“Illegitim érdekcsoportok erős befolyást fejtenek ki kormányszinten Romániában” – jelentette ki február 1-jén a Belügyminisztérium évi értékelőjén tartott beszédében Traian Basescu államelnök. Az elnök szerint a maffia típusú szervezkedések odáig mennek, hogy törvényeket fogadtatnak el a kormánnyal, ez a maga során pedig a parlamenttel, álindokokat hozva fel. Az államfő kemény támadást intézett a Calin Popescu-Tariceanu-kormány két minisztere ellen. Codrut Seres minisztert felkérte, hagyjon fel az előző kormányra emlékeztető gyakorlattal, ne próbáljon meg szerződéseket kötni anélkül, hogy tendert hirdessen rá. Basescu elnök kemény szavakkal bírálta Eugen Nicolaescu egészségügyi minisztert is. Az államelnök ugyanakkor megvédte Monica Macovei igazságügy-minisztert. /I.I.CS.: Tüzet nyitott a kormányra Traian Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

Kovászna megye lakosságának egyötödét sújtják a munkanélküliség rovására írható pszichés megbetegedések, ezen belül gyakori a depresszió és az öngyilkosság – állítja tavalyi éves jelentésében a Kovászna Megyei Közegészségügyi Igazgatóság. A megyében 45 ezer főt érintenek a 2005-ben regisztrált, országos viszonylatban magasnak számító, 8,7 százalékos munkanélküliség miatti panaszok. Gond Kovászna megyében a vidéki idős korú lakosság arányának növekedése. Pozitívum, hogy két éve a megye természetes szaporulata folyamatosan javul. Jelentősen visszaesett a csecsemőhalandóság 2005-ben, amikor az előző évi 15,77 ezrelékkel szemben 7 ezreléket könyveltek el. /Domokos Péter: Betegít a munkanélküliség. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

Hét területen írt ki pályázatot a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Communitas Alapítvány. Már működő magyar sajtótermékek megjelentetésük támogatására pályázhatnak. Művelődési tevékenységek között pályázható hagyományőrző rendezvények és képzések, műkedvelő- és hivatásos művészeti rendezvények, képzések és belföldi kiszállások résztámogatása, népfőiskolai képzés, a magyar humán kultúrával kapcsolatos versenyek, vetélkedők; a magyar kultúra jeles évfordulóinak megünneplése, közösségfejlesztő tevékenységek és magyar házak kulturális rendezvényeinek támogatása. Ifjúsági témakörökben egyebek mellett a hátrányos helyzetű régiókban tevékenykedő szervezetek programjai is kiemelt figyelmet kapnak. Szórványközösségeknek szórvány-táborközpontok működtetéséhez való hozzájárulására lehet pályázni. Szórványgondozó lelkészek utazási költségeinek résztámogatására is van lehetőség, továbbá oktatók, kutatók számára külföldi tudományos tanácskozásokra, fesztiválokra való kiutazás résztámogatására. /Alkotások, képzések, közösségi élet, szórványgondozás. Kiírta pályázatait a Communitas. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

Marosszentkirályról szülői panasz érkezett a szerkesztőségbe: egy hetedik osztály, többségében lányokból álló tanulóit gumibot fenyegetése mellett közel egy órán át vallatták a helyi rendőrőrsön, hogy egy diákcsíny elkövetőjének kilétét felderítsék. A rendőrségre az igazgatónő kérésére kísérték be a diákok többségét, s tartották ott, amíg a pénzbüntetéssel megfenyegetett hetedikesek közül egy lány végül is elmondta, hogy ki gyújtotta meg a madzagot. A szülők egy része felháborítónak tartja, hogy nem az osztályfőnököt és őket, szülőket hívatták, hanem egyenesen a rendőrséghez folyamodott az iskola. Sabau Silviu, a szentkirályi őrsöt vezető rendőr természetesnek találta, hogy a gyerekek között „rendet csináltak”. A rendőrök tagadták, hogy gumibotot használtak volna, fenyegetésről szó sem volt, állították. Crisan Maria igazgató közölte, mivel nem sikerült megtudnia, ki gyújtotta meg a szemétkosarat, értesítette a rendőrséget. Az igazgatónő rágalomnak nevezte, hogy a magyar tagozatos diákokat megkülönböztetné. Utólag elismeri, hogy tévedett, és kissé eltúlozta az igazság kiderítésének a módját. Szerinte ez nem tartozik a sajtóra. A gyerekek elmondták, hogy a rendőr a levegőben lóbált bottal próbált hatni rájuk, majd a rendőrőrsön egyeseknek le kellett guggolniok egymással szemben, az asztalra majd a székre tett tenyérrel, amelyek közé a bottal csapott oda a rendőr. /Bodolai Gyöngyi: Nevelés rendőri segédlettel? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./

Évek óta mérföldkőnek számít a székelyudvarhelyi tanács életében a város éves költségvetésének elfogadása. Az RMDSZ- frakció – egyfős fölényét kihasználva – rendre át tudta vinni az általa eszközölt módosításokat az eredeti, a polgármesteri hivatal szakosztályai által előterjesztett határozat-tervezetek helyett. Idén súlyosbodott a testületen belüli konfliktus, Péter Pál RMDSZ-tanácsos lemondása után ugyanis kiegyenlítődtek az erőviszonyok. A Polgári Frakció szorgalmazta, hogy a két frakció néhány hónapig próbáljon meg a várost érintő kérdésekben közös nevezőre jutni, együtt dolgozni. Az RMDSZ-frakció tanácsosai ellenben, arra hivatkozva, hogy a törvény értelmében jár nekik a megüresedett hely, nem hajlandók jelen körülmények között határozatokat hozni. Január 31-én volt a negyedik tanácsülés, amelyen érdemi munka nem történt. A polgári oldal továbbra is úgy véli, egyetlen járható út, ha megpróbálnak kompromisszumra jutni. /Szász Emese: Patthelyzet a tanácsban. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

Krassó-Szörény megyében megugrott az érdeklődés a magyar igazolványok iránt, tájékoztatott Costan Melánia, a resicabányai Tájékoztatási Iroda mindenese, 2005-ben 448 igazolványkérelmet iktatott, az új esztendő első hónapjában 71 kérelmet iktatott és továbbított, ami azt jelenti, hogy ugyanolyan nagy lett az érdeklődés a magyar igazolványok iránt, mint a kezdet kezdetén. Az iskolatámogatásokkal kapcsolatban a tavalyi tíz gyermek helyett idén húszan pályáznak erre az ösztöndíjra. Jelenleg romák adják a magyar tanulók döntő többségét. /Makay Botond: Megugrott az érdeklődés a magyar igazolványok iránt. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 2./

Kulturális eseményekben gazdag év köszöntött a vajdahunyadi magyarságra, jelezte Doboly Hella, vajdahunyadi EMKE-elnök. Márciusban kolozsvári vendégzenekar meghívásával készülnek megünnepelni a Bartók Béla évfordulót, illetve a Mozart emlékévet. A Hunyadi János év kapcsán szinte egész éves rendezvénysorozatra számíthatnak a vajdahunyadiak. Az ünnepségek sorát az 1956-os forradalom emléke előtt tisztelgő rendezvény zárja majd. /GBR: Gazdag kultúrév. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 2./

Másodszor is felmentették tisztségéből Száva Istvánt, a csíkszeredai Venczel József Szakközépiskola igazgatóját. Az előzmények 2004-re nyúlnak vissza, amikor a megyei tanfelügyelőség fegyelmi kérdések miatt – melyek között okirathamisítás, hasból, meg nem írt dolgozatokra adott jegyek és sorozatosan meg nem tartott órákért felvett fizetés szerepelt – felmentette igazgatói tisztségéből. Száva István beperelte a tanfelügyelőséget, és a pert megnyerte, ezért 2005 novemberében miniszteri rendelettel visszahelyezték tisztségébe a volt igazgatót. Az iskola munkaközösségének egy része azonban nem fogadta el a régi igazgató visszatérését, ők továbbra is Mara Zsuzsannával, az ideiglenesen kinevezett igazgatóval szeretnének dolgozni. Szerintük Száva István erkölcsi tisztaságát a bírósági döntés nem tudja visszaadni. Bondor István főtanfelügyelő bizottságot jelölt ki a helyzet tisztázására. Az iskola tanárai 28 aláírással levélben arról értesítették a tanfelügyelőséget, hogy nem zárják le a félévet, amennyiben továbbra is Száva István marad az igazgató. Végül Mihail Hardau tanügyminiszter aláírta a Száva István menesztéséről szóló rendeletet. A tanfelügyelőség a Venczel József Szakközépiskola élére más igazgatót nevez ki. /Takács Éva: Menesztették az iskolaigazgatót. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 2./

A Magyar Kultúra Napján a testvértelepülések jeleseit látják vendégül, így Kiskunfélegyházán a székelykeresztúri Kádár Dombi Péter kisplasztikáit állították ki. Fellépett a Kiskunfélegyházán élő Gulyás László, négytagú együttessel járja a világot, a nevük: Langaléta Garabonciások – ugyanis gólyalábakon járják az utcákat és a tereket. /(bölöni): Langaléta Garabonciások. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./

Az elmúlt évtizedben nemcsak Székelyudvarhely, hanem a környező települések többsége is ízléses, szép helységnévtáblát állított fel a bejáratoknál. Ezek leginkább kopjafás vagy székely kapus kis építmények, egyfajta vendégüdvözlők, ugyanakkor néhány helyen a testvértelepülések névsorát is tartalmazzák. A nagyobb városokban, illetve a megyehatároknál olyan táblákkal is lehet találkozni, amelyek az adott város vagy megye címerét is tartalmazzák. A vegyes lakosságú településeken még mindig megfigyelhető, hogy vagy a magyar feliratot bemázolták. Ezeken 15 év elteltével már rég túl kellett volna jutni. Az új helységnévtáblák legelterjedtebb formája a kopjafa: a legtöbb helységben kopjafa vagy kopjafák tartják a feliratot. /Katona Zoltán: Településjelző kopjafák, székely kapuk az utakon. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 2./

Romániában hivatalos adatok szerint tavaly 140 ezer ember telefonját hallgatták le. Ma már biztosak lehetünk abban, hogy a „kékszemű fiúk” figyelnek, hiszen bevallották, írta Román Győző. Legutóbb a liberális vállalkozó Dinu Patriciunak mondták az ügyészek, hogy ne beszéljen mellé, már 2003 derekától minden távbeszélőbe mondott szavát jegyzik. Azonban akkor még nem indult eljárás Patriciu ellen, márpedig az érvényes jogszabályok szerint csak ekkor adható ki törvényszéki jóváhagyás a lehallgatásra. Veszélyes, hogy Traian Basescu államelnök az utóbbi időkben a hírszerzőknek nagyobb hatalmat, tevékenységük ellenőrzésére pedig kevesebb lehetőséget adott. Az újságíró meggyőződése, hogy a magyar politikusok, újságírók, vállalkozók telefonbeszélgetései is vastag köteteket tesznek ki. Még akkor is, ha az RMDSZ kormányon van. Nemrégiben magyarul tudó fiatalokat szerződtetett a hírszerző iroda. /Román Győző: A fülelés folytatódik. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 3./

„Én azt látom, hogy egymástól lesik el az ötleteket a román és a szerb hatóságok, egymással versengenek abban, hogyan kövessenek el kényük-kedvük szerint törvénysértéseket velem szemben, ezt nem vagyok hajlandó tovább lenyelni, ha kell, akkor jövő héten Brüsszelbe utazom” – nyilatkozta Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) vezetője annak kapcsán, hogy a szerbiai hatóságok megtagadták a belépését az ország területére. Toroczkai a vajdasági Óbecsére akart menni, hogy Páll Sándor polgármesterrel együtt, ünnepélyes keretek között kitűzzék a városházára a Wittner Mária '56-os halálra ítélt hős által készített címeres nemzeti lobogót, amely december óta hivatalosan a vajdasági magyarság nemzeti szimbóluma. A történtek után a zászlót a határon adta át az óbecsei elöljárónak, így az eljutott a délvidéki városba. Szerbiából már másodszor tiltják ki, elmondása szerint az elsőről papírt kapott, az útlevelébe pecsét került, viszont ez utóbbiról a horgosi átkelő parancsnoka csak annyit tudott mondani, hogy utasítása van rá, amit végre kell hajtania. Toroczkai közölte, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének vezetősége levélben fog magyarázatot kérni a szerb belügyminisztériumtól, illetve kormánytól a történtek miatt. /Guther M, Ilona, Budapest: Toroczkait másodszor tiltják ki Szerbiából. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./Előző kitoloncolása: Tovább folytatódnak a vajdasági kihallgatások. = Krónika (Kolozsvár), 2004. okt. 29./

A parlament működéséről, a tavaszi ülésszak prioritásairól, az RMDSZ parlamenti szerepvállalásáról tanácskoztak február 1-jén Bukarestben az RMDSZ szenátorai és képviselői. Az RMDSZ törvényhozási prioritásai között szerepel a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet elfogadása a képviselőház által, valamint a decentralizációs törvénycsomag megszavazása. A szövetség szenátorai és képviselői ugyancsak fontosnak tartják az egészségügyi törvénycsomag elfogadását is. /Együttes RMDSZ-frakcióülés a parlamenti ülésszak kezdetén. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./

A zömében fiatal, marosvásárhelyi történészeket tömörítő Borsos Tamás Egyesület a színművészeti egyetemmel közösen olyan kerekasztal-sorozatot indított, amelynek célja megismerni a város és a szűkebb régió múltját. A Pálffy-házban február 1-jén Gagyi József kutató, a Sapientia tanára legújabb felfedezését, a budapesti Teleki László Alapítvány által őrzött kéziratot ismertette, az egykori Magyar Autonóm Tartomány kiadatlan monográfiáját. Az 1958-59-ben huszonegy szerző tanulmányából szerkesztett 225 oldalas kézirat „A Magyar Autonóm Tartomány a gazdasági fejlődés útján” címet viselte. Megjelenését Bukarestben leállították, a nyomdakész munkát bezúzták. A szerzők ellen hadjáratot indítottak, nacionalizmussal vádolták őket. /Antal Erika: Bezúzott monográfia az autonóm tartományról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./

Nincs igazuk a borúlátóknak, akik azt hirdetik, hogy nagyon megcsappan a könyvek iránti érdeklődés. Az igaz, kevesebb idő jut olvasásra. Elmúlt a hét szűk esztendő, szépirodalomból, szakkönyvekből bő a választék, már-már túlkínálat mutatkozik. Bárki bármilyen könyvhöz hozzájuthat, mégis viszonylag kevesen vásárolnak. Két katalógus áll a magyar érdeklődők rendelkezésére, egyiket az Erdélyi Magyar Könyvklub, másikat /Erdélyi Könyvek Katalógusa/ a Romániai Magyar Könyves Céh adja ki. Az Erdélyi Magyar Könyvklub idei első évnegyedi katalógusában bő a kínálat. Elsősorban magyarországi kiadók könyveit (de nem csak) ajánlják, postán, telefonon, faxon, e-mail-en, interneten is lehet rendelni. Az Erdélyi Könyvek Katalógusa, a múlt év végi marosvásárhelyi könyvvásárra készült igényes katalógus, kilenc erdélyi magyar könyvkiadó legújabb könyvtermését mutatja be. /Borbély László: Könyves kínálat. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./

Amennyiben a baróti polgármesteri hivatal nem talál megfelelő területet Miklósváron a művelődési otthon felépítésére, akkor azt a Kálnoky Alapítvány biztosítja, illetve elkészíti az építészeti tervet is – állapodtak meg a felek két esztendővel ezelőtt. Február 1-jén gróf Kálnoky Tibor, a pénzügyi bizottság tagjai és Pál István miklósvári képviselő ebben az ügyben folytattak nem hivatalos megbeszélést.  A szövetkezeti épülettel szemben Kálnoky Tibor által felajánlott területet fekvése és a megközelítés szempontjából megfelelőnek találták az önkormányzati képviselők, csak azt kifogásolták, hogy mindössze 625 négyzetméter, s így nem lehet megfelelő zöldövezetet és parkolót kialakítani. Kálnoky Tibor elmondta, bár a tulajdonában levő terület nagyobb, de azon Miklósvár egyik legrégebben épített háza áll, a többit nem hajlandó átengedni. Az 1811-ben épült ingatlant fel akarja újítani. Végül megegyeztek: a területet csak telekkönyvileg osztják meg, de kerítés nem fogja elválasztani, így mindkét fél szabadon használhatja a másik tulajdonát. Zakariás Attila építész által készített tervek alapján Erdővidék legszebb művelődési otthona készül Miklósváron, lesz benne 130 férőhelyes előadóterem színpaddal, karzattal, illetve konyha és mosdó is. /(hecser): Megvan a terület – kész a terv. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 3./

Torja turisztikai vonzerejének további növelése a legfontosabb távlati célkitűzése a helyi önkormányzatnak, ezt Daragus Attila alpolgármester nyilatkozatában megerősítette. A törekvésnek már van eredménye, hiszen Torja bejáratánál áll a világ legnagyobb székely kapuja, ez valószínűleg számos turistabuszt „állít meg” egy-két emlékfotó erejéig, de egyre jobb az út Bálványosfürdő felé is. A helyi turizmus fejlesztésének tervében természetesen Futásfalva is szerepel, a kis települést a torjai önkormányzat tájfaluvá kívánja alakítani. Tifán Lajos plébános kiváló munkát végez Futásfalván, rendbe rakta többek közt a főteret, és berendezett egy úgynevezett tájszobát is, ahová régiségeket gyűjtött a faluból. Ugyanitt egy rózsafüzér-kiállítást is megtekinthetnek az érdeklődők. Futásfalva lakosságának 70-80%-a idős nyugdíjasokból áll, jó pár év múlva egyre több vidéki háznak való épület lesz itt eladó. /Gyergyai Csaba: Tájfaluvá avatnák Futásfalvát. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 3./

Kommandó útikalauz /Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ a falu természeti és épített környezetét mutatja be. Az 56 oldalas kiadványban külön fejezetet található a Kovászna-Kommandó túraútról, a kommandói és Kommandó-körüli sétákról. A környék részletes térképe sem hiányzik a füzetből, a térképeket Kisgyörgy Zoltán sepsiszentgyörgyi geológus készítette. /Dimény Árpád: Útikalauz Kommandóról. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 3./

Júniusban fogják megünnepelni Resicabányán a helyi rádió működésének 10. évfordulóját. Az 1996-ban megindult heti egyszeri – akkor tizenöt perces – magyar adás mellé még hét nemzeti vagy etnikai kisebbség sorakozott föl, ma már heti húsz-húsz perces adásidővel. A munkatársi gárda az akkori néhány helyett ma tizennyolc alkalmazott és ugyanannyi külső munkatárs. A resicabányai stúdiót ma kiegészíti a herkulesfürdői, a teregovai stúdió és a temesvári ortodox érsekségen működő stúdió, illetve a boksánbányai, oravicabányai és karánsebesi fiókszerkesztőség. Makay Botond a magyar adás szerkesztője feleségével, Ilonával. /Szakmáry Károly: Idén tízéves a Rádió Resica. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./

Könczei Árpád Sepsiszentgyörgyön 1995 februárjáig, öt évig vezette a Háromszék Néptáncegyüttest, majd átköltözött Budapestre. 1995 februárjától a Duna Televízió szerkesztőjeként dolgozik, mondta el a vele készült beszélgetésben. Azóta visszajár, többek között Sepsiszentgyörgyre is, a színházhoz, de régi együtteséhez is. Jó kapcsolata alakult ki Bocsárdi Lászlóval, rendszeres munkatársa lett, Könczei írta a zenét. De nemcsak vele dolgozott, hanem a gyergyószentmiklósi Figurával is, s Parászka Miklóssal a Csíki Játékszínben, Kövesdi István rendezéseinél is közreműködött, négy különféle szatmári darabhoz is szerezhetett zenét. A Háromszék együttes sorra mutatta be Könczei táncjátékait, az Ábelt, a színházzal közösen a Vérnászt, Orza Calin Tündérálom című művét, s az Ördögváltozás Csíkban címűt. Könczei  különösen 2000 óta sokat dolgozik itthon, évente 120–140 napot. Közben a Duna Televízió mellett büszke a Talentum sorozatban készített portréira – Orbán Györggyel, Demény Attilával, Jurovits Tamás koreográfussal, Tompa Gábor rendezővel készíthetett műsort, azután Kiss B. Attila operaénekessel, Kosztándi Jenő festőművésszel, Balogh József cimbalomművésszel. 1998-tól hat évig (2005 januárjáig) a Maros együttes művészeti vezetője is volt. Ez a legrégibb együttes Erdélyben, a kilencvenes években nehéz helyzetbe kerültek, nem volt koreográfusuk. Végül azért jött el onnan, mert  nem tudta elérni a magyar tagozat önállóságát. A Maros együttesben együtt van a román és a magyar tagozat, s amint a közmondás is jól mondja: közös lónak túros a háta. A két tagozat közötti felfogásbeli a különbség. A magyar folklór az elmúlt években elindult egy új irányba, míg a románoknál nem alakult ki a tudományos kutatási igény. Megrekedtek valahol a Megéneklünk, Románia fesztiválok szintjén. A Maros együttesnél arra számított, hogy az RMDSZ mellé áll, támogatja az önállósulási törekvést, de nem így történt. Erdélyben jelenleg öt hivatásos magyar táncegyüttes működik: a Maros, a Hargita, a Háromszék, a Táncműhely és a nagyváradi Táncegyüttes. Működésük nincs összehangolva. Könczei zeneszerzőként is bemutatkozott, bemutatták Rapszódia című, tárogatóra és zenekarra írott művét, amelyet Kiss Gy. László klarinét- és szaxofonművész felkérésére írt. A másik művét, A fejedelem táncát Selmeczi György rendelte a nyírbátori zenekari napokra. /Bogdán László: Egy áttáncolt élet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./

A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Fenichel Sámuel Önképzőkörének vezetője, Dvorácsek Ágoston, egyik tanítványa, Györke Zsuzsanna és Józsa Miklós nyugalmazott magyartanár vett részt a tizenöt éves múltra visszatekintő Aranyosgyéresi Népfőiskola február elsejei rendezvényén. A református templomban népes közönség gyűlt össze. Az Áprily emlékek Nagyenyeden című felolvasást Dvorácsek Ágoston vetítettképes bemutatója követte. A XII-es Györke Zsuzsanna a torockószentgyörgyi népi gyógymódokról és babonákról saját gyűjtése alapján készült dolgozatát olvasta fel. A kérdésekre válaszolva Dvorácsek Ágoston ismertette a Bethlen Kollégium mai helyzetét és a jövő évi beiskolázási tervet. /Józsa Miklós: Nagyenyedi hangulat az Aranyosgyéresi Népfőiskolán. Bethlen Gábor emléke elevenen él a hallgatóság körében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

A csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó két kiadványát: Kozma Mária A jóság síró vágya és Gaal György Kolozsvár vonzásában című kötetét mutatták be Kolozsváron a Gaudeamus könyvesboltban. Kozma Mária regénye először 1994-ben jelent meg. Balázs Imre József a kötetről elmondta, a regény arra a kérdésre próbál választ adni: hogyan lehet megírni a kommunizmus és a rendszerváltás regényét? Nincs általános válasz, sokan próbálkoznak vele. A szerző bevallotta a hallgatóságnak: úgy véli, a változás győztesei jórészt azok, akik korábban is „fennforogtak”. Gaal György érdeklődésének, munkásságának középpontjában Kolozsvár áll, a Kolozsvár vonzásában című, legújabban megjelent kötete húsz év alatt különféle alkalmakra íródott tanulmányok, művelődéstörténeti írások gyűjteménye. A szerző tollán át megszólalnak a kövek, kertek, épületek, utcák – fogalmazott a kötetet ismertető Cseke Péter. A méltató elmondta: úgy véli, Asztalos Lajos és Gaal György tevékenységének tulajdonítható, hogy a kolozsváriak tudatába, a nyelvhasználatba lassanként visszatérnek az egykori utca- és épületnevek. /F. I.: „A múlt nem mögöttünk, alattunk van; azon állunk”. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./ Emlékeztető: Asztalos Lajos Kolozsvár. Helynév- és településtörténeti adattár /Kolozsvár Társaság – Polis Kiadó, Kolozsvár, 2004/

Frunda Györgynek nem csak az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében (ETPK) betöltött, hanem szenátori státusának megvonását is fontolgatják egyesek. A felháborodást az ETPK-nak a nemzeti kisebbségekre vonatkozó ajánlása váltotta ki, amely Frunda kezdeményezésére született. Nicolae Popa, a Konzervatív Párt alelnöke, Fehér megyei parlamenti képviselő kérte Frunda György RMDSZ-szenátor ETPK-megfigyelői státusának megvonását, aki szerinte tevékenységével árt Románia nemzeti érdekeinek. Cozmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának (NKP) elnöke kijelentette, Frunda György RMDSZ-szenátor megszegte a parlamentben letett hűségesküt, ezért javasolni fogja, hogy a szenátor mandátumáról induljon jogi vita. Adrian Severin szociáldemokrata párti képviselő azzal igyekezett csitítani a nacionalistákat, hogy az ET ajánlása köszönő viszonyban sincs Frunda eredeti kezdeményezésével. Severin szerint ugyanis Frunda javaslatának a második, az „európaibb” változatát fogadta el a tanács, nem pedig az elsőt, amit ő maga is etnocentrikusnak, szeparatistának minősített Severin elítélte mindazokat, köztük a demokrata Emil Bocot is, akik ismét felkorbácsolják a nacionalista kedélyeket. Oana Marinescu, kormányszóvivő is nyugalomra intett: az ET Parlamenti Közgyűlése által elfogadott dokumentum mindaddig nem érvényes, ameddig az ET miniszteri tanácsa is el nem fogadja. Frunda György korábban kifejtette: nem speciálisan Románia számára készült ez az ajánlás, hanem az ET valamennyi tagországa számára. Elmondta: az RMDSZ-nek az álláspontja ismeretes, ami Romániának egységes nemzetállamként való önmeghatározását illeti. A szövetség mindig is azt javasolta, hogy módosítsák az Alkotmánynak ezt a passzusát, hiszen Romániában nagyon sok nemzetiség él. A szenátor emlékeztetett: az Európai Unió egyetlen tagállama sem határozza meg ily módon önmagát. /Folytatódik az RMDSZ-ellenes hisztéria. Frunda szenátori tisztségének megvonásával fenyegetőznek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

Basescu elnök ukrajnai látogatása során felkereste az ukrajnai román közösséget, és Juscsenko elnökkel tárgyalt róluk. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint Cernauti lakossága 236 691 lelket számol, ebből 10 533-an vallották magukat románnak. Cernauti tartományban 42 román óvoda működik, Herba rajonban 30 román tannyelvű iskola, Cernauti-ban négy, az előbbiek 5166, az utóbbiak 640 tanulóval. Basescu ígéretet csikart ki arról, hogy az ottani román kisebbségnek legyen parlamenti képviselete; továbbá a cernauti-i konzulátusra diplomatát küld azzal a kizárólagos céllal, hogy a román kisebbség ügyeivel foglalkozzon. Ugyanazokban a napokban, amikor Basescu elnök Ukrajnában a román nemzeti kisebbség gondjaival is foglalkozott, Bukarestben egy párt a képviselőházban, a szenátusban és a külügyminiszternél feljelentette Frundát, amiért az Európai Tanácsban a kisebbségek ügyét képviselte. /Kilin Sándor: Mérce. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./

Traian Basescu elnök ukrajnai látogatása során több ízben napirendre került az ottani, mintegy 500 ezer főnyi román kisebbség helyzete. Cernauti-i beszédében rámutatott: a román kormány rendelkezik a határon túli nemzetrészek támogatásához szükséges pénzalapokkal. Hrusauti község lakossága román nemzeti zászlókkal várta vendégét, aki rögtönzött beszédében kijelentette: „Mikor Cernauti és Chisinau nevét kiejtjük, lelkünk egy darabja szólal meg.” A cernauti-i egyetemen tartott előadásában Basescu elnök sokallta az ukrajnai románok 24 szervezetét, mondván, hogy ha egyetlen érdekvédelmi szövetségbe tömörülnének, sokkal nagyobb szavuk lehetne, és az anyaország is jobban segíthetné őket. 2000-ben Mihai Razvan Ungureanu (jelenleg külügyminiszter, akkor államtitkár) 35 tagú küldöttség élén Ukrajnába látogatott. Hazatérte után interjújában rámutatott: „Ottani nemzetrészünk révén jószomszédsági kapcsolatokat építünk ki Ukrajnával. Másfél tonna román könyvet és néhány számítógépet vittem ajándékba nekik. Arra kértük az ottani hatóságokat, hogy növeljék meg az ungvári rádió és televízió román nyelvű műsorának adásidejét, az ukrajnai románok kitehessék nemzeti jelképeiket, kértem egy állami finanszírozású román újság beindítását. Örülnék, ha Bukovina helységei, Cernauti utcái visszakapnák eredeti román nevüket.” Közben 2000. április 14-én Kovászna megyei románok egy csoportja tüntetést szervezett Sepsiszentgyörgyön, hogy a háromszéki utcák ne kapjanak magyar elnevezést. 2005. december 12-én Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt szenátorának törvénytervezete be akarta tiltani az erdélyi helységek és utcák magyar elnevezését azzal az indokkal, hogy ez a Horthy-korszak öröksége. A javaslatot mind a szenátus, mind a képviselőház leszavazta. A Ziua bukaresti lap 1998. szeptember 11-i száma szerint az ukrajnai románság helyzete tarthatatlan. Iskoláiból hiányzanak a román nemzeti jelképek, a gyermekeknek reggelenként az ukrán himnuszt kell énekelniük. Egyre kevesebb az önálló román iskola, ukrán tagozatok létesítésével a hatóságok fokozatosan felszámolják ezeket. A Jurnalul National lap 2005. november 11-i száma megállapította, hogy Ukrajnában az önálló román iskolák rendre megszűnnek azáltal, hogy ukrán osztályok indulnak be. 1997. novemberében Valeriu Tabara képviselő, a PUNR elnöke bizalmatlansági indítványt nyújtott be Hargita-Kovászna románságának „súlyos helyzetével” kapcsolatban. Eszerint az önálló magyar iskolák létrehozása súlyos tévedés volt, csakis az RMDSZ agresszív, szeparatista politikájának eredménye, ezért ezt a szélsőséges pártot ki kell iktatni a politikai életből. A tervezetet a parlament leszavazta. /Barabás István: Ukrajnai leckék. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

Frunda György elmondta, hogyan készítette el a nemzet fogalmával kapcsolatos ET jelentését. A tervezetben felvezette, hogy kialakult két nemzetfelfogás, az egyik a francia típusú egy nemzet egy ország koncepció, a másik a német, mely szerint a nemzet részei átterjedhetnek országhatárokon túl is. Ő a modernebb felfogást javasolta, amely arról szól, hogy állam és állampolgár közt szerződés van, mindkettőnek van joga és kötelessége, de ez a szerződés nem zárhatja ki a multietnicitást. A négy ország, amely még nem írta alá a kisebbségi keretegyezményt – Franciaország, Törökország, Monaco és Belgium – nem örvendett Frunda jelentésének. Frunda kiemelte, hogy nemcsak a magyar kisebbség használhatja fel az áltaka készített ajánlás előírásait, hanem bármelyik kisebbség. A jelentés sürgeti a tagországokat, írják alá a négy legfontosabb nemzetközi egyezményt, amely kisebbségi jogokat orvosol. Ez a keretegyezmény, a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája, az önkormányzati európai charta és a 1998/43-as ajánlás a területi autonómiáról és a helyi különleges státusról. Az ajánlásban Frunda felkérte a tagországokat: ha szükséges, módosítsák az alkotmányt, ne nevezzék országukat nemzetállamnak, biztosítsák a nemzeti közösségeknek a kulturális jogokat, beleértve a kulturális autonómiát is. Frunda hangsúlyozta, kellenek olyan minimumstandardok, amelyek alapján megállapítható, milyen jogai kell legyenek a nemzeti közösségeknek. Azonban Európa még nem elég toleráns ennek elfogadásához. /Isán István Csongor: Frunda György: Európa még nem eléggé toleráns. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

Regionális önkormányzatok az európai stabilitás és jólét szolgálatában címen rendezett nemzetközi konferenciát Budapesten a Duna Televízió és a Magyar Tudományos Akadémia /MTA/ húsvétkor induló Autonómia csatorna előzeteseként. – A kisebbségek problémájának megoldása az Európai Unió keretein belül nem csak a kisebbségek érdeke, hanem egész Európáé – jelentette ki Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke. Az előadók a téma nemzetközi szaktekintélyei voltak, illetve kisebbségi és többségi politikusok Olaszországból, Spanyolországból, Finnországból, Svájcból, az Európa Tanácstól, Magyarországról és a vele szomszédos országokból. A svájci Komlóssy József szerint a dél-tiroliaknak három fő tényező együttes hatásának eredményeként sikerült elérni céljukat: egységesen léptek fel, másik tényező az élni akarás, a jövőkép, a harmadik pedig azt, hogy „Bécs – függetlenül attól, hogy milyen kormány volt hatalmon – mindenkor ott állt a dél-tiroli követelések mögött”. Gál Kinga, az Európai Parlament képviselője hangsúlyozta: az EU nem fogja megoldani a kisebbségek problémáit, viszont esélyt adhat ezek rendezésére, ha a közösségek tudnak élni a lehetőségekkel. Szarka László, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója kiemelte, a konferencián elhangzottak alapján megfogalmazható tanulság az volt, hogy „a nemzetállamok kezdenek megszelídülni”, amihez nagymértékben a kisebbségek is hozzá tudnak járulni. Romániából többek között Varga Attila RMDSZ-képviselő, Tőkés László püspök és Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke szólalt fel. /Guther Ilona, Budapest: Szelíd nemzetállamok? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

A sokat vitatott verespataki aranykitermelés projektjét a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) szakemberei a napokban a helyi és a központi média munkatársainak is bemutatták. Az RMGC szerint, amennyiben idén megkapják a környezetvédelmi engedélyt, 2007-ben elkezdhetik a munkálatokat. Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter szerint a környezetvédelmi engedélyt csak akkor kaphatja meg a projekt, ha tisztázzák a bánya leendő területének tulajdonjogát, és biztosítják a szaktárcát, hogy a bányászat nem okoz majd környezeti károkat. A verespataki bányaprojektet ellenző Alburnus Maior Egyesület és a Jogforrás Központ felszólította a Környezetvédelmi Minisztériumot, hogy függessze fel a verespataki bányaberuházás engedélyezési eljárását. A 80 százalékban kanadai érdekeltségű bányavállalat eddig több mint 35 millió dollárt fordított geológiai tanulmányokra és 9 milliót történelmi feltárásokra. Verespatakon a magyaroknak nehezen szólalnak meg anyanyelvükön. Pálfi Árpád unitárius tiszteletes, aki az utóbbi 17 évben talán kétszer temetett magyarul, románul prédikál. Magyar óvoda és iskola nincs a településen. Verspatakon 21 unitárius, egyetlen református és mintegy 60 katolikus él, tájékoztatott a lelkész. Az egyházfők egyezséget kötöttek arra vonatkozólag, hogy amíg az utolsó hívő nem távozik, nem állnak szóba a bányatársasággal – mondta Pálfi tiszteletes. Verespatak 960 házának 40 százalékát az RMGC már felvásárolta. /T. A.: Aranyláz kanadai módra. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

A Népszabadság értesülése szerint a fagy miatt megrepedezett csőhálózatból került a szabadba – egyelőre ismeretlen mennyiségű – cián a nagybányai Transgoldnál. A Transgold vállalat és Máramaros megye vezetői ezt tagadták, ennek ellenére szabad szemmel is látható a jégcsapokba dermedt a folyadék, írta a lap helyszínen járt tudósítója. A csövek mentén vödrökben próbálják összegyűjteni a megfagyott ciános folyadékot. A fehér havon tisztán látható, ahogy a ciános, mérgező anyag széles medret vájt magának a vezetéktől a Zazar folyóig. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./

Az aradi Máltai Segélyszolgálat február 4-én tartott közgyűlésén sok adat hangzott el 2005. évi tevékenységükről. A külföldről kapott szállítmányokban 62 649 kilogrammnyi segély érkezett, tavaly 560 személy részesült orvosi ellátásban, kapott gyógyszert stb. A számok azonban kevéssé érzékeltetik a segélyszolgálat önkénteseinek önfeláldozó munkáját, másrészt azt az örömet, amelyet az elesettek, rászorulók éreznek munkájuk nyomán. Sándor Tivadar gáji plébános elmondta: a gáji plébánia mellett befejezendő épületrészt a máltaiak rendelkezésére bocsátja. /-r –a: Máltaiak egy éve. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./