Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2003. december 2.
"Dokumentumértékű kötet jelent meg nemrégiben Balogh Béla nyugalmazott nagybányai történész-főlevéltáros szerkesztésében: Nagybányai boszorkányperek /Balassi Kiadó, Budapest/. Balogh Béla elmondta, hogy az adatgyűjtés a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzkutató Intézetének felkérésére kezdődött: igyekeztek feltárni a természetfeletti erőkben történő hit (boszorkányság, kuruzslás) világához kapcsolódó okmányokat, Pócs Éva témavezető irányításával. Az ötkötetesre tervezett A magyarországi boszorkányság forrásai című kiadvány első kötete 1997-ben látott napvilágot. A rendkívül gazdag nagybányai anyag azonban nem fért be ebbe a keretbe, ezért a Várostörténeti források címen most indult alsorozat első kötete lett. A 17-18. századi Nagybánya jegyzőkönyveit, peres iratait kellett átnézni. Az eredeti anyag már több mint tíz éve nincs Nagybányán, így csak mikrofilm formájában hozzáférhető. Nagybányán boszorkányság vagy kuruzslás vádjával mintegy 73 személyt fogtak perbe. Az utolsó boszorkányper Nagybányán Mária Terézia uralkodásának második évtizedében. volt A vádlottaknak szerencséjük volt, jött egy körlevél (1750-es évek közepén), hogy az ilyen jellegű ítéleteket csak a császári/királyi ítélőszék jóváhagyásával lehet végrehajtani. Tulajdonképpen ekkortól szűnnek meg az égetések, de a boszorkányság vagy kuruzslás miatt perbe fogottak üldözése helyenként még a 19. század első éveiben is nyomon követhető. /Szika Levente Zoltán: Nagybánya boszorkányai. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./"
2003. december 2.
"Ungvári Barna András, Hídvég falu akkori református lelkésze 1998-ban határozta el egy sziklatömbemlékmű Földváron való felállítását. Ioan Cioaca földvári polgármester 1999 júliusában a sziklatömbnek a hajdani fogolytemető helyére való szállítását akadályozta meg, majd 2000 júliusában, amikor a mártíremlékművet mégis a helyszínre szállították és talapzatra állították, ugyancsak Cioaca ledönttette azt. Az 1944 novemberében Földvárra elhurcolt személyeket román csendőrök gyűjtötték össze, román katonák őrizték egy a lágerben. A Földváron történteket nem lehet a szovjetek nyakába varrni, be kellene ismerni, hogy mindenért, ami itt történt, az akkori román hatóságokat terheli a felelősség. 2001 augusztusában sikerült mégis emlékművet avatni Földváron. Boros Ernő 1997-2001-ben sorra járta a 20 Szatmár megyei települést, ahonnan a román csendőrök 1944 novemberében embereket indítottak a földvári lágerbe. Lejegyezte a túlélők, ezek híján a volt földvári foglyok legközelebbi hozzátartozóinak a vallomásait, visszaemlékezéseit. Ezekből közölt néhány emlékezést. A szaniszlói római katolikus templom Historia Domusából: A román hadsereg előrenyomulásával egyidejűleg román csendőrség jött a faluba. Felszólították a lakosságot, hogy aki 1940-től bármilyen formában katonai szolgálatot teljesített, katonai helyzetének tisztázása céljából jelentkezzen előbb a helybeli csendőrőrsön, majd vegyen magához három napra való élelmet, és menjen Csanálosra. A Csanálosra érkezőket ott egy csűrbe zárták, olyan - állítólag az akkori községi elöljárók által is aláírt - kísérőiratot fogalmaztak róluk, amely szerint a román csendőrök az erdőben, katonaruhában és fegyverrel a kezükben fogták el őket. Más szóval magyar partizánoknak lettek beállítva. Ezt követően többnapi fogva tartás után fegyveres kísérettel Zilahra lettek irányítva, és aki útközben megszökni nem tudott, a hírhedt Brassó melletti Földvárra vagy Focsani-ba jutott. Az 1944. szept. 12-én Moszkvában aláírt fegyverszüneti egyezményben Erdéllyel kapcsolatban az állt: "A szövetséges kormányok a bécsi döntésnek Erdélyre vonatkozó határozatát semmisnek tekintik, és egyetértenek azzal, hogy a békeszerződésben történő jóváhagyástól feltételezetten Erdély (vagy annak nagyobb része) adassék vissza Romániának." A román kormány mindenáron egész Erdélyt akarta, ezért elhatározták: nem maradnak tétlenül, a biztonság kedvéért lépéseket tesznek az ügy előmozdítása érdekében. Észak-Erdély hovatartozása az itt élő lakosság etnikai összetételén is múlhat, elhatározták, hogy sebtében, amennyire lehetséges, "javítanak" ezen az összetételen. A gyakorlati kivitelezésre a következő módszereket eszelték ki:a nem román lakosságnak a trianoni határon kívülre juttatása, illetve a már eltávozottak távolmaradásra bírása (Maniu-gárdisták garázdálkodása, németek, svábok Ukrajnába való deportálása stb.); leplezett formában történő etnikai tisztogatás.Földvár az utóbbi célt szolgálta. Ebben a Dél-Erdély területén létrehozott lágerben nem közvetlenül lelőtték, felakasztották stb., hanem olyan körülmények között tartották a foglyokat, hogy ilyen eszközök alkalmazása nélkül pusztuljanak el közülük minél többen. /Boros Ernő: "Mindennap eljött a halál". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./"
2003. december 2.
"Tengerentúli magyar közösségeket felkereső útja során Patrubány Miklós Torontóban ellátogatott a legnagyobb olvasottságú nyugati magyar lapok - az Amerikai és a Kanadai Magyarság - szerkesztőségébe. A látogatás során a Magyarok Világszövetségének elnöke a Mindszenty-emlékiratok bezúzásának körülményeiről szerzett tudomást. Torontóban a Vörösváry István alapította "kék újság" immár nemcsak Kanadában, hanem az Egyesült Államokban is megjelenik. Az MVSZ elnökét Gaál Csaba főszerkesztő és Cúth János szerkesztő fogadta. Gaál bemutatta annak a szerződésnek az eredeti példányát, amely 1974. ápr. 17-én köttetett, és amellyel Mindszenty József bíboros megbízta a Vörösváry vezette kiadót emlékiratainak magyar nyelven történő kiadásával. Magyarország egykori hercegprímásának emlékiratai leleplezik a kommunizmus borzalmait. Az utókor itt szembesülhet az Andrássy út 60. szám alatt levő épületben - a mai Terror Házában - elkövetett embertelenségekkel. Magyarország első számú egyházi vezetőjét ebben a házban kínozták: 39 napon át nem hagyták aludni, és minden éjjel meztelenre vetkőztetve háromszor botozták végig a testét. A szerződés kikötötte, hogy a magyar nyelvű kiadás nem előzheti meg a kötet világnyelveken történő kiadását. Az emlékiratok világnyelveken való kiadását egy világcég, a McMillan Kiadó vállalta. A magyar nyelvű és a világ szinte minden kultúrnyelvére lefordított könyv egyazon napon jelent meg a világ nagyvárosainak könyvesboltjaiban - 1974. nov. 4-én. Mindszenty bíboros könyve oly súlyos csapást jelentett a kommunista világra, hogy a szovjet hatalom még aznap megmozdult. Ügynökei megkeresték a McMillan Kiadót, és felszólították, hogy haladéktalanul vonja vissza a Mindszenty-könyvet. Cserébe felajánlották az összes orosz zenemű kiadási jogát. Másnap a Mindszenty-emlékiratok angol nyelvű kötete eltűnt Amerika minden könyvesboltjából. "A McMillan cég pedig még ma is kiadója az orosz zeneműveknek" - summázta tényfeltáró elbeszélését Gaál Csaba főszerkesztő. /A Mindszenty-emlékiratok bezúzása. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./"
2003. december 3.
"Elégedettséggel nyugtázták a Vajdaságban és Erdélyben Mádl Ferenc köztársasági elnök állásfoglalását a magyar állampolgárság megszerzésének leegyszerűsítése kérdésében. Csapody Miklós képviselő szerint Mádl álláspontjában az MDF a saját nézeteit ismerte fel.Miután a Mádl Ferenc által felkért szakértői testület megállapította: nem ütközik kényszerítő jogi akadályba sem a magyar alkotmány, sem a nemzetközi és az európai jog alapján a magyar állampolgárság megszerzésének leegyszerűsítése, a törvényhozásnak kell módosítania az állampolgársági törvényt ahhoz, hogy magyarországi letelepedési engedély és áttelepülés nélkül szerezhessenek magyar állampolgárságot azon személyek, akiknek felmenője magyar állampolgár volt. Az RMDSZ támogatja azt az elképzelést, hogy a határon túli magyarok könnyebben juthassanak magyar állampolgársághoz, mint ahogy azt a jelenlegi állampolgársági törvény lehetővé teszi. "Ezt a javaslatot annak idején az RMDSZ is aláírta" - emlékeztetett Markó. Az RMDSZ-elnök elmondta, léteznek már olyan felmérések, melyek a magyar állampolgárság határon túli kiterjesztésének a lehetséges hatásait vizsgálják, és ezek eredményeit hamarosan nyilvánosságra is hozza az RMDSZ. A szövetség vezetői augusztus végén jelentették be, hogy az ügyvezető elnökség irányítása alatt szakértői bizottságot hoztak létre a kettős állampolgárság lehetséges hatásainak a kivizsgálására. E bizottság azóta sem ült össze, de a mulasztásra figyelmeztető, két héttel ezelőtt közölt Krónika-interjú után Takács Csaba ügyvezető elnök a bizottság valamennyi tagját a kérdés elemzésére kérte fel. Az RMDSZ egyébként a 2000-es választási kampányban hirdetett aláírásgyűjtést a külhoni magyar állampolgárság támogatására, az aláírási íveket azonban máig sem összesítette a szövetség. Markó Béla korábban a Krónikának azt nyilatkozta, az akkor megfogalmazott igényt ma is érvényesnek tekinti. Az Erdélybe látogató Mádl Ferenc államfő viszont októberben a Krónikának kijelentette, a romániai magyarság képviselői nem kérték, ezért Magyarország nem foglalkozik az erdélyi magyarok kettős állampolgárságának kérdésével. Csapody elmondta, az MDF új javaslatot készül beterjeszteni az állampolgársági törvény módosítására azzal a céllal, hogy megkönnyítsék azokat a feltételeket, amelyekkel a határon túli magyarok magyar állampolgársághoz juthatnak. A legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) mérföldkőnek tekinti Mádl Ferenc nyilatkozatát. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) szintén üdvözölte a nyilatkozatot. /Gazda Árpád, Salamon Márton László: Az Országgyűlés térfelén a labda. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./"
2003. december 3.
"Nem tartották be a nov. 30-i határidőt a Szabadság-szobor helyzetét rendező megoldás kidolgozására. A Dorel Popa aradi polgármester által említett újabb, decemberi terminus Razvan Theodorescu miniszter és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke számára is ismeretlen.Razvan Theodorescu művelődési miniszter őszi aradi látogatását követően nov. 30-át jelölték meg a román és a magyar fél számára is elfogadható megoldás kidolgozására a Szabadság-szobor ügyében, a határidőt azonban nem tartották be. Razvan Theodorescu a Krónikának úgy nyilatkozott, a határidőt nem a minisztérium szabta meg, így sem annak betartása, sem újabb terminus megállapítása nem a minisztérium feladata. "Mi november 15-e körül adtuk át a PSD-nek meg az RMDSZ-nek a Szabadság-szobor helyzetének rendezésére vonatkozó javaslatainkat, a többi már a két politikai alakulat közötti egyeztetés során dől el" - közölte a miniszter. Mintegy két hónappal ezelőtt a PSD és az RMDSZ vezetősége három-három szobrászművészből álló szakbizottságot kért fel a Szabadság-szobor felállításához szükséges újabb térrendezési terv elkészítésére. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke azt nyilatkozta, a művészek még dolgoznak a tervezeten, az RMDSZ egyelőre csak a művelődési minisztérium javaslatait kapta meg. "A művészek még dolgoznak a terveken, nem zavarhatjuk őket minden félórában" - jelentette ki Takács, aki ezzel indokolta a határidő csúszását is. Hozzátette, folyamatosan tárgyalnak a kérdésről a kormánypárttal. Az RMDSZ ragaszkodik a Szabadság-szobornak a Tűzoltó téren történő elhelyezéséhez. Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke szintén úgy tudja, hogy a Szabadság-szobor sorsának rendezéséről szóló terv már elkészült, részletei azonban még nem hozhatók nyilvánosságra. /Gujdár Gabriella, Lukács János: Tovább késik a rendezési terv. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./"
2003. december 3.
"Hivatalos levelet küldött Szász Jenőnek, Székelyudvarhely polgármesterének Mádl Ferenc köztársasági elnök, aki október végi erdélyi magánlátogatásakor Székelyudvarhelyen is megfordult. Megköszönve a vendéglátást, az államfő legemlékezetesebbként azt a városházi ünnepséget jelölte meg, amelyen a Szent Istvánról elnevezett díszteremben Mádl és Szász közösen leplezte le az államalapító király mellszobrát. A sajtó rendelkezésére bocsátott levélből kiderül, Mádl örömmel látja, hogy az udvarhelyiek "vállalják a magyarság politikai útkereséséből rájuk eső részt". Mint ismeretes, az államfői látogatás után az udvarhelyi városi tanács RMDSZ-frakciója neheztelt, amiért nem kaptak testületileg meghívót az említett ünnepségre. Levelet fogalmaztak az államfőhöz, kérve őt, foglaljon állást az ügyben. Mádl az udvarhelyi polgármesternek küldött levelében nem tett említést a látogatása kapcsán felmerült "meghívós esetről", csupán jókívánságait küldte Szásznak, és azt kívánta neki, "hogy politikai bölcsességgel és erkölcsi felelősséggel találja meg mindig azt a következő lépést, amely legjobban szolgálja a határon túli magyarság közös ügyét". Az udvarhelyi tanácsosoknak a köztársasági elnök társadalompolitikai főosztályának egyik munkatársa írt válaszlevelet. A levélben többek között az áll, az elnöki hivatal nem tekintheti feladatának az udvarhelyi konfliktus megoldását. "(...) vitájukat igyekezzenek a polgármester úrral helyben tisztázni, hogy valóban semmi ne árnyékolhassa be ezt az önök megfogalmazása szerint történelmi jelentőségű látogatást" - olvasható a levélben. /Zilahi Imre: Mádl konszenzusra int. A szoboravatás körüli vitát helyben kell megoldani. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./"
2003. december 3.
"Puskás György professzor a híradóból értesült arról, hogy a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen szenátusa visszautasította a magyar tagozatról szóló javaslatot, és hogy Iliescu elnöke is egyetértett a visszautasítással, tekintettel arra, hogy az egyetem autonóm egység. Puskás György egyik megállapítással sem tud egyetérteni, több mint negyvenéves oktatói múltja alatt alkalma volt megismerni a francia, német és magyar egyetemek szervezési szabályait és autonómiáját. 1945 októberében az orvosi fakultást Kolozsvárról áthelyezték Marosvásárhelyre. Itt üres épületet találtak, majdnem teljesen hiányoztak azok az egészségügyi intézmények is, amelyek az orvosi oktatás lényegét képezték. Fejlődésük aránylag gyors volt és tíz év után az országban létező négy orvosi egyetem elismeréssel és szimpátiával követte működésüket. Rövid idő alatt korszerű laboratóriumok és kórházi osztályok létesültek. A diktatúra idején az 1970-es években kb. tíz évig megszűnt az oktatók megüresedett helyekre történő kinevezése, valamint a tudományos fokozatokat jelentő doktorátusi működés is. A rendszerváltás óta a helyzet lényegesen megváltozott. Az előbbi években hozott központi rendelkezés értelmében az oktatás kétnyelvűvé vált és csak részben magyarrá. Megváltozott a hallgatóság nemzeti összetétele és ugyanígy az oktatóké is. Politikai érdekekből a magyar nemzetiségű oktatók száma csökkent. A kisszámú magyar oktató mellett a magyar nemzetiségű hallgatók száma jelenleg 40% felett van. Az európai normáknak megfelelően természetes lenne, hogy az állam által fenntartott egyetemen magyar szekciók is létesülhessenek. /Prof. dr. Puskás György: Miért nem létesíthető magyar tagozat a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen? = Népújság (Marosvásárhely), dec. 3./"
2003. december 3.
"Nov. 28-án zajlott le Marosvásárhelyen a Maros megyei Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület közgyűlése. Az ülésen Ábrám Zoltán, az EMKE megyei elnöke ez évi tevékenységről adott számot. Egy hónappal ezelőtt kapott az egyesület a Dózsa György úti volt Hangya épület harmadik emeletén új székhelyet, ezért újra be kellett jegyeztetniük magukat, ami kilenc hónapos jogi vesszőfutást eredményezett. Sikerült fénymásolót, nyomtatót szerezniük, számítógépre még nem tellett. Nagy sikernek örvendett a Don-kanyari megemlékezés, az anyák napi ünnepi műsor, a falugondnokokkal való találkozó, a két gyermek-Gyöngykoszorú-találkozó, a nyári színpadi nótaest, ezenkívül pedig több könyvbemutatót, kézművesvásárt szerveztek. Két kiadványt jelentettek meg: a Megy a gyűrű című gyermekdalkötetet és egy, az EMKE tevékenységét ismertető könyvecskét. A 2004-es rendezvénytervezetek sorában: népzenészképzés, mezőségi szórványprogram, Gyöngykoszorú- találkozó, a Don-kanyari áldozatok megidézése, Burustyán népművészeti fesztivál, Marosvásárhelyi Napok magyar nyelvű rendezvényei, Rákóczi-túra (egyházszolgálati és népismereti tábor), Katalin-napi bál, óévbúcsúztató rendezvény szerepel az egyesület tervei között. /Nagy Botond: EMKE- közgyűlés az új székhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 3./"
2003. december 3.
"Nov. 28-30. között a nagyszebeni Evangélikus Akadémián a központi és helyi írott sajtó, illetve a kisebbségek nyelvén megjelenő írott sajtó képviselői vettek részt Többség versus kisebbség versus többség címen, a Friedrich Naumann Alapítvány és az Allegemeine Deutsche Zeitung für Rumanien által szervezett szemináriumon. Németek, ukránok, zsidók, romák, magyarok, törökök, tatárok mondtak véleményt a témáról. A magyar sajtó képviselője szerint a kisebbség, nevezetesen a magyarok megjelenítése a többségi sajtóban nem reális. Ennek oka egyrészt az, hogy a többségi sajtó képviselői többnyire nem ismerik a magyarok kultúráját, történelmét, valós törekvéseit, másrészt az érdektelenség, a szenzációhajhászás, a professzionizmus és a kommunikáció hiánya is hozzájárul a valóság elferdítéséhez. Ezekhez járul az elfogultság, az előítéletek és sztereotípiák használata. A romákról kialakított kép még rosszabb. Az esetek túlnyomó többségében negatívan jelennek meg a híradásokban, tudósításokban: ők a bűnözők, a tolvajok, gyilkosok. Ez jellemzi az Adevarul, a Jurnalul National, a National és más lapok hangnemét is. A problémák ellenére, a 90-es évek eleje óta sokat javult a helyzet. /(mózes): Többség versus kisebbség versus többség. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 3./"
2003. december 3.
"A Beszterce-Naszód megyei magyar óvónők évente háromszor önképzőkör jellegű tanácskozáson vesznek részt. Idén csak egyet tudtak megszervezni, december 2-án, tájékoztatott Mayla Júlia, az önképzőkör vezetője. A mostani bethleni megbeszélésre 35 óvónő jött el a megye minden sarkából. Beszterce-Naszód megyében többszörösen is hátrányban vannak a magyar óvodák-óvónők, hiszen itt szétszórtan tevékenykednek a pedagógusok. /Sz. Cs.: Tanácskoztak a magyar óvónők. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./"
2003. december 3.
"Nov. 27-én Koltó és Koltókatalin magyarságát népgyűlésre hívta össze a helyi RMDSZ-vezetőség. Három érdekes téma volt: az RMDSZ-választottak, illetve a gáztársulás és a kábeltévé-társaság beszámolói, végül a közbirtokosság alakulása. Téglás Lajos alpolgármester vállalta úgy a saját, mint az RMDSZ önkormányzati frakciója tevékenységének felsorolását. Phare-pénzekből sikerült majdnem minden udvarba (a házakba egyelőre csak elég kevés portán) a vezetékes ivóvizet bevinni, a közvilágítást is javították, a szemétbegyűjtést általánosították. A szemétbegyűjtés nem megy civilizáltan. A helybéliek álma Koltókatalin külön községgé válása. Az alpolgármester szerint van esély, hogy ez valóra váljék a következő választásokig, mert 15 tanácsosnak nehéz hét nagytelepülés érdekeit egyeztetni, főleg ha a két legtávolabbi helység közt 32 km a távolság. /Farkas E. Zoltán: Népgyűlés Koltón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./"
2003. december 3.
"Huszonöt tagúra bővült választmánnyal kezdheti el - újra - elnöki tevékenységét Tamás Sándor, a kézdivásárhelyi RMDSZ szervezet élén. Az elmúlt hétvégén lezajlott tisztújító közgyűlésen a háromszéki honatyát újraválaszották. Az ügyvezető elnöki teendőket Török Sándor, a város polgármestere látja el. /Kibővült választmány - új-régi elnök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./"
2003. december 4.
"Ion Iliescu elnök a múlt hét végén Aradon azt mondta, hogy a Szabadság-szobor ügyére találnak majd megoldásokat. Szerinte szóba sem jöhet az RMDSZ igénye, miszerint a Tűzoltó téren egymagában kell állnia a szoborcsoportnak, hanem egy szoborparkban van a helye, olyan szobrok között, "amelyek a románok szabadságtörekvéseit is tükrözik". Szerinte igaz, hogy a magyarok számára ez a szobor a szabadság szimbóluma, a románoknak azonban egészen mást jelent, "a magyar forradalom célkitűzéseinek a megvalósítását". Az elnök úgy gondolta, hogy "ezek a célkitűzések a magyarok egyenjogúságát hirdették a birodalom határain belül, ezek a jogok azonban "a kutyákra és a többiekre nem vonatkoztak". Ezért "a románság egy domináns nemzet agresszív megnyilvánulásának tekinti". Iliescunak az előző választások előtt "a magyar kártya" volt a fő aduja, s a választások előtt szerződést kötött a Vatra Romaneasca elnökével, és a szavazatok fejében hat államtitkári, ugyanannyi helyettes államtitkári és minisztériumi vezérigazgatói állást, illetve prefektusi és alprefektusi kinevezést ígért. Miután megkapta a szavazatokat, egyszerűen "ejtette" a Vatrát, egyetlen ígéretét sem tartotta be. /Mózes Edith: Retorikaváltás. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./"
2003. december 4.
"A magyar választók a politikummal szemben megfogalmazott elvárásai elsősorban gazdasági-szociális jellegűek. Többségük szerint az RMDSZ-SZDP együttműködési egyezménynek pozitív a hozadéka, de a két párt között létesítendő esetleges kormánykoalícióval szemben többen bizonytalanok - derül ki többek közt az erdélyi magyarság életkörülményeiről, prioritásairól, a szövetség megítéléséről készült közvélemény-kutatásból. A felmérést ezúttal is a kolozsvári Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja végezte. Az erdélyi magyarok 88,2 százaléka szavazna az RMDSZ-re, amennyiben jövő vasárnap lennének a parlamenti választások. Az RMDSZ támogatóit illetően nincs nagy eltérés a régiók között, a legkevesebb szavazat (82,4 százalék) Közép-Erdélyből, a legtöbb (90,3 százalék) a Székelyföldről érkezne. Az erdélyi magyarok legjobban az egyházban és az RMDSZ-ben bíznak (85,5, illetve 76,3 százalék). A harmadik helyen 74,3 százalékkal a magyarországi tévéadók állnak, a román tévéadók esetén ez az arány alig 51,1 százalék. Legkevesebb bizalmat a Román Hírszerző Szolgálat (17 százalék) és a politikai pártok (18,3 százalék) iránt éreznek. A 2000-es adatokhoz képest az RMDSZ iránt bizalommal fordulók száma közel 5 százalékkal csökkent, növekedett viszont a kormánypárt iránti bizalom (13,1 százalék). A romániai magyar politikusok közül a legtöbben Frunda Györggyel értenek egyet (56,9 százalék). Őt Markó Béla követi (53,5 százalék), majd Tőkés László (39,9 százalék). A megkérdezettek 87,72 százaléka vélekedik úgy, hogy az RMDSZ és a kormányzó Szociáldemokrata Párt között 2000-ben kötött megállapodás előnyös döntés volt. Egy esetleges RMDSZ-SZDP kormánykoalíció gondolatát 21,7 százalék támogatja, 53,8 százaléknak nincs véleménye erről, alig 3 százalék ellenzi. Az erdélyi magyarok 93,2 százaléka szerint fontos, hogy képviselői ott legyenek a parlamentben. A kérdésre: mely problémák foglalkoztatták a leginkább az RMDSZ-t, a megkérdezettek az anyanyelvhasználat jogának kivívását, az autonómiát, és az egyházi javak helyzetének rendezését jelölték meg. Véleményük szerint legkevesebbet a szociális kérdésekkel foglalkoztak a szövetség politikusai. Arra, hogy ki mennyit gondol a kitelepedésre, a megkérdezettek 77,7 százaléka azt válaszolta, nem fontolgatja a kivándorlást, 18 százaléka passzív, és a helyzet alakulását várja, 2,7 százaléka aktív, és a lehetőségeket keresi, 1,5 százaléka nem tudja, nem válaszol. A kitelepedés a megyei jogú városokban élő magyarok körében a legnagyobb, és a kisebbségben, szórványban élő magyarok körében a legmagasabb, de kiemelkedő méretű ott is, ahol egyenlő a román-magyar arány. A megkérdezettek 23,2 százaléka azért váltja ki a magyarigazolványt, mivel szerintük minden magyarnak kell hogy legyen ilyen igazolványa, 11,9 százaléka viszont a neki vagy a családjának járó kedvezményekért. 13,7 százaléka azt válaszolta, hogy azért, mert a magyarigazolványban azt írja: "magyar vagyok"; 19,3 százaléka úgy véli, az igazolvány valamikor valamire hasznos lehet; 2,1 százalékának a környezete ragaszkodott hozzá, 6,3 százalékának meggyőződése, hogy a dokumentum segíthet, ha valamikor Magyarországon dolgozna, 19, 3 százalék számára a magyar nemzethez tartozás bizonyítékát jelenti, míg 4,3 százaléka másképpen érzi magát ennek tulajdonában, amikor Magyarországra utazik. A státustörvény nyújtotta legfontosabb kedvezményét az interjúalanyok 36 százaléka az utazási kedvezményben látja, 56,8 százaléka az iskolás gyermekeknek járó pénzbeli támogatást tartja fontosnak, 4,4 százalék számára a diákigazolvány, míg 1,5 százaléknak a pedagógusi igazolvány a legfontosabb. 0,9 százalék az ingyenes múzeumlátogatást, 0,4 százalék pedig az ingyenes könyvtárlátogatást tekinti a legjelentősebbnek. /P. A. M., SZ. K.: A magyarok 88,2%-a szavazna az RMDSZ-re. Többségünk nem fontolgatja a kivándorlást - derül ki egy felmérésből. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./"
2003. december 4.
"Nov. 29-én Temesváron is kijelölték a küldötteket, akik a temesi Bánságot képviselik dec. 13-án, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kolozsvári alakuló ülésén. Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei parlamenti képviselője elmondta: az egyházak, a civil szervezetek és az RMDSZ jeles személyiségeivel tartott egyeztetéseken érdeklődött, hogy felkérés esetén ki vállalná a feladatot. Ennek alapján ő hívtam meg azt a tizenhét embert, akik megbízatást kaptak. Jelen van, többek között, a megyei RMDSZ három alelnöke, a megyei tanácsosok közül Szász Enikő, a városi tanácsosok közül a temesvári Fórika Éva és a nagyszentmiklósi Ambrus Mihály. Az egyházak részéről Fazakas Csaba, a Temesi Református Egyházmegye esperese, Gazda István temesvári református lelkész, Heinrich József plébános, a Gerhardinum Római Katolikus Líceum igazgatója, valamint az ifjúsági és szakmai szervezetek, a pedagógusszövetség tagjai, továbbá Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencei régióelnöke. Az EMNT törekvése a kulturális-személyi, valamint a területi autonómia egyidejű megvalósításához, mert csak így látják lehetségesnek a magyarság, különösen a diaszpórában élő magyarság megmaradását. Az SZKT egyik határozata megtiltotta az RMDSZ-tisztségviselőknek az EMNT-ben való részvételt. Ez ellen sok területi szervezet tiltakozott, hiszen az EMNT tulajdonképpen az RMDSZ programját vállalta fel. /Pataky Lehel Zsolt: Jelöltállítás felkéréses alapon. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./"
2003. december 4.
"A magyarság megosztásának tekintetében nem rózsaszínű a jövőkép, vélekedett Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács régiókról szóló kerettörvény tervezetére reagálva. Meglehet, jószándékkal íródott az autonómia-statútum, de a gyakorlati életben alkalmazhatatlan, mert a tömbmagyar székelyföldi és a szórványban levő partiumi megyék lehetőségei az autonómia-építésre teljesen mások. Tulajdonképpen csak Székelyföldön lehet megvalósítani az autonómiát, ezért Lakatos Péter úgy vélekedett, hogy az önkormányzatokat kellene jobban megerősíteni, több jól képzett magyart bevonni a munkába, kialakítva az eurorégiókat, mert hosszú távon ez ad esélyt a magyarság fejlődésére. Az RMDSZ és a Reform Tömörülés viszonyát tisztázó megbeszéléseken a Magyar Polgári Egyesület nem zárta ki azt sem, hogy önálló jelöltet indít a közelgő helyhatósági választásokon, ezért látja megosztottnak lehetőségeinket az elnök. A legutóbbi választmányi ülésen kilátásba helyezték a szövetség munkáját gátló belső ellenzék megregulázását, ezzel kapcsolatban Lakatos Péter elmondta, hogy az Operatív Tanács megkezdte az egyeztetéseket, s a dec. 20-i választmányi ülésen hozzák nyilvánosságra az eredményeket. /(Balla Tünde): Autonómiáról Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./"
2003. december 4.
"Helytelen magyarságú és román nyelven is írt vulgáris szavakkal firkálták össze dec. 3-ra virradólag a marosvásárhelyi RMDSZ Dózsa György utcai székhelyén kifüggesztett közönségfogadó programot. A szervezet alelnöke panaszt tett a rendőrségen. A helyszínelő rendőrbiztosok elmondták, a nap folyamán nem tesznek fel kérdéseket a Nagy-Románia Párt (PRM) és a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) irodáiban dolgozó alkalmazottaiknak, erre valószínűleg a következő napokban kerül sor, amikor írásmintát is vesznek. A két párt irodái a marosvásárhelyi városi RMDSZ-szel egy folyosón, egymás szomszédságában működnek. Gál Éva elnök elmondta: a folyosó bejáratához csak az RMDSZ-nek, a PRM-nek és a PUNR-nek van kulcsa. /(antalfi): Szitkozódó firkálmányok a marosvásárhelyi RMDSZ- székház ajtaján. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./"
2003. december 4.
"Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatási Közalapítvány (EÖKIK) vezetője, Törzsök Erika, exkluzív interjút adott a lapnak az alapítvány tevékenységéről. November 28-án a budapesti Kossuth Klubban egynapos konferenciát szervezett az EÖKIK a határon túli magyarok által lakott régiók gazdasági átalakulásáról. Az elhangzott előadások (a partiumi, erdélyi, felvidéki, vajdasági helyzet elemzései) egy hosszabb kutatómunka tanulságait foglalták össze, amelyet Réti Tamás vezetett. Következtetéseik - amelyek majd egy kötetben látnak napvilágot - a magyar kormány, a politikusok, közgazdászok, potenciális befektetők számára fogalmaznak meg tennivalókat. Törzsök Erika szerint a státustörvénnyel való bíbelődés és a kettős állampolgársággal kapcsolatos vita - pótcselekvés. Sürgősebb a gazdasági fejlődés elősegítése, a kitörési pontok felmutatása. Králik Lóránd, az Erdélyi Riport munkatársa a Partium helyzetével, az ezt alkotó öt megye elemzésével foglalkozott. Rámutatott: a máramarosi bányászat visszafejlődése, az idegenforgalmi lehetőségek kiaknázatlansága, az utak rossz állapota stb. miatt Máramaros megye elmaradt akár a szomszédos Szatmár mögött is, ahol a gépipar, cserealkatrész-gyártás jelen van. Bihar megyében több az idegenforgalmi lehetőség, miközben Félix-fürdő kapacitásának csak a 30-40 %-át használják ki. Arad megyéből eltűnt az élelmiszeripar, megmaradt a vagongyár. Temes megye Románia gazdasági motorja, ahol virágzik az elektrotechnika, az elektronika. A magyar cégek a Partiumban az idegenforgalomban, gyógyturizmusban, élelmiszeriparban, gyümölcsfeldolgozásban, mezőgazdaságban, autópálya-építésben, a hátrányos helyzetű övezetek fellendítésében vehetnének részt. Tibori Szabó Zoltán, a kolozsvári Szabadság és a budapesti Népszabadság munkatársa a Központi Fejlesztési Régióval: Szilágy, Beszterce-Naszód, Kolozs és Fehér megyével foglalkozott, rámutatva a komoly egyenlőtlenségekre. Az egész térségbe 1990 óta mindössze 330 millió dollárnyi működő tőke érkezett külföldről, és abból 221 millió Kolozs megyében telepedett meg. A térség legelmaradottabb övezete Beszterce-Naszód és Fehér megye, utóbbiban még mindig bizonytalan a verespataki aranybánya helyzete. Kolozs megyében csak a MOL jelenléte miatt mutatható ki nagyobb mennyiségű magyar tőke. A Székelyföld elemzői, Szabó Árpád és Sánduly Edit (Sapientia Egyetem) megállapították: habár három szakértői csoport is foglalkozik a térség gazdasági stratégiájával, ezekből még nem állt össze egy hosszú távú, székelyföldi gazdasági fejlesztési elképzelés. Az autópályák ezután is elkerülik Hargita és Kovászna megyét. A szántóföld gyenge minőségű, viszont kiaknázandó az idegenforgalom, a gyógyturizmus, az ásvány- és termálvíz. Vannak kitörési pontok: például a hagyománnyal nem rendelkező Székelyudvarhelyen több kis nyomda működik, a romániai reklám- szórólapok 90%-a (!), a magyarországi tankönyvek egy része Udvarhelyen készül. Sánduly Edit szerint a térség további fejlődése szempontjából igen káros, hogy Romániában recentralizáció zajlik. A legújabb intézkedések drasztikusan megnövelik a prefektúrák, kormányhivatalok szerepét, egy sor feladatot, hatáskört visszavesznek az önkormányzatoktól. Hargita megyében az utóbbi időben felére csökkent az önkormányzati alkalmazottak a száma. Székelyföldön az életképes vállalkozásokat kell támogatni. A szlovákiai kutatók - Ádám János Imre, Reiter Flóra, Morvay Károly, Tuba Lajos - rámutattak, hogy a magyarok által lakott vidékek életszínvonala messze elmarad például Pozsony és környékétől. A szlovák gazdaság az utóbbi években valóságos csodát produkált. Optimista hangnemben nyilatkozott Süli János is, Kassa óvárosának polgármestere. Elmondta: Romániával ellentétben Szlovákiában adminisztrációs decentralizálás, jelentős önkormányzati reform zajlik. Tóth Attila, a kassai Novitech Kft. vezetője, nemzetközileg elismert közgazdász egy olyan HUNG-ARC elnevezésű, kárpát-medencei projektet mutatott be, amelyet Törzsök Erikával együtt dolgoztak ki. A magyarországi Huszka Beáta doktorandus Szerbiáról és külön a Vajdaságról készített elemzése szerint a magyarországi tőke szinte teljes mértékben kimaradt a szerbiai, vajdasági privatizációból. Pásztor István, a vajdasági kormány alelnöke drámai képet festett a vajdasági magyarok helyzetéről - éppen a magánosítás szempontjából. Bagóért keltek el igen jelentős mezőgazdasági vállalatok, melyek a magyarok lakta területen működtek, szerb üzletemberek vásárolták fel őket, céljuk a magyar lakosság ellehetetlenítése. Pásztor István szerint "vagyonában él a nemzet", ezért "érthetetlen, hogy a szerbiai gazdasági neokolonializmus most zajló folyamatában miért nem vesz részt a magyar állam, a magyar tőke, miért hagyják elszaladni az utolsó vonatokat"... Ötven millió eurót érő vállalkozások 1,5 millió euróért kerülnek szerb kézbe a Vajdaságban, a tulajdonosok majd megválogatják a bedolgozók körét, a csődbe ment helyi magyar vállalkozók kénytelenek lesznek elvándorolni. Összegzésként Törzsök Erika kifejtette: nem elég a magyar kormány részéről arra koncentrálni, hogy az Illyés és más közalapítványok kiket mennyivel támogatnak a határon túli magyarok közül. Nemzeti stratégiára van szükség, amely az "olasz példára" hasonlíthatna. 1992-ben az olasz kormány olyan innovációs törvényt fogadott el, amely azóta is meghatározza az olasz tőkének a kelet- európai térségbe való áramlását, működését. /Máthé Éva: EÖKIK-konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./"
2003. december 4.
"Az Illyés Közalapítvány kuratóriumának döntése értelmében a Budapestet Székelyudvarhellyel összekötő optikai kábel végpontját a Digital3 helyi tévéadóhoz költöztetik át a Székelyföldi Regionális Tévéstúdiótól. Az intézkedést a kuratórium a Székelyudvarhelyért Alapítvány által működtetett stúdió nem megfelelő kihasználtságával magyarázza. Az évekkel ezelőtt nagyszabású pályázat útján felszerelt udvarhelyi stúdiónál nemrég folytatott ellenőrzést az Illyés Közalapítvány (IKA) kuratóriumának ellenőrző bizottsága. Az erdélyi magyar televíziós munkapontok infrastrukturális megerősödése négy évvel ezelőtt az Illyés Közalapítvány Televízió határok nélkül című pályázata révén valósult meg. A korábbi magyar kormány 600 millió forintos programja keretében 300 milliót a határon túli stúdiók műszaki felszerelésére, 300-at pedig filmek támogatására utaltak ki; Erdélyben a kolozsvári Videopontes Alapítvány, valamint a Székelyudvarhelyért Alapítvány is részesült a pályázati pénzből. A budapesti támogatás révén tavaly novembertől például már nem kellett a távolsági autóbuszok sofőrjeire bízni a székelyudvarhelyi stúdiótól a magyarországi tévék által megrendelt híreket, tudósításokat tartalmazó videokazettákat. A korszerű optikai kábel ugyanis megszüntette a távolságokat, a Duna Televíziónak és az m2-nek az anyaországi tévések munkaritmusában képesek tudósítani, és a Matáv rendszerének közvetítésével élő műsorokat is szerkeszthet az udvarhelyi stáb. A hálózatot jelenleg nemcsak a Székelyudvarhelyért Alapítvány által működtetett stúdió használja, több ízben innen küldik át filmezett anyagaikat Budapestre a Ferenczy Károly vállalkozó tulajdonában lévő Digital3 helyi kábeltelevíziós stúdió, illetve az Interfilm stúdiók munkatársai és más erdélyi tévés tudósítók. A város Hargita terén található épületében ugyancsak a Szász Jenő polgármester által irányított Székelyudvarhelyért Alapítvány működteti azt a regionális tévéstúdiót, ahova a Matávval és az IKA-val közösen aláírt szerződés értemében csatlakoztatták a nagysebességű adatátvitelt lehetővé tévő optikai végpontot. Laborczi Géza, az IKA titkára elmondta: a közalapítvány kuratóriuma szakmai okokból döntött a költözésről, a végleges határozatot tartalmazó jegyzőkönyvet pedig december 10-i ülésén fogadja el a testület. /Rostás Szabolcs, Zilahi Imre: Költöztetik az optikát. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./"
2003. december 4.
"Ismeretlen tettesek meggyaláztak mintegy harminc sírt a kécsai (Temes megye) katolikus temetőben. A rendőrök három óra leforgása alatt kézre kerítették a tetteseket. A történet folytatása kísértetiesen hasonlít a legutóbbi vajdasági sírgyalázási esethez: a hatóságok kiderítették, hogy a tettes négy helybéli 9-11 éves gyermek, akik beismerték "csínyüket". /(Pataki Zoltán): Sírgyalázás a kécsai katolikus temetőben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./"
2003. december 4.
"December 2-án nyílt napot tartott a kolozsvári Gondviselés Egyesület. Az egyesület Vizi Ildikó gyógypedagógus vezetésével 1994-ben kezdte el tevékenységét és középpontjában a fogyatékosok foglalkoztatási rehabilitációja áll. A székhely 1997-ben szövő műhellyel bővült. Az egyesület munkájához állandó támogatóra lelt a Lebenshilfe osztrák alapítvány személyében. /Szima Attila: Nyílt nap a Gondviselés Egyesületnél. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./"
2003. december 4.
"A nagyenyedi Balog István nyolcadik éve fáradhatatlan szervezője Nagyenyeden az augusztusban zajló nemzetközi alkotótábornak. Grafikáiból és festményeiből nov. 30-án nyílott kiállítás a Kairói Nemzetközi Kulturális Központban az ottani román nagykövetség támogatásával, december 1-jén pedig a Bombay Artist Centre-ben nyitották meg tárlatát. /Horváth Gyöngyvér: Határtalan nagyenyedi képzőművészet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./"
2003. december 5.
"Dec. 3-án Bukaresten tartottak sajtóértekezletet az RMDSZ vezetői, ismertették a felmérést a romániai magyarság politikai nézeteivel kapcsolatban. Markó Béla elmondta: a felmérés sezrint az RMDSZ támogatottsága a magyarság körében 88%-os. Az is kiderül viszont, hogy az országos átlaghoz viszonyítva a magyar fiatalokat sokkal nagyobb arányban foglalkoztatja az elvándorlás gondolata. A magyarságot leginkább aggasztó gondok gazdasági jellegűek, ezért a jövőben az RMDSZ-nek nagyobb hangsúlyt kell fektetnie az ilyen jellegű kérdésekre. Verestóy Attila elmondta: az RMDSZ részt vett az Európa Parlament egyik legfontosabb pártja, a Keresztény Demokrata Párt ülésén, ahol elhangzott: értékelik és támogatják Románia és Bulgária EU-s csatlakozási törekvéseit. Frunda György közölte, hogy az RMDSZ csoportja javaslatot juttatott el az Európa Tanácsban részt vevő valamennyi kormánynak a nemzeti, vallási stb. kisebbség fogalmának meghatározását illetően, melyet remélhetőleg el is fogadnak. /(Gáspár Hajnal): RMDSZ-sajtóértekezlet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./"
2003. december 5.
"A nagyváradi Rogériusz lakótelep szélén álló egykori munkásszálló lakóit készülnek feljelenteni a szomszéd lakótársulások, mivel a tömbház eldugult lefolyórendszere miatt bűzös lé csörgedezik az utcákon. A Híd utcai, 60 család lakta ingatlanban hét éve nincs központi fűtés, a lakók villanyfőzővel vészelik át a téli hónapokat. Ez év tavasza óta hideg víz sincs a tömbházban, mivel több mint 700 millió lejes adósságot halmoztak fel a közüzemekkel szemben. Eldugult az épület csatornahálózata, s annak tartalma előbb a pincében gyűlt fel, majd az utcát is elöntötte. Iszonyatos bűz terjeng a környéken. A közüzemek vezetői elhárítják a felelősséget, mondván, a gond az épületen belül van. Az orrfacsaró szagot árasztó munkásszálló szomszédságában levő tömbházak lakói panaszt kívánnak tenni a környezetvédelmi ügynökségen és a közegészségügyi igazgatóságon, hogy ezek az intézmények kényszerítsék ki a helyzet megoldását. A munkásszállón élők helyzete napról napra reménytelenebb, nemcsak a pincéből felszálló bűz, hanem a halmozódó adósságok is fojtogatják őket. Mióta az ingatlanban nincs hideg víz, megnőtt a melegvíz-fogyasztás, ami növelte a tartozásokat. /Pengő Zoltán: Az utcára folyik a szennylé. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./"
2003. december 5.
"21/ Az Európa Tanács filmes alapja, az Eurimages által valaha magyar filmnek megítélt legnagyobb összegű támogatást kapta meg az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre regényéből készülő Sorstalanság produkció: 650 ezer eurót. Ráadásul a produkció által igényelt teljes összeget megszavazta a filmes alap. /Eurimages támogatás a Sorstalanságnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./"
2003. december 5.
"Az erdélyi magyar választók másképp viselkednek a helyhatósági választásokon, és másképp a parlamentin - nagyrészt ezzel magyarázható egyes román pártok térnyerése különösen szórványvidéken - jelentette ki Horváth István szociológus, az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontjának vezetője. Az erdélyi magyarok körében érezhetően növekedett azoknak a száma, akik úgy vélik, hogy életfeltételeiket tekintve viszonylag jól élnek, helyzetük stabilizálódott, és csökkent azoké, akik úgy érzik: sokkal rosszabbul élnek - derült ki az RMDSZ-felmérésből. A felmérés szerint 2000-hez viszonyítva valamelyest nőtt azoknak az erdélyi magyaroknak a száma, akik román pártokra adnák voksukat. Meglepő módon ez a jelenség a szórványban nagyobb, mint Székelyföldön, jóllehet a román többségű településeken a külső kényszer hatására a magyarok közti kohézió rendszerint nagyobb. Szórványvidéken sok esetben az RMDSZ-jelöltre szavazni annyit jelent, mint a vesztesre szavazni, a magyar szavazók különböző "helyi stratégia" szerint adják voksukat román pártokra. A magyarok továbbra is elfogadhatónak tartják, hogy az RMDSZ elsősorban a programjában feltüntetett kérdésekkel foglalkozzék. /Székely Kriszta: Szórványban nagyobb a román pártok térnyerése. Horváth István szociológus az RMDSZ-felmérésről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ "
2003. december 6.
"Kisebbségi önkormányzatiság Európában - autonómiák, kihívások és tapasztalatok címmel rendeztek kétnapos konferenciát Budapesten dec. 4-5.én. A nemzetközi jogalkotásban való aktív részvételt és a már meglévő keretek kitöltését nevezte a kisebbségi autonómiák megteremtése és működtetése lényeges elemeinek Bába Iván, volt külügyi államtitkár. "Az elvi és az általános szintből nem lehet levezetni a helyi autonómiák rendszerét" - jelentette ki Bába Iván, hozzátéve: a téma specifikus volta miatt "példák vannak, modellek már nemigen". A Pro Minoritate Alapítvány és a Budapest Analyses rendezvényén Bába Iván szólt arról is: napjainkban igen magas a kisebbségi témákban a "nemzetközi ingerküszöb", s azt gyakran már csak az alkotmányos kereteket túllépő események érik el. Hangsúlyozta ugyanakkor: az erdélyi és a vajdasági autonómia törekvések nem ütköznek európai, vagy nemzetközi szabályokba. A kisebbség és a többség számára is elfogadható rendelkezések fontosságáról beszélt Christoph Pan, az Etnikai Csoportok Dél-Tiroli Intézetének igazgatója a rendezvényen. "Csak akkor számíthatunk tartós hatásra, ha minden fél megelégedéssel fogadja az intézkedéseket" - mondta, hozzátéve: a többségében német ajkúak lakta olaszországi területen 30 év alatt mostanra valósultak meg a kisebbségek legfontosabb korábbi óhajai. - A kisebbségeknek maguknak kell megfogalmazniuk és képviselniük érdekeiket - hívta fel a figyelmet Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, volt miniszterelnök. Elmondta: ha természetesek a nyugat-európai autonómiák, akkor az kell hogy legyen e lehetőség a határon túli magyarok számára is. Egyszerre van szükség a kedvezménytörvény régi céljait teljesítő szövegre, a kettős állampolgárság lehetőségére, valamint az autonómiára, mert "az autonómia nem kívülről jövő segítség, hanem belülről való építkezés." Hangsúlyozta: a népességfogyás és az elvándorlás megállításához, a magyar nyelvű oktatás körének szélesítéséhez egyszerre kell ezeknek a belső és külső hatásoknak érvényesülniük. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező testületének tiszteletbeli elnöke szerint a határmódosításnak egyetlen alternatívája az autonómia megvalósítása. Bírálta az RMDSZ elnökét, beszédében egyszer "központi bizottságként" említette felső vezetését, kijelentve, legfeljebb árnyalatnyi különbség van az RMDSZ és a "román versenypártok" között az autonómiához való viszonyban. Szerinte az RMDSZ vezetése "a magyar egységet megosztó kísérletnek" tartja az autonómiát, noha belső önrendelkezés-igénye immár tíz éve szerepel a szervezet programjában. /Konferencia a kisebbségi autonómiáról, kihívások és tapasztalatok. Orbán: A kisebbségeknek maguknak kell megfogalmazniuk érdekeiket. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./ Neves külföldi előadók - köztük Andreas Gross, svájci Európa tanácsi képviselő, az autonómiákról szóló 2003/1334-es határozat kidolgozója, Schöpflin György londoni egyetemi tanár és Christoph Pan - is részt vettek a kisebbségi autonómiákról szóló konferencián. Több előadó is kifejtette, hogy a békés, tárgyalásos eszközökkel elérni kívánt autonómiák - köztük az erdélyi kezdeményezések - nem ütköznek európai szabályokba. Az Európai Unió "el van maradva" a kisebbségekkel kapcsolatos joganyag kidolgozásában a többi uniós jogi ághoz képest - fejtette ki Király Miklós jogtudós, az ELTE professzora. Martonyi János szerint fontos eredmény, hogy a kisebbségek jogaira való utalás bekerült az EU-alkotmányba, de mégis csak részeredmény, amely akkor értékelhető, ha egy folyamat részévé válik. Az előadásokat követő vitában megkérdezték Andreas Grosst, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének alelnökét, hogy az erdélyi autonómiatervezetek esetében mi a célravezetőbb stratégia, az ország regionális reformján keresztül elérni a célt, vagy közvetlenül Székelyföld autonómiájára összpontosítani. Gross válasza: mindkét stratégiát követni kell. A konferenciának három erdélyi részvevője is volt: Tőkés László püspök, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező testületének ügyvivő elnöke és Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke. Szilágyi előadásában kifejtette, hogy az erdélyi magyar kisebbség békés, tárgyalásos úton kívánja elérni az autonómiát, és számít arra, hogy a többségi kormányok előbb-utóbb eljutnak annak belátásához, hogy az autonómia a stabilitás és fejlődés érdekét szolgálja. A konferencia záróelőadását Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke, volt miniszterelnök tartotta, aki kifejtette: a kisebbségeknek maguknak kell megfogalmazniuk és képviselniük érdekeiket. /Bakk Miklós: Az Unió "el van maradva". = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./ "Ha segítenek magukon, nemcsak az Isten segíti meg önöket, de még az is előfordulhat, hogy az Európai Unió és a nemzetközi közjog is" - mondta Orbán Viktor, hangot adva azon álláspontjának, ha természetesek a nyugat-európai autonómiák, akkor az kell hogy legyen e lehetőség a határon túli magyarok számára is. Ugyanakkor - egyebek mellett a "kiüresíttetett" kedvezménytörvényről szólva - Orbán kijelentette: "2002 után azt lehet mondani, hogy minden kétséget kizáróan a magyar kisebbségek életében beköszöntött a tél". "A határon túli magyarság jövője akkor garantálható, akkor érezhetjük azt biztonságban, ha saját maguk is képesek lesznek lábra állni, és sikerül a bennük rejlő energiákat felszabadítani. Ezért úgy gondolom, egyszerre van szükség a kedvezménytörvény régi céljait teljesítő szövegre, a kettős állampolgárság lehetőségére, valamint az autonómiára, mert az autonómia nem kívülről jövő segítség, hanem belülről való építkezés" - tette hozzá a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnöke. "A nemzet egy olyan történelmi képződmény, amely ha egyszer létrejött, globalizáció ide, globalizáció oda, bizony, ha létrejött, akkor élni akar, és az a tény, hogy mi most egy önálló államként, magyar nemzetként csatlakozni fogunk az Európai Unióhoz, ennek az állításnak az igazságát bizonyítja" - mondta. Véleménye szerint a nemzeti lét megoldatlansága a kárpát-medencei magyarság számára az uniós csatlakozás küszöbén is probléma. "A határmódosításnak egyetlen alternatívája az autonómia megvalósítása" - jelentette ki a tanácskozáson Tőkés László királyhágó-melléki református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező testületének tiszteletbeli elnöke, aki arról is beszélt, nem gyengültek, hanem éppen erősödtek azok az államok, amelyekben belső önrendelkezést kaptak a nemzetiségek. "Amíg konfliktusgerjesztésnek, amíg stabilitásveszélyeztető dolognak tartják az autonómiát, és mint ilyent, szőnyeg alá söprik, kiátkozzák, visszautasítják, minket radikálisnak, szélsőségesnek és szeparatistának bélyegeznek, addig nagyon nehéz dolgunk lesz" - mondta Tőkés. Szavai szerint az RMDSZ vezetése "a magyar egységet megosztó kísérletnek" tartja az autonómiát, noha a belső önrendelkezés igénye immár tíz éve szerepel a szervezet programjában. /Szükséges az autonómia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./"
2003. december 6.
"Közel háromszáz temesvári újságíró vonult ki dec. 5-én az utcára a kormánypárt agresszív magatartása ellen tiltakozva. A sajtó képviselőinek felháborodását Ino Ardelean, az Evenimentul Zilei országos napilap szerkesztője ellen elkövetett dec. 3-i támadás váltotta ki.Cornel Nistorescu, az említett napilap főszerkesztője szerint a romániai sajtó bizonyos pénzügyi és politikai érdekcsoportosulások irányítása alá került, akik pedig nem hajlandók részt venni ebben a játszmában, azoknak a félreállításáról gondoskodnak az illetékesek. A főszerkesztő nem tartja kizártnak, hogy Ardelean megveretése szorosan összefügg a közelgő választásokkal, a temesvári újságíró ugyanis tényfeltáró riportokat közölt a Szociáldemokrata Párt helyi képviselőinek kétes üzleti ügyeiről. Felmerült Eugen Sasu esete is, aki szintén az Evenimentul Zilei című napilap munkatársa volt, ám az őt és a családját ért halálos fenyegetések miatt pár napja beadta felmondását. /Gurzó K. Enikő: A PSD-t okolják az atrocitásért. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./"
2003. december 6.
"A magyarországi Új Kézfogás Alapítvány Fordulóponton - szándékok, lehetőségek és korlátok a határon túli magyarság gazdasági tevékenységének erősítésében címmel szakmai tanácskozást szervezett dec. 5-6-án, Budapesten. A tanácskozáson a romániai magyarság részéről jelen volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Borbély László ügyvezető alelnök, Verestóy Attila szenátor, Kerekes Gábor gazdasági ügyvezető alelnök és Erdei Dolóczki István képviselő. A tanácskozáson Markó Béla szövetségi elnök egy olyan külön pénzalap létrehozását javasolta az Új Kézfogás Közalapítványnak, amely elsősorban a fiatal határon túli magyarok vállalkozásait célozza meg támogatásával. Borbély László ügyvezető alelnök javaslatot tett egy olyan támogatási rendszer létrehozására is, amely lehetővé tenné egy földalap létrehozását, hiszen a közeljövőben megnő a föld értéke, és fontos lenne, hogy a földek a magyarok kezébe is kerüljenek. A mikrohitelek rendszerével kapcsolatban a területi jelenlét tovább való terjesztését javasolta, hogy a támogatás minél több magyarlakta megyében eljusson az érintett kisvállalkozókhoz. /RMDSZ-javaslatok az erdélyi magyar vállalkozók támogatására. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 6./ Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte az Új Kézfogás Közalapítvány kétnapos konferenciával, Budapesten. Lábody László elnök szerint fordulóponthoz érkezett az általa elnökölt testület. "Az alapítvány számos, határon túli magyarságot támogató intézmény és szervezet közül az egyetlen, amely közvetlenül nyújt anyagi segítséget a szomszédos országokban élő magyarok szülőföldön maradásának elősegítéséhez" - jelentette ki. Az elmúlt négy esztendőben az alapítványhoz beérkezett 1992 pályázat mintegy 4,6 milliárd forintos igényt összesített. Az 1463 pozitív elbírálás alá esett projekt több mint 2,3 milliárd forintnyi támogatási összeget jelentett. Az Új Kézfogás tízéves tevékenysége sikeres volt, de a magyar állami költségvetésből származó anyagi segítség korántsem elégíti ki az igényeket. "Tudatában vagyunk annak, hogy az Új Kézfogás által biztosított pénz nem elegendő valamennyi általunk elképzelt tevékenység finanszírozására, arra viszont elégséges, hogy terveket dolgozzunk ki annak érdekében, hogy az erdélyi magyarság megtalálja a szülőföldön való boldogulás eszközeit - fejtette ki a Krónika kérdésére Markó Béla RMDSZ-elnök. - Az általunk megfogalmazott jövőbeli prioritások közül a sikeresnek mondható mikrohitel-gyakorlat folytatását emelném ki." Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke elsősorban a szerbiai privatizációban való részvétel elősegítését várja az Új Kézfogás közalapítványtól, Gajdos József, az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség elnöke szerint Kárpátalján szabad a pálya, az alapítvány eddigi tevékenysége ugyanis arrafelé eddig csak az ottani magyarok földhöz juttatásában érződött. /Csinta Samu, Budapest: Fordulóponton a Kézfogás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./"
2003. december 6.
"A rendszerváltás utáni Romániában a parlament először készül színháztörvény elfogadására. A romániai magyar színházak vezetői dec. 5-én az RMDSZ Ügyvezető Elnökségén megbeszélést folytattak Márton Árpád képviselővel, a művelődésügyi bizottság titkárával a készülő színháztörvény kapcsán. Színigazgatók egyhangúan szükségesnek tartják a törvény fontosságát. A tervezetben az igazgatók a munkaviszony meghatározására vonatkozó paragrafust kifogásolták, amely 5 év türelmi időt szab meg a meghatározatlan helyett a meghatározott időtartamú munkaszerződések bevezetéséig. A magyar színházak vezetői hasznosnak tartanák, ha az új törvény a frissen végzett színészek esetében jogi keretet teremtene az 1-2 éves gyakornoki időszakra. /B. T.: Színháztörvény elfogadására készül a parlament. Magyar színházigazgatók megbeszélése. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./"