Február 6-án tartotta éves közgyűlését Nagyváradon az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihar megyei szervezete (EKE). Dukrét Géza elnök köszöntötte a tagságot /idén 173 tagú a megyei EKE/. Többek között honismereti táborokban és székelyföldi körúton vettek részt. A tavalyi évet honismereti konferencia, továbbá emlékház- és emléktábla-avatók, könyvbemutatók színesítették. Dukrét az egyesület hivatalos bejegyzését tartotta a legfontosabbnak, mert jogi személyként könnyebben juthatnak majd támogatásokhoz és székházhoz. /Sükösd T. Krisztina: Változások előtt az EKE. = Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 6./

Könyvbemutatókat, illetve katalógus-ismertetőt tartottak február 2-án Marosvásárhelyen a Bibliofil könyvesboltban. Az Erdélyi Magyar Könyvklub (EMK) katalógus-bemutatóját kiadók /Polis, Mentor/ ajánlói egészítették ki. Kiss Andrea Beáta óvónő az EMK újonnan megjelent katalógusát mutatta be, majd a könyvkiadók képviselői szóltak a jelenlevőkhöz. Dávid Gyula beszélt a Polis Kiadó kiadványairól, majd Káli Király István a Mentoréról. Ő többek között Csávossy György A bor dicsérete című könyvét, valamint a Wass Albert által megfogalmazott meséskönyvet, illetve mondagyűjteményt ismertette, továbbá Páll Irénke tanítónő A lét lámpásai című kiadványát és Gubcsi Anikó tíz beszélgetést tartalmazó kötetét. A Többsincs királyfi, illetve a Székelyföldi mondák és mesék című Benedek Elek- köteteket Kiss Andrea Beáta mutatta be. /Nagy Botond: Új könyvek feltűnése. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./

A hét végén Nagyvarjas kultúrotthonában szervezték meg a helyi RMDSZ  farsangi álarcosbálját. A fő szervező Pintér András elnök, Nagyiratos községi tanácsos volt. A jelmezes felvonulást bál követte, amelyen a Ciklon zenekar varázsolt jó hangulatot. /(Kovalik): Farsangi álarcosbál Nagyvarjason. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./

Február 6-án Szatmárnémetiben az Északi Színház pódiumtermében találkozott olvasóival az A Hét (Marosvásárhely) című hetilap két főmunkatársa, Parászka Boróka és Irsai Zsolt. Parászka Boróka elmondta, hogy mára elérték az 1500–as példányszámot – mintegy ötezres kellene ahhoz, hogy a lap teljesen önfenntartó legyen – egyik legnagyobb eredményüknek azt tartja, amit a sajtó nyelvének megújítása terén értek el. Kiadványuk nem ismeri a tabutémák fogalmát, sem az annyira divatos „magyar kilátástalanság” fogalmát. – Ameddig önkormányzataink működnek, – és nem is rosszul! – ameddig lehetőségünk – és nem is akármilyen! – van az önépítkezésre, addig az erdélyi magyarságnak semmi nincs oka a siránkozásra – szögezte le a lap felelős szerkesztője. – Soha nem voltunk kulturális szempontból ilyen jó helyzetben! – tette hozzá. Az eladott példányokon túl az interneten még legalább tízezren olvassák a hetilapot. Az előállítási költségeket sikerült nyertes pályázatokkal úgy biztosítani, hogy „nem kunyeráltak pénzt senkitől”, tehát megőrizték teljes függetlenségüket. /Báthory Éva: Piacképesnek megtartani az elit kultúrát. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 6./

A Demokrata Párt kéri, hogy az RMDSZ mutassa ki lojalitását Románia iránt, és első lépésként vonja vissza Frunda Györgyöt az Európa Tanács parlamenti Közgyűlésének (ETPK) román delegációjából, vagy pedig távozzon a kormánykoalícióból, jelentette ki Emil Boc pártelnök a DP országos testületének február 6-i ülése után. Elfogadhatatlannak tartja, hogy egy olyan alakulat, amely képviselettel rendelkezik Románia minden vezető szervében, sértse Románia érdekeit, és lépéseivel megkérdőjelezze az alkotmányos előírásokat. Nemcsak Funar székét, hanem retorikáját is örökölte Emil Boc – jelentette ki Markó Béla a demokrata politikus azon kijelentésére válaszolva, miszerint az RMDSZ vagy lojális a koalícióhoz, vagy lépjen ki a kormányból. Az RMDSZ-t támadók sorába beállt Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök, az NLP elnöke is, aki úgy nyilatkozott: Románia nem tekinthető olyan országnak, amelynek további követelményeket lehetne szabni a kisebbségi jogok kapcsán. A kisebbségi jogok védelme és a szerzett jogok tekintetében Románia olyan ország, amely „szinte mérce Európában”. Markó a Mediafaxnak azt nyilatkozta, Frunda György dicséretet érdemelne, mivel ő a „legeredményesebb romániai képviselő az Európa Tanácsban”, az RMDSZ pedig a DP-vel egyenjogú partner a kormánykoalícióban, tehát nem Boc határozza meg az RMDSZ helyét és szerepét a koalícióban. /Sz. K.: Kitessékelte az RMDSZ-t a kormányból Emil Boc. Markó: egyenjogú partnerek vagyunk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ „Mindenki elsősorban a saját érdekeit képviseli, a parlamentáris demokrácia alapszabályaihoz tartozik, hogy minden képviselő a saját lelkiismeret szerint dönt” – nyilatkozta a kérdéssel kapcsolatban Eörsi Mátyás SZDSZ-es európa tanácsi képviselő. Elmondta azt is, hogy nyilván mindenkit befolyásolhat az, hogy milyen országból jön, de nem ez a jellemző: „nálam például többször előfordul, hogy egyetértek egy román liberálissal, mint egy magyar szocialistával, a frakcióm – a liberális frakció – álláspontjai közelebb állnak hozzám.” „Teljesen egyértelmű, hogy Frunda György szenátor elleni támadással magyarellenes és RMDSZ-ellenes hangulatot gerjesztettek, ezt most egyre fokozzák, és sajnos ezúttal már a koalíciós partnerek is részt vesznek ebben” – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke. Eckstein-Kovács Péter szenátor leszögezte: akik most Frunda György ellen hadakoznak, azok tulajdonképpen az európai eszmék ellen küzdenek. /Hátba támadta Emil Boc az RMDSZ-t, Markó nem kér kioktatást. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./

A nemzeti ügy nem bal és jobb oldal kérdése, ahogy az autonómia és a határon túli magyarság sorsa, az összmagyarság ügye szintén nem pártkérdés – szögezte le Cselényi László, a Duna Televízió elnöke. Cselényi László arról a nemzetközi konferenciáról nyilatkozott, amelyen gyakorlatilag bemutatták Európának a húsvétkor induló Autonómia csatornát. A Duna Televízió és a Magyar Tudományos Akadémia közös szervezésében Budapesten tartott nemzetközi konferenciát a brüsszeli küldöttektől a katalán főminiszterig mindenki mérföldkőnek tartotta. A konferencián nem volt ott Markó Béla RMDSZ-elnök, bár a meghívást elfogadta. Ezt az összes külföldi vendég furcsállotta, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. A Duna Televízió, azaz az új csatorna Európában vezető tud lenni abban, hogy a kontinens kis népeit, kisebbségeit, etnikai csoportjait és autonómiáit összekapcsolja. A csatornának lesz egy olyan speciális híradója is, ami csak etnikai ügyekkel, konfliktusokkal és megoldásokkal foglalkozik – ilyen nincs még Európában. Áttörést jelent, hogy például a finnországi svédek, az Aland szigetek lakói, a dél-tiroliak és a katalánok egyaránt magukénak érezhetik ezt a csatornát. Christoph Pan professzor felhívta a figyelmet, hogy az elmélet, az ideológiai rész, illetve a kis lépések stratégiája ugyanolyan fontos tényezők. Másik fontos hangsúly az volt, hogy minden autonómia annyit ér, amennyit az érintettek kiküzdenek maguknak. /Guther M. Ilona: Interjú Cselényi Lászlóval, a Duna Televízió elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./

Közös konferenciát rendezett a Magyar Tudományos Akadémia a Duna Televízióval Regionális önkormányzatok az európai stabilitás és jólét szolgálatában címmel. – A XXI. században fontos gazdasági érdek, hogy a kisebbségek is érvényesülhessenek a gazdasági, tudományos, kulturális életben – mondta Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke.   A konferencia az Európai Unióban működő autonómiaformák bemutatása mellett útmutatást kívánt megfogalmazni az önrendelkezés teljesebb módozatait választó közösségek számára. Rólunk – ne nélkülünk! Létkérdés az erdélyi magyar autonómia címmel tartott előadást Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. A püspök hangoztatta: Nemzetünket demográfiai katasztrófa fenyegeti. Az elmúlt másfél évtized alatt a kárpát-medencei magyarság kereken egymillió fővel apadt. Ezen belül a romániai – erdélyi – magyarság vesztesége ugyanezen idő alatt több mint kétszázezerre rúg, ez abszolút mértékben meghaladja az 1920 és 1992 közötti létszámapadást. Az immár 85 esztendeje tartó kisebbségi lét folyamán egyszer sem nyílt alkalmuk sorsukba meghatározó módon beleszólni, mutatott rá a püspök. Tőkés László felidézte az önfeladó Magyar Népi Szövetség árulását az 1940-es évek közepén. Kiemelte: jelenleg hiába kedvező körülmény az erdélyi magyarság számára Románia európai integrációja, a magyar autonómia kérdésében a mindenkori román többségi hatalom hajthatatlan. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ feladta a háromszintű autonómia-rendszer megvalósítására vonatkozó saját programját. Ezért az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács, valamint politikai, egyházi és polgári szövetségeseik e lehetetlen helyzeten kívánnak változtatni, amikor következetesen kiállnak nemzeti közösség létérdekei, az autonómia-követelések mellett. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke előadásában felidézte a kommunizmus évtizedeit, amikor arról igyekeztek meggyőzni a magyarságot, hogy államhatárokkal elválasztott részeinek semmi közük egymáshoz. A rendszerváltozás után az Egyesült Államok politikai ügynökei és diplomatái, valamint Brüsszel politikai megbízottjai igyekeztek meggyőzni először az erdélyi magyar politikai elitet, majd a felvidékit, végül a délvidékieket, hogy ne az autonómiatörekvések mellett szálljanak síkra, hanem épüljenek be az adott államok kormányzati szerkezetébe, és ott is a csak minimumot akarják csak. A gyakorlat azt mutatja, mintha az autonómia tilalmát ebben a térségben valóban valamilyen titkos nemzetközi megegyezés írná elő. /(y-nes): Nemzetközi konferencia az európai autonómiamodellekről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 7./

Nem a Diszkriminációellenes Tanács antiszemitizmus miatti elmarasztaló döntését, hanem a Molnár József erdőszentgyörgyi SZNT-küldött elleni bírságot megállapító jegyzőkönyvet érvénytelenítette a marosvásárhelyi törvényszék – fejtette ki Asztalos Csaba, a tanács elnöke. Asztalos Csaba szerint Molnárnak nem kell kifizetnie a kormányhatóság által kiszabott ötmillió lejes bírságot, de az antiszemitizmus miatti elmarasztalása érvényben marad, minthogy azt a döntést a Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd által képviselt Molnár nem is támadta meg a bíróságon. Asztalost meglepte a bírságmegállapító jegyzőkönyvet érvénytelenítő törvényszéki döntés. /Salamon Márton László: Molnár nem tágít. Joghézag az SZNT-s antiszemitizmus miatti bírságügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./ Spielmann Mihály volt városi tanácsos, a marosvásárhelyi zsidó hitközség tagja szerint azzal, hogy továbbra is különbséget tesz magyarok és zsidók között, Molnár amellett áll ki, hogy a zsidókat a magyar közéletbe nem szabad beengedni. „Ha majd Molnár József rendelkezik valamennyi magyar kormánytag származási okmányával, és pontosan tudja a szüleinek az auschwitzi számát, illetve hogy ki pusztult el közülük gázkamrában vagy munkaszolgálaton, akkor joga lesz arról beszélni, hogy zsidó eredetű magyar állampolgárok alakíthatnak-e kormányt Magyarországon. Az én véleményem az, hogy bármit is mond a bíróság, Molnár kijelentései izgatásnak minősülnek” – szögezte le Spielmann. (Bögözi Attila) /Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./

Parászka Boróka, az A Hét főszerkesztője lapjában kirohant az erdélyi magyar történelmi egyházak ellen: „Az egész csíksomlyói búcsújárás nem más, most már évtizedek óta, mint egy hatalmas karikatúra, vicces performance, a hívők ezreinek közreműködésével, jelmezbál, vallási köntösbe bújtatott ki-mit tud. Ezt a ki-mit tudot pedig a média működteti és népszerűsíti.” Szerinte „nagy mókamesterek a papok is”, például a „katolikus egyház egyszerű gyergyószentmiklósi szolgája” kijelentette, hogy a kettős állampolgárságról tartott magyarországi népszavazás az új időszámítás kezdete. Parászka Boróka kijelentette: a „katolikus, mint a református papok felkészültsége elképesztően romlott. Nem csak egyházi eseményeken, de nagyon sok „civil” rendezvényen is ott vannak, megszólalnak, mert így diktálja az új szokás. Vallási műveltségük már hiányos, állampolgári öntudatuk pedig még nem létezik. Mi pedig hallgatjuk az ájtatos süketelést.” Parászka Boróka ellene van az iskolai hitoktatásnak, szerinte: „a romániai (magyar) iskolák jelentős részében a szülők megkérdezése nélkül kényszerítik a gyerekeket arra, hogy vallásórára járjanak, függetlenül attól, hogy a gyerek és a család vallásszabadsága mit diktál.” /Parászka Boróka: Ájtatos süketelés. = A Hét (Marosvásárhely), febr. 7./

A nagyszebeni és a tübingeni egyetem régészei közös kutatás során tárják fel Erdély egyik legfontosabb honfoglalás kori temetőjét Szászváros közelében. A temető a X. századra datálható, a feltárt sírok a második honfoglaló nemzedékre utalnak. A szászvárosi temető nem olyan gazdag: kengyel, nyíl, tegez vagy ezekhez hasonló tárgyak csupán egyes sírokból bukkannak elő. A honfoglalás első szakaszában nem hatoltak be a magyarok Erdély minden részébe, Dél-Erdélyben sokáig megmaradt a bolgár fennhatóság, ekkoriban Erdélyben tehát nem „latinos”, hanem majdnem bizonyosan szláv vagy esetleg még valamilyen bolgár-török kulturális hatások uralkodhattak. A magyar honfoglalás idején a Kárpát-medence keleti felében a magyarok bolgárokkal találták szemben magukat. Az eddig feltárt hatvankét sírban női, gyermek- és férfitetemekre bukkantak. Ez lesz az első teljesen feltárt honfoglalás kori magyar temető Erdélyben. Részben feltárt állapotú a gyulafehérvári temető, feltáratlan viszont a piski-telepi, a dévai és a vajdahunyadi temető. Déván az 1970-es években egy építkezésnél bukkantak honfoglalás kori magyar sírokra, de akkor a Securitate betiltott minden régészeti kutatást. (National Geographic Mo.) /D.B.S.: Honfoglalás kori temetők Dél-Erdélyben. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./

A nagyváradi Szent László Cserkészcsapat tagjai Köteles Dieter segédvezető irányítása mellett gyakorolják az íjászatot. A tavaly a parlament által veszélyesnek ítélt harcmodorra legújabban kiskorúak már nem oktathatók. Köteles Dieter a váradi cserkészvezetők által szerette meg a történelmet. A cserkészet fontos céljainak egyike a magyar nép kultúrájának és hagyományainak az ápolása. A húszfős váradi Szent László-csapatnak Szilágyi Gyula a vezetője. A Romániai Magyar Cserkészszövetség 1990. májusában Gyergyószárhegyen öltött újra formát, a csíkszeredai törvényszéken való bejegyzését júniusban ejtették meg. Erdélyben 127 bejegyzett csapatot, közel 4 ezer cserkészt és kétszáznál is több vezetőt tartanak nyilván, valamennyien az országos szövetség tagjai. /Gurzó K. Enikő: Az utolsó gombot is be kell gombolni. A cserkész ahol tud, segít. = Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 7./

Rosszindulatú ítélkezés, ezt érezte Jakab Gábor Parászka Boróka Ájtatos süketelés című írása olvastán. A cikk támadó jellege és bántó hangneme megdöbbentő: igazságtalanul elmarasztal, könyörtelenül általánosít. Parászka Boróka a ma már százezres tömegek számára évről-évre felejthetetlen lelki és közösségi élményt jelentő csíksomlyói búcsút is lepocskondiázta, „hatalmas karikatúrának” titulálta, mélyen megbántva az imádkozó zarándokokat. A Parászka-cikk néhány egyértelműen bántó kitétele: „Mondjuk el, hogy nálunk a legnagyobb intrikusok maguk a hívők”. „De nagy mókamesterek a papok is… úgy a katolikus, mint a református papok felkészültsége elképesztően romlott… Vallási műveltségük már hiányos, állampolgári öntudatuk pedig még nem létezik. Mi pedig hallgatjuk az ájtatos süketelést”. Parászka írása lekezelő, aligha tagadhatóan rosszindulatú. /Jakab Gábor: Rosszindulatú ítélkezés. = A Hét (Marosvásárhely), márc. 7./ Előzmény: Parászka Boróka: Ájtatos süketelés. = A Hét (Marosvásárhely), febr. 7./

Idén kevesebb pénz jut a pedagógus szervezetek által működtetett oktatási központok és tevékenységeik finanszírozására – jelentette be Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke. A magyar állami költségvetésből a határon túli szervezeteknek nyújtott támogatásról a hét végén tartott Határon Túli Magyar Oktatási Tanács ülésén számoltak be. A Bolyai Nyári Akadémia megszervezésére idén is lesz lehetőség, viszont a határon túli pedagógusoknak már nem tudnak évközi továbbképzőket szervezni. Míg a tavaly a Kárpát-medencei szervezeteknek 24 millió forintot különítettek el erre a célra, idén nem szántak erre pénzt. A Bolyai Nyári Akadémia megszervezését idén 14 millió forinttal támogatja a magyar állam, ami részben átgondolásra kényszeríti a szervezőket. „Az alapszintű működéshez legalább 20 millió forintra van szükségünk. Ezért már tavaly megkerestünk több céget, akiktől támogatást kértünk. Eddig a felkérésre a MOL Románia válaszolt. Az RMPSZ hazai kisebb cégek támogatását is megnyerte” – fogalmazott az elnök. Az oktatási tanácson elhangzottak szerint egyelőre a szakkönyvvásárlásra sincs meg a szükséges keret. Így a pedagógusok egyelőre a tavalyra beígért 14 ezer forintnak megfelelő értékben sem tudnak könyveket vásárolni. /D. D.: Nincs pénz továbbképzőkre. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

Február 1-jétől Szabó Hajnal a kisebbségi ügyekkel foglalkozó helyettes tanfelügyelő Fehér megyében. Kinevezése augusztus 30-ig érvényes, de helyét átadja, ha a betegsége miatt hiányzó, kinevezett tanfelügyelő, Tóth Gabriella hamarabb térne vissza. Szabó Hajnal 17 éve a Bethlen Gábor Kollégium franciatanárnője, 8 évig aligazgatója is volt a neves intézménynek. Jelenleg ő felel a magyar tannyelvű iskolahálózatért, részmunkaidőben. Elsődleges problémát a megszűnőben levő magyar iskolák jelentenek. A gyereklétszám csökkenése miatt összevont I–IV. osztályok tanulóit, ha lehetőség van rá, áthelyezik olyan közeli iskolákba, ahol külön osztályokban folyik az oktatás. Jelenleg a felsőújvári I–IV. osztályos és a magyarbecei V–VIII. osztályos iskola van ebben a helyzetben. Ígéretet kaptak, hogy a becei gyerekeket egy 20 személyes kisbusz fogja a magyarlapádi iskolába szállítani. /Takács Ildikó: Helyettes nemzetiségi tanfelügyelőt neveztek ki.= Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./

A legmostohább sorsú moldvai magyar közösség lélekszáma enyhe gyarapodást, a magyarul tanulni akaró csángó gyermekeké pedig rohamos növekedést mutat. Pontosabban mutatna, ha akadna még vagy harminc tanító, magyar tanár, aki felvállalná az anyanyelvi oktatást. A ma Moldvában élő majdnem 300 ezer, magát római katolikusnak valló ember többsége román anyanyelvű, kisebb része, mintegy 60–70 ezer fő magyar anyanyelvű, illetve ért magyarul. A csángók román voltát hangsúlyozza az elrománosodott csángók 2001-ben alakult Moldvai Római Katolikusok Dumitru Martinas Egyesülete. Legutóbb pedig január 27-én a Román Tudományos Akadémia kolozsvári Folklórintézetében mutatták be Ion H. Ciubotaru Catolicii din Moldova. Universul culturii populare (’A moldvai katolikusok. A népi kultúra világa’) című, a moldvai csángók román származása mellett kardoskodó könyvének harmadik kötetét. Ezzel szemben a román történészek más része és általában minden más szakértő arra az eredményre jutott, hogy a moldvai csángók magyar eredetűek. Kevesen tudják, hogy a Pruton túli Moldovai Köztársaság római katolikus püspöke, a chisinaui Anton Cosa (Kósa Antal) egy Iasi megyei csángó falu szülöttje, és nemrég nyilvánosan és többször is megszólalt anyanyelvén – azaz magyarul. Nem így tesz azonban Petru Gergheli (Gergely Péter) jászvásári (iasi) római katolikus püspök és Ioan Robu (Rab János) bukaresti római katolikus érsek. Mindketten moldvai születésűek, a jelek szerint értenek magyarul, mégis a moldvai csángók magyar misézésének legelszántabb ellenzői. 2001 májusában az Európa Tanács elfogadta Strasburgban Tytti Isohookana-Asunmaa finn képviselő és jelentéstevő javaslatát a csángó kérdésben. Az 1521-es számú Ajánlás, amelyet ugyanaz év novemberében megerősített az ET miniszteri határozata, nem kért egyebet Romániától, csupán hogy tartsa tiszteletben saját törvényeit: „az anyanyelvi oktatás lehetőségét biztosítani kell Románia alkotmánya és az oktatási törvénykezés értelmében. Ugyanakkor osztálytermeket kell hozzáférhetővé tenni a helyi iskolákban, és a falvakban a csángó nyelvet oktató pedagógusokat meg kell fizetni”. Az oktatáshoz a szükséges pénzt hosszabb távra a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma ajánlotta meg, vállalva, hogy évente 13 millió forintot költ az elemisták és általános iskolások helyi és 16-ot a középiskolások Moldván kívüli magyar nyelvű oktatásáért. – Az utóbbi időben többször elkeseredtünk, mert úgy éreztük, hogy Magyarországon olykor keresztbe tesznek a programunknak – jelentette ki Hegyeli Attila. – 2005 júniusa és decembere között öt hónapon keresztül teljesen támogatás nélkül maradt a program, pedig már huszonhét főállású oktató munkájáról volt szó. Az ideiglenes pénzhiány lépésre kényszerítette a csángóföldi magyar oktatás elkötelezettjeit. Beindították a Keresztszülő-programot. Ennek során bárki, aki magára vállalja egy magyarul tanuló csángó gyerek évi taníttatási költségét, jelképesen a keresztszülőjévé válik. A keresztapa-keresztanya programba 99 százalékban magyarországiak, a fennmaradó 1 százalékban pedig nyugat-európaiak kapcsolódtak be. Az erdélyi magyarság közömbös maradt – jegyezte meg Hegyeli. A Rekecsin falu határában felépítendő líceumért a Böjte Csaba testvér vezette Dévai Szent Ferenc Alapítvány és a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége fogott össze. A csángók körében a jelenlegi huszonhét fős tanári gárda kétharmada erdélyi magyar, a többi felsőfokú tanulmányait elvégzett, és a szülőföldjére visszatért magyar csángó. /Balló Áron: Magyar tanárok kerestetnek Csángóföldre. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

Szatmárnémetiben a Caritas a törvény által előírt legújabb, bizonyos szociális szolgáltatások esetében EU–standardokat – tíz otthonából elűzött asszony mellé tizennégy tagú kiszolgáló- és fenntartó személyzet, szállodai színvonalú lakhatási körülmények biztosítása – nem tudta teljesíteni, az elmúlt év végén be kellett zárni a városban levő Refugiumot, ahova elűzött anyákat fogadtak be. Azóta a családon belüli erőszak jelenségének Szatmár megyében már volt egy halálos áldozata. Marc Adrian, a Gyermek- és Társadalomvédelmi Igazgatóság vezetője elmondta, nem vették át az intézményt Caritastól, de nem zárkóznak el az együttműködéstől, legalábbis gyermekvédelmi téren. Több civil szervezet (Caritas, Hans Lindner Alapítvány) szociális szolgáltatásait tervezik – szerződési formában – igénybe venni. /Báthory Éva: Hova menekülnek az elűzött anyák? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 8./

Január végén szervezte meg a Nagyváradi Magyar Diákszövetség Nagyváradon a Diákújságírók Országos Találkozóját. Mivel az 1992-ben létrejött egyesület, a DUMA 2000-ben megszűnt – ezzel együtt számos képzési lehetőség is –, az NMD vezetősége úgy döntött, itt az ideje, hogy újból felkarolják a romániai magyar egyetemi és iskolai lapokat. Minden diáklap képviselője bemutatta újságját. Ferencz Csaba Levente Krónika-szerkesztő az erdélyi diáklapok történetéről beszélt. Kilenc város (Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Máramarossziget, Nagyvárad, Kolozsvár, Arad, Temesvár, Beszterce, Debrecen) diáklapjai részéről több mint 80 fiatal gyűlt össze. A képviselők többsége arról számolt be, hogy újságuk nem jelenik meg rendszeresen a pénzhiány miatt. /Sütő-Udvari Tekla: Diákok a sajtóban. Egyetemi és iskolai lapszerkesztők találkozója Váradon.= Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./

Az etnikumközi kapcsolatokkal foglalkozó PER regionális központ által február 8-án Bukarestben tartott konferencián sem sikerült közelíteni az RMDSZ és a többi politikai párt álláspontját a nemzeti kisebbségek jogállását szabályzó törvénytervezet kapcsán. Az RMDSZ nem hajlandó lemondani a jogszabály lényegét képező kulturális autonómiáról, a koalíciós partnerek közül a Demokrata Párt (PD) és a Konzervatív Párt (PC) pedig az ellenzékkel egyöntetűen nem akarja elfogadni azt. Sergio Bartole a nemzetközi szervezet egyik romániai raportőrének üzenete szerint: “Igaz, hogy a kisebbség védelmét szolgáló eszközök között nem találunk egy általánosan elfogadott kulturális autonómiamodellt, ez azonban nem jelenti azt, hogy Európában ne léteznének olyan államok, amelyekben megtaláljuk a kisebbségvédelmet szorgalmazó kulturális autonómia intézményeit”. konkrét példaként hozta föl Észtországot, Magyarországot, Horvátországot, Szlovéniát és Belgiumot. Markó Béla úgy értékelte, ez a pontosító levél minden kételyt kizár, most már csak politikai akarat szükséges a kisebbségi törvénytervezet parlament általi elfogadásához. /Gujdár Gabriella: Kisebbségek: mindenki másképp csinálja. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

Huszonhárom országból hetvenkilenc tudós aláírását gyűjtötte össze a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) az önálló magyar állami egyetem támogatásáért. Az ügy érdekében írt levelet a testület José Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének, Traian Basescu államfőnek és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöknek is elküldi. A levél tartalmát a BKB-tagjai február 8-án három helyszínen – Kolozsváron, Budapesten és Salzburgban – ismertették. Így a szervezők azt remélik, hogy az ügy nagyobb figyelmet kap nemzetközi színtéren is. Bodó Barna, a BKB elnöke és Kovács Lehel, a BKB-tagja Kolozsváron elmondta: Budapesten Hantz Péter, Salzburgban pedig Péntek Imre mutatta be a sajtónak a levél tartalmát. Az 1990 óta példátlannak számító aláírásgyűjtést az elmúlt két hónapban végezték. Emlékeztetettek, 1990-ben volt még egy hasonló akció, akkor Michael Atiyah kezdeményezésére az Oxford Egyetem Matematika Intézetének nevében 18 munkatárs írta alá a levelet. A tanuláshoz való jog címet viselő dokumentum megállapította: a Bolyai Egyetem „1945-től 1959-ig működött, és kitervelt felszámolása, erőszakos beolvasztása a dominánsan román tannyelvű Babes–Bolyai Tudományegyetembe (BBTE), egyike volt Nicolae Ceausescu személyes politikai győzelmének”. Az aláírás kezdeményezői emlékeztetnek, hogy az utóbbi tizenöt évben a felsőoktatásban nem sikerült elérni a nyelvi egyenlőséget. „Bebizonyosodott, hogy a jelenlegi egyetemi struktúra nem szolgálja megfelelő módon a romániai magyar nyelvű szakemberképzést. Noha Magyarország kormánya két magánegyetemet is fenntart Erdélyben, a romániai magyar fiatalok számaránya a felsőoktatásban jóval a demográfiai arányok alatt van” – áll a levélben. Európában és máshol sikeresen működik számos olyan felsőoktatási intézmény, amelyeken egy nemzeti kisebbség nyelvén folyik az oktatás. Végül megjegyzik, ismerik a Romániát nyomasztó jelenlegi nehézségeket, de úgy gondolják, hogy egy valóban demokratikus társadalom létrehozása érdekében a román államvezetésnek biztosítania kell a másfél milliónyi magyar nemzeti kisebbség számára az említett jogokat. „Ennek érdekében sürgetjük a szükséges lépések haladéktalan megtételét az állami támogatású kolozsvári Bolyai Egyetem újraindításáért” – áll a levélben. Az aláírók között kilenc Nobel-, illetve az ezzel egyenrangú Abel- és Wolf-díjas tudós is szerepel, közöttük megtalálható Elie Wiesel, Oláh György, Lovász László. Kézjegyével ellátta még a BBTE két díszdoktora is. A megkeresett tudósok közül tizenöten nem válaszoltak a BKB levelére, de az aláírók száma nőhet, ugyanis a szervezők bejelentették, hogy fél évente megismétlik ezt az aláírásgyűjtési akciót. A három vezető politikushoz elküldendő iratcsomóhoz rövid szándéklevelet is csatoltak, amit Kónya-Hamar Sándor képviselő, europarlamenti megfigyelő és Lakatos András, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke is aláírt. Bodó Barna kifejtette, az aláírásgyűjtésen kívül folyamatban van az Európai Parlamenti képviselők megkeresése is. Hozzátette: eddig tizenöt találkozójuk volt, amelyen az önálló egyetem kérdésében kértek támogatást. Kovács Lehel szerint az állami magyar felsőoktatási intézmény létrehozása után a Bolyai és a Babes egyetem együttműködhet a Babes–Bolyai Konzorciumnak nevezett szervezet keretében. Szerinte így nem válik szükségessé, hogy a jelenlegi infrastruktúrát elkülönítsék egymástól a román és a magyar tagozat számára. Mivel a magyar nemzetiségű diákok száma körülbelül az egyetem diákjainak 25 százalékát teszi ki, elég lenne, ha a termek, laboratóriumok használatában ennek az aránynak megfelelő használati időt szabnának meg. A BBTE szenátusa február 20-án tűzi napirendre a magyar karok kérdését. Az Oktatási Minisztériumban jelenleg az új felsőoktatási törvényen dolgoznak – tájékoztatta a Szabadságot Kötő József államtitkár. Azt tervezik, hogy a felsőoktatási intézmények keretében új karok létrehozása ne csupán az egyetemi szenátus jogkörébe tartozzon, hanem kormányrendelettel is létre lehessen hozni azokat. /Borbély Tamás: Világhírű tudósok a Bolyai Egyetemért. Nagyszabású aláírásgyűjtési akciót kezdeményezett a BKB. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./ 1990. július 7-én a The Times hasábjain jelent meg egy olyan nyílt levél, amelyet 18 amerikai tudós írt alá Sir Michael Atiyah, Abel-díjas matematikus vezetésével, amelyben kérték a magyar nyelvű Bolyai Egyetem azonnali újraindítását. Ezt a levelet egészítették ki és frissítették fel a kezdeményezők. A nyílt levélben arra hivatkoznak, hogy „Európában és máshol is sikeresen működik számos olyan felsőoktatási intézmény, melyeken egy nemzeti kisebbség nyelvén folyik az oktatás.” Bodó Barna hangsúlyozta, a jelenlegi belpolitikai viszály nem hátráltatja őket munkájukban, kialakított program szerint haladnak. Nicolae Bocsan, a BBTE rektora szerint az arra vonatkozó döntés, hogy legyen-e magyar nyelvű állami egyetem vagy sem, a kormány hatáskörébe tartozik. Úgy véli, a BBTE az európai normáknak megfelelő multikulturális intézmény, ami jól működik jelenlegi formájában. „A Bolyai Kezdeményező Bizottság nyílt levelével kapcsolatban a BBTE magyar vezetőségének nincs hivatalos álláspontja, de hivatkozhatunk a régebb megfogalmazottakra, mert a kérés nem új, csak éppen egy újabb beadvány jelent meg” – mondta Nagy László rektor-helyettes. Nem biztos, hogy jót tesz a magyar nyelvű oktatásnak, ha a Babes-Bolyai Tudományegyetemet kettéválasztjuk – mondta Nagy. /Debreczeni Hajnal, Antal Joós Erika: Nobel-aláírók a Bolyaiért? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

A négy évvel ezelőtt megválasztott vezetőséget erősítették meg tisztségében az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályának február 4-én tartott tisztújító közgyűlésén. A szakosztályt az elkövetkező négy év során is Kovács Dezső szájsebész professzor vezeti, alelnökök Egyed Zs. Imre és Gyéresi Árpád professzorok. A titkári teendőket Sipos Emese előadótanár látja el, a jegyző Szilágyi Tibor lesz. Az egyetlen változás, hogy a sepsiszentgyörgyi Albert István alelnök, kardiológus főorvos helyébe Borsa István csíkszeredai bőrgyógyász főorvos került. Kovács Dezső úgy látja, sikerült aktívabbá tenni az egyesületi tevékenységet. A 2002-es év során sikerült a központi EME keretén belül az autonómiát megvalósítani. Szakosztályuk az EME 7 szakosztálya közül a legnagyobb, jelenleg 900 taggal dicsekedhet. 15 területi csoportjuk közül a legaktívabb a szilágysomlyói, a székelyudvarhelyi, a nagyváradi, és a sepsiszentgyörgyi. A legeredményesebb munkát a családorvosok,(dr. Pongrácz Mária és dr. Kovács Beatrix) a fogorvosok (dr. Pongrácz Antal), a kardiológusok (dr. Benedek Imre) és a gyógyszerészek (dr. Péter H. Mária vezetésével) végezték. Az évente megtartott vándorgyűlések helyszíne 2002-ben és 2005-ben Marosvásárhely, 2003-ban Sepsiszentgyörgy, 2004-ben pedig Kolozsvár volt. A külföldi kollégák közül is évente 100–120-an részt vesznek a rendezvényeiken. 2002- től az Orvostudományi Értesítő szakmai kiadvány évente négy alkalommal megjelenő, országosan akkreditált folyóirattá vált. Ez azt jelenti, hogy az Értesítőben közölt dolgozatokat elfogadják a versenyvizsgákon, és a doktorandusok számára is pontot jelentenek. A vándorgyűléseken elhangzott dolgozatok mellett a Tudományos Diákköri Konferencián díjazott munkákat is közlik, s külföldi kollégáik is felajánlják dolgozataikat közlésre. Az elmúlt évben megalapították a Lencsés György Ars Medica-díjat. Az első plakettel és oklevéllel Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének kimagasló szakmai és tudományos tevékenységét ismerték el. Ebben az évben a Csőgör Lajos nevét viselő díjat és plakettet terveznek átnyújtani minden évfolyamról egy-egy végzősnek. Négy évvel ezelőtt a Stúdium Alapítvánnyal, a Bolyai Társasággal valamint a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetséggel közösen pályáztak egy orvosi és gyógyszerészeti szakkönyvtár megalapítására. Az EME tagsága kedvezményesen jut hozzá a könyvtári szolgáltatásokhoz, amibe az internet-hozzáférhetőség és az audiovizuális anyagok előkészítése is beletartozik. Az EME gondozásában az elmúlt négy évben jelentős szakkönyvek jelentek meg: Ferencz László: A belgyógyászati diagnosztika kézikönyve I-IV. kötet, Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai, Kelemen Hajnal, Gyéresi Árpád: Szervetlen gyógyszerészeti kémia. /Bodolai Gyöngyi: Centenáriumra készülnek. Tisztújítás az EME Orvos- és Gyógyszerésztudományi szakosztálya élén. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./

Hatvanéves lenne március 10-én a marosvásárhelyi Székely Színház. „Ha lenne” – tette hozzá Kárp György színművész, a Nemzeti Színház ügyvezető igazgatója. „Mi úgy tekintjük, hogy a Székely Színház jogutódja vagyunk” – mondta. 1946 tavaszán kezdte első évadját a Székely Színház. Az évfordulóra a vásárhelyi Tompa Miklós Társulat gálaműsorral emlékezik. Kovács Levente rendező a hatvan évet felölelő nagy produkciókból vett jeleneteket állít színpadra. A színház meghívja a vásárhelyi magyar társulat egykori, időközben Magyarországra áttelepedett rangos művészeit, Bács Ferencet, Tanai Bellát, Borbáth Ottíliát, Bálint Mártát, Ferenczy Csongort. Az évfordulóval egy időben lesz Marosvásárhelyen a Kisebbségi Színházi Fesztivál. A március 10-19. közötti seregszemlére meghívást kapott valamennyi erdélyi magyar hivatásos társulat, a vásárhelyi színművészeti egyetem magyar és román tagozata, továbbá a kolozsvári Magyar Opera, a Bukaresti Zsidó Színház, a Szebeni és a Temesvári Német Színház, a vásárhelyi Ariel Színház román és magyar tagozata, a kolozsvári Puck Bábszínház, és nem kizárt – egyeztetés folyik -, hogy ugyanakkor fog Marosvásárhelyen vendégszerepelni a budapesti József Attila Színház is. Az egykori Székely Színház a háború után olyan legendás hírű művészegyéniségeket szerződtetett Marosvásárhelyre, mint Tompa Miklós, Szabó Ernő, Kovács György, Borovszky Oszkár, Kőszegi Margit, Delly Ferenc, vagy a később jövők között (akik még életben vannak): Lohinszky Loránd, Tarr László, Szabó Duci, Tamás Ferenc, Nagy József. /Lokodi Imre: A 60. évfordulójára próbál a Székely Színház „unokája”. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

A Román Tudományos Akadémia február 6-án megünnepelte Gabriel Tepelea születésének 90. évfordulóját. A román lapok azonosan írtak életútjáról. Gabriel Tepelea tizenhét évesen lépett be a Nemzeti Parasztpártba, ahol csakhamar Iuliu Maniu elnök közeli munkatársa lett. “A kommunista diktatúra kezdetén, politikai tevékenysége miatt nehézbörtönre és vagyona elkobzására ítélték.” Innen az életrajzírók 1990-be vezérlik az olvasót, amikor Gabriel Tepelea akadémikus, számos egyetem díszdoktora, könyvtárnyi filológiai értekezés szerzője, parasztpárti parlamenti képviselő lett. A Maniu-bandák 1944 őszén Észak-Erdélyben mintegy 1500 magyart mészároltak le. A háromszéki Szárazajtáról, ahol fejszével fejezték le áldozataikat, Benkő Levente részletes dokumentumriportot közölt /Szárazajta, Kaláka Könyvek, Sepsiszentgyörgy, 1995/, de annak idején a román sajtó is írt erről: a Scanteia 1944. októberi lapszámaiban (a bandák bukaresti pere), valamint Mihai Fatu Sfarsit fara glorie (Dicstelen vég) című, a Parasztpárt történetéről szóló könyvében (Bukarest, 1972.). Úgyszintén könyvet írt Petre Turlea, a PUNR volt parlamenti képviselője, Vatra-ideológus, jelenleg a Nagy-Románia Párt házi történésze is. Ebben – Monumente non grata cím alatt (Bukarest, 1996.) – igyekezett tisztára mosni a Maniu-bandákat, mondván, hogy ezek a hazafias zászlóaljak valójában a rendet állították helyre Erdélyben. Bemutatta vezérüket, Gavrila Olteanut, aki a korabeli vádiratokban mint szadista pribék szerepelt. A vérszomjas különítményeket egy bukaresti agytröszt irányította. Ma is élő tagjainak nevét Petre Turlea gondosan elhallgatta. Azonban könyvének 26. lapján elszólta magát: a magyar vérre szomjas haditanács alelnöke Gabriel Tepelea volt. Mihai Pelin levéltári kutatásai alapján készült munkájában (Cartea alba a Securitatii) szintén fel-felbukkan Gabriel Tepelea neve. Gavrila Olteanu “parancsnok” 1946-ban öngyilkos lett a börtönben, Telepelát pedig most ünnepelte a Román Tudományos Akadémia. /Barabás István: Foltos történelmi dicsfény. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

A korrupcióellenes ügyészek hatáskörének korlátozásáról döntött a szenátus. A felsőházi honatyák 96:47 arányban leszavazták a 2005/134. számú kormányrendeletet, amely lehetővé tette, hogy a korrupcióellenes ügyészek eljárást indítsanak a parlament és a kormány tagjai ellen. Az alsóház már korábban elfogadta a jogszabályt, azonban a kérdésben a szenátus mondja ki a döntő szót. A rendelet elutasítása nyomán a Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) visszaalakul ügyészséggé (PNA), illetve kikerül a legfőbb ügyészség hatásköréből. “Ennek megakadályozására egyetlen mód van: kérni fogom Traian Basescu elnököt, küldje vissza a jogszabályt a felsőházba új megvitatás végett” – mondta Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök. /Törvényhozási puccsal zárul le a korrupcióellenes harc? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./ “Egyelőre mindenképpen érvényben marad a DNA létrehozásáról rendelkező kormányrendelet, a szenátus elutasító szavazata ellenére” – nyilatkozta Kibédi Katalin igazságügy-minisztériumi államtitkár. Kibédi elmondta, a törvényhozási folyamat csak az államelnök jóváhagyásával zárul le. /Kibédi: érvényben maradt a kormányrendelet. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

Adrian Nastase, a képviselőház elnöke minősíthetetlennek nevezte azt, hogy a hivatalos vádemelés előtt a korrupcióellenes ügyészek a képviselőháztól azt kérték, végezhessenek házkutatást villáiban. Február 9-én Monica Macovei igazságügy-miniszter arra kérte a képviselőház elnökét, engedélyezze a házkutatást Adrian Nastase villáiban. Nastase felesége, Dana ellen is büntetőjogi eljárást készül indítani a korrupciógyanús ügyben való bűnrészességért, csúszópénz elfogadása miatt kell bűntársként felelnie az igazságszolgáltatás előtt. /Házkutatás a Nastase-villákban? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

Aláírásgyűjtés indult Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, a Demokrata Párt elnöke nacionalista megnyilvánulásainak nemzetközi számonkérése érdekében a Transindex internetes újság honlapján, amelyet az Európai Néppárthoz juttatnak el. „Aggodalommal tölt el, hogy Emil Boc a nacionalista hangulatkeltést is eszköznek tekinti a politikai küzdelemben. (...) A PD az Európai Néppárt aspiránsa, viszont jelenlegi diskurzusuk nem egyeztethető össze az EPP politikai etalonjával. Kérjük, a PD teljes jogú tagságának elfogadása előtt kérjenek magyarázatot Boc úr és pártja megnyilvánulásai kapcsán” – áll a felhívásban, amelyet az első napon 155-en írtak alá. Emil Boc ugyanis koalíciós partnerének, az RMDSZ-nek a koalícióból való eltávolítását javasolra. Boc megnyilvánulásán a kolozsvári tanács RMDSZ-es tagjai is megütköztek. /Bálint B. Eszter: Aláírásokat gyűjtenek Emil Boc ellen. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kéri a kormányt, hogy március 15-ét nyilvánítsa munkaszüneti nappá Erdélyben. Az SZNT ezzel kapcsolatban levelet küldött Markó Béla kormányfő-helyettesnek. Az SZNT vezetősége szerint az erdélyi magyaroknak joguk van „a nemzeti ünnep zavartalan megrendezéséhez”, és ahhoz is, hogy a magyarlakta településeken március 15. munkaszüneti nap legyen, ezért kérik Markó Béla kormányfő-helyettest, hogy ennek érdekében tegyen törvényes intézkedéseket. A tanács minden erdélyi tanfelügyelőséghez eljuttat egy-egy kérést, hogy március 15-én a diákok részt vehessenek az ünnepségeken. /SZNT: nyilvánítsák munkaszüneti nappá március 15-ét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek február 13-án tölti be 60. évét. A vele készült beszélgetésben emlékezett, érettségi előtt másfél évvel döntötte el, hogy pap lesz. Lelkipásztornak készült és tanár lett. Márton Áron püspök továbbtanulásra küldte őt Rómába, hogy hazatérve tanár legyen a teológián, Gyulafehérváron. 1990-ben megindították a mai római katolikus szemináriumi líceumokat, amelyeknek az volt a céljuk, hogy átvegyék az 1948-ban bezárt katolikus gimnáziumok örökségét. 1996 óta a kolozsvári Babes–Bolyai Egyetemen is van római katolikus hittanárképző kar, az állam tartja fenn, de a tanárok kinevezéséhez egyházi jóváhagyás szükséges. Egyesek a jövőt abban látják, hogy az egyház inkább bentlakásokat, azaz katolikus kollégiumokat működtessen, mert az igazi nevelés inkább ott folyik. A tanítást pedig az államra kellene hagyni. Egyelőre mindkét téren haladnak, iskola és kollégium is van. Egyház és politika viszonyáról az érsek kifejtette: minden keresztény a társadalomban betöltött szerepében is megvallja hitét szóban és cselekedetben. A mindennapi politika tehát nem a papok dolga, hanem a politikusoké – ilyen értelemben az egyházé is, mert a keresztény politikus a politikában is kell hogy hitéről tanúságot tegyen. A kivándorlás ellen keveset tudnak tenni. A katolikus Caritas-szervezet az egyház szociális tanítását igyekszik megvalósítani: öregotthonok, árvaházak, gyermeknyaraltatók, otthoni beteggondozás, földműves ifjak külföldi felkészítése a hazai munkára, és még lehetne sorolni. Szent István király tíz egyházmegyét alapított, 1009-ben alapította az erdélyi püspökséget. A tíz között ez az egyetlen, amelyet nem székhelyéről nevezett el, hanem a tartományról: Erdély. Az alapítás ezredik évfordulója jó alkalom arra, „hogy megújuljunk lelkileg: erősödjünk meg hitünkben és nemzeti érzésünkben”, nyilatkozta az érsek. Arra a hírre, hogy XVI. Benedek pápa 2007-ben talán Romániába látogat, az érsek elmondta, hogy a Szentszék még nem nyilatkozott. 2007-ben Nagyszebenben szervezik meg az Európai Ökumenikus Nagygyűlést, erre az eseményre hívták meg a pápát. Amennyiben a pápa eljön Nagyszebenbe, látogatása az Európai Ökumenikus Nagygyűlésnek szól, és nem Romániának, sem Csíksomlyónak. /Takács Éva: Erősödjünk meg hitben és nemzeti érzésben. Születésnapi beszélgetés dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 10./ Dr. Jakubinyi György /sz. Máramarossziget, 1946. feb. 13./ Rómában folytatott tanulmányai után a budapesti Pázmány Péter Katolikus Akadémián doktorált. 1974-től püspöki kinevezéséig a gyulafehérvári „Megtestesült Bölcsességről” nevezett Hittudományi Főiskolán a szentírástudomány, valamint a héber és a görög nyelv professzora volt. 1990. április 29-én szentelték gyulafehérvári segédpüspökké. A pápa 1994. április 8-án nevezte ki gyulafehérvári érsekké, székfoglalására ugyanazon év április 21-én volt. Több könyve és szaktanulmánya jelent meg, ő lektorálta a Magyar Katolikus Püspöki Kar felkérésére az átdolgozott Ó- és Újszövetségi Szentírást is. /Fodor György piarista confrater: 60 éves dr. Jakubinyi György érsek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

Közel három évvel ezelőtt jegyezték be hivatalosan az Eurékát, a Kolozsvári Magyar Vállalkozók Egyesületét, melynek öttagú vezetősége van, és évente cserélődő elnöke. A jelenlegi soros elnök Vita László András okleveles elektromérnök, a Vitacom Electronics Kft. vezérigazgatója. Havonta egyszer találkoznak, és akkor döntik el, hogy a tagsági díjból összegyűlő alapot milyen támogatásra fordítsák. Legutóbb a válaszúti és a szamosújvári Téka szórványalapítványokat támogatták. /Ördög I. Béla: Közügyet közvetlenül szolgáló vagyonok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

Béres István területi RMDSZ-elnök, Máramarossziget alpolgármestere elmondta, hogy a város nem csak elnevezésében, hanem a valóságban is szigetet képez, s ez minden területre kihat, a kulturális életre is. Máramarosszigeten a legnagyobb gondot az idei költségvetés-csökkenés okozza. Nagy a lakáshiány. Nagyon régi a vízhálózat, így jelentős a vízveszteség. Ezért, szombat kivételével, minden éjszaka éjféltől hajnali ötig felfüggesztik a vízszolgáltatást Szigeten. A város kulturális téren is rosszul áll. Színjátszó körük nincs. A magyar gimnáziumban vannak különféle csoportok /énekkar, szavalócsoport stb./, ők szoktak különböző esteket összehozni. A Lemák Rudolf vezette hosszúmezői ifjúsági szervezet eléggé aktívnak mondható, de ők sem tudják teljesen kitölteni az űrt. A civil szervezetek megpróbálnak lelket lehelni a közösségbe, mint például a Hollósy Simon Művelődési Egylet. Megemlíthető az évente megjelenő Máramarosi havasok c. antológia. A Szigeti Turmix c. lap most nem jelenik meg, átszervezés alatt áll. Várady László szerkesztette egymaga, de egyedül nem lehet újságot csinálni. Még mindig óriási magyarellenes nyomás nehezedik ránk, vallotta Béres István. Még azt a kis pénzt is (400 millió lejt), amit a tanács a 2006-os költségvetésből a Leöwey Klára Gimnázium tetőszerkezetének a felújítására megszavazott, megkérdőjelezték. A Polgármesteri Hivatalon belül Béres Istvánnak egyedül kell felvennie a versenyt a többséggel. Köztudott, hogy Máramarosszigetet a múlt század elején többségében magyarok lakták, 30% volt a zsidó közösség, s csak 1-2% a románság aránya. A földek nagy része a magyarok és a zsidók kezében volt. Ezeket a földeket már kiadták. Elsősorban a református és a katolikus egyház egykori földjeit és vagyonát osztották ki, s most már nem akarják bolygatni a dolgot. Minden apróságba belekötöttek, olyasmibe például, hogy hiányzott egy helyrajz. Jelenleg a városban a magyarok aránya 17,8%-os. A kommunizmus utolsó éveiben külterületeket csatoltak a városhoz, románlakta településeket, olyan 4-5 ezer lakossal. Különben elérték volna a 20%-ot. Így történhetett meg, hogy Máramarosszigeten tavaly a Közlekedési Minisztérium megrendelte a kétnyelvű táblákat a vasútállomásokra, ebből nagy cirkusz kerekedett. Végül leszerelték a táblát, mert zavarta őket, hogy ki van írva: „Máramarossziget”. Ehhez nem lett volna joga az önkormányzatnak, de ez a szigeti valóság. /Tamási Attila: Máramarosszigeti valóság. Beszélgetés Béres István területi RMDSz-elnökkel, alpolgármesterrel. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), febr. 10./

A tavaly elhunyt Wielland Ferencre emlékeztek városában, Szatmárnémetiben. Egész nap fáradhatatlanul járta a várost ócska kerékpárján. A Máltai Segélyszolgálat nevében, a gondjaikra bízott négy szegény családdal és e családok összesen 23 gyermekével foglalkozott. A karitatív tevékenységet önzetlenül, szerényen végezte. Wielland Ferenc tavaly augusztus 13-án hunyt el, szülőfalujában, Nagymajtényban temették el, augusztus 17-én. Február 9-én Szatmárnémetiben a Máltai Segélyszolgálat házának egyik termében Thoroczkay Sándor és Pallai Kristóf leleplezték Wielland Ferencr Tarczi István által készített portréját. Jelen voltak az Antall József Baráti Társaság tagjai is. /Farkas Orsolya: Wielland Ferencre emlékeztek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 10./