"Október elején Pál Árpád polgármester összehívta Gyergyószentmiklóson a Művelődési Központ tevékenységében érdekelt művészeti intézményeket és csoportokat. A Figura Stúdió Színház ugyanis beadványban kérte az önkormányzattól, hogy az ő igazgatásuk alatt működjön a jövőben a művelődési ház. A kérdés éles vitát váltott ki. A város sokat fordít a színházra, ez nagy áldozat, az önkormányzat bevételének 20%-át fordítja kultúrára, többet, mint bármelyik város Romániában. A művelődési központ sorsáról a városi tanács okt. 30-i ülésén fog dönteni. /Gál Éva Emese: Mi lesz veled, Művelődési Központ? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./"

"Okt. 11-én Marosvásárhelyen sokan megjelentek a Nagy Pál-emlékkiállítás megnyitóján, amely a festő, művészpedagógus, művészeti író sokoldalú egyéniségét, gazdag életművét idézte fel. A tárlaton Nagy Pál festményei mellett grafikáiból, plakátterveiből, vázlataiból is bőséges válogatást láthatnak az érdeklődők. /(nk): Telt ház a Kultúrpalota galériáiban. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./ "

"Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) marosvásárhelyi ülésén állásfoglalást fogadott el, amelyben leszögezték: nem támogatják a székely vagy magyar nemzeti tanácsok megalakulását, továbbá az RMDSZ helyi, területi és országos tisztségviselői nem vehetnek részt ezekben a testületekben, s azok létrejöttét semmilyen formában sem támogathatják. A döntésről az RMDSZ belső ellenzéke, Szilágyi Zsolt képviselő kijelentette: az SZKT döntését az RMDSZ történetének egyik legszégyenteljesebb határozatának tartja. Ugyanis az autonómiáért folyó küzdelem olyan nemzetpolitikai cél, amelynek minden magyart össze kellene kötnie. A román karhatalom megfélemlítő akciója mellett most már az RMDSZ vezetősége is meg kívánja félemlíteni azokat, akik az autonómiáért tenni is kívánnak valamit. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) éppen azt az autonómia-elképzelést vállalja fel, amely már 1990-től szerepel az RMDSZ programjában is. Szilágyi nem tartja kizártnak annak a lehetőségét sem, hogy a szóban forgó döntést valamilyen kormánypárti sugallatra hozták volna. Az EMNT és az SZNT nem fog indulni a választásokon, ezt Szilágyi elmondta az SZKT-n is. A tanács azért jön létre, hogy az erdélyi magyarok autonómiaigényét megjelenítse. A különböző polgári egyesületek és szervezetek viszont részt vennének a választásokon. Szándékos, hogy egyesek összekeverik a polgári egyesületeket, szövetségeket, illetve a Reform Mozgalmat (RM) az EMNT-vel. Az EMNT végül is összefogó ernyője kell hogy legyen az erdélyi magyar autonómiát támogató politikusoknak. Első lépésként az autonómia megvalósítására vonatkozó törvénytervezetet kell kidolgozni és benyújtani a román parlamenthez. A totalitárius államra jellemző eszközökkel figyelik és próbálják megfélemlíteni azokat az embereket, magyarokat, akik az RMDSZ hivatalos csúcsvezetésének politikájától eltérően az autonómiáért akarnak tenni is valamit. A székelyudvarhelyi fórum alkalmával maga Adrian Nastase miniszterelnök fenyegetett főügyészi eljárással, de végül is ez nem következett be. Az EMNT a szilágysági fórumon felhívást fogadott el az alkotmánymódosítással kapcsolatban. Tekintettel arra, hogy a nemzetállami megfogalmazás nem került ki az alkotmányból, az új alaptörvény az erdélyi magyarokat nem ismeri el államalkotó tényezőnek, továbbá nem ismeri el az autonómiához való jogot és a regionalizmust, mint szervező elvet, ezért a felhívásban azt tanácsolják: a magyarok menjenek el és szavazzanak az alkotmánymódosítás ellen. /Papp Annamária: Szilágyi: Szégyenteljes az SZKT döntése. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./"

"Az Evenimentul Zilei napilap hasábjain látott nyomdafestéket a rendőrségre bekísért plakátolók ügyével kapcsolatos első hatósági vélemény. Dan Petru marosvásárhelyi táblabírósági főügyész elmondta, Fodor Imrét, Tőkés Andrást és Andrássy Árpádot az alkotmányos rend megbontásával gyanúsítják, melyért öttől 15 évig terjedő börtönbüntetést róhat ki ellenük a bíróság. "Régóta figyeljük ezeket a személyeket, mert olyan információink vannak, hogy törvényellenes tevékenységet folytatnak. Egyelőre még nem tartóztatjuk le őket, de a vizsgálatot folytatjuk" - jelentette ki a főügyész. Határozottan állt ki a meghurcoltak és a jogállamiság mellett Smaranda Enache, a Pro Europa Liga (PEL) társelnöke. "Románia demokratikus állam, és a demokratikus intézményeinek nem áll jogukban etnikai vagy politikai alapon hátrányos megkülönböztetésben részesíteni az állampolgárokat" - hangsúlyozta. Bármilyen plakát kiragasztásához a helyi polgármesteri hivatal adhat jóváhagyást, aminek fejében az illető magánszemély vagy csoport egy adott pénzösszeget köteles fizetni. A plakátok kiragasztását csakis a polgármesteri hivatal vagy az önkormányzat ellenőrizheti, abba a rendőrségnek vagy az ügyészségnek nincs beleszólása. Smaranda Enache úgy vélte, Fodor Imre etnikai meghurcoltatás áldozata lett. "Az a diszkrimináció, ami az alpolgármestert, illetve a többi személyt érte Európa-ellenes, szélsőséges, szekus, kommunista, a román- magyar viszonyt aláásó cselekedet" - hangsúlyozta Samaranda Enache, aki azt is elmondta, a PEL, akárcsak más civil szervezetek, nemzetközi fórumokhoz fordul az esettel, hiszen politikai terrorizmusról van szó, ami ellen határozottan tiltakozni kell. /PEL: politikai terrorizmus. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./"

"A Magyar Ifjúsági Tanács szerepe és feladata a romániai magyar ifjúság érdekképviselete, emiatt állást foglalt alkotmánymódosítás ügyében. A módosított alkotmány az erdélyi magyar nemzeti közösséget továbbra sem ismeri el államalkotó társnemzetként, nem biztosítja az e jogállásból fakadó teljes egyenrangúságot, sem az autonóm közösségi élet törvényes alapját. A módosított alkotmány megerősíti Románia egységes nemzetállami jellegét. Az alkotmány szerint "Az állam alapja a román nép egysége és állampolgárainak szolidaritása"; "A nemzeti szuverenitás a román nép sajátja" stb. Minderre öntudatos erdélyi magyarokként nem szavazhatunk igennel - olvasható a MIT nyilatkozatában. A kormánypárt és a vele együttműködő RMDSZ-vezetőség az erdélyi magyarságot az alkotmánymódosításról egyoldalúan tájékoztatta. /A MIT nyilatkozata. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 14./"

"Az aradi Szabadság-szobor visszaállításának Bukarestből történő lefújása után három romániai értelmiségi, a bukaresti Gabriel Andreescu és Ágoston Hugó, valamint a sepsiszentgyörgyi-brassói-bukaresti Bíró Béla nyílt levélben szólította fel Markó Bélát, hogy az RMDSZ semmilyen körülmények között se szakítsa meg az együttműködést a kormányzó román Szociáldemokrata Párttal. Andreescu, a Soros Alapítvány romániai megbízottja, Ágoston, az RMDSZ delegáltja a Román Rádió igazgatótanácsában, Bíró, az MSZP-SZDSZ-koalíció romániai ideológusa jelentéktelen érzelmi kérdésnek minősítette a szoborügyben az erdélyi magyarság - és az összmagyarság - által elszenvedett újabb megaláztatást. A balkáni politikai ügyeskedés és alkudozás, a dörgölőzés és megalkuvás mellett kardoskodó hármaknak Szilágyi N. Sándor kolozsvári nyelvész, egyetemi professzor adott frappáns választ a sajtóban, egyebek mellett kimondva: elfogadhatatlan az a "rommagyar" értelmiségi álláspont, hogy a magyarok vegyék végre tudomásul és törődjenek bele abba, hogy ők semmit sem csinálhatnak Romániában a többségi nemzet engedélye nélkül. A nyílt levél megfogalmazói szerint egy ilyen apró interetnikai koccanásért igazán kár volna cserben hagyni Adrian Paunescu pártját. /Nits Árpád: (cím nélkül). = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 14./"

"A Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek Kongregációja egyszerű fogadalmas női szerzetesrend. A két világháború közti időszakban a Notre-Dame apácák a Bánságban több óvodát, illetve iskolát is fenntartottak, 1990 után a szerzetesrend mégis arra kényszerült, hogy a kommunisták által felszámolt intézményeit új ingatlanok felhúzásával pótolja. Hathatós külföldi segítséggel Temesváron, a józsefvárosi plébániatemplom udvarában magasodó emeletes épületben német és román napközisek mellett idén ősszel külön csoportot alkotó húsz magyar anyanyelvű óvodás is van. A kicsikkel egyelőre öt óvodapedagógus foglalkozik. /Gurzó K. Enikő: Temesvár. Megnyílt a nővérek óvodája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 14./"

"Az idei tanévben tíz román nemzetiségű egyetemi hallgatónak is ösztöndíjat folyósít a Mecénás Alapítvány - jelentette be Nagyváradon a kuratórium okt. 13-i sajtótájékoztatóján Kiss Sándor, a megyei önkormányzat alelnöke, az alapítvány egyik alapítója. A havi kétmillió lejes ösztöndíjat olyan egyetemisták pályázhatják meg, akiknek előző évi, illetve felvételi átlaga nyolcasnál nagyobb, és akik vállalják, hogy tanulmányaik végeztével legalább öt évig szülőföldjükön maradnak. A Mecénás Alapítvány 2000-ben jött létre, a jó tanulmányi előmenetelű, Bihar megyei lakhellyel rendelkező vagy Nagyváradon tanuló magyar egyetemi hallgatók támogatásáért. Eddig az alapítvány javarészt üzletemberek, közéleti személyiségek számára szervezett bálokból teremtette elő az ösztöndíjakat. Az év elején a megyei önkormányzat egyhektáros, a városi strand területéből kihasított telket bocsátott ingyenesen az alapítvány rendelkezésére, hogy ott termálszállót és kulturális központot építsen. A beruházás anyagi fedezetét - 320 millió forintot - a magyar kormány biztosítja. Az önkormányzattal kötött szerződés értelmében a Mecénás Alapítvány vállalta, hogy ezentúl tíz román egyetemistát is támogat. /Pengő Zoltán: Ösztöndíj románoknak is. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./"

"Holtmaroson találkoztak a világháborúban szolgált, felső-marosmenti honvédek.Ökumenikus istentisztelettel kezdődött okt. 12-én a holtmarosi honvédtalálkozó, Bartha József holtmarosi lelkipásztor kezdeményezésére. Ott volt Szászrégen, Magyarrégen, Marosfelfalu, Marosvécs, Disznajó, Holtmaros, Magyaró, Fickó és Jód "honvédalakulata". Nemes Árpád magyarrégeni lelkipásztor megjegyezte: "amikor a padsorokra nézek, felelevenedik előttem a semmiből teremtődött honvédhadsereg, és az a csodálatos négy év, amikor Észak-Erdélyben is érezhettük, hogy ismét magyarok lehetünk". Meghurcoltatásuk és megaláztatásuk nem ért véget a fegyverletétellel egy időben. "Ellenségekké nyilvánították őket csupán azért, mert szerették a hazájukat és szülőföldjüket" - mondta a szószékről Nemes Árpád. Előkerültek az emléktárgyak, féltve őrzött zsoldkönyvek és dögcédulák, megsárgult képek. /Szucher Ervin: Légcsavar, zsoldkönyv és brómos tea. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./"

"Gazda József kifejtette, miért nem szavazza meg az alkotmánymódosítást. Elégedetlen az RMDSZ által elért módosításokkal. Romániában diszkrimináció, súlyos etnikai megkülönböztetés tapasztalható, ami ellen nem védenek a paragrafusok. Nem elegendő az, hogy ,,a közigazgatás a területi-közigazgatási egységekben a decentralizáció, a helyi autonómia és a közszolgáltatások dekoncentrációjának elvein alapszik". Amit egyik törvény decentralizál, azt a másik - a prefektusi intézmény, melynek a magyar többségű megyékben missziós küldetése is van - visszacentralizálja. Székelyföldön és ott, ahol a magyarság többséget alkot, arra lenne szükség, hogy az anyanyelv hivatalossá, második államnyelvvé váljon.,,Az oktatás valamennyi fokon, a törvényben előírt feltételeknek megfelelően állami, magán- és felekezeti egységekben zajlik." És hol van a jog arra, hogy iskolákat állíthasson a kisebbség, hogy autonóm oktatása lehessen ,,az óvodától az egyetemig"? És a kulturális autonómia? És a területi autonómia? Nastase miniszterelnök most nyilatkozott Strasbourgban, hogy nem ért egyet az ,,etnikai alapokon álló" autonómiával. /Gazda József: Miért nem szavazom meg az alkotmánymódosítást. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 14./ "

"A Székely Nemzeti Tanács nem politikai alakulat, hanem civil szerveződés kíván lenni, megalakításának célja pedig az autonómiaigény kinyilvánítása - hangzott el újra a Székely Nemzeti Tanács háromszéki kezdeményezőinek okt. 14-i sajtótájékoztatóján. Horia Grama Kovászna megyei prefektus elítélte a tanácsok megalakítását. A többségükben magyarok lakta háromszéki települések több mint felében okt. 12-én, vasárnap megalakultak a települési tanácsok. A hét végéig további 10-12 tanács megalakulása várható. Tulit Attila, az SZNT Kezdeményező Tanácsának tagja szerint az okok összetettek, egyes régiókban hatásos ellenkampány is kibontakozott. Orbaiszéken például Bukovinszky Miklós református lelkész összehívta a környék papjait, s igyekezett megfélemlíteni őket. A lelkész kifejtette: visszaüthet, ha részt vesznek a települési tanácsok megalakításában. A pénz és emberhiány miatt a szervezők 80 százalékban a lelkészek segítségére támaszkodtak, Bukovinszky gesztusa viszont sok helyen meghiúsította az alakuló ülések megszervezését. "Álmunkban sem gondoltuk volna, hogy az RMDSZ ilyen megosztó álláspontra helyezkedik - hangsúlyozta Tulit Attila. Horia Grama prefektus kijelentette: "Figyeltük és figyeljük a történéseket, és ha kiderül, hogy törvénytelen dologról van szó, azonnal jelezzük az ügyészségen, rendőrségen". /L. P., Farkas Réka: Nem politizálni akarnak. Háromszéki kereszttűz a Székely Nemzeti Tanácsra. = Krónika (Kolozsvár), okt. 15./"

"Tíz éve sugároz határon túli műsorokat a Magyar Televízió. Az évfordulón okt. 13-án rendezett budapesti ünnepségen a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki Xantus Gábor kolozsvári rendező-operatőrt. A rendező 1990 óta több fesztiváldíjat és szakmai nívódíjat kapott, emellett számos operatőri és rendezői elismerést vehetett át. Xantus Gábor a Sapientia-EMTE idén indult médiaszakának egyik kezdeményezője. A Magyar Televízió 1978. augusztusa óta sugározza német és szerbhorvát műsorát - utóbbi 1993-ban szerb és horvát műsorra vált szét. Ezekhez csatlakozott három évvel később a román, újabb két esztendő múlva a szlovák, 1993-ban pedig a szlovén adás. 1992-ben jelentkezett először a Roma Magazin, két évre rá pedig a kisebb lélekszámú nemzetiségek műsora, a Rondó. Az első határon túli magyaroknak szánt produkció, a Nagylátószög 1993-ban jelentkezett. /Botházi Mária: Kitüntették Xantus Gábort. = Krónika (Kolozsvár), okt. 15./"

"Négynapos erdélyi körúton járt az RMDSZ meghívására Magyar Bálint oktatási miniszter. Okt. 12-én az RMDSZ liberális platformja, a Szabadelvű Kör vezetőivel találkozott. A miniszter a vele készült beszélgetésben kifejtette: "Meg szerettem volna a helyszínen nézni, hogy az erdélyi magyar nyelvű oktatásnak, kutatásnak, kulturális tevékenységnek milyen igényei vannak." Felvidéken az erőket Révkomáromra összpontosítják. Erdélyben át kell tekinteni, melyek azok a területek, amelyeken a felsőoktatás fejlesztése nem pusztán a magyar nyelvhez tradicionálisan-kulturálisan kötődő szakokra terjed ki - mint pedagógusképzés, néprajz, történelem -, hanem a reálterületekre is, amelyek ugyancsak sikeres életpályákat ígérnek. Erdélyben bonyolítja a helyzetet, hogy folyamatosan bővülő állami magyar felsőoktatási szféra létezik. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen egyre több tanár egyre több diákot tanít magyar nyelven, ugyanakkor a magyar nyelvű oktatás autonómiája kari szinten nem biztosított. Magyar Bálint az első magyar vezető politikus, az SZDSZ vezetői között van, aki a magyar egyetemről kedvezőtlenül nyilatkozott: a Sapientia Egyetem struktúrája az "egyetem alakításának a gyermekbetegségeit magán hordja: kis létszám, nem teljesen világos minőségbiztosítás minden területen, egyenetlen színvonal, s nem teljesen érthető stratégia az egyes területeken." A távlatokat illetően hasonlóképpen vélekedett Tőkés László. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnökségének álláspontját ecsetelve a püspök három kardinális hiányosságként említette, hogy továbbra is megmaradt az első szakasz, mely szerint Románia nemzetállam, továbbá az alaptörvényben nem kaptak helyet a romániai magyarság társnemzeti státusára és az autonómiára vonatkozó javaslatok. Tőkés szerint tehát "azért kell nemmel szavazni, mert a pozitívumoknál jóval többet nyom a latban mindaz, ami a jogszabályból hiányzik." "Nem akarjuk szentesíteni ezt az alkotmányt. Így tehát a nemmel való szavazást ajánljuk híveink figyelmébe, de ez nem zárja ki a választó lelkiismereti szabadságát" - fogalmazott Tőkés László. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek kiemelte: nem a teljes alkotmányról, hanem annak módosításairól van szó, ezek pedig előrelépést jelentenek. "Két rossz körül a kisebbik rosszat kell választanunk, ezért szavazzunk igennel, bár a lelkiismeret szabadságát mindenkinek meg kell adni" - fejtette ki az érsek. /Benkő Levente: Püspöki nem, érseki igen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 15./ "

"Aradon tartotta nagygyűlését az Egyesülés Szobrának Felállításáért Egyesület, amelynek legfőbb célja: köztéri műemléket állítani az 1918. dec. 1-jei események tiszteletére. A nov. 30-i alapkőletételen az egyesület tiszteletbeli elnöke, Ion Iliescu államfő is részt vesz. Az áprilisban megalakult egyesület eredményesen dolgozott: sikerült elnyernie a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium elismerését. Az egyesület a szoborterv, illetve a szobor-makett elkészítésére kiírt A Nagy Egyesülés Műemléke című országos pályázatot is meghirdette. A pályázatra beérkezett munkák elbírálását jövő novemberre, a munkálatok megkezdését pedig decemberre tervezik. A hozzávetőleges számítások szerint a műemlék összköltsége mintegy negyvenmilliárd lej. Grandiózus alkotást szeretnénk, amely megfelelően ábrázolja népünk történelmét Traiantól és Aurel Ardelean, az egyesület elnöke elképzelhetetlennek tartja, hogy az Egyesülés Szobra és a Szabadság-szobor ugyanazon a helyen álljon. /Gujdár Gabriella: Egyesülés-szobor a város szívében. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./"

"Okt. 15-én megnyitották a Csíki Székely Múzeum kápolnatermében azt a kiállítást, amely Erdély nagy püspöke, Márton Áron életútját kíséri végig. A most Csíkszeredában látható anyag - fényképek, festmények, írásos dokumentumok - ez év tavaszán a Terror Háza Múzeumban /Budapest/ időszakos kiállításként kapott helyet, tájékoztatott Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója. Egy üzletember, Nyárádi István és Gergely István csíksomlyói plébános ötlete volt: az anyagot vándorkiállításként kell bemutatni a Székelyföldön. A kivitelezésben az egri Segít a Város Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány volt a partner. Két hónap múlva a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumba, onnan pedig a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba viszik a kiállítást, hogy végül Márton Áron szülőfalujában, Csíkszentdomokoson kerüljön a közönség elé. A kiállított anyaghoz kapcsolódik egy film is, amelyet különböző régi filmrészletekből, bejátszásokból, interjúkból, emlékezésekből, a korabeli sajtóban megjelent részletekből állítottak össze. A kiállítás megnyitóján a Csíki Székely Múzeum udvarán egy fenyőfát ültettek el, ezzel is tisztelegve Márton Áron végakarata előtt, amely szerint temetésére nem virágot, hanem fenyőágat kért. A megnyitón Tamás József segédpüspök emlékezett a nagy elődre. /Takács Éva: Márton Áron emléke képeken, filmen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./"

"Okt. 15-én Aradon a belvárosi református parókián találkozott aradi olvasóival az 55. születésnapját ünneplő Művelődés folyóirat főszerkesztője, Szabó Zsolt és műszaki szerkesztője, Murád Betti. A főszerkesztő a Művelődésnek Erdély-szerte megnyilvánuló kulturális kapocs szerepéről, Kós Károly építészetéről, grafikusi munkásságáról, illetve a Kriterion Könyvkiadó legújabb kiadványairól tartott előadást. Az előző napon a Művelődés munkatársai Kisjenőn tartottak találkozót. /Művelődés-találkozó Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./"

"Az Aradon kivégzett Kiss Ernő honvédtábornok végrendeletileg magyar falvak létesítésére ajánlotta fel bánsági birtokait. Az adomány lehetővé tette, hogy néhány száz magyar család új falvakat alapítson. Ezek: Ötvösd, Torontálkeresztes és Józsefszállás. Ötvösd környékét szentnek tartják a múltat ismerők. Itt aratott döntő győzelmet Szent László király a betörő kunok felett. Az öldöklő csata után a parttalan meder vize napokig piroslott a pogányok vérétől, azóta nevezik a folyót Pogányosnak. A monda szerint itt esett meg a csoda, hogy Szent László király angyali sugallatra talált rá ütközet után a temetetlen holtak terjesztette betegség gyógyfüvére, amivel megmentette seregét a döghaláltól. Makalicza Bálint, Ötvösd falu krónikása hangsúlyozta, hogy a mély fekvésű réti talajon, mióta világ a világ, nehezen lehetett boldogulni. Az okiratok szerint 1869-ben épültek az első házak. Mára a falu elöregedett. /Sipos János: A falu krónikása. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./"

"Az RMDSZ Csíki Területi Egyeztető Tanácsa legutóbbi ülésének témája a Csíki-medence demográfiai helyzetképe volt. A vitaindító anyagot a KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja állította össze. A dokumentum szerint a térség demográfiai helyzete nem rossz, de a folyamatok iránya egyértelműen kedvezőtlen. A szerzők következtetése szerint "a Csíki-medence a népesedési trendek szempontjából "bizonytalan", "változékony" térség". A nehéz helyzet tartós vagy végleges kilépési folyamatokat indított el és tartott fenn (például kivándorlási hullámok a századfordulón, a két világháború között, a kollektivizálás után, 1989 után). A javuló helyzet kedvező demográfiai folyamatokat táplált. A születési arányszám az országos átlaghoz viszonyítva is magas volt 1980-ig a térségben. 1989 után a születési arányszám gyorsan lecsökkent és tartósan alacsonyan maradt. Ma már a térségben minden fontosabb népesedési mutató negatív. A térségi demográfiai helyzetről nem születnek tervek, programok. /Demográfiai helyzetkép. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./"

"Jelnek állítottalak címen emlékkönyvet adtak ki a Szociális Testvérek Társasága, a "szürke nővérek" alapításának 80. évfordulójára. Elöljáró írásában Lehner Anna, a társaság nemrég leköszönt elöljárója utalt a szociális testvérek talán legjellemzőbb erényére, a hűségre, amely szükség esetén akár a vértanúság árát is megkérte (Salkaházi Sára például mártírja lett a sötét évtizedeknek; a szociális testvérek "lebukásukig" és egyes tagjaik bebörtönzéséig vállaltak titkos összekötő szerepet a püspökök és a nunciatúra között a negyneves-ötvenes évek fordulóján stb.). Walter Ilona a kötetben körképet adott a társaság romániai kerületének múltbeli működéséről. Munkájuk sokrétű volt: vasúti misszió, szociális képző működtetése, bukaresti (és budapesti) leányvédelem, népegészségügyi munka, öregotthon és árvaház működtetése. A kötet szerkesztői, Gábor Csilla és Farmati Anna a romániai kerület testvéreitől vallomásokat gyűjtöttek egybe az újraindulás utáni évekről. /Jakabffy Tamás: Jelnek állítottalak. Emlékkönyv a Szociális Testvérek Társasága alapításának 80. évfordulójára. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./"

"Felhívással fordult Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ alsó-háromszéki területi elnöke a megalakult székely tanácsok azon vezetőihez, akik szeretnének a szövetségen belül foglalkozni a személyi és területi autonómia kérdéskörével. Felkéri őket: vegyék fel a kapcsolatot a területi ügyvezető elnökkel. Albert Álmos kifejtette, a Háromszéki Képviselők Tanácsa (HKT) legutóbbi ülésén megbízták, folytasson párbeszédet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezőivel. "Támogatom a magyar autonómiatörekvéseket, de nem a SZNT által meghirdetettet, mert az véleményem szerint helytelenül megfogalmazott" - hangsúlyozta. /Farkas Réka: Autonómia fejlesztési régió révén. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./"

"Kolozsváron a városi tanács okt. 16-i ülésén egyhangúan elfogadták a Gheorghe Funar polgármester lemondását követelő határozatot. A polgármester a Kolozs megyei törvényszék elnöki rendelete által kényszerítve hívta össze a tanácsülést, amelynek igazi tétje az idei költségvetés-kiegészítés elfogadása lett volna. A tanácsosok az előző napon telefonon értesültek, hogy a korábbi polgármesteri rendelet ellenére Funar a tanácsülést a jövő hétre halasztja. Ennek ellenére a tanácsosok összegyűltek, de az elöljáró nem volt hajlandó lejönni irodájából a gyűlésterembe és a testület elé terjeszteni az erről szóló határozatot arra hivatkozva, hogy csak jövő csütörtökre hívta össze a grémiumot. /B. T.: A polgármester lemondását követelik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./"

"Babák báli és köznapi viseletben, festett játék bútorok, mézeskalács figurák, bábszínházas bábok, játék szerszámok, eszközök, járművek voltak láthatók a sepsiszentgyörgyi Míves Házban Jártó Kocsis Edit kezdeményezésére, a Míves Egyesület és a Jádzó Társaság szervezésében született Játék kicsiknek és nagyoknak elnevezésű kiállításon. /(fekete: Játékkiállítás a Míves Házban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./"

"Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián vehette át a Richter Gedeon Alapítvány Magyar Kémiaoktatásért díját Horváth Gabriella, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium igazgatóhelyettese. A kémia szakos tanár az első határon túli pedagógus, aki a kitüntetésben részesül. Az alapítvány 1999 óta évente négy pedagógus kiemelkedő munkáját jutalmazza a díjjal. Horváth Gabriella kilenc éve a Curie Környezetvédelmi Emlékverseny erdélyi szakaszának irányítója, a Takács Csaba Kémiai Emlékverseny kezdeményezője, a Bolyai Nyári Akadémia keretében zajló szakmai továbbképző szervezője. 1990-től négy szakkönyve jelent meg Erdélyben és Magyarországon. /Sz. E.: Díj a kémiaoktatásért. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./"

"Botrányba fulladt a Marosvásárhelyi Tanács okt. 16-i rendkívüli ülése. Ráduly Levente az ellen tiltakozott, hogy választott személyeket magyarságukért miatt üldöznek, bekísérnek, vallatnak, megrágalmaznak és fogva tartanak. A magyar lakosság nyugalmának megőrzése érdekében kérte, hogy a megyei és városi rendőrség adjon magyarázatot vagy kérjen bocsánatot és büntesse meg a vétkeseket a Fodor Imre alpolgármester és Tőkés András valamint Andrássy Árpád megyei tanácsosok ellen idított indokolatlan eljárássorozatért, ami etnikai és politikai diszkriminációt jelent, és sérti az emberi és kisebbségi jogokat. Válaszként Doru Opriscan a Liberális Párt nevében tiltakozott Fodor Imre alpolgármester szeparatistának és törvényellenesnek ítélt cselekedete ellen. A Liberális Párt nyilatkozata szerint az Európai Unió nem teszi lehetővé az etnikai alapú szeparatista törekvéseket, és véleményük szerint a központosítás lebontása csak gazdasági jellegű lehet. Mivel Fodor Imre és társai esküt tettek az ország törvényeinek betartására, Opriscan Fodor Imre alpolgármester, Fekete Attila és Ráduly Levente lemondását kérte. A Nagy-Románia Párt három képviselője, arra hivatkozva, hogy a tanácsülés nem politikai csatározások helye, kivonult a teremből. Ezután két benzintöltő állomás építésével kapcsolatos vita kezdődött, de egyesek távozása miatt nem volt meg a döntéshez a szükséges létszám. /(bodolai): Félbeszakadt a rendkívüli tanácsülés. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./ "

"Agyagfalva a székelység önállóságának, szabadságért való küzdelmének, de mindenekelőtt társadalompolitikai egységének máig ható jelképe, hangsúlyozta Markó Béla RMDSZ-elnök okt. 16-án, az Agyagfalvi Nemzetgyűlés 155. évfordulója alkalmából szervezett ünnepi megemlékezésen. Az Agyagfalva 1848 Alapítvány, valamint az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete által megrendezett megemlékezésen jelen volt dr. Verestóy Attila szenátor, az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének elnöke, Antal István és Asztalos Ferenc RMDSZ képviselők, továbbá az udvarhelyszéki és a helyi RMDSZ-képviselői. A tudományos ülésszakon dr. Hermann Gusztáv Mihály a székely közigazgatásról és identitástudatról, Kolumbán Zsuzsanna az agyagfalvi Székely Nemzeti Gyűlésről, valamint Zepeczáner Jenő Udvarhelyszéknek az 1848-49-es forradalomban betöltött szerepéről tartottak előadást. - A székelység megmaradásának évszázados titka a közösség önállóságában, szabadságszeretetében és egységében van - hangsúlyozta Markó Béla. /Megemlékezés Agyagfalván. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./ "

"A román lakosság nagy hányada úgy véli, hogy a magyaroknak románul kellene beszélniük a romániai hivatalokban, de sokak szerint szükség van a magyar anyanyelvű oktatásra -derül ki abból a felmérésből, amelyet a román Közpolitikai Intézet (IPP) felkérésére a Gallup közvélemény-kutató cég végzett. Az Intolerancia, disszkrimináció és önkényeskedés című kutatás, egy nagyobb projekt részét képezi, amely az első ilyen jellegű felmérés Romániában. A felmérés eredményei általános elégedetlenségről tanúskodnak: a lakosság 51%-a úgy érzi, hogy az utóbbi öt évben romlott az anyagi helyzete. A nemzetiségek által élvezett jogokat Romániában, a megkérdezettek 18,7%-a "túl soknak" tartja, 44,7%-uk szerint "annyi joguk van, amennyire szükség van", 22,9%-uknak viszont nem tudnak válaszolni. A megkérdezettek 76%-a biztos abban, hogy a magyarok többsége tud románul, csak vonakodik használni a nyelvet, ugyanakkor 78%-uk ellenzi, hogy nagyobb autonómiát élvezzenek a zömében magyarlakta megyék. A felmérésbe bevont személyek több mint felének (57%) meggyőződése, hogy a magyarok soha nem hajlandók lemondani Erdély Magyarországhoz való visszacsatolásáról. Ennek ellenére a románság 54%-a szerint szükség van a magyar anyanyelvű oktatásra. A megkérdezettek 27%-a szerint a zsidóság eltúlozza a második világháborúban elszenvedett üldöztetésének mértékét, 23% úgy vélekedik, hogy ők irányítják a nemzetközi politikát és a pénzintézeteket, 15% szerint a zsidók hozzájárultak a kommunizmus hatalomra jutásához Romániában. Mintegy 14% azoknak az aránya, akik azt állítják, hogy a zsidóknak túlságosan nagy a befolyásuk Romániában, egynegyede pedig nem hisz abban, hogy a román hatóságok részt vettek a holokausztban. A román lakosság 31,5%-a szükségesnek látná, hogy katonai rezsim legyen hatalmon Romániában, és alig több mint öt százalék tartja "jónak" a demokratikus berendezkedést. /P. M.: Erős intolerancia a kisebbségekkel szemben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./"

"Ferencz Csaba nyílt levelet írt a hazai magyar értelmiséghez. Székelyföld, de egész Erdély magyar értelmisége hallgat, amikor szólnia kellene, állapította meg. Hol vannak a közírók, költők, pedagógusok, papok, orvosok, vállalkozók, újságírók, az értelmiségiek, amikor egy maroknyi ember csak azért kerül a hazai román és magyar politika pengeélére, mert vette a szervezés bátorságát? Hogyan számolnak el saját lelkiismeretükkel a hazai magyarság hivatásos politikusai, akik a kolozsvári Szent Mihály-templomban esküt tettek az autonómiára? /Ferencz Csaba újságíró, A Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének tagja: Bűnös hallgatás. Nyílt levél a hazai magyar értelmiséghez. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./"

"Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke és a tanács küldöttsége Nyíregyházán a "Nyiregyhaza Initiative" konferencián vett részt. Szabó István találkozott a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnökével, Gazda Lászlóval, és egyeztették egy kb. 50 tagú, magyarországi polgármesterekből álló delegáció november 6-án Szatmár megyébe teendő látogatásának részleteit. A Szatmár Megyei Tanács elnöke hasznosnak ítélte meg a nyíregyházi konferenciát, amelynek célja egy új európai szomszédsági politika meghonosítása ebben a térségben. /Szabó István hasznosnak nevezte a nyíregyházi konferenciát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 18./"

"Egyre szűkösebb alapokból kell kigazdálkodnia Temes a megye magyar iskoláinak, illetve magyar tagozatainak támogatását a Bartók Béla Alapítványnak. Az idei adományozó ünnepségre a temesvári Kós Károly Közösségi Központba összehívott oktatási tanácskozáson került sor, melyet a Bartók Béla Alapítvány, az RMDSZ és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közösen szervezett. Az idei Apáczai Alapítvány szórvány programjának támogatásából 150 millió lej értékben vásároltak tanszereket, sportfelszerelést és könyveket, valamennyi tétel gazdára talált. Ugyancsak az Apáczai Alapítvány szórvány-támogató csomagjából mintegy 500 millió lej értékben 8 iskolai kistérség - Lugos, Nagyszentmiklós, Detta, Végvár, Csanád stb. - kapott számítógépet, az óvodai csomagba pedig színes televízió, videolejátszó, CD-lejátszó, mesekönyv és játék került körülbelül 25-28 millió lej értékben. Megvették az értékes felszereléseket, ám ezek használatát kétségessé tette a tartozékok - kábelek, csatlakozók stb. - hiánya, amire már nem jutott pénz. A nehéz helyzetből Böszörményi Zoltán vállalkozó, laptulajdonos, a Nyugati Jelen főszerkesztője több tízmillió lejes támogatása segítette ki őket, tájékoztatott Halász Ferenc tanár, a Bartók Béla Alapítvány elnöke. A szórványprogram támogatása egyelőre leállt, de az eddig beindított és egyes iskolák túlélése szempontjából fontos támogatásokat életben kívánják tartani. Ilyen a négy iskola - Nagyszentmiklós, Lugos, Detta és a Temesvári l-es Általános Iskola - ingázással járó kiadásainak a fedezése, illetve három napközis program - Temesvári 26-os Általános Iskola, 1-es Általános Iskola, végvári iskola - részére biztosítják a pedagógusok ösztöndíját. Ezeket a Szórvány Alapítvány, a Bartók Alapítvány és az RMDSZ adja össze. /(Sipos): Szórványiskolák támogatása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 18./"

"Temesváron a belvárosi református templom Újvárossy Ernő gyülekezeti termében a Református Nőszövetség bibliaóráját és az Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság ülését, amelyen a Művelődés című folyóirat szerkesztőit látták vendégül, kapcsolták össze a szervezők. Szász Zoltán segédlelkész bibliamagyarázata után a Bartók Béla Énekkar lépett fel. Ezután Szabó Zsolt főszerkesztő és Murád Betty bemutatták az 55 éves Művelődés folyóiratot, melynek a magyarlakta területeken mindenhol vannak munkatársai. Temesváron Anavi Ádám, dr. Matekovits György, Szekernyés János, Tácsi László és Boér Jenő írásaira mindig számíthatnak. /Bibliai igével és írott szóval. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 18./"