"A Rákóczi szabadságharc utáni labanc pusztítások következtében lerombolt nagyenyedi kollégium újjáépítéséért az akkori rektorprofesszor, Pápai Páriz Ferenc segélykérő levelet intézett a nyugati protestáns egyházakhoz. I. György angol király pátenst adott ki ebben az ügyben. A pátens alapján az angliai egyházak széleskörű gyűjtést indítottak az erdélyi iskola megmentéséért. Ebből a pénzből épülhettek fel a ma látható legnagyobb épületek. Az összeg mennyiségére jellemző, hogy kamataiból még az 1849-es pusztítások után is nagyszabású újjáépítések indulhattak. E nemes célú gyűjtésnek jövő év virágvasárnapján lesz a 300. évfordulója. Az eseményt I. György angol király mellszobrának felavatásával szeretnék megünnepelni Nagyenyeden. A szobrot Mikó Diana szobrászművész készíti. Az iskola Bethlen Gábor Alapítványa több arra hivatott magyarországi alapítványhoz és intézményhez pályázott a szobor megvalósításához szükséges anyagi alapok előteremtéséért, azonban ezek a támogatások elmaradtak vagy késlekednek. Így az eddigi munkát Mikó Diana a helyiek segítségével önerőből valósította meg. Mádl Ferenc köztársaság elnök fővédnökséget vállalt.A szobor elkészítéséhez még támogatás szükséges. /Sz. Cs.: Szobrot állítanak I. György angol királynak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./"

"Nov. 6-án bemutatták be a Korunk folyóirat legújabb, csángókkal foglalkozó számát Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában. A Kriza-társaság programjának keretében néprajz szakos diákok kutatták a témát, a lapszám túlnyomó részét dolgozataik teszik ki. Helyet kap a lapszámban Ovidiu Pecican Ki a csángó? című írása is. Tánczos Vilmos néprajzkutató elmondta: 1945 óta összesen 74 olyan kötet jelent meg, amely a csángókkal foglalkozik, ez is azt bizonyítja, hogy nemzetközi érdeklődésre számot tartó problematikáról van szó. /S. B. Á.: Korunk soft project. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./"

"Az erdélyi magyarságpolitika nem épülhet a jutalmazás és a büntetés, a kegy és a hála elvére - jelentette ki nov. 8-án Marosvásárhelyen Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter. A magyar kormány tagja Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével közösen tartott sajtótájékoztatót. A miniszter elmondta: Magyarország lendületet szeretne adni a határon túli magyar-magyar kapcsolatoknak. Az anyaország olyan programokat kíván finanszírozni, amelyek a határokon túl élő magyarok tízezreit érintik - magyarázta a miniszter. Gyurcsány megerősítette Magyar Bálint oktatási miniszter legutóbbi erdélyi látogatásán tett ígéretét, miszerint a jövő tanévtől kezdődően folyósítják a mintegy ezer, magyar nyelven oktató egyetemi tanárnak a megpályázható 5-15 ezer forint összegű ösztöndíjat. Gyurcsány bejelentette az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a magyar minisztérium képviselőiből álló vegyes bizottság megalakulását. A mostani megállapodás szerint az ifjúsági szervezetnek november végéig kell letennie a szaktárca asztalára javaslatát a romániai magyar fiatal vállalkozóknak, valamint a romániai magyar nyelvű iskolák órarenden kívüli sporttevékenységének támogatásáról. A miniszter beszámolt arról, hogy elfogadás előtt áll a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) működési szabályzatának módosítása is, amelynek célja a MÁÉRT ifjúsági tagozatának létrehozása. Az ifjúsági tárca vezetője leszögezte, hogy a magyar kormány a MIÉRT-et kívánja hivatalos partnerévé kinevezni. Utóbbi tagjává válik majd az ifjúsági MÁÉRT-nak. Gyurcsány elégedetlenségét fejezte ki a határon túli magyarok támogatását szolgáló jelenlegi pályáztatási rendszerrel szemben, amelyet nehézkesnek tart. A miniszter szerint a politikai erőknek tartózkodniuk kell attól, hogy beleszóljanak az ifjúság színes világába. A magyar kormány továbbra is elkötelezett a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatása mellett. A miniszter megemlítette, hogy az EMTE-nek szánt támogatásról folyik még a vita a magyar parlamentben. A költségvetési tervezetben 1,8 milliárd forintot jelöltek ki a következő évi finanszírozásra, emellett azonban egyre több politikus gondolja úgy, hogy ezt az összeget emelni kellene - magyarázta a miniszter. Markó Béla hangsúlyozta: nem mindegy, hogy mit és hogyan támogat a magyar kormány, hiszen ettől is függ a romániai magyar fiatal nemzedék versenyképessége az európai integráció folyamatában. Az erdélyi ifjúsági szervezetek vezetőivel tárgyalt kolozsvári látogatásának második napján, nov. 8-án Gyurcsány Ferenc. A zárt ajtók mögött zajló találkozón az ifjúsági vezetők bemutatták szervezeteik tevékenységét. Jelenleg a magyarországi és a határon túli magyar ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) javasolja a támogatások elosztását, de az utolsó szó a GYISM-é. Kovács elmondta: a MIÉRT azt javasolja, hogy jövőtől a MIK helyett az ifjúsági MÁÉRT tegyen javaslatokat a támogatások elosztására. Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke elmondta: mivel nagyon rövid idő állt rendelkezésükre, a tárgyalás folyamán kevés szó esett a konkrét kérdésekről. /Borbély Tamás, Pap Melinda: Lendületet a magyar-magyar kapcsolatoknak. Befejeződött Gyurcsány Ferenc erdélyi látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./ Az anyaország elképzelése, stratégiája több mint egy évtizede lényegesen befolyásolja a határon túli magyar ifjúság egyéni vagy szervezett formában kifejtett tevékenységét. Az erdélyi magyar fiatalok szülőföldön való boldogulását sokan megfogalmazták, azonban ennek feltételeit eddig nem sikerült megteremteni. Erdély magyarságának az elmúlt évtizedben tapasztalt kétszázezres létszámcsökkenése főleg az exodusnak "köszönhető", az elvándoroltak jelentős hányada pedig olyan fiatal, aki már tanulmányait is Magyarországon folytatta. Az 1992/1993-as tanévben 209 077 magyar óvodás, általános és középfokú iskolás diák járt Romániában magyar tannyelvű intézménybe, addig a tavalyi tanévben már csak 176 610 magyar óvodást és diákot jegyeztek, ami több mint 33 ezres lemorzsolódást jelent. Ebből az következik, hogy az erdélyi iskola- és egyetemfejlesztésre, valamint az ifjúságnak szánt támogatások mértékének növelése sem elegendő az itthon maradáshoz, mindennek óhatatlanul gazdasági-szociális fellendüléssel is párosulnia kell. /Rostás Szabolcs: Verseny a boldogulásért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./"

"Nov. 8-án Nagyvárad mutatkozott be a Történelem Fő utca, a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség néhány hónapja kezdődött jobboldali országjáró turnéja, először a határokon túl. "Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!"-at skandálva, a későbbiekben Erdélyt és Nagyváradot is kapcsolva e szlogenhez, zászlót lengetve, nemzeti beállítottságú anyaországi és hazai művészek szereplésével rajtolt az erdélyi polgári körök első választási kampányrendezvénye, amelyen gyakorlatilag deklarálták az RMDSZ szakadását. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Reform Mozgalom elnöke nyitotta a felszólalók sorát: csak a történelem Fő utcán haladva szabad beszélni a nemzetről és annak szabadságáról, ami nem más, mint az autonómia "jogi és törvényes keret közösségünk sorsáról dönteni." Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ennek a biztos útja: "Aki nemzetben és a Kárpát-medencei magyarság megtartásában gondolkodik, helye van közöttünk", elég volt a koccintás-, a Kempinski és mosolydiplomáciából, jelentette be a szónok. Majd Wittner Mária, 1970-ben szabadult 1956-os elítélt következett. A magyarországi polgári körök nevében felszólaló dr. Hende Csaba kifejtette: 2002 áprilisában 2 millió választó megrázkódtatása utáni spontán mozgalomként, Orbán Viktor támogatásáért jöttek létre a magyarországi körök. Immár 11 ezer polgári kör létezik 163 ezer taggal, céljaik között szerepel többek között egy másik nyilvánosság megteremtése, egy új médiahálózat kialakítása, támogatják a sokrétű együttműködést a határon túliakkal. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kijelentette: a volt kormányfőnek köszönhető, hogy "Magyarország túlszerette a határon túli magyarságot", majd felolvasta a kiüresített kedvezménytörvény általuk megfogalmazott Praeambulumát. "Léket kapott státustörvény", magyartalanították, jelezte, s ez muníciót adott a román és szlovák ellenefelek bizantinus politikájához. Az erdélyi polgári szövetség indítani fogja saját jelöltjeit a 2004-es választásokon, jelentette be Sárközi Zoltán, a nagyváradi Polgári Egyesület elnöke. Varga Miklós előadásában az István a király, a Honfoglalás legszebb dalai, más jeles előadóktól fölcsendülő népdalcsokor, a régi székely himnusz, régi magyar dalok és versek között a gazdatársadalom kapcsán Horty Miklós nevét is említették. Tőkés László püspök beszédében leszögezte, Erdélyben immár a keret mellett a kép is megváltozott, s a képrombolással értékrombolás is folyik. Talán meg lehetne egyezni, de nincs kivel, magyarázta a püspök. A felszólaló politikusok sorát Schmidt Pál FIDESZ-MPSZ alelnök zárta. Szerinte a Polgári Szövetség egy szépen artikulált jövőképért jött létre, a nemzethatár pedig addig tart, ameddig a szív ellát. Az estet a jobb oldali Sajtóklub zárta. /(Balla Tünde): Polgári erődemonstráció Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./"

"Szamosújváron a Téka Művelődési Alapítvány nov. 8-án közel ötven mezőségi néptáncost látott vendégül székházában, a hetedik alkalommal megrendezett hagyományos népzene és néptáncfesztiválon. Reggel felvonultak a résztvevők az örmény kisváros utcáin. Mezőségi ének- és tánctanulással kezdődött a nap. A népes közönség ízelítőt kapott a még létező mezőségi néptáncból. /Erkedi Csaba: Sikeres mezőségi néptáncfesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./"

"Úgy néz ki, hogy szertefoszlott az Európai Unióhoz való 2007-es -csatlakozás lehetősége. A nyugati szakértők egyre gyakrabban hangoztatják, hogy 2010 előtt Romániát nem veszik fel teljes jogú tagként az unióba, tudósított az Adevarul. = Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./"

"Kicsit mindenki meghökkent azon, hogy Magyarország ifjúsági és sportminisztere, Gyurcsány Ferenc Erdélybe látogatott. Állítólag az RMDSZ és személyesen Markó Béla kitartó és állhatatos meghívásának tett eleget a Magyarországon is igen vitatott "előéletű" miniszter, aki Medgyessy Péter miniszterelnök támogatásával jutott miniszteri bársonyszékhez, s kinevezése még az MSZP berkeiben is vert némi hullámokat. Gyurcsány "előéletét" nagyon sokan feszegetik az anyaországban, s üzletemberi ténykedését pénzügyi-gazdasági botrányok egész sorozatával (K & H, paksi atomerőmű stb.) hozzák kapcsolatba, ahol neve szinte törvényszerűen a mostani miniszterelnökével együtt jelenik meg. Barátságuk vitathatatlan, egyesek tudni vélik, hogy a 2006-ban esedékes választásokon Gyurcsányt - Medgyessy utódaként - a szocialisták egyenesen a kormányfői tisztségért indítják majd csatába Orbán Viktor ellenfeleként.Gyurcsány jött, látott és... ígért. Az RMDSZ vezetőivel való tárgyalásain újra és újra hangsúlyozta, a magyar kormány föltett szándéka oly módon támogatni az erdélyi magyarságot, hogy az saját szülőföldjén találja meg a boldogulás útjait. /Magyari Lajos: Gyurcsány Erdélyben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./"

"Temesváron a város egyik legrégibb szobrát, a második pestisjárvány végét idéző Szabadság téri emlékművet firkálták össze a nov. 10-re virradó éjszakán ismeretlen tettesek. Az ANTI-ROMNIA, PRO-AUTONOMIA felirat alatt három náci színezetű jelkép látható. A XVIII. század utolsó negyedében emelt szobrot legutóbb három éve restaurálták. Laslavic Tímea: Szoborgyalázók. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./"

"Növekszik a Chisinau-Bukarest ellentét. Vlagyimir Voronyin, a Moldovai Köztársaság elnöke beszédében helyet kapott a moldovai nyelv féltése, amely visszatérő elem az oroszbarát politikus beszédeiben. Voronyin kezdeményezésére nyilvánították az oroszt második hivatalos nyelvvé Moldovában, illetve tették kötelezővé a Moldovai Köztársaság történelmének a román történelemtől független oktatását. A chisinaui hatóságok beszüntették a bukaresti közszolgálati televízió adásainak sugárzását és felmondták azt a kétoldalú egyezményt, amely lehetővé tette, hogy évente kétezer moldovai fiatal tanulhasson ösztöndíjjal romániai egyetemeken. A Tarlev-kormány megtagadta a kétoldalú határegyezmény aláírását. 2001-ben az akkor egy éve sem kormányzó kommunisták igazságügyi minisztere expanziós politikával vádolta meg Romániát az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén. Válaszként Adrian Nastase román miniszterelnök lemondta tervezett moldovai látogatását, Ion Iliescu államfő pedig az igazságügyi miniszter leváltását és bocsánatkérést követelt a Tarlev-kabinettől. Ez a mai napig nem történt meg./Szőcs Levente: Alapszerződés "moldovaiul". = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./"

"Mostani tanácskozásunkat egy olyan statisztika tette megalapozottá, mely a romániai magyar óvodások, iskolások arányát vizsgálta az 1992-es és a 2003-as adatok tükrében - mondta Kötő József, az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke nov. 7-én, Kolozsvárott ama találkozón, melynek célja a szórványövezet anyanyelvi oktatási gondjainak megvizsgálása, az erdélyi magyar kistérségek iskolaközpontjai hálózati tervének előkészítése volt. A megbeszélésen a szövetség területi szervezeteinek oktatási alelnökei mellett ott volt Takács Csaba ügyvezető elnök, eljöttek a történelmi magyar egyházak és a civil szervezetek képviselői is. Meghívott előadóként Vetési László református lelkész, Erdei Ildikó temesvári pedagógus és Papik Péter, a magyarországi Régió és Kistérség a Pedagógiai Szolgáltatásban projekt igazgatója vett részt. Míg az 1992/1993-as tanévben, amikor a magyarság Románia összlakosságának 7,1%-át képezte, 209.077 magyar óvodás, általános és középfokú iskolás diák járt magyar tannyelvű intézménybe (országos szinten 5,3%), addig a 2002/2003-as tanévben, amikor a 2002-es népszámlálás adatai szerint a magyar nemzetiségűek részaránya országos szinten 6,6%-os, 176.610 magyar óvodást és diákot tartanak számon (az országos szinten beiskolázottak 4,8%-a). S nem hagyható figyelmen kívül, hogy közel 50 ezer magyar anyanyelvű diák román nyelven tanul - tájékozatta Kötő József a tanácskozás résztvevőit. Takács Csaba szerint nem lehet mindenhol fenntartani a meglévő I-VIII. osztályt, de meg lehet tartani az I-IV. osztályokat működtető iskolákat. A szórványövezet anyanyelvi oktatási gondjainak megoldására egy többlépcsős terv kidolgozása van folyamatban - tájékoztatott Kötő József. Ennek egyik, igen fontos szakasza kistérségi oktatási központok kialakítását célozza, melyek nyitottak a bentlakásos rendszerre. Kijelölésüknél elsősorban megközelítési, vagyis a kistérség természetes vonzási törvényeit kell figyelembe venni. Ez feltételezi az erdélyi magyar iskolahálózat térképének elkészítését. (RMDSZ- tájékoztató) /Többlépcsős terv a szórványövezet anyanyelvi oktatási gondjainak megoldására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./"

"Nagyváradon rendezték meg a hét végén az erdélyi magyar régészeti konferenciát. A résztvevők az erdélyi magyar régészet újjászervezése mellett tették le a garast, megalakítva a Pósta Béla Egyesületet. Intézményes hátteret kívánnak biztosítani a képzés és továbbképzés, illetve a magyar tárgyi múltat felmérő kutatások bővítésére. A rendszerváltás után Kolozsváron újraindított archeológusképzéssel immár kitermelődik egy új kutató ifjúság. A mintegy harminc főnyire duzzadt fiatal archeológusok összefogását sürgette dr. Bajusz István adjunktus, a kolozsvári régészeti katedra vezetője, aki előadásában ismertette az erdélyi magyar régészet múltját a 19. századtól, amikor is 1859-ben a Mikó Imre, Erdélyi Széchenyije alapította Erdélyi Múzeum-Egyesület révén elkezdődtek az első szervezett történeti kutatások, majd megszerveződött a régészképzés. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület nagyváradi fiókszervezetének égisze alatt megtartott konferencián a szervezők nevében Lakatos Attila régész beszélt, az ifjúságot köszöntötte dr. László Attila egyetemi tanár és dr. Székely Zsolt régész, aki hangsúlyozta: negyedszázados kiesést kell pótolniuk. Dr. Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke szerint elkezdődött a szakosodás, a régészet pedig számos kérdés megválaszolásában segítheti majd a határterületek kutatóit. AZ MTA Régészeti Intézetétől érkező Benkő Elek és a NKÖM részéről Hatházi Gábor hangsúlyozták, hogy szakmailag és lehetőség szerint anyagilag is támogatják a Pósta Béla Egyesület tevékenységét. A létrehozandó intézet vezetőjéül dr. Bajusz Istvánt választották. A két napos konferencián mintegy húsz dolgozatot mutattak be a régészek. /(Balla Tünde): Erdélyi magyar régészegyesület alakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./"

"Nov. 7-én a jelentősebb kolozsvári ifjúsági szervezetek találkoztak a Protestáns Teológiai Intézetben. A találkozót a Magyar Ifjúsági Tanács, az Areopagus Alapítvány, az Erdélyi Magyar Ifjak, valamint a Kolozsvári Református Ifik Szervezete kezdeményezte. Herédi Zsolt szociológus beszélt az ifjúsági szféra és a politika kapcsolatáról. Herédinek egyik tanulmánya az RMDSZ ifjúságpolitikáját elemezte mint az alulról építkezés csődjének tökéletes példáját, komoly vitát váltott ki. Az előadás témakörét leginkább a politikának a civil szférával való összefonódása határozta meg. Az 1989-es változás után az erdélyi magyarságnak megsokszorozódtak betölthető elitpozíciói, s ez nemcsak felhígulást eredményezett, hanem az ifjúsági szervezetek kádertartalékként kialakított térnyerését is. A helyek idővel megteltek, a bent lévők féltették beosztásukat. Ez is hozzájárult a MIT kilépéséhez az RMDSZ kirakat-struktúráiból. Közben felcseperedett az újabb nemzedék, mely számára már itt sem volt hely, ugyanakkor más tulajdonságok határozták meg, mint elődjét: globalizált lévén, hiányzott belőle a nemzeti szolidaritás, és karrierista beállítottságú volt. Ez ideális volt az RMDSZ-szel együttműködő, látszólag civil, tulajdonképpen politizáló, illetve tagjait arra kiképző ifjúsági szervezet számára, melyből a politikai polcokra kerülés a szolgalelkűség fokának alapján történik. /Bagoly Zsolt: Tisztánlátó fiatalok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 11./"

"Nov. 8-án, Suceavában, a múzeumban több mint húsz személy gyűlt össze az RMDSZ helyi szervezetének alakuló ülésén. Közel két hónapos előkészítési munka után a suceavai kezdeményező csoport tagjai sikerrel könyvelhették el, hogy a megye magyar közössége igényt tart az önszerveződésre. A szövetséget a szórvány és szociális kérdésekért felelős főosztály vezetője, Porcsalmi Bálint ügyvezető alelnök képviselte. A suceavai RMDSZ szervezet jogi hátteret biztosítana a helyi közösségnek, illetve lehetővé tenné a hatékony és folyamatos kapcsolattartást a romániai magyarság országos szintű képviseletével. Az RMDSZ-szervezet alapító nyilatkozatát harminckilenc személy írta alá. Ezt követte az ideiglenes vezető testület kijelölése, amelynek tagjai a suceavai, falticeni-i, Vatra Dornei-i, Gura Homorului-i és Campulung Moldovenesc-i kezdeményező csoportok képviselői. A jelenlévők dr. Hapenciuc Adriana Klárát, a suceavai kezdeményező csoport vezetőjét bízták meg a további lépések lebonyolításával, valamint az RMDSZ- szel való kapcsolatok kiépítésével. /RMDSZ-szervezet Suceaván. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./"

"Elindult útjára A Hét új folyama. Az első szám vezércikke "a hagyomány és időszerűség, a folytonosság és a megújulás" ígéretét hangsúlyozta. Nagy Pál egykori munkatársként megjegyezte, az eddigi három lapszám hasábjain nemigen érzékelhető sem a hagyomány, sem a folytonosság jelenléte. Egy rövid közlemény szerzője szerint "a helyzet úgy áll, hogy a posztnemzeti kultúrák, a transznacionális világ egyben a nemzetállami kultúra fenntartásához szükséges térszerkezet összeomlását is magával hozta". A média szerepéről szólva ugyanitt ilyenképpen vélekedik e cikkecske írója: "A Transindex például nem pusztán egy egyszerű portalsite, hanem megítélésem szerint a romániai magyarok kulturális identitásának egyik legfontosabb lehetősége, a kibontakozás eddig nem sejtett útja". És a Transindex szoros összefüggésben van "a Transzközép ironikus posztmodern gegjével". Nagy Pál aggasztónak látja, hogy a mohó "újraértelmezés" hevében mindinkább háttérbe szorul a kultúra nemzeti jellege, s eluralkodóban a divatfogantatású "transznacionális" zagyvaság. Az uniós csatlakozás után is változatlanul megmaradnak, tovább fejlődnek a nagy múltú nemzeti kultúrák, a sok évszázados szellemi hagyományok. /Nagy Pál: Notesz. Harmadik nekifutás. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./"

"A több mint hatvan marosvásárhelyi értelmi fogyatékos gyerek, fiatal és az őket körülvevő szülők egyesülete nov. 9-én nyílt napot szervezett a Deus Providebit Tanulmányi Házban. A Marosvásárhelyen 14 éve működő Hit és Fény Közösség a nyílt napok alkalmával felhívja magára a figyelmet, mert feltevődik a kérdés: a családon kívül a nevelésükből, oktatásukból vállal-e valamit a társadalom, teremtenek-e számukra esélyegyenlőséget vagy sem. Simó Ágnes, a romániai magyar Hit és Fény nyugati régiójának felelőse köszöntője után maguk a sérültek léptek fel. Szavaltak, énekeltek, népi táncot jártak, festményeiket, agyagszobraikat állították ki. A csoport egyik tagja, Csernátoni Gyöngyike Életem regénye című könyvében a fogyatékossággal járó nehézségeket, de mindenekfölött az ezek leküzdéséhez szükséges hit és szeretet hatalmát írta le. /(mezey): "Azt várom, hogy szeressetek!". = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./"

"Hadadon ismét kitaláltak valamit az elhúzódó templommentési munkálatok, a pusztuló házak, parlagon maradt földek látványa kilátástalanságának enyhítésére: megünnepelték a "középső harang" négyszázadik születésnapját. Az ünnepség a templom helyét ideiglenesen betöltő régi iskolaépület termében tartott istentisztelettel kezdődött. Mészáros Árpád helybeli református lelkész ismertette az ünnepelt harang rövid történetét, melyet 1603-ban Kassán öntöttek. Délután a Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesület diákszínjátszó csoportja, a Teletinik szórakoztatták a hadadiakat. /Báthory Éva: Vasárnap Hadadon: A harang születésnapja volt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 11./"

"A moldvai magyarok sajátos szerkezetű, középkorias etnikai azonosságtudattal rendelkeztek. Ennek az identitástudatnak lényeges eleme volt, hogy a csángók, román nyelvű szomszédaiktól eltérően, magyarul beszéltek, hogy ortodox közösségek gyűrűjében a római katolikus egyházhoz tartoztak. A moldvai csángók történeti emlékezete gyökeresen eltér a Kárpát-medencében élő magyarság történeti tudatától. Magyar nyelvű írásbeliség hiányában elsősorban a szóbeli folklór közvetítette nemzedékről nemzedékre a közös magyar múlttal kapcsolatos ismereteket. A moldvai csángók napjainkig megőrizték a középkor jelesebb magyar királyaival (pl. Szent Istvánnal, Szent Lászlóval és Mátyással) kapcsolatos tudást (mondákat, balladákat, dalokat stb.). Figyelemre méltó, hogy hatalmas mennyiségű magyar nyelvű népköltészetükben elsősorban olyan földrajzi nevek fordulnak elő (pl. Tisza, Duna), melyek a magyar nyelvterület központi részéhez kötődnek. A román nacionalista, asszimilációs propagandának a csángókra vonatkozó feladatait egy Szamosújváron megjelenő román újság cikke fogalmazta meg 1880-ban: "Moldva két legnagyobb és legszebb megyéjében, elsősorban Bákóban és Románban a földműves lakosság, mely a legtöbb helyen kis birtokokkal rendelkező szabad parasztság, csak magyarul beszél." "Ez a helyzet a mi vezetőink megbocsáthatatlan bűnének számít, akik sohasem foglalkoztak ezeknek elrománosításával, és így Moldva szívében egy olyan kétszázezer lelket számláló népesség van, mely tőlünk idegen nyelvében és vallásában." Az asszimilációs gyakorlat, az intoleráns magyarellenes propaganda elérte célját. Az 1930-as hivatalos népszámlálás idején a 109 953 moldvai római katolikus közül már csak 23 886-an (21,7 százalék) merték vállalni magyarságukat. A csángókat sújtó asszimilációs törekvések 1965, tehát Nicolae Ceausescu hatalomra jutása után erősödtek meg és teljesedtek ki, amikor a diktátor elhatározta a moldvai csángóság gyors asszimilálását. Azzal ijesztgették a mélyen vallásos híveket, hogy "a magyar az ördög nyelve", tehát aki azt használja, pokolra jut. A román politikai rendőrség emberei az 1980-as években házkutatásokkal zaklatták és folyamatosan büntették a magánszférába visszaszorult magyar nyelvű vallási élet vezetőit. Az 1992-ben végzett "demokratikus" népszámlálás során Moldvában összesen 239 938 katolikust számoltak össze. Közülük már csak 1800-an (0,7 százalék) vallották magukat magyarnak. Ebben az országrészben a római katolikusok száma 1930-1992 között 109 953-ról 239 938-ra gyarapodott, pedig a csángó közösségekben is nagy volt az elvándorlók száma. A román nyelvű közkultúrának a térfoglalása hosszabb távon elősegíti a csángók betagolódását a román kultúrába és közösségbe. A 20. század elejéig a csángó faluközösségekben a magyar volt a kommunikáció nyelve, s annak elsajátításában és továbbadásában a családnak volt döntő szerepe. A gyermekek a második világháború végéig a román nyelvet elsősorban az iskolákban tanulták meg, de - különösen az asszonyok körében - a 20. század közepéig elég általános volt az egynyelvűség. A férfiak nagy többsége szülőfaluján kívül, a kötelező sorkatonaság idején vagy később, már felnőtt fejjel, munkahelyén sajátította el a román nyelvet. A második világháborút követően megszűnt a csángó falvak addigi viszonylagos elzártsága, s egyre inkább erősödött a kétnyelvűség. A fiatalok nem tudják pontosan és árnyaltan kifejezni a posztmodern élettel kapcsolatos problémáikat elődeik archaikus magyar nyelvjárásával. Az északi tömbökhöz tartozó falvakban találhatók olyan személyek, akik bár román anyanyelvűek, magyarként határozzák meg önmagukat, míg a Tázló menti Pusztinában például a családban és a faluban is csak magyarul beszélők egy része már román nemzetiségűnek tartja magát. Azok, akik önmagukat még magyarnak nevezik, rendszerint arra hivatkoznak, hogy ők magyarul beszélnek. Pár faluban szórványosan még az is előfordul, hogy elsősorban az öregebbek székelynek tartják önmagukat. Az Erdélyben tanult csángó értelmiségiek szorgalmazására olyan érdekvédelmi szervezetet alakítottak, mely céljául tűzte ki a magyar nyelvű oktatás és liturgia bevezetését. Mindez rövid távon fékezheti a moldvai csángók nyelvi, kulturális és etnikai asszimilációját, de hosszú távon mégis a szülőföldjükön ható etnokulturális folyamatok határozzák meg döntően közösségeik azonosságtudatát. /Pozsony Ferenc: A moldvai csángók identitásáról (I.). = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 4., (II.) = nov. 11./"

"Vekov Károly képviselő román nyelven megjelentetett monográfiáját / Károly Vekov, Locul de adeverire din Alba Iulia, Cluj-Napoca, 2003./ a román történetírás legelső olyan terméke, amely a középkori latin írásbeliség legfontosabb kérdését monografikusan tárgyalja. Könyvének magyar nyelvű címe "A gyulafehérvári hiteleshely (XII-XVI. század)". A hiteleshely a mai közjegyzőségnek felelne meg. A káptalanok, konventek hitelesítették, átmásolták, királyi vagy egyéb rendeletre kiadták a szükséges oklevelet. Erdélyben a legfontosabb hiteleshelyek a kolozsmonostori konvent, a gyulafehérvári, aradi és csanádi káptalanok. Működésük általában a XIII-XVI. századra esik. Magyar nyelvű irodalmuk bőséges. Legelőször (1855) Jernei János foglalkozott velük, majd a múlt században Eckhardt Ferenc, Juhász Kálmán, Beke Antal, Mezey László tanulmányozta általános jelleggel a kérdést. Pár évvel ezelőtt Jakó Zsigmond adta ki két hatalmas kötetben a kolozsmonostori konvent okleveleit. Az aradi káptalan fennmaradt okleveleinek lajstromát 1961-ben Juhász Kálmán jelentette meg a Gyulai Füzetekben. A hiteleshely a latin nyelvű magyar írásbeliség része, érthető, hogy román nyelven mindössze Francisc Pall és Kis András jelentetett meg a kérdésről egy-egy rövid lélegzetű tanulmányt. Vekov Károly 1971-ben fejezte be egyetemi tanulmányait Kolozsvárt román nyelven, de rendszeresen látogatta a magyar nyelvű kurzusokat is. Tanulmányainak befejezése után a bukaresti N. Iorga Intézet Demény Lajos vezette kérészéletű kisebbségi részlegének volt a munkatársa. Kutatási témája kezdettől fogva az erdélyi latin nyelvű írásbeliség volt, s ezen belül is a gyulafehérvári káptalan története. Ebből is doktorált, s most megjelent könyve valójában doktori tézisének kiteljesedett változata. Művének rendkívüli értékét nemcsak a gyulafehérvári káptalan története és ismert okleveleinek lajstroma képezi, hanem az a bevezető rész, melynek tárgyalta a korai latin írásbeliség és a hiteleshelyek kialakulásának feltételeit és fejlődését. Ezt követi a káptalan története, az oklevelek jegyzéke, végül a gyulafehérvári káptalan szerepe az egyetemes erdélyi műveltség fejlődésében. /Kovách Géza: Hézagpótló történelmi monográfia. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./"

"A Tudomány Világfórumára világhírű kutatóintézetek vezetői és a tudomány iránti elkötelezett politikusok gyűltek össze 63 országból a hétvégén Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián. - A tudósok és a politikusok egyaránt felelősek az emberiség jövőjéért, és ezt a felelősséget nem oszthatják meg, illetve nem ruházhatják át egymásra - mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök a tudományos világfórum nov. 8-i megnyitóján. A tudományos és a politikai világnak egyenlően kell osztoznia ezen a felelősségen. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke azt hangsúlyozta: ebben az évszázadban a tudomány fogja formálni a világot, jobban, mint eddig bármikor. Ugyanakkor a nem megfelelően alkalmazott tudomány negatív következményekkel járhat. Három volt magyar miniszterelnök is felszólalt a fórumon. Orbán Viktor azt hangoztatta, a politika felelőssége, hogy megadjon minden segítséget a tudománynak, a kultúrának, valamint a közösségeknek és társadalmaknak ahhoz, hogy lelassítsák, majd megállítsák a globális üzleti világ terjeszkedését. Orbán szerint utópia, hogy létrejöhet a gazdaságilag és kulturálisan egységes globális szabadpiac a világon. Boross Péter szerint a tudománynak felelősséget kell vállalnia a társadalom jövőjéért. Horn Gyula úgy véli: a XX. század legnagyobb európai vívmánya, hogy megszülettek a közös európai értékek, a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok rendszere. A nyitónap főelőadóját, Lámfalussy Sándort, a belga Leuven katolikus egyetemének professzorát az euró egyik atyjának nevezik. Az Európai Monetáris Intézet elnöke, a világ egyik legjelentősebb pénzügyi szaktekintélye úgy vélekedett, hogy az európai gazdaság lassulásának fő oka a legyengült növekedési kapacitás, ami részben a munkaerő alacsony kihasználtságának (a kevesebb munkaidőnek), másrészt a termelékenység stagnálásának köszönhető. /Palugyai István, Népszabadság: Tudományos csúcstalálkozó Budapesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 11./"

"Gyurcsány Ferenc magyar gyermek-, ifjúsági és sportminiszter legutóbbi erdélyi látogatásán kijelentette: "Az erdélyi magyarságpolitika nem épülhet a jutalmazás és a büntetés, a kegy és a hála elvére". Ugyanakkor Gyurcsány bejelentette az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a magyar minisztérium képviselőiből álló vegyes bizottság megalakulását. A miniszter szerint e vegyes bizottság "az év végéig tesz javaslatot a következő évi támogatási rendszer módjáról, feltételeiről és ütemezéséről". A kedvezménytörvényből fakadó idei oktatási-nevelési támogatás folyósítását már nem a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségére bízzák, hanem az RMDSZ-tisztségviselők által létrehozott Iskola Alapítványra. Vajon köze lenne annak is, hogy az RMPSZ szovátai központjának vezetője - a támogatások folyósításának lebonyolítója - tisztséget vállalt az RMDSZ-politikával elégedetlen polgári mozgalomban? Az idei esztendőre még ki sem írták a pályázatot az oktatási-nevelési támogatásra, miközben arról folyik a vita, hogy ki ossza el. /Sarány István: Mit és hogyan? = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 12./"

"Pert indít a rágalmazási perek abszolút bajnoka, C. V. Tudor szenátor, mert úgy véli, szekusmúltjának leleplezésével az elnökválasztásokon való részvételtől akarják megfosztani. Nov. 10-én a szenátusban bejelentette, hogy perbe fogja Ion Iliescu elnököt, Ioan Talpes elnöki tanácsadót, Radu Timoftét, az Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatóját, Ioan Marin tábornokot, Gheorghe Onisorut, a szekusdossziék feltárásával foglalkozó bizottság elnökét, Virgil Magureanut, az SRI exigazgatóját. Mindegyiküktől ötmilliárd lej kárpótlást követel. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./"

"A rendszerváltás óta az ortodoxok létszámát folyamatosan 87-90 százalékra becsülik. Körömszakadtáig ragaszkodnak e számhoz, s nem akarják észrevenni, hogy tizenhárom év alatt az országban hány száz neoprotestáns templom, imaház épült. Amelyek, tetszik vagy sem, több millió embert csábítottak el az ortodox vallástól. Az amerikaiak által kiadott legújabb országjelentés szerint viszont Romániában az ortodox egyház a rendszerváltás óta 17 százalékot veszített tagjai közül, s ma csupán 70 százaléknyi román vallja magát a nemzeti valláshoz tartozónak. Vajon mit szól ehhez az ortodox pátriárka? /Irházi János: Számháború. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./"

"A romák társadalmi felzárkóztatása és integrációja volt a témája a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tavaly megnyílt Cigánymissziós Központja nemrégi konferenciáján. A cigányság problémáival foglalkozó eszmecserén lelkészek, cigányszervezetek, pedagógusok, politikusok, szociális munkások vettek részt. A váradi romák közül volt, aki arról panaszkodott, hogy az iskolában a gyermekeit kiközösítik, nem engedik egy padban ülni nem roma gyermekekkel. Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere elmondta, az önkormányzat még mindig keveset tesz a cigányságért, de arra is figyelmeztetett, hogy a befogadás kétirányú, épp ezért a romáknak is sokat kell tenniük, hogy megváltozzék a róluk kialakult kép. A nagyváradi Cigánymissziós Központban napközi működik és szociális konyha, a kisdiákoknak segítenek a tanulásban. Az egész egyházkerület területén szeretnék beindítani a cigánymissziót, mondotta a központot vezető Nagy Barna József. /(Balla Tünde): Cigánymisszióról Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./"

"Nov. 10-én Kolozsváron, a Bretter Kör találkozóján Varga Melinda költő mutatkozott be. A vitaindítót László Noémi tartotta. Elhangzott az is. Hogy Varga Melinda verseiben talán túl sok a homályos fordulat, érthetetlen szókapcsolat - éppen, mert a szövegek mondandójához az olvasónak kevés köze van. Az est végkicsengése az volt, hogy Varga Melinda ígéretes tehetség. A gyergyószentmiklósi költőnő, jelenleg bölcsészhallgató bevallása szerint pillanatnyi hangulatokat, impressziókat önt szavakba, képekbe. /F. I.: "Mivel eszik a női lírát?". = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./"

"Ígéretéhez híven elkészítette a Nagyszalontán álló Arany János- és a Sinka István-ház felújítási tervét Makovecz Imre világhírű Kossuth-díjas építőművész. A tervek szerint lebontják az Arany János szülőháza helyén álló rogyadozó ingatlant, helyébe pedig egyetlen építmény kerül, amely ötvözi majd a telken egykor állt három ház leírások alapján rekonstruált jellegzetességeit. Nagy-György József, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke elmondta, a 160 négyzetméteres ingatlanban művelődési központot akarnak működtetni, amely kiállításoknak, előadásoknak, író-olvasó találkozóknak adna otthont, az udvarra pedig egy Arany-mellszobrot akarnak állítani. A felújítási munkálatok költségeit egymilliárd lejre becsülik, melynek nagy részét pályázattal kívánják megszerezni. Sinka István költő szülőházát nem bontják le, hanem restaurálják, és Sinka-emlékszobát rendeznek be benne. A Sinka-kultusz ápolása mellett más szerepet is szánnak az ingatlannak: a költő nevét viselő kézműves kör is ott tevékenykedik majd, és helyet kap benne egy kétszemélyes diákszállás is. Az udvarra Sinka-mellszobor kerül. A ház mintegy 500 millió lejes felújítási költségeit adományokból akarja fedezni az RMDSZ, szalontai vállalkozók máris felajánlottak 50 milliót erre a célra. /Pengő Zoltán: Megújul az Arany-porta és a Sinka-ház. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./"

"Még három esztendeje sincs annak, hogy a helybeli Teleházból kinőtt Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Egyesület a legtalpraesettebb helybeli iskolásokból megalakította saját színjátszó csoportját: ők lettek a Teletinik. A huszonkét, tizennégy-tizenhat év közötti fiatal azóta már a környék szinte minden településén fellépett. Idén szeptembertől pedig már utánpótlásuk is biztosítva van: újabb csoport is alakult. Tóga Judit és Jáger Enikő, a csoport szervezői egyszerre rendezők és pedagógusok. Az Illyés Közalapítvány különböző technikai felszerelésekkel támogatta őket, a Communitas Alapítvány Tiniturné című zenés, táncos szórakoztató műsoruk utazási költségeihez járult hozzá. /B. É.: Teletinik: Minden meghívást örömmel fogadunk! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 12./"

"Az erdélyi magyarság fogyatékosan ismeri azoknak a településeknek a magyar nevét, amelyeken utaztában autója, vonata áthalad - írja Utak és nevek című, az erdélyi településnevek eredetét, történetét bemutató legújabb kötetében Murádin László. A román hatalom 1918 óta mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyarság nyelvismerete ne lehessen tökéletes. Több mint fél évszázada nem jelent meg olyan kiadvány, amely hathatósan megkönnyíthette volna a román-magyar helységnév-azonosítást. S ha 1990 után napvilágot is látott néhány ilyen tematikájú munka, a kínálat továbbra sem kielégítő. Murádin könyve a települések nevének eredetét világítja meg. Az egyes települések lakosságának nemzetiségi összetételét is megadja.. /Németh Júlia: Erdélyi településnevek nyomában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./"

"Hátszeg térsége gazdag történelmi hagyatékkal büszkélkedhet. Ezen a vidéken kezdte meg nov. 9-én a magyar vonatkozású történelmi emlékhelyek felkutatását a Nyugati Jelen dévai fiókszerkesztőségében székelő helytörténeti kör. A terepszemle Zeykfalván kezdődött, ahol a XIII. századból származó, előbb katolikus, majd református, jelenleg ortodox templom kertjében régi magyar sírkövekre bukkantak. Hasonló volt a helyzet Nagypestény templomkertjében is, ahol XIX. századi sírok voltak. Nagypestény középkori temploma református maradt a mai napig, bár csak egyetlen magyarul beszélő híve van. Nagypestényen a Mara család által visszaszerzett kúria birtokán beindult a gazdálkodás. A munkát székelyek végzik. A szakszerű burgonya-, illetve almatermesztésből befolyó jövedelem pedig idővel a történelmi jelentőségű épület felújítását is lehetővé teszi. Alsófarkadinon a Nopcsák uradalmi háza siralmas állapotban van, az épület a Román Tudományos Akadémia tulajdonát képezi. A rendszerváltás után a környékbeliek szinte minden elmozdíthatót elvittek, csoda, hogy a kúria egyáltalán áll. Szívszorító a látvány Szacsalon. Nopcsa László egykori székhelye valódi kastély. Kockaalakú bástyájával egyedi stílusú a XVII. századi építmény. Innen is elvittek mindent, pedig a hátrányos helyzetű gyermekek kisegítő iskolája csupán nemrég költözött ki a még mindig fennhatósága alá tartozó kastélyból. Malomvíztől nem messze, a Retyezát magaslatain található Kolc vára, a Kendeffyek egykori erődje igazi sasfészek, amit csupán kelet felől lehet megközelíteni. A szemközti hegyen lévő XIV. századi, a Kendeffyék idejében még katolikus templomot már ortodox szertartás szerint használják. A másik Kendeffy-kastélylyal, az őraljaboldogfalvival kegyesebb volt a sors. A szocializmus idején is vendéglátóipari egység üzemelt benne, s a helyzet nem változott a mai napig. Ebből kifolyólag a XVIII. századi épületet többször tatarozták, felújították, még a bejárat fölött lévő latin nyelvű szöveg is jól olvasható. /Történelmi barangolás Hátszeg vidékén. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./"

"Nov. 11-én a képviselőház és a szenátus költségvetés, pénz- és bankügyi szakbizottságainak együttes ülésén befejeződött a 2004. évi költségvetési törvénytervezet vitája. Az RMDSZ parlamenti frakciója komplex tárgyalások sorozatát kezdeményezte a költségvetési törvénytervezet vitája kapcsán és több úton igyekezett érvényesíteni a magyarlakta megyékből összesített igénycsomagot. A pénzügyminisztériummal folytatott előzetes tárgyalások eredményeként már a kormány által előterjesztett törvénytervezetben fellelhetők az RMDSZ javaslatai, különösen a helyi önkormányzatok megfelelő finanszírozásával, az egyes beruházási programokkal, valamint a közoktatási intézmények épületeinek építésével, javításával kapcsolatban. Az egyeztetések eredményeként egyes erdélyi megyék (Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár, Szilágy) kormányhatározat útján jutnak majd többletösszegekhez, helyi vagy regionális programok finanszírozására. Winkler Gyula képviselő az RMDSZ képviselőinek közel 50 módosító indítványát terjesztette elő. Az elfogadott módosítások közel 50 milliárd lej többletfinanszírozást jelentenek a magyarlakta megyék részére. Említésre méltóak az egészségügyi minisztérium költségvetésében kieszközölt módosítások, amelyek például a kézdivásárhelyi szülészetnek 5 milliárd, a marosvásárhelyi megyei kórháznak pedig 5,87 milliárd lej többletfinanszírozást jelentenek. Ugyanakkor a mezőgazdasági minisztérium költségvetésében megjelennek a Kovászna és Maros megyei hidrotechnikai beruházások, melyek finanszírozása 15 milliárd lejjel emelkedik. Ugyancsak az RMDSZ javaslatainak érvényesítése által a magyar egyházak az államilag finanszírozott világi személyzet számát 100 hellyel növelték. Jelentős növekedésben sikerült részesíteni a kisebbségi szervezetek működésére előirányzott állami támogatás összegét, valamint az interetnikai programok finanszírozására elkülönített költségvetési keretet. Nov. 12-én a képviselőház és a szenátus költségvetés, pénz- és bankügyi szakbizottságainak együttes ülésén sor került a 2004. évi társadalombiztosítási költségvetési (TBK) törvénytervezet vitájára és elfogadására. Az RMDSZ többnyire pontosító jellegű módosító indítványait Böndi Gyöngyike és Kerekes Károly képviselők terjesztették elő. /Befejeződött a 2004. évi költségvetési törvénytervezet bizottsági vitája. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./"

"Magyarország uniós csatlakozása következményeiről és a kormány határon túli magyarokkal kapcsolatos politikájáról kérdezték egyebek közt Kovács László szocialista pártelnököt, külügyminisztert az MSZP honlapján folytatott nov. 11-i online interjú részvevői. "Tényleg vannak vészmadarak, akik csak a várható problémákról beszélnek, és úgy állítják be, hogy nagyon sok lesz a csatlakozás vesztese" - mondta Kovács a www.mszp.hu fórumán. A mindenkori magyar kormányok alkotmányos kötelessége a határon túli magyarok támogatása, segíteni őket a boldogulásban a szülőföldjükön, valamint jogaik érvényesítésében. A kettős állampolgárság ügyében "egy felelős kormánynak körültekintően kell eljárnia". A kormány szakértői tárgyalásokat kezdett a vajdasági magyarok pártjaival, hogy tisztázza, mit kérnek. Figyelembe kell venni az EU és az Európa Tanács, a nemzetközi jog előírásait - tette hozzá, de: "Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a magyar költségvetés teherbíró képességét sem. Elfogadhatatlan az, ha magyarországi ellenzéki politikusok ebből felelőtlen módon belpolitikai kampányt csinálnak, és az is, ha a magyar állampolgárság megadását valaki nem kéri, hanem egyenesen követeli." A magyar kormánytól azok követelhetnek, akik Magyarországon élnek, itt adóztak vagy adóznak, akiknek munkája, tevékenysége hozzájárult Magyarország teljesítményéhez. Mások csak kérhetnek! - mutatott rá Kovács László. /A kettős állampolgárságról. Kik követelhetik a magyar kormánytól? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./"