Hosszas küzdelem után a történelmi egyházak visszakapták jó néhány ingatlanukat. Ezek között reprezentatív iskolaépületek is szerepelnek A rendszerváltás után létrejöttek a különböző felekezetek iskolái, az államosított egyházi iskolák jogutódaiként. Milyen az együttélés? – kérdezte a lap munkatársa. Székelykeresztúron két gimnázium működik egy épületben: az Orbán Balázs Líceum állami iskola, valamint az Unitárius Gimnázium, amely (valójában szintén állami iskolaként) az általános műveltség mellett a keresztény szellemiséget is biztosítja. Varró Margit, az Unitárius Gimnázium igazgatónője vázolta az iskola történetét: 1994-ben hozták létre, 2005. január 1-jétől külön jogi státussal működő iskola lett belőle. Van általános iskolai tagozata, szeptembertől elindítják az elemi oktatást is. Eddig a tanévig egy-egy osztály volt egy évfolyamon, szeptembertől két párhuzamos kilencedik osztályt indítottak. Fokozatos építkezésről van szó. Szombatfalvi József esperes elmondta: két unitárius iskolájuk volt, a kolozsvári János Zsigmond Gimnázium és a székelykeresztúri gimnázium. Mindkettőhöz ragaszkodnak, ezért akarják elsőtől tizenkettedik osztályig visszaállítani, fenntartani, működtetni – egykori épületeikben. Az egy épületben működő két iskola kapcsolatáról Varró Margit igazgatónak jó véleménye van. A közös tanári szobában jól megvan a két iskola tanári kara. Az iskolafenntartás költségeire, valamint az épületegyüttes bérletére a két iskolának közösen utalja a pénzt az önkormányzat. Az unitárius egyháznak fizetett bért teljes egészében az iskolaépületek felújítására, karbantartására fordítják. A két iskola együttéléséről Gergely Györgynek, az Orbán Balázs Gimnázium igazgatójának is jó véleménye van. /Takács Éva: Küzdelem a színvonalért Székelykeresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./

A magyarok őstörténetének, majd a honfoglalásnak, a finnugor rokonságnak az elmélete régóta elfogadott, miközben időnként újabb teóriák jelennek meg, akár magyar, akár külföldi szerzők tollából. Ilyen volt a sumér rokonságot bizonyítani próbáló elmélet, majd a Marco Alinei által kifejtett etruszk-kapcsolat. Az Amszterdamból érkezett dr. Marácz László nyelvész hasonló témáról tartotta nemrég előadását Marosvásárhelyen a Belvárosi szerdák múlt heti rendezvényén. A nyelvészeti problémákat, a tökéletes nyelv megalkotásának egykori nagy divatját Bolyai János nevével kapcsolta össze. A magyar, amellett, hogy ragozó, ősi nyelv, úgymond gyöknyelv is. Legkisebb része a gyök, a megjelent szótár pedig ezen gyökrendszer alapelemeit tartalmazta. Az 1839-ben írott gyökszótár kitüntetésben részesült, szerzője marosvásárhelyi gyógyszerész, Engel József, Bolyai János háziorvosa volt. Marácz László emlékeztetett, a mai magyar tudományos élet a magyart mint finnugor nyelvet kezeli. A finnél azonban az elemek két szótagúak, a magyarnál egy szótagú – teljesen félresiklott a magyar eredetkutatás, hamis szótári alapokkal dolgoznak. Az egykori gyökszótár 2000 gyököt sorol fel, és ezek mind egy szótagúak. Ebből a kétezer elemből fel lehet építeni az egész magyar szótárat: a magyar nyelv óriási teremtő erő. A nyugati nyelvekben ez másképp működik, ott minden tárgyat külön szó jelöl. Mindezt azonban magyar egyetemeken ma „nem illik” tanítani. Bolyai János, a matematikus a gyökszerkezet alapján kívánta megalkotni a magyar nyelv alapján a tökéletes, univerzális nyelvet. Miután 1833 után visszavonult domáldi birtokára, akkor kezdett nyelvészeti kérdésekkel foglalkozni – a magyar leegyszerűsítésével próbálta megalkotni a tökéletes nyelvet: noha hagyatékában az általa teremtett új nyelvnek terjedelmes szótárai találhatóak, eddig csak egyre, egy 1843-as keltezésűre sikerült rábukkanni. Bolyai munkája megmaradt kéziratban a Teleki Tékában. /Nagy Botond: „A magyart egyetlen létező nyelvből sem lehet levezetni”. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács együttérzését és szolidaritását fejezi ki mindazokkal, akiket a magyarországi árvizek miatt kár és szenvedés ért. Megköszönve magyarországi testvéreinknek a temesközi és a székelyföldi árvizek kapcsán nyújtott segítséget, most úgy érezzük: rajtunk a sor. Arra kérjük tehát az erdélyieket, hogy lehetőségük szerint segítsenek a bajbajutottakon – olvasható Tőkés László, az EMNT elnöke által aláírt közleményben. /Felhívás a magyarországi árvízkárosultak megsegítésére. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 6./

Az Új Magyar Szó “mellékeljen bizonylatot arról, hogy román nyelven megjelenő országos napilap” – olvasható a besztercei polgármesteri hivatal faxlevélben, melyet a napilapnak küldött. Ez volt az egyik feltétele annak, hogy a lap részt vehessen azon a versenytárgyaláson, amelyet a városháza írt ki a sajtó számára a közérdekű hirdetéseinek megjelentetésére. A tárgyalást megtartották – anélkül, hogy az ÚMSZ-nek lehetővé tették volna a részvételt. Végül az a kompromisszumos megoldás született, hogy az ÚMSZ “saját kérésére” jelentkezhet a versenytárgyaláson. Vasile Moldovan besztercei polgármester változtatott az eredeti kiíráson: egyrészt a tárgyaláson nem valamennyi országos napilap, csupán a román nyelvűek vehetnek részt, másfelől a közlésre szánt közérdekű hirdetések csakis román nyelven jelenhetnek meg. Vasile Moldovan polgármester cáfolta, hogy azért módosítottak utólag a részvételi feltételeken, mert az ÚMSZ is jelentkezett a licitre. Az ÚMSZ kiadója értesítette az esetről az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot, mert a versenytárgyalásról történő kizárásával az ÚMSZ-t etnikai, gazdasági és kereskedelmi jellegű hátrányos megkülönböztetés érte. Emellett ez az eljárás diszkriminatív módon megfosztja Beszterce négyezer lelket számláló magyar lakosságát, köztük az ÚMSZ mintegy ezer olvasóját attól, hogy anyanyelvén jusson közérdekű információkhoz. A Román Sajtóklub (CRP) elnöke, Cristian Tudor Popescu közölte: hasonló esettel még nem szembesült az újságírók szakmai szervezete. Az ügyet a Sajtóklub becsületbírósága fogja megtárgyalni. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnöke megítélése szerint egyértelműen diszkrimináció történt. /Benedek István, Cseke Péter Tamás, Mayla Júlia: Diszkriminálják a magyar sajtót Besztercén. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

Az 1990-es marosvásárhelyi események kapcsán perújrafelvételt kért az Igazságügyi Minisztériumtól a Pro Európa Liga emberjogi szervezet, mivel azt gyanítják, hogy összefüggés van a véres konfliktus és a Román Hírszerző Szolgálat megalakulása között. Haller István, a marosvásárhelyi székhelyű szervezet emberjogi irodájának a vezetője a kezdeményezést azzal indokolta, hogy egyes szemtanúk elmondták, a véres konfliktust megelőző napokban Virgil Magureanu, az események után frissen létrehozott Román Hírszerző Szolgálat igazgatója Marosvásárhelyen járt. A történtek kiprovokálásának feltételezését az is bizonyítja, hogy a Görgény-völgyéből március 19-én buszokkal hoztak be a városba románokat. Ők szétverték az RMDSZ helyei szervezetének székházát, és a többtucatnyi személlyel együtt oda bezárkózott Sütő Andrást súlyosan bántalmazták. A történtek után a román igazságszolgáltatás csak magyar és roma nemzetiségű személyeket ítélt el. /B. T.: Perújrafelvételt kérnek az 1990-es etnikai konfliktus ügyében. A véres események kapcsolatba hozhatók a titkosszolgálat létrehozásával. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

Parászka Boróka azon tűnődött, hogy a magyar szocialisták /az MSZP/ köztársaság-párti megszólalása tisztázhatja-e a magyar társadalmon belüli feszültségeket, jelentheti-e a magyar baloldal tényleges megújulását, vagy ez csak egy hangzatos jelszó a magyar jobboldal nemzeti jelszavai alternatívájaként. Parászka Boróka szerint sokszor indokolatlan izgalommal tekintenek Magyarországra, „más köztársaságok más állampolgáraiként”. „Nem tudni, miért is olyan fontosak nekünk ezek a döntések”, a Magyarországon hozott döntések. A cikkíró szerint ez jelzi a nemzeti gondolkodás megújulásának a szükségességét is. A nemzeti közösségre való hivatkozás nem helyettesíti és nem pótolja az államközösségek közötti együttműködést, a nemzetközi politikai viszonyok rendezését. „Akit a magyar politikai élet határon túli magyarként aposztrofál, az lassan önmagát, önkéntesen hontalanítja.” Politikai élete a sértődésekből áll, nem az érdekérvényesítésből. Felelősségvállalás és tevékeny részvétel szükséges és nem etnikai bezárkózás. Parászka Boróka ostorozta Mikola Istvánt: a „határon túli magyar”, Mikola szerint, jól programozható szavazóautómata. A cikkíró leszögezte, hogy a Fidesz gátlástalan „nem elégszik meg az általa kiselejtezett Szász Jenővel, a Brüsszelben autonómiából megbukott Tőkés Lászlóval, de a dísztribünre rángatja a csángó gyerekkórust is, csatarendbe állít minden Erdélyhez köthető hívószót.” Az MSZP egy kampányfilm erejéig visszatáncolt a huszonhárommillió román mumusához. Megjelenik a kampányfilm, amelyben Mikolára utalva arra figyelmeztetik a magyar választót „ne hagyja, hogy az Ön pénzén mások döntsenek az ország sorsáról”. Parászka szerint ez a posztkádári neobarokk. /Parászka Boróka: Posztkádári neobarokk. = A Hét (Marosvásárhely), ápr. 6./

Április 5-én kezdődtek a Kőrösi Csoma-napok: Kőrösi Csoma és keleti hagyományaink című kétnapos tudományos konferenciával Kovásznán. A hallgatóságot Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke köszöntötte. Előadást tartott Aradi Éva budapesti indológus, majd dr. Balogh Ildikó (Budapest), dr. Bárdi László (Pécs), Bernád Ilona (Marosvásárhely), dr. Obrusanszky Borbála (Budapest) és Gazda László (Sepsiszentgyörgy). /(b. j.): Keleti hagyományaink. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 6./

Ionel Haiducot választotta elnökévé a Román Tudományos Akadémia. Elődje a nyolc év után leköszönő Eugen Simion 1990-1993 között a BBTE rektora volt. A Román Akadémia idén ünnepli fennállásának 140. évfordulóját. 1866-ban jött létre Román Irodalmi Társaság néven. Az akadémia célja a román helyesírás, nyelvtan és az első szótár kidolgozása volt. Az akadémia tulajdonképpen 1867-ben jött létre, amikor az intézmény Román Akadémiai Társasággá alakult három tagozattal. Jelenlegi nevét 1879-ben vette fel, akkor nyilvánították nemzeti érdekeltségű intézménnyé. /Sz. L.: Új elnök az Akadémián. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

Bánffyhunyadon bemutatták Berkesy Márton: Vadászkalandok /Tinivár Könyvkiadó, Kolozsvár/ című könyvecskéjét. A kötet a vadászkalandok mellett 28 karikatúrát is tartalmaz, humoros szövegű képaláírással. /Barazsuly Emil: Vadászkönyv bemutató Bánffyhunyadon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

A megvalósítások ellenére Romániának még sok a tennivalója – ez az üzenete Olli Rehn bővítési biztos április 6-i bukaresti látogatásának, amely a májusi országjelentés előtt az utolsó adatgyűjtési vizit az országban. A bővítési biztos részt vett a bukaresti CEFTA-csúcstalálkozón is. /Gujdár Gabriella: A csatlakozás előtti utolsó romániai EU-s „terepszemle”. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

Április 6-án a kormányfők közös szándéknyilatkozatával zárult a délkelet-európai miniszterelnökök csúcstalálkozója Bukarestben. A Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (Central European Free Trade Agreement, CEFTA) soros elnökségét betöltő Románia által kezdeményezett rendezvény a CEFTA bővítésére vonatkozó tárgyalásokat célozta. Az Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Macedónia, Moldávia, Szerbia-Montenegró, Koszovó, Románia, illetve a különböző uniós intézmények által aláírt nyilatkozat az első közös politikai jelzés a délkelet-európai szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére vonatkozóan. Olli Rehn bővítési biztos szerint az EB mindenben támogatja a kezdeményezést. /Gujdár Gabriella: Megadták a startot a CEFTA bővítésére. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

Ideje van a szólásnak – ezzel a címmel tett közzé nyílt levelet Papp Előd, Csíkszereda volt alpolgármestere. A levél címzettje Ráduly Róbert, a jelenlegi polgármester. A levélíró rámutat: „Két éve tűröm az alattomos megjegyzéseket, a nagyhangú kijelentéseket, hallgatom az egyszerű emberek, az értelmiségiek, a vállalkozók, a közalkalmazottak panaszáradatát, a keserűség, a felháborodás hangjait. Tovább nem hallgatok.” Ráduly Róbert polgármester nem kívánta kommentálni a levelet, úgy vélte, ez „túlhalad minden politikai etikát”. /Daczó Dénes: A volt alpolgármester nyílt levélben támadja Ráduly Róbertet. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

Az erdélyi magyar felsőoktatás kérdésének Romániáról szóló országjelentésbe foglalását kérte a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) kéttagú küldöttsége az Európai Bizottság bukaresti küldöttségénél és az Egyesült Államok romániai nagykövetségén tett látogatásán. Péntek Imre, a BKB titkára és Hantz Péter, a BKB szóvivője az őket fogadó szakértőket az erdélyi magyar felsőoktatás, és ezen belül az Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) belül létező helyzetről tájékoztatták. Péntek Imre elmondta: az amerikai nagykövetségen a szakértők csodálkozásukat fejezték ki amiatt, hogy miközben a BBTE épületein nem léteznek többnyelvű feliratok, addig az egyetem vezetősége Brüsszelben olyan szórólapokat osztogat, amelyek ennek az ellenkezőjét állítják. Hantz Péter kifejtette: még terveznek hasonló látogatásokat romániai nagykövetségeken, és készek további hazai és nemzetközi információs körutakat tenni. Az oktatókból álló BKB nyilvános felhívást intézett a romániai magyarokhoz, hogy elektronikus levélben keressék meg Ollie Rehn uniós bővítési biztost, és írják meg neki az általuk észlelet kisebbségi jogkorlátozásokat. /B. T.: Újabb lobbikörúton a BKB. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Marosvásárhelyen, ugyanúgy a megyei tanácsnál a határozattervezetek, a határozatok esetében a magyar neveknél, megnevezéseknél a magyar ábécé ékezetes betűit előszeretettel nem alkalmazzák, elírják, időnként teljes szavakat elhagynak. Legutóbb éppen Csegzi Sándor alpolgármester neve maradt le határozatról. Két iroda személyzete illetékes a tanácsi dokumentumok megszerkesztésében. Nincs megrovás, minden marad a régiben. Bezzeg a vidéki polgármesteri hivatalok által a prefektúrához beküldött határozatok szövegében egy vesszőt is rossz helyre tesznek, a főispáni hivatal mindjárt észreveszi. /(antalfi): Hanyag tisztviselők. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./

A magyarországi országgyűlési választások előtti utolsó nagy televíziós vita április 6-án zajlott le, ezúttal mind a négy kormányfőjelölt részvételével. A munkahelyteremtés, az egészségügy, a korrupció és a fejlesztés témájában Orbán Viktor, a Fidesz–MPP, Kuncze Gábor, az SZDSZ, Gyurcsány Ferenc, az MSZP és Dávid Ibolya, az MDF miniszterelnök-jelöltje csapott össze.  Orbán azt mondta: a munkahelyteremtéshez radikális társadalombiztosítási járulékcsökkentésre van szükség, illetve a részmunkaidős foglalkoztatás bevezetésére, valamint a fogyatékkal élők foglalkoztatásának esetében a régi szabályozás visszaállítására. Kuncze szerint az államnak a kereteket kell megteremtenie ahhoz, hogy a gazdaság fejlődjön. Gyurcsány szerint a munkahelyek létrejöttéhez szükség van a piacra, a közlekedés fejlesztésére, a szakképzésre és az állam kiszámítható működésére. Dávid Ibolya közölte: a munkahelyeket nem a politikusok, hanem a vállalkozások és a beruházások teremtik. Az egészségügy kérdéskörében Kuncze hangsúlyozta, a megoldást a több-biztosítós rendszer létrehozása jelentheti.  Gyurcsány szerint az egészségügyet nemzeti kockázatközösségben kell tartani, különben szegények és gazdagok biztosítója jön létre. Dávid Ibolya hangsúlyozta, hogy a magántőkét be kell vonni az egészségügybe. Orbán kijelentette: pártja nem támogatja a kórházak privatizációját.   A korrupció témakörében Dávid Ibolya a Gazdasági Versenyhivatal és az Állami Számvevőszék megerősítésére, valamint a pártpolitikától mentes, közpénzek felhasználását ellenőrző, úgynevezett Tiszta Kezek Hivatalának felállítására tett javaslatot. Orbán a Költségvetési Tanács létrehozásáról, a rendőrség megerősítéséről, esetlegesen a kormánytagok és parlamenti képviselők adóbevallásának kötelező nyilvánosságra hozásáról, valamint a privatizációhoz kötődő korrupció elleni fellépésről beszélt. /(MTI – Sz. A.): Tessék választani! (Kormányfőjelöltek vitája). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./

A Bolyai Kezdeményező Bizottság további érveket sorakozatott fel az önálló Bolyai Egyetem mellett, melyet a Szabadság folytatásokban közölt. Februárban 80 nemzetközi elismertségnek örvendő professzor kérte a Bolyai Egyetem újraindítását. Petíciójukra nem érkezett válasz. A román álláspont: sehol a világon nincsenek nyelvi alapon szervezett egyetemek vagy karok. Román álláspont: a magyar népesség körében az országos átlagnak megfelelő a felsőfokú végzettségűek aránya. Valójában a felsőfokú végzettségűek aránya Romániában 6,60 % a magyar népességben csupán 4,48 %, mintegy 30 000-rel kevesebb mint elvárható volna. A 2004/2005-ös adatok szerint 10 000 román lakosra 300 egyetemista jut, de 10 000 magyar lakosra mindössze 207, ami súlyos diszkriminációnak tekinthető. Román álláspont: a romániai magyar egyetemi hallgatók tekintélyes része Magyarországon tanul, ezért nem indokolt egy állami magyar egyetem fenntartása. Valójában körülbelül 2900 román állampolgárságú magyar diák tanul magyarországi egyetemeken, főiskolákon. Ez kevesebb, mint a romániai magyar egyetemi hallgatók 10 %-a. A BBTE vezetői szerint a BBTE magyar tagozata széleskörű autonómiának örvend. Ez nem igaz. Az egyetem szenátusa figyelembe sem vette 149 magyar oktatónak három magyar tannyelvű kar létesítésére vonatkozó kérését, a Matematika-Informatika Kar tanácsa is elutasította az informatika szakos magyar oktatók egyöntetű kérését, hogy hozzanak létre magyar tannyelvű informatika tanszéket. A BBTE jogi karán a román kari vezetés megakadályozta a magyar oktatás megszervezését, melynek következtében jelenleg mindössze egyetlenegy főállású magyar oktató dolgozik a jogi karon. A magyar tagozat órái gyakran több tanszéken vannak szétszórva, nem lehet egy álláshoz kötni őket, így pályázatot sem lehet hirdetni betöltésükre. Mivel nincs döntéshozói szerepkörük, a magyar oktatók gyűlései informálisak. A BBTE vezetőinek álláspontja: a magyar karok és az önálló magyar egyetem létesítése nincs megtervezve. Valójában 1998-ban részletes terv készült egy magyar egyetemi campus megvalósítására, de a román vezetés megakadályozta ezt. Román álláspont: a magyar oktatók megfelelő arányban képviseltetik magukat az egyetem vezetőségében. A valóság: míg a Babes és a Bolyai egyetemek egyesítése után a dékánok fele magyar nemzetiségű volt, ma már csak a két teológiai kar dékánja magyar. Egyetlen természet-, humán- vagy társadalomtudományi karnak sincs magyar dékánja. Román álláspont: a BBTE multikulturális egyetem. Valójában az egyetemnek a magyar nyelv nem hivatalos nyelve. Az egyetem csak román nyelven ad ki okleveleket. Román álláspont: a magyar egyetem, a magyar karok elveszítenék az egyetemi könyvtárakban levő könyveket. Valójában a könyvek a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár leltárába tartoznak, nem pedig a BBTE leltárába. Tariceanu miniszterelnök épp a román–magyar közös kormányülést követő sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy nem ért egyet a BBTE magyar tannyelvű karainak létrehozásával. Az Oktatási és Kutatási Minisztérium nyilvános állásfoglalásban és az egyetemnek küldött miniszteri átiratban közölte, hogy nem ért egyet a magyar karok létrehozásával. Emil Boc, a kormánykoalícióban résztvevő Demokrata Párt elnöke és egyben Kolozsvár polgármestere szintén nyilvános állásfoglalásban vetette el a magyar karok létrehozásának tervét. Az egyetem vezetői nyilatkozatok egész sorában támadták a magyar oktatók önállósulási törekvéseit, és fenyegették az ügy támogatóit. Román álláspont: érthetetlen a magyar oktatók elégedetlensége, hiszen az ország összes állami egyeteme közül a Babes–Bolyai Tudományegyetem biztosítja a legtöbb jogot a magyar felsőoktatás számára. Valójában a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem a BBTE-vel szemben megvalósította a tényleges kétnyelvűséget: egy román és egy magyar tagozattal működik, a beiskolázott diákok fele-fele kerül az egyes tagozatokhoz. A szakok indításáról a tagozatok önállóan döntenek. Karok nincsenek, az egyes tagozatok önállóan szervezhetnek tanszékeket, az intézménynek mind a román, mind pedig a magyar hivatalos nyelve. A Bolyai Kezdeményező Bizottság három vezetője rágalmazó és fenyegető levelet kapott az egyetem rektorától, ami szintén megjelent az egyetem hivatalos lapjában. A levélben a rektor retorziókat is kilátásba helyezett. /Bolyai Kezdeményező Bizottság: Tények, érvek az önálló Bolyai Egyetem ügyében. Kiegészítés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7., folyt: ápr. 10., 13./

Románia segítséget ajánlott fel a Magyarországon levonuló rendkívüli árhullámok elleni védekezéshez, erről az ország nevében Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter telefonon tájékoztatta magyar kollégáját, Persányi Miklóst. Persányi Miklós megköszönte a felajánlást, hozzátette, hogy jelenleg nincs szükség külső segítségre. Persányi Miklós ugyanakkor arra kérte Sulfina Barbut, hogy a két ország között meglévő határvízi egyezményben meghatározott, úgynevezett közös érdekeltségű sávokat terjesszék ki a magyarországi folyókat tápláló romániai vízgyűjtő területekre. Ez a lépés azért lényeges, mert így a magyar vízügyi szakemberek folyamatosan információkat kapnának az érintett térségek vízrajzi és csapadékhelyzetéről, ennek segítségével pedig gyorsabban és hatékonyabban lehetne felkészülni az esetleges újabb árhullámokra – hangsúlyozza a közlemény. /Románia kész árvízi segítséget nyújtani. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./

Első sajtóértekezletét tartotta új székhelyén az Arad megyei RMDSZ. Király András megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselők. Kifogásolta, hogy a koalíció megyei kapcsolattartása ritka, tavaly volt a legutóbbi magas szintű tanácskozás a négy partner között. Az RMDSZ az emberek mindennapos érdekeit szolgáló intézkedésekért áll ki. Ilyenek az útadó, a tulajdon-visszaszolgáltatások, a kárpótlások vonatkozó rendelkezéseinek felülvizsgálatát szorgalmazó indítványok. Bognár Levente aradi alpolgármester, a megyei RMDSZ-választmány elnöke kifejtette, az RMDSZ prioritásai az infrastrukturális beruházások, Arad városának gondozása, a lerobbant városrészek sorsának eldöntése, a Megbékélés parkja környezetének rendezése. /Kiss Károly: RMDSZ-sajtóértekezlet. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 8./

Statisztikák szerint a hazai rendőröknek mindössze 0,69%-a magyar. Ennek egyik oka sokak szerint az, hogy a magyar fiatalok Erdélyben nem képezhették magukat rendőröknek, s mivel nem kívántak a Kárpátokon túl tanulni, inkább más pályát választottak. Azonban már két éve Kolozsváron is működik rendőrképző iskola. Az újságíró odalátogatott, megállapíthatta, a közeljövőben nemigen fog változni az arány. Az iskola aligazgatója nemrég arról számolt be a Szabadságnak, hogy 15 magyar tanulójuk van. Az intézmény igazgatója most viszont közölte: 8-an vallják magukat magyar nemzetiségűeknek. Nem különítettek el helyeket a magyar kisebbség számára, azzal indokolva, hogy a törvény ezt nem teszi lehetővé. Az igazgató elmondta, tavaly sokan voltak magyarok a jelentkezők között, de kevesen jutottak be, a román nyelvtan miatt. A 90 kérdésből 60 a román nyelvtant érinti, a magyar jelöltek itt hátrányban vannak. /Balázs Bence: Magyar rendőrnövendékek is akadnak a rendőriskolában. Sokan jelentkeznek, kevesen jutnak be a felvételi vizsgán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

A Maros Megyei Rendőr-felügyelőség ötvenöt rendőrfelügyelői állást hirdetett meg, melyekből tízet magyar, ötöt pedig roma nemzetiségűek számára tartottak fenn. A magyarok számára fenntartott állások beteltek. A roma jelentkezők közül azonban mindössze egy felelt meg a követelményeknek, így a megmaradt helyeket újra meghirdetik. /Tíz új magyar rendőr Maros megyében. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./

A magyar nyelv napja alkalmából, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének szervezésében április 7-én országos szintű rendezvény kezdődött Zilahon. A 13. alkalommal sorra kerülő találkozón mintegy kétszáz diák vesz részt, akik összemérik anyanyelvi ismereteiket, felkészültségüket. A kisiskolások a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedőn vesznek részt, a középiskolások tematikus vetélkedőjének tárgya Látvány és látomás Ady Endre költészetében. Sor kerül továbbá az I-IV., az V-VIII. osztályos tanulók és a középiskolások mesemondó versenyére is. /A magyar nyelv napja Zilahon. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./

Nagyszámú közönség jelenlétében április 6-án Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke és Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi képzőművész Kovásznán megnyitották a Csoma-napok képzőművészeti tárlatát. Az idei tárlat témája Az út, mely valahonnan jön, és mindig valamerre tart. A kiállításon 97 művész 108 munkája vallott az útról. A Csoma-napok keretében megtartott tudományos szimpózium végén bemutatták a tavalyi tudományos ülésszak dolgozatait, tizennégy szerző tizenhét írását összefoglaló, Kőrösi Csoma Sándor test és lélek a keleti kultúrákban című kötetet. Az ismert Kőrösi Csoma Sándor-kutatók – Marczell Péter (Genf), Bernard le Calloc’h (Párizs) – mellett a kiadványban első ízben szerepelt a Gulag-lexikon és több más, a magyarság meghurcolását bemutató könyv szerzője, Rózsás János is. /Bodor János: Csoma-napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 8./

Gazda József közíró, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke 70 éves.  Mindig jelen van, a közösség javán munkálkodik. A legjobb magyar pedagógusok egyike volt. Személyes példaadásával, következetes, megalkuvást nem tűrő magatartásával tanított. Eszméit, nézeteit ország-világ előtt vállalta.   /Tóth Mónika: Gazda József 70 éves. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 8./ A Háromszék folytatásokban közli Gazda József: Ezerkilencszázötvenhat: A Golgota útja című munkáját, melyet szemtanúk, túlélők vallomásaiból állított össze, a mostani számban látott napvilágot a 9. rész.

Régi jó szokás Erdélyben, különösen Székelyföldön, hogy egy-egy pedagógus megírja faluja monográfiáját, látleletet készít. A kis falvak esetében általában szomorú ez a leltár, mert szemlátomást pusztulnak, öregednek, fogyatkoznak az egykoron még megtartónak mondható apró falvak. Farkas Albert a Nyikó menti Székely­szentmiklósról készítette el a maga ,,látleletét”: Szülőfalum, Székely­szentmiklós. – Mára néhány tucat idős emberre csökkent a település lélekszáma. – Farkas Albert azóta maga is kiköltözött a székelyudvarhelyi unitárius temetőbe. /Magyari Lajos: Szülőfalum… = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 8./

A romániai magyarságot érintő problémák bemutatását, tudatosítását kezdeményezi levélkampány révén több erdélyi magyar civil szervezet és a Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF). Az Európai Unió bővítési biztosa nemrég úgy értékelte, hogy az erdélyi magyarság helyzete összességében kielégítő. Valójában ez nincs így. „Mindennapi életünkben tapasztaljuk annak a sok éve tartó hátrányos megkülönböztetésnek a hatásait, amelynek mind a mai napig szenvedői vagyunk. Teljes értékű államalkotó nemzeti közösségként kívánunk az Unióhoz csatlakozni és meg kívánjuk őrizni identitásunkat. Ehhez, jogaink tiszteletben tartásán túl, olyan önálló intézményrendszerre is szükségünk van, amely, az európai haladó gyakorlathoz igazodva biztosítja megmaradásunkat, fejlődésünket” – áll a felhívásban. A kezdeményezést támogatja a többi között az amerikai székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF), a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZMT). /B. T.: Levélkampány a kisebbségi jogokért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Amennyiben az MSZP alakít kormányt, a nemzetpolitika továbbra is kiemelt helyen szerepel majd a Gyurcsány-kormány programjában” – nyilatkozta az Új Magyar Szónak Gál J. Zoltán, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára. Majálishangulat uralkodott a kormánypártok székházainál. Mind az MSZP, mind pedig az SZDSZ székháza szomszédságában szabadtéri sátrak alatt gyülekeztek a pártok szimpatizánsai, a sátrak alatt kivetítőkön követték az eseményeket. /Szűcs László: MSZP: a hangsúly az első fordulón volt. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

Herényi Károly, az MDF kampányfőnöke kifejtette: sajnálja, hogy a határon túliak is bekerültek a kampányba, és nem pozitív értelemben. „A határon túliak ügye ennél sokkal fontosabb”, fogalmazott. /Guther M. Ilona: Az MDF bizakodó, de inkább „megvárja a végét”. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

Április 9-én megnyílt Gothárd Veronika sepsiszentgyörgyi festőművész kiállítása Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában. Az absztrakt megjelenítési forma híveként ismertté vált művész harmadik kolozsvári kiállítását méltatva Németh Júlia műkritikus megjegyezte: a művész nyelvezetét a figuratív irányába tett kísérletekkel gazdagította. /(-h): Tavaszköszöntő a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

„A szoros választási eredmény jó, ez azt jelenti, hogy Magyarországon működik a demokrácia” – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Markó Béla RMDSZ-elnök. Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke az ÚMSZ megkeresésére üdvözölte az MDF parlamentbe jutását. „El kell fogadnunk a magyar állampolgárok döntését, és együtt kell működnünk a mindenkori magyar kormánnyal – értékelte Gajdos. Kovács Miklós, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke azt szeretné, ha a határon túli magyar kisebbségek számára Magyarország valóban hátországként létezne. „Azt szeretnénk, hogy a parlament összetételétől függetlenül megkapjuk a kezdeményezéseinkhez szükséges támogatást, amit sokszor a pártpolitikai elfogultság akadályoz” – nyilatkozta. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke szerint meg kell próbálni együttműködni a mindenkori magyar kormánnyal. Bugár bízik benne, hogy az MSZP és a következő magyar kormány kész lesz „tisztességesebben együttműködni” a határon túli magyarokkal. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetsége (VMSZ) szerint semmiféle meglepetést nem hozott az első forduló. „Örülök, hogy az MDF komoly szerephez jut majd a parlamentben. A VMSZ mind a négy politikai párttal egyformán jól együtt akar működni, hiszen a határon túli magyar kisebbségek képviselőinek nem lehetnek preferenciáik” – magyarázta Kasza. A londoni Financial Times szerint éles fordulatnak kellene bekövetkeznie ahhoz, hogy ne váljék kérdésessé Orbán Viktor Fidesz-elnök politikai jövője. /Gujdár Gabriella: A határon túli kisebbségi szervezetek örülnek a négypártnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

– Mivel az MDF nem kívánja támogatni a Fideszt, annak nyerési esélyei a második fordulóban jóval kisebbek – jelentette ki Bakk Miklós politológus a magyarországi választásokra reagálva. A függőben maradt egyéni választási körzetekben a Fidesznek és az MDF-nek közösen kellene megnyerniük a mandátumok kétharmadát. Ha nem jön létre az együttműködés, akkor a Fidesznek ezt elég nehéz lesz egyedül megszereznie. Az MSZP első fordulós választási győzelmét értékelve a politológus elmondta: az a pszichológiai mozzanat volt a döntő, hogy Gyurcsány Ferenc el tudta hitetni az MSZP tagságával és választóival, hogy az MSZP győzni fog. Szerinte Gyurcsány át akarja venni az „orbáni modellt”, vezérelvűvé akarja átszervezni a szocialista pártot. Bakk szerint Dávid Ibolya stratégiája tulajdonképpen az, hogy az MDF olyan együttműködést alakítson ki a Fidesszel, amelynek nem Orbán Viktor lesz a meghatározó egyénisége. /Bakk Miklós: új vezetésű Fidesz körvonalazódhat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./