Ercsey Gyula: Farkasok árnyékában. Kolozsváriak a Gulágon címen megírta emlékeit, megjelent Murádin János Kristóf, fiatal történész, a BBTE történelem-filozófia karának doktorandusa szerkesztésében. Murádin elmondta, hogy 2003-ban kezdett foglalkozni az 1944-es „deportálással”. A kutatást megnehezítette, hogy kevés a forrásanyag. Ötven éven át tabutéma volt a Gulág. Murádin kezdte felkutatni a még élő személyeket, a fellelhető emlékiratokat. Ercsey Gyula kéziratára is így akadt rá. A szerző nagyenyedi kémiatanár volt, 1990–2000 között írta le emlékeit.    Kárpátaljáról 40 ezer magyar civilt vittek el, nemcsak férfiakat, hanem asszonyokat, gyerekeket is. Ez volt a legnagyobb civil deportálás a budapesti után. Budapestről mintegy 150 ezer embert vittek el, megbosszulva a hathetes ostromot. Erdélyben a deportálás kisebb méretű volt. Murádin szerint a kolozsvári deportálás annak tulajdonítható, hogy a tordai csata egy hónapon át tartott. A nagy orosz veszteséget nem lehetett másképp elfogadtatni Sztálinnal, csak ha sok hadifoglyot vittek. Erre utal az, hogy csak magyarokat, csak 15 és 55 év közötti férfiakat vittek el, és csak Kolozsvárról és Tordáról. A kolozsvári elhurcoltak kétharmada hazatért. De nagyon sokan egy-két év múlva meghaltak. Gyógyíthatatlan betegségeket szereztek a táborban. 1944. október 11-én bejöttek az oroszok Kolozsvárra, és október 12-étől 15-ig összeszedték az embereket. Először az utcákat fésülték át, majd házról házra jártak, s vitték az embereket. Ercsey Gyulát egy óvóhelyről vitték el. A Dermata gyárból 815 munkást vittek el.  A helyi románságnak is van szerepe az elhurcolásban. Sok interjúban elmondták, hogy egy Aurel Milea nevű helyi ügyvéd és néhány társa az orosz városparancsnokot arra buzdította, hogy Kolozsváron fogassa el a 15–50 év közötti férfiakat, mert ezek mind magyar és német katonák.  A lágerben embertelen körülmények között dolgoztak a foglyok. A túlélők többsége 1948-ban jött vissza, de volt, aki csak Sztálin halála, 1953 után került haza. A nagyon betegeket, akik nem haltak meg az első télen, de nagyon le voltak gyengülve, munkára képtelenek voltak, hazaengedték egy év után, például Csetri Elek professzort. Kolozsvárról csak magyarokat vittek el. Akiről kiderült, hogy nem magyar, hazaengedték. /Szentes Szidónia: Az orosz felszabadítók ötezer magyart hurcoltak el Kolozsvárról. Beszélgetés Murádin János Kristóf történésszel. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 1./

A Transparency International közzétett jelentése szerint Romániában akad még teendő a korrupcióellenes küzdelem terén, de ez nem lehet akadálya az ország uniós csatlakozásának. A jelentés kifogásolta, hogy a korrupciógyanúba keveredett magas rangú köztisztviselők ügyében még mindig nem született bírósági ítélet; gondok akadnak a közbeszerzési eljárások körül is. A jelentés elmarasztalóan szól arról, hogy Romániában még mindig nem hozták létre a közjogi méltóságok (többek között a politikusok) vagyonbevallásának ellenőrzésére hivatott ügynökséget. /Cs. P. T.: Közzétette jelentését a Transparency International. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

A határon túli magyarok helyzetéről kezdeményez konferencia-sorozatot Sólyom László magyar köztársasági elnök. A konferencia célja, hogy pontos képet adjon a határon túli magyarok helyzetéről és problémáiról. A tervek szerint az éveken át tartó program első találkozóját május 4-én tartják a budai Sándor-palotában, a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyar értelmiségiek részvételével. Erdélyből Bakk Miklós és Horváth István, a Babes–Bolyai Tudományegyetem oktatói, Jakabffy Tamás, a Keresztény Szó szerkesztője és az Erdélyi Unitárius Egyház médiareferense, Kiss Tamás szociológus-demográfus, az RMDSZ ügyvezető elnöksége demográfiai munkacsoportjának tagja, Székely István, a Magyar Kisebbség című folyóirat főszerkesztője és Vetési László református lelkész, a Diaszpóra Alapítvány elnöke, az Erdélyi Református Egyházkerület missziós szórványlelkésze kapott meghívót a rendezvényre. Komlós Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke úgy vélekedett, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) és a köztársasági elnök által kezdeményezett konferencia-sorozat jól kiegészítheti egymást. /Civil Máért május 4-én? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./ Komlós Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke szerint a Magyar Állandó Értekezlet a napi politikai élet területe, amelynek a körében a mindenkori magyar kormány a határon túli, legitim politikai érdekvédelmi szervezetek vezetőivel folytat párbeszédet. Ez a kettő egymást nagyon jól kiegészítheti, ugyanakkor azonban szervezetileg teljesen független egymástól. Komlós Attila hozzátette, más a kapcsolatrendszer azon határon túli magyar közösségekkel, amelyek már EU-s tagországokban élnek, más azokkal, aki holnap, holnapután lesznek EU-s tagországok. Ugyanakkor szigorodik és komolyodik a helyzet az olyan országokban élő magyarok vonatkozásában, mint Ukrajna és Szerbia- Montenegró. Komlós megjegyezte, nem tudni, mikor lesz a Magyar Állandó Értekezlet következő ülése, amint megalakul a kormány, várhatóan sürgősen össze fogják hívni a Máért-et. /HTMH: jól kiegészítheti egymást a Máért és a köztársasági elnök kezdeményezése. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./

A héten frakcióülést tart a Fidesz, ahol már személyi kérdések is szóba kerülnek. A KDNP külön parlamenti csoportot alakítana. A Fidesz választási veresége után elsőként az elnökség és a leendő frakciótagok üléseztek. Orbán Viktor pártelnök bejelentette: mindenért ő vállalja a felelősséget. Simon Judit, a lap munkatársa szerint a Fidesz szövetségesei elhagyni készülnek a süllyedő hajót. A Fidesz vizein a képviselőházba evezett KDNP már bejelentette, hogy külön frakciót kíván alakítani, és hozzájuk csatlakozik a korábban soraikból a kormányzó Fideszhez átigazolt csoport, a Semjén Zsolt nevével fémjelzett MKDSZ. Lezsák Sándor, aki az MDF-ből kiváltakkal megalakította a Magyar Fórumot, azt nyilatkozta: nem biztos, hogy a Fidesz-frakció sorait fogják gyarapítani. Simon Judit szerint a Fideszben egyre gyarapszik az elégedetlenek tábora, továbbá a „vezér nemcsak arra ügyelt, hogy kézben tartson mindent a pártban, de arra is, hogy ő legyen a Fidesz „arca”„. A Fidesz érdeke, hogy megtartsa néppárti jellegét, valamint az elmúlt években 2,3 milliós táborát. Egyik oldalról Orbán Viktor az a személy, aki ezt a tábort képes összetartani. Elemzők szerint a Fideszben elkezdődik a mozgolódás. Várható, hogy az Orbánt és csapatát megkérdőjelezők is helyet kérnek maguknak. /Simon Judit: Merre tovább, Fidesz? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

A román kormány honlapján közzétett vagyonnyilatkozata szerint Markó Béla 2005-ben szerzői jogdíj címén többet keresett, mint kormányfő-helyettesként és RMDSZ-elnökként. Markó azt állította, hogy eladta versei kiadási jogát, a kiadókat azonban nem kívánta megnevezni. Kormányfő-helyettesi munkájából tavaly 3,3 millió forintnak megfelelő jövedelme származott. Ennél valamivel több, 3,45 millió forintnak megfelelő összegre rúgott az RMDSZ-elnöki illetménye. Szerzői jogdíjként viszont úgy könyvelt el 6,87 millió forintnak megfelelő összeget, hogy tavaly nem jelent meg kötete. Az összeg mintegy harmada annak a keretnek, melyet a román költségvetés a Communitas Alapítványon keresztül az erdélyi magyar könyvkiadásra juttatott 2005-ben. „Az összeg nem a már megjelent könyveim honoráriuma, hanem öt évre eladott verseim kiadási jogdíja” – magyarázta Markó Béla. Hozzátette: egy hazai és egy magyarországi kiadó közösen kezdi el egy sorozat kiadását, amelynek első kötete egy gyermekverskötet lesz, ez hamarosan megjelenik. Nem kívánta megnevezni a kiadókat. Markó Béla könyveit 1990 óta a Pallas Akadémia és a Mentor Kiadó jelentette meg. Markó az utóbbi időben a Pallasnak biztosított elsőbbséget. A Mentor Kiadóban ugyanis 22 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik, és el szerette volna kerülni azt a vádat, hogy saját kiadójával adatja ki a könyveit. A csíkszeredai Pallas Akadémia adta ki egy hónappal ezelőtt A lábujjhegyre állt ország című interjúkötetet is, amelyben Ágoston Hugó kérdéseire válaszol. Itt jelent meg a 2004-es választási kampányban a politikus Markó Béla előadásait, beszédeit és néhány vele készült interjút tartalmazó Magyar dilemma, illetve korábban néhány verseskötet is. A Mentor adta ki Szétszedett világ címen Markó összegyűjtött verseit. A marosvásárhelyi kiadónál legutóbb 2002-ben jelent meg könyve Önállóságra ítélve címen. Tőzsér József, a Pallas Akadémia kiadó igazgatója elmondta, kortárs szépirodalmi köteteket általában 300-500 példányban adják ki, a verseskötetekre kisebb a kereslet. Szabó Gyula, a Kriterion könyvkiadó igazgatója elmondta, a kortárs erdélyi magyar szerzők közül csak Kányádi Sándort lehet nyereséggel kiadni. /Gazda Árpád: Gazdagabb a költő, mint a politikus. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./

A Magyarországon élő erdélyiek találkozóját tartották augusztus 30-án az Erdélyi Gyülekezet szervezésében a budapesti Reménység szigetén. A rendezvény idei központi témája volt: Az erdélyi magyar családok a XXI. században. Előadások hangoztak el, s kerekasztal beszélgetést folytattak Erdélyből érkezett szakemberek részvételével. A Reménység szigetére látogatók megismerkedhettek a népi mesterségek fortélyaival, az erdélyi könyvek vásárát is megtartották. /Magyarországon élő erdélyiek találkoztak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

Elnyerte végső formáját a nagyszebeni szórványkollégium. A múlt héten az Apáczai Közalapítvány vezetőinek jelenlétében felavatták a mosókonyha-szárító-főzőkonyhát és a felújított tanulótermet. A több mint hárommillió forintos befektetés elérte célját: a diákok jobb feltételek között lakhatnak, étkezhetnek és tanulhatnak. Méltatták az eseményt Keresztes Kálmán tanfelügyelő, Guttmann Szabolcs, Nagyszeben főépítésze, az Evangélikus Kollégium, valamint a nagyszebeni magyarok szervezeteinek és a kollégiumban lakó diákok szüleinek képviselői. Fellépett az Olajág Ifjúsági Énekkar és a Hozsánna gyülekezeti kórus. /Kollégiumavatás Nagyszebenben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

Lovasbemutatóval színesített ifjúsági majális volt augusztus 29-én a Riszeg-tetőn, az idén tizenhatodik alkalommal. A hagyományos rendezvényre Kalotaszeg apraja-nagyja kilátogat. A Kós Károly Kulturális Egyesület és az RMDSZ kőrösfői szervezete ez alakalommal is kitett magáért. A népdalvetélkedő mellett sor került a gyermekjáték-versenyekre is. /Riszeg-tetői ifjúsági majális Körösfőn. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

A Woyzeck című előadást követően került sor április 29-én Kolozsváron az Állami Magyar Színházban a társulati díjak immár hagyományossá vált kiosztására. A műszaki díjak kategóriában az „ezüstérmet” Molnár Tibor színpadmester és Tenkei Tibor szcenikus, a műszaki fődíjat pedig Maier Sándor fővilágosító vehette át. Különdíjban részesültek Vallasek Magdolna jogtanácsos és Kovács Kinga szinkronfordító, igazgatói titkár. A „Profizmus”-díjat Borsos Levente művészeti titkár és főügyelő, valamint Kelemen Kinga dramaturg, a színház Management, Marketing&Pr. irodájának vezetője kapta meg. A művészeti díjak kategóriában díjazásban részesült Varga Csilla (A kék csodatortában nyújtott alakításáért), Fodor Edina (A kék csodatorta, Krimi), Sinkó Ferenc (a Bacchánsnőkbeli Dionüszosz alakításért), Orbán Attila (Bakkhánsnők, Velencei terecske), Bács Miklós (Velencei terecske, Woyzeck), valamint Hatházi András a Woyzeckben nyújtott Ezreddobos és a Bolond alakításáért. Díjat kapott Keresztes Attila rendező is, A kék csodatorta, valamint az Egyszer kettő néha sok című előadások rendezéséért. A társulat díját megosztva Hatházi András és Bogdán Zsolt kapták, mindketten a Woyzeckben nyújtott alakításukért. Bogdán Zsoltnak ítélték a tavalyi évad Művészeti fődíját is. Ezután Tompa Gábor ismertette a Bánffy Miklós Vándordíj és a Vlad Mugur Vándordíj nyerteseinek nevét. Az előbbi díjat az évad legkiemelkedőbb művészi teljesítményéért, az utóbbi, idén alapított díjat a legjobb vendégművészi teljesítményt értékelendő ítélik oda. A Bánffy Miklós Vándordíjat idén Kézdi Imola színésznő, a Vlad Mugur Vándordíjat pedig Mihai Maniutiu rendező veheti át a Harag György Emléknapok keretében, május 5-én. A művészeti díjakat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Bánffy Miklós Vándordíjat pedig a Marshall Kft., és annak vezetője, Ambrus Csaba ajánlotta fel. /Átadták az elmúlt évad Művészeti Díjait. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

Ünnepi istentisztelet keretében öregek otthonát avatta április 30-án Székelyudvarhely legfiatalabb református egyházközsége. Hegyi Sándor, a szombatfalvi 2-es számú református egyházközség lelkésze évekkel ezelőtt határozta el, hogy korszerű öregek otthonát hozza létre. Az építési munkálatok 2001 augusztusában kezdődtek holland egyházi segítséggel és a gyülekezet hozzájárulásával, valamint a helyi vállalkozók támogatásával. A létesítmény egy-, illetve kétágyas szobákkal, társalgókkal, étkezdével 30–40 rászoruló személynek tud ellátást biztosítani. /Szász Emese: Öregotthont adtak át Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 2./

Fennállásának 120. évfordulóját ünnepelte május 1-jén a Magyar utcai kétágú református templomban a Kolozsvári Bethlen Gábor Földész Dalkör. Sipos Gábor levéltáros a dalkör történetét ismertette, majd bemutatta a most megjelent emlékkönyvet. Török József, a dalkör jegyzője is beszámolt a tevékenységről. Pál Csaba lelkész a hajdúhadházi református gyülekezet nevében átadta Adorjáni László lelkésznek annak a zászlónak a hasonmását, amelyet 1941-ben kaptak a kolozsváriak ajándékba, amelyik azóta elveszett. Az ünnepség zenében és versben gazdag műsorral folytatódott. /120 éves a kolozsvári földészek dalköre. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

Az erdélyi magyar felsőoktatás célkitűzéseit foglalta pontokba és küldte el nyilatkozat formájában Olli Rehn bővítési biztosnak a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB). A szöveget az erdélyi magyar történelmi egyházak elöljárói, az RMDSZ elnöke, a felsőoktatás érintett szereplői, valamint több civil szervezet is aláírta. A dokumentum az egy hónappal korábban Kolozsváron szervezett felsőoktatási fórum következményeként született. A nyilatkozat szövege emlékeztet, Európában minden jelentős – néhány százezer főt számláló – kisebbségi nemzeti közösség rendelkezik anyanyelvű egyetemi szintű oktatással. Leszögezik: a másfélmilliós erdélyi magyarság joggal tart igényt önálló, állami magyar tannyelvű felsőoktatási hálózatra. „Diszkriminatív és ekként elfogadhatatlan, hogy alapvető fontosságú szakterületeken – mint amilyenek a műszaki tudományok, zene- és képzőművészet, mezőgazdasági-, erdészeti és állatorvosi tudományok – nincs államilag finanszírozott felsőfokú képzés. Bizonyos területeken pedig a magyar állami támogatásból fenntartott magánegyetemek – Sapientia Egyetem, Partium Keresztény Egyetem – pótolják a képzési lehetőségek hiányát” – áll a nyilatkozatban. Megvalósítandónak tekintik a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tannyelvű természet-, humán-, illetve társadalom és gazdaságtudományi kar mielőbbi beindulását. Emellett kérik, hogy a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen jöjjenek létre magyar karok, és ezek szerveződjenek önálló döntéshozatali joggal rendelkező magyar tagozattá. Igénylik a magyar oktatás megszervezésének elkezdését a Kolozsvári Műszaki Egyetemen (és igény szerint más műszaki egyetemeken), a Gheorghe Dima Zeneakadémián, egy erdélyi képzőművészeti egyetemen, valamint a kolozsvári Agrártudományi Egyetemen. Az aláírók szeretnék, ha a vegyes tannyelvű romániai felsőoktatási intézményekben megvalósulna a tényleges kétnyelvűség a magyar nyelv hivatalossá válása révén. Kérik, hogy a törvényes kereteknek megfelelően mielőbb akkreditálják a magánegyetemeket, az engedélyezésük után pedig ezek részesüljenek állami támogatásban. Bodó Barna, a BKB elnöke megemlítette, az általuk megkeresett résztvevők közül csak a BBTE magyar tagozatának vezetői nem írták alá a nyilatkozatot. Ők korábban is kételyeiknek adtak hangot a magyar oktatás karokba szervezésének hasznosságával kapcsolatban. Jelenleg Genfben tartózkodik Hantz Péter, a szervezet szóvivője, aki az ENSZ emberjogi biztosának ad át egy hasonló tartalmú petíciót. A BKB adatai szerint a New York-i Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) által kezdeményezett levélkampány során Olli Rehn ötezer levelet kapott. /B. T.: RMDSZ–BKB-levél Olli Rehn-nek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./ 23 magyar intézmény és szervezet nevében megfogalmazott nyilatkozatban hívják fel Ollie Rehn bővítési biztos figyelmét a romániai magyar nyelvű felsőfokú oktatás diszkriminációjára.     A nyilatkozat aláírói között szerepel Markó Béla RMDSZ-elnök, a történelmi magyar egyházak püspökei, magánegyetemek rektorai, professzorai, magyar szervezetek és szövetségek vezetői. A magyar egyetem ügyét támogatandó, május 9-én este 7-órától Erdély több településén az Evangélikus Colegium Academicum, az Erdélyi Magyar Ifjak és a Magyar Ifjúsági Tanács ökumenikus imaestláncot hirdet meg. Az erdélyi ifjúság által kezdeményezett tematizált imaestek a magyar történelmi egyházak által a nemzet lelki megújulásáért meghirdetett imaév égisze alatt zajlanak. /Lobbi a magyar egyetemért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

Más-más témaköröket kívánnak felvetni a Sólyom László köztársasági elnök által meghirdetett, a határon túli magyarságról szóló konferenciasorozat erdélyi meghívottjai. Bakk Miklós politológus az autonómia ügyét tekinti a holnap kezdődő rendezvénysorozat egyik legfontosabb kérdésének. Vetési László lelkész a szórványmagyarságról, ezen belül a csángó közösségről készít helyzetjelentést. Székely István, a Magyar Kisebbség folyóirat felelős szerkesztője többek között a magyarországi támogatási rendszerek újragondolásához kíván néhány támpontot adni. Jakabffy Tamás, a Keresztény Szó felelős szerkesztője hangsúlyozta, hogy nem a politikai szférát összekapcsoló Magyar Állandó Értekezlet (Máért) alternatívájaként kell értelmezni ezt a konferenciát. Az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontjának igazgatója, Horváth István az oktatáspolitika kérdéskörében kíván véleményt nyilvánítani. Kiss Tamás, az RMDSZ demográfiai munkacsoportjának vezetője modellezni próbálta a népességi adatok jövőbeni alakulását. /Holnap kezdődik a határon túli magyarokról szóló konferenciasorozat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

Traian Basescu elnök és Monica Macovei igazságügyi miniszter nem annyira a korrupció gyökereinek kiirtását szorgalmazza, hanem az úgynevezett nagy halak kifogásával szeretne dicsekedni. Ezzel a politikai ellenfeleket is le lehet járatni. A liberális Dinu Patriciu és a szociáldemokrata Adrian Nastase ellen heteken, hónapokon át folyt az ügyészségi és médiahajsza. Az ellenük felhozott vádakat nem sikerült bizonyítani, a közvélemény szemében mégis lejáratták őket. Az RMDSZ is sorra került. Főleg az Evenimentul Zileiben indult RMDSZ-ellenes médiakampány. A lapban előbb Frunda György „hazaárulása”, Verestóy Attila vagyonszerzése, majd az RMDSZ korrupcióellenes harcot „fékező” magatartása szolgáltatott témát a semmilyen terhelő adatot sem tartalmazó cikkek közlésére. Egy magyar és egy román nyelvű napilap május 2-án egyszerre hozta nyilvánosságra, hogy Markó Béla az elmúlt évben irodalmi műveinek szerzői jogdíjából 90 ezer új lejt keresett. Bár Markó világosan kifejti nekik, jövedelme abból származik, hogy egy magyarországi kiadónak öt évre eladta verseinek kiadási jogát, az RMDSZ-szel szembenálló magyar szervezetekhez, személyekhez közel álló két szerző, Gazda Árpád és Marius Cosmeanu cikke arról akarja meggyőzni az olvasót, hogy valami nincs rendben, hogy ez az összeg indokolatlanul magas. Szándékosan félrevezetik a közvéleményt, írta Stanik István. Markó Béla első könyve 1974-ben jelent meg, az azóta 23 szépirodalmi kötetet adott ki. Mérvadó irodalomkritikusok szerint jelentős költő. Életművének kiadási joga sokkal többet ér, mint a szóban forgó 6-7 millió forintnak megfelelő összeg. A két szerzőt a tények nem zavarják. „A két írás különben oly mértékben megegyezik, hogy az egyik akár fordítása lehetne a másiknak.” Lehetséges, hogy „megrendelésre készültek.” „A Krónika és a Cotidianul negatív elfogultsága közismert, ha az RMDSZ-ről van szó. Magyar-román összefogás.” Egyre több jel utal arra, hogy az EU által elvárt korrupcióellenes harc paravánja mögött „politikai leszámolás zajlik.” „Kinek használ az erős RMDSZ? A Magyar Polgári Szövetségnek és a Demokrata Pártnak bizonyára nem. Ha a célok ugyanazok, a magyar-román összefogás is könnyen létrejön.” /Stanik István: Gyanús média-összefogás. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

Funkcióját tekintve kiürült a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), jelenlegi formájában akár halálra ítéltnek is tekinthető – jelentette ki Tamás Pál magyarországi szociológus Kolozsváron tartott előadásában. Gyurcsány Ferencnek a választások után tett ama kijelentése, miszerint tízmillió magyar nevében és tizenötmillió magyar érdekében kell szolgálnia az új magyar kormánynak, az előadó szerint ,,a diétás, lightos nemzet” fogalmának a kitalálása. A határon túli magyarok és az anyaország kapcsolatának alakulása tekintetében azt jósolta, hogy ezt meghatározza majd a határon túli magyaroknak folyósított támogatásrendszer gyökeres megváltoztatása, amelyre a kormány a rossz gazdasági helyzet miatt van ráutalva. Szerinte ez nem a támogatások csökkentésével, hanem azok ésszerűsítésével jár majd. (Erdély Ma). /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

Az RMDSZ Maros megyei vezetője, dr. Kelemen Atilla nehezményezte, hogy a 630 meghívott RMDSZ-es polgármester, alpolgármester és tanácsos mindössze fele mutatott érdeklődést a múlt heti megyei önkormányzati tanácskozás iránt. Az észrevétel jogos, de a nagyobb tömeg csak nagyobb közönséget jelentett volna a szövetség politikusainak. Az önkormányzatok súlyos problémákkal küszködnek, az önkormányzati képviselőknek kevés alkalmuk van arra, hogy párbeszédet folytassanak az RMDSZ vezetőivel. A konferencián közel négy órán át beszámolók hangzottak el a kormánykoalíció helyzetéről, az Európa Tanács és az EU viszonyáról, a szenátusi munkáról, az igazságügy-miniszter asszony és Markó Béla közötti ellentétekről stb. A szót kérő polgármestereket felszólították, foglalják össze mondandójukat 3-3 percben. A tanácskozás tehát nem volt reális alkalom, hogy az önkormányzatok képviselőinek problémáit megbeszéljék. Panaszkodnak a megye polgármesterei, tanácsosai, hogy az önkormányzatok infrastrukturális beruházásokra és egyéb tevékenységekre vonatkozó pályázatai vastag dossziékban porosodnak, hogy hiába készítették el ezeket, nem kaptak rájuk pénzt. Az utak lassacskán járhatatlanokká válnak, a vízellátás, csatornázás megoldatlan, a szociális, a kulturális terület elhanyagolt, nincs pénz európai szintű öregotthonok építésére, nincs pénz az otthoni beteggondozásra, nincs pénz fesztiválok megszervezésére. /Antalfi Imola: Ez lenne az önkormányzatiság? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 3./

A rászorulóknak minden hónapban hosszú sorokat kell állniuk a patikák előtt azért, hogy a jogosan járó kedvezményükhöz jussanak. Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter szerint a lakosság bizalmatlan. Visszatérő jelenség ugyanis, hogy az egészségbiztosító által a patikáknak juttatott ártámogatási keretösszeg már a hónap első napjaiban elfogy. A miniszter szerint májusban nagyobb ártámogatott gyógyszerkeretet osztottak szét, ez elég lesz a hónap végéig. /Benedek István, Cseke Péter Tamás: Ha hónap eleje, akkor irány a patika. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

„Orbán Viktortól lassan megszokjuk, hogyha valamit el akar fedni, mondjuk a Fidesz vagy a saját hibáit, akkor előszeretettel veszi elő az MDF-et és üt rajta kettőt-hármat” – nyilatkozta Budapesten Herényi Károly MDF-es politikus, arra reagálva, amit Orbán Viktor Fidesz-elnök a párt május elsejei nagygyűlésen velük kapcsolatban mondott. Orbán Viktor kijelentette, hogy tudomásul kell venniük, amit az MDF sohasem rejtett véka alá a kampányban. „Ők nem kormányváltást, hanem ellenzékváltást akartak – mondta -, márpedig az ellenzékváltás a baloldal, az MSZP és a szabaddemokraták érdeke. Azért fognak bennünket támadni, hogy helyünkre ültethessék az MDF-et.” Orbán elhatárolódott az MDF-től, trójai falónak nevezve a pártot. „Az összefogás első feltétele, hogy a trójai falovat nem húzzuk be a táborunkba” – jelentette ki, hozzátéve, hogy tudomásul veszik, nem hozzájuk tartozik, hanem „azoké, akik építették”. Herényi szerint valóban más ellenzékre van szükség Hibás ellenzéki szerepfelfogásnak minősítette, miszerint minden rossz és minden pocsék, ami kormányoldalról jön. /Guther M. Ilona, Budapest: Fidesz-MDF jobboldali belharc. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

Katasztrofális a helyzet a háromszéki egészségügyben, jelen pillanatban két intézményt is végveszély fenyeget. A kézdivásárhelyi kórház a csőd szélére került, a sepsiszentgyörgyi megyei kórház felújítását megkezdték, de elfogyott a pénz. Hiába van kormányon az RMDSZ, hiába van miniszterelnök-helyettese, államtitkára a minisztériumban, még a legégetőbb kérdéseket sem oldják meg. A kézdivá­sárhelyi kórház, mint kiderült, egy tévedés miatt került kisebb finanszírozási kategóriába. Székely Ervin egészségügyi államtitkár tehetetlennek mondja magát, Markó Béla pontosan ismeri a helyzetet, de közbenjárása nem érzékelhető. Jelen pillanatban a helyzet tragikus, egyetlen forgalmazó sem szolgálja ki a fizetésképtelen intézményt – derült ki György Ervin prefektus tájékoztatójából. /(-kas): Kórházaink végveszélyben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

Az iskola és a települési önkormányzat közötti viszony javítása érdekében szorgalmazták a csíki polgármesterek a tanügyi tárca képviselőivel, a tanfelügyelőség vezetőivel való találkozót. Erre biztosított alkalmat a Csíki Fiatal Pedagógusok II. Fóruma, amely a hét végén zajlott Marosfőn. A megbeszélésen részt vett Kötő József, az oktatási tárca államtitkára, valamint Bondor István főtanfelügyelő és Bartolf Hedwig főtanfelügyelő-helyettes. A megjelentek felvetették a térségben lévő iskola- és óvodaépületek javítási, illetve építési szükséglete felmérésének szükségességét. A pedagógusfórum résztvevői előadásokat hallgattak meg különböző témakörökben. Többek között Asztalos Ferenc parlamenti képviselő az anyanyelvi oktatás fontosságáról beszélt. Kötő József államtitkár kultúra és oktatás kapcsolatáról értekezett, Kelemen Hunor parlamenti képviselő, az Iskola Alapítvány elnöke pedig a pályázati lehetőségekről és az alapítványi rendszer fontosságáról. Végül Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke értékelte a kétnapos fórum munkálatait. /Fórum az iskolafenntartásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 3./

A Hargita Megyei Ifjúsági Napokat lezáró konferencián május 2-án előadást tartott többek között Kötő József, az Oktatási és Kutatási Minisztérium államtitkára; Darvas Kozma József esperes-plébános, valamint fiatal szociológusok és ifjúsági szervezetekben tevékenykedők. Az előadások témái a fiatalok szabadidős tevékenységeit, fiatal közéleti tisztségviselők problémáit érintették, nem utolsósorban részletesen szó esett arról is, hogy az egyház miként járul hozzá a felnövekvő generáció szabadidős tevékenységeihez. A konferenciát követően három kategóriában osztottak ki díjakat. Annak függvényében, hogy melyik település mekkora összeget fordít ifjúsági tevékenységekre, az ifjúságbarát település első helyezettje Csíkmadaras, második Gyergyószárhegy, harmadik pedig Csíkszentimre lett. A legeredményesebb ifjúsági szervezet első díját a Szentmihály-Ajnád-Vacsárcsi Ifjúsági Szervezet (SZAVISZ) kapta, második helyen a Csángó Ifjak Középloki Közössége végzett, míg a harmadik helyen a Csekefalvi Ifjúsági Egyesület és a Concordia Egyesület osztozott. A közösségért kiemelten tevékenykedő fiatal díj első helyezettje a gyergyóditrói Fazakas Szilárd, a második díjat megosztva a gyimesközéploki Gellért Adél és a gyergyószentmiklósi Sándor Piroska kapták, a harmadik díjat pedig a balánbányai Kovács Róbert érdemelte ki. /Orbán Ferenc: Ifjúsági díjakat osztottak ki. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 3./

Keresztelővel és konfirmálással egybekötött avatóünnepség keretében szentelte fel április 30-án, vasárnap Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a tavaly létrehozott, negyedik sepsiszentgyörgyi gyülekezet Gyöngyvirág utcai otthonát. Az ifjúsági központot mindaddig használhatja gyülekezeti házként a körzet református közössége, amíg ennek szomszédságában felépíti a saját templomát azon a közel másfél hektáros területen, amelyen a közeljövőben megépül a fogyatékkal élők foglalkoztatási központja és az idős betegek otthona. Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának elnöke elvágta az avatószalagot, és a közösség birtokba vette a Zakariás Attila által tervezett épületet. Igehirdetésében Bölcskei Gusztáv kiemelte, hogy annak a sajátosan magyar református zarándoklatnak a negyedik lelkészi látogatása zárul a szentgyörgyi templomavatóval egy időben, amely a 2004. december 5-i magyarországi népszavazás utáni hangulatban indult útnak és vált hagyománnyá, mert ,,határon innen és túl tudnunk kell egymásról, és éreznünk kell, hogy számíthatunk egymásra”. /Fekete Réka: Református gyülekezeti otthont avattak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

Sepsiszentgyörgyön Pro Urbe-díjat kapott Albert Ernő, Sylvester Lajos, Török Áron és Földes István. A mostani zavaros időben fontos a követésre méltó magatartás felmutatása. Sepsiszentgyörgyön ilyen a munkáját csendben végző Albert Ernő.  Maradandót alkotott, az iskola igazgatója. Tette a dolgát a sötét korban. Feltámasztotta a Székely Mikó Kollégiumban tradicionális tanári és diákérdeklődést a folklór és a néprajzkutatás iránt. Felejthetetlen magyartanár és igazgató elődje, dr. Konsza Samu példájára rangos népköltészeti tár gyűjtője, tudora és közzétevője lett. Sepsiszent­györgy jeles értelmiségije. /Domokos Géza: Pro Urbe-díjak: Albert Ernő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./ Vannak emberek, akik egész életüket a köz, a közösség szolgálatának szentelik. Ilyen férfiú az 1934-ben született Sylvester Lajos, a csernátoni ember, aki fiatalkora óta a fejébe vette, hogy őt kötelezik szülőfaluja hagyományai, s bármilyen körülmények között is szülőföldjét, népét, nemzetét szolgálta.  Korábbi falusfele, Bod Péter intelmeit tartotta szem előtt, miszerint nemzetséged ellen cselekedni nagy bűn, de annál még nagyobb, ha semmit nem teszel annak hasznára és előmenetelére. Sylvester Lajos 1968-ban került Sepsiszent­györgyre az új megye művelődési fő­felügyelőjeként. Helyreállíttatta a sepsiszentgyörgyi 1848-as emlékművet, majd Gábor Áronnak és Nicolae Balcescu román forradalmárnak, a román–magyar megbékülés hívének állíttatott szobrot a városban. Küzdött az emléktáblákért, a műemlék jellegű épületek megőrzéséért. Király Ká­roly távozása után őt is elmozdították, a sepsiszentgyörgyi színház igazgatójává nevezték ki. Létrehívta a Sepsiszentgyörgyi Színházi Kollokviumot, és tartós kapcsolatokat épített ki magyarországi, vajdasági színházakkal. /Magyari Lajos: Pro Urbe-díjak: Sylvester Lajos. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./ Sepsiszentgyörgy Török Áron nyugdíjas unitárius lelkipásztort méltónak találta a Pro Urbe-díjra. Ő a legidősebb, Sepsiszentgyörgyön szolgáló lelkipásztor.    Török Áron /sz. Homoródszentpál, 1925. aug. 3./ 1951-ben végezte a kolozsvári Unitárius Teológiát. Mostoha körülmények között 1954–1972 között Énlakán volt lelkész. 1973-tól pedig Sepsiszentgyörgyön. 1973-ban 1200 unitárius lelket talált a városban, 1988-ban 3500 gyülekezeti tagot adott át az őt követő lelkipásztor gondozásába. 1991-ben megkezdte a templom építését, és 1998-ban befejezték. / Incze Sándor nyug. ref. esperes: Pro Urbe-díjak: Török Áron. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./ Az anyanyelvű oktatás kiterjesztésekor a romániai iskolák magyar nyelvű tankönyvhiánnyal küszködtek. Azonnal érkezett a többkamionnyi, ezer meg ezer magyar tankönyv, mely egész Székelyföld, de még a csángó vidék iskoláiba is eljutott. Az iskoláknak számítógépeket, fénymásolókat, videókat, DVD-lejátszókat, iskolatáblákat, hűtőszekrényeket és sportfelszereléseket juttattak. Ennek egyik mozgatója volt a magyarországi Földes István, a Kárpát-medencében Élő Magyarokért Kiemelten Közhasznú Alapítvány elnökét. Megvalósította évente több száz árvaházi és hátrányos helyzetű gyerek támogatását és nyaraltatását, erdélyi rászoruló betegek magyarországi gyógykezeltetését, a határon túli területekkel az élő kulturális kapcsolatok érdekében anyaországi és határon túli művészek, kórusok, zenekarok utaztatását, fellépését.  Fáradhatatlan Földes István elismerő díszoklevelet kapott. /Albert Álmos polgármester: Pro Urbe-díjak: Földes István. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

Az európai képviselők nem tulajdonítanak megfelelő figyelmet a nemzeti kisebbségek helyzetével kapcsolatos kérdéseknek. Bekerült az úgynevezett Moscovici-jelentésbe, elvárják Romániától, hogy fogadja el a kisebbségi törvényt, és mondja ki a kulturális autonómia intézményének a szükségességét. Ez az igény továbbra is érvényes, s ehhez kell igazodni – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Ugyanakkor vannak olyanok, akik szerint az EU meg fogja oldani a problémákat. Valójában az EU országai megosztottak azzal kapcsolatban, hogy az etnikumközi viszonyokban milyen megoldásokat kell támogatni, a különböző országok között pedig óriási különbségek vannak. „Nem szabad tehát illúziókban ringatnunk magunkat, hanem nekünk kell valamilyen módon megoldani a problémáinkat” – hangsúlyozta Markó. Az EU-n belül jobban lehet majd orvosolni a problémákat, mint annak határain kívül. Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint a román lobbi-tevékenység Brüsszelben kitűnő, és ez már eleve hátrányba hozza a magyarországi külpolitikát, amely amúgy sem túlságosan aktív a határon túli ügyekben. Másfelől Markó Béla és az RMDSZ a kisebbségek hátrányára asszisztál a román kormánypolitikához. Tőkés kitért arra, hogy Markó Béla két éve nem hajlandó leülni, és velük tárgyalni. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke szerint az RMDSZ az elmúlt tizenöt évben elszalasztotta az önálló markáns külpolitika megteremtésének a lehetőségét. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke úgy vélekedett, hogy a májusi országjelentésnek tartalmaznia kell a romániai magyar kisebbség, illetve a székelység jogainak védelmére vonatkozó utalásokat is. Csapó leszögezte: függetlenül a jelentés tartalmától, tovább fognak harcolni Székelyföld területi autonómiájának megteremtéséért. /P. A. M.: Európa és a kisebbségi jogok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

A legtöbb országban ma a sajtó részlegesen szabad, ez Romániában sincs másképp, nyilatkozta a Brassói Lapok főszerkesztője, Ambrus Attila, egyben a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) az elnöke. Szerinte a romániai magyar sajtó a huszadik század során soha nem volt annyira szabad, mint ma. „Ez nem azt jelenti, hogy minden lapban megjelenhet minden vélemény, hanem azt, hogy a sajtó maga annyira jól rétegződött, hogy minden egyes vélemény külön megnyilvánulhat.” A lapoknak van bizonyos irányultságuk. A sajtószabadság nem teljes. Úgy vélte: ami politikailag befolyásolhatja a lapokat, az a soron kívül, külön alapokból osztogatott pénz, erre van példa. Ezek a pénzek a két országos napilap létrehozásához is hozzájárultak. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Nem teljes a sajtószabadság. Beszélgetés Ambrus Attilával, a MÚRE elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

Az RMDSZ megítélésének nem használnak az olyanszerű vádak, amelyekkel Monica Macovei igazságügyi miniszter hozott fel, ismerte el Kelemen Hunor képviselő. Azonban „nem állhatunk be abba a kórusba, amelyik azt hirdeti, hogy bármilyen eszköz használata megengedett” – mondta. Monica Macovei a korrupcióellenes harc „fékezőjének” minősítette az RMDSZ-t. A miniszterelnök viszont kijelentette, hogy az RMDSZ egyáltalán nem fékezi a korrupció ellenes harcot. /Ágoston Hugó: Kelemen Hunor: nem akarunk beállni a kórusba. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Majláthfalván jó két hete indult be a délutáni iskolai felkészítők sorozata, máris megmutatkoznak az első eredmények – mondta Bányai Eliza iskolaigazgató. Délelőtt a plébánián, órák után az iskolában uzsonnáznak. Az igazgatónőnek a tanfelügyelőségen azt mondták, délutáni felkészítőre egyelőre nincs pályázati lehetőség. Andó László, a kisiratosi Ír ház igazgatója közölte, a nyári vakációban 15 hátrányos helyzetű majláthfalvi gyermeket egy hétre ingyen vendégül lát Kisiratoson. /(balta): Reménykeltő jelek Majláthfalván. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./

A következő tanévben 3–3, egyenként 28–as létszámú kilencedikes osztály indul a Nagykárolyi Elméleti Líceumban, román és magyar tagozaton –tájékoztatott Putovics Tünde, városi tanácsos, pedagógus. A tanintézmény tanári kara nemrég megalakította a Magnólia Kulturális Egyesületet, amelynek célja az oktatás minőségének a javítása, a tehetséges diákok támogatása, az iskola könyvtárának a fejlesztése, és rendezvényszervezés. A civil szervezet két pályázatot nyújtott be az Illyés Közalapítványhoz, egy digitális kivetítő beszerzésére és könyvtárfejlesztésre. A Magnólia Kulturális Egyesület elnöke Scheuerman Éva, alelnökei Zsidó Sándor és Putovics Tünde, titkára Pop Rodica. /Új civil szervezet alakult. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 4./

Csángó-magyar találkozót szerveztek Szombathelyen. A három napos rendezvényre Gyimesbükkről érkeztek a vendégek. A csángók magukkal hozták ősi táncaikat, dalaikat, amelyeket az idősebbektől tanultak. A mai napig őrzik hagyományaikat, bár elszigetelten élnek, amióta 1951-ben Csík megyétől a román Bákóhoz csatolták falujukat, Gyimesbükköt. „Teljesen elszakadtunk a magyar kultúrától ez alatt az idő alatt.” – fogalmazott a Duna Televízió Világunk című műsorában a gyimesbükki Antalné Tankó Mária. A csángó csoport Vas-megye több városában is bemutatta a gyimesbükki történetet feldolgozó „Gyimesi vadvirág” c. színművet. „Ha tiszta gyökereket akarunk találni, tiszta érzéseket, tiszta hitet, akkor érdemes a csángóktól tanulni.” – mondta a Honjáró 64 Egyesület elnöke, Dr. Szabó Ágnes. /Duna TV. hu/

Május 3-án mutatták be a Sepsiszentgyörgyről Izraelbe költözött Féder Zoltán Zsidók Háromszéken /Charta, Sepsiszentgyörgy/ című könyvét. A szerző agrármérnökként 1968–1977 között az árkosi Agronómusok Házának volt alapítója és igazgatója. Kisgyörgy Tamás, a kötetet megjelentető Charta vezetője, a kiadó történelmi vonatkozású könyveiről beszélt. /(mózes): A múltat feltárni kötelességünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./