"A Romániai Magyar Szabadelvű Szövetség (RMSZSZ) etnikai szervezetként akar részt venni a jövő évi helyhatósági választásokon és saját polgármester-jelöltet állít Marosvásárhelyen, a jelöltek személyére vonatkozó javaslatokat azonban nem hozza nyilvánosságra, hogy az RMDSZ ne gyakorolhasson nyomást rájuk, közölte Kiss Kálmán, a szervezet vezetője. A parlamenti választásokon az RMSZSZ bejegyzett politikai pártként vesz részt, a regisztrációhoz szükséges 25.000 támogató aláírásból 20.000 összegyűlt - jelentette ki Kiss. /Újabb próbálkozás a marosvásárhelyi magyarság megosztására. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 21./Eddig Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt néven adtak hírt magukról. "

"Virágkiállítással ünnepelte a Szent István-napot a besztercei magyarság. A helyi RMDSZ által szervezett ünnepség az első ilyen jellegű rendezvény a városban. A kiállítás megtekintése után a beszterceiek teadélután keretében folytatták az ünneplést. /Pap Melinda: Szent István napja Besztercén. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./"

"A magyar nyelv fakultatív jellegű oktatásának van létjogosultsága Gyertyámoson, sőt előrelépés tapasztalható e téren - újságolta Ordódi Árpád. A községi tanácsos, a helyi RMDSZ-szervezet elnöke szerint a 2003-2004-es tanévtől "intézményesített" formában folyik majd a tanítás. Az ideális a magyar tagozat visszaállítása lenne, de a jelen körülmények között ennek is örvendhetnek. Egyre több román szülő taníttatja a fakultatív magyar órákon gyerekét. /P. L. Zs.: A románok már "észbe kaptak" Haladás Gyertyámoson. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 21./"

"Elfogadhatatlan, hogy Bukarestből próbálják meghiúsítani a helyi szinten megvalósuló román-magyar megbékélést és egyetértést - jelentette ki aug. 21-i bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó Béla a román-magyar megbékélés, a nehezen létrejövő kölcsönös megértés rendkívül fontos példájának és gesztusának nevezte azt, hogy Aradon a helyi magyarság és románság, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ helyi szervezete egyetértett a Szabadság-emlékmű köztéren való helyreállításában. Markó a kérdést az RMDSZ felveti az SZDP képviselőivel jövő hétre tervezett találkozón, amelyen a kormánypárt és a szövetség idei parlamenti együttműködési megállapodásának eddigi végrehajtását tekintik majd át. - Az RMDSZ elvárja, hogy ebben a kérdésben az SZDP tartsa magát kettejük korábbi megegyezéséhez - hangsúlyozta. Markó közölte: a találkozón az RMDSZ azt a néhány hónappal ezelőtt hivatalosan előterjesztett kérését is felveti, hogy az önkormányzatokról szóló törvény előírásaival összhangban az érintett településeken a pályaudvarok és vasútállomások nevét az ott élő nemzeti kisebbség anyanyelvén is feltüntessék. Az együttműködési megállapodás eddigi teljesítését illetően Markó Béla komoly lemaradást az oktatás, elsősorban a felsőoktatás területén lát. Példaként említette a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen tervezett magyar karok elhúzódó ügyét, valamint azt, hogy még mindig nem sikerült rögzíteni a magyar nemzetiségű hallgatók létszámát a marosvásárhelyi orvosi egyetemen. Markó Béla elmondta, hogy a hamarosan kezdődő őszi parlamenti ülésszak munkájában az RMDSZ az alkotmány módosítását, a költségvetést és a választási törvény módosításának ügyét tekinti prioritásnak. Az RMDSZ fenntartja a nemzetállami meghatározás, valamint a nemzeti kisebbségek státusának alkotmányos szabályozásával kapcsolatos eddigi javaslatait. /Jövő héten egyeztetnek a Szabadság-emlékműről. Bukarest meghiúsítani próbálja a helyi román-magyar megbékélést. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./"

"Az aradi Szabadság-emlékmű köztéri felállítása ellen hozott művelődésügyi és kultuszminisztériumi döntés miatt kereste fel aug. 21-én Vekov Károly parlamenti képviselő, a Nemzetépítő Platform (NÉP) elnöke Razvan Theodorescu tárcavezetőt. Vekov kérdésére, hogy a helyi román és magyar politikusok döntésébe beleszólhat-e a főhatóság, Theodorescu azt mondta: természetesen a bizottságnak jogában áll beleszólni, akár meg is akadályozni a szobor elhelyezését függetlenül attól, hogy a helyi hatóságok, a helyi lakosok többségének a véleményét tükröző helyi döntés és intézmények határozata miképpen szól. A bizottság véleményét tükrözi az az indoklásnak (argument) nevezett irat, amelyet a miniszter átadott Vekovnak. Az indoklás szerint a szobor elavult a jelenlegi szobrászművészet szempontjából. Vekov közbevetette, hogy az alkotás a brüsszeli világkiállításon díjat nyert. A miniszter kifejtette, az egész szoborállítást provokációnak értelmezi, mi több, Marosvásárhely-szerű eseményektől is fél, ha a szobrot felállítanák. Vekov továbbá azzal érvelt, hogy a helyi egyezségek, de még az országos SZDP-RMDSZ protokollum is egyértelműen kárt szenved. Ennek ellenére a miniszter kijelentette, hogy október 6-án nem lehet fölállítani a szobrot. A miniszter a következő kijelentést tette: ha nem értenek egyet ezzel az állásfoglalással, pereljék be a minisztériumot. Mindez mutatja, hogy az aláírt protokollumnak nincsen értelme, állapíthatta meg Vekov. Romániában a kisebbségekkel szembeni politikában lényegében nem történt változás. Ezek a döntések, akárcsak a kolozsvári gödör-kérdések, azt tanúsítják, hogy többet nyom a latban egy nacionalista indíttatású érvrendszer, mint bármi más, tehát nem lehet új, modellértékű román kisebbségpolitikáról beszélni. /Köllő Katalin: Vekov: Látszólagosak az esztétikai indoklások. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./"

"A kommunista diktatúra udvari költője, Adrian Paunescu - a kormánypártnak köszönhetően -a politika vezéregyénisége lett. Politikusként a szenátusban vív ádáz küzdelmet a "románok jogaiért", esti szabad idejében pedig a tv-csatornák műsorvezetőjeként a legaljasabb módon gyalázza a magyarokat. A Realitatea Tv-ben légből kapott vádak, a hamisított adatok tömkelegét zúdítja naiv nézői nyakába, bőven kimerítve a nemzeti uszítás, a gyűlöletkeltés valamennyi vádpontját. Az egyik olvasónk felrótta a lapnak, hogy nem reagál a Paunescu-féle történelemhamisításra, az RMDSZ a kormánypárttal kötött megállapodás dacára semmit sem tesz a magyarellenes hangulatkeltés megfékezésére. Az olvasó felháborodása jogos, hiszen az aradi vértanúk, illetve a Szabadság-szobor kapcsán például annyi valótlanság, alaptalan állítás hangzott el, hogy Tokay György RMDSZ-képviselő telefonon megpróbált ugyan azon melegében bekapcsolódni az ún. vitába, de végül kénytelen volt lecsapni a kagylót. Az RMDSZ-nek viszont lépnie kellene: az állam- és kormányfőt gyalázó OTV-t meglepő gyorsasággal sikerült felfüggeszteni, majd megszüntetni; ugyanígy Paunescut és őt dicsőítő janicsárjait le kellene tiltani valamiképpen a képernyőről. /Ferencz L. Imre: Gyalázzák a sajátjukat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./"

"Nagykárolyban aug. 17-én, vasárnap volt a Szent István Napok nyitórendezvénye, a nagykárolyi Collegium Régizene Együttes hangversenye. Aug. 18-án került sor arra az énekversenyre, amelyet "Énekeljetek az Úrnak új éneket" címmel hirdetett meg a Szentháromság Plébánia. A pénzjutalmak mellett minden egyes résztvevőnek ajándékot is adtak a szervezők. Este a nagyváradi Kristófi János hangversenyezett ismét Nagykárolyban. Aug. 19-én Balogh Csaba tanár és diákjai, a Fülemile Színjátszó Kör lépett fel. Aug. 20-án a Teleki Magyar Házban nyílt bányászattörténeti-geológiai kiállítás. A falakon elhelyezett több mint hatvan dokumentum a kapnikbányai ünnepségen idézett két neves tudós, Born Ignác és Papp Simon életútját és munkásságát szemléltette. Aug. 20-át a Schola Rivulina énekkar hagyományos cintermi hangversenye és - a Szent István Napok történetében először - látványos tűzijáték köszöntötte; az eseményen legalább hat-hétszázan vettek részt. Folytatódik az egy hetes kulturális programsorozat. /Dávid Lajos: Tűzijátékkal köszöntöttük augusztus 20-át! = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 22./"

"Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének felkérésére Nyugati Magyar Tudományos Tanács kezdte meg működését a magyar tudományosság nyugati támogatására és fejlesztésére; a testület tagja Teller Ede atomfizikus, Oláh György Nobel-díjas kémikus, Lámfalussy Sándor közgazdász, John Lukacs történész. A május 6-i közgyűlés szavazatával jóváhagyott testület az MTA tiszteleti, külső és köztestületi tagjaiból, valamint a magyar tudományosság iránt elkötelezett nyugati magyar szakemberekből áll - közölték. A Nyugati Magyar Tudományos Tanács ügyvezető elnöke a Svédországban élő Gulyás Balázs, az MTA külső tagja. A testület általános működését az MTA szervezi, a gyakorlati feladatok koordinálásával, valamint a titkári teendők ellátásával az MTA elnöke Hámos Lászlót, a Hungarian Human Rights Foundation (Magyar Emberi Jogok Alapítvány) elnökét bízta meg, aki az alapítvány budapesti és New York-i irodáin keresztül látja el feladatát. /Megalakult a Nyugati Magyar Tudományos Tanács. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 22./"

"A Hargita megyei iskolák nagy többsége - kétharmada - nem rendelkezik egészségügyi engedéllyel, ez az állapot nem idén jelent meg. A megfelelő mellékhelyiségek és a vezetékes ivóvíz hiánya miatt a legtöbb tanintézmény nem kapta meg az egészségügyi engedélyt, a mintegy 600 iskolának mindössze 15%-át találták erre megfelelőnek, további 73 iskola egészségügyi engedélyeztetése folyamatban van. /(Hátsekné Kovács Kinga): Egészségügyi engedély nélkül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./"

"Néhány éve Szatmárnémetiben egy tömbházba illegálisan több száz roma fészkelte be magát. A hát rendbetételéhez hiányzott a pénz. A Hans Lindner Alapítvány ezúttal is segített: felújította a blokkot, és a mai igényeknek megfelelő 80 garzonlakást alakított ki benne. A városvezetés - Ilyés Gyula alpolgármester és a tanács - külön házi ünnepségen köszönte meg a Hans Lindner Alapítványnak a jól végzett munkát. Hans Lindner német nagyvállalkozó feleségét s négy lányát is elhozta a kis ünnepségre. Elmondta, hogy már egy évtizede együttműködik a szatmáriakkal. Az ún. Mária-háznál tizenöt-húsz fiatallal találkozott, legtöbben megfelelő szakmát tanultak. Néhány éve, mikor a Mária-házba kerültek, magukba zárkózott, közömbös gyerekek voltak. Hans Lindner hasonló segítő alapítványai működnek Ugandában is. Linder csupán Szatmár megyében több száz szociális lakást épített. /Sike Lajos: A siker úgy tartós, ha gyümölcseiből másokat is részesítünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./"

"Nincs külön délvidéki, erdélyi, felvidéki és kárpátaljai, hanem csak egységes magyar pedagógiai kultúra - jelentette ki Szabados Tamás, az oktatási tárca politikai államtitkára aug. 21-én Egerben, a határon túli magyar pedagógusok továbbképzésének országos megnyitóján. - A kedvezménytörvény egyik legfontosabb célja, hogy a magyar anyanyelv, kultúra ápolása az anyaországban és a határon túl természetes jelenséggé váljon - emelte ki. /Megnyílt a határon túli magyar pedagógusok továbbképzése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./ "

"Dávid Ibolya, az MDF elnöke aug. 22-én az MTI-nek reményét fejezte ki, hogy Adrian Nastase miniszterelnök felülvizsgálja a román kulturális minisztérium azon döntését, amely szerint nem engedélyezik a Szabadság-emlékmű felállítását Aradon. A bírálóbizottság indoklása "tipikusan nacionalista, szűk látókörű és elfogult"; a "történelmi tényeket, Erdély sajátos történelmét félretenni nem lehet". "Sem a jószomszédsággal, sem az európaisággal nem fér össze az ilyen szakmai és politikai csőlátás" - fogalmazott az MDF elnöke. Razvan Theodorescu miniszter közlése szerint az emlékmű esztétikai szempontból nem felel meg a korszerű városi környezetben elhelyezett köztéri műalkotások mai koncepciójának. Dávid Ibolya emlékeztetett: Radu Vasile miniszterelnök 1999-ben, amikor hozzájárult ahhoz, hogy a szoborcsoportot az aradi minoritáknál helyezzék el, figyelembe vette a történelmi tényeket. "A jelenlegi román miniszterelnök, illetve a kormány felelőssége, hogy az európai uniós felzárkózás meggyorsítása érdekében eltűri-e az ilyen elfogadhatatlan döntést, vagy sem" - jelentette ki az MDF elnöke. /Dávid Ibolya: Erdély sajátos történelmét félretenni nem lehet. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./"

"Két nap leforgása alatt két politikai alakulat /a Humanista Párt és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt/ országos elnöke is Marosvásárhelyen járt, mindketten ugyanazzal a céllal: előkészíteni a terepet a közelgő választásokhoz. Egyre szélesebb teret nyer a közös román nemzetiségű jelölt támogatásának gondolata az RMDSZ jelöltje ellenében. A PUR már eleve közös jelöltet javasol ott, ahol a nemzetiségi arányok kiegyensúlyozottak, míg a parasztpárt szintén hajlik erre, még akkor is (Marosvásárhely esete a példa), ha ugyanazt a jelöltet olyan kiengesztelhetetlen politikai ellenfelek, mint a PSD, vagy nemzetközileg szalonképtelen szélsőséges alakulatok is támogatják. A romániai társadalom, s különösen a politikai elit nem tudja levetkőzni a nemzeti kizárólagosság gondolatát, mely szerint az sem baj, ha adott esetben a polgármester esetleg valamely párttal homlokegyenest ellenkező ideológiai nézeteket vall - csak nehogy véletlenül magyar legyen az illető. Közben még ma sem lehet tudni, hogy az RMDSZ kit javasol a tisztségre. /Bálint Zsombor: Mindegy, hogy ki, csak magyar ne legyen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./"

"Aug. 22-24. közt zajlik Kolozsváron a Kárpát-medencei egészségügyi szakdolgozók IV. nemzetközi konferenciája. A rendezvény szervezője a Magyar Egészségügyi Társaság (MET) és a Filantróp Humanitárius Alapítvány. Az eseményen 200 magyar orvos és egészségügyi asszisztens vesz részt. Magyarországról, Kárpátaljáról, Délvidékről és Romániából érkeztek érdeklődők A hospice ellátás jelene és lehetőségei a Kárpát-medencében témakörben hallgathatnak előadásokat. A megnyitón részt vett dr. Mikola István, a MET elnöke, dr. Andrásofszky Barna, a rendezvény örökös tiszteletbeli elnöke, dr. Czirják Árpád, pápai prelátus, érseki helynök és Boros János, Kolozsvár alpolgármestere is. Dr. Mikola István köszöntő beszédében elmondta: - A rendezvény összefogja az egészségügyben dolgozókat, így együvétartozásunkat élhetjük meg. A MET elnöke hangsúlyozta: a konferencia a megmaradásra és a jövő építésre alapozva új nemzettudat kialakulásához járul hozza. Jancsó Miklós és Rekita Rozália színművészek Menni vagy maradni címmel tartottak előadást. /Szentes Szidónia: Egészségügyi konferencia Kolozsváron. Közel 200 orvos és asszisztens jött el a Kárpát-medencéből. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./"

"Harmincnál több magyarországi vállalkozó, bankszakember, iparkamarai, közigazgatási és vámszakértő találkozott aug. 22-én Temesváron Temes, Arad, Krassó-Szörény, valamint Bihar megyei üzletemberekkel, kereskedelmi tanácsosokkal, román és magyar önkormányzati személyiségekkel. Az üzletember-találkozót a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITD Hungary) temesvári területi irodája és a Regio Invest Kft. hozta "tető alá". A Temes megyében működő külföldi tőkéjű cégek száma 5100, amiből magyarországi érdekeltségű 138. /Pataky Lehel Zsolt: Magyar-magyar és magyar-román üzletember-találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 23./"

"Giacomo Santini, az Európai Néppárt elnöke a bolgár Dnevnik napilapnak adott interjújában kijelentette: "Románia az Európai Unióba való belépés előtt saját állampolgárain kellene segítsen, hogy ezek kiszabaduljanak abból a nyomorból, amiben élnek." Santini augusztus elején látogatott Romániába, és negatív tapasztalatait az Ansa hírügynökség is közzétette. Az olasz politikus elmondta, hogy az Európai Unió 5,1 milliárd eurót biztosított Romániának az állami adminisztrációban, a közlekedésben, az infrastruktúrában és a mezőgazdaságban eltervezett reformok megvalósítása érdekében. Ennek ellenére sok faluban még mindig nincs vezetékes víz, kanalizálás és elektromos áram. /(st.): Negatív vélemény Romániáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 25./"

"Két évvel ezelőtt Szelterszben sátorozást szervezett a KAM és az Areopolis csoport /Székelyudvarhely/ azzal a céllal, hogy megoszthassák egymás közt a történelmi, társadalmi illetve szociológiai jellegű kutatásaik eredményeit. Ebben az évben arra kerestek választ a kutatók, történészek és szociológusok, hogy a modernizációs törekvéseknek milyen hatása van az erdélyi társadalmi szerkezetre. Aug. 21-én kezdődött a tábori program, folyamatban lévő kutatások (A kőrösfői migráció-kutatás, az ötvenes években zajló romániai kutatásokra jellemző irányzatok, középiskolai helyzetjelentések) eredményeit vitatták meg. Előadást tartottak Stefano Bottoni, Gidó Attila, Gagyi József, Oláh Sándor, Novák Zoltán és mások. Bemutatták Hermann Gusztáv Náció és nemzet című könyvét. A következő napokon folytatódtak a szakmai megbeszélések, a kutatók a parasztiatlanodás-visszaparasztosodás témakörét járták körül. Majd a fogalomhasználatot. Aug. 23-án az erdélyi prostitúció-kutatásról esett szó, ezt követte az aktuális kutatások ismertetése. A tábor egyik szervezője, előadója, Bárdi Nándor elmondta, a különböző társadalomtudományi diszciplínák kutatóinak esélyt kell adni a gondolataik kicserélésére. A tábor egyedüli támogatója a Jakabffy Elemér Alapítvány volt. /Barabás Blanka, Kápolnási Zsolt: Társadalomtudományi beszélgetéssorozat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 25./"

"Aug. 22-én tartották a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye kétszáz éves fennállását ünneplő, jövő év augusztusáig tartó rendezvénysorozat nyitókoncertjét Szatmárnémetiben, a székesegyházban. Schönberger Jenő megyés püspök méltatta az esemény jelentőségét. Először W. A. Mozart G-dúr hegedűversenye szólalt meg Fátyol Rudolf és a Szatmári Filharmónia Zenekara előadásában. Terényi Ede Requiemje (voltaképpen orgonára és zenekarra írt, háromtételes szimfónia) következett. /Báthory Éva: Jövőre 200 éves a szatmári római katolikus egyházmegye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 25./"

"Aug. 24-én millenniumi emlékparkot avattak Kisborosnyón. A Magyarok Világszövetségének képviseletében Borsos Géza alelnök mondott beszédet, és Gyáva népnek nincs hazája jeligével ékesített szövetségi zászlót adott át a falunak. Történelmi áttekintést nyújtott Boér Hunor muzeológus. Kisborosnyón 2002-ben felavatták a turulmadaras emlékművet. A millenniumi parkot Damó Gyula előterjesztése szerint a jövő évben tovább bővítik: újabb kopjafák, feliratos kőtömbök, fák és cserjék találnak otthonra.A kisborosnyói 48-as és világháborús emlékmű egyébként térplasztikai alkotásként is bármelyik modern nagyváros büszkesége lehetne. /Sylvester Lajos: Történelmi megállóhely Kisborosnyón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 25./"

"Arany János szellemisége belengi Nagyszalontát, és kötelez. Romániában civil szerveződésként az Arany János Művelődési Egyesületnek sikerült elsőként visszakapnia régi tulajdonát, az Arany-portát, amely nemzeti örökségünk becses darabja, még ha a rajta levő szülői ház le is égett, amikor gyermek volt a költő. Arany-relikviák tucatjai, szobrok és képek, emléktáblák, múzeum, jelzett és jeltelen épületek sora vezeti az Arany nyomán lépkedő zarándokot. Az újságírót Tódor Albert polgármester, Nagy György József, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke, Dánielisz Endre magyartanár, Arany János és Nagyszalonta egyik legavatottabb helyi ismerője és Zuh Imre muzeográfus várta. A Csonka-torony a romániai nemzeti örökség listáján szerepel. Azt visszaszerezni sokkal nehezebb lesz. A kommunizmus államosította az egyesület vagyonát. Csak 1991-ben alakultak újra, 2003-ban perben kellett bizonyítaniuk a jogfolytonosságot, hogy visszakaphassák az ingatlant. Az egyesület nyolc esztendeje Arany János szavaló- és hat éve Arany László mesemondó versenyt szervez, könyvbemutatókat, irodalmi esteket, előadásokat, negyedévente az Arany Koszorú művelődési folyóiratot adják ki, igyekeznek kapcsolatot teremteni minden Arany nevét viselő szervezettel. A művelődési egyesület felkérésére született meg 1992-ben Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész Arany János ülőszobra, amely a református templom szomszédságában uralja a szoborparkot, Zilahy Lajos, Sinka István, Kulin György és az időközben elhunyt Kiss István busztjával kiegészülve alkotnak koszorút. "Kevesen tudják, hogy Arany János kétszer is megbukott, bár lángelme volt. Már hat évesen írt, olvasott és latinul tudta a Miatyánkot. Arany Györgyné Megyeri Sára tizedik gyereke gyenge fizikumú volt, azért kellett évet ismételnie" - Dánielisz Endre meséli el az Arany-út második stációján. "E helyen állott az az iskola, amelyben Arany János tanult és tanított 1823-1833 és 1836-1839 között" - őrzi a költő emlékét az iskola falán a kétnyelvű felirat. A múzeumban van Arany János dolgozószobája és a fotel, ahol 1882. okt. 22-én Arany János csendesen elszenderült. Öt kiállítóteremben mutatják be Arany János életét és munkásságát. 1899. aug. 27-én nyílt meg, így most lesz 104 éves az Arany János Emlékmúzeum. /Balla Tünde: "Volt bár Kánaán, nem lett honom a föld" Arany János nyomában Nagyszalontán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23., folyt.: aug. 25./"

"Aug. 20-24-e között lezajlott a második Zetelaki Írótábor, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (EMIL) legjelentősebb rendezvénye. A meghirdetett téma az erdélyiség, pontosabban: létezik-e erdélyi irodalom, miként definiálható, ha létezik, jó vagy rossz, az erdélyi íróknak hasznukra vagy kárukra válik erdélyiségük. A tábor ideje alatt naponta átlagosan 70-90 szerző volt jelen. Sor került a kezdő versírók számára meghirdetett pályázat kiértékelésére. Első díjban a mindössze tizenhat éves Márkus András és Ármos Lóránd részesült, a második díjat Barabás Blanka érdemelte ki. Sokan eljöttek a táborba, mert fontosnak tartották a találkozást, a szakmai, baráti beszélgetést. /Gyorsjelentés az EMIL- táborozásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ A naponta megrendezett költői szemináriumokat Fekete Vince és Karácsonyi Zsolt vezették, a nagy népszerűségnek örvendő csapattag a KILL (Kiskorú Írók Ligája) volt, a fiatal Márkus András vezérletével. Az előadásokat Szőcs Géza és Beke Mihály András tartották. Killék felolvasása mutatta, hogy ez a fajta vulgár poétika feltörőben van. /(bb): Mit nekem, te Kárpátoknak? (erdélyiség ma). Véget ért az idei zetelaki írótábor. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 25./ Fried István összefoglalóját úgy összegezte, hogy a mai erdélyi írónemzedéknek végre nincs kisebbségérzése és kisebbségtudata, és képes öniróniával szemlélni önmagát is, ami a korábbi nemzedékekre nem volt jellemző. Láng Gusztáv kifejtette, hogy az összmagyar irodalomban az erdélyi irodalom magyarországi recepciója kismértékű. Egyed Emese Erdélyi zordon címmel, arról értekezve, hogy miért oly komor, bús, tragikus hangvételű az erdélyi irodalom. Balázs Imre József az erdélyiség hasznáról és káráról beszélt, megállapítva, hogy többször káros, "megbélyegző", mint ahányszor hasznos. Balázs Imre szerint ezt a helyzetet csakis úgy lehetne megszűntetni, ha stratégiát dolgoznának ki az egységes magyar irodalom megteremtésére. A romániai magyar irodalom történetén dolgozik, hogy felépüljön egy rendszer, ami Magyarországon is kanonizálható lenne. Jelenleg a magyarországi irodalomtörténet torz, elnagyolt képet fest az erdélyi irodalomról. Először fel kell mutatni az egységgé összeálló értékeket, azután lehet megkeresni, miként épülhetnek be az egységes magyar irodalomba. Fekete Vince beszámolt az idén tizedik évét ünneplő Serény Múmiáról, a Helikon című irodalmi lap mellékletéről, melynek a kezdetektől ő a koordinálója. A Serény Múmia hozzájárult a fiatal írónemzedékek (pl. transzközép-társaság) elfogadtatásához. Aug. 23-án tartották az EMIL közgyűlését. Fodor Sándor elnök megnyitotta a gyűlést, Sántha Attila ügyvezető beszámolt a liga eddigi tevékenységéről. Sikerült nagyon sok író-olvasó találkozót szervezni, melyek során olyan kisebb, eldugottabb településekre is eljutottak, ahová magyar író hosszú évek óta nem tette be a lábát. Jelenleg 108 tagja van a ligának, zömük természetesen erdélyi, de vannak felvidéki, magyarországi, ausztriai, svédországi, kanadai tagok is. Sikerült jelentős pénzjutalmakkal járó díjakat átadni: a tavalyi EMIL-díjazottaknak összesen 4600 eurót osztottak ki. Szóba kerültek a könyvterjesztési problémák. Ferenczes István vázolta: elkészült egy irodalmi könyvesház létrehozásának terve, melyben minden erdélyi kiadó könyve megvásárolható lenne, s amely lerakatként is működne. Szóba kerültek még a szerzői jogdíjak, a felvidéki, délvidéki írókkal való kapcsolattartás nehézségei is. /Zsidó Ferenc: Erdélyi írók seregszemléje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése a közel múltban tartotta évi ülését, Sylvester János szülőfalujában, Színérváralján. Az egybegyűltek megemlékeztek a tudós teológus és bibliafordító születésének 500. évfordulójáról, valamint megfogalmazták az erdélyi magyarság helyzetével kapcsolatos álláspontjukat. Az állásfoglalás értelmében a közgyűlés elégedetlen az erdélyi magyarság "jelenlegi áldatlan helyzetével" és továbbra is keresi azokat az eszközöket, amelyek révén meg lehet találni az abból kivezető utat. Miközben a román kormányzat és az RMDSZ a román-magyar kapcsolatok javulásáról beszél, a romániai magyarság "vészes pusztulása, sorvadása és térvesztése" tovább tart. Nyílt egyházi és társadalmi párbeszédet kell folytatni az ügyről. A párbeszéd célja a jelenlegi helyzet orvoslása. A közgyűlés vallja a közéleti szerepvállalás fontosságát, és elutasítja azokat a támadásokat, amelyek célja ennek megakadályozása. Határozatban kimondták a megmaradás és megépülés stratégiájának a kidolgozását, amelynek megfelelően elindítják az "Áldás, népesség" elnevezésű népességkezelő programot. Ennek kidolgozását az őszi ülés napirendjére tűzi. /Elégedetlenek az erdélyi magyarság helyzetével. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./"

"Politikai célzatosságból fakadó pénzügyi lejáratás nyilvánvaló szándékának" tekinti a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése a nagyváradi Erdélyi Riport hetilapnak, a tavaly augusztusban megtartott Reformátusok Világszövetsége európai nagygyűlése megszervezésére kapott magyarországi támogatásokról szóló írását, olvasható a közgyűlés határozatában. A júl. 4-én keltezett határozat szerint a magyar kormány jóvoltából elnyert 242 millió forint összegű támogatás híven szolgálta a rendezvény céljait valamint az egyházkerület és a partiumi magyarság érdekeit. A támogatási összeg túlnyomó részét, mintegy 215 millió forintot, kiemelt fontosságú egyházi és gyülekezeti beruházások megvalósítására, a fennmaradó összeget pedig a találkozó megszervezésére fordították. A közgyűlés visszautasította "azokat a múlt év augusztusa óta tartó, nemtelen támadásokat és rágalmazásokat, melyek különösképpen a sajtó egy része, másfelől a hivatalos RMDSZ oldaláról érik Egyházkerületünket, kiváltképpen pedig Tőkés László püspököt és közvetlen munkatársait" - áll a határozatban. A támogatási összegről az egyházkerület maradéktalanul elszámolt az illetékes magyarországi szerveknél, ezért nem tartja szükségesnek, hogy érdemben foglalkozzék az Erdélyi Riportban és más sajtótermékekben megjelent "vádaskodásokkal". A közgyűlés ugyanakkor elítéli az Erdélyi Riport azon eljárását, hogy az említett lapszámot "voluntarista módon szétküldte" az egyházkerület lelkészi hivatalaiba, és ennek hatására bizonyos egyházi személyek támadást indítottak az egyházkerület vezetői ellen. Ezért a közgyűlés az elszámolás tárgyában egyházkerületi körlevelet bocsát ki. /Politikai célzatosságú pénzügyi lejáratás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./"

"Augusztus második felétől várható a kolozsvári bérlakáspiac megélénkülése. A jelenséget a tanévkezdés közelsége indokolja, s a diáközön az elmúlt évben is csillagászati magasságokba emelte a bérlakások árát. Városrésztől függetlenül 150 euró körül mozog a kétszobás lakások havi bére, de ugyanezért az összegért kínálnak garzont vagy akár háromszobás lakást is. A főtéren egy háromszobás bútorozatlan, felújításra szoruló lakásért 450 dollárt kér a tulajdonos, a Széchenyi téren a kétszobás lakás ára pedig 200 euró. Van, aki garanciát is igényel, vagy ha kisebb a bérleti összeg, három-hat hónapra előre elkéri. Bérelhető villákat és házakat többnyire az ügynökségek kínálnak, a legolcsóbb 200 euró vagy 400 dollár, a legdrágább pedig 2500 euró vagy ugyanennyi dollár. /Borsos Dalma: Bérlakásárak - határ a csillagos ég. Kolozsvári ingatlan-körséta tanévkezdés előtt. = Krónika (Kolozsvár), aug. 26./"

"Romániában elmaradt a kommunizmus pere. 1989-ben a népfelkelés paravánja mögött az aktivisták második vonala villámgyorsan megszervezte frontját, és átvette a hatalmat. Egyidejűleg kivégezték a diktátort és akadémikus hitvesét, s a rendszer néhány ,,nagyágyúja" ideig-óráig rács mögé került. Telt-múlt az idő, s néhány éve megalakult a Szekusdossziékat Ellenőrző Bizottság. A bizottság tagjai között sem volt összhang, nem kaptak székházat, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ nem adta át az összes dossziét, kötélhúzás és viták jellemezték a tevékenységet.Hosszas hitviták és huzavona után az SRI átadott az ellenőrző bizottságnak egy 61 nevet tartalmazó listát. Timofte SRI-igazgató szerint ,,ezek azok, akik alaposan gyanúsíthatóak azzal, hogy a politikai rendőrség hatáskörébe eső tevékenységet is végeztek". A listáról csak 29 személy érhető el, a többiek elhunytak. A meghallgatások második napján megjelent a bukaresti szeku utolsó parancsnoka, Guran ezredes, aki kifejtette, hogy ,,ők parancsra cselekedtek, végig a párt irányítása alatt álltak, a megyékben az első titkárok felügyelték a szervezetet". Ők ellenőrizték, hogy teljesítsék a besúgói tervet. Megszabták, hogy egy főre hány besúgó kell hogy jusson. Ki kell terjeszteni a (csak belügyes ,,dolgozókra" vonatkozó) Ticu-féle törvényt a megyei első titkárokra s más személyekre is. Érintett lehet a zűrzavaros pályafutása során egy ideig jászvásári első titkárként tevékenykedő Ion Iliescu államfő is! /Bogdán László: A párt és az Ő ökle. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26./"

"Pro Cultura Hungarica Emlékplakettet adományozott Hiller István kulturális miniszter Aurel Chiriacnak, a nagyváradi Körösvidéki Múzeum igazgatójának. Az elismerést az igazgató aug. 24-én Budapesten vette át. "Aurel Chiriac Bihar megyei múzeumigazgató arra törekedett, hogy múzeumában mindenfajta elfogultság nélkül gyűjtsék a terület kulturális örökségének emlékeit" - olvasható az Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma sajtóirodájának közleményében. /Pro Cultura Hungarica Emlékplakett Aurel Chiriacnak. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 26./"

"Hiánypótló könyv látott napvilágot Delesega Gyula: Temesvári kalauz /Szórvány Alapítvány, Temesvár/ című, a város nevezetességeit bemutató, fényképfelvételekkel és térképekkel ellátott munkája. Közel kilencven éve nem jelent meg hasonló jellegű könyv a városról magyar nyelven. A szerző, Delesega Gyula nem történész, nem is tollforgató ember, a Temesvári Műszaki Egyetem tanára. Megtalálható benne az utak és terek magyar és román elnevezése is. Sajnálatos, hogy a szerző nem nézette át könyvét a városban élő valamelyik történésszel. Bántó elírásoktól, tárgyi tévedésektől óvta volna meg olvasóit. /Szekernyés Irén: Városnéző sétákra hívó kalauz. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 26./"

"A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Magyarországon, Kismaroson rendezte meg aug. 11. és 17. között a III. Magyar Sziget nevű Kárpát-medencei ifjúsági tábort. Tavaly ötszáza voltak, most több mint ezren. Határon túliak is voltak, a legtöbben Délvidékről, több mint negyvenen, Erdélyből húsznál többen jelentkeztek be, de sokan voltak anyaországban élő erdélyiek is. A Sajtóklubnak volt a legnagyobb hallgatósága. Fellépett többek között Beregszászi Olga, a Dobogókő együttes, a Magyarock Dalszínháza, a Musztáng együttes, a Kecskés, az Ökrös és a Garabonciás csapata, a Beatrice, az Ossiat, a Magozott Cseresznye, az előadók között volt például Harangozó Imre néprajzkutató, aki a csángómagyarok néprajzáról beszélt, vagy Maurer Oszkár, az egyhetes programsorozatot szervező Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tiszteletbeli elnöke, aki a szerémségi szórványmagyarok sorsát vetítette hallgatósága elé. Borbély Imre, a nemzetstratégiára alapozva, a kettős állampolgárság intézményét tárta fel, Wittner Mária volt halálraítélt 1956-ba repítette vissza hallgatóságát. Az erdélyi sajtóklubban Borbély Zsolt Attila, Jakabffy Attila és Tókos Imre ütköztettek véleményt a kettős állampolgárságról és Erdély autonómiájáról. A Sajtóklubban a jobboldali média képviselői szerepeltek. /Princz Csaba: III. Magyar Sziget, Kismaros. Egy hétre felszámolták a gúnyhatárokat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 26./"

"Markó Béla szenátor, az RMDSZ elnöke aug. 25-én, a szenátus ülésén kifejtette, hogy az RMDSZ több alkotmánymódosító javaslatot nyújtott be, ugyanígy előterjesztette a romániai nemzeti közösségek jogállására vonatkozó javaslatcsomagot is. Egyes módosító javaslataikat elfogadták, másokat pedig elutasítottak. Végeredményben a jelenlegi tervezet jobbítja az alkotmányt, de alkotmányreformról nem lehet beszélni. A kisebbségi jogok szempontjából fontos az alkotmány kiegészítése olyan rendelkezésekkel, melyek biztosítják az anyanyanyelv használatát a helyi közigazgatásban, az állam helyi intézményeiben és az igazságszolgáltatásban. Nem fogadták el viszont a nemzetállami meghatározásnak az alkotmányból törlését célzó javaslatukat. meghatározás azt sugallja, hogy a román állam kizárólag a román nemzeté. "Mi azt valljuk, hogy mind a magyarok, mind a más nemzetiségű polgárok az állam alkotó elemei, még történelmi szempontból is." Semmi nem indokolja azt, hogy Románia maradjon az egyetlen állam Európában, amelyik egy ilyen alkotmány-koncepcióval rendelkezik. Az RMDSZ egyetért az elfogadott módosításokkal, de a vitákban fenn fogja tartani más benyújtott módosító javaslatait is. /Markó Béla: A valóságot fogadnák el... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./"

"Dávid Ibolya a Magyar Demokrata Fórum elnöke korlátozott jogú kettős állampolgárságot javasolt. Ugyanakkor elmondta, bízik abban, hogy a román illetékesek megváltoztatják az aradi Szabadság-szoborcsoport visszahelyezésével szembeni negatív álláspontjukat. "Azt mondani, hogy a szobor esztétikailag nem megfelelő, az európai kultúrának az arculcsapása, hiszen 1887-ben Brüsszelben, egy művészeti világkiállításon Trefort-díjat kapott a műalkotás." Szerinte nem csökkentett vízumdíjakat kell bevezetni, hanem ingyenessé kell tenni a beutazási okmányt. Bízik benne, hogy a kormány egyeztetni fog a határon túli magyar szervezetekkel. /Csog Éva, Budapest: Ingyenes vízum csak végső esetben. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./"