"A szatmárnémeti Erdélyi Kárpát Egyesület tagjai nemrégiben fejezték be a Kőszegremetei Általános Iskola használaton kívüli és rossz állapotban levő épületszárnyának felújítását. Az épületrész felújítása 50 millió lejbe került - ez az összeg pályázati pénzekből származott -, a civil szervezet pedig a felújítás fejében több évig használhatja az épületet. A civil szervezet tagjai táborközpontot létesítenének a felújított részben, ahol bármilyen szervezett csoportot fogadhatnának majd. A felújított épületben elsőként román, magyar és roma nemzetiségű kisiskolások számára megrendezett multietnikus környezeti nevelési táborra került sor, mely a napokban ér véget. A Lázári Általános Iskola tanulói és az Erdődi Caritas napközisei táboroztak itt együtt, a szervezők pedig minden napra gondoskodtak valamiféle elfoglaltságról, melyeknek a keretein belül a gyerekek a természettel ismerkedhettek meg. /(cl): Táborozók Kőszegremetén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 8./"

"Augusztus végén jár le Alföldi Lászlónak, a kolozsvári magyar főkonzulnak a romániai kinevezése. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a főkonzul tevékenységének elismeréseképpen ebből az alkalomból oklevelet nyújtott át a magyar diplomatának. Az EMKE elnöke, dr. Kötő József és Dáné Tibor, az egyesület főtitkára az átadási ünnepségen megköszönték Alföldi Lászlónak azt a szolgálatát, amit nagyköveti első beosztottként és főkonzulként végzett. Utódja Cseh Áron, jelenlegi konzul. /B. T.: Oklevelet kapott Alföldi László. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./ "

"A Kolozsvári Archeológiai Intézet szóvivője, Carmen Ciongradi elmondta: újrakezdik az ásatást Kolozsvár főterén. 100 millió lejjel finanszírozza a munkálatokat a szaktárca. A pénz egyhónapi munkálatokra elég: húsz munkást alkalmaznak, akiket négy archeológus irányít. /(Csomafáy Ferenc): Újra ásnak a Főtéren! = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./ "

"Aug. 8-án kezdődött meg Sződemeteren a hagyományos Kölcsey-megemlékezés. Varga Attila parlamenti képviselő a Himnusz költőjének politikusi pályafutását mutatta be ünnepi beszédében. Kölcsey 1832-től 1834-ig a pozsonyi országgyűlés szatmári követe volt. Bár mindössze két évig viseli e tisztséget, tevékenysége maradandó és jelentős. Kiállt a vallásszabadság mellett, a magyar nyelv egyenjogúságának biztosítását kérte, aggódott az adózó nép sorsáért, de legkövetkezetesebben az örökváltságért, a jobbágyok felszabadításáért szállt síkra. Követtársai csakhamar az ellenzék egyik vezéralakjaként tisztelték. Kölcsey így búcsúzott az országos rendektől: "Távol vagyunk a büszkeségtől magunkat csalhatatlanoknak gondolni. A velünk ellenkező véleményűektől sohasem kívántuk, hogy elveinknek hódoljanak: tőlük azt kérjük, bennünk csak a meggyőződés tisztaságát tekintsék. S ha szív és ajak egybe hangzik, egyenességünket bűnnek ne tartsák, s engedjék nékünk a vigasztalást, lelkünk üdvösségét saját hitünk szerint kereshetni. ... Mint ember, nem bántottunk senkit, mint követ elveink mellett harcoltunk, s e harc, a haza színe előtt folytatva, céljaiban szentebb vala, minthogy vétséggé válhasson. Utolsó kérelmünk ez: tartsanak fenn a Tekintetes Rendek számunkra egy kis helyet szíveikben, de csak addig, míg a hazának, a nemzetnek s az emberiségnek hívei lenni meg nem szűnünk." /Kölcsey Ferenc, az elvszerű politikus. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 9./"

"Halász Péterrel /Budapest/, a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület titkárával beszélgetett a lap munkatársa Lakatos Demeter (1911-1974) Csángú országba című könyvének moldvai és erdélyi bemutatója kapcsán. Lakatos Demeter szabófalvi csángó költő összegyűjtött verseit, meséket és leveleket tartalmazó kétkötetes, hétszáz oldalas könyvét több romániai helyszínen mutatták be máj. 19-24. között - Libisch Győző, a könyv szerkesztője, dr. Bolváry Gyula, a Lakatos Demeter Egyesület vezetőségi tagja és ő - azzal a céllal, hogy az egyesület kiadásában megjelent könyvet megismertessék, visszajuttassák azoknak, akiknek a költő annak idején írta: a csángóknak és az erdélyi magyaroknak. Magyarfaluban, Pusztinán és Klézsén, illetve Kovásznán, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Nagyváradon tartottak bemutatót. A szervezésben közreműködött a Szeret- Klézse Alapítványtól Fodor Ráduly, Duma András, Nyisztor Tinka, Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesülettől Gazda József, Csíkszeredában Mirk László, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium tanára, Kolozsváron a Kriza János Társaságtól Keszeg Vilmos, Nagyváradon Szilágyi Zsolt képviselő, Marosvásárhelyen pedig Fodor Sándor, a kántorképző iskola nyugalmazott tanára. Marosvásárhelyen két művésznő is bekapcsolódott: Bartis Ildikó, aki Lakatos Demeter-verseket adott elő, és Kilyén Ilka, aki csángó népdalokat énekelt. Moldvában az volt a varázsa, hogy nemcsak felnőttek, hanem gyermekek is részt vettek a bemutatón, alkalomhoz illő műsorral. Moldvában megértették: Lakatos Demeter könyve bizonyság arra, mennyire nincs igazuk azoknak, akik lebecsülik a csángók nyelvét, mondván, az nem egy használható és értékes nyelv. Ez a verseskötet tanúsítja annak, aki kézbe veszi, hogy a legszebb, legnemesebb, legmagasztosabb, legmélyebb emberi érzéseket is ki lehet fejezni azon az archaikus magyar nyelven, amit a csángók beszélnek. Ráadásul Lakatos Demeter nyelve nem az átlagos csángó nyelv, hanem a legarchaikusabb, a XIV. században odakerült szabófalviaké. Klézsén van egy másik csángó költő is, Duma István András, akinek megjelent már verseskönyve. /Guther M. Ilona: Dorsa szérik szíp világrul... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./"

"Magyari Lajos két Erdélyről szóló könyvet ismertetett. Valóságos irodalomtörténetet írt Bogdán László nemrégiben megjelent könyvében (Oldás és kötés, Felső-magyarországi Kiadó, Szépírás Kiadó, 2003), az erdélyi irodalom hetvenes-nyolcvanas éveinek történetét, s egy kicsit még a kilencvenes évekét is, hiszen csupán akkor láthattak napvilágot a kötetbe válogatott írások. Bogdán csak az eltávozottak egy részét veszi számba e kötetben (az írások ősváltozatai jobbára A Hét című hetilap kilencvenes években kiadott számaiban jelentek meg), de ez a leltár - még hiányosan is! - felér egy szellemi exodus történelmi körképével. Az erdélyi magyar szellemiség a hetvenes és nyolcvanas években nagy veszteségeket szenvedett: csaknem minden második értelmiségi távozott Ceausescu Romániájából: orvosok, jogászok, mérnökök, tanárok, színészek, képzőművészek és írók. Annak idején Kántor Lajos félszáz eltávozott írót számolt össze, ő csak a szépírókat lajstromozta, az újságírók, szerkesztők, szakírók hiányoztak listájáról. Bogdán László tizenhat írót ,,idéz meg" könyvében úgy, hogy vagy megszólaltatja őket, vagy szellemüket - esetleg már csak emléküket! - hívja tetemre e nagy erdélyi spirituális temetésen. A ,,tizenhatok" - Csiki László, Szőcs Géza, Vári Attila, Bodor Ádám, Ágoston Vilmos, Páskándi Géza, Bodor Pál, Deák Tamás, Mátyás B. Ferenc, Molnár H. Vilmos, Panek Zoltán, Kőrössi P. József, Hervay Gizella, Cselényi Béla, Szávai Géza és Kenéz Ferenc - önmagukban is kitennének egy kisebb, de nem elhanyagolható irodalmat, és komoly nevek hiányoznak e névsorból, Kocsis Istváné, Beke Györgyé, Beke Mihályé, Bartos Ferencé, Bréda Ferencé. Tény, hogy ezt a példátlan öncsonkítást soha nem fogja kiheverni az erdélyi magyar irodalom, mert ,,nagy visszatérők" nincsenek (még Szőcs Géza példája sem eklatáns), a kérdés az, hogy mennyire maradtak, maradnak erdélyi magyar írók a Magyarországra (esetleg távolabbra - Veress Zoltán...) áttelepedettek. Horváth Arany könyve /A csillagok nem álmodnak, Romániai Magyar Közgazdászok Társasága, Kolozsvár, 2002/ a mai erdélyi valóságot vallatja, járja a vidéket Kolozsvártól Kézdivásárhelyig, Szászmedgyestől Csíksomlyón, Marosvécsen, Csernátonon át ki egészen a legárvább magyarok, a csángók földjéig. Horváth Arany a teremtő, a bátor embert keresi, aki szembeszáll körülményei ellehetetlenülésével is, s teremteni próbál a már-már rommá vált örökség alapjain. Mint az a magyarigeni lelkipásztor, ki úgy vállalt egy eklézsiát, hogy tudta, négy református híve maradt, s kívülük esetleg még tucatnyi katolikushoz szólhat anyanyelvünkön. /Magyari Lajos: Két könyv Erdélyről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./"

"Még idén megoldódik a legnagyobb romániai kisebbség, a magyarok azon igénye, hogy saját, elkülönített felsőfokú oktatási intézményük legyen - jelentette ki Mircea Iustian, a szenátus emberi jogi és kisebbségi bizottságának delegációjának vezetője Budapesten. A kolozsvári Bolyai Egyetem újraindításáról van szó - fejtette ki Stefan Margineanu, a küldöttség tagja az MTI kérdésére válaszolva azután, hogy a küldöttség Kaltenbach Jenővel, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosával folytatott eszmecserét. Romániában csak egy ombudsman működik, de - a magyar tapasztalatok alapján is - célszerűbb volna több, szakosított ombudsmani hivatal létrehozása. A szenátus tagjai kifejtették: Romániában is több nemzeti kisebbségi csoporttal kapcsolatban merülnek fel problémák, és Magyarországhoz hasonlóan országukban is a cigány közösség részéről fogalmazódik meg a legtöbb reklamáció. Románia megfontolja a magyar kisebbségi önkormányzati rendszer tapasztalatait, annál is inkább, mivel Romániában az egyesületekbe szerveződő kisebbségek a magyarországinál kevesebb állami támogatást kapnak. /Elkülönített magyar felsőfokú oktatás Kolozsváron? = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 10./"

"A Maroshévízzel szomszédos Galócás kb. 3000 fős lakossága vegyes nemzetiségű és vallású. A római katolikus közösség itt kisebbségben van. Nagy eseményre készülnek, aug. 15-én templomszentelés lesz. A templom alig három év alatt készült el a hívek áldozatkészségének és a lelkes Salamon József plébános fáradhatatlan munkájának köszönhetően. Támogatást kaptak egy németországi plébániától, az Illyés Közalapítványtól és a román Kultuszminisztériumtól is.A templom a Magyarok Nagyasszonya nevet fogja viselni, a templomban középen a Magyarok Nagyasszonya festmény áll, körülvéve a közösség példaképeivel: Szent István király, Szent Imre herceg, Szent László, Árpád-házi Szent Erzsébet, Szent Margit, Boldog Özséb, Szent Pongrácz István, Boldog Apor Vilmos, Boldog Batthyány-Strattman László, Isten szolgája Márton Áron püspök és Petrás Incze János szerzetes. A festményeket a plébános elképzelése szerint Baróti Ádám szászrégeni művész készítette el. Az előző napon, aug. 14-én emlékműavatás is lesz. Az elmúlt rendszer két áldozatának tiszteletére állítanak emlékművet a galócásiak: Ábrahám Árpád volt gyergyóhodosi és galócási plébánosnak, akit 1958-ban a Szoboszlay-per vádlottjaként végeztek ki a zsilávai börtönben, és Lőrinc János Rajmond galócási ifjúnak, aki katonai szolgálata alatt az 1989-es események áldozata lett. /Portik M. Erika: Templomszentelés Galócáson. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 10./"

"Aug. 8-án a nagyszentmiklósi RMDSZ volt a házigazdája a szövetség kistérségi találkozójának. A Temes megyei RMDSZ - a Temesváron létező nyolc körzet mellett - hat régiót alakított ki a tagszervezetek közötti kommunikáció, az együttműködés hatékonyabbá tétele céljából, és a megyei vezetőség külön-külön valamennyi térséget felkeresi augusztus-szeptember folyamán. A szervezeti élet, a helyi magyar közösségek mindennapi kérdéseinek megvitatása, valamint a jövő évi helyhatósági választásokra való felkészülés szerepel a Temes megyei RMDSZ kistérségi találkozóinak napirendjén. A megjelentek elmondták: még messze áll az RMDSZ a jó működéstől. /Pataky Lehel Zsolt: Kistérségi RMDSZ-találkozók. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 11./"

"Politikai szempontból analfabetizmus, erkölcsi szempontból pedig súlyos vétek, amit az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményezett - nyilatkozta a Krónikának adott interjúban Tokay György képviselő. Szerinte sok az önsajnálat a magyarságban. Tokay úgy látja, hogy az EMNT-vel valakik kedvező tárgyalási pozíciókat kívánnak kiharcolni maguknak. Az első választásokon, 1990-ben Nagyváradon létrejött az úgynevezett Európa Párt, amelyet Csapó József fémjelzett. Ő és az RMDSZ annak idején megegyeztek abban, hogy nem indul külön, így lett ő az első a szenátusi listán Bihar megyében. Valakik most ugyanezt próbálják cselekedni.Tokay létkérdésnek tartja a parlamenti képviseletet. Arra a kérdésre, hogy vannak-e korrupt politikusok az RMDSZ-ben, Tokay igennel válaszolt. Fiatalítani kellene, ő például már nem indul a következő választásokon. A tizennégy év számára elegendő volt. /Cseke Péter Tamás: Túl sok az önsajnálat a magyarságban. Interjú Tokay György RMDSZ-es képviselővel. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./"

"A marosvásárhelyi kántortanítóképző főiskola végzős diákjai augusztus végén egy hetet töltenek a Melles patak völgyén, Beszterce-Naszód megyében, Barabás László igazgató vezetésével. Meglátogatják a következő egyházközségeket: Kékes, Mezőveresegyháza, Apanagyfalu, Vice, Magyarborzás, Almásmálom. A cél, hogy a végzős diákok megismerjék a szórványban élő magyarság gyülekezeti és társadalmi életét. /(Kresz Béla): Diákok a Melles völgyén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./"

"A Romániai Magyar Szó budapesti munkatársa, Guther M. Ilona vállalta, hogy Lakatos Demeter csángó költő Csángú országba című könyvében közölt versekből egyfajta szubjektív válogatás után minden egyes verset jegyzet- és szótári anyaggal lásson el s elkészítse az internetes változat szövegszerkesztését. Az anyagot Andrassew Iván /Budapest/ internetes könyvvé formálta, így Lakatos Demeter versei ineterneten olvashatók: http://irodalom.elender.hu/erdely/lakatos. /Cseke Gábor: Időutazás Lakatos Demeterrel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./"

"Kolozsváron ismét elkezdődnek a főtéri ásatások, mivel a művelődési minisztérium 100 millió lejt utalt ki erre a célra. A minisztérium lépése váratlanul érte Vasile Soporan Kolozs megyei prefektust, akivel előzőleg nem konzultált Razvan Theodorescu művelődési miniszter. Köztudott, hogy a főtéri ásatásokat Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere kezdeményezte, ezért Soporan úgy érezheti, hogy újabb csatát veszített a közte és a város elöljárója között dúló vitában. Vasile Soporan kijelentette: a prefektúra nem támogatja anyagilag az ásatásokat, mivel a megye költségvetésében nincs erre a célra elkülönített pénz. Razvan Theodorescu közölte: nem kimondottan a kolozsvári ásatásokra utalta ki a pénzt, hanem az országos archeológiai bizottság által bemutatott globális tervre. A feltárt maradványokat kutatni és tartósítani kell - szögezte le végül a miniszter. Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke szerint a kérdést rendezni kell, mert a Nagy-Románia Párt és a Románok Nemzeti Egységpártja kivételével minden román párt felkarolta a gödrök betömésének ügyét. /Borbély Tamás: Tovább mélyülnek a főtéri gödrök. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./"

"Adrian Vlad Casunean Kovászna megyei SZDP-képviselő kijelentette, az RMDSZ-vezetői arra ösztönzik a magyar fiatalokat, hogy csak magyar nyelven tanuljanak, hogy elkerüljék a versengést a szövetség vezetéséért. A kormánypárti képviselő szerint az RMDSZ azért ösztönzi magyar nyelvű tanulmányok elvégzésére a fiatalokat, mivel vezetői tudják, hogy azok, akik nem ismerik a román nyelvet, nem képviselhetik a magyarságot Bukarestben. - Markó Béla, Verestóy Attila, Frunda György nagyon jól beszélnek románul, így ők megtartják pozíciójukat - tette hozzá a képviselő. Casunean hangsúlyozta: igaztalanok egyes RMDSZ-vezetők kijelentései, miszerint a magyar fiatalokat igazságtalanul nem veszik fel a tiszti iskolákba. Az SZDP-képviselő tagadta az asszimiláció veszélyét. - Hogyan állíthatják a magyar közösség vezetői, hogy fennáll az asszimiláció veszélye, amikor a magyar kisebbség Európa egyetlen nemzeti közössége, amely nem veszítette el anyanyelvét. A romániai magyarok nyugodtan használhatják anyanyelvüket, egymás között magyarul értekeznek, ugyanakkor többségük nem ismeri jól az állam hivatalos nyelvét - jelentette ki Casunean. /Az RMDSZ-vezetőket támadja a kormánypárt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./"

"Csángóföldi körútra készül vendégeivel Szőcs Lajos, a kőrispataki szalmakalap-múzeum tulajdonosa. Nyáron nagyüzemként működik a kőrispataki szalmakalap-készítő tábor, több erdélyi, illetve magyarországi csoportot látott vendégül, és ismertette velük a fonás titkait. A vállalkozó jövőre csángóföldi körutat tervez a visszatérő vendégek számára.Tavaly nyáron csángó gyerekeket táboroztattak Kőrispatakon. Örültek, hogy itt lehettek, szalmafonással és anyanyelvükkel ismerkedhettek. dén ismét meg szerették volna szervezni a táborozásukat, de kérésükre az Illyés Közalapítványtól még csak választ sem kaptak. Ezért eldöntöttük, maguk fogunk a Csángóföldre menni, és magyarországi barátaikkal megsegítik őket.A világ első és egyetlen szalmakalap-múzeuma kétéves fennállása óta egyre ismertebbé válik. /Szucher Ervin: Ahol a szalmakalap, karácsonyfadísz terem. = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./"

"Boros Ernő, a Romániai Magyar Szó munkatársa elnyerte a Debreceni Egyetem Történelmi Intézete keretében működő Erdély-történeti Alapítvány III. díját. Erdély történetével és az erdélyi irodalomtörténettel foglalkozó dolgozatokra hirdetett pályázatot az Erdély- történeti Alapítvány. Boross Ernő munkája a szatmári svábok 1945 januárjában Ukrajnába, ún. jóvátételi munkára történt deportálásáról szól, 42 település lakosainak a vallomásai- visszaemlékezései. Boros Ernő előzőleg a Szatmári Friss Újságban, illetve a Romániai Magyar Szóban dokumentumriport-sorozat formájában foglalkozott ezzel a kérdéssel. Eleinte úgy gondolta, hogy az interjúk halmozása révén a kollektív történelmi tudat alakulásáról, kialakulásáról tud meg egyre többet. Menet közben rádöbbent arra, hogy ami erről a történelmi eseményről, a szatmári svábok deportálásáról az eddig készült írott források alapján a köztudatban él - legalább részben hamis. Amikor ezen a könyvön dolgozott, sokan ígértek anyagi támogatást a könyv megjelentetéséhez. Végül csak egy támogató maradt, de az kevés volt. A kéziratot beküldte a pályázatra. Az alapítvány titkára, dr. Takács Péter közölte, hogy kiadják Boros munkáját az Erdély-történeti Alapítvány Erdély-történeti Könyvek sorozatában. Boros nem lenne elégedett azzal, ha a leendő könyv csupán 300 példányban látna nyomdafestéket, és különböző szakintézmények könyvtáraiban elhelyezve inkább csak történészek, kutatók számára lenne elérhető. Érzelmi okokból azt akarja, hogy a könyvben ne csak a csanálosi Pista bácsi, hanem külön-külön a kaplonyi, nagymajtényi stb. Pista bácsik szenvedése is szerepeljen. Még akkor is, ha ez többszöri ismétlődést jelent. /Dr. Végh Balázs-Béla: "Összevonhatóak-e" a szenvedések? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./"

"Aug. 110-én az Oroszországban élő kis finnugor népek képviselőinek részvételével kezdetét vette Szombathelyen a Berzsenyi Dániel Főiskola (BDF) uralisztikai tanszéke által tizedik alkalommal megrendezett Hungarológiai Nyári Egyetem. A Hungarológiai Nyári Egyetem hallgatói a karjalai, a komi, a mordvin, az udmurt, a hanti-manysi körzetből, a Mari Köztársaságból és Szentpétervárról érkeztek, többségükben a finnugor rokonsággal foglalkozó nyelvészek, történészek, politikusok és újságírók, valamint egyetemi és főiskolai hallgatók. Az aug. 22-ig tartó nyári egyetem előadásai orosz nyelven folynak, témái között szerepel a magyar őstörténet, a finnugor nyelvészet, valamint a magyar történelem és a magyar irodalom egy-egy korszakának áttekintése. /Hungarológiai Nyári Egyetem Szombathelyen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./"

"Mintegy hárommillió forint értékű támogatásban részesül húsz romániai szórványóvoda az Apáczai Közalapítvány Óvodatámogatás 2003 programja keretében, lebonyolítására idén is a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét (RMPSZ) kérte fel a közalapítvány. A húsz támogatandó intézményt a pedagógusszövetség megyei szervezetei jelölték ki, valamennyi óvoda olyan településen működik, ahol a magyarság részaránya csekély. A csomagok színes televíziót, videomagnót, rádiómagnót, tizenhárom mesefilm-kazettát, meséskönyveket, az óvónőknek szakkönyveket, a gyermekeknek pedig játékokat tartalmaznak. Az RMPSZ elnöke úgy véli: a kapott támogatás öt-tíz évre meghatározhatja egy-egy magyar oktatási intézmény létét. Eddig négy országban: Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában, Szerbiában 86 óvodát, illetve óvodai csoportot támogatott a közalapítvány a helyi magyar pedagógusszervezetek közreműködésével. A támogatott romániai óvodák száma 15 volt. (MTI) /Támogatás szórványóvodáknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./"

"A napokban a szentegyházi Gyermekfilharmónia fellépett Szamosújváron. A 130 tagú együttes kitett magáért. A szamosújvári koncerten tizennégy darabot énekeltek, de repertoárjuk ennél sokkal gazdagabb. Haáz Sándor karmester komoly munkát végez Szentegyházán. Műkedvelők ugyan, de magas színvonalon énekelnek, zenélnek. Jelenleg Magyarországon turnézik a szentegyházi Gyermekfilharmónia. /Erkedi Csaba: A zene ünnepe Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./"

"A kedvezménytörvénynek annyiban van jelentősége, hogy a mindenkori magyar kormányt kötelezi a határon túli magyarság, illetve a szomszédos országok magyar nyelvhez, kultúrához kötődő állampolgárainak támogatására - jelentette ki Kovács László külügyminiszter az Erdélyi Riport /Nagyvárad/ hetilapnak adott interjújában. Kovács hangsúlyozta: a támogatásokhoz és kedvezményekhez nem lenne szükséges a kedvezménytörvény, ezekről kétoldalú megállapodásokat is lehetne kötni. Kovács László szerint a magyar diplomácia egy évig dolgozott azon, hogy a kedvezménytörvény ne okozzon gondokat a kétoldalú viszonyban, összhangba kerüljön az európai uniós előírásokkal. A kettős állampolgárság kérdésével kapcsolatban a magyar külügyminiszter hangsúlyozta: ez nem ügy, hiszen bármelyik vajdasági vagy romániai magyar folyamodhat magyar állampolgárságért. Az elbírálás egyénileg történik, és ha az illető megfelel bizonyos feltételeknek, így letelepedik és leteszi az állampolgársági vizsgát, megkapja a magyar állampolgárságot. - Gyermeteg elképzelés viszont, hogy egyetlen döntéssel több százezres vagy milliós magyar közösségek együtt válnak magyar állampolgárrá. Ha az állampolgárság megszerzése egyszeri döntéssel nagy tömegekre vonatkozna, katasztrofális helyzetet idézne elő. Azt jelentené, hogy mintegy hárommillió embernek kellene biztosítanunk mindazokat az ellátásokat, melyek Magyarországon állampolgári jogon járnak. Gondolkoznak azon azok, akik a határon túl vagy határon innen feszegetik ezt, hogy mit jelentene ez a magyarországi egészségügynek, a szociális ellátásnak? Szerintem az ilyen felelőtlen felvetés csak politikai hangulatkeltésre való - mondta. Kovács László visszautasította azokat a vádakat, hogy a Medgyessy-kormány lemondott volna a határon túli magyarokról. Emlékeztetett arra: a kedvezménytörvény módosításával sikerült elérni, hogy a jogszabályt nem kell majd megsemmisíteni Magyarország európai uniós taggá válása után. /Kovács László nyilatkozott az Erdélyi Riportnak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 14./"

"Magyarország uniós csatlakozásának közeledtével, minthogy a Szerbiában és Ukrajnában élő - délvidéki és kárpátalji - magyarság hamarosan csak vízummal utazhat az anyaországba, ismét napirendre került a kettős állampolgárság kérdése. Tusnádfürdőn, a XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen ezzel kapcsolatban Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke elmondta: "A kettős állampolgárság az Európai Unióban teljesen jogszerű, a szerb kormány is jelezte, hogy kész tárgyalni. A magyar kormány viszont ellenzi a kérést. Nincs a világon olyan nemzet, olyan ország, amely hasonló helyzetben így cselekedne. Ennél mélyebbre nehéz lenne süllyedni." Ennek nyomán az MSZP-t, SZDSZ-t támogató sajtó a volt kormányfőt bírálta, föltéve a kérdést, miért nem tett semmit e téren akkor, amikor hatalmon volt? A Fidesz és vezetői elleni szüntelen támadások 1998 tavaszán a Fidesz és szövetségesei kormányalakítása után kezdődtek. Voltak hibái a Fidesznek, tagadhatatlan. Például hogy nem hozta tető alá a határon túliak számára a kettős állampolgárságot. Azonban nagy lendülettel látott hozzá a sárba taposott nemzeti tudat élesztéséhez, a nemzet egységének a határok fölötti megteremtéséhez, a kádári elnemzetlenítés után felvállalta a határon túli magyarsággal való összetartást. Így került sor egyebek mellett az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozására, a kedvezménytörvény kidolgozására, a csángók ügyének felvállalására, a határon túli magyarság minden eddiginél hathatósabb támogatására. A Horn-kormány idején, 1994 és 1998 között, , többször fölvetették a határon túliak számára a vízumkényszer bevezetését, "anyagi okok" miatt a Kossuth Rádió teljesítményének a csökkentését, a Duna TV felszámolását stb. Kovács László a magyar-román alapszerződés előkészítésének hevében kijelentette: nem kívánja feláldozni Magyarország tíz és félmillió lakosát a határon túli kétmilliós (!) magyarság vélt érdekeiért. És a magyar fél egyik engedményt a másik után tette, s amint az aláírás után kiderült, a szerződés előzetesen közölt szövege nem volt azonos az aláírttal. Ezek után Kovács László többször azt hangoztatta, hogy "a magyar kormány nem hagyta cserben, nem árulta el a romániai magyarságot". 1997 januárjában, amikor a romániai kormánycsere után úgy tűnt, elérkezett az idő a Bolyai Egyetem újralétesítésére, az SZDSZ-es Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori elnöke, kifejezetten ellenezte ezt. 1997 őszén a magyar kormány Kovács László külügyminisztert bízta meg azzal, hogy aláírja az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által kidolgozott Európai Egyezményt az Állampolgárságról. Ennek 3. cikkében ez áll: "1. Minden állam saját joga szerint határozza meg, kik az állampolgárai. 2. Az ilyen törvényt más államok kötelesek elfogadni, amennyiben az összhangban áll a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, a nemzetközi szokásjoggal és az állampolgárság tekintetében általánosan elismert jogelvekkel." Ezen egyezmény alapján javasolta 1998 április elején az MVSZ, hogy a magyar kormány adjon magyar állampolgárságot a határon túli magyarság részére. Az akkori MSZP-SZDSZ kormány viszont ezt ellenezte. Az egyezményt aláíró Kovács László nem átallotta föltenni a kérdést: a kettős állampolgársággal rendelkezők melyik országban teljesítenek majd katonai szolgálatot, hol fizetnek adót, hol vesznek részt a választásokon? Mintha nem tudta volna, hogy mindenki ott katona, ahol lakik, ott fizet adót, ahol dolgozik. Aki tehát nem lakik Magyarországon, hiába magyar állampolgár, hiába van magyar útlevele, személyi igazolvány nélkül nem szavazhat. Szent-Iványi István, az SZDSZ országgyűlési csoportjának vezetője arra hivatkozott, hogy a határon túli magyarok kettős állampolgársága megrontaná a szomszédos országokkal való kapcsolatot. Miért hátrált meg akkor a Fidesz? Az MSZP-SZDSZ bértollnokai szerint azért, mert 1998 tavaszán csupán választási ígéretként karolta föl, anélkül, hogy a kérdést valóban orvosolni szándékozott volna. Talán leintette őket az Európai Unió? Nem valószínű, mert az ugyancsak az Európai Unióba igyekvő lengyelek lengyel kártyával szabad belépést, külhoni lengyel állampolgárságot biztosítottak a litvániai, a fehér-oroszországi és az ukrajnai mintegy kétmillió lengyelnek. Románia - az ukránok, oroszok, gagauzok kivételével - megadta a román állampolgárságot a Pruton túli moldovaiaknak. Horvátország állampolgárságot, útlevelet biztosított az országon kívüli horvátoknak, akik így vízummentesen utazhatnak Európa-szerte. Az Orbán-kormánynak, úgy tűnik, azért kellett meghátrálnia, mert a törvénynek az Országgyűlésben való megszavazásakor nem számíthatott az MSZP és az SZDSZ képviselőinek a szavazatára. A kettős állampolgárság után az MSZP kezdettől ellenezte a státustörvényt is. Utólag ugyan elfogadta, de végül kiderült, csak falból, mert amikor az Orbán-Nastase egyezmény létrejött, bár előtte való nap ennek szövegét még egyértelműen támogatta, elszabadította a 23 millió románnal való ijesztgetést. És ez hozzá is járult választási győzelméhez. A tavalyi választások után ismét az MSZP-SZDSZ alakított kormányt, az új kormányfő azzal kezdte, hogy az Orbán-kormány "túlszerette" a határon túli magyarságot. Az új kormány kibelezte a törvényt, majd megígérte a román félnek, hogy az új magyar igazolványokon már nem lesz rajta a magyar korona. Most, hogy a délvidékiek ismét kiálltak a magyar állampolgárság megadása mellett, s miután a szerb kormányfő jelezte, hogy ennek semmi akadálya, Kovács László és a külügy több munkatársa sietett kijelenteni, hogy erről szó sem lehet. Néhány nap múltán azután Kovács László nagy hirtelen hajlandó tárgyalni a kérdésről. Csak nem adta föl a határon túli magyarságot leíró kádári hagyományt? Csak nem tűntek el egyszeriben az eddig hangoztatott akadályok? /Asztalos Lajos: Meddig lehet még süllyedni? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./"

"Visszafordíthatatlan negatív folyamatot indíthat el az Apáczai Közalapítványon keresztül a romániai magyar szórványoktatásnak biztosított támogatás ,,elbizonytalanodása" - aggodalmaskodnak a hazai civil szervezetek vezetői. A magyarországi Apáczai Közalapítvány szórványprogramjából az elmúlt két tanévben eszközvásárlásra, útiköltség- és szállástérítésre, pedagógusi ösztöndíjakra, táborok szervezésére, valamint az adott térség kiemelt programjának lebonyolítására kaptak anyagi segítséget a diaszpórában működő magyar tanintézetek. A meghívásos alapon kiírt pályázatokon évente öt-ötmillió forintot ,,irányítottak" Romániába a temesvári Bartók Béla Alapítványnak, a válaszúti Kallós Zoltán Alapítványnak, a dévai Szent Ferenc Alapítványnak, a Beszterce Művelődési Alapítványnak, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület aradi fiókszervezetének és a Kőhalmi Református Egyházközség Szórvány Diákotthonának. A felsoroltak mellett Máramaros és Szilágy megyéket is érintő program összesen 3425 - közülük 576 Temes, 412 Arad, 410 Hunyad megyei - diáknak biztosított résztámogatást. A 2003-2004-es tanévre már nem írták ki a pályázatot. A közoktatásra most nem kapott pénzt a magyar államtól - mondta Halász Ferenc, a Bartók Alapítvány elnöke, aki furcsállja ezt, mert tudomása szerint a magyar tanügyi tárca költségvetését megkétszerezték. A támogatást folyamatosnak ígérték, majd hirtelen felfüggesztették - és a segítségre számítottak az iskolák vezetőségei, a pedagógusok, diákok és szülők. Ezt fogalmazták meg abban a nyilatkozatban, melyet a hat szervezet vezetőségi tagjai még június 14-én írtak alá Déván, és juttattak el az Apáczai Közalapítványnak, Kötő Józsefnek, az RMDSZ oktatási alelnökének, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a magyar Oktatásügyi Minisztériumnak és a magyar Miniszterelnöki Hivatalnak. Választ még nem kaptak. - A közalapítvány 2001-ig csak a magyar felsőoktatást és a középiskolai szintű szakoktatást támogatta, utána változtatták az alapszabályzatát úgy, hogy a közoktatásra is fordíthasson- mondta Halász. Számítógép-vásárlásra ugyan meghirdették a pályázatot, de az elnyerhető négymillió forint helyett a Bartók Béla Alap A szép nevű Kalotaszentkirály-Zentelke példamutató községnek számít Kolozs megyében. Szórványkollégiuma eredményes, nyaranta pedig egyik rendezvény a másikat éri. Két egymást követő évben az Erdélyi Gitártábort is itt tartották, idén a Szentkirályok Szövetségének éves találkozóját is itt rendezték meg. Most egy kiadvánnyal jelentkeznek: A Kalota partján Ady Endre azonos című versének sorát kölcsönözve, a Kalotaszentkirályi Önkormányzat és az Ady Endre Kulturális Egyesület közös kiadású falumonográfiájával. /Sándor Boglárka Ágnes: Üzenet a Kalota-partról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./"

"Sepsiszentgyörgyön újra agonizál a helyi tévé, Gyergyószentmiklóson most éppen sincs, de úgy tűnik, heteken belül kettő is lesz, akárcsak Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában. Világszerte reneszánszát éli a helyi tévézés, de hazai magyar nyelvű helyi adókra ez nem vonatkozik, többségük a túlélésért küzd. Az RMDSZ stratégiája hiányzik, hogy a helyi tévéadókat hadrendbe állítsa. /Csinta Samu: Tévés elmúlás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./ Elképzelhető, hogy a sepsiszentgyörgyi STV-nek, a helyi televíziónak a nyár eleji kényszerszünet után szeptembertől újra be kell szüntetnie műsorainak sugárzását. Az RCS kábeltársaság nem rendezte az időközben 900 millióra növekedett adósságait, és ezért tovább emelkedtek az STV állami tartozásai is. Emiatt zárolták az STV bankszámláit. Szalló László, az STV tulajdonosa elmondta: beperelték az RCS-t, az ügyvéd azt ígérte, egy hónapon belül a kábeltársaság rendezi a tartozását, de az STV vezetősége ebben már hinni sem mer, ugyanis a cég tavaly augusztus óta nem fizetett. /Farkas Réka: "Kár volt ezért a két hónapért"? = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./"

"A legutóbbi rendkívüli tanácsülést követően kiújult Nagyszalontán a polgármester és az RMDSZ-frakció közötti konfliktus. Tódor Albert az önkormányzati munka szabotálásával vádolta a szövetség tanácsosait. A polgármester felháborodását az váltotta ki, hogy a helyi tanács az RMDSZ-frakció szavazatainak köszönhetően nem vonta vissza a költségvetés-kiegészítésre vonatkozó, áprilisban hozott határozatát. Ezt a prefektúra megtámadta a közigazgatási bíróságon, ami a pótköltségvetést képező 1,7 milliárd lej zárolását vonta maga után. Tódor Albert elmondása szerint a pénz zárolása miatt a polgármesteri hivatalnak 600 millió lej értékű kifizetetlen számlái vannak. Illyés Lajos, az RMDSZ-frakció szóvivője úgy látja, alaptalanok a polgármester vádjai. Szerinte a prefektúra formai okokra hivatkozva szeretné érvényteleníttetni a határozatot. /Pengő Zoltán: Szabotál az RMDSZ? = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a vele készült beszélgetésben kifejtette, hogy az ügyvezető elnökséggel előkészítették az őszi eseménynaptárt, különös tekintettel arra, hogy meg kell kezdeni a felkészülést a jövő évi választásokra, elsősorban az önkormányzati választásokra. Markó leszögezte, hogy ellenfelük, sok esetben ellenségük bizonyos román politikai pártokban van. Elsősorban a szélsőséges román nacionalizmust kell ellenségnek tekinteni, és nem örül annak, hogy egyesek azt a látszatot keltik, hogy az erdélyi magyarságon belül különböző táborok léteznek. Markó szerint az RMDSZ-szel szembeni mozgalmak nem tudtak újat mondani. A magyar közösség az egységes föllépés alapján áll. Akik meglovagolják a valóban létező véleménykülönbségeket, azok végül is bűnt követnek el az egész közösséggel szemben. Erős RMDSZ-es önkormányzatok és erős RMDSZ-es parlamenti képviselet nélkül a legfontosabb dolgokat nem fogják tudni megoldani. A felmérések szerint változatlan az RMDSZ támogatottsága. Markó hisz abban, hogy 2004-ben lesz esély arra, hogy ismét RMDSZ-es polgármestert válasszanak Marosvásárhelyen. A kettős állampolgárságról Markó kijelentette, ha az erdélyi magyarok túlnyomó többségét megkérdeznék, mindenki örömmel venné azt. "Hogy ez mi módon valósítható meg, az egy másik kérdés, erre nem az RMDSZ-nek, hanem a magyar kormánynak kell válaszolnia, illetve az Európai Uniónak kell elfogadnia egy bizonyos megoldást." Sokan hivatkoznak arra, hogy a román állam a Moldova köztársaságbeli románoknak kettős állampolgárságot ad. Tudni kell, hogy a tavasz óta román részről megszigorították a kettős állampolgárság megadásának a feltételeit. Az RMDSZ kéri a magyar kormányt, hogy találjon megoldásokat. Markó furcsállja, "hogy a frissen megjelent mozgalmáraink egyszerre igénylik a kettős állampolgárságot és az autonómiát." /Változatlan az RMDSZ támogatottsága. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./"

"Mivel még mindig nem kapta meg a koronkai campus teljes dokumentációs anyagát, a Sapientia Alapítvány marosvásárhelyi kuratóriuma a tervezőkkel kötött szerződés felbontását is fontolóra veszi, jelentette ki Hollanda Dénes dékán. A késésért felszámított bírság eddig eléri a 67 ezer eurót; az összeget egyelőre még nem vonták le a budapesti Team Pannon és marosvásárhelyi Arhigraf tervezőiroda honoráriumából. A Sapientia eddig nem számított fel bírságot, de a teljes összeget sem utalta át. A koronkai campus területrendezési munkálatai is csaknem egy hónapos késéssel kezdődtek. A Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) és a Sapientia Alapítvány kuratóriuma által 2003-ra jóváhagyott 600 millió forintból és a jövőre ígért azonos nagyságú összegből szeretnék véglegesíteni a munkálatokat. Euróra átszámítva az összeg mintegy 4,8 milliót jelent, míg a szerződésben szereplő összeg 6,08 milliós. A csíkszeredai nyertes Benzot-Har fővállalkozóként, magyarországi partnere, a kecskeméti Baustar és volt versenytársa, a marosvásárhelyi Izorep Kft. pedig alvállalkozóként lát munkának. Az elképzelések szerint idén befedik az épületet, jövő év október elsején pedig itt nyitnák meg a 2004/2005-ös tanévet./Szucher Ervin: Szerződést bonthat a Sapientia a késlekedő tervezőkkel. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./"

"A román állampolgárként Stockholmban élő Vánky Szabolcs Zsombor az udvarhelyi városi tanácsnak címzett, és a sajtónak is eljuttatott levelében azt állította, hogy egykori házát a Székelyudvarhelyért Alapítvány nem tisztességes úton szerezte meg 2002-ben. Az alapítvány elnöke, Szász Jenő polgármester visszautasította a rágalmat. Vánky szerint a vételár őt illeti meg, hozzátette, hogy az alapítvány a reális érték negyvenszereséért vásárolta meg a házat. Vánky a polgármesterrel politikai harcban álló helyi tanácsosoktól azt kérte, "vonják felelősségre Szász Jenő polgármestert a törvény megszegéséért". Szász Jenő Tények egy ingatlan adásvételéről - Kampánykezdet RMDSZ-módra? címmel sajtóközleményt nyújtott át az újságíróknak. Ebben közölte, az általa létrehozott Székelyudvarhelyért Alapítvány a kérdéses ingatlant 2002. október 25-én a telekkönyvi tulajdonostól jogtisztán, teher- és igénymentes állapotban vásárolta meg ingatlanszakértői értékbecslés és alku után. vételár megfizetését a Székelyudvarhelyért Alapítvány az Illyés Közalapítványtól nyilvános pályázati úton elnyert támogatási összegből fedezte. Előzőleg a ház természetbeni visszajuttatását az akkor ilyen ügyekben illetékes megyei önkormányzat elutasította, egyidejűleg pénzbeli kárpótlást ajánlott fel Vánkynak. A dologból per lett, Vánky keresetét sorra elutasították a bírói fórumok. "Vánky Szabolcs Zsombor végül tudomásul vette a bírósági döntést, és átvette a pénzbeli kárpótlást" - mondta Szász Jenő. /Zilahi Imre: Törvényszegéssel vádolják Szász Jenőt. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./"

"A Bátos községhez tartozó Dedrádszéplak aug. 10-én nagyméretű rendezvénynek adott otthont: a határon belüli és túli Széplakok képviselői találkoztak. A magyar nép állandó vándorlásban van, szétszóródva a világ több mint 40 országában - hangzott el Uszkay Huba igehirdetésekor. A magyarországi Fertőszéplak négytagú küldöttsége először jár Dedrádszéplakon. Berettyószéplak 2000 lakosú, a legutóbbi népszámlálás szerint eggyel több a magyar, mint a román ajkú lakos. 30-40 évvel ezelőtt az összlakosság 90 százaléka magyar volt. Berettyószéplak Árpád-kori település. Küküllőszéplakon apadó a lélekszám, a temetések száma jóval magasabb a születésekénél, az átlagéletkor pedig 60 éven felüli. A dedrádszéplaki anyaegyházhoz három falu tartozik: Bátos, Vajola és Dedrád. A többi, fogyatkozó református gyülekezettel szemben itt gyarapodás történt, 1992-ben Bátoson 70 fő reformátust számláltak össze, most 114-en vannak. /Nagy Annamária: Széplak-találkozó - nyolcadszor. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./"

"Tonk Sándor két évvel ezelőtti vallomása életútjáról. Azt szeretném, ha a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemen képzett fiatalok jó mérnökök, jó tanárok, jó közgazdászok, de egyben jó magyarok is lennének - jelentette ki az egyetem indulásakor adott interjúban Tonk Sándor. Az akkor rögzített beszélgetés mindeddig nem jelent meg nyomtatásban. Kolozsváron élte le életem talán legfogékonyabb időszakát, mely életét is meghatározta. Jakó Zsigmond professzorral való találkozása élete meghatározó találkozása volt. A hatvanas években a Babes-Bolyai Tudományegyetemen még kiváló tanárok tanítottak. Jakó Zsigmond, Pataki József, Csetri Elek, Imreh István vagy a román professzorok közül Francisc Pal, aki a legkiválóbb bizantológus középkorkutató volt. Amikor végzett, 1969-ben üresedett meg Marosvásárhelyen a Teleki Téka könyvtárosi állása, meghalt Fick László. Három esztendőt dolgozott ott, aztán pedig húsz esztendőt a Román Akadémia marosvásárhelyi Társadalomtudományi Intézetében. A Marosvásárhelyen töltött közel harminc esztendő volt élete legnyugodtabb korszaka. A Román Tudományos Akadémia intézetében maga tűztem ki saját maga számára a célokat, ő alakította ki a tudományos tervet. Jakó Zsigmond befolyása döntő volt abban, hogy az oklevéltan, a középkori írásosság történetével kezdett foglalkozni. Már a szakvizsgadolgozata, az első igazi kutatása az erdélyi középkori közjegyzőség történetéről szólt. Jakó Zsigmond fogalmazta meg egy tanulmányában: el kell készíteni az erdélyi magyar társadalom értelmiségi kataszterét a középkortól napjainkig. Tonk erre vállalkozott. Tíz évig tartott a kutatás első szakasza, 1979-ben jelent meg az Erdélyi diákok középkori egyetemeken című kötete. A munkát Szabó Miklóssal folytatta, és közösen adták ki az 1520-1700 közötti időszak feldolgozását. Ennek az anyagából készült a doktori disszertációja is, amelyet 1992-ben védett meg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A 90-es változás után elindult Kolozsváron a magyar nyelvű egyetemi oktatás. Súlyos volt a tanárhiány. 1989-ben mintegy 80 magyar egyetemi oktató dolgozott Kolozsváron. Ma (2001-ben) körülbelül 350 él és dolgozik.Tonk Sándornak is tanítania kellett. Keserves évek voltak ezek, jegyezte meg, egyik napról a másikra három tantárgyat kellett tanítania. Három olyan tantárgyat, amit annak idején három nagyformátumú egyéniség: Jakó Zsigmond, Francisc Pal és Pataki József tanított. Egy időben kellett az egyetemes középkor történetének a kurzusát, Bizánc történetének a kurzusát, és a történelmi segédtudományokat leadnia. Hajnalban 3-kor, 4-kor kelt, készült az előadásaira, ráadásul ingázott Kolozsvár és Marosvásárhely között. Bekapcsolódott az egyetemszervezés munkájába. Amikor látták, hogy ellenállásba ütköznek az önálló állami egyetem visszaállítását célzó tervek, egyéb megoldási lehetőségeken is kezdtek gondolkozni. Valamikor 96- 97-ben néhányan papírra is vetették az elképzeléseiket. Tonk álmaimban mindig a budapesti Eötvös Kollégium lebegett. Jogos a kérdés, szükséges-e anyanyelven tanulni a globalizálódó világban? Jó szakembert bármilyen nyelven lehet képezni. "Csakhogy az egyetem mindenkor többet vállalt, mint a szakemberképzés. Az erdélyi magyarság számára az egyetem léte nemcsak azt jelenti, hogy anyanyelven lehet szakmát tanulni, hanem azt is, hogy van egy meghatározó szellemi centruma a közösségnek. Azt szeretném, ha a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen képzett fiatalok jó mérnökök, jó tanárok, jó közgazdászok, de egyben jó magyarok is lennének. Ehhez pedig nem elég a szakma ismerete. Az egyetem szellemisége kell hozzá."/Gazda Árpád: Az egyetemnek lelki, erkölcsi tartást is kell nyújtania. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./"

"Puskás Bálint szenátor bejelentette: a Kereszténydemokrata Mozgalomnak /KDM/ közvetítenie kell a RMDSZ és a Székely Nemzeti Tanács között. A szenátor elmondta: támogatja a magyarság kettős állampolgárság elnyerésére vonatkozó kérését. Puskás Bálint, a KDM háromszéki elnöke. "A romániai magyar közösséget érintő fő kérdésekben egységesnek kell maradnunk, másképp nem érhetünk el eredményeket" - mondotta a háromszéki szenátor. Háromszéken - Puskás szerint - az RMDSZ-nek nincs mivel dicsekednie. "Háromszéken másodrangú állampolgárként kezelnek minket, és ha valamire sikerül megoldást találunk, közbelép a prefektúra vagy a kormánypárt helyi szervezete, és keresztbe tesz. Megoldást kell találnunk a háromszéki helyzetre, mert az az érzésem, gyarmatosítani akarnak minket, konkrét jelek utalnak arra, hogy gazdaságilag tönkreteszik a térséget." Puskás úgy látja, az RMDSZ csúcsvezetésének sokkal keményebben kell fellépnie a háromszéki helyzet javítása érdekében, a kormánypárt központi vezetésével folytatott tárgyalásokon komoly feltételeket kell szabniuk. Puskás elfogadhatatlannak tartja Kovács László külügyminiszternek a vajdasági magyaroknak adott arrogáns válaszát, hiszen a határon túl élők nem letelepedni kívánnak Magyarországon, hanem azt kérik, otthon maradásukat segítsék. /Farkas Réka: Puskás: egyeztetni kellene. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./"