüsszel által is sürgetett törvények elfogadása a prioritása Romániának – fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. Az Erkölcsi Feddhetetlenségi Ügynökség megalakítására, a politikai pártok finanszírozására, illetve a nemzeti kisebbségek jogállására vonatkozó jogszabályt Markó szerint legkésőbb júliusban, a parlament rendkívüli ülésszakának munkálatain el kell fogadni. Júliusban rendkívüli ülésszak összehívását fogja javasolni, hogy elfogadhassák a csatlakozásig szükséges jogszabályokat, jelentette be bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla. Abban bízik, hogy a kisebbségi törvényt szeptemberig megszavazza a parlament. A kisebbségi törvény kormány által jóváhagyott formában történő elfogadása ellen továbbra is leginkább a Demokrata Párt (PD) tiltakozik. Emil Boc PD-elnök azt nyilatkozta: „Ha nem kérnek olyan túlzásokat, mint a Kulturális Autonómia Tanács, vagy ezen tanács által gyakorolt vétójog, a tervezet mehet tovább”. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Közgyűlése nyilatkozatában, „megdöbbenésének ad hangot” amiatt, hogy a 2006. május 16-i jelentés készítői „teljességgel megfeledkeztek” a romániai magyarságról. A Tőkés László püspök-elnök által aláírt dokumentum szerint megütközéssel fogadták Olli Rehn bővítési biztos magyarázatát, amely szerint: „a magyar kisebbség feltételei javultak, amióta az RMDSZ tagja a kormánynak”. Markó Béla RMDSZ-elnök a nyilatkozatot nem kívánta részleteiben kommentálni. „Nem kell ezzel foglalkozni – mondta Markó. – Az elmúlt években a hazai magyarság helyzete természetesen javult, és Olli Rehn bővítési biztos sem azt mondta, hogy minden tökéletes”. /Gujdár Gabriella: Rendkívüli parlamenti ülésszak összehívását javasolja Markó Béla RMDSZ-elnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

Az Új Magyar Szó értesülései szerint a második Gyurcsány-kormány megszünteti a Határon Túli Magyarok Hivatalát; az intézmény várhatóan nevet is változtat, és a Miniszterelnöki Hivatal főigazgatóságává alakul Komlós Attila vezetésével. Meg nem erősített hírek szerint a MeH határon túli magyarok ügyével megbízott politikai államtitkára Gémesi Ferenc lesz. „Menni vagy maradni? Haladás vagy maradás? Ez a nagy dilemma” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc a kormányprogram vitáját lezáró beszédében, melyet követően az Országgyűlés elfogadta – 206 igen és 159 nem vokssal – a szociálliberális koalíció Új Magyarország programját, és másodszor is megválasztotta Gyurcsány Ferencet az ország miniszterelnökének. Az új kormány megalakult, a kinevezett miniszterek letették az esküt. A régi-új kormányfő beszédében többször is hangsúlyozta az együttműködés szükségességét. A kormány megalakulását követően együtt tartott sajtótájékoztatót a leköszönő és az új külügyminiszter. Somogyi Ferenc szerint sikerült az elmúlt másfél évben kiegyensúlyozottá tenni a magyar külpolitikát. „Ily módon tudtunk segíteni abban is – hangsúlyozta Somogyi -, hogy egy korábbi, elsősorban feszültségeket gerjesztő légkör és politika helyett együttműködésen alapuló és mindenki számára előnyöket kínáló kapcsolatrendszer alakuljon ki a szomszédainkkal, hogy segítsük azokat a törekvéseket, amelyek a mi szempontunkból már realizálódtak.” Új külügyminiszteri minőségében Göncz Kinga kijelentette, nincs nehéz dolga, mert nagyon jó az az alap, amiről el tud indulni. „Jók a kapcsolatok a szomszédos országokkal, aminek kiemelt jelentősége van a határon túli magyar kisebbségek szempontjából” – tette hozzá. Göncz Kinga megerősítette, hogy a Külügyminisztériumnak továbbra is lesznek teendői a határon túli magyarok vonatkozásában: kishatár-átlépési ügyek, vízumkérdések – különösen a schengeni csatlakozás után. „Valóban újra kell gondolni a kapcsolatok struktúráját, de ez nem a MÁÉRT felszámolását jelenti – szögezte le -, hanem sokkal inkább azt, hogy a kapcsolatok itt is sokszálúak lettek.” Hangsúlyozta: nagy lehetőségek nyílnak azzal, hogy a 2007-2013 közötti európai uniós költségvetés nagyon sok forrást hoz be Magyarországra, és ebből viszonylag sokat lehet fordítani határon átnyúló projektek támogatására. /Guther M. Ilona: Megszűnik a HTMH? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

Miután a választási kampányban Gyurcsány Ferenc és az MSZP, a szocialista párt emberei nagyon pozitív képet festettek Magyarország gazdasági állapotáról, a múlt hét végén ütött az igazság órája: a kormányfő egy megszorító, pénzelvonó elképzelésekből álló csomagot mutatott be. Emelkednek az adók, emelkednek a járulékok, drágul az áram és a gáz, kevesebb állami támogatásra számíthatnak azok, akik lakásvásárlásra adják a fejüket. Az államháztartást rendbe kell tenni, mert túlköltekezett, de hogy ennek a költségeit miért a kisember kell hogy viselje csak, az már érthetetlen. /Veres István: Megvan a Gyurcsány–csomag is. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 12./

Gyurcsány Ferenc Budapesten összehozott egy kormányt, úgy tűnik, hogy a fő kritérium a miniszterelnök melletti statisztaszerepre való alkalmasság volt, írta Sylvester Lajos.  Az új magyar honvédelmi miniszter nem volt katona. A külügyminiszter a pszichológus Göncz Kinga. Megmondta, hogy továbbra sem folytatnak ,,sérelmi politikát. Néhány hónappal ezelőtt még választást lehetett nyerni a ,,dübörög a gazdaság”, ,,a nagy a jólét”, ,,az irigyelnek bennünket a spanyolok, franciák” táncos-komikus jelenetekkel, emlékeztetett Sylvester Lajos. Ahol a hazugság kultusza dívik, ahol az adott és írott szó becsülete elillan, s ahol a ,,nem lesz gázáremelés”, ,,van gázáremelés”, ,,lesz gázáremelés” örvényében hánykolódva megfeledkeznek arról, hogy az erősen nacionalista nemzetállami gyűrűbe fogott, biológiailag is aláhulló népesség sorsáért kik a felelősök. /Sylvester Lajos: Kormány és annak programja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 12./

A hagyományos templombúcsú népünnepéllyé vált Pécskán a magyarság számára, nagy számban vettek részt a programokon más nemzetiségű helyi lakosok is. Június 10-én sokan elmentek a magyarországi Balázs Pali koncertre, amelyet az M-KIDSZ helyi ifjúsági szervezet és Antal Péter alpolgármester szervezett. Június 11-én ünnepi szentmisét tartottak, a környékbeli papság részvételével. Fellépett a két pécskai tánccsoport, a Búzavirág és a román csoport, a kisperegi Rózsás és a temesvári Bartók Béla Középiskola Bokréta tánccsoportja. /Sinka Pál: Templombúcsú 2006, Pécska. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./

Az Adevarul című bukaresti lap sorozatban mutatja be a romániai egyházakat. A június 9-én megjelent oldal címe: A római katolikus egyház. Ennek nevében nyilatkozik Ioan Robu bukaresti érsek, akiről a mellékelt rövid életrajzból megtudjuk: 1944-ben született moldvai katolikus családban, 1968-tól pap. 1983-ig a iasi-i Teológiai Intézet rektora volt. 1984-ben lett püspök, 1990-ben érsek. Nyilatkozatában a romániai katolikusok számát 1,4 millióra becsüli, de sokan hagyták el az országot, ennek következményeként nyugaton egyre több „a román nyelvű katolikus közösség”. A kommunista rendszer üldözöttjei közül csak néhai Vladimir Ghicát és Durkovici püspököt említette. Egy szót sem ejtett arról, hogy Romániában él 850 ezer magyar, valamint nagy számú német, szlovák és bolgár katolikus, arról sem, hogy létezik a Jakubinyi György vezette gyulafehérvári érsekség és több püspöksége. Említés sem történik az erdélyi múltról, Márton Áron legendás alakjáról, Majláth Gusztávról, Jakab Antalról, de arról sem, hogy a kutatás számára miért hozzáférhetetlen ma is a bukaresti püspökség levéltára. A Dosarele Istoriei 2003/9-es számában viszont Ovidiu Bozgan bukaresti egyetemi tanár tanulmányt közölt A római katolikus egyház a kommunista Romániában címmel. Ebben bemutatta a Szent István által 1103-ban létesített váradi püspökséget, kitért az 1111-ben alapított gyulafehérvári püspökség történetére, majd sorra vette Temesvárt, Szatmárt, és végül megemlítette: XIII. Leó pápa 1883-ban létrehozta a bukaresti, majd egy év múlva a iasi-i püspökséget is. A kommunista rendszer az egyház javait államosította, az 1948. évi 1111 parókiából 1988-ra 637, az 1317 papból 1982-re 685 maradt. A szerző nagy teret szentelt Márton Áronnak: életútjának, börtönéveinek, harcainak, amelyek egyháza és a romániai magyarság túlélést szolgálták. Bemutatta Csíksomlyó fontosságát a katolikus ellenállásban; a pünkösdi búcsúkon minden hatósági bojkott ellenére is, 12-15 ezer zarándok vett részt. Minderről Robu érsek nem tett említést. Hargita Népe, 2006. június 5.: Június 3-án több mint 300 ezer hazai és külföldi zarándok vett részt a csíksomlyói búcsún. A szentmise kezdetén Jakubinyi György érsek mondott fohászt: „Isten, tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben!” Hangsúlyozta: az idei csíksomlyói zarándoklat célja megegyezik az Erdő Péter bíboros-prímás által meghirdetett nemzeti imaév szándékával. /Barabás István: Bukarest és Csíksomlyó között. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

Sikeresnek értékelte Varga Zoltán projektvezető a Fiatalok a közösségért program keretében indított, képzéssorozatot. A kezdeményezés a fiatalok közéletben való részvételének támogatására létrejött kolozsvári Areopagus Alapítványtól származik. A program célja felkészíteni a helyi ifjúsági szerveződések vezetőit és munkatársait a települések ifjúsági életének aktív és hatékony szervezésére. Elsősorban Kalotaszegre koncentráltak. /-y-a: Fiatalok a közösségért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

Amikor gyereket vállalunk, teremtő társai vagyunk a Jóistennek. És van-e ennél nagyobb öröm, megtiszteltetés? Hiszen a legnagyobb boldogság az életben, amikor látjuk nőni a gyerekeinket – vallja a Maros megyei Udvarfalván élő Zólyomi házaspár, 11 gyereknek adtak életet. – Engem a Jóisten is édesanyának teremtett – mondja félig tréfásan, félig komolyan Zólyomi Rozália, Rozi asszony. Eleinte Marosvásárhelyen dolgoztam Zólyomi József mint karbantartó kőműves, egészen 91-ig, amikor leépítéssel kikerült a vállalattól. Azóta maszek munkából él, sokat dolgozik Magyarországon. Büszke, hogy az új ház két keze munkája. A fiúk pedig már igazi fiatalemberek, együtt járnak dolgozni az apjukkal. A Zólyomi brigád. Így emlegetik az apából meg fiaiból álló építészcsapatot, amely szakmailag is komoly elismerést vívott ki magának. Zólyomiék mélyen vallásos reformátusok. És nagyon szeretnek énekelni. Nagyobb ünnepeken a családi kórus rendszeresen fellép. Legutóbb Marosvásárhelyen, a Vártemplom Diakóniai Házában énekelt együtt a család, amikor a Lázáreum Alapítvány külön ünnepséget szervezett számukra. /Bögözi Attila: „Engem a Jóisten is édesanyának teremtett”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

Minden bizonnyal megtalálták Bikafalva első templomának alapjait. A leírások szerint a falu 1334-ben már biztosan templomos hely volt, amely azonban elpusztult, és 1684-ig nem volt temploma. Ekkor épült a mostani istenháza kőből és téglából. 1814-ben a faluban tűzvész pusztított, melyben a templom is megrongálódott. 1848-ban a visszavonuló császári csapatok a falut felgyújtották. A tavaly augusztusi árvíz sem kerülte el a templomot. A napokban a padlózat alatti töltés kihordása közben egy korábbi templom falainak körvonalai bukkantak elő. A templomot egy hét múlva adták volna át a híveknek, miután az árvíz jelentős mértékű károkat okozott a templomban. A bikafalvi templomban több mint 1 méter magasan állt a víz, tönkretette a padlózatot, bútorokat. A falazat átnedvesedett, a vakolat tönkrement. A talált leletek miatt nem kizárt, hogy hónapokig csúszhat az átadás. /Balázs Árpád: Felszínre bukkantak a régi templom alapjai. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 12./

Június 12-én a szenátus visszautasította az ellenzék bizalmatlansági indítványát, az eredmény rendkívül szoros volt. Ötvenhét igen, ugyanannyi nem szavazattal és egy tartózkodással bukott el az Egészségügyi reform – a nagy átverés címmel a Szociáldemokrata Párt (PSD) benyújtotta indítvány. A PSD és Nagy-Románia Párt 54 szenátora által aláírt indítvány az egészségügyre vonatkozó jobboldali reformelképzeléseket taglalta és Eugen Nicolaescu miniszter lemondását követelte. /I. I.Cs.: Borotvaélen a parlamenti többség. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

„Az, hogy a Demokrata Párt (PD) visszahívta államminiszteri tisztségéből Gheorghe Pogeát, nem jelenti, hogy az RMDSZ is ugyanezt teszi” – értékelte Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a demokraták sokak számára meglepetésszerű döntését. Emil Boc PD-elnök június 12-én jelentette be Gheorghe Pogea, illetve Gheorghe Dobre szállítási miniszter visszahívását. Takács Csaba szerint az RMDSZ elsősorban a koalíciós megállapodást, illetve az abba rögzített kormánystruktúrát tartja szem előtt. „Az államminiszterek körüli hisztéria azért alakult ki, mert koalíciós partnereinket, de elsősorban a demokratákat zavarja Markó Béla tapasztaltsága és érvrendszere. Tudják, hogy jelenléte a kormányban, nagyobb súlyt ad az RMDSZ-nek és ezért kellemetlen” – részletezte Takács. Takács Csaba újságírói spekulációnak nevezte az Adevarul hétvégi számának egyik cikkében foglalt információkat, amelyek szerint – a kormányátszervezés részeként – az RMDSZ hajlandó lenne lemondani az energetikai szférában vezető beosztást betöltő embereiről. A lapban megjelent írás szerint az RMDSZ Zsombori Vilmos, a Nukleáris Tevékenységeket Felügyelő Országos Bizottság (CNCAN) elnökétől, Jakab Elek, a Romgaz Rt., illetve Olosz Gergely, az Országos Urán Társaság vezérigazgatójától válna meg. /Gujdár Gabriella: PD-s példamutatás: visszahívták Pogeát. Markó Béla maradt Calin Popescu-Tariceanu kormányfő egyetlen helyettese. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

Szorosabb együttműködésre van szükség az Európai Bizottság és Románia között a kisebbségi kérdések rendezése érdekében – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes június 12-én Brüsszelben, az „Európai Bizottság és a romák beilleszkedésének évtizede: konkrét intézkedések az Európai Bizottság szerepvállalására” címmel rendezett konferencián. Markó Béla szerint három elven alapul a romakérdés megoldása: egyrészt nem elegendőek az egyéni kezdeményezések, ezt ugyanis közösségi szinten kell rendezni. Másrészt a romák felzárkóztatása nem kizárólag szociális jellegű kérdéskör, hanem kulturális, etnikai kérdés. Végül hosszú távon csakis a romák képviselőinek bevonásával képzelhető el a kérdés érdemi rendezése. /Szorosabb európai együttműködést igényel a kisebbségi kérdések rendezése. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 13./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése Románia küszöbön álló európai csatlakozásával kapcsolatban a megoldatlan problémák közé sorolta az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatásának elmaradását vagy késleltetését, a magyar nyelvű felsőoktatás korlátozását, az állami magyar egyetem helyreállításának, illetve létrehozásának tilalmát, az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseinek a megtorpedózását, a csángó-magyarok nemzeti-kulturális jogainak a semmibevételét és mesterséges asszimilációjuk folytatását, a kisebbségi egyházakat sújtó diszkriminációt, továbbá a nemzetközi szervezetek által is bírált választási törvények kisebbségi közösségeket diszkrimináló előírásait. A közgyűlés megdöbbenésének ad hangot annak láttán, hogy az országjelentés megfeledkezett a romániai magyarságról. A közgyűlés megütközéssel fogadta Olli Rehn bővítési biztos azon magyarázatát, mely szerint „a magyar kisebbség feltételei javultak, amióta az RMDSZ tagja a kormánynak”      A közgyűlés felveti az RMDSZ felelősségét abban, hogy az erdélyi magyarság számára rendkívül kedvezőtlen országjelentés született.     /Az egyházkerület számonkérést sürget Románia európai uniós csatlakozásáról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 13./

A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem néhány éve hivatalos iratokban is vállalja Kolozsvár felsőoktatási múltját, amely több mint 400 évre nyúlik vissza. Június 14-től román és latin nyelvű tábla hirdeti majd az Egyetemiek Házának bejáratánál a Báthory István által alapított első erdélyi egyetemet. Rövid kolozsvári látogatásra érkezik Rómából Zenon Grocholewski bíboros, a Katolikus Nevelés Kongregációjának prefektusa, a Gergely Pápa Egyetem nagykancellárja. A magas rangú vatikáni méltóság dr. Jean-Claude Périsset bukaresti apostoli nuncius és dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek kíséretében érkezik Kolozsvárra. Amint dr. Nóda Mózes, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Vallástanárképző Kar dékánhelyettese, kancellárja és tanszékvezető professzora – a látogatás egyik szervezője – elmondta, a bíboros rövid, néhány órás ittléte alatt felkeresi a görög katolikus és az ortodox teológiát is. Ugyanezen a napon leleplezik a Farkas utcai Egyetemiek Házának bejáratánál azt a táblát, amely a Báthory István által 1581-ben alapított Erdély első felsőoktatási intézményének állít emléket. A kétnyelvű – román és latin – tábláról hiányzik a magyar nyelvű felirat. Mihail Hardau oktatási miniszter bejelentette, hogy a Vatikán jelenleg tanulmányozza egy romániai katolikus egyetem létrehozásának indokoltságát. /B. T., F. GY.: Kolozsváron a Vatikán „tanügyminisztere”. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen ismét sérült a multikulturalizmus elve. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartotta jubileumi ülését május 10-én az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága abból az alkalomból, hogy tíz éve kezdte meg működését. Az ülésen részt vett dr. Fazakas József professzor, a sepsiszentgyörgyi üzleti tanszék vezetője is. Az anyaországgal szomszédos államok magyar egyetemeinek képviselői Erdélyből, Újvidékről, Felvidékről, Szlovéniából, Horvátországból, Kárpátaljából, valamint a nyugati magyarság egyetemi képviselői Ausztriából, Belgiumból és Kanadából beszámoltak eredményeikről, melyek nem valósulhattak volna meg a MTA határon túli programjai: a Domus, Arany János, Bolyai, valamint a Szülőföldprogram segítsége nélkül. A MTA elnöke, Vizi E. Szilveszter akadémikus kiemelte, hogy az Akadémiának több mint ezer köztestületi tagja van a Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról. Közülük hárman a sepsiszentgyörgyi egyetemi tagozat oktatói. A tudományos ülésen akadémiai ezüstérmet vehetett át Berényi Dénes, aki tíz éven át vezette a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságot, helyét szeptemberben Görömbei András irodalomtörténész veszi át. A rendezvényen Arany János-életműdíjban részesült Egyed Ákos erdélyi professzor. Bíró A. Zoltán csíkszeredai szociológus Arany János-díjat, Balázs Imre József erdélyi irodalomtörténész és kritikus Arany János Fiatal Kutatói Díjat kapott. A tudományos ülésen ismertették a Beregszászon működő II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola jogi és anyagi helyzetét. A főiskola az egyetlen államilag elismert, akkreditált ukrajnai magyar felsőfokú iskola, 562 hallgatója van. Tanárokat, tanítókat, óvodai pedagógusokat, valamint kertészmérnököket és közgazdászokat képez. Az alaptevékenységen kívül fejlesztést, tudományos kutatást és szaktanácsadást végeznek. Az intézmény a fenntartáshoz szükséges anyagi támogatást az anyaországi oktatási minisztériumtól kapja, amit pályázati úton egészít ki. Teljes infrastruktúrával működik, amit a beregszászi ukrán helyhatóság bocsátott a rendelkezésére, bentlakásokkal, menzával, kulturális és sporttevékenységekhez szükséges helyiségekkel, pályákkal. Ez a felsőfokú tanintézmény, a sepsiszentgyörgyi tagozathoz hasonlóan, a bolognai folyamat keretében most alakul át egyetemmé. Fazakas professzor elmondta, ha sikerül a beiskolázási tervet teljesíteniük, majdnem 1500 hallgató kezdi meg az új egyetemi tanévet Sepsiszentgyörgyön. Az intézmény infrastrukturális gondjai még megoldatlanok. Czompó János: Szűkölködik a sepsiszentgyörgyi egyetem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./

A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet képviselői adták át június 12-én a tavalyi árvíz miatt súlyos károkat szenvedett Óteleken a helybeli általános iskola felújított és új épületrésszel kiegészített épületét. Az eseményen részt vett Lévai Anikó jószolgálati nagykövet, Bölcskei Gusztáv református püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, Lehel László, a Segélyszervezet igazgatója, Toró T. Tibor parlamenti képviselő, a Temes megyei prefektúra, a helyi önkormányzat és a helyi egyházak képviselői. Lehel László elmondta: a Segélyszervezet, miután a román kormány vállalta a magánházak újjáépítését, közösségi segítségnyújtásban gondolkodott, konkrétan a helyi magyar iskola korszerűsítésében. A kezdeményezést támogatta a Kossuth Rádió „Erőnk szerint a legnemesbekért!” ékszer- és érmegyűjtő akciója, a felajánlott tárgyakat a Nemzeti Múzeum és a Nagyházi Galéria közreműködésével árverésen értékesítették, ennek bevételét utalták át a segélyszervezetnek. Kilencmillió forint értékű adományból készítették el az óteleki iskola központifűtés-rendszerét. Az új épületrészben a kazánház és mellékhelyiségek kaptak helyet. Az iskola falán leleplezték a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Kossuth Rádió főszerkesztősége közös segélyakciójának emléktábláját. /Pataki Zoltán: Felújított iskolát adtak át Óteleken. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

Vita Zsigmond száz éve, 1906. június 16-án született Nagyenyeden. Élete és munkássága összefonódott iskolájával, a Bethlen Gábor Kollégiummal. Gyermekként élte át az első világháborút, a trianoni nemzeti tragédiát, átvészelte a dél-erdélyi magyar sorsot, részt vett a második világháborúban, magyar értelmiségiként megjárta a Targu Jiu-i láger poklát. Származása miatt megfosztották katedrájától, de megtörni nem tudták. 1928 őszétől mintegy két és fél évtizedig volt a Bethlen Gábor Kollégium magyar–francia szakos tanára. Ő figyelt fel elsőnek Sütő András tanítóképzős diák különleges írói tehetségére. Miután megfosztották katedrájától, az iskola könyvtárában élte át a diktatúra évtizedeit nyugalomba vonulásáig. A könyvtár gazdag kéziratanyagából sok dolgot nyilvánosságra hozott. Több mint ezer folyóirat- és lapközleménye, tanulmánya, önálló kötete az erdélyi művelődési örökség széles skáláját öleli fel. Ő lett Erdély, Nagyenyed és kollégiuma hűséges és legmegbízhatóbb krónikása. Legjelentősebb  munkái a Tudománnyal és cselekedettel, a Művelődés és népszolgálat, Az enyedi kohó című tanulmánykötetek, az Áprily Lajosról, az emberről és a költőről írt monográfia, a Jókai Erdélyben c. összeállítás. Népmesegyűjteményekkel, tankönyvekkel, Gyulai Pál, Pósa Lajos és Gáspár János gyermekirodalmi munkásságának válogatásaival szolgálta a gyermekek nevelését. Vita Zsigmond 1998. január 1-jén halt meg Kolozsvárt, de halála után visszatért szülővárosába, az Őrhegy alji református temetőbe, felesége, szülei, szeretett iskolája mellé. /Józsa Miklós: Vita Zsigmond születésnapjára. Erdély és Nagyenyed krónikása. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./

Megállapodásokat felmutatni képtelen Magyar Állandó Értekezletet (Máért) nem hív össze Gyurcsány Ferenc – jelentette be a kormányszóvivő a miniszterelnöknek a határon túli vezetőkkel rendezett június 13-i munkavacsorája után. A Fidesz szerint nem a Máért, hanem a két kormányzó párt kompromisszumképtelen. László Boglár, a magyar kormányfő szóvivője megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, miszerint szó volt a Máért sorsáról is, amelyet egyes információk szerint Gyurcsány Ferenc legszívesebben megszüntetne. Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy semmiképpen nem lesz Máért. A bejelentésre a Fidesz reagált. – Értetlenül állunk a Máért megszüntetésére vonatkozó nyilatkozat előtt, a testület összehívására politikai megállapodás kötelez, amit a kormánynak, a szocialista pártnak is be kell tartania – mondta Németh Zsolt, a parlament külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnöke. A politikus szerint, ha valakire érvényes a kompromisszumképtelenség vádja, akkor az a két kormányzó pártra – az MSZP-re és az SZDSZ-re – alkalmazható, hiszen miattuk zárult közös nyilatkozat nélkül a Máért utolsó, 2004. novemberi ülése. Az RMDSZ továbbra is hasznosnak tartaná a Máért által biztosított együttműködési keretet, de csak akkor, ha ez a fórum nem válik a magyarországi pártok egymás elleni politikai küzdelmének a terepévé. Akkor ugyanis valóban ellehetetlenül ez a fórum, az elmúlt időszakban ezt lehetett is tapasztalni – nyilatkozott Markó Béla. A budapesti találkozó résztvevői abban is megegyeztek: a jövőben több konzultációra is sor kerül különböző formákban, hogy megállapíthassák az együttműködés különböző prioritásait – mondta Markó. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) frakcióvezetője, Bárdos Gyula elmondta: az eddigi hűvös viszony feloldását előrevetítő, barátságos beszélgetésen vettek részt. – Egyetértettünk abban, hogy minden számításba vehető változásról velünk, az érintettekkel minden esetben konzultáljon a magyar kormány – mondotta. A frakcióvezető szerint a határon túli magyaroknak juttatandó támogatások összegéről, „bőkezűbb, vagy szűkmarkúbb juttatásokról” annak ellenére sem esett szó, hogy ezzel kapcsolatosan azonnal különféle híresztelések keltek szárnyra. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke azt reméli, hogy a Gyurcsány Ferenc által javasolt változások révén átláthatóbb lesz a határon túli magyarok támogatási rendszere. Véleménye szerint a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) várható átalakítása, létszámcsökkentése is ennek a célnak lesz alárendelve. Megjegyezte, hogy „az elmúlt időben annyira elburjánzott a határon túli magyarokkal foglalkozó magyarországi adminisztráció, hogy a bábák között elveszett a gyerek, az intézményvezetők kiskirályoknak érezték magukat, és úgy is viselkedtek”. /Függőben a Máért sorsa. Budapesti munkavacsorán a határon túli vezetők. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./ Vacsorán fogadta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a határon túli szervezetek képviselőit. A találkozón tárgyaltak a magyar-magyar kapcsolatokról, de konkrétumokról nem lehet beszélni. Gyurcsány Ferenc annyit azonban leszögezett, hogy „kompromisszumképtelen Máértot nem fog összehívni. Markó Béla ezzel szemben úgy gondolja, hogy a Máértra szükség van, és ha lemondanak a Máért végén megszokott közös állásfoglalások kiadásáról, akkor ezek a találkozók „még hasznosak is lehetnek.” A miniszterelnöki javaslatokra reagálva Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: „a kormányfő egyes javaslataival egyetértek, másokkal nem; ami biztos, az az, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a magyar kormány és a határon túli kisebbségi érdekvédelmi szervezetek közötti kapcsolat javítására.” Ezt a kapcsolattartást a miniszterelnök a Máérttól különböző egyeztetési fórumokon képzeli el. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint a találkozón „nagyjából mindannyian pozitívan értékelték és fogadták” a Gyurcsány által ismertetett változásokat. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) részéről Bugár Béla MKP-elnök és Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettes vettek részt a tanácskozáson. Bugár Béla szerint arról, hogy Gyurcsány elképzeléseiről mikor fognak konkrétan tárgyalni, nem lehet semmit sem tudni. Kasza szerint a HTMH „elbürokratizálódott”, ezért megérett már az átszervezésre. /Gujdár Gabriella, Isán István Csongor: Vacsoraasztaltól a tárgyalóasztalig. Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel „csevegtek” a határon túli vezetők. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./ A találkozón mások mellett Szlovákiából Bugár Béla, Romániából Markó Béla, Szerbiából Kasza József és Ágoston András, Ukrajnából Kovács Miklós és Gajdos István, Horvátországból Pasza Árpád vett részt. „Sokunknak van abban felelőssége, hogy a magyar-magyar kapcsolatok sok esetben inkább hűvösek, és hogy érdemes ezért önvizsgálatot tartani” – olvasható Gyurcsány Ferenc internetes naplójában. A miniszterelnök kiemelte, hogy újra és újra előjön 2004. december 5-e kérdése. „Azt mondtam tegnap (...), hogy másfél év távlatából is azt gondolom, nekünk elvi okok miatt kellett nemet mondanunk a népszavazási kezdeményezésre”. Hozzátette: „ugyanakkor azt is gondolom, az akkor használt érvelés nem volt elegáns, és okkal sérthette a határon túli magyarság önérzetét. És talán azzal együtt is kerülni kellett volna a szociális érvelés rendszerét, hogy egyébként azok az elvi okok és indokok, amik miatt nekünk komoly ellenvetésünk van a második állampolgárság automatikus és tömeges megadásával szemben, nehezen elmagyarázható államjogi, történelem- filozófiai összefüggésekből és megfontolásokból erednek.” Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: tisztáztak, illetve megerősítettek bizonyos, eddig is érvényes alapelveket, például azt, hogy a határon túli magyar közösségeket a szülőföldjükön kell megerősíteni, önállóságukat kell támogatni. A találkozó a sajtó mellőzésével zajlott, Ágoston András nem kívánt részleteket elárulni róla. /Keresztúton a magyar–magyar kapcsolatok. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./

Nem hivatalos egyezetésre hívta össze Gyurcsány Ferenc a határon túli magyar szervezetek vezetőit. A megbeszélés részleteiről hivatalosan nem adtak információt. A találkozó részleteiről azt ott elhangzottakról a valós, de nem hivatalos tényeket Duray Miklós közölte. Az MKP ügyvezető alelnöke elmondta: a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) mint önálló intézmény megszűnik, a jövőben a Miniszterelnöki Hivatal alá lesz besorolva, korlátozott jogkörrel. A hivatal a kancelláriaminiszter mellett működő szakállamtitkárság alá lesz rendelve, Gémesi Ferenc lesz a szakállamtitkár, Komlós Attila pedig a hivatal igazgatója. Valószínű, hogy az alkalmazottak kétharmadát elbocsátják. Duray Miklós szerint most ad hoc egyezetések kezdődnek majd arról, hogy a miniszterelnök mit szándékozik tenni. Ez egyébként már az elmúlt két évben is így zajlott, szakmai tanácskozások köpenyébe bújtatva, ahol párbeszédre soha sem került sor, pusztán információközlésre szorítkoztak, és nem közös gondolkozásra. Azt a konszenzusos politikát, amely 1996-2002 között kialakult, biztosan nem kívánja a kormányfő folytatni, a megbeszélés célja azt volt, hogy a kormányfő visszaférkőzzön a határon túli magyarok bizalmába – vélte Duray Miklós. Simon János politológus szerint a szocialista kormányok külpolitikája eddig sem állt a helyzet magaslatán, a mostani intézkedések pedig egyértelműen a külügy leértékeléséről szólnak, hiszen harmadrendű minisztériumot csináltak a külügyi tárcából. „Ennek hátterében az állhat, hogy a miniszterelnök a külpolitikát is a saját kezébe akarja vonni, erre utalhat Göncz Kinga személye is, aki eddig is jellegtelen volt előző tárcája élén” – mondta a politológus. A MÁÉRT megszűnését így kommentálta: kérdéses, hogy lesz-e helyette bármi, bár nem valószínű, „az elkövetkező időkben a határon túli magyarok is háttérbe fognak szorulni, az egész szocialista-liberális kormányzás úgy néz ki, mintha a piacgazdasági tényezők kerülnének előtérbe a politika helyett” – tette hozzá Simon. /Duray Miklós a HTMH jövőjéről – Végleg megszűnhet a Határon Túli Magyarok Hivatala. = Felvidék.ma 2006-06-14./

Az amerikai Bechtel társaság képviselői szerint legkésőbb tíz napon belül újrakezdik az észak-erdélyi autópálya építését. Idén a II B útszakaszon folytatják a munkát Aranyosgyéres–Gyalu között. Mint ismeretes, az észak-erdélyi autópálya építési munkálatait tavaly nyáron állították le pénz hiányában, 2005 augusztusában több mint hatszáz alkalmazottat küldtek munkanélküli szabadságra, utólag pedig elbocsátották őket. /Közel ezer embert alkalmaz a Bechtel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője a vele készített interjúban kifejtette, ha egyezség születik a kisebbségi törvényről, akkor sikerül elfogadtatni a tervezetet. Az RMDSZ-frakció „hihetetlen erőfeszítést” tesz ezért, azonban az RMDSZ – és általában a magyarság – a teljes román politikum ellenszenvét „élvezi”. Az RMDSZ kész kompromisszumra, például az államalkotó nemzet fogalmánál így került be a törvénybe a „constitutiv” („államlétrehozó”) helyett a „component” („államösszetevő”), amit végül a román fél elfogadott. Az igazán kemény dió a kulturális autonómia. /Cseke Péter Tamás: „Sürgető helyzet segíthet” Interjú Márton Árpáddal, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetőjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./