Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Gușă, Ana Maria
57182 tétel
2003. október 7.
"Kétmillió forinttal támogatja a Fehéregyházán lévő, múzeumnak is otthont adó magyar ház épületének felújítását a külügyi tárca - jelentette be az erről szóló szerződés aláírását követő budapesti sajtótájékoztatón Kovács László külügyminiszter. A magyar diplomácia vezetője elmondta: márciusi látogatása után született döntés a segítségnyújtásról, amelyet napokon belül átutalnak az intézményt gondozó Petőfi Sándor Művelődési Egyesületnek. Az aradi Szabadság-szoborcsoportról szólva Kovács László azt mondta: "dolgozunk tovább azért, hogy a szobor felállításra kerüljön. A legutóbbi bukaresti tárgyaláson Adrian Nastase miniszterelnök arra tett ígéretet, hogy az RMDSZ-szel együtt ez év végéig megoldást találnak". A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a magyar kormány fontosnak tartja a kölcsönös bizalom erősítését és a két ország közötti kapcsolatok fejlesztését. /Jó hír a fehéregyháziaknak. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./"
2003. október 8.
"Több mint hetvennégyezer, Nyugat-Európába utazni vágyó román állampolgárt tartóztatott fel az elmúlt tíz napban a román határrendőrség. A román hatóságok azután szigorították meg a kiutazók ellenőrzését, hogy több ezer román állampolgárt utasítottak ki Olaszországból, Franciaországból és Spanyolországból. Többségük illegálisan tartózkodott az említett országok területén, illetve különböző bűncselekményeket követett el ott. A román törvények értelmében a kiutasítottaktól 3-5 évre megtagadható a külföldre utazás. Ernst Strasser osztrák belügyminiszter már szeptember végén arra figyelmeztette Romániát és Bulgáriát, hogy jelentősen megnövekedett a két ország állampolgárai által Ausztriában elkövetett bűncselekmények száma, és ha ez így megy tovább, annak következményei lesznek. /Kiutazók szigorított ellenőrzése. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./"
2003. október 8.
"A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) levélben válaszolt Adrian Nastase miniszterelnök Strasbourgban mondott, Magyarországot érintő kijelentéseire. Nastase óva intette Magyarországot, hogy a magyar állampolgársági törvény esetleges módosítása során ne alkalmazza az etnikai elvet, mert ha ezt tenné, Románia az európai testületekhez fordul, aminek következtében az eljövendő magyar állampolgársági törvény ugyanarra a sorsa juthat, mint a státustörvény. Az MVSZ közleményében leszögezte: népszavazási kezdeményezésének hitelesítésekor az Országos Választási Bizottság azt is ellenőrizte, hogy a magyar állampolgárságot etnikai alapon elérhetővé tenni szándékozó indítvány nem sérti-e az Európai Egyezményt az Állampolgárságról című nemzetközi egyezményt. Az eredmény: Magyarország jelenlegi, és a népszavazást követően majdani állampolgársági törvénye teljes mértékben harmonizál az Európai Unió jogrendjével. Az MVSZ emlékeztetett: Románia mindmáig nem ratifikálta Európai Egyezményt az állampolgárságról, jóllehet elsők között írta azt alá. Románia egyetlen szóval sem emelt kifogást az ellen, hogy a horvát nemzetiségű román állampolgárok etnikai alapon elnyerhessék a horvát állampolgárságot is, még azt is lehetővé téve számukra, hogy a horvátországi választások alkalmával és azok idején, romániai lakhelyükön tartózkodva leadhassák szavazatukat. Vajon Románia ilyen súlyosan diszkriminálná a területén élő másfél milliós magyar nemzeti közösséget?" - áll a közleményben. /Kettős állampolgárság a romániai horvátoknak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./"
2003. október 8.
"Az Arad Megyei Közigazgatási Bíróság okt. 7-én újra elnapolta a Szabadság-szobor visszaállításának letiltására vonatkozó döntés megvitatását. A Nagyváradi Építészeti Felügyelőség határozatának jogosságáról először szept. 23-án kellett volna tárgyalnia a bíróságnak, ekkor azonban a bonyolult ügy további elemzésének szükségességére hivatkozva okt. 7-re halasztotta el a tárgyalást. A felperes Építészeti Felügyelőség ugyanis újabb, átvizsgálásra szoruló iratokat tett le az Igazságügyi Minisztérium asztalára. A legközelebbi tárgyalást okt. 21-re tűzték ki. /G. G.: Ismét elnapolta a döntést a bíróság. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./"
2003. október 8.
"Az Adrian Paunescu vezette adások felfüggesztését kérte a parlamentben okt. 7-én Borbély László képviselő az Országos Audió-Vizuális Tanácstól és a Realitatea TV csatornától, mivel ezek rossz szolgálatot tesznek a román-magyar kapcsolatoknak, és tudatosan félrevezetik az állampolgárokat. Az RMDSZ politikusa továbbá kérni fogja az illetékeseket, hogy elemezzék Adrian Paunescu által a szenátusban betöltött bizottsági elnöki tisztség és a műsorvezetői beosztás közötti összeférhetetlenséget is. Paunescu a magyar kisebbséggel és egyes erdélyi történelmi személyiségekkel szembeni ellenséges és tendenciózus magatartása elfogult, magyarellenes álláspontot tükröznek. /Függesszék fel Paunescu adásait! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./"
2003. október 8.
"Demeter Attila a román kormány "fehér egere", ő maradt egyedüli magyarként a kormányzati apparátusban. Elmondta, hogy Serban Mihailescu kancelláriaminiszter tanácsosa. A kancelláriaminisztérium hivatalosan a miniszterelnök programját szervezi, előkészíti külföldi és belföldi látogatásait. A két párt közötti protokollumban az áll, hogy legyen ott egy ember, aki képes olyan ügyeket kezelni, amelyekhez nem szükséges a két pártelnök találkozója. A napi dolgokat kell intéznie. Demeter Attila az RMDSZ-t érintő dolgokban van jelen: amikor tavaly decemberben a miniszterelnök Magyarországra utazott, ö részt vett az előkészítésben; vagy a romániai szülők Magyarországon született gyerekeinek kérdéskörével foglalkozó bizottságnak is tagja volt, s más bizottságok munkájában is részt vesz, például tolmácskodik magyar és román politikusok, szakemberek találkozóján. Részese a magyar iskoláknak adandó pénzek kiharcolásának, elosztásának. Ahhoz, hogy a magyar iskolák a költségvetésen felül pénzhez jussanak, külön kormányhatározat kell. Ennek kifutási ideje egy-két hónap - egy kormányhatározatot 4-5 miniszternek kell aláírnia -, de, ha ez a hivatalos posta útján történik, az ügyintézés akár egy évig is elhúzódhat; ha valaki utánajár az ügynek, hamarább lesz belőle valóság. Néha futár, szóvivő, írnok is, mondta magáról Demeter Attila. Amikor a csíkszeredai új katolikus templom építéséhez három milliárd lejt igényelt az egyház, senki nem írta meg a kormányhatározatot. Végül Kelemen Hunorral együtt állították össze. Aláíratták Razvan Theodorescuval, s a határozat zöld utat kapott a kormányülésen. Pozíciójában az első évben nagyon nehezen fogadták el. /Máthé Éva: Egyedül magyarként - a román kormányban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./"
2003. október 8.
"Lábody László, az Új Kézfogás Közalapítvány elnöke a vele készült interjúban kifejtette, a közalapítvány tevékenysége nyilvános, beleértve a kuratóriumi üléseket is. A politikamentességet garantálják. A kuratórium tagjai nem pártok képviselői, hanem gyakorlati szakemberek. A kuratóriumnak idén 560 millió 700 ezer forint áll rendelkezésre. A legtöbb korábbi pályázati formát folytatják. Ezek közül legfontosabb a kamattámogatás, illetve a kisvállalkozásokat támogató kölcsönök. Összegben is ezek a legnagyobbak. Ugyanúgy folytatódik a minőségbiztosítás, illetve az EU és nemzeti gazdaságfejlesztési támogatás. Pótlólagos források bevonására három lehetőség kínálkozik. Az EU- és nemzeti pályázatoknál az önrész biztosítása vagy abba beszállás. Másik lehetséges forma külföldi befektetők szervezése és ott közreműködés. A harmadik pedig finanszírozási konzorciumokat szervezése. 1999 októbere és 2003 márciusa között összesen 1463 pozitívan elbírált pályázat volt, ez több mint 2,3 milliárd Ft támogatási összeget jelent és mintegy harmincezer munkahely létesítését vagy megtartását. Ebből a kamattámogatás kategóriában 696 jóváhagyott pályázat volt, 733 millió Ft értékben, ami 6689 millió Ft banki hitel. Kamattámogatásra az elmúlt fél évben összesen 124 új pályázat érkezett. Erdélyi egyházi mezőgazdasági földvásárlásra a 75 jóváhagyott pályázatra megítélt támogatás közel 269 millió Ft volt. A kárpátaljai földprivatizáció támogatására közel 87 millió Ft kihelyezett támogatás ment, ami a 14688 érintett fő/család esetében 25.703,6 hektár földterület tulajdonjogának rendezését tette lehetővé. A Mikrohitel program keretében Romániában 291 támogatott volt, ez 530.000 USD Új Kézfogás Közalapítvány által kihelyezett keretet jelent és 732447 USD kihelyezett mikrohitelt, ami a törlesztések újbóli kihelyezése. Szlovákia esetében ezek a számok: 30 támogatott, 100.000 USD, illetve 116000 USD. Az alapítvánnyal kapcsolatban az olyan vádak, hogy szűk ismeretségi kör vagy csúszópénz, nagyon felháborítóak. Kilenc támogatási forma lesz érvényes az új rendszerben: Kisvállalkozásokat támogató kölcsön (KTK), Kamattámogatás (KAT), Minőségbiztosítás megszerzéséhez nyújtott támogatás (ISO- HACCP), Kiállítások, üzletember találkozók támogatása (UKI), EU- és nemzeti pályázatokra felkészítő oktatás támogatása (EUO), EU- és nemzeti gazdaságfejlesztési támogatás (EUT), Vállalkozásfejlesztési Központok támogatása, Kárpátaljai földprivatizációs program (FPR), Vissza nem térítendő támogatások. Az Új Kézfogás Közalapítványnál folyamatosan lehet pályázni. A pályázatok túlnyomó többsége a régiókban működő Vállalkozásfejlesztési Központokon keresztül érkezik. Tervezik a Vállalkozásfejlesztési Központok átszervezését, finomítani szeretnének. Egyelőre ötlet szintjén - szerepel egy olyan is, hogy földalapot létrehozni privatizált földekből, ahol termelő-, feldolgozó-, illetve értékesítő szövetkezetet alakítanának ki, például a Székelyföldön. A Corvinus vezérigazgatójával pedig tárgyalni fognak arról, hogyan tudnak hatékonyan együttműködni, például közös projektekben. /Guther M. Ilona: Exkluzív interjú Lábody Lászlóval, az Új Kézfogás Közalapítvány elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./"
2003. október 8.
"A Szentmihály, Ajnád, Vacsárcsi Ifjúsági Szervezet (SZAVISZ) megszervezte a II. Amatőr Ifjúsági Színjátszó Találkozót, amely a tavalyi évhez képest községi szintről Csík területi szintre terebélyesedett. A csíki falvak csaknem mindegyikében működik ugyanis valamilyen formában, színjátszó csoport. A találkozón hat csoport jelent meg. A műsor szentmiklósi és borzsovai fiatalok fellépésével kezdődött (Víg Ifjak Szentmiklósi Egyesülete), majd fellépett a csíkszentimrei Havasi Meggy néptáncegyüttes /a 2002-ben alakult a Csíkszentimrei Ifjúsági és Közművelődési Egyesület (CSIKISZ) segíti az együttest/, a Vacsárcsi Ifjúsági Amatőr Színjátszó csoport, a csíkszentgyörgyi Gátkötők csapata, a karcfalvi Csorgó Ifjúsági Szervezet színjátszó csoportja, végül a SZAVISZ színjátszó csoportja. /Fodor Zoltán, SZAVISZ-elnök: Ifjúsági színjátszó találkozó Csíkszentmihályon. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./"
2003. október 9.
"Vezetőtanácstag maradt a marosvásárhelyi és megyei önkormányzat RMDSZ-es képviselőinek többsége. A korrupcióellenes törvény értelmében előbb lemondtak eredeti tisztségükről, majd a városi tanácsosok a megyei önkormányzat fennhatósága alatt álló vállalatok vezetőségében kaptak helyet, míg a megyei tanácsosokat a városi intézmények élére helyezték. "A megoldás, ha furcsa is, de törvényes" - jelentette ki Cornel Briscaru jogász, Ovidiu Natea prefektus kabinetfőnöke. Tisztségcserével a vásárhelyi tanácsosok közül Kolozsváry Zoltán frakcióvezető-helyettes, Dávid Csaba RMDSZ-elnök és Törzsök Sándor őrizhette meg vezetőségi pozícióját. A megyei tanácsosok közül Csomoss Benedek, Balogh József, Szalkay Ferenc és Benedek Imre került ismét vezetőségi tisztségbe. /Sz. E.: Kijátszották a törvényt? = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./"
2003. október 9.
"Bukarestről Marosvásárhelyre költözött A Hét c. lap szerkesztősége. Augusztusban látott utoljára napvilágot - bukaresti hetilapként, és előreláthatólag okt. 23-án kerül ki a nyomdából az első "marosvásárhelyi" lapszám. A régi belső munkatársak közül Ágoston Hugó marad, ő "rontja" majd az átlagéletkort a maga 59 évével. A többi szerkesztő fiatal. A hírek szerint a 27 éves Parászka Boróka lesz az A Hét felelős szerkesztője, aki Bukarestből Marosvásárhelyre költözött. Kelemen Hunor képviselőről az a hír járja, hogy lapigazgató lesz, 35 éves, és körülbelül ugyanannyi a költő Jánk Károly, aki várhatóan szintén belső munkatárs lesz, mint ahogy a laphoz szegődik a 31 éves Papp Sándor Zsigmond író, újságíró és a 28 éves Fazakas Attila is. /(Máthé Éva): Drasztikus fiatalítás A HÉT szerkesztőségében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./"
2003. október 10.
"A parlament okt. 9-i együttes ülésén jóváhagyta Ion Iliescu levelét, amelyben az államfő kérte, hogy az Irakban szolgálatot teljesítő román katonai kontingenshez 56 katona és civil csatlakozzék. A döntés szerint a csoportot 30 vezérkari tiszt és altiszt, 6 civil szakértő és 20 egészségügyi szakember alkotja. A katonák és civilek lengyel parancsnokság alatt tevékenykednek majd a nemzetközi erők kötelékében, amelyben Románia egy tűzszerész-osztaggal és hírszerző alegységekkel vesz részt. /Kiegészítik az iraki román csapatokat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./"
2003. október 10.
"Fodor Imrét a Székely Nemzeti Tanács székelyföldi autonómiát hirdető plakátjai miatt fogta vallatóra a hatóság. Felvonult a csendőrség, a rendőrség, az ügyészség, az ügyeletes televíziós stábok is meglepő fürgeséggel teremtek az incidens helyszínén. Fodor Imre cáfolta, hogy Erdőszentgyörgyön plakátot és szórólapot osztogatott volna, s az ezzel kapcsolatos híreszteléseket csúsztatásnak nevezte. Mint elmondta, szabad napot kért, és Szovátára indult. Az erdőszentgyörgyi parkolóban megállt, hogy a csomagtartóban elrendezze a szóróanyagot, amikor odament egy csendőr, és azt kérte, hogy mutassa meg a személygépkocsijában levő plakátokat, megjegyezve, hogy tudja, miről van szó, és már értesítette a rendőröket is. Amikor Fodor Imre bemutatkozott, a csendőr azt mondta, hogy fölösleges, mert azt is tudja, hogy kiről van szó. Rövidesen megjelent két rendőr is, és bekísérték az erdőszentgyörgyi rendőrségre, ahol meg kellett várnia, amíg a Marosvásárhelyen működő táblabíróságról Stefanescu Marius ügyész, valamint a megyei rendőrség parancsnok- helyettese a helyszínre ért. Nyilatkozatot akartak íratni vele, de mivel erre nem volt hajlandó, jegyzőkönyv készült, amelyben úgy szerepelnek az események, ahogy megtörténtek, lefordították a plakát és szórólap szövegét román nyelvre, valamint azt is rögzítették, hogy honnan származik a szóróanyag. Az ügyész végül közölte Fodor Imrével, hogy nincs szó kihágásról, és bűntényről sem. Az alpolgármester hozzátette, hogy meglepő gyorsasággal érkeztek a helyszínre a román nyelvű sajtó képviselői, és véleménye szerint az egész akciónak a megfélemlítés volt a célja. /(bodolai - mózes): Fodor Imrét bekísérték. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./ Ovidiu Natea Maros megyei prefektus elmondta: az illetékes hatóságokra bízza az ügy megoldását, Dorin Florea polgármester pedig úgy fogalmazott, hogy Fodor Imre problémáját csak nyugtatószerekkel lehet megoldani. Az Erdélyi Nemzeti Tanács Ügyvivő Testülete közleménye szerint Szilágyi Zsolt soros elnök aggasztónak tartja azokat a jeleket, amelyek a Székely Nemzeti Tanács megalakulásának előestéjén a román hatalmi körökből és az RMDSZ csúcsvezetősége részéről érkeznek. A közlemény felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Unióba igyekvő Romániában súlyosan megsértik az emberi jogokat és a gyülekezés szabadságát. Azok, akik részt vesznek a Nemzeti Tanács helyi szervezeteinek megalakításában, nem tesznek mást, mint alkotmányos, demokratikus jogaikat gyakorolják. A testület tiltakozik a megfélemlítés minden formája ellen, áll a közleményben. /Őrizetbe vették Marosvásárhely alpolgármesterét. Tiltakozik az Erdélyi Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./ A 74 plakátból 73-at visszaadtak, egyet elkértek tanulmányozás céljából - mesélte el Fodor Imre. Marosvásárhely alpolgármestere nevetségesnek nevezte a híresztelést, miszerint éppen plakátolás közben "csípték" volna el. A rendőr nem tudott válaszolni az újságíró kérdésre, hogy mivel gyanúsítható Fodor Imre. "Én csak annyit tudok, hogy a plakátok valamiféle térképet tartalmaznak, amiről azt beszélik, hogy a Székelyföldet ábrázolja" - mondta a rendőr, aki elárulta: csendőrkollégáit már egy nappal korábban arra figyelmeztették Vásárhelyről, hogy amennyiben "furcsa plakátokat" találnak, azonnal értesítsék a megyei parancsnokságot. Egy Ciprian Airineiként bemutatkozó csendőr volt, aki "felfedezte a plakátokat", de nem nyilatkozott az újságíró előtt. A SZNT népszerűsítő plakátjainak Marosvásárhelyen is meg kellett volna jelenniük. Ennek érdekében éppen Fodor Imre fizette ki még a plakátolási illetéket, de alig két órával később Dorin Florea polgármester telefonon értesítette, hogy menjen a pénzéért, mert visszavonta az engedélyt. "Szerintem nálunk csak azért fújják fel ennyire ezt az ügyet, hogy megfélemlítsék a magyar közösséget" - mondta Fodor Imre. Marosludasi társa, Andrássy Árpád szerint Fodor erdőszentgyörgyi "lefülelése" kitervelt akció volt. "Csak én és a szentgyörgyi Molnár József tudtunk arról, hogy Fodor Imre kiviszi a plakátokat. Az alpolgármester szerdán este tőlem kérte el a Molnár otthoni telefonszámát. Meggyőződésem, hogy beszélgetésünket lehallgatták, különben mivel lenne magyarázható, hogy amint leparkolt, a plakátok felől érdeklődő csendőr jelent meg az autó mellett?" - vélte Andrássy. /Szucher Ervin: Fodor Imrét bekísérték a rendőrőrsre. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./"
2003. október 10.
"Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete Területi Küldöttek Tanácsának Állandó Bizottsága a csíki RMDSZ-elnökök és RMDSZ-listán megválasztott polgármesterek, alpolgármesterek és tanácsosok figyelmébe ajánlja okt. 9-i ülésén elfogadott állásfoglalását. Ebben felkérik a "címzetteket", hogy ne jelöljenek helyi SZNT-küldötteket mindaddig, amíg érvényes SZKT-, illetve TKT-döntésekre nem kerül sor ez ügyben. "Ezen álláspontunkkal megerősítjük a Ráduly Róbert Kálmán területi RMDSZ-elnök 2003. október 6-án megfogalmazott levelét, miszerint RMDSZ helyi vagy területi, esetleg országos álláspontjának kialakulásáig tartsák magukat távol a Székely Nemzeti Tanács alakulási folyamatától" - olvasható az állásfoglalásban. /Állásfoglalás a Székely Nemzeti Tanács ügyében. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./"
2003. október 10.
"Az erdélyi magyarság számára létkérdés, hogy még Románia belépése előtt kialakuljon az Európai Unió saját kisebbségvédelmi rendszere, amely minden tagállam számára kötelező érvényű lenne, hangoztatta okt. 8-án Tőkés László királyhágómelléki református püspök Sárváron, az Ezredévnyitó beszélgetések elnevezésű rendezvényen. Tőkés László úgy vélekedett: az integráció ügye jelenleg Romániában és Magyarországon is háttérbe szorítja a nemzeti kisebbségek ügyét, a jelenlegi román politika pedig szavai szerint csak addig akar megfelelni az uniós normáknak, amíg a felvételi vizsgán átmegy. Mint mondta az európai integráció a magyar nemzet egésze számára csak akkor jelenthet megoldást, ha ezáltal megoldódnak a határon túl élő nemzeti kisebbségek problémái, ha az integráció keretei között biztosítják önrendelkezésükhöz való jogukat. "Az autonómia egyik legfontosabb eleme az oktatás, hogy az óvodától az egyetemig meglegyenek és működjenek a megfelelő intézmények" - hangoztatta. A püspök kritikusan szólt az RMDSZ-ről. kritikával illette a magyarországi kormányzati politikát is, amikor azt hangoztatta: "Budapest és Bukarest barátságát fontosabbnak tartják, mint az erdélyi magyarság érdekeinek védelmét", mindennek pedig a mozgatórugója szerinte az uniós elvárásoknak való közös "látszatmegfelelés". Tőkés László kijelentette: Magyarország uniós csatlakozása után az erdélyi magyarságnak belülről egy korlátozott önrendelkezés kivívása, kívülről pedig a kettős magyar állampolgárság elnyerése jelentene megfelelő támaszt, és ez szolgálná az egész magyar nemzet érdekeit is. /Tőkés László: Létkérdés, hogy kialakuljon az Európai Unió saját kisebbségvédelmi rendszere. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 10./"
2003. október 10.
"Okt. 11-én készül a marosvásárhelyi Studium Alapítvány a három év alatt épített "birodalom" felavatására. Dr. Jung János egyetemi tanár a Studium kuratóriumának elnöke, dr. Vass Levente egyetemi gyakornok az alapítvány igazgatója, dr.Gergely István egyetemi gyakornok pedig a Studium gazdasági igazgatója. Dr. Jung János professzor emlékezett: már a 90-es évek kezdetén felmerült, hogy szolgálati lakásokat kellene vásárolni az egyetemi oktatók számára. Szükséges volt létrehozni egy olyan jogi státussal rendelkező szervezetet, amely az állami magyar felsőoktatás háttérintézmény- rendszerét kialakítja és működteti, ezért 1999-ben megalakult a Studium Alapítvány. Dr. Vass Levente igazgató hozzátette: a szervezésben fontos lépés volt a Marosvásárhelyen működő oktatással és tudománnyal foglalkozó szervezetek összevonása (Bolyai Társaság, MMDSZ, Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya, a Szent Balázs Alapítvány, Prospero Alapítvány, Keresztény Orvosok Szövetsége). A felsorolt szervezeteket egyesítő Studium Alapítvány a Sapientia párjává vált az állami magyar felsőoktatás területén. A legnagyobb projekttel, amelyet az Apáczai Közalapítványnál a tanári lakások - szakkollégium építésére nyertek el, az volt a cél, hogy hozzáférhető áron szolgálati lakást biztosítsanak elsősorban a fiatal oktatóknak, szakképzésen, továbbképzésen részt vevő orvosoknak, gyógyszerészeknek. Felépült az 1065 négyzetméter hasznos felületű 19 szobából és 9 összkomfortos lakóegységből álló épület, amelyben egy 57 négyzetméteres számítógépes és egy 75 négyzetméteres előadóterem is van. Az épületet bebútorozták és a szükséges oktatástechnikai felszerelésekkel látják el. A leendő lakóknak biztosítják a számítógép- használatot, a kábeltévés adásokat, s ha adott lesz az anyagi háttér, az internetre való csatlakozást is. Dr.Gergely István gazdasági igazgató a könyvtárról beszélt. A cél egy modellértékű tudományos műhely létrehozása volt, egy számítógépes hálózattal felszerelt szakkönyvtár. Marosvásárhely központjában egy családi házat vásároltak meg 360 négyzetméter telken 280 négyzetméter hasznos felülettel. Az átalakítás után 100 négyzetméteres könyvtárat és olvasótermet, számítógépes termet, valamint egy társalgást biztosító teakonyhát alakítottak ki. Az olvasóteremben 30-35 személy fér el, s az állomány jelenleg 7000 kötetből, szakfolyóiratokból, CD-kből áll. A könyveket a Studium Alapítványt alkotó szervezetek könyvtárának az egyesítése révén alakították ki, s ezt az anyagot egészítettük ki az 1998 után Magyarországon megjelent értékes szakkönyvekkel. A könyvtár okt. 13-ától kezdi meg működését Ugyanebben az épületben alakították ki a Studium Kiadó székhelyét is. A kiadót 2002 decemberében hozták létre azzal a céllal, hogy a marosvásárhelyi magyar oktatók kéziratait a megfelelő minőségben, egységes arculattal tudjuk megjelentetni. Ez az iroda szolgálná a magyar nyelvű oktatáshoz szükséges különböző anyagok, poszterek, tudományos dolgozatok elkészítését, amihez csúcsteljesítményű személyi számítógép, laptop, digitális kamera és fényképezőgép, nagy teljesítményű fénymásoló, poszternyomtató, CD-író és -másoló áll majd az oktatók és diákok rendelkezésére. Az alapítvány egy nemrégiben megvásárolt területen szeretne felépíteni egy központot oktatásszervezéssel és az egészségügy menedzselésével foglalkozó szakemberek képzésére. /Bodolai Gyöngyi: Jövőalapozó. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./"
2003. október 10.
"Válságos helyzetbe került kisgyermekes anyákon kíván segíteni a néhány hét múlva megnyíló otthon létesítésével a sepsiszentgyörgyi Talita Kumi Egyesület. Háromszéken nyolcszáz gyermeket hagytak el szüleik az utóbbi tizenhárom évben. A Talita Kumi Egyesület legújabb kezdeményezése azt a jelenséget igyekszik visszaszorítani, hogy a válságos helyzetbe került anyák lemondjanak gyermekükről. A városi tanács vállalta az ingatlan bérleti díjának kifizetését. A Talita Kumi vezetője, Vidor Alíz közölte, tíz anyának és gyermekének tudnak majd otthont biztosítani. Igyekeznek munkalehetőséget biztosítani az anyukáknak: a Máltai Szeretetszolgálat kötő- és varrógépet adományozott az intézménynek. Vidor Alíz hangsúlyozta, az új otthont helyi összefogásból hozták létre. Ügyvédek és orvosok egy-egy csoportja havonta juttatja el az egyesülethez anyagi támogatását, de többen mosógépet is adományoztak. /Farkas Réka: Helyi összefogásból jöhetett létre a hiánypótló intézmény. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./"
2003. október 10.
"Trianon előzményei és következményei a címmel volt okt. 3-án előadás és könyvbemutató Nagybányán a Teleki Magyar Házban. A rendezvény meghívottja Ádám Sándor Budapestről, aki a "Trianon bűne", "Trianon jogszerűsége" és hasonló könyveit ismertette. Többféle aktualitása is lehet manapság Trianonnak, írta Vásárhelyi D. Miklós. Történelmi szempontból az elmúlt másfél évtized a nagy változásoké volt Kelet-Európában. Korában örökkévalónak vélt (hirdetett) politikai rendszerek bomlottak fel, mesterségesen létrehozott országok hullottak darabjaikra, más országok egyesültek, állam- és katonai szövetségek omlottak össze. Sokakban felmerülhetett a kérdést: vajon nem lehetne a kedvező politikai konjunktúrát a javunkra fordítani? Miért épp a magyar nemzet várja tehetetlenül, karbatett kézzel, hogy elmúljon a talán soha vissza nem térő alkalom? Ludwig von Lang, a Vatikán kezdeményezésére 1984-ben létrehozott emberjogi intézet, az Institutum Pro Hominis Juribus főtitkára által 2001 februárjában megfogalmazott, s az ENSZ Háborús Törvényszékéhez eljuttatott levelében többek között a következőket írta: "...a Trianoni szerződés elfogadásakor Magyarországot az I. világháborúban való részvételéért büntették meg. A Párizsi Békeszerződés aláírásakor viszont Magyarországot a II. világháborúban való részvétele miatt marasztalták el. Mindkét szerződés kollektív büntetésről rendelkezett, ami a nemzetközi jog alapján elfogadhatatlan. Összességében megállapítható, hogy mind a Trianoni, mind a Párizsi Békeszerződés alakilag és jogilag is érvénytelen. Az elcsatolt területen élő magyar állampolgárok sérelmére 1920. évtől kezdődően olyan bűncselekmények elkövetése történt, amelyek a nemzetközi jog alapján nem évülnek el. Szükséges annak bíróság által történő kimondása, hogy a fent említett Szerződések érvénytelenek és az érvénytelenség következtében a Magyar Népet jogorvoslat illeti meg. [...] Az 1956-os Magyar Forradalom idején az Egyesült Nemzetek Szervezetének nem volt lehetősége támogatni a magyar nemzet szabadságharcát. A körülmények megváltoztak. Az ENSZ-nek most lehetősége nyílik arra, hogy jóvátegye akkori közömbösségét." Az egyetlen gondolat, amely az elmúlt másfél évtizedben reálisnak látszó kiutat kínált a tudati-történelmi zsákutcából, az a nemzetprogram, amelyet a magyar polgári kormány a Kárpát-medencei magyarság szellemi-gazdasági egyesítésében, a magyarságtudat erősítésében jelölt meg, s amelyet Orbán Viktor volt miniszterelnök röviden csak így foglalt össze: "Merjünk magyarok lenni". Nagybányai magyar középiskolás diáklányok FÉLNEK román társaságban magyarságukat elárulni. Tartanak attól, hogy még el is verik őket. Ezt a félelmet úgy látszik genetikailag hordozunk magunkban, ez ijesztő. Ránkfér tehát a biztatás: merjünk (és akarjunk) magyarok lenni. És beszélni KELL Trianonról. Ahogyan 1848-ról is, Nagyenyedről is, a Don-kanyarról is, Recskről is, a Gulágról is, Szárazajtáról is. Meg az aradi Szabadság-szoborról. Csak így, magyarságunk vállalásával oldhatjuk fel Mohácstól, Trianontól eredeztethető görcseinket. /Vásárhelyi D. Miklós: Merni és nyerni. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 10./"
2003. október 10.
"Megjelent Sepsiszéki Nagy Balázs Székelyföld falvai a 20. század végén. Udvarhelyszék, Hargita megye /Nap Kiadó, Budapest/ című könyve. Ez a Székelyföld falvainak jelenkori helyzetét bemutató, négykötetesre tervezett könyvsorozat harmadik kötete. A 2000 júniusa és 2002 májusa közötti egyszemélyes terepmunkán alapuló faluleírások 128 udvarhelyszéki településre kalauzolnak el. Sepsiszéki Nagy Balázs a 90-es évek második felében Orbán Balázs leírásának megismétlésére vállalkozott. Könyve az idők múlásával történeti kútfő értékű lesz. Ki tudja, lesz-e még valaki, aki ötven vagy száz év múlva ismét bejárja ezt a vidéket, a Székelyföldet, és mit talál. Mi jellemzi a kötetet? A személyes emberközelség, az élő kapcsolat a tájjal, a településsel, szellemi, gazdasági, polgári vezetőivel, a csordapásztortól a lelkipásztorig. A Sepsiszéki Nagy Balázs így vallott könyvéről, megírásának szükségszerűségéről: "Ez a könyv egy nemzetmentő stratégiának is részét kívánja képezni. Bajban van az erdélyi magyarság, szerintem az egész magyarság, és ahhoz, hogy jövőstratégiát közösen építsünk, szükség van ilyen munkákra. A IV., a marosszéki kötet befejezése után tervezek egy olyan tanulmányt készíteni, amelyet el fogok juttatni felelős magyar politikusokhoz. Vázolnám, mit tehetnénk a gazdaságilag hátrányos helyzetű vidékek megmentéséért. Eszembe jut a Homoródmente, ahol olyan falvak vannak, amelyekben a lakosság átlagos életkora 60 év fölötti. Hogy lehetne megmenteni a magyar jövő számára?" A kötet külön értéke, hogy a faluleírások után a kötetben szereplő, Udvarhelyszékhez kötődő neves személyiségek rövid életrajzai, majd a tájszavak és a rövidítések magyarázatai, végül a magyar-román és román-magyar helységnévtár következik. /Bán Péter: Udvarhelyszék falvai. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 10./"
2003. október 11.
"Magyar Bálint magyar oktatási miniszter négynapos erdélyi körútra indult. Az önálló karok létrehozására vonatkozó fogadókészség nem teljes, ezért nehéz az előrelépés ebben az ügyben - jelentette ki Magyar Bálint magyar oktatási miniszter okt. 10-én Kolozsváron, Andrei Margával, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorával folytatott megbeszélés után. A találkozón Andrei Marga vázolta az önálló magyar karok létrehozása körül kialakult bonyolult politikai és szakmai helyzetet, és felvetette egy új, társadalomtudomány fakultás létrehozásának lehetőségét, mivel - véleménye szerint - sokkal könnyebb egy új kar létrehozása, mint a meglévők megosztása. Magyar Bálint kifejtette, a határon túli magyar nyelvű felsőoktatás csak abban az esetben tud megélni a Magyarországról érkezett állami támogatással, ha az valódi versenyhelyzetben minőségi oktatást tud nyújtani. A magyar kormány az anyaország határain túli magyar nyelven oktatók támogatása és a romániai magyar közoktatás megőrzése érdekében ütemezett kollégiumi program, illetve a romániai magyar oktatási informatikai fejlesztés területén tervez jelentős előrelépést elérni. A miniszter bejelentette, hogy a határon túli politikában újdonságként jövő év szeptemberétől átlagosan 10 ezer forint értékű ösztöndíjjal tervezik támogatni a magyar nyelven tanító oktatókat. Ezzel szeretnék ösztönözni a felsőoktatási rendszerben oktatókat arra, hogy magyar nyelvű kurzusokat indítsanak, magyar nyelven tanuló diákokat - beleértve a nem magyar nemzetiségűeket is - toborozzanak. A kollégiumi program keretében minden évben egy-egy kollégium átadását tervezik, a szórványterületen élő romániai magyarság iskoláink megmaradása érdekében. Emellett a magyar kormány a magyarországi oktatási fejlesztési programhoz kapcsolva Romániában is olyan technikai fejlesztéseket tervez támogatni, amelynek révén a legeldugottabb romániai magyar nyelvű iskolában is hozzáférhetővé válik a magyarországi diákok által elérhető tananyag. Magyar Bálint szerint a magánegyetem szakmai felügyeletének a magyar miniszterelnöki hivataltól az oktatási tárcához kellene átkerülnie. /Borbély Tamás: Nehéz az előrelépés a magyar karok ügyében. Kolozsváron Magyar Bálint oktatási miniszter. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"
2003. október 11.
"Ma még senki sem tudja, hányan veszik maguknak a bátorságot, hogy vasárnap részt vegyenek a helyi nemzeti tanácsok alakuló ülésén, első felvonásán ama civil kezdeményezésnek, amelyből a Székely Nemzeti Tanácsnak kellene kinőnie magát, írta Csinta Samu. Történelmi pillanatnak lehet nevezni. A gyűléseket népszerűsítő anyagok terjesztése során tapasztalható volt a megfélemlítés. Az okt. 12-i, vasárnapi gyűlések történelemformáló eseményeknek minősülnek. A székelyföldi autonómiatörekvések érvényesítését célzó SZNT ugyanis jó ügyet képvisel. /Csinta Samu: Az álmodás joga. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./"
2003. október 11.
"Okt. 9-én Szegeden, a tervezett romániai aranybánya-nyitást ellenző környezetvédelmi szervezetek fórumán Persányi Miklós miniszter kijelentette: A környezetvédelmi tárca a kezdetektől a leghatározottabban és minden lehetséges eszközzel, amely a kormányok közötti civilizált diplomáciában megengedhető, felvetette a tervezett verespataki bányanyitással kapcsolatos kérdéseket. Kiemelte, hogy közös érdek: az egyesülő Európába Magyarország és Románia bármilyen nemzetiségű polgárai tisztább, élhetőbb környezettel, európai civilizációs szintnek megfelelő infrastruktúrával lépjenek be. /Szegedi fórum a verespataki bányáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./"
2003. október 11.
"Okt. 10-én ünnepélyes keretek között felavatták Kolozsváron az Unitárius Kollégium új leánybentlakását, amely elsősorban teológus hallgatóknak nyújt otthont az egyetemi tanév ideje alatt. Dr. Szabó Árpád püspök elmondta: történelmi pillanatnak tartotta 2001. szept. 13-át, amikor a középiskolások bentlakása megépült, a teológiai hallgatók számára tervezettet pedig egyenesen álomnak. Köszönetet mondott mindazoknak, akik a 36 egyetemista lánynak a bentlakást elősegítették. Jelen volt a fő támogató Apáczai Közalapítvány kuratóriumának elnöke, König Sándor is. /Szabó Csaba: Felavatták az unitárius lánybentlakást. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"
2003. október 11.
"1943. márciusában Besztercére telepítettek a Székelyföld különböző falvaiból 32 magyar családot. 1945-ben már szinte mindenkinek új háza volt Besztercén és családonként 10-10 hektár földje. 1945-ben a magukra maradt, csak magyarul tudó székelyek sorsa rosszra fordult. Sorra megfosztották őket földjeiktől. A kommunista időben lassan bontogatni kezdte az állam ezeket a házakat, és voltak olyanok, akik ebbe belepusztultak. A közösség mai napig megtartotta vallását, szokásait, és a 89-es fordulat után földjeiket is visszakapták. Legtöbbjük azonban eladta, mert elöregedett a földművességhez. A puszta föld lassan kezd benépesedni és már nemcsak hétvégén. Besztercén már 60 éve él egy kis székely közösség. /Bencze Anna: Feltámadt a székely vitéz-telep. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"
2003. október 11.
"A nagyszebeni Magyar Polgári Művelődési Egyesület, a helyi RMDSZ illetve belvárosi római katolikus plébánia rendezésében okt. 11-én helyezik el az egykori ferencrendi tanintézet falára az iskolaalapító Bilinszky Lajosnak emléket állító táblát. Az arcplakett alatt három nyelven olvasható a pápai prelátus, magyar pedagógus és a tanintézet-alapító Bilinszky rövid életrajza. Az ingatlant - amelyben jelenleg két állami líceum működik - nemrégiben kapta vissza a római katolikus egyház, így az emlékjel-állítás többszörösen is szimbolikus a nagyszebeni magyarság számára. - Jelképek egész sorát tudhatjuk magunk mellett itt, az egykori ferencrendi tanintézet környékén - mondta Szombatfalvi Török Ferenc szebeni RMDSZ-elnök -, hiszen az ingatlan közelében van a nemrégiben újrakeresztelt, és most Petőfi Sándor nevét viselő park illetve sétány is. A tábla ugyanannak a Ioan Candea-nak a munkája, aki a jelenleg Bolyán álló, augusztusban avatott Bolyai János mellszobrot is készítette. Az emléktábla-avatás költségeit a római katolikus egyház állja. /Bilinszky-emléktáblát avatnak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"
2003. október 11.
"A romániai magyarság 1944. évi internálásának gyökerei 1943 nyaráig nyúlnak vissza. Sztálin ugyanis így fogalmazott a Nagy-Britannia kormányához írt levelében 1943. június 7-én: ,,A szovjet kormány úgy véli, hogy azért a fegyveres segítségért, amelyet Magyarország Németországnak nyújtott (...), a felelősséget nemcsak a magyar kormánynak, de kisebb-nagyobb mértékben a magyar népnek is viselnie kell." 1943. december 12-18-án a szovjet-csehszlovák szerződés, valamint a Németországgal és magyarokkal szembeni háború utáni álláspont kialakítása tárgyában Moszkvában Sztálinnal és Vjacseszlav Mihajlovics Molotov külügyi népbiztossal, a későbbi szovjet külügyminiszterrel tárgyalt Eduard Benes száműzetésben levő csehszlovák elnök. Molotov kijelentette: ,,A magyarokat meg kell büntetni." (...) A Benes kezdeményezésére létrejött tárgyalások végkövetkeztetéseit 1943. december 18-án jegyzőkönyvben rögzítették a Kremlben. Úgy vélték: ,,(...) Mindkét fél elismeri, hogy Magyarország nagy felelősséggel tartozik a háborúért (...)", miközben Romániára vonatkozóan azt rögzítették a dokumentumban, hogy ,,(...) a román népet, ellentétben a rendszerrel, amely őt a háborúba bevitte, nem terheli közvetlen felelősség a háborúért". Ugyanakkor 1943-ban Románia még két hadsereggel harcolt szovjet területen a Vörös Hadsereg ellen, viszont Magyarországnak csak megszálló hadosztályai voltak szovjet területen. Ugyanezt a magyarellenes álláspontot fogalmazta meg később, 1944 őszén Romániában a Iuliu Maniu vezette Nemzeti Parasztpárt, valamint a Nemzeti Liberális Párt is. Sajtójukban azt terjesztették, hogy a magyarság kollektíven bűnös, úgy kell elbánni vele, mint bűnös néppel. 1944. augusztus 23-án délután I. Mihály román király elrendelte Ion Antonescu marsallnak és minisztereinek a letartóztatását, 24-re virradó éjszaka pedig megalakult Constantin Sanatescu tábornok első kormánya. A belügyminisztérium augusztus 25-én elrendelte, hogy még aznap tartóztassák le a Német Nemzetiségi Csoport valamennyi vezetőjét, a szász és sváb lakosság ellenállásának megszervezőit, valamint a magyar kisebbség vezetőit; augusztus 27-én pedig a csendőrség főfelügyelősége újabb internálások végrehajtására adott utasítást. 1944. szeptember 12-én a szövetséges erők képviseletében a Szovjetunió, illetve Románia kormányai megkötötték a fegyverszüneti egyezményt. A fegyverszüneti egyezmény aláírását követő első intézkedés az volt, hogy szeptember 15-én a csendőrség főfelügyelősége elrendelte minden magyar és német alattvaló családjával együtt történő internálását a Tg. Jiu-i táborba; a parancs azonban a zsidókra nem vonatkozott. Az észak-erdélyi magyar állampolgárságú, magyar útlevéllel rendelkező magyarokat internálták, az azonos állampolgárságú státusban levő észak-erdélyi román nemzetiségűeket nem. Amikor 1944. november 6-án a lágerek létrehozásáról szóló minisztertanácsi határozat megszületett, például Tg. Jiuban már 4650 internáltat tartottak fogva, a Brassótól nem messze levő barcaföldvári 2-es számú fogolytábor, a hetek múlva haláltáborként elhíresült láger is javában üzemelt. Arad megyében Aradon, Borossebesen, Pankotán, Doroszlófalván és Nagyhalmágyon; Brassó megyében Brassóban, Barcaszentpéteren és Földváron; Bihar megyében Nagyváradon, Belényesen és Kőröstárkányban, továbbá Zsombolyán, Tg. Jiuban, Slobozia Vechen, Ciurelen, Felső-, illetve Alsótömösön, Lugoson, Pitesti-en, Vulkánban, Caracalban stb. hoztak létre, illetve működtetnek tovább internálóközpontokat úgy, hogy gyakorlatilag minden megyében létezett legalább egy, országszerte összesen 36 láger. A Földváron fogva tartottak számáról eltérő adatok léteznek. Niculae Spiroiu volt honvédelmi miniszter közlése szerint a lágerben felületes volt a foglyok nyilvántartása. 1944 októbere és 1945 júliusa között 298 fogoly halt meg a táborban pusztító kiütéses tífuszjárvány idején. A földvári fogolylétszám ennél valószínűleg nagyobb volt, hiszen a lágerből szabadultak között van, aki 8000 fogolyról tesz említést, a korabeli sajtó pedig a földvári haláltáborban sínylődő ,,hatezer magyar hadifogoly és internált" szörnyű sorsát teszi szóvá. A Dolgozók Szava /Sepsiszentgyörgy/ című hetilap egy kiszabadult fogoly vallomásai alapján arról számol be, hogy Földváron 2500-3000 magyar, német, román, szerb és zsidó sínylődik ártatlanul. Elmondása szerint 15 éves gyermekektől aggokig, minden korosztályból vannak foglyok a lágerben. Az összeszedett és előbb a sepsiszentgyörgyi börtönbe zárt székelyek közül ,,sokan úgy szabadultak meg, hogy átállottak románnak. Szabad börzéje működött az átállásnak, s akadtak tényleg olyanok, akik ilyen áron megszabadultak az elhurcolástól. Nagy üzletet bonyolított le Stefanescu nyug.(almazott) járásbíró is, aki kaján örömmel számolgatta az utolsó napok egyikén a Balog-ház kapuja alatt az ilyen módon harácsolt százpengősök tömkelegét, ami mind a szerencsétlen elhurcoltak családtagjainak szája elől elvont pénzecskékből tevődött össze." A fogoly elmondása szerint, mielőtt a lágerbe bevitték, hat könyvbe is bevezették az érkezők adatait, az ő odaérkezésekor pedig a valamikori gyárépület, az iskola, valamint a földbe vájt nyolc lyukban akkor már 2500-3000 fogoly szorongott. Magyarország legtávolabbi vidékeiről állandóan érkeztek az újabb és újabb foglyok, emiatt a földvári tábor annyira túlzsúfolt lett, hogy az internáltak egy részét átvezényelték a szomszédos Lügetre. A foglyok kicsempészett levelek, pontosabban cédulákra írt üzenetek révén kérnek segítséget a külvilágtól, a környékbeli falvak, elsősorban Hidvég lakossága segít rajtuk lehetőségeihez mérten. /Mindez a szerző most megjelent könyvéből: Székely golgota, Kaláka-könyvek, Sepsiszentgyörgy. /Benkő Levente: A tervszerű merénylet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 11./"
2003. október 12.
"Körülbelül 1500 lakosa van a Göde, Mesterháza és Ciobotan falvak hármasából alkotott községnek, Gödemesterházának. Göde 800 lakosából 300 magyar nemzetiségű, 240 a római katolikus hívek száma. Mostanában már itthon maradnak a fiatalok, a borvíztöltődénél, a fakitermelésnél, a halastónál találnak megélhetést, illetve ingáznak a munkahelyükre. A katolikus közösségből kilenc fiatal végzett főiskolát - egyetemet az utóbbi tíz évben, jelenleg ketten főiskolások. Körülbelül tízen járnak középiskolába; 8-10 V-VIII. osztályos gyermek Maroshévízre ingázik; a helybeli I-IV. osztályos osztatlan elemi iskolába öt gyermek jár. Óvodát most igényelnek a magyar kicsinyek számára. A plébánia filiái a 100 lelkes Palotailva, a 70 lelkes Ratosnya és a 15 lelkes Neagra, ahova kéthetente jár a pap misézni. /Schuller Mária: Egy összetartó közösség. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 12./"
2003. október 13.
"Okt. 11-én tartották Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülését. A z SZKT-t megelőző okt. 10-i Egyeztető Kerekasztalhoz hasonlóan a plénum is elvetette Eckstein-Kovács Péter szenátornak azt az indítványát, hogy a testület külön napirendi pontként elemezze a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) létrejött megállapodást. Markó Béla szövetségi a szekértábor-jelenség kérdéséről kifejtette, megosztottságuk nem újkeletű. . Itt van az ideje, hogy elváljunk egymástól? - tette fel a kérdést a szövetségi elnök. Nincsen - mondotta. A helyzetértékelés különbözik, de a célok ugyanazok, és ezeket a célokat együtt tudják megvalósítani. Markó a megerősödött román nacionalizmusról is szót ejtett, amely az aradi Szabadság-szobor visszahelyezésének betiltásához vezetett. Vannak, akik azt mondják, azonnal szakítani kell. Azonban a szakítás nem használna az RMDSZ-nek, hanem a Nagy-Románia Pártnak (NRP), az ultranacionalistáknak. Markó szerint azáltal, hogy Adrian Nastase miniszterelnök engedett pártja magyarellenes politikusainak, elkövette egyik legnagyobb hibáját, és talán végképp megrontotta az RMDSZ és az SZDP viszonyát. Ennek ellenére Markó Béla még nem javasolja, hogy szakítsanak. A Szabadság-szobor kérdését pedig az együttműködés segítségével kell megpróbálni rendezni. Markó Béla, felszólította a romániai magyar közösséget, hogy menjen el szavazni az alkotmány módosítására. Markó bírálta a Székely Nemzeti Tanács megalakítását. "Micsoda erkölcstelenség azt állítani, hogy ti autonómiát akartok, és mi nem?!" -kérdezte. Az elnöki beszámoló után a több órás vita során alapvetően kétféle álláspont körvonalazódott. A mérsékeltebb politikai álláspontot vallók az alkotmánymódosítás mellett voltak. A székelyföldi mozgalmat népszerűsítő plakátok miatt őrizetbe vett Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester ügyéről szólva Frunda György kijelentette: Fodor nem követett el törvénytelenséget, de részvétele a mozgalomban erkölcstelen, s az RMDSZ-nek meg kell oldania a Fodor-kérdést is. A belső ellenzék véleményének hangot adó Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselő kifejtette: amikor letették az RMDSZ alapkövét, két alapvető értékre építették fel azt, egyrészt a belső demokráciára, másrészt az egységre. Az elmúlt években azonban a belső demokrácia meglehetősen sokat sérült. Az autonómia megvalósítására jön létre az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), amelyeknek nincs szándékukban indulni a választásokon. Szilágyi hangsúlyozta: az EMNT és az SZNT nem az RMDSZ ellen jött létre, hanem az autonómiáért. Vekov Károly úgy fogalmazott: zsákutcába jutottunk, s az RMDSZ csúcsvezetősége juttatott ide. Itt és most meg kell állni, s ennek a politikának véget kell vetni. A politikus hangsúlyozta: az RMDSZ vezetősége, a szövetséget csődbe vivő oligarchikus csoportja mondjon le, s adja át a helyét a megfelelő erkölcsi értékkel rendelkező személyeknek. Döntöttek az SZKT Állandó Bizottságának a kiegészítéséről is, Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács alalnöke személyében. Ezt követően a plénum megválasztotta a bizottság négy titkárát is, s ezzel teljessé vált a testület összetétele. Az SZKT közleményt bocsátott ki az aradi Szabadság-szobor ügyében: az együttélés elveinek megsértéseként értékelik azt, hogy a központi hatóságok, az RMDSZ és az SZDP közti megállapodást megszegve megakadályozták az aradi Szabadság-szobor okt. 5-i felállítását. Az RMDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy a Szabadság-szobrot az eredetileg kijelölt helyen, a Tűzoltó téren állítsák fel. Az SZKT arra kéri a romániai magyar közösséget, hogy okt. 18-19-én menjen el szavazni, és igent mondjon az alkotmány módosítására. Az SZKT állásfoglalást szavazott meg a különböző politikai szerveződéseket illetően is. Az RMDSZ nem támogatja a különböző néven meghirdetett székely vagy magyar nemzeti tanácsok létrejöttét, mert a kezdeményezők súlyosan félrevezetik a közvéleményt, és megpróbálják megosztani a közösséget. A szövetség helyi, területi és országos tisztségviselői nem vehetnek részt ezekben a testületekben, és azok létrejöttét semmilyen formában sem támogathatják. /Papp Annamária: Nyitottabb RMDSZ-t a jövő évi választásokon. Igen!-t az alkotmány módosítására - Nem!-et a nemzeti tanácsokra! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./"
2003. október 13.
"Újabb fejlemények következtek be a román-moldovai diplomáciai botrányban, miután Alexei Tulbure, az Európai Tanács moldovai nagykövete okt. 12-én a kétoldalú kapcsolatok tudatos rombolásával vádolta meg a bukaresti vezetést. Tulbure szerint Románia azzal, hogy folytonosan elutasítja a két ország közti alapszerződés aláírását, továbbra is lehetetlenné teszi a kiegyezést. A chisinaui hatóságok azt sérelmezik, hogy a román kormány a Moldovába irányozott pénzalapokat nem a moldovai kormányon keresztül osztja szét. Alexei Tulbure a moldovai kormány észrevéleteit tolmácsolva az ellen emelt kifogást, hogy Bukarestben "két román állam" és "a Pruton túli románok" megnevezéssel beszélnek Moldováról. Ez az első alkalom, hogy Moldova Köztársaság az EU valamely hatóságához fordul igazságtételért a két ország eltérő álláspontjainak tisztázása végett. A szomszédos államok közötti problémák közvetítésére az EU országok miniszteri tanácsát a legutóbbi, okt. 9-i ülésen kérte fel a moldovai nagykövet. A román Külügyminisztérium visszautasította a moldovai kormányzat részéről érkező vádakat. A külügyminisztériumi nyilatkozat szerint Románia nem törekszik területen kívüli hatályt szerezni Moldovával szemben, és fenntartások nélkül elismeri azt független szuverén államnak. /Moldovai kirohanás Bukarest ellen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./"
2003. október 13.
"Romhányi András, a Magyar Művelődési Intézet Határon Túli Magyarok Osztályának vezetője rámutatott arra, hogy Magyarországon hagyománya van a közművelődési szakemberképzésnek, Romániában ez még nem működik. Okt. 17-én - a Magyar Művelődési Intézet és a Human Reform Alapítvány szervezésében - Székelyudvarhelyen induló alapképzés áttörést jelent e téren, Kárpát-medence-szinten ez lesz az első. A képzés Romániában államilag elismert, akkreditált középfokú szakképesítést nyújt. Elnevezése: Kulturális (közművelődési) programigazgató. A képzést sikeresen elvégzők Romániában elismert szakképzési bizonyítványt kapnak. A Magyar Művelődési Intézet és a Magyar Kollégium évek óta nagy sikerrel rendezi meg a Civil Akadémia képzéssorozatot. Ezen a kisebbségben élő magyarság kulturális civil szervezeteinek vezetői vesznek részt. Ugyanezen két szervezet idén már harmadik alkalommal szervezte meg a Budakalászi Találkozót, mely mintegy nyolcvan, kisebbségben élő magyar kulturális civil szervezet képviselőjének tanácskozása. A most induló közművelődési képzésre megnyerték a legjobb romániai, illetve magyarországi oktatókat. Köztük van Dáné Tibor Kálmán (ENT), Demeter Gyöngyvér (Sapientia EMTE), dr. Kolumbán Gábor (Sapientia EMTE), dr. Kötő József (EMKE) és Pillich László (Heltai Alapítvány). Siker esetén jövőre újabb képzéseket indítanak, nemcsak Romániában, de Felvidéken és Délvidéken, később Kárpátalján is. /Guther M. Ilona: Közművelődési szakemberképzés indul Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./"
2003. október 13.
"Magyarországról és Erdély különböző helységeiből több mint száz gyógyszerész vett részt a továbbképző okt. 10-i megnyitóján a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban. Ez volt az első alkalom, amikor a Magyar Egészségügyi Társaság (MET) Gyógyszerész Munkacsoportja, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya, illetve a Hargita Megyei Gyógyszerész Kollégium közösen szervezett ilyen jellegű szakmai rendezvényt. Előadást tartott többek között dr. Feszt György professzor és dr. Brassai Attila, illetve dr. Péter H. Mária Marosvásárhelyről. /Forró-Erős Gyöngyi: Továbbképzés, kapcsolatépítés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./"