"A Kárpátokon túl is ének magyarok, szétszórtan. Ramnicu Valceán legutóbb közel háromszázan vallották magukat magyarnak. Ramnicu Valcea városban tavaly októberben megalakult az RMDSZ területi szervezete; mára már negyven tagot számlál. Közös bennük, hogy hazavágynak. Minden érdekli őket, ami erdélyi. Könyvek, lapok, újságok és emberek. A bukaresti RMDSZ-szervezettől bútorok is érkeztek. Egy kis könyvespolc: a Ramnicu Valcea-i magyar könyvtár. Stanescu Szabó Anna, a területi RMDSZ-szervezet elnöke mesélt arról, miként kovácsolódtak közösséggé az otthonuktól messzire szakadt magyarok. 1997-ben Ramnicu Valceára érkezett Szabó Attila református lelkész. Ő volt az, aki felkutatta a magyarokat, és istentiszteleteket tartott számukra. Támogatást főként Pataki Júliától, az RMDSZ bukaresti parlamenti képviselőjétől kapnak. Ő "patronálja" a valceai szervezetet, fogadóórákat tart a magyaroknak, újságokat küld nekik. Ramnicu Valceán március 15-ét is megünnepelték. Stanescu Szabó Annakezdeményezte a magyarórákat is. Általában nyolc-tíz gyermek jön össze. /E. Ferencz Judit: Magyar sziget Olténiában. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), szept. 25./"

"Történelmi autonómiák a Kárpát-medencében témakörben szerveztek vita- és publikációs fórumot Székelyudvarhelyen szept. 23-án, az Aeropolisz Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoport, a Hargita Megyei Művelődési Főfelügyelőség és a Városi Könyvtár közös szervezésében. Székelyudvarhelyt két előadó képviselte: Hermann Gusztáv könyvtárigazgató a székely önkormányzat történetéről, Szabó M. Attila történész a szász autonómiáról tartott előadást. Hermann Gusztáv szervező elmondta: a rendezvény célja, hogy a kényesnek tartott kérdéskört a szakemberek kimondottan szakmai oldalról közelítsék meg. /Szász Emese: Autonómiák kutatói találkoztak Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./"

"A marosvásárhelyi Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány legújabb kezdeményezése elsősorban magyar iskolák, tagozatok, alapítványok, egyesületek, nonprofit szervezetek, művelődési társaságok figyelmére számíthat. Az alapítvány a budapesti Pro Hungaris Alapítvány közvetítésével nagyobb könyvadományhoz jutott hozzá. Egy amerikai kiadó magyar nyelvű köteteiről van szó, szépirodalmi kiadványokról, tankönyvekről, gyermekkönyvekről, folyóiratokról, amelyeket a Bernády Alapítvány szétoszt az azokat igénylő közösségek között. /Ajándékkönyv igényelhető. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./"

"Magánkézbe kerül három veszteséges gépjárműgyártó vállalat, és ezzel a kormány letudja az Európai Bizottság előtt a működő piacgazdaság minősítés reményében vállalt kötelezettségek jelentős hányadát. A Privatizációs Hatóság (APAPS) szept. 26-án aláírja a cimpulungi ARO, valamint a brassói Tractorul és Roman privatizációs szerződését - közölte Victor Dumitriu, az APAPS alelnöke. A hatóság az Egyesült Államokbeli Crosslanderrel tárgyal a campulungi terepjárógyár megvételéről, a brassói - évek óta takaréklángon működő - kamiongyár megvásárlására a malajziai Pesaka Astana SDN BHD jelentkezett. Az olasz Landini cég képviselőivel előrehaladott fázisban vannak a tárgyalások a traktorgyár megvételéről. A hatóság alelnöke szerint hamarosan magánkézbe kerülhet a romani, illetve a vajdahunyadi fémfeldolgozó kombinát is. Utóbbiak iránt az LNM Holdings érdeklődik. Ez a vállalatcsoport vásárolta meg korábban a galaci, valamint a iasi-i acélkombinátot, és augusztus közepe óta tárgyal a két említett fémfeldolgozó üzem megvásárlása érdekében. A három veszteséges gépjárműgyártó vállalat magánosítása szerepelt azon a nyolcpontos célkitűzéslistán, amelynek gyakorlatba ültetését október végéig vállalta a kormány. /Szőcs Levente: Teljesedő kötelezettségek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./"

"Szept. 25-én kezdődött Vajdahunyadon az Interdiszciplináris Regionális-kutatás Szimpózium, amelyen több mint 400 magyarországi, romániai és szerbiai szakember vesz részt. Az eszmecsere több tudományágban zajlik. Nevezetesen: regionális gazdasági integráció, egészségügyi fejlemények, környezetvédelem, természeti erőforrások felhasználása, illetve műszaki fejlemények. Magyarországról a szegedi egyetem munkatársai 25 tudományos munkát mutatnak be, Szerbiából az újvidéki egyetem szakemberei 35 anyagot készítettek, Arad, Temes, Krassó-Szörény és Hunyad kutatói pedig 75 munkát mutatnak be. A kétnapos konferencia a Duna-Maros-Kőrös-Tisza Eurorégió szervezésében zajlik. /Ch. A.: Tudomány határok nélkül. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 26./"

"Az 1944. szept. 26-i mészárlás áldozataira emlékeznek Szárazajtán. Az erdővidéki faluban 44 őszén a magyarellenes rémtetteiről elhíresült Maniu-gárda tagjai fejszével lefejezték a 21 éves Nagy Sándort és testvérbátyját, a 25 esztendős Nagy Andrást. Ugyanaznap hajnalban az áldozatok házába betörő gárdisták otthonában lőtték agyon a 34 éves Gecse Bélát és a 35 éves Málnási Józsefet. Az iskolaudvaron hat gyermek édesanyját, az 50 éves Szép Albertné Málnási Réginát, valamint férjét, a 49 éves Szép Albertet, a 38 éves Elekes Lajost, a 42 éves Szép Bélát, a 62 éves Németh Gyulát, a 62 éves Szabó Béniámot és az 51 éves Németh Izsákot lőtték agyon. A 38 éves Tamás Lászlót a kivégzést végignézni kénytelen emberek közé lőtt sortűz ölte meg. A 49 éves Nagy D. Józsefet a tömegből szólították ki, de csodával határos módon a férfinak "csak" a fogsorát zúzta szét a lövedék, később sérüléseiből felépült, és 1955-ben hunyt el. Az akkori román közigazgatás bejegyzései szerint az áldozatok "háborús balesetet szenvedtek". A Maniu-önkéntesek 1944. őszi magyarellenes hadjáratának első állomása volt Szárazajta.1944. szept. 4-én egy visszavonuló német utóvéd a falu határában tűzharcba keveredett a túlerővel előrenyomuló román sereggel. Az összetűzésnek néhány - emlékezők szerint 13 - román katona esett áldozatául, ezt torolták meg a szárazajtai magyarokon olyan tanúk vádja alapján, akik a katonai csetepaté során pincékbe bújva várták a harc végét. A későbbi persorozaton maguk a román tisztek sem állították egyértelműen, hogy csapataik veszteséget szenvedtek, ha igen, milyen mértékűek voltak azok, illetve terheli-e felelősség emiatt a magyarokat. Egy szemtanú szerint viszont a feketelista már a szeptember 4-i katonai ütközet előtt készen állt. Újabb levéltári források tanúsítják, hogy a kivégzés előtt Szárazajtára már visszatért román csendőrség is aktív szerepet vállalt a kivégzendők összegyűjtésében, az otthonában agyonlőtt két áldozat esetében pedig a gyilkosság helyszínén is jelen voltak a belügyiek. Az akkor nagyon fiatal Németh Ákost édesapjával összekötözve vezették a puskacsövek elé. Úgy szabadult meg, hogy az egyik falubeli román fiatalember tanúsította: ártatlan. Édesapját, Németh Gyulát agyonlőtték. Ifjabb Nagy Gyulát maga Gavrila Olteanu, a Maniu-gárdák parancsnoka akarta főbe lőni. A mellette álló szárazajtai román fiatalember, Berszán Domokos (Barsan Dominic) közbeszólása mentette meg. Ifjabb Nagy Gyulát és édesapját elengedték. A szintén "halálra ítélt" Máthé Albertet egy gárdista vallomása szabadította meg. A szemtanúk, illetve a hozzátartozók szerint az áldozatoknak korábbi, vélt vagy valós sérelmekért kellett fizetniük.A vérengzés másnapján gyászszertartás nélkül kellett eltemetni a legyilkoltakat. Az első megemlékezés 1990. szeptember 26-án volt, amikor a jelképes temetésen Bartalis Szélyes Pál szárazajtai lelkész mondott imát az elhunytakért. /Benkő Levente: Szárazajtán nem felejtenek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./"

"A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elégedetlenségét fejezi ki amiatt, hogy az Illyés Közalapítvány (IKA) halogatja a kárpátaljai magyar családoknak megítélt oktatási-nevelési támogatások kifizetését, s hogy az idei tanévben elmarad a szórványmagyarság anyanyelvű oktatását segítő program anyaországi támogatása. A KMPSZ közleménye szerint a tavaly oktatási-nevelési támogatás elnyerése céljából benyújtott 9264 pályázatot a feldolgozást követően az IKA központi irodájába továbbították, ám eddig mindössze 534 pályázónak folyósították a megítélt támogatást. "A KMPSZ több ízben fordult szóban és levélben is az IKA elnökéhez és kuratóriumához, hogy a támogatások kifizetését és a létrehozott régió- és programirodák sorsáról való döntést sürgesse. Úgyszintén levélben és jegyzőkönyvi kivonatokban kérte, hogy a pályázati kiírásnak nem megfelelő pályázatokat is véleményezze a kuratórium, illetve lehetőség szerint döntsön egy külön alap létrehozásáról, amelyből ezeket a pályázatokat támogathatná" - áll a közleményben. A közlemény szerint a KMPSZ megalakulása óta foglalkozik a Felső-Tisza-vidéken, a Borzsa és a Latorca völgyében szórványban élő magyarok körében nyelvélesztéssel, az anyanyelvi oktatás megszervezésével és módszertani tanácsadással. A vasárnapi iskolákból nőtt ki a szórványvidék magyar nyelvű intézményes oktatása. A szervezőmunka eredményeként az elmúlt tanévben 21 településen, 72 csoportban, 41 tanár irányításával, heti 166 órában több mint ezer magyar gyökerekkel rendelkező gyermek tanulta ősei nyelvét - fogalmaz a nyilatkozat. A KMPSZ aggasztónak tartja, hogy a szórványban kialakított oktatási rendszert a 2003-2004-es tanévben sem az IKA, sem az Apáczai Közalapítvány nem részesíti támogatásban, ezért a pedagógusszervezet szerint összeomlás fenyegeti a többéves szórványprogramot. /Kárpátalján akadozik az anyanyelvű oktatás magyarországi támogatás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./"

"A hatályba lépését követő hat hónap során a korrupcióellenes törvény nem vezetett sikerre - állapították meg a Transparency International Romania, a Nyílt Társadalomért Alapítvány és más szervezetek képviselői. A korrupció általánossá vált Romániában. A hétköznapok színterein továbbra sem vesznek tudomást a korrupcióellenes törvényről. Az igazságügyi miniszter asszonyról kiderült, hogy Filasi községben a valóságos ár tízszereséért (100.000 dollárért) adott el egy ingatlant és földterületet az állami tulajdonban levő Petrom RT-nek. Súlyos vádak hangzottak el Hildegard Puwak integrációs miniszterről, akinek fia és férje nevén szereplő cégek jutottak EU-s pénzekhez. A miniszter asszony nem mondott igazat, amikor azt állította, hogy a 150 ezer eurós összeget még a mandátuma előtt pályázták meg a családtagok. Mircea Beuran egészségügyi miniszterről kiderült, hogy a neve alatt kiadott könyvek amerikai, illetve francia kiadványok szöveghű fordításai. A skandallum kapcsán megszólaló miniszterelnök ahelyett, hogy lemondásra szólítaná fel, azzal védi a plágiummal vádolt Beurant, hogy egészségügyi körök bosszújáról van szó a keménykezű miniszter ellen. A Vásárhelyről indult ambiciózus szívsebész szenátor hamis bizonylatokkal akarta igazolni, hogy egyetemi professzori, illetve első osztályú tudományos kutatói rangja van, amiről az újságírók kiderítették, hogy azt az állatorvosi egyetem rektor-helyettesétől szerezte. /(bodolai): "Péter" és "Pál". = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./"

"A Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselőcsoportja a jövő héten benyújtja az Országgyűlésnek az állampolgársági törvény módosításáról szóló javaslatát, amely azt szolgálja, hogy "jogrendszerünk befogadó legyen a kettős állampolgársággal szemben" - mondta Dávid Ibolya pártelnök. Az ezzel kapcsolatos egyeztetésen a határon túli magyar szervezetek képviselői is jelen voltak. A javaslat ért elmében kimaradna az állampolgársági törvényből az egyéves magyarországi lakhellyel való rendelkezés. "Továbbá a megélhetés és a lakhelybiztosítás követelménye Magyarországon" - közölte az MDF a Kárpát-medencei párbeszéd címmel megrendezett konferencia utáni sajtótájékoztatón. A sajtótájékoztatón a határon túli szervezetek képviselői egybehangzóan üdvözölték az MDF kezdeményezését. Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt emelte ki: soha nem volt akkora szükség a konszenzuskeresésre, mint most, a határon túli magyar közösségek ügyében. Hangsúlyozta: szükséges, hogy az állampolgárság megszerzésének jelenlegi kritériumai változzanak, és ezáltal azok a határon túli magyar személyek, akik ezt kérik, könnyebben juthassanak magyar állampolgársághoz. A vajdasági magyarok képviselői egybehangzóan közölték, hogy mind az öt magyar párt támogatja a kettős állampolgárság intézményének bevezetését. Kovács Miklós, a kárpátaljai KMKSZ elnöke az MDF döntését fordulópontnak tartja, és úgy véli, a törvényjavaslat benyújtása "színvallásra fogja késztetni a meghatározó magyarországi politikai erőket". A résztvevők által egyhangúlag elfogadott zárónyilatkozat leszögezi: "a Kárpát-medencében működő magyar pártok és szervezetek megjelent vezetői és képviselői egyetértenek abban, hogy a határon túl élő magyarok hátrányos helyzetének megoldása nem a kivándorlás és nem az asszimiláció, hanem a szülőföldön történő boldogulás elősegítése". A nyilatkozat aláírói hangsúlyozták: a nemzeti identitás, valamint a lakó- és munkahely szabad megválasztásának európai elve azt is igényli, hogy a magyar állampolgárság megszerzésének bürokratikus akadályai enyhüljenek, kivált azok számára, akik, vagy akiknek felmenői magyar állampolgárok voltak. "Ez a magyar kormány és Országgyűlés felelőssége" - szögezi le a nyilatkozat. /A határon túliakkal egyeztettek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./ A rendezvényen kilenc határon túli magyar párt és szervezet képviseltette magát. Valamennyien egyetértettek abban, hogy a találkozó és az MDF módosító indítványa segít abban, hogy a kettős állampolgárság ügye rendeződjön. /Magyarság és Európa. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 27./"

"A hét elején megérkezett a Teleki Oktatási Központ bankszámlájára az a több százmillió forintnyi összeg, amely a Szülőföldön Magyarul Pályázati Program keretében, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) menedzselésében a közeljövőben el fog jutni azokhoz a szülőkhöz, akik ezt megpályázták. A kedvezménytörvény tartalmi módosulása miatt a magyar tagozaton tanuló gyerekek szüleinek járó, egyenként mintegy 20 000 forintnyi oktatási-nevelési támogatások kiutalása leállni látszott az utóbbi időben. /Szabó Csaba: Kiutalják az oktatási-nevelési támogatásokat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./"

"Több egyházi és világi képviselő gyűlt össze szept. 18-án, hogy közös megegyezéssel egységes álláspontot képviseljenek a verespataki templomok és temetők sorsát illetően, amit a Gabriel Resources (GR) arany- és ezüstkitermelési terve veszélyeztet. A konferenciát a kolozsvári PATRIR (Román Béke Intézet) szervezte, amelynek célja a konfliktusok békés úton való rendezése. A kanadai GR bányavállalat terve mintegy 2000 lakos kitelepítését feltételezi, valamint 9 temető és 10 templom ,,áthelyezését". Tervét a helyi, országos és nemzetközi civil társadalom, a nem kormányszervezetek, a szakértők, a pénzügyi intézetek, valamint a magukra valamit is adó akadémiák vehemensen támadják. A magyar történelmi egyházak mindennemű változtatástól mereven elzárkóztak és a GR tervet társadalmi, kulturális és környezeti katasztrófaként kezelik. Az ortodox és a görög katolikus egyházak magatartása viszont távolról sem volt tisztázott. A konferencia folyamán végre egységes állásfoglalás született, amit szept. 24-én adtak közre. Az úgynevezett ,,Kolozsvári Nyilatkozat" aláírói között megemlítendő Barth Ottó, a római katolikus érsekség képviselője, Dávid Gerő, az unitárius egyház képviselője, valamint Vasile Somesan kolozsvári ortodox püspök. Most már az ortodoxok is csatlakoztak és közös tiltakozó nyilatkozatot írtak alá. A nyilatkozat szerint az aláírók kérték a román ortodox egyház támogatását. Nem fogadják el a bányászati tervet. /N. T.: A hit nem eladó. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 27./"

"A Dosarele Istoriei című folyóirat sorozatban mutatja be a Securitate hírhedt gépezetének működését, kulisszatitkait, ahogy az utóbbi hónapokban történészeknek köszönhetően a legtitkosabb irattárakból napvilágra kerülnek. Hogyan tartották megfigyelés alatt még egymást is a pártkáderek (Gheorghiu-Dej olasz színésznőket is fogadott a lakásán), hogyan követték lépésről lépésre az országba érkező külföldieket, a neoprotestánsokat, hogyan szervezték meg a levelezés cenzúrázását stb. Néhány példa Hargita megyére vonatkozóan. A folyóirat 7-es száma különösen az Állambiztonsági Tanács 1968. máj. 3-4-i munkaülésének jegyzőkönyve. Az eseményről eddig csak annyit tudtak, hogy Ceausescu ez alkalommal számolt le végképpen addigi elvtársával, Alexandru Draghici tábornokkal, volt belügyminiszterrel, az 50-es években elkövetett atrocitások (Duna-csatorna, kuláküldözések, koncepciós perek stb.) túlbuzgó irányítójával. A "beolvasás" kényes feladata Vasile Patilinet KB-titkárra hárult, aki most első ízben nyilvánosságra hozott beszédében olyan leleményesen tárta fel addigi kebelbarátja visszaéléseit, hogy egyben t egykori felettesükön, Gheorghiu-Dejen is elverte a port. Erre egyetlen példa: Patilinet kimutatta, hogy Lucretiu Patrascanu lemészárlása, amelyet Draghici szervezett meg, Dej személyes utasítására - és természetesen Sztálin jóváhagyásával - történt. Ebben a Patilinet-beszédben szó esik a korabeli börtönviszonyokról is, ezen belül a válogatott kínzásokról. Az elvtársak azonban nem veréssel igyekeztek elviselhetetlenné tenni az "osztályellenesség" rabságát, hanem lelki megpróbáltatásokkal. Itt kerül szóba Csíkszereda. Női börtönének parancsnoka gondoskodott róla, hogy Lucretiu Patrascanu nyolc éven át fogva tartott özvegye hónapokon át ne értesüljön férje haláláról. Ugyanez a börtönparancsnok észrevette, hogy Lena Constante (vasgárdista múltja miatt elítélt festőművésznő) a cella ablakán át hosszasan nézeget egy fát, mint egyetlen kapcsolatát a külvilággal és a szabadsággal. Ez a "lázadás" annyira felháborította a parancsnokot, hogy kivágatta az akácot, majd a zárka ablakrámáján felfedezett madárfészket is eltávolította onnan. Egy másik kordokumentum 1982-ből való. Belügyi jelentések részletesen írják le a temesvári Helmer család hét tagjának aug. 26-i látványos menekülését. Egy Jugoszláviából érkezett sportrepülőgép leszállt a határ közelében, felvette az ott várakozó családot, majd meg sem állt Münchenig. A temesvári Securitate próbál mosakodni jelentésében: besúgói észlelésekkel bizonygatja, hogy az ország lakossága elégedetlen az ellátással, tehát ezért történnek ilyen esetek. Példának felhozza két csíkszeredai munkásasszony, Fodor Aranka és Moldován Jolán panaszait. Az utóbbiról az ismerőse azt jelentette, hogy beszélgetésük során elmondta neki, egyszerűen nincs mit főznie a családnak, szerencséje van Olga nevű barátnőjével, aki Jugoszláviából levesporokat hozott neki ajándékba. A példák nem véletlenül származnak Csíkszeredából: mivel a szökevény Helmer család német, a két asszony magyar, a jelentés azt akarta sugallni, hogy íme, csak a nemzeti kisebbségek elégedetlenek. Egy harmadik dokumentumanyag bemutatja a Securitate körültekintő, szakavatott szervezőmunkáját arra vonatkozóan, hogy minél több adatot gyűjtsön 1989. húsvétjának megünnepléséről. A mozgósított megyék között szerepel Hargita is: a belügyi hatóságok parancsot kaptak Bukarestből, hogy előzzenek meg minden "nacionalista-irredenta-tiltakozó megnyilvánulást", és szükség esetén a milícia lépjen fel a rendbontók ellen. Hasonló utasítást kapott Fehér megye Securitate-felügyelősége is, itt a gyulafehérvári római katolikus székesegyház és teológiai intézet köré várhatóan tömegével érkező hívek nacionalista-irredenta megnyilvánulásait kellett figyelemmel követni és a karhatalmat is készenlétbe helyezni. /Barabás István: Fekete emlékek. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27./"

"Szept. 26-án Kalot Tanulmányi Napok kezdődtek a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban, a hajdani Kalot épületének tőszomszédságában felépült korszerű intézményben. A rendezvény keretében a Kalot eddigi kezdeményezéseit veszik számba, illetve terítékre kerül a népfőiskolai mozgalom kínálta lehetőségek kérdése is. A programban szerepel Párkányi Szabolcs dokumentumfilmje a Kalotról, előadások lesznek a szervezet történetéről, céljairól és módszereiről. Az újraindult Kalot helyzetéről, tevékenységéről, terveiről hangzik el előadás, majd vitafórumot tartanak a hogyan tovább?-ról. A rendezvény szervezője a csíksomlyói Venczel József Vallásszociológiai Intézet és a budapesti Kalot - Katolikus Népfőiskolai Mozgalom. Meghívott előadók: P. Dr. András Imre jezsuita szerzetes, egyházszociológus; Dáné Tibor Kálmán, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság vezetője; Elekes András, a Jakab Antal Tanulmányi Ház rektora és dr. Molnár István, a Kalot - Katolikus Népfőiskolai Mozgalom főtitkára. /Kalot-napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27./"

"A vártnál nagyobb az érdeklődés a Református Gimnázium /Szatmárnémeti/ könyvviteli és irodatechnikai posztliceális osztálya iránt. Ugyancsak nagy az érdeklődés a Refiben most először meghirdetett líceumi esti tagozatra. A Hám János Katolikus Gimnázium az évek óta nagy sikerrel működő posztliceális egészségügyi asszisztensképző mellett most beindítja a két éves könyvviteli szakot is. /Több magyar posztliceális osztály indul. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./"

"A Szentendrei Régi Művésztelep alapításának hetvenötödik évfordulójára emlékezve Nagybánya évszázada címmel nyílt kiállítás szept. 20-án a település Művészet Malom galériájában. Az egykori Nagybányai Iskola művészei 1928-ban hozták létre a Szentendrei Festők Társaságát, tovább folytatva a sok évtizedes művészeti hagyományokat. Az alapítókra és az azóta eltelt háromnegyed századra emlékeznek Szentendre művészeti intézményei ezzel a kiállítással, melyen az egykori nagybányai mesterek munkái, illetve Nagybánya mai, kortárs alkotóinak művei láthatók. A megnyitón jelen volt Calin Fabian, Románia budapesti nagykövete és Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke, valamint a kiállító nagybányai művészek képviseletében hatan a román és ketten a magyar festők közül. A Szentendre-Nagybánya kapcsolatot erősíti a művészcsere program. /Guther M. Ilona: Nagybánya évszázada. Kiállítás Szentendrén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./"

"A gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthon vendégszeretetét élvezi szeptember közepétől tíz napig tíz marosvásárhelyi szociálpedagógus-hallgató. Önkéntes munkát végeznek különféle Gyergyó-vidéki karitatív szervezeteknél (CIMAS, öregotthon, árvaház, fogyatékos óvoda stb.), ők a Caritas jövőbeli munkatársai. /Önkéntesek Gyergyóban. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 28./"

"A hét végén Marosvásárhelyen rendezte meg éves közgazdász-vándorgyűlését a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) Humán erőforrás mint modernizációs tényező a XXI. század elején címmel. A kétnapos rendezvényen több előadást hallhatott a jelen lévő mintegy 150 közgazdász, majd szekcióüléseken vitatták meg a problémákat. Bodó Barna politológus a politika szemszögéből közelítette meg a humánerőforrás-menedzsment és demokrácia kérdését. A sepsiszentgyörgyi SKR Consulting Co. igazgatója, Péter Gábor az alkalmazottak teljesítményének változóit fejtegette. A szekcióüléseken a középiskolai magyar nyelvű gazdasági szakoktatás problémáit, a bérezésnek a versenyképességhez viszonyított arányosságát és az új munkatörvénykönyv által előírt jogi lehetőségeket tárgyalták meg. /Incze Ferenc: Erősödő közgazdászközösség. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./"

"Az idei 11. Báthory Napok (BN) már nem teljesen önálló ünnepként, hanem Szilágysomlyó Városnapjai keretében csalogatták az érdeklődőket. Szept. 26-a a Magyar Egészségügyi Társaság ünnepi elnökségi gyűlésének jubileumi napja volt, ahol azt ünnepelték, hogy immár tizedik éve folynak a Báthory Napok keretében - Dr. Széman Péter főszervezésében - nemzetközi jellegű orvosi továbbképzők. A városnapok hivatalos megnyitója szept. 27-én volt, ettől kezdve az önkormányzati és a kifejezetten magyar rendezvények fej fej mellett futottak. Elkezdődtek az orvostovábbképző előadásai, külföldi orvosok is tartottak előadásokat, így például az Amerikai Magyar Orvosok Szövetségének elnöke: Forbát Péter. Ezzel párhuzamosan zajlott a Kuckó Játékház valamint az ismeretterjesztő filmek vetítése. Megnyílt Vida János és Bálint Michael fotókiállítása; bemutatták a Hepehupa-sorozat első könyvét, kiosztották a Szilágysági Magyarok díjakat. Megjelentek a nyírbátori, albertirsai és szarvasi testvérvárosi küldöttségek is. /Szabó Csaba: Jubilált a Magyar Egészségügyi Társaság. Szilágysomlyón együtt ünnepelt a város. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./"

"A múlt nem lehet a feledésé: tanulságait a jövő érdekében a jelenben kell hasznosítani" - írta Tőkés Elek iskolaigazgató a Báthory István Elméleti Líceum fennállásának 425. évfordulója alkalmával megjelentetett emlékkönyv előszavában. "Az örök iskola. Lapok a kolozsvári Báthory István Gimnázium történetéből" címet viselő könyvben volt tanárok és diákok számolnak be azokról az élményeikről, amelyeket a tanintézmény nyújtott számukra. Az emlékkönyv szept. 27-i bemutatóján Tőkés Elek elmondta: a könyv történelmi forrásanyag azok számára, akiket érdekel a romániai magyarság sorsa, az erdélyi magyar kultúrtörténet. Tőkés Elek iskolaigazgató közölte, az iskola fizikai állapotában teljesen megújult, a külső javításokat a helyi önkormányzat finanszírozta, a belső megújulás saját erőből és a szülők hozzájárulásával történt meg. Az elmúlt két-három évben a tanári kar is teljesen kicserélődött, a generációváltásra most került sor. Az iskola tanári kara jelenleg 101 tagot számlál; 84 tanárnak teljes katedrája van, a többiek betanítanak. Az elmúlt években a számítógépparkot is sikerült kialakítani. /Pap Melinda: "Az örök iskola" Emlékkönyv a 425 éves iskola tiszteletére. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./"

"Szept. 26-án hivatalosan is megalakult Csíksomlyón a romániai Kalot. A szervezet a nagy előd, a két világháború között eredményesen működő katolikus szervezet szellemiségét felvállalva kíván a katolikus - de nem csak - ifjúság bevonásával, annak érdekében cselekedni. A hét végén a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban szerveték meg a Kalot tanulmányi napokat. A Kalot jelentése: Katolikus Legényegyletek Országos Titkársága. A mozgalom 1935-ben indult Szegeden, fennállásának tíz éve alatt félmilliós tagsággal rendelkezett és húsz népfőiskolát alapított. Dr. András Imre jezsuita szerzetes, egyház-szociológus vázolta a Kalot eddigi erdélyi kezdeményezéseit. 1941-ben indult el a visszacsatolt Erdélyben a Kalot-mozgalom kiépítése, a csíksomlyói népfőiskola alapkövét 1941-ben rakták le, következő évben pedig már megindultak az első tanfolyamok. A második világháború után Magyarországon és Romániában egyaránt felszámolták a Kalot-mozgalmat. Erdei István csíkszeredai alpolgármester, Sógor Csaba szenátor és Elekes András római katolikus lelkész, a Jakab Antal Tanulmányi Ház rektora fejtették ki véleményüket. /Sarány István: Megalakult a romániai Kalot. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./"

"Margittán a városi tanács határozata alapján az Eroilor utcából Petőfi Sándor, a Republicii-ből Arany János, a Primaverii-ből Horváth János lett. További magyar neveket is kaptak a településen egyes utcák: Jókai Mór Ady Endre, Dankó Pista, Bartók Béla, Bethlen Gábor, Kölcsey Ferenc és Kazinczy Ferenc utca is van már. A 18 tagú tanács egyöntetűen szavazott az utacanév-változtatások mellett. Margittán a nyár folyamán fokozatosan kitett új táblákat elkezdték negrongálni. Levakart betűk, s néhol az utcanevek hűlt helye jelzi, hogy a lakosság egy részének mégsem tetszik a dolog. Szeptemberre szinte mindegyik új táblácskának baja esett. A műemlék református templom parkjában kis magyar sziget. Szinte isten házához dőlve, Petőfi Sándor és Ady Endre mellszobra, Horváth János emléktáblája, átellenben Horváth Imre költő szülőházán felirat hirdeti a bölcső helyét. A templomkert kapuja kulcsra zárva, odabent béke. /Balla Tünde: Margittán nem mindenki ismeri... Ki volt az a Bartók Béla? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./"

"Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Strasbourgban zajló őszi ülésszakán szept. 28-án kiemelt téma volt a szélsőségek elleni küzdelem, valamint a rasszista, idegengyűlölő politikai magatartás Európában. Egy államnak az Európa Tanácshoz való tartozása azt is feltételezi, hogy a pluralizmus elve mellett megakadályozzák a rasszizmust, az idegengyűlöletet, az intoleranciát, amelyeket nem lehet a véleménynyilvánítás szabadságával indokolni, hangzott el. A dokumentum szerint a rasszizmus és az intolerancia ellen küzdő európai bizottság külön is kiemelte az ausztriai, belgiumi, dániai, magyarországi, norvégiai, romániai, oroszországi, szlovákiai és nagy-britanniai aggasztó eseményeket. Határozott fellépés szükséges az adminisztratív és igazságügyi hatóságok részéről akkor, ha egy párt hivatalos programjában vagy politikájában rasszista retorikát használ és ilyen propagandát fejt ki. Ha pedig egy rasszista, idegengyűlölő párt bekerül a hatalomba, és folytatja ezt a politikáját, illetve ha egy kormány szabad folyást enged a párt tevékenységének, megkérdőjeleződhet az adott államnak a szervezethez való tartozása is. /Jelentés a rasszista, idegengyűlölő politikai megnyilvánulásokról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a bihari és az Arad megyei polgári mozgalmak társszervezésében októberben nagyszabású rendezvénysorozatot szervez az aradi tábornokok emlékére. Tőkés László püspök szept. 29-i nagyváradi sajtótájékoztatóján elmondta: azért van szükség a vértanúk emlékének méltó megünneplésére, mert az RMDSZ-politika erre már nem képes. Az aradi rendezvénysorozat október 1-jén kezdődik: ennek keretében az EMNT kezdeményező testületének tagjai és az erdélyi magyar polgári egyesületek vezetőinek közös tanácskozására is sor kerül. Okt. 5-én az ünneplők mind az aradi Tűzoltó téren lévő üres talapzathoz, mind a Minorita templomban lévő restaurált szoborhoz elmennek. A püspök szerint az RMDSZ-nek várnia kellene a szobor köztéren való elhelyezésével, mivel ezt csak elvtelen politikai megegyezés révén lehetne megoldani. Tőkés úgy véli: az RMDSZ vezetősége meghátrált és meghajolt azon mérhetetlen megaláztatás előtt, amely történelmünket és nemzeti közösségünket érte a szobor újraállítási időpontjának elhalasztásával. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, az EMNT kezdeményező testületének ügyvivő elnöke szerint azáltal, hogy a román kormány semmibe vette az aradi tanács határozatát, ismételten bebizonyította miként viszonyul az alkotmányos törekvésekhez. /Borbély Tamás: Megemlékezés az aradi tábornokokról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./"

"Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokkal megbízott ügyvezető alelnöke terjedelmes interjúban bizonygatta, hogy az RMDSZ mindig jó úton járt. Vele szemben fellépnek a "különböző okokból az RMDSZ szélére szorultak, netán abból éppen kiszorultak, akik valamiért elégedetlenek, vagy meglehet, csak önös célokból, csoportérdekből" tevékenykednek. Ezek az emberek "arra hivatkoznak, hogy az RMDSZ elárulta a magyarság ügyét, lemondott például az autonómia elvéről." Borbély László szerint ez nem igaz. Az új szerveződésekről is véleményt mondott: "kimondottan káros ennek a szerveződménynek a tevékenysége, ráadásul nem is lehet látni világosan, pontosan mit akarnak." /Gyarmath János: A magunk szabta utat fogjuk járni. Interjú BORBÉLY LÁSZLÓ kormánykapcsolatokkal megbízott ügyvezető alelnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./"

"Tőkés László királyhágómelléki református püspök szept. 29-i sajtóértekezletének a Szabadság-szobor és az október 6-i aradi megemlékezés volt a témája. "Október 6. méltó megünneplését veszélyezteti a Szabadság-szobor körül kialakult áldatlan helyzet. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület, az önkormányzati mozgalom és a polgári egyesületek az emléknap megmentésére vállalkoznak" - jelentette be a püspök. Tőkés László a Szabadság-szoborral kapcsolatban kárhoztatta az RMDSZ megalkuvó és a román kormány szószegő politikáját. A püspök szerint a kormány által erőltetett román- magyar megbékélési park szükségtelen és elfogadhatatlan. A kormány lábbal tiporta az autonómia elvét, felülbírálva az aradi önkormányzatnak szoborügyben hozott határozatát. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Ügyvivő Testületének elnöke úgy értékelte, a Szabadság-szobor körül kialakult helyzet a koccintáspolitika és a nem eredményorientált protokollumpolitika következménye. Sárközy Zoltán, a Nagyváradi Magyar Polgári Egyesület elnöke bejelentette, október 4-én Erdélyi Magyar Polgári-Önkormányzati Találkozó lesz Aradon. /Pengő Zoltán: Méltó ünnepet ülnének Aradon. Tőkés László "megmentené" az emléknapot. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./"

"Új választmánya van az RMDSZ Történelmi Máramaros szervezetének címmel közölt valótlanságot az RMDSZ hivatalos közlönye, az RMDSZ Tájékoztató nevű elektronikus hírlevél szept. 22-én. "Szeptember 20-án jelölte ki a Történelmi Máramaros területi szervezet küldöttgyűlése a 83 tagú területi választmányát, amelyben a helyi szervezetek képviselői mellett helyet kaptak az ifjúsági szervezetek és az RMDSZ társszervezetek képviselői is." A megjelentek szerint csak arról született határozat Máramarosszigeten, hogy 83 tagú lesz (!) a választmány, amit egyébiránt másutt Területi Küldöttek Tanácsának neveznek. Ez a testület tehát nem lett se megválasztva, se kijelölve, a teremben nem volt 83 ember, a falusi szervezeteket senki sem képviselte. /T. P.: Ki hazudik még? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 30./"

"Szept. 27-én kezdődtek a Ravasz László emléknapok Bánffyhunyadon. A néptáncbemutatót Kusztos Tibor bánffyhunyadi lelkipásztor köszöntőbeszéde előzte meg. A református műemléktemplomban Hajdú Zoltán lelkipásztor hirdetett igét, közreműködtek az enyingi Tinódi Lantos Sebestyén Művészeti Iskola zenetanárai. A gyülekezeti teremben láthatták az érdeklődők Kudor István fafaragóművész kiállítását és Török Piroska kalotaszegi varrottasait. Másnap, vasárnap az ünnepi istentisztelet a bánffyhunyadi vegyeskórus fellépésével indult Kusztos Tibor ismertette a templom történetét, és köszönetet mondott mindazoknak, akik támogatták a felújítási munkálatokat. Dr. Egyed Ákos akadémikus és Péntek János, a BBTE professzora tartott előadást. Az első előadás történelmi jellegű volt, a másodiknak a fő motívuma a bölcsesség és összetartozás. Az előadásokat követte az 1241, 1600, 1661-es esztendők bánffyhunyadi áldozatainak emlékét idéző kopjafás emlékmű és a két világháború közötti magyar irodalom kiválóságaira emlékeztető kőasztal ökumenikus felavatása és koszorúzása. /Dézsi Ildikó: Névtelen hősökre emlékeztek a Ravasz-napokon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./"

"Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány szervezte meg májusban azt a civil fórumot, amelyen létrehozták a Gazdasági Civil Parlamentet. A Gazdasági Civil Parlament székháza Kolozsváron van, költségvetéssel is rendelkeznek, habár nem jogi személyiségként jegyeztették be magukat Ennek első közgyűlésére került sor szept. 26-án Marosvásárhelyen. A találkozón 18 tagszervezet képviseltette magát, amelyen megvitatták és jóváhagyták az érdekvédelmi szervezetként működő "parlament" alapszabályzatát és megfogalmazták céljaikat.. Eszerint: "A Gazdasági Civil Parlament (GCP) olyan önkéntességen alapuló szerveződés, amelynek tagjai lehetnek civil szervezetek, a gazdasági élet bármely területén tevékenykedő, gazdasági kérdések iránt érdeklődő nonprofit közösségek, szövetségek, egyesületek, társaságok, alapítványok, körök, klubok". Döntöttek arról is, hogy a GCP vezetését éves időszakokra osztják fel. Ebben az évben a Romániai Magyar Közgazdász Társaság működteti a GCP- t, jövőben a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezete. Somai József elmondta, hogy a következő években összefogják 150-200 civil szervezet tevékenységét. Ennek érdekében a marosvásárhelyi közgyűlésen határozat született a GCP keretében működő három bizottság megalakításáról: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vidékfejlesztés; gazdasági stratégia; kis- és középvállalkozások fejlesztése. Somai József végezetül bemutatta a Romániai Magyar Közgazdász Társaság kiadványát, a Közgazdász Fórumot, amely havonta kétszer jelenik meg. /(kilyén): A Gazdasági Civil Parlament. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./"

"Több mint 14 hónapja tart az ideiglenes állapot a román közszolgálati televízió magyar szerkesztőségénél, ahol a Boros Zoltán nyugdíjazásával megüresített főszerkesztői állásra még nem írtak ki versenyvizsgát. Ebben az időszakban többször is megkérdőjelezték a közszolgálati adás pártatlanságát. A bukaresti magyar szerkesztőség ideiglenes vezetője, Kacsó Sándor még nem döntött arról, hogy megpályázza-e a tisztséget. Október 6-ától tovább csökken az RTV 1-es csatornáján sugárzott hétfői magyar adás időtartama. A magyar szerkesztőség még csak nem is tiltakozott a műsoridő módosítása ellen. Tőkés László püspök a múlt hét végén Szilágysomlyón megtartott polgári fórumon kétszer is kijelentette, hogy az RTV magyar adásába újabban nem férnek be a fórummozgalomról szóló információk. A püspök az RMDSZ-nek nem tetsző hírek letiltásáról beszélt. Kacsó Sándor szerint szó sincs semmilyen pártoskodásról. Közölte, a szilágysomlyói fórumról csak azért nem sugároztak tudósítást, mert a tudósító nem küldött az eseményről anyagot. Valójában a szilágysomlyói fórumon filmező forgatócsoport tagjai elmondták, felajánlották a tudósítást a bukaresti magyar adásnak, de a szerkesztőség azt nem igényelte. Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke szerint szakmailag elfogadhatatlan, hogy egy közszolgálati sajtóorgánum ne pártatlanul válogassa és szerkessze meg híreit. Gálfalvi Zsolt, az RTV igazgatótanácsának egyetlen magyar tagja leszögezte: "A bukaresti televízió összes főszerkesztője megbízotti státusban dolgozik." Pillanatnyilag a bukaresti magyar adás az RTV1-en heti két és fél, az RTV2-n pedig heti egy, azaz összesen három és fél óra, a kolozsvári stúdió heti három és fél, a temesvári pedig heti 30 percben sugároz magyar műsort./Benkő Levente: Decemberig tart az ideiglenesség? = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./"

"A 81 éves Randolph L. Braham, a New York-i City University professzora tartott előadást szept. 30-án magyar zsidóság tragédiájáról Kolozsváron, a neológ zsinagógában. A magyarországi holokauszt kutatóját Goldner Gábor egyetemi tanár, a kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke köszöntötte. Előadásában a professzor rámutatott: a magyar zsidóság tragédiája az európai holokauszt egyik legellentmondásosabb része. 1944. március 19-ig, a háború négy és fél évén keresztül a magyar zsidóság úgy élte át az eseményeket, hogy a holokausztról nem volt tudomása. A magyar zsidóság abban bízott, hogy túléli a háborút. A magyar zsidóság zöme biztonságban érezte magát. A magyar zsidó tragédiát egy német katonai döntés váltotta tehát ki. Amikor a németek bevonultak Magyarországra, a zsidók kiirtása nem volt az elsődleges cél. Amikor Horthy visszatért Németországból, a zsidó vezetők megnyugodtak. Miután a Kállay Miklós volt miniszterelnököt és csoportját bebörtönözték, a zsidóság tehetetlen és védtelen maradt. Eichmann rávette a zsidó vezetőket arra, hogy a zsidóságot ne tájékoztassák a valóságról. Elképesztő ütemben 447 ezer zsidót deportáltak. A zsidó vezetők belementek az alkudozásokba. A németek előbb 600, aztán 1684, s végül 10-12 ezer embernek a deportálás alól történő mentesítését ajánlották fel. Júliusban Horthy hivatalosan is leállította a deportálásokat. A budapesti zsidóság jelentős része megúszta a kiirtást. A nyilas korszakban több mentési akció is lezajlott, ám nem lehet tudni pontosan, hogy ezek által hány zsidó menekült meg. Braham professzor kifejtette: éppen a viták befejezése érdekében, néhány évvel ezelőtt amerikai kongresszusi tagoknak javasolta, szólítsák fel a román és a magyar államfőt arra, hogy országaik parlamentjében mondott hivatalos beszédben ismerjék el a tényeket, s a történtekért kérjenek bocsánatot. Szerinte mindmáig sem a magyar, sem a román állami vezetőknek nem volt elegendő bátorságuk a történelmi tényekkel szembenézni. /Tibori Szabó Zoltán: A bocsánatkérés mindmáig nem történt meg. Randolph L. Braham érdemes professzor előadása Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./"