Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2006. május 18.
David Harrower Kés a tyúkban című darabját tavaly Kisvárdán a Szabadkai Népszínház tűzte műsorra, május 15-én Marosvásárhelyen is bemutatták, mint a Yorick Stúdió új produkcióját. Rendezője, Harsányi Zsolt végzős hallgató, az ő vizsgaelőadása a legújabb vásárhelyi, magyar nyelvű bemutató. /Nagy Botond: Kés a tyúkban. Új bemutatóval jelentkezett a Yorick Stúdió. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./
2006. május 18.
Milyen szép is az egyetemi előadó feladata, az igazság, a jóság és a szépség értékalakzatait befogadni és megosztani, írta Cs. Gyimesi Éva. Az egyetem ilyen jellegű autonómiájának a nem-tudás tudása az egyetlen korlátja. „Nálunk azonban”, írta, „még mindig a diszciplínák és az egész intézmény nemzeti és ideológiai körülcövekelése, pártcsatolmánnyá züllesztése zajlik”. Cs. Gyimesi Éva elítéli a nemzeti bezárkózást: az egyetemes értékvilágra nyitottnak lenni, különösen itt, egy „kisebbségiként” kategorizált emberi léthelyzetben bizonyulhat az egyetemi pálya próbakövének, ahol „a felzárkózást minduntalan fékezi, meg-megakasztja a védekező nemzeti bezárkózás, amelynek jegyében az értelmiségi elit a honi hagyományt gyűjtögető, megmentő, ápoló „tudományosságra” szorítkozik, és olykor nemzetiektől idegennek tekinti a más kultúrákban, nyelveken megjelenített egyetemes emberi értékeket.” /Cs. Gyimesi Éva: Ha én diák lennék. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./
2006. május 19.
Az Új Nemzedék Pártja (UNP) Kolozs megyei szervezetének elnöke, Ionut Tene felszólította Bartolomeu Anania ortodox mitropolitát, javasolja a román ortodox egyház zsinatának, hogy a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) ellenőrizze az egyház összes olyan magas rangú képviselőjének, illetve papjának a politikai múltját, akinek valamilyen köze lehetett az egykori titkosszolgálathoz. /Tisztuljon meg az ortodox egyház! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./
2006. május 19.
A képviselőház jogi, emberjogi, kisebbségügyi és vallási szakbizottságai együttes ülésén folytatták A vallásszabadság és a felekezetek jogállásáról szóló törvénytervezet vitáját. Varga Attila, az emberjogi, kisebbségügyi és vallási szakbizottság alelnöke elmondta: tizenhat évi próbálkozás után most reális lehetőség kínálkozik arra, hogy a kultusztörvény elkészüljön. A tervezet kimondja, hogy az állam világnézetileg semleges, tehát nem létezik államvallás. A tervezet szerint az állam támogathatja az egyházi iskolákat. Az RMDSZ és a magyar történelmi egyházak azonban azt kérik: ezt ne feltételes formában mondja ki a jogszabály, hanem kötelezettségként határozza meg. /P. A. M.: Parlamenti vita a kultusztörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./
2006. május 19.
Tabajdi Csaba (MSZP) európai parlamenti képviselő és Jean-Pierre Thomin, a Francia Régiók Szövetségének európai kapcsolatokért felelős vezetője javasolta, hogy az Európai Unió hozzon létre különleges európai pénzalapot a regionális nyelvek támogatására, amelyre az érintett régiók pályázhatnának nyelvük használatának előmozdítása céljából. Az EP Tabajdi elnökölte nemzeti kisebbségügyi frakcióközi csoportja strasbourgi hivatalos ülésén látta vendégül a szövetség, valamint a Kisebbségi Nyelvek Európai Irodájának (EBLUL) franciaországi képviselőit, elsősorban breton, elzászi, okszitán, baszk politikai és önkormányzati vezetőket. /Regionális nyelvek támogatása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 19./
2006. május 19.
A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház önmagával is kísérletezik, mondta Béres László igazgató. Május 23-án mutatják be a Láng Zsolt író által a társulatnak írt Télikert darabját. A szerző figyelembe vette a társulat jellemzőit, a létszámát. A szerző jelenlétében tartották az olvasópróbákat, ez lehetőséget adott arra is, hogy saját szájuk íze szerint alakítsák a szöveget, mesélte Barabás Árpád. Patkó Éva először rendez a Figurának. A pályája legelején tartó, végzős egyetemi hallgató úgy látja: keresve sem találhatott volna hálásabb társulatot szárnyai bontogatásához. A darabhoz a zenét Nagy Endre gyergyói unitárius lelkész szerezte. /Barabás Márti: Házifigurák a Télikertben. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./
2006. május 19.
Május 23-án ünnepélyesen szerződést köt Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban a budapesti OTP Bankcsoport által működtetett Fáy András Alapítvány valamint az iskola, amelynek nyolc diáklánya Borsos Szabolcs tanár vezetésével tavaly vett részt az említett alapítvány által meghirdetett kreatív takarékossági vetélkedőn. A Bolyai csapata Időutazás a Székelyföldön címmel dolgozott ki egy turisztikai vállalkozást. Az első díjasok a valóságban is megkapják a vállalkozás elindításához szükséges ötmillió forintot. Ebből a Bolyai Líceum Borzonton fogja felépíteni azt a tanulmányi és nyaralóházat, amelyben hétvégeken az iskola diákjait, más alkalmakkor anyaországi és külföldi diákokat látnak majd vendégül. /(b.): Ötmillió forintból gazdálkodhatnak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./
2006. május 19.
Tizenöt éve alakult újra a Szatmárnémeti Református Gimnázium. Szilágyi Éva tanárnő, a Református Gimnázium igazgatója elmondta, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 1991–ben újraindította a Szatmárnémeti Református Gimnáziumot is. A gimnázium újraindításának gondolata Ligeti László egyházmegyei főgondnoktól származik, ő adta be a hivatalos kérvényt a gimnázium beindítására. Azután évről évre nőtt az osztályok száma. Épületük egyelőre nem volt, délutáni oktatásra kényszerültek. A két kilencedik osztályt a Kölcsey Ferenc Líceum fogadta be. Az 1992–1993-as tanévben már három kilencedik osztály indult, így összesen az öt osztályban százötvenegy tanuló tanult. 1997–ben az évek óta húzódó ígérgetések után az egyház és a helyi RMDSZ-szervezet közbenjárására a gimnázium megkapta az egykori Zárda – volt fiúbentlakás – épületét. Az épületet át kellett alakítani, hogy igazi otthont teremtsenek az oktató–nevelő munkának. A véndiákok segítettek. A gyülekezetekkel felvették a kapcsolatot. A gimnázium hagyományaihoz híven, nyitottak más felekezetek irányába is. Jelenleg a gimnáziumban általános iskolai tagozat, továbbá a líceum nappali és esti tagozata, továbbá egy posztliceális, könyvviteli képesítést nyújtó tagozat működik. A gimnáziumnak ma ötszázötven diákja van és harminctagú a tantestület, akik közül tizenheten címzetes tanárok, a többi helyettesítő, illetve óraadó minőségben dolgozik. Valamennyi tanerő szakképesített. A kiváló képességű tanulókkal külön foglalkozásnak, gyakorolják a tehetséggondozást. Jól működő ösztöndíjrendszert dolgoztak ki. Jól felszerelt könyvtárat is sikerült létrehozniuk. A tizenötezer kötetes állomány mintegy kilencven százaléka egyéni adományokból származik. /Mandula Tibor: Tizenöt éve alakult újra a Szatmárnémeti Református Gimnázium. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 19./
2006. május 19.
Halálának 110. évfordulóján a névadóra emlékezett hét végén a kézdivásárhelyi Turóczi Mózes Általános Iskola pedagógus- és diákközössége. A megemlékezés koszorúzással vette kezdetét annak a Turóczi Mózesnek a sírjánál, akinek vezetésével ágyúöntő műhelyében az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején 64 ágyút öntöttek, s akinek egykori műhelye előtt mellszobrot állított a hálás utókor. Fellépett az iskola kórusa is. Az iskolában műhelytevékenységekre, modellezésre, kézműves-foglalkozásokra, színjátszó előadásra került sor. /Névadójára emlékezett a Turóczi Mózes. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 19./
2006. május 20.
Traian Basescu államfő arra kérte Radu Timoftét, a Román Hírszerző Szolgálat igazgatóját, hogy ellenőrizze, miért „sétáltatták” egyik kórházból a másikba, mielőtt elment volna Bécsbe, hogy megoperálják. Radu Timofte szerint az, ami az államfő Bécsbe távozása előtt történt, „összevisszaság”. Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter és Sorin Oprescu igazgató üdvözölte a döntését, hogy kivizsgálást végeznek az elnök „sétáltatása” ügyében. /Basescu arra kérte Timoftét, hogy tudja meg, miért „sétáltatták” a kórházak között. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./
2006. május 20.
Friderikusz Sándor műsorában – Magyar ATV – beszélgetést közvetített a Babes–Bolyai Tudományegyetemmel elégedett Dobolyi Alexandra /MSZP/ az Európai Parlamentbe küldött képviselő, Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke és Parászka Boróka, A Hét hetilap főszerkesztője között. Dobolyi Alexandra részére az egész terra incognita, Kolozsvárt ,,szép városnak” minősítette, s úgy vélte, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem multikulturális csodán ,,minden rendben van”, mert neki ,,a legitim egyetemi vezetés” ezt mondta, köztük, Nagy László és Salat Levente magyar rektor-helyettesek is. Dobolyi a Bolyai Kezdeményező Bizottság tagjaival nem találkozott, ezt egyébként is ,,illegitimnek” tartja. Úgy tűnik, Dobolyi a BKB beadványait sem olvasta, mert ha igen, akkor ártó szándékú, az erdélyi magyarság ügyét a nacionalista román köröknek kiszolgáltató, mi több, nemzetközi fórumokon is a kezük alá dolgozó valaki. Dobolyi Alexandra ,,érvei” között ilyesmik szerepelnek: magánjellegű beszélgetéseiben magyarul szólt magyar diákokhoz, sőt, tanáraikhoz is, akik magyarul válaszoltak neki, s akkor feltételezhetően magyarul is tanulhatnak-tanulnak. Dobolyit az sem érdekli, hogy nincsenek önálló, autonómiával rendelkező magyar tanszékek és karok. Úgy tűnik, Dobolyi fel sem fogja, mit jelent Bodó Barnának, a BKB elnökének az állásfoglalása, miszerint ők nem a Babes–Bolyai szétválasztásáért, hanem a magyar egyetemi oktatók többségének akaratát képviselve az önálló magyar tanszékek és karok felállításáért szállnak síkra. Parászka Boróka lapszerkesztőnek mindenről a magyar nacionalizmus jut eszébe, meg Tőkés László, s az, hogy a BKB ehhez a ,,magyar nacionalistának” bélyegzett politikai áramlathoz tartozik. A magyar oktatást folyamatosan fojtogató román nacionalizmusról egy szó nem esik. Az egyetemi oktatás valós helyzetéről sem, jegyezte meg Sylvester Lajos. Friderikusz Sándor arányérzékének a hiányára vall, hogy egy egészen vékony olvasói közösséghez szóló réteglap vezetőjét ekkora súllyal szerepelteti egy, az erdélyi és az egész magyarság egészének sorsát megpecsételő kérdésben. /Sylvester Lajos: Alexandra, a szakértő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./
2006. május 20.
Az Enyedi Református Egyházmegye vezetőségének a kezdeményezésére május 18-án Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban találkozott Ion Dumitrel, a Fehér Megyei Tanács elnöke az egyházmegye lelkészeivel. A megyében levő református templomok jelentőségéről, jelenlegi állapotáról, az egyházközségek gazdasági, vagyoni és oktatási problémáiról Gudor Botond magyarigeni lelkipásztor tartott beszámolót. Az egyházmegye református templomai a XIII. és XIX. század között épültek, nagy részük műemlék. Jó részük már romos állapotban van, helyreállításuk hatalmas összegeket igényel, a hívek száma kicsi és tovább csökken. Sürgős beavatkozásokra van szükség, több templomba beesik az eső, állaguk rohamosan romlik. A megye lakosságának 15%-a magyar, 4%-a református, 1%-a katolikus, 0,5%-a pedig unitárius. A földek és ingatlanok visszaigénylésére az esetek többségében még válasz sem érkezik. A református közösségek 98%-a 20 éve nem részesült semmilyen állami támogatásban. A polgármesteri hivatalok diszkriminatív módon osztják szét a pénzt, amiből főleg az ortodox egyház részesül, a többi felekezetnek a költségvetés-kiegészítésből ígérnek alapot, de erre soha sem kerül sor. A tanügyi, oktatási helyzet nem csak református ügy, felsorolták az elnöknek a tanerőhiányt, az összevont és felszámolás előtt álló osztályok problémáját, a bentlakási és ingázási gondokat. A megyei tanács elnökének a beszámolóhoz fűződő kérdése sokakat meglepett: “Új templom nem épül sehol?” – kérdezte. Gudor Botond felvilágosította: elegendő templomuk van, a helyreállítási, fenntartási költségeket nem tudják fedezni. Közösségi házak viszont épülnek. Ion Dumitrel megköszönte a meghívást, és biztosította a jelenlevőket, hogy segít a megyei szinten megoldható gondok esetében. Javasolni fogja kormányprogram beindítását ezeknek a műemlékeknek a helyreállítására. Kónya Tibor lelkipásztor az egyházi alkalmazottak – szám szerint 18 ember – fizetésének problémáját vetette fel és azt, hogy 27 parókia egyáltalán nem részesül állami támogatásban. Kováts Krisztián, Nagyenyed alpolgármestere elmondta: Ion Dumitrel az első megyei tanácselnök, aki az egyházakkal is együtt akar működni. /Takács Ildikó: Református lelkészekkel találkozott a megyei tanácselnök. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./
2006. május 20.
Dániel Éva, a Svéd Képzőművészeti Szövetség és a Stockholmi Egyetemes Képzőművészeti Egyesület tagja hazahozta alkotásait szülővárosába, Sepsiszentgyörgyre. Tehetsége a rajz és festészet irányában már fiatalkorában jelentkezett. A festészettel a 80-as években ismerkedett a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceumban; az országos népművészeti versenyen első díjat nyert alkotásaival. Mindent kipróbál, a klasszikus festészettől az absztraktig, munkái eljutnak a nagyvilágba. 1990-ben családegyesítéssel kikerült Svédországba, ahol 1991-től folyamatosan kiállít. 1994-től egy új technikát alkalmaz, amely ismeretlen mind ez idáig a világon. Az életét megmentő professzor után Hilmann-technikának nevezett festési módszere szokatlan, nem csak technikailag – több dimenzió megvalósítása síkban –, hanem eszmeileg is. Egyik kiállítása alkalmából műveiről Banner Zoltán művészettörténész így nyilatkozott: ,,Ilyen jellegű varázslatokat csak szintén magyar találmányon, Gábor Dénes hologramjain láthatunk, s ezt rendkívül nehéz megteremteni. Ez egy egyedi technika. Művészete kifejezi az élet szépségét, sokszínűségét, a szülőföld szeretetét. Alkotásai gyönyörűséget okoznak a szemnek, és nyugtató hatást érnek el érzelmileg.” /Diószegi Gábor: Fent a magasban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./
2006. május 20.
Kisilva igazi hegyi település, alig van sík területe. 1906-ra a vasútvonal elért Kisilvára is. 1908-ban már működött a Désről ide telepített fűrészgyár. A fűrészgyárral megjelentek a román faluban a magyarok, a gyár munkásai ugyanis magyarok voltak. Lassan magyar többségűvé vált Kisilva, megnyílt a magyar nyelvű iskola is. Azután 1952-ben megszüntették magyar iskolát. Az idő haladtával az idősebb szakmunkások meghaltak, a magyarok szétszóródtak. Jelenleg már csak kilenc magyar él Kisilván, mind idősek. Még egy jó évtized, és a kis számú magyar szórvány eltűnik. És hány ilyen apró magyar szórvány tűnik el nyomtalanul, írta Kisilva egyik utolsó magyarja. /Debreczeni István, Kisilva. Kisilva nemzetiségei. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./
2006. május 20.
Egyre növekszik azon egyházközségek száma, amelyek érdeklődéssel fordulnak a művészek felé. A legújabb példát Kolozsváron a Szőllősi János lelkész vezette hídelvei református egyházközség szolgáltatta, amely neves presbiterének, Lőrincz Lehel szobrászművésznek a felújított gyülekezeti otthonban rendezett kiállításával tette emlékezetessé a május 14-i gyülekezeti napot. Lőrincz Lehel, a Barabás Miklós Céh alapító tagja új alkotásait bemutató kiállítása mellett számos köztéri szoborral és domborművel lepte meg a művészet kedvelőit. Az utóbbi években több, a magyar kultúra jeles személyiségét ábrázoló domborművet adományozott egykori iskolájának, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumnak. A fa, fém és kőszobrok alkotója pasztellmunkáit is bemutatta. Lőrincz Lehel Döbbenet című szobrával tiltakozott az emlékezetes 2004. december 5-i magyarországi népszavazás eredménye ellen. A tárlaton helyet kapott a művész legújabb munkája is, a Szilágynagyfaluban nemrég felavatott Arany János bronz mellszobor gipsz eredetije. /Németh Júlia: Művészettel a humanizmus szolgálatában. Lőrincz Lehel szobrai és pasztelljei a hídelvei gyülekezeti otthonban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./
2006. május 22.
Arra kell törekednünk, hogy teljes parlamentáris demokráciát építsünk ki – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Bálványosfürdőn, a harmadik erdélyi jogásznapokon. Markó előadásában hangsúlyozta, az alkotmány módosításával ki kellene iktatni a joggyakorlatból, hogy a kormány törvényerejű rendeleteket hozzon. A Romániai Magyar Jogászok Egyesülete által szervezett szakmai tanácskozás meghívottja Petrétei József magyar igazságügy-miniszter, valamint Somogyvári István, a Magyar Jogász Egyesület alelnöke volt. Hajdu Gábor, a Romániai Magyar Jogászok Egyesületének elnöke a szakmai napok megnyitóján elmondta: a magyarországi jogászokkal való kapcsolattartás a magyar jogi szaknyelv szempontjából is fontos. A 2002-ben alakult szakmai szervezet negyedik éve jelentetik meg a Romániai Magyar Jogtudományi Közlönyt, amelynek felelős szerkesztője Veress Emőd. /Daczó Dénes: Jogásznapok Bálványosfürdőn. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
2006. május 22.
Vergődik Bardócz Ferenc, Gyergyóditró független polgármestere az erkölcsi és a politikai kényszer között. Ő ugyanis ígéretet tett a következő székely népgyűlés megszervezésére, viszont az RMDSZ-többségű helyi tanács megfontoltságra buzdítja. A népakarat hívja össze a népgyűlést, mondta az egyik szervező. Székedi Ferenc, a lap munkatársa szerint viszont társadalmi manipulációról van szó. A politikai népakarat a választásokon érvényesül. A politikán túli vagy inneni népakarat a demokratikus országokban ezt követően lebomlik, széttöredezik. Egy székely település akkor tesz legtöbbet az autonómiáért, ha saját választott vezetősége él mindazokkal a közösségi és törvényes lehetőségekkel, amelyek az emberek a javát szolgálják. A szerepzavarokra vigyázni kell. /Székedi Ferenc: Az összehívott népakarat. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
2006. május 22.
„A rendszerváltozás kora befejeződött Magyarországon” – szögezte le a Magyar Szocialista Párt (MSZP) hétvégi kongresszusán Hiller István pártelnök. Orbán Viktor szerint az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban tanácsadói félrevezették Gyurcsány Ferencet, elhitették vele, hogy „dübörög” a gazdaság. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kongresszusi beszédében kijelentette, „az ellenzék önmagában nem érdekes, az ellenzék politikája viszont igen”. Szerinte nincs annál nagyobb csapás az ellenzékre, mint ha az ember folyamatosan a saját politikájába építi be az ellenzék legjobb, leghasználhatóbb, legigazabb javaslatait. „Országreformot csinálunk, bátor reformkormányzással” – szögezte le Gyurcsány. Kifejtette, ennek egyik pillére az államreform, a másik egy újragondolt felelősségrendszer, egy új társadalmi kultúra, mert „nem beszélni kell a nemzetről meg a hazáról, hanem cselekedni”, részt vállalni a közteherviselésben, a közügyek intézésében. Gyurcsány szerint a „lendület, a tempó és annak feszültsége” a következő másfél évben lesz a legnagyobb. /Guther M. Ilona, Budapest: Továbbra is Orbán-Gyurcsány meccsek várhatók a magyarországi politikában. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
2006. május 22.
Nagyváradon a Festum Varadinum keretében megrendezett Együtt az EU-ba?! című politikai fórumon Markó Béla miniszterelnök-helyettest Lakatos Péter képviselő faggatta. Markó szerint a jelentés egyben figyelmeztetés is. Az RMDSZ elnöke úgy véli, nagyon fontos, hogy a kisebbségi kérdés megjelenik az EB-jelentésben, s az EU elvárja a kisebbségi törvény elfogadását. Az RMDSZ elleni kampányról, Monica Macovei igazságügy-miniszter vádjairól szólva Markó Béla kifejtette: bár minden politikus a korrupció ellen szólal fel, az egészségügyi és tanügyi reformot sürgeti, ezekről nincs mélyreható vita. A magyar kormánnyal való kapcsolatról szólva az RMDSZ elnöke kifejtette: bár a Gyurcsány-kormány programja fontos elveket tartalmaz a határon túli magyarokra vonatkozóan, ezeket még nem bontották le konkrét tényekre. „Szerintem a támogatások formája, mennyisége érintetlen marad” – vélte, majd hozzátette: a Szülőföld Alapot bővíteni kellene, de nem biztos, hogy ezt a költségvetés lehetővé teszi. Az RMDSZ elnöke kitért a régiók átalakítására is. Szerinte erre mindenképp szükség van, mivel a jelenlegi nyolc fejlesztési régió nem bizonyult működőképesnek. Úgy vélte viszont, hogy a régióhatárok módosítására az EU-csatlakozás előtt nem kerülhet sor. A magyar egyetem körüli vitáról szólva Markó úgy vélte, nem az EU-tól kell várni a megoldást. „Ez a mi befolyásunkon múlik. Egy álságos állapot, hisz az egyetem autonómiája ütközik a magyar közösség jogával” – mondta. /Pap Melinda: „Összefogásra van szükség”. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
2006. május 22.
Május 19-én Az 1956–os forradalom és Erdély művelődési élete címmel rendezte meg a már hagyománnyá vált Páskándi Géza–megemlékezést és az 56–os magyar forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából esedékes tanácskozást Szatmárnémetiben az EMKE, a helyi Kölcsey Kör, valamint a Páskándi Géza Baráti Társaság. Muzsnay Árpád EMKE–alelnök és Muhi Miklós, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium igazgatójának megnyitó beszédei után Gál Elemér jelenleg Egerben élő tanár és közíró vallott az 56–os forradalom szatmári „kárvallott szemlélőiről”, Páskándi Gézáról őrzött személyes emlékeit is beleszőve. Láng Gusztáv erre az alkalomra Szombathelyről hazalátogató egyetemi tanár Az erkölcsi ellenzék címen tartott előadást. Egyfajta nyelvi cinkosság alakult ki, melynek következtében Páskándi Géza, Hervay Gizella, Kányádi Sándor, Bálint Tibor, Pusztai János, Bodor Ádám, Sütő András írásaiban saját hétköznapjainak igazságaiból sokkal többet látott meg az akkori, mint a mai olvasó, fejtette ki Láng Gusztáv. Dávid Gyula tanácskozásvezető szerint minden nemzedék megszenvedi a saját élettapasztalatait, kevesen lévén képesek az előttük járókénak tanulságait leszűrni, ennek ellenére a harmincas éveiben járó Balázs Imre József kolozsvári adjunktus Pályakezdő prózaírók emberképe az 1956 körüli időszakban című előadásában lényegében az előtte szóló gondolatait fejtegette tovább. Péter Miklós kolozsvári egyetemi docens, egykori 56–os elítélt börtönévei alatt és azóta írt verseit olvasta fel. Bikfalvy György tasnádi könyvkereskedő politikai elítéltként Páskándi Gézához kötődő emlékeiről, börtönélményeiről vallott. Koczka György temesvári újságíró – egykor szintén Páskándi rabtársa – Van, amin nevetni kéne címmel a forradalmat követő korszak abszurd ellentmondásaira emlékezett. Beszélt az elítéltek megsemmisítésének szándékát nyíltan hangoztató pribékekről, akiknek mostani nyugdíjuk is sokszorosa egykori áldozataik jövedelmének. Mózes Árpád nagykárolyi ny. evangélikus püspök a magyarországi eseményeket követő önfeledt örömről, valamint az ezért elszenvedett megtorlásokról beszélt. Csiha Kálmán ny. református püspök Téli méhek balladája című lírai vallomásában az 56–os erdélyi értelmiségét a kaptár népének túlélését ezer veszély és viszontagság között biztosító „téli méhekhez” hasonlította, akiket végül megöl az annyira várt tavasz. A „börtönbe zárt Erdélyről” szólt Péter Miklós és Dávid Gyula is, és azoknak a talán még nehezebb életéről, akik kint maradtak. Dávid Gyula összefoglalójában párhuzamot vont az 1848–as és 1956–os forradalmak jelentősége és utólagos megítélése között. Az utóbbi résztvevői és hozzátartozóik még most is félnek a megtorlástól. /Báthory Éva: Páskándi–megemlékezés – másként. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 22./
2006. május 22.
Hét évvel ezelőtt Szabó Ferenc tanító, a temesvári Bartók Béla Líceum jelenlegi aligazgatója maga köré gyűjtött tíz tanulót, és elindult velük hagyománykeresőbe. A feledésbe merülő dél-alföldi magyar néptáncot próbálta felébreszteni. Hét év alatt a maroknyi csapatból három – Nagy Bokréta, Kis Bokréta, Morzsák – csodálatos tehetségű tánckar és egy lelkes citerazenekar nőtte ki magát, Temesvár magyar közösségének büszkeségére. Most nyilvános főpróbán láthatta a közönség a Nagy Bokréta legújabb produkcióját, a hortobágyi botos táncot. A Kis Bokréta is új táncrenddel mutatkozott be, szűnni nem akaró tapsot aratott a legkisebbek, a Morzsák gyermekjátéka. A Bokréta hagyományőrző táncaival bejárta a Kárpát-medencét. Színpadi fellépéseiknek a száma meghaladja a százat. Ezen a héten a vajdasági Székelykevére – a magyar nyelvterület legdélibb településére – viszik el a néptáncot, a népdalt, a citeramuzsikát. /Sipos János: Elindultak hagyománykeresőbe. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 22./
2006. május 22.
A református gimnáziumok újraalakulásának 15. évfordulója alkalmából, a Szatmárnémeti Református Gimnázium május 20-21-én diákkonferenciát szervezett. A találkozón részt vettek a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, a kézdivásárhelyi, a kolozsvári, a zilahi, a váradi, a marosvásárhelyi, a sepsiszentgyörgyi és a házigazda Református Gimnázium pedagógusai, diákjai. Szilágyi Éva, a Református Gimnázium igazgatónője köszöntötte a megjelenteket. A találkozó első felében a véndiákok kaptak szót, s felelevenítették diákkori éveikhez fűződő emlékeiket. Katona Sándor véndiák, később a Református Gimnázium tanára készülő könyvéből olvasott fel részleteket, a református iskola falai között eltöltött diákévekről. A diákok tudományos dolgozatukban bemutatták iskolájuk történetét; a hétköznapokról és ünnepi pillanatairól készült rövidfilmet, valamint különböző riportokat iskolájuk tanulóival, véndiákjaival. A diákok által készített munkákat közös kiadványban jelentetik meg, az iskolák életéről készült rövidfilmekből pedig közös bemutató filmet szerkesztenek a találkozó rendezői. /Karikás Enikő: Romániai református gimnáziumok találkozója. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 22./
2006. május 22.
Ágoston Vilmos neves kritikus, szerkesztő mutatta be május 19-én a Nagyváradi Ady Társaság Magyarok a román parlamentben című kiadványát. Ágoston nem csupán a két világháború közti időszakról, valamint a Váradon született, ékesszólásáról híressé vált Hegedüs Nándor egykori romániai parlamenti képviselő eredményes munkásságáról beszélt, hanem párhuzamot vont a 20. század első felének és napjaink politikai vitakultúrája között. „Megdöbbentem, hogy a mai parlamentben ugyanaz hangzik el, mint jó pár évtizeddel ezelőtt. Ez külön elemzés tárgya lehetne” – mondta az író, majd az RMDSZ-es politikusok interpellációira, valamint az azokkal szinte azonos előzményekre utalt. /Gurzó K. Enikő: Hegedüs Nándor és a romániai vitakultúra. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 22./
2006. május 22.
Kiss Józsefet, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum nyugalmazott tanárát nyolcvanadik születésnapja alkalmából május 20-án egykori pedagógustársak, diákok és a Református Kollégium – Bolyai Farkas Líceum Öregdiákok Baráti Körének tagjai köszöntötték. Bemutatták Kiss József Közjóra születni /Alutus Kiadó, Csíkszereda/ című könyvét, mely az iskola 1946–2000 közti időszak történéseit, emlékeit foglalja össze. /(mr): Aki a közjóra született. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./
2006. május 23.
A népszavazás eredményeképpen Montenegró független lett, megszűnt a szerb-monteregrói államszövetség. „Ma este megújult a független és szuverén montenegrói állam” – hangoztatta Milo Djukanovic montenegrói kormányfő. Hozzátette, hogy 88 évet várt erre az ország népe. /Független lett Montenegró. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
2006. május 23.
[A csatlakozó országnak]...stabilan működő demokratikus intézményrendszerrel kell bírnia, amely (...) biztosítja a kisebbségek védelmét, jogaik tiszteletben tartását.” Ennek a félmondatnak köszönhető az, hogy 1998-tól napjainkig az Európai Bizottság Romániáról szóló országjelentéseiben helyet kap a nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló fejezet. Az idézett passzus ugyanis az uniós csatlakozásának egyik – 1993-ban Koppenhágában lefektetett – politikai kritériuma, amelynek teljesítését számos más szigorú feltétel mellett a bizottság minden évben megvizsgálta. A koppenhágai félmondat súlyát növeli, hogy az európai integráció alapvető szerződéseinek egyikébe, az amszterdami szerződésbe is bekerült 1997-ben, sőt az uniós alkotmány tervezetében is megtalálható. Az Európai Unióban a kisebbségekkel kapcsolatban nem készült átfogó közösségi jogszabály, a magyar kisebbség szempontjából kiemelt jelentőséggel bírhat, amit az Európai Bizottság a Romániáról szóló országjelentéseiben e kérdésről megfogalmaz. Tariceanu miniszterelnök meggyőződését fejezte ki, hogy a kisebbségi törvényt mielőbb elfogadja a parlament. Mindez a bizottság ösztönzésének köszönhető. Az 1998 és 2004 közötti éves országértékelések (Regular Report), majd a csatlakozási tárgyalások lezárását követő 2005-ös és 2006-os monitoring jelentések (Monitoring Report) gyakorlatilag mindannyiszor azt vizsgálják, hogyan áll Románia a koppenhágai kritériumok, illetve a csatlakozási tárgyalásokon vállaltak teljesítésével. A kisebbségi jogok tiszteletben tartásának taglalása valamennyi jelentésben a Politikai kritériumok című fejezet egyik alfejezetében történik. A jelentések mindegyike – a legutóbbi kivételével – konkrétan kitért a magyarok és a romák helyzetére is. A roma kisebbség jogainak taglalása minden esetben jóval meghaladja a magyarokra vonatkozó rész terjedelmét. A 2006-os jelentéstől eltekintve a vonatkozó alfejezetek mindegyike egy összefoglaló mondattal indít általában a kisebbségek, illetve azon belül a magyarok helyzetéről. A vonatkozó alfejezetek felsorolják azokat a pozitívumokat, amelyek a vizsgált egyéves időszakban hozzájárultak a magyar kisebbség és általában a kisebbségek helyzetének javulásához. Az 1998-as jelentés kivételével az országértékelések negatívumokat is felsorolnak. Általános kiértékelés 1998 „A kisebbségek védelme kielégítő” 1999 „A kisebbségi anyanyelvhasználat feltételei – különösen a magyarok esetében – javultak” 2000 „[A romáktól eltekintve] Románia pozitív kisebbségvédelmi politikát folytat” 2001 „Több előrelépés történt” a kisebbségvédelem terén 2002 „Folytatódtak az előrelépések” a kisebbségvédelem terén 2003 „Továbbra is jó a viszony a magyar kisebbségekkel és javult a kisebbségvédelem” 2004 „[A romáktól eltekintve] a kisebbségekkel fenntartott viszonyban nem mutatkoztak különösebb problémák” 2005 „Javult a magyar kisebbség helyzete” Pozitívumok 1998 Zajlik a vita az önálló magyar egyetem létrehozásáról; politikai egyezség született a magyar-német multikulturális egyetem létrehozásáról 1999 Az új tanügyi törvény lehetővé teszi az anyanyelvi oktatást minden szinten; az új közigazgatási törvény biztosítja az anyanyelvhasználatot a hivatalokban 2000 A tanintézmények öt százalékában kisebbségek anyanyelvén zajlik az oktatás (többségükben magyarul); elhárult az utolsó jogi akadálya a Petőfi-Schiller Egyetem létrehozásának 2001 Bővült az anyanyelvhasználat a közigazgatásban és az oktatásban; megszületett a döntés egy magyar nyelvű magánegyetem (Sapientia) létrehozásáról 2002 A közigazgatási törvény alkalmazása „viszonylag simán” zajlott; a kisebbségek nyelvén beszélő rendőröket alkalmaztak; lehetővé vált a nemzeti szimbólumok használata 2003 Az új alkotmány szentesítette az anyanyelvhasználatot az oktatásban, a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban; megkezdődött a kétnyelvű helységnévtáblák felállítása; javult a csángók helyzete 2004 Elhelyezték a kétnyelvű helységnévtáblákat; a magyar nyelvet már használják az igazságszolgáltatásban; bővült a Sapientia; jelentős mértékben javult a csángók helyzete 2005 A kormány elfogadta a kisebbségi törvényt; „kielégítő” az anyanyelvhasználatra vonatkozó rendelkezések alkalmazása; bővült a Sapientia Negatívumok 1999 Nem készült el a Petőfi-Schiller Egyetem létrehozásának jogi kerete 2000 Nehézkes a multikulturális egyetemek létrehozása 2001 Bár a jogi akadályok elhárultak, még nem jött létre a Petőfi-Schiller Egyetem 2002 A helyhatóságok akadályozzák a magyar nyelv oktatását a Csángóföldön 2003 Enyhén csökkent az anyanyelvükön tanuló kisebbségiek száma 2004 Továbbra is „viszonylag kevés” a kisebbségek nyelvén beszélő rendőr 2005 A parlament még nem fogadta el a kisebbségi törvényt /Cseke Péter Tamás: Kisebbségek – brüsszeli távlatból. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./ 5/ – Az RMDSZ támogatja a kormányzati struktúra leegyszerűsítését célzó reformot, álláspontja szerint azonban a kormányzó pártok közötti súlyos viszálykodások miatt a kormánykoalíció erre most nem képes – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök május 22-én Nagyváradon, a Festum Varadinum-ünnepség keretében tartott politikai fórumon. Markó szerint az országjelentés nem hozott újat ahhoz képest, amit a megjelenése előtti napokban már mindenki tudott. A kisebbségi törvény elfogadását figyelemmel követi az Európai Unió. Elfogadáshoz a koalíciós szolidaritás megerősítésére van szükség, állapította meg Markó. Jelezte, idén ősszel is megtartják a román-magyar kormányülést. /Markó Béla: A koalíció nem képes a környezeti reform végrehajtására. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./
2006. május 23.
Több hónapig, de esetenként akár évekig is tisztségükben maradhatnak azok a köztisztviselők és politikusok, akikkel kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy együttműködtek a Szekuritátéval és a politikai rendőrséggel – ez volt az üzenete Claudiu Secasiu, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) elnöke sajtóértekezletének. Secasiutól mindenki – eredeti ígéretének megfelelően – konkrét adatokra, nevekre számított, Secasiu azonban a törvényes megszorításokra hivatkozva nem közölt besúgólistát. Azzal érvelt: kénytelen betartani a törvényt, amely szigorú keretek közé szorítja a személyekre vonatkozó információk közzétételét. A 2006/16-os sürgősségi kormányrendelet olyan kiskaput biztosít a köztisztviselőknek és elöljáróknak, amelynek köszönhetően adott esetben akár nyugdíjaztatásukig is kihúzhatják jól jövedelmező állásukban. A CNSAS által végzett összes vizsgálat folyamán ugyanis tiszteletben kell tartani a védelemhez való jogot és az ártatlanság vélelmét. „Attól kezdve, hogy valaki ellen hivatalból vagy kérésre kivizsgálás indul, kötelező módon be kell tartani bizonyos szakaszokat, amelyeknek időtartamát összevetve legkevesebb 140 napba telik, míg kijelenthető, hogy az illető személy együttműködött-e vagy sem a Szekuritátéval” – fedte fel Germina Nagat, a CNSAS Kutatási osztályának igazgatója. Az érintett ugyanis óvást nyújthat be, majd beperelheti a CNSAS-t, a per pedig bármeddig elhúzódhat. Sürgősen intézkedni kell a CNSAS létszámának növelése érdekében, mert a testület képtelen a birtokában levő összes dossziét elemezni. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) május 22-én átadta a CNSAS-nak a mintegy hét métert kitevő, eddig nemzetbiztonsági dokumentumként kezelt dossziék első szállítmányát. Június elején a SRI – a nemzetbiztonságot érintő információk kivételével – átadja a Szekuritáté számítógépes adatbázisát is. A Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) május 30-án kezdi meg a birtokában levő dossziék első, mintegy háromezer iratcsomót és az ezekhez tartozó számítógépes adatbázist jelentő szállítmányának átadását. /Jogi kiskapu késlelteti a besúgó- és ügynöklisták közzétételét a CNSAS-nál. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./
2006. május 23.
Gyergyóditróban szervezi meg a második székely nagygyűlést a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). A második nagygyűlés helyszíne azt követően vált bizonytalanná, hogy Gyergyóditró független polgármestere, az egyébként SZNT-tag Bardocz Ferenc nem támogatta a rendezvény megszervezését. Az elöljáró úgy nyilatkozott: azt szeretné, hogy a magyarságot képviselő szervezetek – az RMDSZ, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség – helyi vezetői és Ditró község önkormányzata előzetesen egyeztessenek a nagygyűlésről. A Bardocz Ferenc által sürgetett egyeztetés végül létrejött: tárgyalóasztalhoz ültek a gyergyóditrói székely nemzetgyűlés szervezésében érintett felek. A megbeszélésen az RMDSZ ditrói választmánya közölte: nem áll szándékában meggátolni a rendezvény megszervezését. „Most Ditróban arra teszünk kísérletet, hogy az alapoktól felfelé haladva építsünk hidat az RMDSZ és az MPSZ között abban a kérdésben, aminek a megvalósításához nagy szükség van az összefogásra. Ez pedig az autonómia” – nyilatkozta Árus Zsolt. Bardocz Ferenc nagy eredménynek tartotta, hogy az érintett felek személyes indulataikat félretéve tárgyaltak. /Székely Nagygyűlés Ditróban. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./
2006. május 23.
A civil szervezetek és az önkormányzatok együttműködési lehetőségeiről volt szó a hét végén a Szilágyperecsenen megtartott konferencián. A kétnapos tanácskozást az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány és a szilágysomlyói Báthory Alapítvány szervezte. Az előadók a közösségfejlesztés technikáiról, eszközrendszeréről beszéltek. Dr. Széman Péter, a Báthory Alapítvány elnöke elmondta, hogy ha a konferencián elhangzottakat már tizenöt évvel ezelőtt tudja, és nem ennyi idő alatt kellett volna megtanulnia, akkor sokkal hamarabb juthattak volna el a mai szintre. Az előadások bemutatták a helyi fejlesztési ügynöki, illetve a falugondnoki szolgálatot, a szociális gondozás javítási lehetőségeit. Minden előadás után a résztvevők kérdéseket tehettek fel. Egri István, az ERMACISZA ügyvezető igazgatója elmondta: a Szilágyságban, általában a szórványban nem érződik ellentét, feszültség a különböző csoportok között. Mindenki tudja, hogy kisebbségi helyzetben kötelező az együttműködés. Seres Dénes képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke szerint: ez számunkra természetes. Boncidai Csaba, szilágyperecseni polgármester szerint megkönnyíti a dolgunkat a civil egyesületek segítőszándéka. Csóka Tibor, a Szilágy Megyei Tanács alelnöke elmondta: a megyei tanács már második éve pályázati rendszerben ítéli oda a különböző célokra szánt pénzalapokat. A kolozsvári székhelyű ERMACISZA bármely szakterületen segít, szociális vagy falufejlesztési szakemberek képzését is vállalja. /Józsa László: Civil szervezetek szilágyperecseni konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
2006. május 23.
A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójának (KMÚEK) A külhoni magyar újságíróképzés jelene és jövője című, a Határon Túli Magyarok Hivatalának védnöksége alatt május 19-21. között Szegeden megtartott tanácskozására erdélyi, vajdasági, felvidéki, kárpátaljai, horvátországi és szlovéniai magyar újságírók, magyarországi szakértők részvételével került sor. A rendezvényt a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) valamint a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete szervezte meg. A KMÚEK zárónyilatkozatában szorgalmazza, hogy az anyaországban és a külhoni magyar közösségekben egyaránt nemzetstratégiai ügyként kezeljék a kisebbségi magyar újságíróképzést. Ambrus Attila, a MÚRE elnöke megállapította, hogy e szövetségre már a magyar állam is odafigyel, szerepe van a magyar–magyar párbeszédben. Komlós Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke alapvető és stratégiai fontosságú mozzanatnak nevezte, hogy a határon túli újságok, újságírók a legmagasabb szakmai szinten, a legjobb infrastrukturális ellátottsággal működjenek. Ötvös Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke a sajtószabadság határairól, kritériumairól, értekezett. A külhoni régiókban sajátosak a gondok, az újságíróképzést pedig közelebb kell vinni a szerkesztőségi igényekhez, nagyobb figyelmet kell fordítani az oktatás gyakorlati részére – fogalmazta meg Makkai János, a Népújság főszerkesztője. A KMÚEK zárónyilatkozatában hangsúlyozza, hogy elsőrendű fontosságú a külhoni magyar újságíró-iskolák illetve újságíró-műhelyek létrehozása, a már meglevő ilyen intézmények munkaterveit a fentebb megfogalmazott stratégiai céllal kell összehangolni. /Antalfi Imola: A kisebbségi magyar újságíróképzés mint nemzetstratégiai ügy. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./