Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2003. július 29.
"Németh Zsolt, a Tusványost szervező Pro Minoritate Alapítvány kurátora a vele készített interjúban kitért arra, hogy Fidesz legutóbbi kongresszusán hozott határozat értelmében a Fidesz-tagság átlépi Magyarország határait: az Európai Unió tagállamainak a polgáraira terjeszti ki a Fidesz-tagság lehetőségét. Sikerül kialakítani egy olyan rendszert, melyben a nemzeti kisebbségek tagjai már nem érzik hazátlannak magukat, és az Európai Unió valamilyen mértékben - szépen, lassan - hazánkká tud válni, állapította meg Németh Zsolt. A Bálványosi Nyári Szabadegyetem fórumot akart teremteni az eszmecserére. A magyar kormány hiánya a legfájóbb, jelentette ki. A kormány megfosztotta ugyanis magát egy olyan lehetőségtől, hogy kifejtse a véleményét a magyar-román kapcsolatokról /Gazda Árpád: Határtalan Fidesz-tagságot javasolnak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./"
2003. július 29.
"Marosvásárhelyen a júl. 31-i tanácsülésen döntenek a Calarasilor utca Kossuth Lajosra való visszakereszteléséről. A névadó bizottság még az elmúlt esztendőben döntött a névcseréről, azonban a prefektúra véleményező testülete kedvezőtlenül bírálta el a kezdeményezést. Spielmann Mihály, a bizottság tagja a Krónikának elmondta, hogy az öttagú testület három román nemzetiségű tagja lényegében minden kezdeményezést leszavazhat. Ovidiu Natea prefektus kijelentette: nincs meggyőződve afelől, hogy a testület véleményét nem kell tiszteletbe tartani. Dorin Florea polgármester nem ért egyet a névváltoztatással. "Nem szeretném, ha a Kossuth utca miatt etnikai feszültségek keletkeznének a városban" - érvelt a polgármester. Az általa említett politikai egyeztetés már megvolt az elmúlt héten. Benedek István frakcióvezető elmondta, akkor Florea elismerte, hogy a jó együttélés érdekében a magyarok érzékenységére is oda kell figyelni. Benedek közölte: "A múlt tanácsülésen mi megtettük az első engedményt a román kollegákkal szemben, amikor megszavaztuk az Avram Iancu-emlékház létesítését. Most meg készen állunk támogatni a görög katolikus egyház telekigénylési kérését". A volt Kossuth utca ügyéről szólva, Florea az Antonescu sétánnyal felmerült problémákkal próbált párhuzamot vonni. Mint ismeretes, a magyar tanácsosok által keresztülvitt névcserét a törvényszék érvénytelenítette, így megmaradt az Antonescu sétány. Az önkormányzati döntést akkor a Háborús Veteránok Egyesülete támadta meg, egy Szatmári Ibolya nevű bírónő pedig a közismerten magyarellenes szervezetnek adott igazat egy hónappal ezelőtt. Benedek szerint az önkormányzat Gabriela Puni városházi jogtanácsos etikátlansága miatt veszített ebben az ügyben. Benedek a törvényszék ítéletét Izrael bukaresti nagykövetségére és több nemzetközi szervezethez is eljuttatta. /Szucher Ervin: Antonescu utca...Visszakapja nevét a Kossuth utca? = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./"
2003. július 29.
"Gheorghe Funar nyílt levelet írt a belügyminiszternek, eszerint őrszemet állíttatna Kolozsvár polgármestere a város valamennyi bejáratához, hogy vigyázzák a román nyelvű helységnévtáblák épségét, mert agyament magyarok festik le immár ötödszörre a táblákat.Ismeretlen tettesek ugyanis piros festékkel magyarul is felírták a Torda felőli bejáratnál a város nevét. A polgármester nyílt levelében egyértelműen arra utalt, hogy magyarok követték el a mázolást, és a városnak "a bécsi diktátum utáni magyar megszállás alatt használt nevét" írták a táblára. "Ezt a pofátlanságot öt alkalommal engedték meg maguknak, és ezzel a románokat, a kolozsváriakat, tehát önt is kicsúfolták, miniszter úr" - áll a nyílt levélben. Feltette a kérdést: miért tűri a miniszter, hogy városában kicsúfolják a románokat? "Hogyan haladhatunk Európa felé a magyarok - az őket tápláló ország iránti - megvetésének ballasztjával? Ezek minden alkalmat megragadnak, hogy megvetésüket kifejezésre juttassák." Nyílt levele végén Gheorghe Funar polgármester azt kéri a minisztertől, foganatosítson intézkedéseket annak érdekében, hogy többet ne történhessen meg a kolozsvári táblák lemázolása. "Önnek joga és kötelessége elrendelni, hogy a rendőrség végezze a munkáját, találja meg végre az elkövetőket, és küldje őket oda, ahol a helyük van" - zárja nyílt levelét Gheorgeh Funar, Kolozsvár polgármestere. /G. Á.: Funar a táblamázolásról. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29."
2003. július 29.
"Gazda József politikai nyilatkozatában leszögezte, hogy lemond Kovászna városi RMDSZ elnöki funkciójáról. Nem megy tovább azon az úton, melyen az RMDSZ-nómenklatúra gyakorlatilag már kezdetektől, de Neptun és 1996 óta mind hangsúlyozottabban menetel, s mely nem vezet sehová, csak az önfeladáshoz. A romániai magyarság megmaradásának egyetlen biztosítéka: az önrendelkezés kiharcolása. Az RMDSZ nem tett semmit az 1993-ban alapszabályzatába is beiktatott háromszintű autonómiáért. Nem tett semmit érte, s azokat a politikusokat, akik emellett kiálltak, l kitaszította a vezetésből, megfosztva őket funkciójuktól. Ez történt Patrubány Miklóssal, Borbély Imrével, Kolumbán Gáborral, később Csapó Józseffel s legutóbb Tőkés Lászlóval is. Amikor az RMDSZ kormányzati szerepet vállalt, pártérdekeit a nemzet érdeke elé helyezte. A magyarság igazi érdekeinek a képviseletére alkalmatlanná vált az RMDSZ, mely a VII. kongresszusán szinte teljesen felszámolta belső ellenzékét is. A vezető nómenklatúra bebetonozta magát. Az RMDSZ még a félmillió aláírással támogatott oktatási törvénytervezet mellett sem állt ki. Egy tollvonással lehet osztályok tucatjait megszüntetni, illetve minden évben új harcot lehet kezdeni egy-egy magyar osztály megmentéséért. Kezdetben az önálló magyar egyetem visszaállításáért, aztán a Petőfi-Schiller "multikulturális" egyetemért, majd már csak "egyes önálló magyar karok felállításáért" folyik a harc, önmagában példázva az állandó visszalépéseket. /Gazda József: Politikai nyilatkozat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 29./"
2003. július 29.
"Kérő egy kis mezőségi falu, mely közigazgatásilag nem létezik, papíron ugyanis pár évtizede Szamosújvár egyik külvárosa, utcája. A kérőiek nem tekintik magukat szamosújváriaknak. A fele magyar, fele román, jelenleg mintegy háromszázötven-hatvan lelket számláló, csaknem évezredes múltra visszatekintő település július 24-27 között, Szabó Csongor lelkipásztor hívására "megszállta" a Dési Református Egyházmegyéből - Beszterce és környéke is ide tartozik - összesereglett közel négyszáz fiatal. Szabó Csongor lelkész elmondta, hogy Kérő szórványközpont, hét gyülekezet tartozott az egyházközséghez, előtte négy évig nem volt papja. Sok remény nem volt arra, hogy itt valaha is valami élet legyen. És most itt áll az Élő Forrás Gyülekezeti Ház! /(Guther M. Ilona): Élő Forrás a Holttengerben. Ötödik ifjúsági találkozó a mezőségi Kérőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./"
2003. július 29.
"Háromszázötvenezer: ennyivel él kevesebb magyar a Kárpát-medencében a tíz évvel ezelőtti állapothoz képest. A fogyás okaitól tartottak szociológiai szemináriumot az Európa-sátor előadói. Sebők László egyetemi tanár mindezt azzal indokolta, hogy a Kárpát-medencében élő magyarság előbb lépett a demográfiai átmenet felsőbb szakaszába - amelyben lassul a népességszaporodás -, mint a szomszédos népek. Magyarországon először 1981-ben haltak meg többen, mint születtek, ugyanakkor a szlovákiai magyarságban ez a folyamat csak 2001-ben kezdődött el. Gyurgyík László szociológus szerint az adatokból legnehezebben az asszimilációra vagy a nemzetváltásra vonatkozó számokat lehet kiszűrni. Kiss Tamás egyetemi tanár szerint az erdélyi magyarságot főleg a nagyvárosokban és a szórványokban veszélyezteti az asszimiláció. A Vajdaságban az említett egészségtelen családmodell mellett az elvándorlás apasztja a magyarság számát leginkább, míg Szlovákiában mindössze évi kétezerre tehető az asszimilációs fogyás. Ebből a szempontból Ukrajna van a legérdekesebb helyzetben, mivel az ottani magyarlakta területeken fordított asszimiláció olvasható ki a számokból: az utóbbi években egyre több ukrán nemzetiségű vallotta magát magyarnak. Ennek egyik okaként Gyurgyík László a kedvezménytörvény vélt vagy valós juttatásait jelölte meg. /A kilencvenes évek demográfiai átalakulása a Kárpát-medencében. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 29./"
2003. július 29.
"Székelyudvarhelyen öt képzőművész megalakította a Paletta 5 alkotócsoportot. Ennek két oszlopos tagja Kalló László és Kóbori László festőművészek. A csoport galériája a Bethlen Gábor utca 2. szám alatt van. A két László hamarosan újra bemutatkozik, a Tourinfo Galéria kiállítótermében augusztus 8-án nyílik közös tárlatuk. Kalló László /sz. Székelyudvarhely, 1959/ 1968-tól folyamatosan jelentkezik kiállításokkal, ugyanakkor rendszeres részvevője a belföldi és külföldi művésztelepeknek. A kisváros egyik tájképfestő egyéniségeként tartják számon. Kóbori László /sz. Székelyudvarhely, 1940. dec. 13./ több mint 25 egyéni és 48 csoportos kiállításon vett részt. /Fekete B. Zoltán: Emberközelben a két László. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 29./"
2003. július 29.
"Se harangja, se hívei, nem áll messze a megsemmisüléstől a marosszentimrei református templom. A hajlékban utoljára tavaly karácsonykor tartottak istentiszteletet. Megmentésére akkor lenne esély, ha az egyház átadná az önkormányzatnak, és múzeum létesülne benne.Két templom a dombtetőn: a Hunyadiak által építtetett, ma református és az 1920 után emelt ortodox hajlék egymás mellett hirdeti Isten dicsőségét Marosszentimre központjában. A református templom kulcsa az ortodox egyház gondnokánál van. A tiszteletes - Gudor András - Gyulafehérváron él, az utolsó istentiszteletet karácsonykor tartotta a templomban.Addig havonta egyszer járt a faluba hirdetni az igét, de az is előfordult, hogy hiába ment el, mert üres volt a templom. A faluban ma egyetlen református sem él, a tavalyi istentiszteletekre is csupán a közeli téglagyári telepről járt át két-három öregember. Marosszentimre nevét többnyire Jékely Zoltán verséből ismerős: "Fejünkre por hull, régi vakolat; /így énekeljük a drága Siont; /egér futkározik a pad alatt, /s odvából egy-egy vén kuvik kiront" - írta a költő valamikor. Sokszor letörték a lakatot a templom ajtajáról. "Ez már a hetedik lakat, amit föltettem" - mondja az ortodox gondnok. A templomban utoljára az 1960-as években történt nagyobb javítás, a műemlékvédelmi hivatal támogatásával. Hunyadi János építtette át a szentimrei templomot. Padlóján van egy Bethlen-sírkő 1787-ből, alatta kripta sejthető, az északi falon pedig egy sírtábla, ugyancsak 1787-es dátummal, Wesselényi Anna nevével. Gudor András lelkipásztor egyetlen esélyt lát a templom megmentésére: ha a község átvenné, és múzeumot alakítanának ki benne, talán jutna pénz a helyreállításra. /Lukács János: Múzeum lehet a megoldás Marosszentimrén. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./"
2003. július 30.
"A Hargita megyei, illetve a csíkszeredai városi önkormányzat, a Csíki Magánjavak és a Sapientia Alapítvány összefogásával jön létre a székelyföldi felsőoktatás hátterének biztosítására hivatott Pro Universitatae Siculorum Egyesület. A szervezet alakuló ülését júl. 29-én hívták össze Csíkszeredában. Dr. Lányi Szabolcs, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karainak dékánja elmondta, a Pro Universitatae Siculorum Egyesületet azzal a céllal hozzák létre, hogy az egyesület tagjai saját hatáskörükben segítsék az egyetemi oktatást, illetőleg a Sapientia Egyetemet. A tervek szerint a Sapientia-EMTE használatba kapja a volt Domokos Pál Péter Gyermekotthon csíksomlyói épületét. "Ebben az épületben a nehéz szociális helyzetben lévő diákjainknak alakítanánk ki bentlakást" - mondta Lányi. Megvizsgálják, hogyan lehetne tovább építeni a jelenleg a megyei tanács és a csíkszeredai városi tanács tulajdonát képező, Csíkszereda központjában évek óta épülőfélben levő megyei és városi könyvtár épületét úgy, hogy abban a könyvtár mellett a Sapientia-EMTE egy része is helyet kapjon. Gergely András, a megyei tanács szóvivője szerint az egyesület szakmai, erkölcsi és anyagi támogatást nyújt majd a székelyföldi felsőfokú oktatásnak. "A Csíki Magánjavak még nem kapta vissza a volt Domokos Pál Péter Gyermekotthon épületét a megyei tanácstól" - közölte Hajdu Gábor volt egészségügyi miniszter, a Csíki Magánjavak elnöke. /Kiss Edit: Négyes fogat a felsőoktatásért. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./"
2003. július 30.
"A Gazdasági Civil Parlament május 3-án alakult meg 22 taggal. A Gazdasági Civil Parlament egy olyan önkéntességen alapuló szerveződés, amelynek tagjai a gazdasági civil nonprofit orientált közösségek, egyesületek, társaságok, alapítványok, körök, klubok. A Gazdasági Civil Parlament célja a romániai magyar civil szervezetek összefogása a közösség gazdaságának hosszú távú fejlesztésére az alábbiak szerint: a szolidaritás, a szétszórt erők közös célok iránti egyesítése, kölcsönös segítségnyújtás a gazdasági jellegű civil szervezetek között, érdekérvényesítés és érdekvédelem. A Parlament működtetője évente változik, s mindig egy önkéntes civil szervezeti tag, amelynek jelentős eseménye van az illető évben. A következő év működtetőjét többségi szavazattal jelölik ki. A közgyűlés Marosvásárhelyen lesz szeptember 26-án. Tárgyköre: a civil integráció pénzügyi vonatkozásai, önálló gazdasági szakterületek létrehozásának szükségessége az Illyés Közalapítvány Alkuratóriuma és a Communitas Alapítvány keretében. Ebben az évben a Gazdasági Civil Parlament működtetője a Romániai Magyar Közgazdász Társaság. /Bemutatkozik a Gazdasági Civil Parlament. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./"
2003. július 30.
"Avasújvároson a falunapon Avasfelsőfaluból és Ráksáról jött fiatalok leparancsolták a színpadról a magyar zenét játszó együttest, jóllehet korábban több román számot is játszottak, s a magukkal hozott bandát tolták a helyükre. Egyik tábor sem hagyta magát. Az újvárosiak joggal hangoztatták, hogy ez mégis az ő falujuk napja, mindent ők állnak, mindent ők szerveztek. A szervezők a rendőrség segítségével véget vetettek a bulinak, berekesztették az ünnepet. A többségiek agresszivitása még mindig eléggé gyakori. Alig két hónapja a Szatmárnémeti városnapon fellépő híres pesti zenekart, a Republic-ot űzte el a színpadról a többségiek füttykoncertje és erőszakossága. A múlt év őszén a kőszegremetei falunapon esett meg pontosan az, ami most Avasújvárosban. Más hasonló esetek is voltak. Olyan nem volt, hogy magyar fiatalok megzavarták volna egy román település ünnepét. /Sike Lajos: A tolerancia mindenkire kötelező. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./"
2003. július 31.
"Diplomáciai feszültség kellős közepén új vasgárdista lap a standokon: Obiectiv legionar, olvasható az Evenimetul Zilei lapban. Ugyancsak ez a román lap közölte: Michael Guest, az Egyesült Államok nagykövete magyarázatot vár el a kormánytól a Holokauszt ügyében /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./"
2003. július 31.
"A bukaresti hatóságok növelték a kisinyovi konzulátus személyi állományát, mivel a román állampolgárság iránti kérelmek megugrására számítanak. A kérelmek számának növekedése aug. 1-től várható Moldova Köztársaságban, ekkor lép ugyanis hatályba a moldovaiak kettős állampolgárságát engedélyező törvény. Bukarest szeretné egyszerűsíteni az eljárás jogi menetét. A kisinyovi parlament május végén fogadta el azt a törvényt, amely lehetőséget biztosít a moldovai lakosságnak a kettős állampolgárság fenntartására. A magyar diplomácia ezzel szemben nem foglalkozik ezzel a témával a határon túli magyarok vonatkozásában. /Egyre több moldovai kap kettős állampolgárságot. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 31./"
2003. július 31.
"Lelében járt az a küldöttség, amely a települést segítő hollandiai szervezet képviseletében látogatott el a tövisháti faluba. A szóban forgó szervezet több éve támogatja a vidéket a legkülönfélébb módokon, például úgy, hogy kedvezményes kölcsönt nyújt azoknak, akik a környéken kívánnak munkalehetőséget biztosító vállalkozásokat létrehozni. Két alapítványt is bejegyeztek Hollandiában: a hadadi szegénykonyhát és a lelei fóliasátrak fenntartását segítő SLB-t, illetve az említett hitelt biztosító RPD-t, amelyeknek 150-180 tagja van. A holland csoport vezetője, Otten Jan Willem, hogy jobban szót értsen az itteni emberekkel, megtanult magyarul. Minden áldott reggel azzal kezdi a napot, hogy az interneten elolvassa a Szatmári Friss Újság aznapi számát, hogy lássa, mi történik az általuk támogatott falvakban, Otten Jan Willem 1994 óta jár Lelébe, de máshol is vannak kapcsolatai, például Kolozsváron. A "Lele Barátai Alapítvány"-t azért csinálták, hogy segítsenek a szegényeken: nem csak Lelében, hanem az egész Hadad községben. A hadadi szegénykonyha költségeit ők fizetik. Lelében az egyház a hollandok támogatásával fóliasátrakat állított fel, ahol zöldséget termesztenek. A hollandok vállalkozókat, mezőgazdasággal foglalkozókat támogattak. Eddig körülbelül százhúsz személy volt részese ennek a lehetőségnek. A holland alapítvány tagjai semmiféle anyagi juttatást nem kapnak tevékenységükért. /Fodor István: Hollandok Lelében: Vannak negatív tapasztalatok, de több a pozitívum. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 31./"
2003. július 31.
"Második alkalommal rendezik meg az Unitárius Kollégium egyik osztályának kerékpártúráját Dél-Erdélyben, augusztusban. Tavaly még Honismereti kerékpártúrának nevezték, idén a Pusztuló kövek nyomdokában elnevezést kapta. A szórványvidékeket járják be. /(csomafáy): Pusztuló kövek nyomdokában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./"
2003. július 31.
"Elsőízben szerveztek falunapokat Érkeserűben július 26-27-én, a pár ezer lelkes Bihar megyei településen. Hazahívnak az érkeserűi öreg harangok, hirdették. A Számadó Ernő Iskolában Pete Enikő fiatal képzőművész otthon először állította ki elvont üzenetű, formavilágú munkáit, Fekete Hajnal is először jelenhetett meg egy érkeserűi tárlaton, képzőművészből kettő is jutott a falunak. Voltak vetélkedők, volt focibajnokság is. Wass Albert szülőföldmegtartó üzenetével Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos színművész házaspár koronázta az estét. A vasárnapi Anna-napi búcsún Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök tartott szentbeszédet. /Balla Tünde: Hazahívtak az érkeserűi öreg harangok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./"
2003. július 31.
"A Beszterce-Naszód megyei honfoglalás-kori település, Szentmáté első lakosságát, a magyart, a tatárok irtották ki. Haller János telepített ide 1702-ben magyarokat Nagyszeben-Medgyes körüli birtokairól. Az anyatelepülés - Darlac - és Szentmáté közötti kapcsolatfelvételt Biró Ilona , a szentmátéi RMDSZ elnöke valósítja meg. augusztus végén meglátogatják őseik földjét, A Szeben megyei Darlacot, Somogyot, Küküllőalmást és Pocstelkét. Darlacról annyit tudnak, hogy mindössze tíz magyar reformárus él ott. /Szabó Csaba: Őseit keresi a falu. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./"
2003. július 31.
"A Hargita Megyei Tanács hivatalosan átadta a helyi önkormányzatnak az egykori keresztúri árvaház épületét, mely mostantól a Zeyk Domokos Iskolaközpont hatáskörébe tartozik. Bartos László, az iskola igazgatója elmondta, hogy az intézmény 2000-ben alakult, és jelenleg három közgazdaságtan profilú, valamint egy román tannyelvű és négy szakiskolai osztállyal (textil, mezőgazdaság, faipar és mechanika szak) rendelkezik. A következő tanévtől az igények függvényében növelni fogják a szakok számát, s valószínűleg esti tagozatot is indítanak. Az épület segít abban, hogy műhelyeket létesítsenek, ugyanakkor minden osztály saját tantermet kap, a megnagyobbodott bentlakást pedig akár anyagi forrásként is használhatják, ha vakációban kiadják különböző csoportoknak. Bartha Éva, a Hargita Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy az árvák részére ingatlanokat vásároltak, és a gyerekeket június végéig sikerült kiköltöztetni az "anyaépületből". A 11 év alattiak nevelőszülőkhöz kerültek, a nagyobbak pedig házakban, illetve tömbházlakásokban maradhatnak 18 éves korukig. Ha nappali tagozaton továbbtanulnak, ez a határidő 26 éves korukig tolódik ki. A gyerekek új lakhelyeként szolgáló ingatlanokat Székelykeresztúron, Boldogfalván, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Miklósfalván és Szentegyházán vásárolták, ahol az árvák továbbra is állandó szakfelügyelet alatt állnak. Legutóbb 32 házat vásároltak, ezekkel 49-re nőtt az ingatlanok száma. /Tóth Adél: A helyiek tulajdonába került az árvaház. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 31./"
2003. július 31.
"Ötmilliárd forinttal támogatja idén a magyar állam a határainkon túli magyar nyelvű oktatást. Ebből Romániára három és fél milliárd jut, a többi más környező országokra (Ausztriát kivéve). A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem ünnepélyes megnyitóján Medgyessy Péter azt mondta, a kormány támogat minden olyan kezdeményezést, amely segíti a külhoni magyarok kulturális és nyelvi identitásának megőrzését és egyúttal a szülőföldön való boldogulást. A Heti Világgazdaság szerint jelen körülmények között ez a két dolog - a nyelvi identitás magyar iskoláztatással való megőrzése és a szülőföldön maradás - gyakorlatilag kizárja egymást. /!/ A csak magyar nyelvű oktatás Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában és Szerbiában kétségtelenül segíti a magyar identitás megőrzését, de semmiképpen nem a szülőföldön való boldogulást. Képzeljük csak el, hogy egy magyarul kiválóan, de románul, szlovákul, szerbül csak gyengén beszélő közgazdász, mérnök, jogász vagy akár vízvezeték-szerelő hogyan boldogul az ország munkaerőpiacán, írta Bonifert Márta, visszhangozva a román nacionalisták érveit. A cikkíró szerint gyakorlatilag egynyelvű diákokat bocsátanak ki a magyar iskolák. A cikkíró szerint ezzel Magyarország tökéletes "brain draint", azaz agyelszívást hajt végre. A kizárólag anyanyelvi oktatás helyett a közös vállalatok, a határ menti kereskedelmi és egyéb együttműködési formák támogatásával segíthetnének legtöbbet a magyar kormányok, írta Bonifert. /Bonifert Márta: Magyar-magyar agyelszívás. = Heti Világgazdaság (Budapest), júl. 31./"
2003. augusztus 1.
"Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke tagadta azt a vádat, hogy még Budapestre is elutazott, csakhogy ellehetetlenítse a Tusnádfürdőn megtartott Bálványosi Nyári Egyetemet, többek között azzal is, hogy az erre szánt magyarországi pénzalapokat visszatartassa, vagy legalábbis megnyírbáltassa. Borbély kifejtette, hogy az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának tagja és a szövetségi elnök megbízásából július elején ő képviselte az alkuratóriumot a nagykuratórium ülésén. Hozzátette: az említett pályázatot egyenesen az Illyés Közalapítvány úgynevezett stratégiai alapjához juttatták el, erről a budapesti kuratórium döntött. A budapesti alapítványi gyűlésen Borbély elmondta véleményét Tusványosról, mondván, az RMDSZ tisztségviselői közül egyet-kettőt meghívnak, inkább szemkiszúrásból ahhoz, hogy utána a párbeszéd kialakítása helyett kifütyültessék őket. Amint az tavaly is történt Markó Béla szövetségi elnök előadása idején. Borbély szerint "ez az úgynevezett szabadegyetem az utóbbi években a magyar-román, a magyar-magyar dialógus színteréből zártkörű valamivé alakult át, ahol szót és tapsot csakis a magyarországi jobboldali ideológia által támogatott vélemények kaphatnak, ahol nyilvánvalóvá vált, hogy a cél nem a párbeszéd, hanem a hazai magyarság megosztása." Borbély úgy ítélte meg, hogy még vázolni sem képesek ezt az alternatívát, vagy legalábbis egy, az RMDSZ által eddig bejárt út helyett egy jobbat. Borbély állította, hogy a Félszigetet senki sem szánta ellenrendezvénynek. /Gyarmath János: A tagadásnál nem jutottak messzebbre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./"
2003. augusztus 1.
"Alaposan felborzolta a román sajtó kedélyét az a moldovai-román szótár, amely most jelent meg a Moldovai Köztársaságban. A 19 ezer szót tartalmazó, 5 ezer példányban kiadott szótár valóban egyedülálló a maga nemében, hiszen "két olyan különböző nyelv" megértéséhez akar segítséget nyújtani, amely nyelvek beszélőinek egyáltalán nincs szükségük tolmácsra, ha egymással szót váltanak. A szótár kiadása előtt napvilágot láttak az első felháborodott cikkek, a román lapok azonnal kiderítették, hogy a munka szerzője, Vasile Stati a moldovai nacionalizmus harcos szószólója, aki már 1999-ben nagyon is ismertté tetté nevét Bukarestben egy történelmi tanulmányával. A Moldova története dátumokban címmel megjelent könyvében Stati azt az elméletet fogalmazta meg, hogy a moldovaiak a XI. század elején jelentek meg ebben a térségbe. Európa északi részéről jöttek és semmilyen kapcsolatuk nem volt a románokkal. Ezzel a történelmi háttérrel érthető, hogy Románia és Besszarábia 1918-ban történt egyesülését a szerző a Moldova ellen elkövetett román agresszióként, a bécsi döntéseket pedig a demokratikus Moldovai Köztársaság és Észak-Bukovina román megszállás alól való megszabadulásaként értékelte. A román lapok ízekre szedték a szótárt, amelyben közismert román szavak régies, ma már alig használt jelentése található. Tiltakozott a Román Akadémia, román nyelvészek írtak azonnal hosszú, felháborodott kritikákat. Román részről nem zárták ki azt a lehetőséget sem, hogy a szótár valójában azért készült el, mert jó néhány évvel ezelőtt Ion Iliescu államfő tett egy olyan megjegyzést, hogy miként lehet moldovai nyelvről beszélni, amikor nem is létezik moldovai-román szótár, a két ország vezetőinek tárgyalásain pedig nincs szükség fordításra. Azt persze senki nem állíthatja biztosan, hogy valóban ez lett volna az ok. Ion Iliescu aug. 1-jén találkozik a román-moldovai határon Vladimir Voronin moldovai államfővel. /Gózon István (MTI): Román-moldovai szótárháború. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 1./"
2003. augusztus 1.
"Három hónapja restaurálják a Szabadság-szobor talapzatköveit a Csiky Gergely Iskolacsoport hátsó udvarában. Kocsis Rudolf szobrászművész és a fia foglalkozik a kövek felújításával, helyrehozatalával. A helyreállítást követően megkezdhetik a talapzat felállítását. Az alapzat felállítása augusztusban kezdődik. Azután jöhet a szobrok elhelyezése a tömbökön. /Kovács Anita: Fényesednek a Szabadság-szobor talapzatkövei. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 1./"
2003. augusztus 1.
"Aug. 4-én kapufaragó tábor nyílik Máréfalván - a Polgártárs Alapítvány Élő Örökség programjának keretén belül - a helyi Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület, az Életfa vendégfogadók egyesülete, a máréfalvi általános iskola és a fenyédi tanács összefogásával. A fő cél az, hogy az ifjú nemzedék megismerkedjen, részese legyen egy hagyományőrző alkotómunkának. /Máthé László Ferenc: Fába vésett élő örökségünk. Kapufaragó tábor nyílik Máréfalván. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 1./"
2003. augusztus 2.
"Az etnikai hovatartozás Magyarországon nem lehet az állampolgárság kritériuma, ezt az érvényben lévő 1993-as törvény nem engedélyezi, és az Európai Unió rendelkezései szintén nem ebbe az irányba mutatnak - jelentette ki Bársony András a Külügyminisztérium politikai államtitkára budapesti sajtóbeszélgetésen. "Önmagában nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy határon túli magyarok adott esetben magyarságuk okán kaphassanak majd magyar állampolgárságot. Ám ez is csak úgy képzelhető el, hogy ez a jogviszony az adott ország valamennyi állampolgára számára hozzáférhető legyen" - közölte Bársony András. Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a Szerbia-Montenegróban és Ukrajnában a jelenleg érvényes törvények kizárják a kettős állampolgárság lehetőségét, így például a vajdasági magyaroknak le kellene mondaniuk szerb állampolgárságukról ahhoz, hogy magyar útlevelet kaphassanak. Bársony András kifejtette: az 1993-ban született, vonatkozó törvény alapján magyar állampolgárságot csak egyéni kérelemre szerezhetnek külföldiek, és további feltételek szükségesek - például állandó magyarországi lakhely, munkavállalási engedély - a letelepedéshez, illetve később az állampolgársághoz. Mint mondta, az állampolgársági szabályok az Európai Unióban is hasonlóak. Leszögezte: az állampolgárság megszerzésének lehetősége az európai jogfelfogás szerint is egyéni jog, és nem lehet egyetlen döntéssel magyar állampolgárrá tenni a határon túl élő magyarokat. "Magyarország 2001-ben, az Orbán-kormány idején a csatlakozási tárgyalások során nem kért az EU-tól átmeneti időszakot az állampolgárság ügyében, amikor a bel- és igazságügyi fejezetet ideiglenesen lezárta az unióval" - emlékeztetett Bársony András. Kitért arra, hogy Orbán Viktor 2001-ben maga is "időszerűtlennek" nevezte a kérdést. "Nincs Magyarországon politikai akarat arra, hogy olyan törvény szülessen, amely származás szerint diszkriminál, mert az a magyar demokrácia minden emberi és erkölcsi elkötelezettségét megkérdőjelezné" - mondta Bársony András. Orbán Viktor volt kormányfő a múlt héten rendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem fórumán kijelentette: a jelenlegi magyar kormány ellenzi a vajdasági magyarok kettős állampolgárságát, pedig a kettős állampolgárság intézménye az EU-ban teljesen jogszerű, a szerb kormány is jelezte, hogy kész tárgyalni erről. "Nincs a világon olyan nemzet, olyan ország, amelynek kormánya hasonló helyzetben így cselekedne. Ennél mélyebbre nehéz lenne süllyedni" - mondta a Fidesz-MPSZ elnöke. Lezsák Sándor, az MDF alelnöke a legfőbb közjogi méltóságoknak küldött levelet, amelyben aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy "a kormány vonakodik megadni" a Szerbia-Montenegró területén élő magyaroknak az állampolgárságot. "Meggyőződésünk, hogy a kettős állampolgárság erősítené összetartozásunk tudatát, megkönnyítené a délvidéki magyarok életét hazánk uniós csatlakozását követően is" - tartalmazza a levél, amelyet a lakiteleki Európa Szabadegyetem százötven résztvevője nevében fogalmazott meg az MDF alelnöke. /Nem lehet az állampolgárság alapja a nemzetiség. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./"
2003. augusztus 2.
"A román és moldáv államfő aug. 1-jén Stinca Costesti-en tartott megbeszélést. Iliescu és Voronin egyetértett abban, hogy az alapszerződést felül kell vizsgálni. A találkozón szóba került a kettős állampolgárság kérdése is: az államfők úgy vélték alapos elemzésre van szükség ezzel kapcsolatban. /Újratárgyalják a moldáv-román alapszerződést? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./A jövőben elsősorban a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére kell alapulnia Románia és a Moldovai Köztársaság viszonyának - hangzott el a két elnök találkozóján.A román fél a dialógus és a konszenzus útján szeretné megoldani a két ország közt még fennálló problémákat. Iliescu szerint Romániát és a Moldovai Köztársaságot számtalan közös érdek fűzi egymáshoz: a demokrácia, a fejlődés szükségessége, az állampolgárok életszínvonalának emelése, társadalmi béke, politikai pluralizmus, kulturális értékek, valamint egy olyan történelmi örökség, amelyet "elég nehéz" megemészteni. "Nem szeretnénk újabb falakat emelni Románia és a Moldovai Köztársaság közé, még akkor sem, ha tartanunk kell majd magunkat a NATO és az EU-tagságunkból fakadó kötelezettségeinkhez" - jelentette ki Ion Iliescu. A megbeszélés végén a román államfő a sajtóval közölte, hamarosan román kereskedelmi központ nyílik Chisinauban, ami megkönnyíti a román vállalkozók üzleti tevékenységét a Moldovai Köztársaságban. Vladimir Voronin azt állította, moldovaiul beszélt, és Ion Iliescu azért értette meg őt, mert "tud moldovaiul". Hozzátette: "én is tudok románul". Iliescu ezt másként látta. Mint mondta, mindketten románul beszéltek. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a román nyelvnek tájszólásai vannak többek között Olténiában, Erdélyben, a Bánságban, a Máramarosban és Moldovában. Iliescu levonta a következtetést: "közös a nyelvünk, ezért gond nélkül megértjük egymást". /Cseke Péter Tamás: Voronin: a virágok hídjának ideje lejárt. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./"
2003. augusztus 2.
"Regionalizmusok Európában és Romániában címet viselte az Illyefalvi Transsylvania Nyári Szabadegyetem utolsó napjának előadása és vitája. Kolumbán Gábor, Caius Dobrescu, Molnár Gusztáv, Bakk Miklós és Sabin Gherman Smaranda Enache vitavezetése megállapították: Románia területi közigazgatási reformja mára halaszthatatlanná vált, s bár a civil társadalmon, elsősorban a Provincia köré csoportosuló értelmiségieken kívül erre vonatkozó program alig van, az Európai Unió elvárásai, főképp a megpályázható pénzeinek megszerzése okán valószínűnek látszik, hogy épp a kormányon lévő szociáldemokraták fogják ezt véghezvinni. Kolumbán Gábor leszögezte: igen fontos lenne, hogy az autonómiatervek és az etnicitás a jövőben ne kötődjék össze, hogy a kezdeményezések alulról induljanak. A regionalizmustól független fogalom az autonómia, a Székelyföldé is. Bakk Miklós úgy vélte, bár sokat beszélnek, vitáznak mind a regionalizmus, mind az autonómia kérdéséről, nagy a zavar a fejekben. Caius Dobrescu meggyőződése, hogy a regionalizmus kérdését Romániának magának kell kidolgoznia, majd életbe ültetnie. Sabin Gherman a regionalizmus motorjának a belső építkezést tekinti. Molnár Gusztáv a regionalizmust eszköznek tartja a modern román államiság kialakításában, Erdélyben például úgy, hogy a két nép kulturális hagyományaira, nemzettudatára építsenek. A Provincia csoport eddigi munkáját sikertelennek tartja, azt a hisztériát, ami a 2001-ben kiadott memorandumukat követte, nem tudták jó irányba levezetni, dacára annak, hogy pontosan tudják-látják, sem az RMDSZ-nek, sem más politikai pártnak nincs e kérdéskörben kidolgozott stratégiája. A Székelyföldi Fejlesztési Régió tervét tévútnak tekinti, ugyanis politikai decentralizáció nélkül s a román történelmi régiók hasonló kezdeményezéseinek hiányában az véghezvihetetlen. /(s.): A fejlődés tétje a regionalizáció (Illyefalvi Transsylvania Szabadegyetem). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./"
2003. augusztus 2.
"Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, valamint Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere közösen leplezték le 1-jén Székelyudvarhelyen a berei Soó Rezső botanikus centenáriumára készített emléktáblát. Az ünnepség aug. 1-jén tudományos ülésszakkal kezdődött. A magyarok által lakott vidékek növényvilágát rendszerszerűen elemző, udvarhelyi születésű Soó Rezső munkásságát magyarországi tudósok ismertették és méltatták. A tanulmányokat és kordokumentumokat még az idén kötetben kívánják megjelentetni. /Centenáriumi emléktáblát avattak Soó Rezső botanikus emlékére. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./"
2003. augusztus 2.
"Rendhagyó kerékpártúra indult júl. 23-án Madéfalváról, hogy a százhúsz évvel ezelőtt Bukovinából az akkori Magyarország legdélibb pontjába került székelyek hányatott sorsára emlékeztessen. A vajdasági Székelykeve, Hertelendyfalva és Sándoregyháza az otthona a legdélibb székelyeknek, akiknek ősei a madéfalvi veszedelmet követően előbb Bukovinába, majd onnan a megélhetési feltételeket keresve, mai helyükre telepedtek át. Dani Ernő, a kerékpártúra s vezetője elmondta: céljuk felkeresni gyökereiket, a fiataloknak bemutatni az útvonalon fellelhető magyar vonatkozású emlékhelyeket. 1400 km-es útjuk során többek között felkeresték az öt bukovinai csángó falut, továbbá Besztercét, Bethlent, Dést, Kolozsvárról pedig Bánffyhunyadra, Nagyváradra, Debrecenbe, Gyulára, Szegedre, Becskerekre, végül Székelykevére vezet az útjuk. A csapat összesen 19 főből áll, ebből 13-an pedáloznak, akiket két kísérő, egészségügyi szakember, sofőrök és az újvidéki Magyar Szó munkatársa segít. Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök hangsúlyozta: emberi szempontokból és nem politikai meggondolásból támogatják az emléktúrát. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke Rákóczi-emlékzászlót adományozott a csapatnak, hogy azt elvigyék a három al-dunai székely falu 3-4 ezres lakosságának. /Ördög I. Béla: Al-dunai székelyek Kolozsváron. Kerékpáros emléktúra a 120 éves sorsfordulóra. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./"
2003. augusztus 4.
"Az izraeli média, különösképpen a román nyelvű lapok tovább foglalkoznak a Ion Iliescu román államelnök több mint egy héttel ezelőtti, a Háárec című izraeli újságban tett kijelentéseivel. Iliescu a Háárecben úgy nyilatkozott, hogy Európában nemcsak a zsidók voltak a holokauszt elszenvedői; mások, például lengyelek is haltak meg ugyanolyan módon. Kiemelte, hasonló elbánásban volt részük a kommunistáknak is, s példaként említette saját édesapját. Az izraeli sajtó óriási felháborodással kommentálta a román elnök szavait. A Jerusalem Post egyenesen Jörg Haiderhez hasonlította Ion Iliescut. Hétvégi kiadásában a tel-avivi Ultima Ora című román nyelvű napilapban Itzak Artzi publicista terjedelmes kommentárban foglalkozott Iliescu elnök kijelentéseivel. Artzi a romániai holokauszt egyik legismertebb szakértője, Jean Ancel történész könyvéből idézett, amely szerint 240 ezer romániai és 180 ezer ukrajnai zsidó meggyilkolásáért az akkori román hatalom a felelős. "Ezeknek a bűnöknek a beismerése komoly erkölcsi felelősséget hordoz, és az azóta eltelt ötven év alatt Románia nem merte vállalni ezt a felelősséget, nem kért nyilvánosan bocsánatot, mint ahogyan Németország is megtette már" - írta az Ultima Ora. Az izraeli román lapok egybehangzóan megállapítják: Iliescu kijelentései felesleges válsághelyzetet keltettek a Románia és Izrael közötti kapcsolatokban. A kommentárok szerint a román kormánytól küldött sajnálkozó levelek őszintesége megkérdőjelezhető. Ion Iliescu kijelentéseit elítélő tiltakozásra készülnek a tel-avivi román nagykövetség előtt a romániai bevándorlók izraeli ernyőszervezete, a HOR által mozgósított, 25 ezer tagot számláló fiókszervezete is. A Romániából származó izraeliek elégedetlenségüket szeretnék kifejezni a román hatóságoknak a holokauszt áldozatai iránti kegyeletének hiánya és az Antonescu-kultusz romániai folytatása miatt. A legvehemensebben Avraham Poraz belügyminiszter ítélte el a román államelnök kijelentéseit. Poraz - akinek nagyszüleit a román Vasgárda ölte meg - 1996-ben is elmarasztalta a 112-es törvényt jóváhagyó, akkor is államelnök Ion Iliescut. A törvény lehetővé tette a Romániából elszármazott zsidók államosított ingatlanjaiban lakó bérlők számára, hogy megvásárolhassák a lakásokat. Poraz szerint Iliescu kiérdemelte, hogy Izraelben persona non gratának tekintsék. Kifejtette: ha meghívást kapna romániai látogatásra, nem azért menne, hogy - amint tavaly Elie Wiesel tette - ünnepeltesse magát, hanem azért, hogy elmondja az igazat a holokausztról, és tiltakozzék az elkobzott zsidó vagyon visszaszolgáltatásának akadályoztatása ellen. Colette Avital, a knesszet bevándorlási bizottságának elnöknője kijelentette: "Románia kormányát a felelősség teljes hiánya jellemzi. A nyilvánvaló igazságokat tagadó nyilatkozatok többet ártanak Románia tekintélyének, mint Bukarestben gondolnák." /Junger Ernő, Tel-Aviv: Tovább gyűrűzik Izraelben az Iliescu nyilatkozatai keltette botrány. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./"
2003. augusztus 4.
"A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) Kolozs megyei szervezete felszólította Vasile Soporan prefektust, változtassa meg Kolozsváron a Monostor negyedben lévő Maresal Ion Antonescu utca nevét. Az elnevezés miatt a kolozsvári zsidó közösség is tiltakozott, legutóbb 2003 júniusában Goldner Gábor, a kolozsvári zsidó hitközség elnöke fejezte ki elégedetlenségét az utcanév miatt. /B. T.: Tiltakoznak az Antonescu-kultusz ellen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./"