Papírforma szerint a Gyurcsány-kormány ismételhet. Teli is vannak a szocialisták derűláttással. Akármennyire szidják a magukat polgári oldaliaknak nevezők a konzervatív kis pártot, az ott lesz a parlamentben, és aligha támogatja majd a baloldaliakat, írta Simon Judit. /Simon Judit: Megelőzni a meglepetést. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

Koncz Attila /Budapest/ azt állította, hogy Magyarországon április 9-én a választás lényegében eldőlt: az emberek többsége nem akar kormányváltást. Az MSZP és az SZDSZ szövetsége 1994 óta egyfajta politikai szimbiózisra épül. A szocialisták és a liberálisok vonatkozásában ez az összeolvadás már ott tart, hogy Gyurcsány Ferencet április 9-e éjjelén olyan lelkes ünneplésben részesítették a szabad demokraták szimpatizánsai, hogy Kuncze Gábor pártelnök sértődötten jegyezte meg: várjunk csak, ez egy SZDSZ-es buli! Gyurcsány Ferenc megerősítette, hogy a szocialisták a következő kormányban szeretnék saját irányításuk alá vonni az SZDSZ-ben mindig saját hitbizománynak tekintett oktatásügyet. Gyurcsány Ferenc legutóbb már azt nyilatkozta: ha az MSZP abszolút többséget szerez, nem látná szükségesnek a további együttműködést a szabad demokratákkal. A cikkíró szerint a magyarországi közélet most a Fidesz és az MDF ökölharcának zajától hangos. Orbán Viktort, a Fidesz teljhatalmú vezetőjét „az a rögeszme vezeti, hogy a győzelem érdekében be kell darálnia valamennyi jobboldali pártot, a kereszténydemokratáktól a MIÉP-ig.” Orbán Viktor levelet írt Dávid Ibolyának, javaslatot tett a második fordulós együttműködésre, még a miniszterelnök-jelöltségről is lemondott, az MDF vezetői azonban hajthatatlanok maradtak. A cikkíró szerint jöttek a „Hír Tv-s átkozódások, végül pedig az sms-kampány”. Az MDF komoly anyagi és társadalmi bázis építésébe kezdett, „főleg a baloldal holdudvarához tartozó személyek, szervezetek segítségével”. /Koncz Attila: Furcsa háború. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./ A cikkíró nem említette, hogy már több mint 19 MDF-s képviselő-jelölt visszalépett a Fidesz javára, köztük Csáki András, az MDF alelnöke.

Közel háromszáz oldalas felmérést készített az összes hazai kisebbség helyzetéről az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala és a kolozsvári Etnikumközi Kapcsolatokat Kutató Központ. A romániai nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó törvények alkalmazása című dokumentum „rendkívül átfogó adatbázis” – mondta Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának elnöke. Az 1300 területi-közigazgatási egységben, kérdőíves módszerrel végzett kutatás többek között arra nyújt választ, hogy a kisebbségek esetében melyik településen, miként alkalmazzák a kétnyelvű feliratokhoz, helységnévtáblához, az anyanyelvi oktatáshoz, a közintézményekben történő anyanyelvhasználathoz való jogot. A tizennégy – bolgár, cseh, horvát, német, görög, magyar, lengyel, orosz-lipován, szerb, szlovák, tatár, török, ukrán és roma – kisebbségre kiterjedő felmérés a magyarság esetében azt mutatja, hogy 13,25 százalékban semmiféle közigazgatási anyanyelv-használati jog nem jár. Ez azt jelenti, hogy az 1366 területi-közigazgatási egységben élő több mint 190 ezer magyar nemzetiségű hazai állampolgár nem intézheti ügyeit anyanyelvén a közintézményekben. A felmérés arra is kitér, hogy a magyarság alig 23 százaléka él olyan közösségben, amelynek aránya az adott településen nem éri el a 20 százalékos küszöböt, továbbá rámutat, hogy 73 településen az előírások ellenére sincs kétnyelvű helységnévtábla. /Gujdár Gabriella: Térképet készítettek a romániai nemzetiségekről. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

Hagyományos ünneppé vált Csíkszentgyörgyön a Szent György-napok rendezvénysorozata, amelyet idén hatodik alkalommal szervezett meg a helyi Gátkötők Ifjúsági Egyesület. Sportvetélkedők és előadás mellett kézműves foglalkozás is lesz, de nem hiányzik a Szent György misztériumjáték bemutatása sem. /Szent György-napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./ 23/ Lőrincz György székelyudvarhelyi író hatvanéves /sz. Kápolnásfalu, 1946. ápr. 21./. Írói munkássága a kommunista diktatúra sötét éveiben kezdődött, amikor a sorskérdéseket, a kisebbségi helyzetet bemutató/elemző írásokhoz bátorságra is szükség volt. A kritika minden eddig megjelent – szám szerint tizenegy – művéről elismerően szólt. Legutóbbi, tavaly megjelent alkotása, a Pusztulás című, műfaját tekintve: regény. A jeles irodalomtörténész Pomogáts Béla egyebek mellett ezt írta a könyv utószavában: „Én Köblös Orsolya alakjának megformálását tartom a regény legnagyobb epikai, egyszersmind erkölcsi értékének. (...) Örvendetes lenne, ha Erdély magyar leányifjúsága bennük találná meg a maga hőseit és példaképeit.” Lőrincz György a művészi ábrázolás mellett kedvenc területének tarja az esszét és a szociográfiai publicisztikát is. Ez utóbbi műfajban kiemelkedő munkásságáért 2002 júniusában a Magyar Írószövetség Budapesten Szabó Zoltán-díjjal tüntette ki. Tanulmányait kötetbe foglalta (Imázskészítők, Pallas–Akadémiai Kiadó Csíkszereda, 2004). A magyarságtudat őrzése, az anyanyelvhez való hűség Lőrincz György kiemelt fontosságú témái közé tartozik. A Hargita Megyei Művelődési Tanács udvarhelyszéki szakirányítójaként szerepet vállalt köztéri szobrok felállításában, létrehozta az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítványt, annak elnökeként rendszeresen szervez író-olvasó találkozókat, évfordulós köszöntőket, segítette az udvarhelyi színház és néptáncműhely megalakulását, tagja a román és a magyar írószövetségnek, állandó munkatársa a Székelyföld című kulturális folyóiratnak. /Komoróczy György: Amíg csak él az ember. Lőrincz György író köszöntése. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./

A kommunista rendszer szinte-szinte tökélyre fejlesztette az emberek megfélemlítését. A besúgók százezrei által segített elnyomó fő célja az egyszerű ember életének teljes ellenőrzése volt. A besúgók és főnökeik, a kommunizmus haszonlesői határokon átnyúló hallgatólagos szövetsége ma sincs kiszorított helyzetben, Magyarországon például valószínűleg hatalmon is maradnak 1956 hóhérai és ezek szellemi örökösei. Ha 1989-ben kerülnek a forradalom árjának útjába az ilieszkuk, horngyulák, vadimtudorok és gyurcsányok, kitaposta volna belüket a nép. Azonban ezt megúszták. Ők és több ezer cinkosuk. /Szondy Zoltán: Régen elment az a vonat... = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 22./

Végéhez közeledik a magyarországi választási kampány. Az elemzők nagy része egyet ért abban, hogy a Fidesz–MDF együttműködés meghiúsulása miatt kevés az esélye a kormányváltásnak. A külföldi elemzők nehéz időket jósolnak a magyar gazdaságnak, függetlenül attól, hogy ki nyeri meg a választásokat. Dávid Ibolya, az MDF elnöke példátlannak nevezte, hogy gyermekeit is belekeverték a kampányba, és cáfolja a fia drogügyeiről szóló híreszteléseket. Orbán Viktor Fidesz-elnök úgy véli: a Bokros-csomag kutyafüle volt ahhoz képest, ami most következik, ha a jelenlegi kormány marad hatalmon. Válaszában Gyurcsány Ferenc, az MSZP miniszterelnök-jelöltje azzal nyugtatja a választókat: a magyar gazdaság jól van, a Fidesz van válságban. Nemzetközi sajtótájékoztatón jelentette be április 21-én a Fidesz, hogy megítélésük szerint az MSZP tömeges választást csalást követett el, mivel ötmillió állami választási értesítőt az MSZP szórólapjaival közösen kézbesítették a postával a választópolgároknak – mondta Deutsch-Für Tamás kommunikációs vezető. Ezzel egyidőben az MSZP is az Országos Választási Bizottsághoz (OVB) fordult „a Fidesz méltatlan vádaskodásai és választási csalás előkészülete miatt” – mondta Mandur László. A Fidesz „horror-kampányt” folytat – mondta Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Az MSZP-s politikus szerint a választási kampányban „borzasztó nehéz” érdemben reagálni azokra a fideszes mondatokra, melyek azt vizionálják, hogy Magyarországon majd nem kel fel a Nap, ha az MSZP-SZDSZ koalíció kerül hatalomra. Az MSZP arra kéri a Fideszt, hogy aktivistái ne küldözgessenek rémhírterjesztő, rágalmazó sms-eket pénzintézetek, politikusok ellen. /Durva kampányfinis Magyarországon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Nem elegendőek a mi hazai bajaink, hanem itt van magyarhoni választás. Bár széttéptek bennünket egymástól, mégis fájunk egymásnak, állapította meg Sylvester Lajos. A diktatúra idején parancsra nyomultak az első szavazók szavazni.   Most pedig sem itt, sem ott nem lehet a fiatalok zömét választásra vinni. Mi, magyarok és nem magyarok itt, Kelet-Európában súlyos örökségterhet cipelünk magunkkal. Lendületesen nyomulnak, ,,húzzunk bele!” felkiáltásokkal azok, aki apáik, anyáik rossz örökségét vonszolják tovább.  De titokban hisszük azért, hogy lesz még egyszer ünnep a világon. Végül is optimisták és elpusztíthatatlanok vagyunk, írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Lesz még egyszer ünnep. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./

Románia integrációs törekvései során a környezetvédelem területén nagy a lemaradás. A súlyos környezetszennyezési esetek némelyike olykor nemzetközi botrányt is kiváltott. Dr. docens Sárkány Kiss Endre biológus rámutatott, az uniós előírások szerint az ország területének 12 százaléka védett terület kellene hogy legyen. Az ipar, a települések szemete, szennyvize nagy gondot okoz, mert a tisztító eljárások költségesek. Kevés az olyan szakember, aki ebben a témában képes pályázni. A folyók szennyezettek, az emberek mégis fürödnek bennük, horgásznak is. Ezekben a halakban 25–30-szor több nehézfém van, mint amennyi az európai normatívák szerint a halhúsban megengedett. A marosvásárhelyi víz például fenollal szennyezett. Verespatak ügye már régen vajúdik, és óriási pénzeket fektettek be oda. A cég igyekszik bebizonyítani, hogy nem azt az eljárást használnák, ami miatt a 2000-es szennyezés történt, hanem egy sokkal biztonságosabbat. Valójában cianidos technológia csak egy van. A meddőhányókban továbbra is ott lesz a mérgező anyag. /Ercsey-Ravasz Ferenc: „Nem fürödnék a hazai folyókban!” Interjú Sárkány Kiss Endre biológussal. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Lassan csitulnak az aradi RMDSZ és RMGE közötti botrány hullámai, amelynek során az RMDSZ megtiltotta a gazdáknak, hogy Bukarestben részt vegyenek az április elején, az Agrostar szakmai tömörülés szervezte tüntetésen. Az aradi RMDSZ állítólag azzal fenyegette meg az RMGE-t, hogy ha tagjai szolidaritást vállalnak az Agrostarral és elmennek Bukarestbe, akkor kirakják őket az új székházból. Az RMDSZ-nek vállalnia kellene a kockázatot, hogy a magyar gazdáknak joguk van tüntetni érdekeik érvényesítéséért – nyilatkozta Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke. – Vagy úgy gondolják, hogy Románia mezőgazdaságában minden rendben, a gazdák jól élnek, könnyen kifizetik az üzemanyag árát? – kérdezte. Ilyen tiltás csak Aradon fordult elő, ezzel az RMDSZ túllőtt a célon. Az országos elnökkel ellentétben Kocsik József, az aradi egyesület vezetője elmondta: Király András megyei RMDSZ-elnök csak ajánlotta, hogy ne menjenek el a tüntetésre, ők pedig úgy döntöttek, maradnak. Mester József, a pécskai szervezet alelnöke szerint a gazdatársadalomnak nem irodára, nem alamizsnára van szüksége, hanem „egyenrangú állampolgárai kell legyenek az országnak, amelyben élhet alkotmányos jogaival úgy, mint a pedagógusok.” /Irházi János: Érdekvédelmi áttételek. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 22./

Haladó szinten heten folytatják a tibeti nyelv tanulását Csíkszeredán, a Sapientia Egyetemen. A nyelvtanfolyam vezetője Kakas Beáta fiatal budapesti indológus. Elmondta, hogy egy éve kihívást jelentett idejönni, úttörő munkát végzett. Addig Romániában csak Bukarestben lehetett hindit tanulni. A tibeti nyelvtanfolyam pedig egészen új kezdeményezés volt. Játékfilmeket, ismeretterjesztő filmeket mutattak be, előadásokat tartottak távol-keleti témákban. Ilyenkor a városból sok érdeklődő eljött. /Takács Éva: Tibeti nyelvtanfolyam indul a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 22./

Kerelőszentpál lakói kérik a román államot, hogy az 1950-ben lebontott harangláb visszaépítését és a harangok visszahozását támogassa – áll levelükben. A haranglábat 1795-ben gróf Haller József építtette a település lakóinak. Tornyában három harang lakott, egy 200, egy 400 és 800 kilogrammos. A haranglábat 1950. május 15-én rombolták le, tégláit az állami gazdaság istállóinak építésére használták, a harangokat pedig eladták. Ezek a szóbeszéd szerint egy felső Maros menti település templomába kerültek. A temetőkápolnában levő egyik harangjukat pedig 2002-ben lopták el és a rendőrség azóta sem bukkant a tettesek nyomára. A harangot az éjszaka leple alatt szerelték le és vitték el – tájékoztatott Bertalan László helybeli plébános. A katolikus templom mellett lévő műemlék harangláb is igen rossz állapotban van, s nincs anyagi lehetőségük a javítására. Bár az egyházközség nyilvántartásában a környező falvakkal együtt 900 egyháztag (ebből 750 roma) szerepel, Szentpálon mindössze 120-an fizetik az egyházi hozzájárulást. /(bodolai): Eladott, ellopott szentpáli harangok. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 22./

Nagyváradon nyolc éve működik a Drámapedagógiai Műhely. Az Országos Drámapedagógiai Napokon, amelyet évente megrendez, rendszeresen vannak csíkszeredai résztvevők. Most Csíkszeredában is szerveztek hasonló rendezvényt. Így három napon át tanulták, gyakorolták a drámapedagógiát a csíki pedagógusok. – Ez az egyetlen olyan alternatív pedagógiai módszer, amely könnyen beépíthető a hagyományos oktatásba – mondja Rusz Csilla, a tanfolyam vezetője, a Csíkszeredából Nagyváradra költözött drámapedagógus. A háromnapos tanfolyam meghívottai magyarországi szakemberek voltak. /Takács Éva: Drámapedagógiai napok Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 22./

Száz éve született Szemlér Ferenc /1906-1978/ író, 1979-ben, halála után jelent meg utolsó könyve, a Százlátó üveg alcíme szerint: ,,önéletrajzi visszaemlékezések” Azóta nem jelent meg könyve. Valószínűleg életében neki jelent meg a legtöbb kötete az erdélyi írók közül, számtalan verseskönyv és tanulmánykötet mellett drámák és regények is, amelyek közül A hárompúpú hegy (1957) varázslatos hangulatával tűnik ki, az Arkangyalok bukása (1947) önéletrajzi elemeket is tartalmazó társadalmi korrajz, A mirigy esztendeje (1969) pedig – talán Szemlér legkiérleltebb, legkiválóbb prózai műve – történelmi regény, az Udvarhelyi Odüsszeja (1971) ismét önéletrajzi fogantatású, a szerző szülővárosáról, Székely­udvarhely­ről szólt. Számtalan verseskönyve is megjelent életében, ezekből talán érdemes lett volna a századik évfordulóra kiadni egy válogatást. Tanulmányai hozzájárultak a hatvanas években Dsida Jenő válogatott versesköny­vének kiadásához, s oroszlánrésze volt az Erdélyi Helikon költői /1973/ című, vaskos antológia kiadásában is, ő válogatta, rendezte sajtó alá, és látta el bevezető tanulmánnyal a kötetet. Vannak ifjúsági regényei, gazdag a fordítói életművét is, ezért érthetetlen, miért e csend körülötte? /Bogdán László: Százlátó üveg. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./

Gothárd Veronika sepsiszentgyörgyi festőművész 2003-as bemutatkozása óta immár harmadszor jelentkezik önálló tárlattal Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában. Mostani kiállításán a figurativitás irányába tett lépései láthatók. /N. J.: Lírai és drámai színfolyamok. Gothárd Veronika festészeti tárlata a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Ercsey Gyula néhai nagyenyedi tanár visszaemlékezéseinek foglalata a Kolozsváriak a Gulágon /Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár/ című könyv. A könyv megjelenését a szerző már nem érhette meg, 2000 októberében elhunyt. Munkájában megörökítette az 1944 őszén elhurcolt kolozsvári civilek kálváriáját. /Kényszermunka az Urálban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

A rendszerváltozás után először hosszabbíthat mandátumot egy kormány Magyarországon: az MSZP koalíciós partnerével, az SZDSZ-szel közösen többséget szerzett az Országgyűlésben. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök marad, az eddigitől eltérő retorikát használt győzelmi beszédében amikor azt mondta, hogy tízmillió magyar nevében, tizenötmillió magyar érdekében fog cselekedni. Bár a külképviseletekről beérkező szavazatok megérkezéséig még nem lehet hivatalos végeredményt kikiáltani, ennek ellenére a legtöbb mandátumot a szocialisták szerezték meg. Az MSZP 2002-höz képest növelte képviselői számát, az eddigi 178 helyett legalább 189 tagú lesz frakciójuk, a Fidesz- és az SZDSZ-frakció ugyanakkora maradt, míg az MDF-nek kevesebb lesz a képviselője, mint 2002-ben, mégis több, mint ahány a frakciójukban maradt 2006-ra. Az április 23-i második fordulón 110 hely sorsa dőlt el. Ebből 64-et szerzett meg az MSZP, 42-t a Fidesz, 4-et az SZDSZ. Orbán Viktor a polgári oldal összefogása hiányának tulajdonította a választási vereséget. A Fidesz elnöke kihangsúlyozta, pártja hű marad a nevéhez, ami latinul hitet, bizalmat, hűséget jelent. Dávid Ibolya, az MDF elnöke kijelentette, Magyarországon nagyarányú átrendeződés előtt áll a jobboldal, és az MDF akarva-akaratlanul elindítója ezeknek a változásoknak. Az MDF elnöke keményen beszélt a Fidesz ellen. /Kiss Edit, Rédai Attila: Baloldali marad Magyarország. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 24./

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közleménye szerint a határon túli magyar pedagógusok és oktatók számára ismét megnyílt a kedvezménytörvény alapján járó szakirodalom-vásárlási támogatás, amelyet április 24-től lehet ismét felhasználni. Az összeg idén is tizennégyezer forint. Azon jogosultak, akik tavaly nem tudták igénybe venni a támogatást, ez idei keret mellett a tavalyi összeget is levásárolhatják. /K. E.: Ismét igénybe vehető a könyvvásárlási támogatás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 24./

Április 21-én Székelyudvarhelyen, a Szent Miklós-templomban koncertezett a Schola Cantorum Budapestiensis /Budapesti Énekes Iskola – BÉNI/. Az énekes iskolák nem csak muzsikusképzők, hanem az európai szellemiségű értelmiség utánpótlására szolgáló, magas színvonalon oktató intézmények. /Lászlóffy Árpád: Egyházzenei hangverseny Udvarhelyen. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 24./

Ugyanazok kerülnek vissza a hatalomba, akik az elmúlt négy év ámokfutásával vészesen eladósították az országot, megtagadták a határon túli magyarságot, és a magyar gazdaságot teljesen kiszolgáltatták a nemzetközi tőke kényének-kedvének. A Fidesz liberálisabb része által (is) leszélsőségezett párt elnöke, Csurka István lapjában és országjáró körútján kampányolt a Fidesz ellen.  Magyarország a környező országokhoz képest is hátrányosabb helyzetben van a sajtószabadság terén. A balliberális magyar sajtó uralja a tömegkommunikációt. Ilyen ellenszéllel kétszeresen nehéz nemzeti elkötelezettségű pártoknak választásokat nyerniük, írta Makkay József, az Erdélyi Napló főszereplője. A kormányzó pártok elzárkóztak a legdurvább választási csalásnak tekinthető láncszavazás elleni intézkedésektől, ezzel szemben a választási bizottság megrótta Orbán Viktort a kampánycsend megsértése miatt a Fideszbe beépült szocialista ügynökök feljelentése alapján.  A nemzeti oldal újabb veresége a határon túli magyarok számára a legtragikusabb. Fidesz-győzelem esetén újraindulhatott volna több olyan kárpát-medencei magyar–magyar terv, amely nélkülözhetetlen az egészséges nemzettudat fejlődéséhez. Minden marad a régiben: Gyurcsány Ferenc kevéssé fog törődni azzal, hogy Erdélyben kifütyülik, a szocialistáknak és szabaddemokratáknak elkötelezett RMDSZ-es elit zavartalanul élheti tovább nyugodalmas hétköznapjait.   /Makkay József: A vereség tanulságai. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 24./

A magyarországi választások eredményeképpen megalakulhat a második Gyurcsány-kormány.   Kérdés, hogy Orbán Viktor megmarad-e a Fidesz élén? Ha vállalja a továbbiakban is a vezetést s meg is marad a párt élén, akkor nagy kérdés, hogy változtatni tud-e eddigi, nyilvánvalóan hibásnak bizonyult taktikáján, amelynek lényege az, hogy egy nagy nemzeti erőnek kell legyőznie a baloldalt, írta Borbély Zsolt Attila. A nemzetpolitikában gondolkodóknak mégiscsak Orbán Viktor marad a fő reménységük. A Fideszben senki mást nem lehet látni, aki össze tudná fogni a jobboldali szövetséget, s emellett megközelítené karizmában, kapacitásban, lényeglátásban, elhivatottságban Orbán Viktort. Ami viszont a legszomorúbb: Magyarországra újabb négy év szocialista-libertariánus rombolás vár… /Borbély Zsolt Attila: /Tanulságok. Szocialista győzelem, Fidesz-vereség. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 24./

Április 24-i budapesti nemzetközi sajtótájékoztatóján Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úgy nyilatkozott: azt a nemzetpolitikát tudja támogatni, amelyben az a közös nemzeti felelősség ölt testet, mely szerint magyarságunk megőrzésében a Magyar Köztársaságnak különleges felelőssége van. Mint mondta, a nemzetpolitikának egyik, de nem kizárólagos része a határon túli magyarság identitásának megőrzésével és megerősítésével kapcsolatos szándék. Kitért arra, hogy a magyarság nagyobb része Magyarország határain belül, kisebbik része határain kívül él. Szavai szerint egyoldalú diktátumokkal és egyszerű többséggel „sem szerelem, sem nemzeti egység nem hozható létre”. /MSZP-győzelem a magyarországi választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

Nem az MSZP nyert, hanem a Fidesz veszítette el a választásokat, mondta több politológus. Vereséget szenvedett a jobboldali nagypárt, ezt több elemző Orbán Viktor hibájának tulajdonítja. A pártvezér stratégiája ugyanis, hogy egységes jobboldal jöjjön létre, megbukott. Az MSZP nem a kormányzásban elért eredményeknek köszönheti a mostani győzelmét, hanem elsősorban politikai marketingjének. Köllő Katalin, a lap munkatársa Orbán beszédében nem fedezte fel, hogy önmagában, vagy pártja politizálásában keresné a hibát. Kijelentette ugyanis, „akik összefognak, nyernek, akik nem képesek összefogni, veszítenek. Ellenfeleink összefogtak egymással és győztek”. Az újságírónő sajnálatosnak tartja, hogy nem készül visszavonulásra „a pártvezér”, továbbá győztesnek tartja Dávid Ibolyát, aki szerint „nem kizárt, hogy földindulásszerű változások lesznek a jobboldalon a jövőben”. Köllő Katalin szerint figyelemre méltó Gyurcsány Ferenc kijelentése: „10 millió magyar nevében, és 15 millió magyar érdekében kell szolgáljunk és eszerint kell kormányozni”. Az MSZP–SZDSZ kormánykoalíció eddig sem tüntette ki nagy figyelemmel a határon túli magyarokat. Gyurcsány meglepetéseket is tartogatott: nemzetről beszélt, trikolórról, „a Himnusz eléneklésére tett javaslata pedig hab volt a tortán, minden bizonnyal sokakat meglepett”. /Köllő Katalin: Nyertesek és vesztesek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

A bécsi Die Presse főmunkatársa, Paul Lendvay és Lengyel László politológus szerint Orbán Viktornak egy időre vissza kellene vonulnia, hiszen ,,árnyéka” pártjára vetül. Orbán viszont kifejtette, hogy továbbra is a gáton marad. El kell gondolkodni azon, hogy a Fidesz hol hibázta el. A negatív kampánynem érte el a célját, a Gyurcsány-kormány katasztrofális teljesítménye – a széteső költségvetés, a növekvő államháztartási hiány, a forint instabilitása – nem tudta befolyásolni a választókat. Egyszerűen nem hitték el, hogy baj van. /Bogdán László: Magyar tükör. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

Az Új Magyar Szó átvette a Magyar Hírlapból Nagy Iván Zsolt cikkét. Az Erdélyben, Felvidéken, a Vajdaságban, Kárpátalján élők többségének evidencia, hogy közösségük tagjai Fidesz-szurkolók, szocialista- és SZDSZ-ellenesek. Az erdélyi magyarság csalódott volt a választás után. Az újságíró megmagyarázta, hogy Fidesz-győzelem esetén sem adtak volna kettős állampolgárságot és nem nőttek volna a támogatások. /(Nagy Iván Zsolt, Magyar Hírlap): Amiről nem akartak beszélni. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

Televíziós szakembert jelöltek a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjának Xantus Gábor filmrendező személyében. Az MMA új tagjait az április 20-án Budapesten megtartott ünnepi ülésen köszöntötték, amelyen jelen volt a kolozsvári szakember is. Xantus Gábor elmondta, váratlanul érte, nem tudtam arról, hogy őt is fölterjesztették. A díjat gesztusértékű dolognak tartja a határon túli alkotók felé. A márciusban megtartott közgyűlésén az MMA rendes tagjai közé választotta Istvánfi Gyula építészt, Gulyás János filmrendezőt, operatőrt, Gulyás Gyula filmrendezőt, Huszár Lajos zeneszerzőt, Szőnyiné Szerző Katalin zenetörténészt, Reményi Attila zeneszerzőt, Xantus Gábor filmrendezőt és Zsigmond Dezső filmrendezőt. Az 1996 óta minden évben megítélt aranyérmet 2006-ban Csicsery-Rónay István közíró, könyvkiadó kapta a világ magyarságának szellemi felemelkedéséért, függetlenségéért vállalt áldozatos munkája elismeréseként. /Köllő Katalin: A Magyar Művészeti Akadémia tagja lett Xantus Gábor. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

A néptánc, népdal, népzene és népviselet hagyományőrző találkozójára, a Gyöngykoszorú fesztiválra a marosmenti Erdőcsinádra idén magyarországi és burgenlandi csoportok jöttek el. Az alig félezres lélekszámú Erdőcsinád lakosai – akárcsak az elmúlt tizenkét év alatt – idén is kitettek magukért. Az érkező tánccsoportokat kürtőskaláccsal, üdítőkkel fogadták, aztán amikor a falu lakossága számbelileg kétszeresére emelkedett a vendégekkel, elkezdődött a csoportok felvonulása. Lovas bandérium huszárai nyitották a menetet, majd helységnévtáblákkal jöttek csoportok, s köztük meneteltek a Burgenlandból, Marcaliból, Sopronból érkezettek is. „Az ilyenszerű rendezvények teszik lehetővé, hogy a Kárpát-medencében szétdarabolt magyarság egymásra találjon a zene, a tánc, a dal nyelvén, erősödjön a kapocs, mely a nemzetet összetartja” – fogalmazott a falu központi terén tartott ökumenikus istentisztelet után Lukácsy Szilamér református lelkész. /Bakó Zoltán: Gyöngykoszorú vendégei. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

Minden évben húsvét után szervezik meg a felcsíki egyházi kórustalálkozót, az egyházkerülethez tartozó plébániák valamelyikén. Idén a gyimesbükkiek fogadták a mintegy hatszáz résztvevőt. A kórustalálkozó mottója Téged, Isten, dicsérünk volt. Április 22-én Gyimesbükkben tizennyolc kórus tagjai mutattak be egyházi zeneműveket. A kiválasztott művek bemutatása után közös kánonéneklés, majd szeretetlakoma zárja rendszeresen a kórustalálkozót. Rendszeres vendégei a kórustalálkozóknak a Romániai Magyar Dalosszövetség vezetői, Gyimesbükkben Guttman Mihály és Major László hallgatta végig a kórusműveket. /Székely Judith: Egyházi kórustalálkozó Gyimesbükkben. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 25./

Budapesten több helyszínen – a XIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, a Kossuth Klubban és az Illyés Gyula Archívumban – mutatták be a hét végén a Pallas Akadémia Könyvkiadónál megjelent, A lábujjhegyre állt ország – Markó Bélával beszélget Ágoston Hugó című interjúkötetet, a szerző és alanya részvételével. Komlós Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke megjegyezte: ha az ember egy ilyen interjúsorozatban „mondja-mondja a magáét”, akkor olyasmiről is beszél olykor, amiről politikusok általában nem, például boldogságról és erkölcsről. /Guther M. Ilona: Lábujjhegytől a talpra állásig. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

Traian Basescu államfő az árvízsújtott településeken tett április 24-i látogatásakor a Realitatea TV egyik riportere kérdésére, miszerint eddig miért nem látogatott el soha Rastra, Basescu azt válaszolta: „Te, aki mögött Vantu áll, hogyan sajnálkozhatsz az embereken, fiú? Tudod, hány százezer ember maradt pénz nélkül a te tulajdonosod miatt? Hagyd a demagógiát.” Cristian Tudor Popescu a Román Sajtóklub (CRP) elnöke úgy értékelte, hogy az egyes sajtótermékek tulajdonosaival szembeni viszolygásától függetlenül az államfő elköveti azt a hibát, hogy foglalkozásuk gyakorlása közben támad az újságírókra, és ezzel megsérti a szólásszabadságot. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke elítélte, és bizonyos mértékben a szólásszabadság megsértéseként értékelte az államfő reakcióját. /Gujdár Gabriella: Szólásszabadságot sértett Basescu? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

A jó ideje lappangó, Monica Macovei igazságügyi miniszter és az RMDSZ közötti nézeteltérés tört felszínre. A miniszter asszony az egyik bukaresti központi napilapban adott interjúban kijelentette: az RMDSZ a korrupcióellenes harcban tölti be a fék szerepét. Az Országos Korrupcióellenes Hatóság (OKH) ellen szavazott az RMDSZ. Markó Béla RMDSZ-elnök bocsánatkérést vár a tárcavezetőtől. Sajnálja, hogy Macovei is átvette a magyarellenes magatartást. Hozzátette: a „korrupció megfékezésének nemes céljait” nem az állampolgári jogok korlátozásával és a magánélet megsértésével kell megvalósítani. /B. T.: Ismét feltört a Macovei–RMDSZ konfliktus. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./