"Ötödik alkalommal rendezték meg a Szapáryfalvi Napokat, s a szervezőmunka dandárját a Gróf Szapáry Péter Társaskör tagjai vállalták magukra. Nevét Gróf Szapáry Péter országgyűlési képviselőről kapta a település, ugyanis a nemes felajánlotta a Lugos és Bálinc közötti birtokrészét a telepítésre, többek között azzal a feltétellel, hogy az állam létesítsen itt egy mezőgazdasági iskolát. Jelenleg több mint 240 fős a szapáryfalvi református gyülekezet, a más felekezetűekkel együtt pedig a háromszázat is meghaladja a magyarok száma. Aug. 29-én este kezdődött a rendezvény. Az istentisztelet után Erdődi Endre, a társaskör elnöke ünnepélyesen meghívta a vendégeket és a falubelieket a Szapáryfalvi Napok eseményeire. Megtartották a térség RMDSZ-vezetőségeinek kisrégiós találkozóját. Felléptek az újszentesi és lugosi néptánccsoportok, a helyi amatőr színjátszó csoport szórakoztatta az érdeklődőket, este pedig utcabál zárta a falunapokat. /Pataky Lehel Zsolt: Nyárutó a Szapáryfalvi Napok jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./"

"Szept. 1-jén kezdődik a Cimbora gyermekirodalmi lap ötödik nyári tábora Sepsiszentgyörgy határában, a Benedek-mezei táborban. A rendezvényen harmincöt 10-14 éves cimbora vesz részt egész Erdély s Partium területéről, akiket a Sepsiszentgyörgyön kiadott folyóirat szerkesztői egész éves tevékenységük, versenyekre, pályázatokra küldött megfejtéseik alapján választottak ki - közölte Farkas Kinga, a Cimbora főszerkesztője. A fiatal tollforgatók előadásokat hallgatnak, tábori újságot készítenek, játszanak, kirándulnak, de főként ismerkednek egymással s a 10-12 ezer példányban megjelenő lap szerkesztői csapatával. A tábor fő szervezője a Cimborát kiadó alapítvány elnöke, Gajzágó Márton. /(mol): Táboroznak a cimborák. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./"

"A sepsiszengyörgyi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet különleges kerékpártúrát szervezett Székelyföldön aug. 21. és 30. között. Célja az volt, hogy összetartó, egymásra odafigyelő közösségi életet alakítsanak ki, így gyakorolják az élő vallásosságot. A honismereti kerékpártúra két székelyföldi megyére korlátozódott. A fiatalak az Unitárius Ifjúsági Konferencián is részt vettek. A túra során történelmi jellegű emlékeket látogattak meg, élő néprajzi sajátosságokat is megismerhettek. /Tóth Adél: Honismereti kerékpártúra. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 1./"

"Szept. 4-én kerül sor Kolozsváron a Sapientia Alapítvány alapítói közgyűlésére, amelyen a négy erdélyi magyar történelmi egyház nyolc püspöke dönteni fog az új kuratórium összetételéről és elnökéről. Ugyanekkor döntés születhet a Sapientia rektorának kinevezéséről is.A nemrég elhunyt Tonk Sándor egy személyben mindkét tisztséget betöltötte, a jövőben azonban az egyházak várhatóan különválasztják a két feladatkört. A katolikus egyház a kilenctagúra csökkenő kuratórium ötletét támogatja. A lehetséges jelöltek közül a legmagasabb tudományos fokozata Szilágyi Pálnak, a Babes-Bolyai Tudományegyetem volt rektor-helyettesének van, így sokan őt tekintik a legesélyesebbnek a rektori tisztség elnyerésére. Szilágyi Pál, aki jelenleg a katolikus egyház képviseletében van jelen a kuratóriumban, nem kívánt nyilatkozni.A Krónika szerint a kuratórium elnöki tisztségének betöltésére Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője a legesélyesebb. /Lepedus Péter, Lukács János: Nem nyilvános a jelöltek neve. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2"

"Szeptember elsején az éves inflációnál nagyobb mértékben drágult a földgáz és a villamos energia, ami általános árdrágítási hullámot von maga után. A földgáz ára 22 százalékkal emelkedik, s ezt a drágulást a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a múlt hónapban folytatott egyeztetés során döntötte el a román kormány. Az IMF-sugallta döntés szerint a lakosság ezer köbméter földgázért 120, az ipari termelők pedig 110 dollárt kell hogy fizessenek. A villamos áram szintén szeptember 1-jétől 17,5 százalékkal növekszik. Szeptember 15-től várhatóan 20 százalékkal drágul a telefonálás is. Az IMF-fel kötött megállapodás értelmében Bukarestnek nagy elbocsátásokat kell végrehajtania, főképp a ráfizetéses és előnytelen szerkezetű iparából, illetve a vasúttól. /Hatalmas árdrágítások szeptember 1-jétől. Nehéz tél elé nézünk. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./"

"Az alkotmánymódosítás elmúlt heti vitája során, a szenátus megszorítások nélkül fogadta el azokat az előírásokat, amelyek az anyanyelv használatának jogáról szólnak a közigazgatásban és a dekoncentrált intézményekben. Az igazságszolgáltatásban való anyanyelv-használattal kapcsolatos indítványt azonban visszaküldték az Alkotmánymódosító Bizottsághoz, újrafogalmazás végett. Az Alkotmánymódosító Bizottság szept. 1-jei munkájáról Eckstein-Kovács Péter szenátor elmondta: az anyanyelv igazságszolgáltatásban történő használatának kérdésében változtatás nélkül megtartották az első bekezdést, amely előírja, hogy az embereknek joguk van, egy sarkalatos törvény feltételei mellett, az anyanyelvüket használni az igazságszolgáltatásban. Akik kérik a kisebbségi nyelv használatát, azok számára ingyenes ennek a jognak a használata, a tolmács vagy fordító révén. Vita alakult ki arról, hogy lehet-e írásban is használni az anyanyelvet, de mivel benne van a szövegben, hogy a fordítás is ingyenes, ebből következik, hogy a kisebbségi nyelv írásban is használható. Ezek a módosítások egyébként a kisebbségi és regionális nyelvek chartájából kerültek a szövegbe. A Szenátus végül megszavazta az új bekezdést, a Nagy-Románia Párt szenátorai a szavazás előtt tiltakozásképp elhagyták a termet. /(i): Elfogadták az új bekezdést. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./"

"Az Udvarhelyi Híradó Levélbontás rovarában a levélíró emlékeztetett Verestóy Attila szenátor állítására, aki "Verestóy Attila szenátor megerősíti: az RMDSZ nem hajlandó a baloldallal szövetkezni (UH, 2000. aug. 15.). című interjúban leszögezte: "az RMDSZ jövendő szövetségesei semmiképp nem a baloldal táborából kerülnének ki." A következő kérdés arra vonatkozott, hogy Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke kijelentette, az RMDSZ-en belüli posztkommunista erők az RTDP-vel szeretnének szövetségre lépni. Erre reagált a cikkben Verestóy szenátor a következőképpen: "Erről a kérdésről mostanig csak Toró T. Tibort hallottam beszélni, így lehet, hogy az RMDSZ-en belüli posztkommunista erőket maga körül véli felfedezni. Az RMDSZ eddigi politikai hozzáállása egyértelműen azt mutatja, hogy az RTDP-vel ellentétben a szövetség egy demokratizálódó, egy decentralizálódó, az európai integráció útján lévő politikát képvisel."Az olvasó megjegyezte, Torót, már csak korát tekintve is, furcsa posztkommunistának nevezni. Az olvasó végül megkérdezte, hogy Verestóy miért nem foglalt állást, legalább egy mondat erejéig, a városi, és főleg a széki RMDSZ, a bögözi iskola kálváriája esetében, vagy Wass Albert-névtábla levételekor az ügyről? /Forrai Tibor: Számolunk... = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 2./"

"Jakab Sámuel oroszlánrészt vállalt a budapesti Szent István Kertészeti Egyetem nyárádszeredai kihelyezett tagozatának felállításában, tíz esztendeje vezeti fáradhatatlanul a főiskolát, de közreműködött a marosvásárhelyi Sapientián tavaly beindult kertészeti szak megszervezésében is. Jakab professzor a romániai agrárium s benne az erdélyi magyar gazdatársadalom helyzetét kétségbeejtőnek látja. Az életképtelen törpegazdaságok sokasága, a korszerűtlen, sok esetben a középkorira emlékeztető gazdálkodási módszerek, a szövetkezeti hálózat kialakításának elmulasztása, pénzhiány, az ágazat jövőjével kapcsolatos összefüggő stratégia hiánya ezt erősíti meg. Szerinte változás nem lesz addig, amíg le nem lép a színről az a generáció, amelynek képviselői még a múlt rendszerben szocializálódtak s emiatt képtelenek a mentalitásváltásra. Egyelőre a különböző vezetői szinteken sokan vannak azok, akik a mostani állapotok konzerválásában érdekeltek. Ezt nem kell ölbe tett kezekkel várni. A gazdatársadalom felvilágosítása, képzése, korszerű ismeretekkel való ellátása, a szakmai utánpótlás nevelése kiemelt fontosságú. A főiskola, mely a budapesti Szent István Kertészeti Egyetem kihelyezett tagozataként működik, hiánypótló intézményként jött létre. Főiskolaként a gyakorlati képzésre helyezik a hangsúlyt. A vállalkozás beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A végzettek mintegy 80 százaléka a szakmában vagy azzal rokon területen helyezkedett el. Durván számítva mintegy 200 szakemberrel gazdagították az erdélyi magyar gazdatársadalmat. A Sapientián induló kertészeti szak kapcsán felvetődött a kérdés, szükség van még a főiskolára? Jakab határozottan válaszolta: mindkettőre szükség van, Nyárádszeredában a gyakorlati képzésre fektetik a hangsúlyt, a Sapientián pedig elitképzés folyik. Ez utóbbi különlegesen fontos, mert 1959 óta, az egyetemegyesítés óta szünetel a magyar nyelvű agrárszakember-képzés. - A politikum nem viseli szívén az agrárium sorsát. Sajnos az RMDSZ teljesítménye is igen sokban kifogásolható. A nyárádszeredai főiskolai oktatás beindítását nem támogatta, igaz, nem is akadályozta. Azt viszont be kell ismernünk: érdekérvényesítő potenciálja igencsak korlátozott. /Szentgyörgyi László: A mellényt újra kell gombolni. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 2./"

"Kisvárda szűk volt színházainknak, és Gyergyó csak egy fokkal jobb: itt hazai pályán szorongunk - indítja írását Zsehránszky István zsűritag a Gyergyói Kisújság által Kollokvium címmel megjelentetett kiadványban. A kollokviumot támogató Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának igazgatója rámutat: a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja és a gyergyószentmiklósi seregszemle közötti hasonlat más tekintetben is érvényes. "Magyarország Kisvárdával két legyet akar ütni egy csapásra: csokorba gyűjti a kisebbségben működő magyar színházakat, és versenyt mímel a támogatás leosztásához. Másrészt e seregszemlével jelentős kulturális eseményt teremt egy Isten háta mögötti vidéken" - vélekedik Zsehránszky.A vitába szállók - rendezők, színészek, egykori színházigazgatók - leginkább azt fájlalták: a Kollokvium-szerű rendezvényeken - a 90-es évek elejétől már Kisvárdán is - alig egy napot töltenek a meghívott társulatok, s így az intézmények között nem jönnek létre kapcsolatok. /Gergely Edit: Gyergyószentmiklós Erdély Kisvárdája. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./"

"Az ország tíz nagyvárosából összesen huszonhárom középiskolás vesz részt a három éve Kisiratoson megrendezésre kerülő Spectator Médiatábor rendezvényén. A táborban a diákok a médiával kapcsolatos előadásokat hallgathatnak meg, és gyakorlati képzésen sajátítják el a médiára vonatkozó ismereteket. Puskel Emese a rendezvény ötletgazdája és szervezője, aki több éve a Duna Televízió aradi tudósítójaként dolgozik. /Gujdár Gabriella: Utánpótlást nevelnek a hazai magyar újságírók? = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./"

"A magyarul tanuló csángó gyerekek legjobbjait Csíkszépvízre hozták táborozni. Tíz faluból negyven gyerek és húsz pedagógus vesz részt a módszertani táborban, amelyet a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége szervezett a Romániai Magyar Pedagógusok csángó oktatási programja keretén belül. Hegyeli Attila, a csángó oktatási program felelőse vezette a vetélkedőket. Bilibók Jenő, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének alelnöke összegezte: tavaly két településen volt az iskolában magyar oktatás, Klézsén és Pusztinán, összesen 34 gyermekkel. Idén hét településen hat pedagógus fog tanítani (Klézsén a központban és Somoskán is lesz magyar oktatás), összesen 140 gyerekkel. Ezek a gyerekek tehát az iskolán belül anyanyelvként tanulják a magyar nyelvet, román tannyelvű iskolákban. Az iskolán kívüli és iskolai oktatásban magyart tanító pedagógusoknak 20-30 százaléka helyi tanár. Farkas Mónika a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzőben tanult, most otthon, Diószénben tanítja a magyar nyelvet. Mónika két éve 15 gyerekkel kezdte a magyarórákat, tavasszal 42-vel végezte. Borbáth Erzsébet a moldvai magyar oktatás módszertani szakirányítója. Tanév idején havonta egy hetet tölt Moldvában. Hegyeli Attiláékkal közösen kidolgoztak egy kerettantervet- mondta. A képesítéssel hazatért csángó fiataloknak is ki kellett állniuk a rosszindulatú emberek rosszindulatú viszonyulását, a hatalom, egyház meg az általuk felbujtatott egyszerű emberek támadásait. A csángószövetség elnöke, Barta András Magyarországon folytatta tanulmányait, majd az alelnök Bilibók Jenővel, aki ugyancsak Magyarországon szerzett képesítést, visszatértek. Mások is követték példájukat.Csoma Gergely Budapestről mint fotóművész járta be a moldvai magyar falvakat már évtizedekkel ezelőtt. Ismeri a csángókat, beszéli nyelvüket. Az elmúlt tanévben Magyarfaluban ment, ott lakott és tanított. Munkájának eredményeképp 42 szülői kérésre ősszel kétosztálynyi gyerekkel beindul az iskolai magyar oktatás. Megállapította, hogy a magyar nyelv tanítását ellenzőkben, a papban, rendőrségben, román pedagógusokban egyfajta primitív egzisztenciális félelem dolgozik: ha megerősödik a magyar nyelv az iskolákban, elveszíthetik a falu fölötti gazdasági és egzisztenciális hatalmukat. Ezért folyamodnak az elijesztés, riasztás, esetenként a brutális fenyegetés módszeréhez. /Takács Éva: Feljön a nap a csángómagyaroknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./"

"A besztercei MADISZ háromnapos ifjúsági tábort szervezett augusztus végén a kolibicai üdülőtelepen, ahol 13 helységből több mint 45 fiatal vett részt. A rendezvényt a Communitas Alapítvány és a megyei RMDSZ támogatta. A tábor főszervezője, Gönczi Irénke megyei ifjúsági alelnök kifejtette: Jelenleg Besztercén és Bethlenben működik MADISZ-szervezet, és a februári Ifjúsági Szórványtábor után, Magyardécsében is alakult ifjúsági szervezet. Támogatnak minden próbálkozást, segítenek pályázatokat írni. /Bencze Anna: Háromnapos Ifjúsági Tábor Kolibicán. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./"

"A Gyergyói-medence legnagyobb települése Gyergyószentmiklós. Első írásos említése az 1332-es pápai tizedjegyzékből való. Hodgyai Géza vállalkozó, aki egy személyben birtokolja az Új Kelet című helyi hetilapot, működteti a csíki és szentmiklósi Mix Fm rádiókat, valamint idéntől a helyi Extra Rádiót, megvásárolta a helyi tévéstúdiót is. Hodgyai a nyár eleji tisztújításkor Dézsi Zoltán Hargita megyei alprefektus és Garda Dezső parlamenti képviselő riválisaként megpályázta az RMDSZ Gyergyó területi szervezetének elnöki tisztségét, de a szavazáson mindössze nyolc voksot tudott összegyűjteni. Dézsi segítette, hogy Hodgyait legyen az RMDSZ területi szervezetének gazdasági alelnöke. Hodgyait erős politikai ambíciók fűtik. Rátette a kezét a helyi médiára. Tény, hogy a tizedik évfolyamába lépett, augusztus elején 500. megjelenését ünneplő Gyergyói Kisújságot leszámítva ma sehol sem közölhetők egy bizonyos csoportosulás, klikk politikai és gazdasági érdekeivel ütköző vélemények. Hodgyai megvette a helyt tévéstúdiót, a TVS-t, ezután botrányos körülmények között távozásra kényszerítették a stúdió régi szerkesztőségét. Erről Hodgyai így nyilatkozott: "Miután az első hét végére alábbhagyott a unkakedv, s igényes adások helyett egy követeléslistát tettek elém, amibe nem egyezhettem bele, nem engedhettem meg, hogy adásba menjen egy olyan anyag, amiben a tények ismertetése nélkül elköszön a stáb" (Új Kelet, 1993. július 17-23., 29. szám). A régi stáb tagjai arra hivatkozva, hogy jórészt saját felszereléseikkel dolgoztak, használati díjat követeltek az új tulajdonostól. Ehelyett kétheti fizetés nélküli szabadságra küldték őket, de a leginkább azt kifogásolják, hogy a bő évtizedig szolgált gyergyói nézőktől való elbúcsúzás lehetőségétől is megfosztotta őket az új tulajdonos. Azóta szünetel a helyi tévéadás Gyergyószentmiklóson. Hodgyai jelenleg új stáb összeállításán dolgozik. A felmondott stáb fórumon ismertette a lakossággal egy új stúdió beindítására vonatkozó elképzeléseit. Ezzel párhuzamosan támogató aláírások gyűjtésébe kezdtek: rövid idő alatt közel háromezren látták el kézjegyükkel a gyűjtőíveket. Reményeik szerint már e hónap folyamán beindulhat az újjászületett helyi televízió. Gyergyószentmiklósnak 21 ezer lakosa van, háromezerrel kevesebb, mint tíz évvel korábban, mintegy 88 százalékuk magyar. A cigány lakosság létszáma a becslések szerint közel másfél ezer, közülük alig hatszáz mondhatja magát hivatalosan is szentmiklósi illetőségűnek. A 2000-es helyhatósági választásokkor nagy feltűnést keltett, hogy kilenc, az RMDSZ felső vezetőségének politikájával azonosulni nem tudó magyar jelölt a liberálisok (NLP) listáján indulva jutott be Gyergyószentmiklóson a helyi önkormányzati testületbe. Az érintettek kényszermegoldásként vállalták e lépést, mivel a választási törvény nem biztosít a pártlistán indulókkal egyenlő esélyt a függetleneknek. Ezzel azonban kimerült minden kapcsolatuk a liberálisokkal. Kercsó Attila 2001-től tölti be az alpolgármesteri tisztséget. Jól menő vállalkozását cserélte fel a közösségért folytatott munkával. Mint mondta, igen megbánta, hogy elvállalta, mert a rá osztott feladatok mellé nem rendelték oda a megfelelő pénzösszegeket. Négy beadványt is megfogalmazott, de Pál Árpád polgármester még csak válaszra sem méltatta. Az alpolgármester feladatai közé tartozik a városgazdálkodás talán legnehezebb szektora, az úthálózat karbantartása is. Az idén már 700 millió lej értékben végeztek munkálatokat, ebből mindössze 400-at fizettek ki, a többivel még adósak a kivitelezőnek. Aszfaltozásra már 7-8 esztendeje nincs elég pénz, többnyire csak a kátyúk betömésére futja. Gyergyószentmiklós utcáinak 70 százaléka ma is földút, kavicsozásra 50 esztendeje nem került sor, idén sikerült a Felszeg utcáit kijavítani. A Figura Stúdió Színház, a város legjelentősebb kulturális intézménye az idők során fogalommá vált. A társulat fennállása óta folyamatosan anyagi gondokkal küzd, az önkormányzat igyekszik a maga szűk lehetőségei szerint támogatni, de az korántsem elég a zavartalan működéshez. Szabó Tibor hét esztendeig közmegelégedésre töltötte be a tisztséget, s egyesek szerint továbbra is ő lenne az igazgató, ha Nagy István, a polgármesteri hivatal jegyzője különböző paragrafusokat használva ürügyként, meg nem fúrja. A jövő esztendő végére teljesen kiépülhet a Hargita megyei gázszolgáltatói hálózat. Eszerint Gyergyószentmiklósra is eljuthat a gáz, megoldódhat a gázfűtés, vége szakadhat annak az évenként ismétlődő helyzetnek, hogy márciusra elfogy az üzemanyag, s az utánpótlás megérkezéséig a tömbházlakók napokig fűtés nélkül maradnak. /Szentgyörgyi László: Város a Piricske lábánál. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 2./"

"Az embereknek vállalniuk kell a felelősséget szavaikért, az ellenzéknek abba kell hagynia azt a mocskolódást, amely hosszú hónapok óta folyik - közölte Medgyessy Péter miniszterelnök a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorának adott interjújában szept. 1-jén. A kormányfő szerint az ellenzék a K and H brókercégénél kialakult botránnyal és az egykori Inter-Európa Bank elnökségével összefüggésben "folyamatos csúsztatásokkal él, s amikor kiderül, hogy hazugság volt, amit mondtak, akkor azt mondják: jó, beszéljünk másról". Medgyessy Péter beszámolt arról, hogy két éve mondott le az Inter-Európa Bank élén betöltött posztjáról, de ezt a cégbíróságon sokáig tartó eljárás miatt csak tavaly jegyezték be. Közlése szerint a pénzmosásgyanús tranzakciók csak "pici része" történhetett a bankelnöksége idején, s ezeket az eseteket egyébként jelentették a rendőrségnek is. A kormányfő közölte: csak enyhítő körülmény, hogy a bankfelügyelet elnöke azt mondja, ők tárták fel a K and H brókercégénél történt visszaéléseket. "Ez nem válasz arra, ha a bankfelügyelet nem végezte el a dolgát" - jegyezte meg Medgyessy Péter. Az interjút készítő újságíró felvetésére, hogy a szervezet bizonyos mértékben független intézmény, a kormányfő úgy fogalmazott: a bankfelügyelet működése nem független a társadalomtól. /A magyar kormányfő a K&H-botrányról. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./A Magyar ATV, a korábban több jobboldali műsornak is otthont adó tévécsatorna tulajdonlásában ötvenszázalékos részesedést szerzett a baloldalhoz szoros szálakkal kötődő Hit Gyülekezete, a gazdasági holdudvarába tartozó vállalkozáson keresztül. Stefka elmondása szerint Székely olyan vehemensen balos újságírókkal képzeli el a centrumban maradást, mint Mészáros Tamás vagy Dési János.A rendőrség nyomozást rendelt el egy Magyar Nemzet-cikk alapján, mely szerint Csonka Gábor, a szocialista párt tagja, Lendvai Ildikó korábbi kampányfőnöke ötmillió forint kenőpénzt vett át ifjabb és idősebb Jónás Csabától, hogy közbenjárása révén a VI. kerületi vagyonkezelő kifizesse nekik közel ötvenmillió forintnyi elismert számlatartozását. Csonka annak ellenére minősítette rágalmazásnak a Magyar Nemzet állításait, hogy az a Jónásék által felvett hangszalag tartalmán alapult. Gál J. Zoltán kormányszóvivő bizonygatta, hogy Medgyessy Péter nem a pénzmosás idején volt az Inter-Európa Bank elnöke. Hadd idézzük szó szerint: "Immár a gyógypedagógusok türelmével vagyok kénytelen újra és újra megismételni: Medgyessy Péter 2001. szeptember 30-éig töltötte be az Inter-Európa Bank elnöki tisztét". Ehhez képest 2003. augusztus 29-én a Fővárosi Bíróság hivatalosan igazolta, hogy Medgyessy Péter 1998. október 1-jétől 2002. április 29-éig a bank felelős vezetője, tisztségviselője volt. A Fidesz három kérdést tett fel az eset kapcsán: Hogyan szökhetett külföldre a K&H-ügy után az Inter-Európa-ügyben is érintett egyik gyanúsított? Miért tévesztette meg a kormányszóvivő a közvéleményt Medgyessy Péter bankvezetői felelősségét illetően? Hogyan fordulhatott elő, hogy Kulcsár Attila sikkasztott pénzét Medgyessy bankjában mosták tisztára? Ülésezett a Magyar Demokrata Fórum Országos Választmánya. A testület megbízta a párt elnökségét és frakcióját, hogy kezdeményezzék parlamenti vizsgálóbizottság felállítását a közfigyelmet hetek óta lefoglaló K&H-ügyben. Az OV állást foglalt a kettős állampolgárság kérdésében is, felszólítva a kormányt, mielőbb kezdjen tárgyalásokat a határon túl élő magyarság képviselőivel. /Pápaffy Endre: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 2./"

"Korhecz Tamás vajdasági kisebbségügyi miniszter szerint a kettős állampolgársággal kapcsolatos vajdasági követelésre nem lehet rövid időn belül megoldást találni. A miniszter szerint a magyar kormány illetékesei először negatívan reagáltak a követelésre, arra hivatkozva, hogy a magyar állampolgárság odaítélése ellentétes lenne Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaival és az európai uniós gyakorlattal. A legújabb megnyilatkozások azonban már azt jelzik, hogy a kormány mégis foglalkozni fog a kérdéssel. Korhecz szerint "a nemzetközi jogi akadályok miatt kizárt, hogy ez a kérdés gyorsan rendeződjék". /Kizárt a kettős állampolgárság gyors rendezése? A vajdasági kisebbségügyi miniszter szkeptikus. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./"

"A Babes-Bolyai román tanárai elutasítják a magyar karok létrehozását, a román nyelvű felsőoktatás kolozsvári hagyományait hangsúlyozó közleménnyel érveltek a magyar karok létrehozása ellen. A kolozsvári román egyetem Erdély Romániával való egyesülése nyomán jött létre, és megmaradása a helyi vagy pártérdekeken túlmutató, nemzeti jelentőségű ügy - áll a Babes-Bolyai Tudományegyetem román tagozatának szept. 2-i állásfoglalásban. A Nicolae Bocsan, Vasile Cristea rektor-helyettesek és 12 dékán által aláírt dokumentum szerint: "Az egyetem román tagozatának oktatói mindig is támogatták ennek a multikulturális jellegnek a kialakítását, amelynek révén 52 szakon történik magyar nyelvű és 13 szakon német nyelvű képzés, a 88 román nyelvű szak mellett. Ezért a román oktatási vonal képviselői az európai szellemmel ellentétesnek tartják, és határozottan elutasítják az egyetem karainak etnikai kritériumok szerint történő átszervezését, a BBTE rovására történő politikai tranzakciók következtében megjelent szeparációs törekvéseket". Szerintük a magyar fakultásoknak az RMDSZ és a PSD közötti együttműködési megállapodásban rögzített létrehozása etnikai feszültségeket keltene az egyetemen. Kása Zoltán rektor-helyettes uszító hangvételűnek nevezte a közleményt, amelyen Andrei Marga aláírása nem szerepel. Elmondta, hogy az egyetem magyar tagozatának képviselői szept. 4-én találkoznak, megvitatni a román kollégák uszító hangvételű állásfoglalása utáni teendőket. Kása szerint első alkalommal történik meg, hogy az egyetem sajtóirodája a három - román, magyar és német - oktatási vonal valamelyikének oktatói által megfogalmazott közleményt úgy hozza nyilvánosságra, mint hivatalos BBTE-állásfoglalást. Andrei Marga rektort - akinek aláírása a tegnapi közleményen nem szerepel - a lap nem tudta szóra bírni. Marga ezt azzal hárította el, hogy a karokról beérkező véleményeket a rektorátusnak figyelembe kell vennie. "A Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusának döntése nélkül az oktatási tárca nem léphet - nyilatkozta a Krónikának Radu Damian miniszterhelyettes, a felsőoktatásért felelős államtitkár. Ismeretes, hogy a a szaktárca több ízben is felkérte a BBTE vezetőségét: tűzze a szenátusi ülés napirendjére a kérdést. Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, elvileg nincs is szükség a szenátus jóváhagyására ahhoz, hogy a kormány elrendelje a magyar karok létrehozását. /S. M. L.: Etnikai viszállyal riogatnak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./"

"Fodor Sándor nem tekinti tragédiának, ha a fiatalok egy része Magyarországon kíván boldogulni, ahol a lakosság létszáma évenként 30-40 000-rel csökken, és ahová kínaitól ukránig minden nemzet gyermekei bevándorolhatnak, letelepedhetnek (lehetőleg a környező országok magyarjai kivételével), hogy száz év múlva már utódaik tekintsék "betolakodóknak" a még megmaradt magyarokat. Az anyanyelvüket még őrző, ahhoz ragaszkodó moldvai csángómagyarokra gondol, akik közül mintegy 30-40 ezren még nem olvadtak be a román nemzetbe, akik még magyarul szeretnék a szentmisét hallgatni. Akikre ráfigyel az RMDSZ, akiket támogatnak külföldi alapítványok is - csakhogy a támogatásukra szánt összegek elapadva jutnak el rendeltetési helyükre, inkább bizonyos magánvagyonok gyarapodását szolgálják, erre célzott aug. 31-én, vasárnap a moldvai csángómagyarság egyik, lemondani készülő vezetője, a Kossuth Rádió reggeli műsorában. A csángók teljes beolvadása a román nemzetbe- csak idő kérdése. 50 évvel ezelőtt létszámuk még megközelítette a százezret! Egyébként romániai látogatása alkalmával II. János Pál sem látogatta meg hűséges római és görög katolikus híveit. Alexandru Todeát, a mártírsorsú görög katolikus érseket súlyos betegen hurcolták-szállították le Szászrégenből Bukarestbe, és a boldog emlékezetű Márton Áron püspök sírját sem kereste fel Róma püspöke Gyulafehérváron. Fodor a maradék moldvai római katolikus, magyarul beszélő csángókat mentené át Magyarországra, amíg még van kit. Ők ugyanis - mély vallásosságuk következtében - nem "egykéznének", nem zárkóznának el a gyermekáldástól. Sajnos már kevesen vannak, de talán még mindig többen, mint Szlovénia és Horvátország magyarsága együttvéve. Ám ezt a keveset jó lenne áttelepíteni, természetesen csak azokat, akik szívesen, önként vállalkoznának erre. /Fodor Sándor: Töprengés jövőnkről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./"

"Vége a pótkisérettséginek, az összesített eredmények szerint 767 (húszas létszámmal számolva 38 osztályra való) magyar tagozaton végzett gyerek maradt képességvizsga nélkül. Számuk tavaly is hasonlóan magas volt, s ez az arány állandósulni látszik. Maros megyében a nyolcadik osztályt magyar tagozaton járt 2355 gyermek közül mindössze 1568-nak sikerült a képességvizsgája. A legtöbben románból véreztek el, elsősorban azokon a vidéki településeken, ahol kevés román szót hallanak. És nem voltak túl jók az eredmények Románia földrajzából vagy történelméből sem, amely tantárgyakat szintén román nyelven tanulták. Román irodalomból a magyar gyermekeknek ugyanazt a tételt kell megoldaniok, mint román társaiknak. Az RMDSZ-nek, valamint a pedagógusszövetségnek megoldást kell találnia a nyolcadik osztályt végzők gondjára. /(b. gy.): Így is késő! = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./"

"A Kis-Küküllő Térségi Társulás (KTT) az elmúlt hónapban három nagyszabású rendezvény megszervezésében vett részt vett, melyek célja a helyi közösség fejlesztése volt. A történtekről Borbély Emma, a társulás ügyvezető elnöke számolt be. Kibéden nemrégiben vendégül látták a Magyarországi Közösségfejlesztők Egyesületének 26 tagját és a helybéliekkel, a Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesületének térségmenedzsereivel, valamint Kibéd elöljáróival stratégiaalkotás témakörben tapasztalatcserére került sor. A Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesületének (SZEKE), a Kistérségi Társulás támogatásával megszervezett tábor Gyulakután volt. A SZEKE vezetője, Balla Zoltán közölte, a tábor célja, hogy a helyi fejlesztésben szerepet vállalni akaró fiatalok bevezetést nyerjenek a közösségfejlesztésbe. A hét folyamán előadások hangzanak el elméleti és gyakorlati pályázatírási tudnivalókról. Borbély Emma beszélt arról is, hogy a tél folyamán újra el szeretnének látogatni a térség minden településére. /Korondi Kinga: Hármas rendezvénysorozat a Kis-Küküllő mentén. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./"

"Románia nem érdekelt abban, hogy alapszerződést kössön a Moldovai Köztársasággal - jelentette ki Adrian Nastase a román nagykövetek és főkonzulok évi konferenciájának részvevőivel találkozva szept. 2-án. Semmi értelme egy olyan egyezménynek, amelynek nincs semmilyen tartalma, állapította meg a kormányfő. Románia pozitív módon óhajtja kezelni a viszonyt a Moldovai Köztársasággal, de ehhez a chisinaui kormányzatnak fel kellene számolnia gyanakvását Romániával szemben - hangoztatta Nastase. Egy hónappal ezelőtt, Vlagyimir Voronyin moldovai államfővel való találkozását követőn, Ion Iliescu román elnök kijelentette: Románia elfogadhatatlannak tekinti azt a moldovai-román alapszerződés-tervezetet, amelyet a Moldovai Köztársaság javasolt. A moldovai fél ugyanis egész sor lényegi változtatást hajtott végre a két fél által korábban már aláírt szerződésszövegen, amelyeket a román fél nem fogadhat el. Chisinauban olyan történelemkönyveket adtak ki, amelyek az bizonygatják, hogy a Pruton túli Moldova lakossága nem román, hanem moldovai nemzetiségű, az időközben megjelent moldovai-román nagyszótár pedig abból az alaptételből indul ki, hogy a román és a moldovai két különálló nyelv. /Feszültségek a kétoldalú viszonyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 4./"

"A román és a magyar kormány még ebben a hónapban egyezményt ír alá a státustörvény alkalmazásáról - jelentette be Adrian Nastase kormányfő a román-magyar viszony kérdéseit taglalva. Nastase hangoztatta: az utóbbi időben jól fejlődtek a kétoldalú kapcsolatok, bár a kilencvenes évek elején számos probléma volt a két kormány között. "Az, ahogy végül a romániai magyarok is megértették, van elég magyar Magyarországon, s érdekeltek abban, hogy Romániában jól menjenek a dolgok, magas fokú érettségről tanúskodik" - hangoztatta a miniszterelnök. "Mindig attól tartottunk, hogy ha hozzányúlunk ehhez a témához, az azoknak a malmára hajtja a vizet, akik bizonyos dolgokat kérnek majd a romániai magyarok számára. Holott valójában nekünk több románunk van külföldön, mint ahány magyar él a határokon túl" - magyarázta Adrian Nastase, aki szükségesnek mondta, hogy a román hatóságok ápolják a kapcsolatokat azokkal a román állampolgárokkal, akik 1990 után gazdasági megfontolásokból hagyták el az országot. /Egyezség státusügyben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./"

"Az első félévben már semmiképpen nem kerülhet sor a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar karainak létrehozására, miután Andrei Marga rektor szept. 3-án a szenátus novemberi ülésére halasztotta a kérdés megtárgyalását. - Mindeddig nem létezett egyetlen olyan probléma sem a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, amely ne lett volna megoldható a multikulturális szerkezet keretén belül, a román, magyar és német tagozat teljes autonómiája révén - hangsúlyozza Andrei Marga. A BBTE rektora elismételte többek között azt, amit a BBTE román tagozatának tegnapelőtti állásfoglalása tartalmaz: "A kolozsvári egyetem megmaradása a pártérdekeken túlmutató, nemzeti és nemzetközi jelentőségű ügy. A politikai tranzakciókat nem lehet az egyetem rovására végrehajtani." Marga szerint egyetlen romániai egyetem sem tett annyit az etnikumok közötti egyetértés érdekében, mint a kolozsvári. A két magyar kar létrehozását célzó politikai nyomásra utalva a rektor elfogadhatatlannak tartja, hogy az egyetem román, magyar, német és zsidó tanárainak és diákjainak sok éves munkája hozzá nem értő személyek beavatkozása révén vesszen kárba. "Ebben a helyzetben, az egyetemi autonómia elvének figyelembe vételével, összehívom az egyetem román-magyar-német vegyes bizottságát, amely elemzi majd a BBTE multikulturális szerkezetének működését" - fejtette ki Marga.A Demokrata Párt is csatlakozott az ellenzők kórusához: a Demokrata Párt elutasítja a Babes-Bolyai Tudományegyetem etnikai alapon történő felosztását - jelentette ki Traian Basescu, a PD elnöke. Egy nappal korábban a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Kolozs megyei szervezete tiltakozott a BBTE magyar karainak létrehozása ellen. /Salamon Márton László: Marga novemberre halasztja a döntést. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./"

"A képviselőház munkaügyi bizottsága szept. 3-án elfogadta a Kovács Zoltán, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor képviselők által, a volt munkaszolgálatosok törvényéhez benyújtott módosítást. Ennek értelmében azok, akik 1950 és 1961 között voltak munkaszolgálaton és kérelmezik a törvény által nyújtott juttatást, a jövőben a kérvényezéshez szükséges iratokat ingyen igényelhetik az állami szervektől. A javaslatot jóvá kell hagynia a képviselőház és a szenátus plénumának. - A román és a magyar kormány még ebben a hónapban egyezményt ír alá a státustörvény alkalmazásáról - jelentette be Adrian Nastase miniszterelnök. Nastase hangoztatta: az utóbbi időben jól fejlődtek a kétoldalú kapcsolatok, bár a kilencvenes évek elején számos probléma volt a két kormány között. Rámutatott: Magyarország és Románia együttes - bár nem egyidejű - belépése a NATO-ba megszüntette a két ország szélsőségesei által felhasznált témák a nagy részét. Az, ahogy végül a romániai magyarok is megértették, hogy van elég magyar Magyarországon, s ők abban érdekeltek, hogy Romániában jól menjenek a dolgok, kiemelkedő érettségről tanúskodik - mondta a kormányfő. /Törvénymódosítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./"

"A nagyváradi bíróság 75 millióról 25 millió lejre csökkentette a Királyhágómelléki Református Egyházkerületre a Bethlen-szobor felirata ügyében kirótt büntetést /mert nem a kibocsátott engedélyekben szereplő - kizárólag latin nyelvű - szöveg került a fejedelmet ábrázoló köztéri szobor talapzatára, hanem magyarul is felvésték a fejedelem nevét és jelmondatát/. A hatóságok már az avatás előtt 25-75 millió lejes bírsággal fenyegették az egyházkerületet, ám végül kompromisszum született: az egyház ugyanis vállalta, hogy az engedélyek visszamenőleges megszerzéséig letakarja a kifogásolt szövegrészeket. A szobor május 11-i leleplezése után azonban ismeretlen tettesek eltávolították a feliratot részben fedő leplet, ami miatt Petru Filip polgármester és Andrei Luncan városi főépítész aláírta a jegyzőkönyvet, amelynek értelmében az egyházkerület 75 millió lejes bírságot köteles fizetni. Az egyház többek között azért tartja indokolatlannak a büntetést, mivel nem a püspökség, hanem az önkormányzat feladata lett volna őriztetni a szobrot, és időközben kedvező visszajelzést kapott a művelődési minisztériumból az utólagos engedélyeztetésre. /Rostás Szabolcs: Hosszú perre... = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./"

"Az aradi Szabadság-szobor újbóli felállítása időpontjának közeledtével a nagy "hazafiak" mindent bevetnek, nehogy erre sor kerülhessen. Nemrég a Realitatea tv-ben, a Harc Romániáért műsorban rendezett beszélgetésnek is ez volt a célja. Az említett adásban Adrian Paunescu "válogatott szakértőket" hívott meg, valamennyien a szobor felállítása ellen érveltek. Felhozták, hogy nem korunk, az Európai Unió szellemiségét hordozza, hogy lebontását 1925-ben a király és a miniszterelnök személyesen határozta el. Akkoriban emellett az ugyancsak aradi Kossuth-szobrot semmisítették meg, továbbá Kolozsvárt a hét vezér közül négynek még ép szobrát, a Kárpátok őrének a városháza előtt álló szobrát, lebontották a dési Rákóczi-házat, megsemmisítették az ugyancsak dési óvári Árpád-kori tornyot, lebontották Kolozsvárt az 1821-ben épült Farkas utcai első magyar kőszínházat. És a tábornokok? A tizenhárom egyszerűen katonaszökevény volt. Különben a szobor nem a tizenhármat ábrázolja, hanem a történelmi Magyarország tizenhárom tartományát. Paunescu fel is sorolta azt a bizonyos tizenhárom magyar tartományt. Állításának "hitelessége" egyetlen ún. tartomány, Burgenland nevével is lemérhető. Nos, a szobrot 1880-ban állították föl, a Burgenland nevet pedig negyven évvel később, 1919 után agyalták ki az osztrákok. Ausztria magának követelte annak a négy határ menti megyének a németek által lakott területét, amelynek német neve -burggal végződik: Preßburg Pozsony , Wieselburg Moson , Ödenburg Sopron és Eisenburg Vas . Így a területet, mielőtt megkaparintották volna, Vierburgenlandnak, négyvár tartomány -nak mondták. A csehek azonban fürgébbek voltak, és 1919 januárjában Pozsony megyét Pozsonnyal együtt megszállták. A négyből ezután három -burg maradt, s ez Dreiburgenland háromvár tartomány lett, ami 1921-től Burgenlandra egyszerűsödött. Paunescu továbbá Bácskát is említette. Ilyen nevű tartomány sem létezett soha. Ez a név csupán tájfogalom. Persze, nem hagyta ki, valótlanságot sem, amely szerint a magyarok annak idején negyvenezer románt gyilkoltak meg és 230 román falut perzseltek föl. A korabeli osztrák felmérés szerint a forradalomnak és szabadságharcnak egész Erdély területén - beleértve a tífuszban elhunytakat is - mintegy 18 000 áldozata volt. Ebből 9-10 ezer magyar, 5-6 ezer román, a többi szász, zsidó stb. Például Gh. Barit is hasonló eredményre jutott. Amikor a műsor közben fölhívott aradi alpolgármester, Bognár Levente arról szólt, hogy 1848-49-ben a tizenhárom tábornok nem a románok ellen, nem Erdélyben harcolt, hanem a szabadságért, a történész megjegyezte, hogy a románok is a szabadságért harcoltak, de a Habsburgok oldalán. Nyilván eszébe sem jut föltenni a kérdést, hogyan lehet a szabadságért az elnyomó Habsburgok oldalán harcolni? Arról persze hallgatott, mint ahogy mások is mindenkor hallgatnak, hogy a bánsági, a bihari, a Kővár-vidéki románok lelkesen támogatták Magyarország és Erdély unióját, s a máramarosiakkal együtt, a forradalom ellen fegyvert fogó erdélyi románoknál nagyobb számban a forradalom oldalán, a Habsburgok ellen harcoltak, hogy képviselőik voltak az akkor Debrecenben székelő Országgyűlésben. Hallgatott, amint a nagy nemzetféltők mindenkor hallgatnak 1849. jan. 8-áról, amikor Axente Sever emberei lerohanták Nagyenyedet, és kirabolták, felégették, lakói közül mintegy 700-800 személyt, többségükben nőket, gyermekeket, öregeket kegyetlenül legyilkoltak. Elpusztították az erdélyi református egyház püspöki levéltárát és számtalan ősnyomtatvánnyal együtt a kollégium könyvtárának java részét. Asztalos Lajos feltette a kérdést: mit tesz az ilyen adások elhangzásakor érdekvédelmi szövetségünk? Talán tiltakozik? Úgy tűnik, inkább "nagyvonalúan" süketnek, vaknak teszi magát. /Asztalos Lajos: Szabadság-szobor... és környéke. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"

"A Budapesti Nemzetközi Vásáron szept. 6-14. között negyedik alkalommal rendezik meg a Magyar Világ kiállítást, ahol 120 határon túli magyar kis- és középvállalkozás lesz jelen. Szabó Vilmos magyar politikai államtitkár, a rendezvény fővédnöke közölte: ez a kiállítás a kárpát-medencei magyarság megmaradását és megtartó képességét is szolgálja, másrészt az egész magyarság együvé tartozását is erősíti gazdasági és kulturális területen egyaránt. A legtöbb kiállító, 43, Romániából érkezik. Szlovákiából 35, Szlovéniából 18, Szerbia-Montenegróból 15, Ukrajnából 6, Horvátországból 2 magyar nemzetiségű vállalkozás lesz jelen. /Magyar Világ 2003 kiállítás a BNV-n. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"

"A Kalotaszentkirályi Hagyományőrző Néptánccsoport az évek folyamán fél Európát bejárta. Péntek Ferenc oktató-koreográfus elmesélte, hogy az első csoport 1993-ban állt össze, és azóta folyamatosan működik, újabb és újabb tagokkal. A fiatalok heti 2 órás komoly oktatás folyamán csiszolhatják tudásukat. A helybeli iskolában az I-IV. osztályos tanulók a tanórák keretén belül is tanulhatnak kalotaszegi táncokat. Idén augusztusban megszervezték első edzőtáborukat Hegyközszentmiklóson. /Kismihály Hajnalka: Életkép a Felszeg világából. Tízéves a szentkirályi hagyományőrző tánccsoport. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"

"Szilágyi Pál professzor lett a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem új rektora. Az új vezetőt a Sapientia Alapítvány alapítói, a négy erdélyi történelmi egyház püspökei, illetve az alapítvány kuratóriuma választotta meg szept. 4-én Kolozsváron. A kuratórium elnöki tisztségét ezentúl Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője látja el. Ez a tisztség is Tonk Sándor halála után maradt betöltetlenül, mivel a néhai történészprofesszor egyben az alapítvány elnöke is volt. Szilágyi Pál, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Matematika és Informatika Karának professzora /sz. Tasnád, 1933. jún. 18./ 1996 és 2000 között az egyetem rektor-helyettese volt. Nem kis mértékben Szilágyi professzor tevékenysége nyomán, ebben az időszakban épült ki a magyar nyelvű oktatás a nagy múltú intézményben. Míg a kilencvenes évek elején csupán néhány magyar nyelvű tanszék működött a BBTE-n, rektor-helyettesi mandátuma után közel 5000 romániai magyar nemzetiségű diák tanulhatott magyarul 13 karon, ezen belül 46 szakon. Irányítása alatt épült ki folyamatosan a BBTE kihelyezett főiskoláinak rendszere, különös tekintettel a magyar tanítási nyelvű tanítóképző főiskolákra. Szilágyi Pál számos magyarországi, romániai és nemzetközi szervezet tagja, egyebek között a Magyar Professzorok Világtanácsának alelnöke, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja. A professzor aktívan, szakmai vezetőként közreműködött az Erdélyi Magyar Ösztöndíj Tanács, valamint a Felsőoktatási Tanács munkájában. A 70. életévében járó professzor megválasztása után elmondta: azzal a feltétellel vállalta el ezt a tisztséget, hogy bármikor visszaléphet, amennyiben egészsége nem engedi meg, hogy teljes körűen lássa el feladatát. A rektor hozzátette, hogy az egyetem eredeti célkitűzései nem változtak, tevékenysége során a már feltérképezett hibákat szeretné megszüntetni. Az új rektor mandátuma két évre szól, míg a kuratórium tagjait négyéves mandátummal bízták meg. A kuratórium egyben új elnököt is választott: Kató Bélát, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzőjét. A Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagjai Marton József, Brassai Zoltán, Kolumbán Gábor, Szilágyi Pál, Tolnai István, Toró Tibor és Kun Imre. /Borbély Tamás: Új vezetők a Sapientia élén. Szilágyi Pál és Kató Béla mellett voksolt a többség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./"

"Szept. 4-én a képviselőház tárgyalta azokat a törvénytervezeteket, amelyek kimondják Gyergyószentmiklós, Zsilyvajdejvulkány, Lupény és Margitta megyei jogú városi /municípiumi/, míg Szentanna városi rangra emelését. A Gyergyószentmiklósra vonatkozó előterjesztés nem várt nehézségekbe ütközött a Nagy-Románia Párt honatyái részéről, akik Margitta mellett kardoskodva azt állították: a Hargita megyei városban nincsenek meg a törvény által előírt feltételek és a szükséges infrastruktúra a megyei jogú várossá váláshoz. Valer Dorneanu házelnök ellenben arra kérte a honatyákat, mellőzzék a "nacionalista felhangokat", majd közölte, gyerekkora óta ismeri Gyergyószentmiklóst, amely Erdély egyik legősibb városaként többek között a nemzetiségek együttélése terén is példamutató. A végleges szavazást szept. 10-én tartja a képviselőház. A szintén Hargita megyei, de román többségű Maroshévíz már tavaly megkapta a municípiumi rangot, noha a törvény által előírt feltételeknek a Maros-parti város sem tudott teljes mértékben megfelelni. Az erre vonatkozó jogszabály feltételei között szerepel a legkevesebb 25 ezer fős lakosság, valamint megfelelő oktatási, egészségügyi és sportlétesítmények. /Gergely Edit: Municípiumi huzavona. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./"

"A Magyar Televízió helytörténésze, Ráday Mihály augusztus utolsó hetében filmet forgatott Nagyváradon Ady Endre váradi életéről, szerkesztőségi munkájáról és a költő Pece parti Párisának korabeli irodalmi életéről. Az Astoria Szállóban azonban Nagyvárad magyar alpolgármesterének kérésére sem engedték filmezni a forgatócsoportot. A stáb munkáját Péter I. Zoltán nagyváradi helytörténész segítette. A Tegnap városát novemberben vetítik le a Magyar Televízióban. /(Balla Tünde): Filmet forgattak Ady Nagyváradról a "Tegnap városában". = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./"