"Nov. 19-én Temesváron, a Libris Könyvesboltban dr. Albert Ferenc egyetemi tanár bemutatta Bodó Barna politológus, egyetemi tanár Talpalatnyi régiónk /Komp-Press (Korunk Baráti Társasága) Kiadó, Kolozsvár/ című új könyvét. /Jantó-Petneházy István: Talpalatnyi régiónk. = Heti Új Szó (Temesvár), nov. 21./ A szerkesztő által Politológiai esszék alcímmel ellátott munka azoknak szól, akiket foglalkoztat a szórvány (szórványosítás) kérdése, a "bánsági szellemiség", a tolerancia, identitás, régió és regionalizmus, etnikum kérdése. /P. L. Zs.: Bemutatták Bodó Barna új kötetét. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21/ "

"Tettlegességig fajuló vita robbant ki nov. 18-án a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektori irodájában Tánczos Vilmos, az intézmény rektor-helyettese és Xántus Gábor, az idén alapított fotó, filmművészet és média szak egyik vezetője között. Az incidens Szilágyi Pál rektor jelenlétében zajló szakmai megbeszélésen történt. Xántus Gábor elmondta, hogy az egyetem média szaka új felszerelésének elhelyezéséről tárgyaltak. Ebben nem sikerült egyetérteniük, Tánczos Vilmos ezért nekiment. Az EMTE 114 ezer euró értékű fotó- és filmstúdió felszerelést vásárolt Magyarországról. A konfliktus valós oka, hogy Pethő Ágnes, Tánczos Vilmos felesége az elméleti képzés irányába fejlesztené a szakot, addig Xántus a filmes-televíziós gyakorlati oktatásra fektetné a hangsúlyt. Szilágyi Pál rektor kezdetben cáfolta, hogy tettlegességig fajult volna a megbeszélés, utólag kijelentette: az esetet a kuratórium vizsgálja meg. /-or-: Tettlegességig fajuló konfliktus. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./ Tánczos Vilmos Kató Béla kuratóriumi elnökhöz eljuttatott levelében tagadta, hogy tettlegességre, vagy pedig verbális agresszióra került volna sor közte és Xantus között. Tánczos szerint Xantus - annak hallatára, hogy a rektor-helyettes független kolozsvári és budapesti szakemberekkel is konzultált a médialabor kapcsán - "felugrott a székről, majd az asztalom sarkához állva, az előttem álló papírnyalábot felragadva, megvető gesztussal folyamatosan csapkodni kezdett, egészen közel az arcomhoz, miközben hangosan azt kiabálta, hogy velem soha többé nem áll szóba, és végül a papírköteget megvetően felém lökte. Az előkészített érveim belémfojtása és a sértő gesztus miatt magam is indulatba jöttem, felugrottam, azzal a szándékkal, hogy Xantus Gábort saját irodámból, sőt az egész épületből kikergessem. Ekkor a jelen lévő Szilágy Pál rektor úr elém állt, Xantus kolléga ijedtében kiugrott az ajtón, én pedig utána szaladtam, és az emeleti üléstermen átvágva a titkárságig követtem, ahová ő előlem bemenekült. Az incidens során sem testi, sem pedig szóbeli inzultus nem történt, egyikünk részéről sem" - áll a Katónak címzett levélben. Szilágyi Pál a Krónika kérdésére elismerte, hogy az irodában szóbeli konfliktus alakult ki a két fél között, de több ízben is kijelentette: irodáján belül nem történt tettlegesség, szerinte az ügy rendkívüli mértékben "fel van fújva". A rektor úgy nyilatkozott: nem hallott senkitől semmit a testi bántalmazásról. Xantus kifejtette, megvárja a szenátus és az alapítói közgyűlés döntését. Mint mondta, számára teljesen elfogadhatatlan, hogy Tánczos és Szilágyi tagadják a testi bántalmazás tényét, és fontolóra veszi, hogy távozni fog a Sapientiáról. A filmes szakember egyelőre nem tartja meg előadásait az Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. /Lepedus Péter: Akadémiai tettlegesség? = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./"

"Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke összeegyeztethetetlennek tartja a nevével fémjelzett autonómia-tervezetet a szakértők által kidolgozott tervezettel. A Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt által bemutatott, valamint Bakk Miklós politológus szakértő által ismertetett csomag azáltal újszerű, hogy a Székelyföld autonómiáját az Európai Unió által is szorgalmazott regionalizmus keretébe próbálja beilleszteni. Az általuk felvázolt aszimmetrikus regionalizmus azt jelentené, hogy a székelyföldi régió a kulturális, nyelvi sajátosságai folytán többlethatásköröket kapna a többi romániai régióhoz képest. Egyenrangú lenne benne a magyar és a román nyelv, a régió közgyűlésében pedig a népszámlálási adatok alapján különítenék el a román és a magyar közösséget megillető helyeket. Csapó I. József értékelése szerint az aszimmetrikus regionalizmus csomagja ellentmond az Európa Tanács 2003/1334-es autonómiahatározatának. Csapó ennek ellenére megjegyezte, ha az SZNT állandó bizottsága úgy határoz, hogy elemzi a tervet, és egyes elemeit beépíti a SZNT munkadokumentumába, akkor tartja magát ehhez. /Gazda Árpád: Ütköznek az autonómiatervek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./"

"A Pro Európa Liga emberjogi irodájának vezetője, Haller István, a sajtó nyilvánossága előtt ismertetett néhány, az emberi jogokat súlyosan sértő esetet Maros megyéből. Ezekből kiderül, hogy az ügyészség, a bíróság, vagy akár a helyhatóságok nemegyszer visszaélnek a hatalmukkal, és sokan kerülnek miattuk hátrányos helyzetbe. A legsúlyosabb eset, amikor egy alig 20 éves kiskatona hanyagság és nem megfelelő gyógykezelés miatt meghalt. N. F. A. sorkatona volt Nagyszebenben. Két egymást követő napon jelentkezett az egység orvosánál fejfájás, láz, szédülés, hányinger-panaszokkal. Az orvos Paracetamolt, Algocalmint, Trecidet írt fel, majd kiképzésre küldte. A következő napon a kiképzésen elájult, majd a kórházban meghalt - mondta el Haller István. A fiú anyjának semmiféle magyarázatot nem adtak a halál okával kapcsolatosan. Az anya panaszt tett a brassói katonai ügyészségen, továbbra sem méltatták válaszra. A Pro Európa Liga két ízben küldött levelet a brassói ügyészséghez, amelyre 2001 novemberében válaszoltak: "a kérés ellenére, a Szeben Megyei Törvényszéki Orvostani Intézet (SBTOI) nem tette meg a szükséges ténymegállapításokat". 2002 januárjában a brassói katonai ügyészség (BKÜ) "megállapította, hogy a kezelés megfelelő volt, és semmi sem igazolja, hogy egy másfajta kezeléssel az elhalálozás elkerülhető lett volna". Utólag, 2002 júniusában, a BKÜ újabb levelet küldött az anyának, kijelentve, hogy "a nyomozás során" kiderült, hogy a halált a "Waterhouse-Friderichsen kór" okozta. Ez a nem kezelt agyhártyagyulladás nyomán léphet fel. Utólag az is kiderült, hogy a fent említett kórt rögtön a halál beállta után diagnosztizálták, ennek ellenére másfél éven át félrevezették az anyát. A katonai egység orvosa ellen gondatlanságból elkövetett emberölés, a törvényszéki orvostani intézet ellen hivatali visszaélés, a brassói főügyész ellen hivatali visszaélés, és hamisítás miatt beadott bűnügyi panaszokat a katonai ügyészségek visszautasították azzal, hogy a vádak megalapozatlanok. Az ügy jelenleg a Bukaresti Katonai Fellebbviteli Bíróságra került. Bár a panaszt október elején tették, választ még nem kaptak. Másik ügy: H. G.-t 1991-ben 12 év börtönre ítélték gyilkosság vádjával. 9 évet letöltött, és ártatlansága tudatában tanúvallomásokat kért az ügy tisztázása érdekében. E tanúvallomásoknak megfelelően, nem H. G. követte el a gyilkosságot, hanem az első tanú, akit hozzá közelálló személyek támogattak. H. G. a Maros Megyei Törvényszékhez fordult az ügyével. A tanúk meghallgatása nélkül utasították vissza a kérését, ugyanezt tette a megyei fellebbviteli bíróság is. További eset: Gy. V.-nak saját háza volt Marosvásárhelyen. A kommunista rezsim idején lebontották és a család máshol kapott egy lakrészt. 1991-ben lakáscserét igényelt. Hivatalosan is lakhatatlannak minősítette lakrészét, mégsem sikerült más lakáshoz jutniuk. Bár rendesen fizetik a közköltséget, nincs fűtés, meleg víz, sokszor az ivóvizet is elveszik a szomszédok adóssága miatt. Most megszüntették az áramszolgáltatást is. Gy. V. beperelte a lakáshivatalt és Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalát, normális lakáskörülményeket követelve. Első fokon pert nyert, másodfokon azonban megváltoztatta a kérést, és más lakrészt igényelt. Mivel a lakástörvényben nincs ilyen előírás, Gy. V. elveszítette a pert. Egy újabb per során az igazságszolgáltató szervek, tévesen, arra hivatkoztak, hogy az ügyet már egyszer tárgyalták. Ezért a panaszos az Európai Emberjogi Bírósághoz fordult. További eset: L. A. megnyert egy tulajdonba való visszahelyezési pert Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalával szemben. Bár az ítélet végleges, a polgármesteri hivatal nem hajlandó végrehajtani, mert, úgymond, nincs olyan beltelek, amit a panaszosnak adhatnának. Végül a segesvári Gota Alexandru esete, aki egyike a S.O.S. Segesvár kezdeményezőinek. Még a kampány idején megpróbálták megfélemlíteni, s ez nem ért véget máig sem. Dorin Danesan, Segesvár polgármestere rágalmazó cikket tett közzé a helyi lapban, amelyben mind szakmai, mind emberi méltóságában sértette. Haller István szerint az eset újabb bizonyítéka a hatóságoknak a civil társadalom visszaszorítására irányuló szándékainak. /Maros megyében súlyosan megsértik az emberi jogokat! = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./"

"A Bihar megyei RMDSZ vendégeként Nagyváradon járt Glatz Ferenc akadémikus fogalmazta meg, hogy Erdély az erdélyieké. Előzőleg Glatz Ferencet a Babes-Bolyai Tudományegyetemen díszdoktorrá avatták. A nemzetiségi kérdés a jövő Európájának nagy kérdése lesz, vallja Glatz Ferenc. Az identitás kialakításához egy komoly Európa-történet is szükséges, ennek megírására vállalkozott Glatz Ferenc történész. Véleménye szerint a romániai magyar egyetem kérdését is meg kell vizsgálni. "Erdély az erdélyieké" - mondotta. "Az erdélyiek fölnőttek, hogy meghatározzák sajátosan erdélyi érdekeiket, a magyarság érdekei igencsak közösek az erdélyi románokéval, amit be kell látnia előbb-utóbb a román értelmiségnek is. Tragédia, hogy Budapestről kettéosztják az erdélyi magyar értelmiséget. Itt kell feltalálniuk magukat az erdélyieknek." Erkölcstelenség véleménye szerint ebből pártpoltikát fabrikálni. /Balla Tünde: Erdély az erdélyieké. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./"

"A nemrégiben megalakult sepsiszentgyörgyi AMA Multikulturális Egyesület a könyvekre, az olvasás fontosságára kívánja felhívni a társadalom figyelmét. A szervezet kétnyelvű plakátjain iskolákban és közintézményekben könyvgyűjtésre szólított fel. A szervezők az adományt a Kovászna Megyei Könyvtárhoz juttatják el. Az AMA Multikulturális Egyesületet négy sepsiszentgyörgyi művészetkedvelő hozta létre: Madalin Guruianu, a sepsiszentgyörgyi Andrei Muresanu színtársulat egykori munkatársa, Daniel Santa és Kudelász Nóbel rádiós műsorvezetők, valamint Ionescu Katalin, az Andrei Muresanu társulat egykori irodalmi előadója. Az AMA ugyanakkor fontosnak tartja etnikai hovatartozástól függetlenül támogatni a fiatalokat a társadalomba való beilleszkedésben és az interetnikai kapcsolatok megváltoztatását remélik. /Demeter Virág-Katalin: Élet a diszkón túl. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./"

"Nov. 20-án kezdődött Budapesten az első Román-Magyar Pszichiátriai Konferencia. A rendezvény célja, hogy előmozdítsa a két szomszédos ország pszichológusainak, pszichiátereinek szakmai együttműködését. Az egyik szervező dr. Kerekes Medárd Ferenc pszichiáter-addiktológus, a Román-Magyar Pszichiátriai és Addiktológiai Baráti Társaság megalapítója. /P. M.: Román és magyar pszichológusok találkoznak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./"

"László Csaba 1985-ben a brassói Transilvania Egyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát, az erdélyi magyar néptánccal egyetemista korában kezdett ismerkedni. A 80-as évektől számos néptánc- és népzenegyűjtést végzett. Alapító tagja volt a Sepsiszentgyörgyön 1983-ban megalakult Stúdió, majd az 1990-ben ugyanott létrejött Háromszék Táncegyüttesnek. 1987-ben Székelykeresztúron megalakította a Pipacsok Néptáncegyüttest, melynek azóta is vezetője és koreográfusa. Néptáncfeldolgozásai ennek az együttesnek a műsorában kerültek színpadra. Kezdeményezője és főszervezője a Székelyföldi Tánctábornak. Az 1998-ban megalakult Udvarhely Táncműhely hivatásos táncegyüttes művészeti vezetője lett. Itt készült fontosabb műsorai: Táncos idők, Tragédia, Együttélésben, Katonák, Százlábú kaland és Székely sorsképek. Ez utóbbit a Háromszék Táncegyüttessel közösen mutatták be. Három évvel ezelőtt - bizonyos okok miatt - a Csalóka zenekarral és néhány táncossal együtt ő is felmondott. Azóta legtöbbet a Pipacsok Néptáncegyüttessel foglalkozott. A felnőtt csoport mellett létrehozott egy 45-50 tagú fiatal tánccsoportot, amely annyira fejlődött, hogy az Örökség című előadásban a nagyokkal együtt szerepelt. Az elmúlt években a Kis Pipacsokkal már háromszor voltak Olaszországban, de felléptek Hollandiában, Németországban és többször Magyarországon is. Ebben az évben indították el a Nemzetközi Néptánc Udvarhelyszéken elnevezésű rendezvényt. László Csaba 2003. február eleje óta a Nagyváradon alakult hivatásos táncegyüttesnél dolgozik. Nagyváradon az Állami Filharmónia keretében megalakult hivatásos táncegyüttes első táncjátéka a november elején bemutatott A só útja című kétrészes táncjáték volt, koreográfusa és rendezője pedig László Csaba. Büszke arra, hogy ez a harmadik hivatásos táncegyüttes, melynek születésénél bábáskodott. A só útja című táncjáték sikeréhez még hozzájárult a Csalóka zenekar, az Udvarhely Néptáncműhely két táncosa, valamint Zsidó Ferenc prózaíró. László Csaba emellett továbbra is rendszeresen foglalkozik a Pipacsokkal. /László Miklós: László Csaba a harmadik hivatásos együttes születésénél bábáskodott. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 21./"

"Nov. 20-án megszavazták a képviselők és a szenátorok a jövő esztendei állami költségvetést, nagyvonalúan eltekintve az ellenzék kifogásaitól. A költségvetési hiányt 3 százalékosra tervezték, 5,5%-os gazdasági növekedéssel, 9%-os inflációval számolva, az export 8,2%-os gyarapodást jegyezne, az import pedig 8%-ost. A költségek egyharmadát a szociális kiadások jelentik (a bruttó hazai termék 10,8%-a). Jelentős mértékben nő a helyi költségvetéseknek szánt pénzmennyiség is, elérve a 23 400 milliárd lejt. Megemelték a tanügy, az egészségügy és a kultúra 2004-es költségvetéseit. A szakértők szerint a jövő esztendei költségvetés kiegyensúlyozottabbnak ígérkezik, mint az idei. A személyi jövedelemadó tekintetében újdonság lesz az adózandó adószintek számának 5-ről 3-ra való csökkentése. A gyógyszerekre és a szállodákra alkalmazott hozzáadott értékilleték 19%-ról 9%-ra csökken. Növekedni fog a fogyasztói adó, ami az üzemanyagok, a dohányáruk és a szeszes italok kiskereskedelmi árait fogja gerjeszteni, az energiahordozókét és az energiákét, az előbbi pedig az importárukét is. /Hecser Zoltán: Megszavazás után a költségvetés. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./"

"A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem chartája biztosítja az egyetem tagozatainak autonómiáját - hangsúlyozta nov. 21-én Andrei Marga. A BBTE rektora a magyar és a román tagozat képviselőivel tárgyalt. A magyar tagozattal való egyeztetés Néda Árpád rektor-helyettes kezdeményezésére történt. Leszögezte, a román-magyar-német vegyes bizottság bármikor összeülhet, és megvitathatja a három tagozat valamelyikén felmerülő esetleges problémákat.Sajtóközleményében a BBTE titkársága közölte: az oktatási minisztériumtól nem érkezett egyetlen olyan írásos rendelkezés az egyetemhez, amely a BBTE tizennégy karának szerkezeti átalakítására vonatkozna. A magyar oktatók kérésére tartott tanácskozáson a rektor elismételte a magyar karok létrehozása ellen korábban már felsorakoztatott érveit. Marga kiemelte: 1993 óta egyetlen, etnikai diszkriminációra vonatkozó panasz sem érkezett az egyetem vezetőségéhez. Marga hangsúlyozta: az egyetem szenátusa a magyar oktatók minden kérésére megkereste és megtalálta a megfelelő megoldást; legutóbbi, novemberi ülésén a testület újabb szakokon tett lehetővé magyar nyelvű magiszteri és doktori képzést. A román oktatók a tagozat szept. 2-i nyilatkozatát tartják mérvadónak a magyar karok ügyében. Az akkori közlemény szerint a román tanárok "az európai szellemmel ellentétesnek tartják az egyetem karainak etnikai kritériumok szerinti átszervezését". A nyilatkozat ellen a magyar tanárok tiltakoztak, Kása Zoltán rektor-helyettes egyenesen uszításnak minősítette az etnikai feszültségekre való utalást. /Salamon Márton László: Meddő egyeztetések. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./"

"Az Új Kelet /Gyergyószentmiklós/ nov. 13-i számában a Gyergyószentmiklósi Erdészeti Hivatal munkaközössége aláírásával nyilatkozat jelent meg, amely elmarasztalta dr. Garda Dezső parlamenti képviselőt "jelentgetései" miatt, melyek, "gátolják" a térség fejlődését, s több milliárd lejjel károsították meg a kis- és középvállalkozásokat. A háttérben a november eleji bizottsági kivizsgálások állnak, melyek számos törvénytelenségre vetettek fényt. Az esetről dr. Garda Dezső kifejtette: Rendhagyónak számít az Új Keletben megjelent nyilatkozat. Eddig még nem fordult elő, hogy egy parlamenti képviselőt azért vádoljanak, mert teljesíti kötelességét. Dr. Garda Dezső a korrupciót kivizsgáló bizottság tagja, ezért támadják. A képviselő hangsúlyozta, hogy a hatalmas erdőirtások a Gyergyói-medencében ökológiai katasztrófával fenyegetnek, megváltozhat a vízhozam, éghajlat, környezet, így a térség alkalmatlanná válhat az otthon megtartására. 1997 óta próbálja visszafogni a törvénytelen erdőirtásokat. Akkoriban Hargita és Kovászna megyékből regáti vállalkozók hordták szinte számlatömbök nélkül a fát. Maga az erdészet létrehozott egy céget, az S.C. Compos Exim Rt-t, amelyben bekapcsolódtak a gyergyóalfalvi, remetei, szárhegyi és csomafalvi közbirtoksosságok vezetői. Céljuk az volt, hogy kiszorítsák a helyi vállalkozókat a fakitermelés piacáról, monopolhelyzetet teremtsenek. Ezt bizonyítják a pénzügyőrség és környezetvédelmi gárda által kivizsgált árverések. Az erdőirtás egyik legkézenfekvőbb példája a szárhegyi alsó erdő, ahol a védősávot annyira meggyérítették, hogy elég volt egy közepes erősségű légvonat a széldöntéshez. Az alsó erdőben csak tisztító vágásokat lett volna szabad végrehajtani. A kitermelés viszont jóval meghaladta a vágási lehetőségeket: az erdészeti felügyelőség jelentése szerint 10 000 köbméter fát loptak el. Mindez súlyosan érinti Gyergyószárhegy lakosságát. /Gál Éva Emese: A lopás megszüntetése teszi lehetővé térségünk reális fejlődését. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./"

"Levélben fordult a csángók egyházi anyanyelvhasználatának kérdésében II. János Pál pápához az RMDSZ elnöke. Markó Béla a Szentszék figyelmébe ajánlotta legutóbbi vatikáni látogatása óta a csángók nemzetközi és hazai megítélésében bekövetkezett kedvező fejleményeket, az Európa Tanács 1521/2001 számú ajánlását, amely külön említi a csángók egyházi anyanyelvhasználatra való jogát, illetve azt, hogy a magyar nyelv oktatásának hét faluban való bevezetésével a román állam elismerte a csángómagyarok anyanyelvhasználati jogát világi szinten. A pápai kihallgatáson, amelyen részt vett Jacques Santer, az Európai Bizottság volt elnöke is, Szatmári Tibor, az RMDSZ elnökének külügyi tanácsosa adta át a Szentatyának Markó Béla levelét. Szatmári külön a Szentatya figyelmébe ajánlotta a pusztinai Szent István Király Egyesület levelét, a pusztinaiak által e célból összegyűjtött 200 aláírását, illetve a Moldvai Csángómagyar Szövetség eddigi levelezését a iasi-i püspökséggel, amely egyértelműen elutasítja a párbeszédet. Markó Béla levelét, illetve a csángómagyarok egyházi anyanyelvhasználatáért készített dokumentáció egyik példányát Stephen Biller, az európai keresztény-konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt képviselője adta át Jean-Louis Tauran bíborosnak, a Vatikánban az államközi kapcsolatok ügyosztálya felelős vezetőjének. Szatmári Tibor kifejtette, hogy a csángómagyarok arra vonatkozó kérelmét, hogy a római katolikus szertartás ott, ahol igény van rá, magyar nyelven is folyhasson, a pápai nuncius és a Vatikán pedig válasz nélkül hagyta, jóllehet a jelek szerint foglalkoznak a kérdéssel. Ezért vállalta fel az RMDSZ az ügyet, és az Európai Néppárt közvetítette találkozó, remélhetően felgyorsítja a Vatikán csángókkal kapcsolatos kedvező álláspontjának kialakítását. /Balló Áron: A csángók egyházi anyanyelvhasználatáért. Interjú Szatmári Tiborral, az RMDSZ külügyi tanácsosával. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./"

"Nov. 19-én, Erzsébet napon került sor Erzsébetbányán a helyi RMDSZ-es önkormányzati képviselők és az RMDSZ-elnök tevékenységi beszámolójára. Vaum Kálmán, RMDSZ-elnök elmondta: hosszas harc után beindulhatott Erzsébetbányán is a magyar nyelvű óvoda és fakultatív elemi nyelvoktatás. Kb. 110 I-VIII. osztályos korú diáknak adatik meg újból a lehetőség, hogy anyanyelven tanulhasson. Több évtizede csak államnyelven tanultak Erzsébetbányán a magyar gyermekek, lassan kialakult egy sajátságos nyelvkeverék, erősen román nyelvi dominanciával átitatott erzsébetbányai tájszólás. Több, mint 20 szülő aláírásával, a helyi intézmény egyes vezetőinek kemény ellenállása ellenére, beindulhatott a magyar nyelvű. Sajnálatos, hogy 11 szülő, megunva az indulás körüli huzavonát, román óvodába íratta (át) gyermekét. /(Farkas E. Zoltán): Erzsébetbányán beindult a magyar óvoda. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./"

"Nov. 21-én kezdődött a negyedik alkalommal megrendezett Székelyföldi Civil Fórum, a Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete és a Human Reform Alapítvány szervezésében.A hazai civil szervezetek lehetőségei és anyagi forrásai jóval szerényebbek, mint a környező országokban, mivel törvénykezési hiányosságok, gazdasági nehézségek is nehezítik munkájukat, hangzott el a fórumon. A fórumot ezúttal Homoródfürdőn tartották. Elekes Zoltán, a Gyulafehérvári Egyházmegyei Caritas csíkszeredai ügyvezető igazgatója előadásában a bizalom témakörét elemezte, rámutatva, hogy az általános bizalomhiány a civil szervezetek munkáját is nehezíti. Telegdi Balázs, a Sapientia - EMTE szociológusa a társadalmi tőke kapcsán kiemelte, hogy az ide tartozó emberközi kapcsolatok leépülése egyúttal a társadalom leépülését is jelenti. Potozky László, a csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány igazgatója a közép-kelet-európai civil szervezetek fenntarthatóságának módjait vázolta. Herczeg Ágnes tájépítész a tájban élő közösségekről szólva az alcsíki településeken elvégzett fürdőfelújításokat mutatta be, mint az ember és környezet hasznát szolgáló közösségi munkát. /Kovács Attila: IV. Székelyföldi Civil Fórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./"

"Magyardécse templomában kétszer végeztek eddig kisebb felújítási munkálatokat: az 1911. évi bővítéskor, illetve az ötvenes években végzett újrameszeléskor. Az átfogó felújítási munkálatok befejeződtek, Pap Géza erdélyi református püspök és Gudor Lajos esperes jelenlétében nov. 23-án lesz a hálaadó istentiszteletet. Fekete János helyi lelkész elmondta, felavatják az egyházi orvosi rendelőt is, amely svájci segítséggel született meg. /Magyardécse. Templomfelújítás, rendelőavatás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./"

"Nov. 21-22-én immár negyedik alkalommal rendezi meg a BBTE Római Katolikus Teológiai Kara a Teológiai Napokat. A konferencián Gánóczy Sándor, a würzburgi egyetem dogmatika-tanára tartott előadást Szentség és szentségi gyakorlat a zsinat távlatában címmel. Ezt követően a professzor vázolta az általa folytatott Kálvin-kutatásokat. Gánóczy Sándor - katolikus létére - az egyik legelismertebb Kálvin-szakértő, az enciklopédikus igényű Lexikon für Theologie und Kirche Calvin-szócikkének szerzője. A szentségek a 21. század küszöbén című konferencia következő előadója, Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora a keresztény ősegyház egyik legeredetibb gondolkodójának, Origenésznek az írásaira alapozva vette szemügyre a lelkiismeret és az őrangyal szerepét a keresztség szentségében. Holló László, a BBTE Római Katolikus Teológiai Fakultásának erkölcsteológiára szakosodott adjunktusa Gyón(j)unk-e még a 21. században? címmel vont mérleget a kiengesztelődés szentségének nyugat- és kelet-európai gyakorlatai között. A második napon elsőként Jitianu Liviu kolozsvári tanársegéd és doktorandus (Freiburg) tart előadást A szentségek a dialógus és relacionalitás függvényében címmel. Az ugyancsak kolozsvári Zamfir Korinna adjunktus Az eukarisztia az ökumenikus párbeszédben című előadásában a katolikus-protestáns párbeszéd eredményeit vette szemügyre. Az utolsó előadást a brassói születésű Máthé Róbert tartja a szentségek közösségi vonzatáról. Máthé teológiai tanulmányokat folytat a németországi Freiburgban (teológiai, pszichológiai és menedzsment-irányzatok a caritas-munkában). /Jakabffy Tamás: Római katolikus Teológiai Napok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./"

"Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Kaffer István professzor és Korzenszky Richárd tihanyi perjel vehette át az idei Fraknói Vilmos-díjat nov. 20-án. A 2000-ben alapított díjat évente azoknak adományozza a magyar kulturális miniszter, akik munkássága kiemelkedő a teológia, filozófia vagy az egyháztörténelem területén, illetve akik tevékenységükkel előmozdították a magyar vallási élet megújulását és a teológia oktatásának fejlődését. Az elismerést minden évben Fraknói Vilmos halálának évfordulóján, november 20-án adják át, a díj két magyar és egy magyar nemzetiségű, határon túl élő személynek adományozható. Jakubinyi György a hittudományok terén elért katolikus eredményekért, valamint az egyház és a világ közötti kapcsolatok ápolásáért, fejlesztéséért vehette át az elismerést. /Fraknói Vilmos-díjakat. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./"

"A régiókutatás elméletének és módszerének kérdésköréről szóló kétnapos konferenciát szervez az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Kolozsváron. A nov. 21-én kezdődött rendezvény a Magyar Tudomány Napjához kötődik. Egyed Ákos, az EME elnöke elmondta: az erdélyi magyar tudományos társaság elnöksége elhatározta, hogy ezentúl a szervezet alapítónapja körül minden évben megszervezi a most második alkalommal megrendezett konferenciát. A tavalyi rendezvényhez viszonyítva változást jelent, hogy a konferenciát ezúttal kétnaposra tervezték. A tudományos ülésszak fővédnöke Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.A konferencián átadták az MTA által alapított Arany János-díjat is, amelyet a határon túli magyar kutatóknak ítélnek oda. Idén tudományos munkásságáért dr. Uray Zoltán kolozsvári biológust, rákkutatót tüntették ki az elismeréssel. Berényi Dénes, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke a tudomány európai vonatkozású távlatait vázolta. Egyed Ákos Erdély történeti régióinak kutatásáról, Horváth Gyula, az MTA-Regionális Kutatások Központjának főigazgatója a magyarországi regionális tudományról értekezett. Benedek József, a Babes-Bolyai Tudományegyetem docense a regionális kutatási paradigmákról és régiósításról, Kolumbán Gábor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa a régiókutatás módszeréről, Selinger Sándor, a Gábor Dénes Főiskola Erdélyi Konzultációs Központ igazgatója a térinformatikáról mint a régiófejlesztés nélkülözhetetlen eszközéről, Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke a népi kultúra táji tagoltságának kutatásáról Erdélyben és Moldovában, Balla Árpád főorvos az 1970-2002 közötti Hargita megye népmozgalmi adatairól, Csávossy György pedig az erdélyi borok tájiságáról értekezett. /Borbély Tamás: A Magyar Tudomány Napja Erdélyben. Konferencia a régiókutatás időszerűségéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./ "

"Nov. 24-én Marosvásárhelyen, a Bernády György Művelődési Központban az RMDSZ elnöke, Markó Béla vezetésével tanácskozás zajlott le a magyar állami támogatással létrehozandó erdélyi magyar televízióval kapcsolatban. Markó kifogásolta, hogy a születő erdélyi magyar televíziónak már megvannak az ellendrukkerei. A Magyar Nemzet című jobboldali újságban és Székelyföldön egyesek azt sugallják: ne költsön erre a magyar állam, van elég televízióadás, hanem inkább a Sapientia Egyetemre, vagy más célra fordítsák az erre szánt összeget. Markó károsnak és irreálisnak tartja az erdélyi televízió és a Duna TV szembeállítását. Hangsúlyozta: nem valami helyett, ellen, születik az új televízió. Medgyessy Péter miniszterelnök jelezte: több száz millió forintot biztosít ennek létrehozására a magyar kormány, de így is a pénz csak arra lesz elég, hogy egy kis létszámú központi szerkesztőség jöjjön létre, amely a hírműsorokat készítené, és a már meglevő vidéki stúdiók kínálatából mozaikszerű adás állna össze. Az erdélyi televízió alapítványi tévéként működne, mellette egy kereskedelmi társaság is létezne, a műsorszórás pedig digitálisan, műholdon keresztül történne. A magyarországi támogatás 2004-ben indulna be - tartalékalapból, és 2005-ben már külön költségvetési tétel lesz az erdélyi magyar televízió támogatása. Gálfalvi Zsolt, a Román Televízió Igazgatótanácsának tagja kérdéseinkre szerint az eddigi hazai magyar tévéműsorok megmaradnak, sőt bővülni fognak, szeretnék elérni, hogy Kolozsvár minden nap, ugyanabban az idősávban sugározzon magyar adást, ugyanakkor a megszerzett frekvenciákon egész napos adás készülhetne Kolozsváron és Marosvásárhelyen, és azok 100 kilométeres távolságra jutnak majd el - egyelőre, de később lehetőség van arra, hogy átjátszó relék is épüljenek. Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács alelnöke rámutatott, jelentős előrelépés a marosvásárhelyi és kolozsvári frekvenciák kiutalása, mert ezzel a romániai televíziózásban megvalósult a regionalizmus. Csép Sándor, a MÚRE elnöke ünnepnek nevezte a napot, amikor elkezdődött az önálló erdélyi magyar televízió tervezése. Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság és a kolozsvári Szabadság munkatársa az erdélyi szellemi autonómia felé tett jelentős lépésnek tekinti az önálló televízió létrehozását. Egyesek szerint Kárpátia Televíziónak fogják nevezni az önálló erdélyi magyar televíziót. /(Máthé Éva): Tanácskozás az önálló erdélyi magyar televízióról. Kárpátia vagy Bartók Televízió? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./ A szakemberek szerint a tévének kereskedelmi jellegű adónak kell lennie. A Romániában működő tévésműhelyek vezetőit felkérték, nyújtsanak be javaslatokat az RMDSZ-hez a tévé működésével kapcsolatban. - Eljött az ideje annak, hogy a média területén is létrehozzuk saját intézményeinket. A magyar televízió - akárcsak az erdélyi autópálya - igazi előrelépés a magyar közösség autonómiája felé - mutatott rá az RMDSZ elnöke. Nehézséget jelent a romániai magyar televíziós szakemberhiány, ami főként a technikai személyzet területén mutatkozik meg, jelezte Bardócz Sándor, a kolozsvári területi tévéstúdió magyar adásának főszerkesztője. /Borbély Tamás: Nem veszélyezteti a magyar adásokat az új tévéadó. Szakmai megbeszélést tartottak az erdélyi magyar televízióról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./"

"Nov. 22-én Érmindszenten tizennegyedik alkalommal rendezték meg a hagyományos Ady-zarándoklatot. Nyilvános vita alakult ki a szervezéssel kapcsolatosan az EMKE alelnöke, Muzsnay Árpád főszervező és Tőkés László püspök között. A nézeteltérés oka az volt, hogy az EMKE és az RMDSZ tasnádi szervezete által szervezett hagyományos zarándoklat mellett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület saját programokat hirdetett meg erre a napra, amelyekben viszont a szervezők nem kívántak partnerek lenni. Az RMDSZ megyei vezetői és - Pécsi Ferencet kivéve - parlamenti képviselői nélkül zajlott le az idei Ady-zarándoklat. Az érmindszenti református templomban Gellért Gyula hirdetett igét. Tőkés Lászlópüspök mondott üdvözlő beszédet, majd átadta a gyülekezetnek a művelődéstörténeti ritkaságnak számító Váradi Bibliának tavaly, a magyar kormány támogatásával újranyomott példányát. A templomban dr. Indig Ottó előadásával folytatódott az ünnepség. Az emlékünnepségen Muzsnay Árpád főszervező, az EMKE alelnöke sajnálatosnak nevezte azt, hogy míg a zarándoklat az elmúlt években a Kárpát-medencei magyarság egyik rangos kulturális eseményévé vált, addig egyesek most ki akarják sajátítani az ünnepséget, azzal, hogy "rászerveznek" az eredeti elképzelésre. Ady szellemi hagyatékát nem sajátíthatja ki sem felekezet, sem politikai irányzat - jelentette ki Muzsnay, majd köszöntötte a főbb meghívottakat: Szentpéteri Istvánt, a magyar kolozsvári főkonzulátus konzulját, Schönberger Jenő szatmári megyés püspököt, illetve a szatmárnémeti baptista gyülekezet és zsidó hitközség vezetőit, Vékás Zoltánt és Décsei Miklóst. Tőkés László visszautasította azt az állítást, hogy az egyházkerület rászervezett volna a rendezvényre, majd felolvasta az RMDSZ Szatmár megyei szervezete állandó bizottsága nyilatkozatát és Muzsnay Árpád egy levelének részletét: nem értenek egyet azzal, hogy Matolcsy György volt magyarországi miniszter a szobor előtt tartson előadást. Tőkés László emlékeztetett: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület pályázatot nyert a Széchenyi-terv keretében az Ady Művelődési és Gyógyfürdőközpont megvalósítására, de az RMDSZ elvette a 320 millió forintos támogatást az egyházkerülettől. A tavalyi alapkőletétel momentumát is felidézte - amelyen az RMDSZ-tisztségviselők nem vettek részt. Muzsnay Árpád elmondta: az, hogy a püspök kifejthette véleményét azt bizonyítja, nem állja meg a helyét az a kijelentés, hogy a szervezők nem engednek szóhoz jutni bizonyos személyeket. Ezután folytatódott a műsor. George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Igazgatóság vezetője Ady költészetéről beszélt, majd Schönberger Jenő püspök következett. Végül a Királyhágómelléki Református Egyházkerület folytatta meghirdetett rendezvényét a tervezett Művelődési és Gyógyfürdőközpont alapkövénél felállított emlékjelnél. /Fodor István: Ady-zarándoklat - 2003: Vitába szállt egymással a szervezés kapcsán Muzsnay és Tőkés. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./ A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében felavatták az emlékjelet, melyet az egyházkerület igazgatótanácsa az Ady Művelődési és Gyógyfürdőközpont tervezett helyén állított. Amíg nem tisztázódik a helyzet, az egyházkerület kezdeményezésére létrehozzák a Partiumi Írótábort, jelentették be. A tábor számára már megrendeltek több mint 10 faházikót Székelyföldről, hogy Ady szülőfaluja a mai magyar irodalom egyik partiumi központjává váljon. A nagyméretű pannón magyar és román nyelven az alábbi szöveg áll: "Ezen a helyen épül meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, az érmindszenti és gencsi társegyházközségek és az Érkávás községi önkormányzat kezdeményezésére az anyaország támogatásával az Ady Zarándokhely és Partiumi Írótábor, költőóriásunk emlékének ápolására, szülőföldjének felemelkedésére. Bár az építkezés megkezdését politikai rosszakarat megakadályozta, Ady Endre szelleme és mai hódolóinak akarata végülis győzni fog. Érmindszent, 2003. november 22."Aláírásgyűjtést kezdeményezett az egyházkerület, amelyben a csatlakozók azt kérik: az eredeti tervek szerint valósuljon meg az Ady-központ, azaz kerüljön vissza a kezdeményezőhöz a pályázati pénz. A zarándoklat napján az ívet több, mint 700 személy írta alá. /Fodor István: Emlékjel a meg nem valósult Ady-központ helyén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./Tőkés László püspök nov. 21-ei sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy elkészült a perirat, vagyis az érmindszenti Ady-zarándokhely ügye jogi útra terelhető, de még nem érett meg a "helyzet" a perindításra. Továbbra is folytatni akarják politikai háttér lobbytevékenységüket azért, hogy az Ady-központ a bölcsőhelyen felépüljön. Az ügy előzménye, hogy az egyházkerület a korábbi magyar kormányhoz nyújtott be pályázatot a központ létrehozásáért, ami a püspök szerint pozitív elbírálást nyert, de a támogatási szerződést nem velük kötötte meg az új kabinet, mert a Mecénás Alapítvány Nagyváradon építendő Ady-központjának tervét találták kivitelezhetőnek. Méltányos megoldást várnának a magyar kormánytól, az érmindszentiek érdekében nincs joguk lemondani egy szerzett jogról, közölte Tőkés László a sajtótájékoztatón. A Gencsen nemrég összegyűlt 500 aláírást pedig a magyar kormányhoz fogják eljuttatni. /(Balla Tünde): Elkészült a perirat az Ady- zarándokhely ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./"

"A nagykárolyi kórházhoz tartozó övezetben a magyar anyanyelvűek élnek többségben, ennek ellenére az utóbbi hónapokban a nagykárolyi kórházba helyezett hat orvos közül csak egy tud magyarul, és további 14-et várnak. Tavaly Nagykárolyban 12 667-en (54,46 százalék) vallották magukat magyarnak, és 9675-en (41,6 százalék) románnak. A környező falvak közül például Mezőfény 1883 lakosából 1816 (96,4 százalék) magyar anyanyelvű, Csanálos községben a számlálóbiztosok összesen 1520 lelket írtak össze, közülük 1036 (68 százalék) magyar, 340 (22,53 százalék) sváb, de a svábok nagy része is magyarul beszél jobban. Kálmándon, Kaplonyban, Mezőpetriben, Csomaközön, Gencsen, Berében nagyjából hasonló a helyzet, és Mezőteremen, Szaniszlón, Kis- és Nagymajtényban, Domahidán, Piskolton stb. is sok magyar anyanyelvű személy él. Kórházba leginkább idős személyek kerülnek, akik ezen a környéken igen rosszul beszélnek románul. Most az ápolónő a tolmács szerepét is betölti. Bekő Tamás, Nagykároly polgármestere minderről kifejtette: a Szatmár Megyei Egészségügyi Igazgatóság, illetve a helyi kórház vezetői ilyesmiről nem konzultálnak a tanács tagjaival. Az orvosok kihelyezéséről ő csak utólag értesült. /Boros Ernő: Ápolónők - tolmácsszerepben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./"

"Nov. 22-én kiosztották a Gábor Dénes Főiskola erdélyi végzőseinek oklevelét Kolozsváron A magyarországi székhelyű tanintézet hét erdélyi távoktatási helyszínének eredményeit értékelve Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke hangsúlyozta, bár a Gábor Dénes Főiskola által nyújtott informatikai képzés lehetővé teszi a végzősök számára, hogy a világon bárhol elhelyezkedjenek a szakmájukban, a fiatal erdélyi magyar informatikusoknak itthon kellene érvényesíteniük tudásukat, hiszen ez "előbb vagy utóbb megtérül". "A Gábor Dénes Főiskola nagyon nehéz körülmények között, ellenséges hangulatban kezdett működni Erdélyben. Az RMDSZ akkor csak az állami magyar egyetem ügyét támogatta, a magyar magánegyetem tabutéma volt" - fogalmazott Boros János kolozsvári alpolgármester. Zárda Sarolta, a főiskolát működtető Gábor Dénes Alapítvány kuratóriumi elnöke beszédében kifejtette, Selinger Sándornak, a főiskola romániai vezetőjének érdeme, hogy a román oktatási minisztérium főiskolai oklevélként és mindössze nyolc különbözeti vizsgával egyetemi oklevélként ismeri el a Gábor Dénes végzőseinek diplomáját. Az ünnepségen kiosztották a főiskola kolozsvári, nagyváradi, szatmárnémeti, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi, csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi végzőseinek oklevelét. /Salamon Márton László: Tabutémából eredményes tanintézet. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./"

"Érdekes dokumentumra bukkant nemrég Szatmárnémeti múltjával kapcsolatban Balogh Géza történelemtanár, a Kölcsey Főgimnázium aligazgatója, a város históriájának jeles kutatója. Az iskola egyik kincse a tanári szoba falán lévő számos festmény. Isteni csodának köszönhető, hogy e képek túlélték a kommunizmust, miként a katolikus püspökség elfalazott kápolnája, ahol olyan nemzeti és irodalomtörténeti emléket sikerült megőrizni, mint az erdődi vár kápolnájából származó oltár, mely előtt Petőfi Sándor és Szendrey Júlia esküdött egymásnak örök hűséget. A tanári szobával az történt, hogy azokban a nehéz időkben tisztességes magyar pedagógusok "eldugták". Szertárt csináltak belőle, s a képek elé szekrénysorokat raktak. Balogh Géza kutatni kezdte, hogy mikor készültek a festmények. A Láncos templom egyházközség levéltárában rálelt Széles András kéziratára, amely a Szatmári tisztelt traktus címet viselte. Széles András a református gimnázium tanára s egyúttal a Láncos templom segédlelkésze volt az 1700-as évek végén. A kézirat összesen 103 községre, lényegében az egész (akkori) szatmári egyházmegyére tartalmaz igen fontos információkat a reformációt követő időkből. Néhány jelentősebb egyházközségnek, mint Szatmár, Németi, Csenger, Fehérgyarmat vagy Matolcs a reformációt megelőző történelmét is bemutatja. Egyik fő érdeme, hogy levéltári adatokra utalva külön összeállította a papok és a tanítók, illetve tanárok névsorát 1810-ig, egyes esetekben pedig 1830-ig. Külön említi a templomok és parókiák építésének évét és más adatait, felsorolva az adományokat, a kegytárgyakat, valóságos leltárát adva az egész eklézsiának. Adatokat sorolt fel községenként az elhaltakról. Az elnéptelenedett, majd végleg eltűnt falvakról, például Uráról és Zajtáról is vannak benne adatok. A labancok 300 éve égették fel Németi városát. Széles András pontos leírását adja ennek. Ezt az értékes kéziratot megjelentetik. /Sike Lajos: A szatmári kutató károsnak tartja a kuruckodást és labanckodást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./"

"Nov. 22-én Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban került sor a Tudományos Diákkörök II. Erdélyi Konferenciájára (TUDEK). Az eseményre tizenhét településről és huszonkét iskolából hetvenöt pályamunka érkezett. A versenyzők biológia; fizika, kémia, matematika és informatika; földrajz és környezetvédelem; pszichológia és neveléstudomány; történelem és társadalomtudományok; magyar és néprajz kategóriákban bizonyíthattak. A pályázók közül hat vehetett át első, kilenc második, és további hat harmadik díjat. Vekerdi László Két korszak dialógusa. Galilei című előadását hallgathatta meg a közönség. A Tudekkel egy időben zajlott a Hogyan tovább főiskolai szintű tanítóképzés? című országos kerekasztal-beszélgetés. Jelen voltak a tanintézményeknek a képviselői. A tanácskozáson több, a romániai tanítóképzés helyzetének javítására vonatkozó javaslat hangzott el, ezeket a beszélgetésen részt vevő szakemberek a Tanügyminisztérium, illetve az RMDSZ szaktestületei elé fogják terjeszteni. /Dézsi Ildikó: TUDEK és országos kerekasztal Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./"

"Nov. 22-én Marosvásárhelyen, a sportcsarnokban ünnepelte negyedik születésnapját a Krónika című kolozsvári napilap. Az ünnepségen a 17 éves brassói Musát Zsuzsa nyerte az idei Miss Krónika-Erdély Szépe címet. A jelenlévők megismerkedhettek a lap szerkesztői gárdájával, este pedig bulizhattak Fenyő Miklóssal és zenekarával. Megjelent Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselők és Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester is. A szerkesztőség munkatársainak szavazatai alapján az év tudósítója címet Gujdár Gabriella nyerte el, Az év publicistájának járó kitüntetést Ágoston Hugó kapta, míg Az év riportere címet Szucher Ervin érdemelte ki. /Szucher Ervin: Csodaszép lányok és örökzöld Fenyő. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./"

"Nov. 24-én került sor a hagyományos évi kórustalálkozóra Kovásznán, a református templomban. A Kovásznán született Török Csorja Viola, Budapesten élő muzikológus egy szép zászlóval és egy, a férfikórus eddigi történetét bemutató kétkötetes albummal ajándékozta meg a kovásznai 1-es számú református egyházközség férfikórusát, amelyet közel húsz éve Csorja Fernc nyugalmazott tanár irányít. A zászló és szalag kivitelezője Móni Aranka képzőművész, a németországi Kastl magyar gimnáziumának tanára, az ezüstözött zászlórudat és a zászlótartót Vajna Béla presbiter és Demes József készítette. A zászlóavatás után következett a kórustalálkozó. /Bodor János: Kórustalálkozó és zászlóavatás Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 24./"

"Márton Áron (1896-1980) római katolikus püspök nemcsak egyházának, hanem az egész erdélyi magyar közösségnek meghatározó alakja volt. A november 22-én megnyitott, a Terror Háza Múzeum és az egri Segít a Város Alapítvány támogatásával létrejött, a püspök életútját bemutató tárlat két hétig látogatható Székelyudvarhelyen. A megnyitón Szász Jenő polgármester, Kovács Sándor főesperes és Elekes Gyula, a Művelődési Ház igazgatója ismertették Márton Áron életútját, meghurcoltatását, kiemelve példaértékű helytállását. A majdani püspök 1896 augusztusában született Csíkszentdomokoson, ott végezte elemi iskoláit, gimnáziumba Csíksomlyón, Csíkszeredában, majd Gyulafehérváron járt. Az első világháborúban harctéri szolgálatot teljesített, azután földművesként dolgozott. A gyulafehérvári teológiára 1920-ban kérte felvételét, gróf Majláth Gusztáv Károly négy évvel később pappá szentelte. 1938-ban néhány hónapig a kolozsvári Szent Mihály-plébánia vezetője, később, Vorbuchner Adolf püspök halála után XI. Pius pápa Gyulafehérvár püspökévé nevezi ki. A második világháborúban Erdély kettészakadt, a püspöki székhely Romániában maradt. Miután egy ízben felszólalt az akkor Magyarországhoz tartozó kolozsvári templomban a zsidók elhurcolása ellen, a magyar hatóságok kitiltották az országból, így a háború végéig nem is látogathatta az egyházmegye Észak-Erdélyben élő híveit. Márton Áron élesen elítélte az 1948-as államosítást, amikor az egyházat minden vagyonától megfosztották, felemelte szavát a görög katolikus vallás betiltása és az ortodoxiába való bekebelezése ellen. 1949-ben végül a román titkosszolgálat emberei elrabolták. A legkegyetlenebb kínzások ellenére sem volt hajlandó megtagadni egyházát. 1951-ben életfogytiglani fogságra ítélték, de végül 1955-ben szabadon bocsátották. Határtalan népszerűsége miatt a hatalom rövidesen mégis házi őrizetben tartotta, csupán 1968-ban oldották fel a kényszerlakhelyre vonatkozó rendelkezést. A gyulafehérvári püspöki palotában halt meg. /(bb): Márton Áron emléktárlat nyílt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 24./"

"A régiókutatást választotta idén központi témául A Magyar Tudomány Napja Erdélyben című konferencia megszervezésében, nov. 22-én az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kolozsváron. Az általánosabb jellegű előadások meghallgatása után az EME öt szakosztályának ülésein hangzottak el előadások. A fórumon harminckilenc intézmény képviselői jelentek meg, Magyarországról is érkeztek előadók. Meskó Attila, a MTA főtitkárhelyettese szerint az eddig divatos fenntartható fejlődés kifejezést egyszerűen fenntarthatóságra kell módosítani, hiszen zárt rendszerről van szó, melyben a fejlődés nem csupán anyagi gyarapodást jelent. Egyed Ákos Az Erdélyi Múzeum-Egyesület és Erdély történeti régióinak kutatása, Horváth Gyula, az MTA - Regionális Kutatások Központjának pécsi főigazgatója A regionális tudomány Magyarországon címmel tartott előadást. Regionális kutatási paradigmákról Benedek József, a Babes-Bolyai Tudományegyetem docense értekezett. Pozsony Ferenc kronologikus sorrendben ismertette a népi kultúra kutatásának táji tagolódását Erdélyben és Moldvában, Balla Árpád székelyudvarhelyi gyermekgyógyász főorvos Hargita megye népmozgalmi adatait szemléltette. /Rostás-Péter Emese: A Magyar Tudomány napja Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./"

"Aradon az 1848-49-es szabadságharc hőseinek és szellemiségének "kivégzése" harmadjára is megtörtént (először a Tizenhármakat végezték ki az osztrákok, aztán az emlékükre állított Szabadság-szobrot a románok, legutóbb újra "kivégezték" a "demokratikus románok"), írta Molnos Lajos. Újabb újsághír: "Ion Iliescu elnök november 30-án érkezik Aradra, hogy - többek között - részt vegyen a Nagy Egyesülés szobrának alapkőletételén (...), részt vesz a Vasile Goldis Nyugati Egyetem múzeumának avatóünnepségén, az Állami Színházban meghallgatja a Román Akadémia professzorainak az 1918-as eseményekkel kapcsolatos előadásait, majd megtekinti az épülő új ortodox katedrálist (...), villámlátogatást tesz az Állami Aurel Vlaicu Egyetem új mikeházi épületében (...), december elsején reggel elnöki vonattal indul "a gyulafehérvári nagy ünnepségekre". /Molnos Lajos: Törmelék. - Kitépett irkalapok - 29. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./"

"Fülöp István nyugalmazott matematikatanár, a hajdani híres csombordi mezőgazdasági iskola aligazgatója életét az ifjúságnak szentelte. Csombordon több mint négy évtizeden át tanított. Nyugdíjba vonulása után adta ki a Volt egyszer egy iskola - Csombordi Emlékkönyv 1935-1995 /Corvin Kiadó, Déva, 1996/ című munkát. Idén pedig Hogyan tovább, erdélyi fiatalok? /Tinivár, Kolozsvár/ címen diákantológiát állított össze. A szerző aggodalommal figyeli a fiatalság életének egyre kilátástalanabb voltát: a munkanélküliséget, a tömeges, kényszerű kivándorlást, az alkoholba vagy a kábítószerbe menekülést, és "lámpás" szeretne lenni, világítani a sötétben.A diákantológiát nemrég a nagyenyedi Bethlen Kollégium dísztermében mutatták be. A hetvennyolc éves Fülöp István gazdag pedagógusi munkásságát Csávossy György, a barát és egy életen át munkatárs méltatta. /Józsa Miklós: Hogyan tovább, erdélyi fiatalok? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 25./"