Szalagokon rögzített évtizedek – Interjú Szilágyi Szabolccsal
Egész évben rendhagyó programokkal, műsorokkal ünnepli fennállásának 60. évfordulóját a Kolozsvári Rádió magyar adása, a szerkesztőség pedig hétvégén az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület díszoklevelét is átveheti. Szilágyi Szabolccsal, a magyar szerkesztőség vezetőjével a rádió hanganyagának jilavai „börtönéveiről”, az adásidő tervezett bővítéséről és egyébb törekvésekről beszélgettünk.
– Öt év kényszerszünettől eltekintve 60 éve működik a Kolozsvári Rádió, ennyi idő alatt nyilván sokat változott az intézmény nemcsak technikai szempontból. Jelenleg mit tekintenek a legfontosabb feladatuknak?
– A rádiót – a magyar adást is beleértve – az akkori hatalom hozta létre, és az volt a jól megfontolt célja ezzel, hogy kommunista propagandát tudjon eljuttatni mindenkihez, így a magyar kisebbséghez is. Tehát arról, hogy akkor mi volt a cél, túl sokat és túl bőven nem érdemes beszélni, gyakorlatilag '89 legvégén kezdődött az a korszak, ami a mai intézmény elődje lehet – akkor indult újra a rádió, miután a forradalom napjai alatt a régi rádiósok visszajöttek az említett kényszerszünet után.
1985-ben egyébként azért szüntették meg a Kolozsvári Rádiót (a többi területi stúdióval együtt – a szerk. megj.), mert a kommunista hatalom akkor már úgy gondolta, hogy jobb, ha mindent egy kézbe ránt össze, és csak Bukarestből sugároznak rádióadást. Így tulajdonképpen a rendszerváltást követő újraindítástól beszélhetünk arról, hogy a Kolozsvári Rádió magyar adása közszolgálati műsorszolgáltatóként valóban az erdélyi magyar közösség szolgálatába állt. Ez mint célkitűzés mit sem változott az azóta eltelt időszakban, a módja, a mikéntje, a műsor maga viszont rengeteget változott: mai, korszerű lett.
– Az 1985-ös bezárásig felhalmozott archívumból mennyit sikerült visszaszerezni az újraindulást követően?
– Szimbólumértékű a mi történetünkben az, hogy amikor bezárták a rádiót, a szalagtárat a hírhedt jilavai börtönbe szállították, így mindazokat a hangokat, amiket összegyűjtöttek a hajdani rádiós kollégák, jelképesen bebörtönözték. Ez még azzal együtt is erős jelkép, hogy a kommunizmus évtizedeiben nyilván erős cenzúra működött: igaz, hogy ott találjuk a szalagtár nagy nevei között Kós Károlyt, Tamási Áront vagy Szilágyi Domokost, ezek a felvételek mind cenzúrázott változatban kerültek adásba.
De hát még így is felbecsülhetetlen érték „szabadult" '90-ben a jilavai börtönből. Kétféle elmélet létezik arra vonatkozóan, hogy a „rabság" jót vagy rosszat tett-e a szalagoknak. Elsődlegesen mindenki arról beszélt, hogy a börtön környezete, a nedvesség, a penész nagy károkat okozott – mesélték, hogy volt olyan szalag, ami egyszerűen szétmállott, amikor visszaérkezett a stúdióba. Sokan viszont azt tartják, hogy a börtön mikroklímája egyenesen jót tett ezeknek a régi szalagoknak, és tulajdonképpen ennek köszönhető, hogy „túlélték" az éveket.
Nem tudom, melyik igaz, tény viszont, hogy az archívum tetemes része vagy talán az egész visszakerült hozzánk. Teherautóval szállították vissza, és nagy kupacban bedobálták a rádió nagytermébe, onnan indult a rendszerezés. Viszont amikor újraindult a rádió, nem volt elég hangszalag, így az akkori kollégák az úgynevezett kommunista felvételeket előszeretettel áldozták fel az új felvételek kedvéért, de elképzelhető, hogy több értékes hanganyag is áldozatul esett egy-egy új műsor oltárán.
– Az ünnepi év során ezekből a felvételekből hallhatnak részleteket a hallgatók?
– Amúgy is van egy olyan műsorunk, ami az aranyszalagtárra épül: ha már van egy ekkora kincsünk, akkor nyilvánvaló, hogy ezt fel kell használni. Az ünnepi év apropóján egyrészt kiadunk egy dupla CD-t a „60 év, 60 hang" séma mentén, másrészt a rádióban is jócskán elővesszük ezeket a régi felvételeket, és rövidebben-hosszabban bejátszunk belőlük a hallgatóknak.
– Az egyéb ünnepi rendezvények közül mit emelne ki?
– Az imént említett CD az igazán jelképes ünnepi vállalkozásunk, ez a legnagyobb értékünk, ez különböztet meg minden más sajtóorgánumtól: hatvanéves múlttal rendelkezünk, és ez hanganyagban dokumentálva is van. Viszont a kerek évforduló apropóján egész évben nagy hangsúlyt fektetünk az ünneplésre. Elindítottunk egy blogot, ahol a kollégák hoznak létre tartalmakat, azért mondom így, mert nemcsak bejegyzéseket írunk, de előkerül sok régi fénykép és egyéb, a rádióhoz kapcsolódó dolog, amiről érdemes szót ejteni, megmutatni, de van egy naponta jelentkező rovatunk is Rácz Éva szerkesztésében, amely a rádió történetét futja végig.
Ezek nagyon rövid, néhány másodperces kis részletek arról, hogy mi minden történt velünk hatvan év alatt. A rovat jó alkalom arra, hogy amit fel lehet kutatni a múltból, azt megjelenítsük az adásokban is. Emellett eseményekkel is készültünk, készülünk: volt fotókiállításunk, bemutattunk már egy CD-t Bartók 44 hegedűduója és forrásai címmel, amelynek a felvételei nálunk készültek. Megjelent kötet formájában a főszerkesztő-helyettes, Rostás-Péter István Tótágas című rovatának rádiójegyzetei Könczey Elemér rajzaival, a Kolozsvári Állami Magyar Színházban pedig Keresztes Ildikó-koncertet szerveztünk, amelyen a 900 férőhely is kevésnek bizonyult. Gyerekeknek szóló meseversenyt is szerveztünk, de szeretnénk középiskolásoknak is szervezni egy rádiós versenyt, és lesz még sok más is az év folyamán.
– Régi tervük az, hogy egész napossá bővítsék a magyar adást, ez az RMDSZ kormányra kerülésével ismét bekerült a kormányprogramba is. Aggodalomra adhat azonban okot Stelian Tănase, a közszolgálati televízió elnök-vezérigazgatójának terve, aki a hatalmas adósságot felhalmozó intézményt a BBC-modell szerint reformálná meg, összevonva azt a közrádióval. A két elképzelés antagonisztikusnak tűnik.
– Nagyon flegmatikusan külön kell választani azt, hogy mi szeretnénk az egész napos magyar adást, és azt, hogy van-e erre politikai akarat, lesz-e politikai döntés az ügyben. Nyilvánvalóan nagyon szeretnénk, és meg is csinálnánk, de nem rajtunk múlik. A köztévé és a rádió összevonásának terve miatt vannak félelmek, hiszen nagy különbség a két intézmény között, hogy a köztévé óriási adósságot görget maga előtt, a rádió viszont, ha minimálisan is, de nyereséges. Mindenki levonhatja a következtetéseket, hogy mi lesz, ha ezt a két entitást összegyúrják. Nekünk végső soron a lényeg az, hogy adás legyen, rádió legyen, hogy tovább tudjuk végezni a munkánkat.
– A jelenlegi csapat számára melyek voltak a legfontosabb pillanatok, mik az árnyoldalak és a további tervek?
– Minden alkalom fontos, amikor egy rendezvény, egy koncert kapcsán a hallgatókkal találkozunk, és van visszajelzés a munkánkkal kapcsolatban, ha néhányan elmondják, hogy szeretnek minket, és fontosak vagyunk a hallgatók életében. A legnagyobb negatívum – ami talán az egész napos műsoridővel lassan megoldódhat – az, hogy a műsoridőnk lejártával el kell engedni a hallgatóinkat, és csak reménykedhetünk abban, hogy amikor visszaülünk a mikrofonhoz, a hallgatókat is sikerül újra bevonzani. Ami szintén nem rajtunk múlik – hiszen műszaki vonatkozású probléma –, hogy jelenleg csak fél Erdélyhez szólunk, ezt a hatósávot kellene ultrarövid hullámhosszon kiterjeszteni a Szilágyságra, Bihar és Szatmár megyére, a szórványvidékekről sem megfeledkezve, ahova szintén fontos lenne eljutnunk.
Varga László. Krónika (Kolozsvár)

Tőkés László a harmadik a Fidesz EP-listáján
Tőkés László kapta a harmadik helyet a Fidesz európai parlamenti jelöltlistáján. A párt ezt hivatalosan még nem jelentette be, de Kövér László házelnök az Origónak megerősítette.
A Fidesz politikusának tájékoztatása szerint a jelöltlista első öt helyén ezek a nevek szerepelnek ebben a sorrendben:
1. Pelczné Gáll Ildikó 2. Szájer József 3. Tőkés László 4. Deutsch Tamás 5. Gyürk András
Ahhoz, hogy egy magyarországi párt indulhasson az EP-választáson, április 22-én 16 óráig 20 ezer érvényes ajánlást kell összegyűjtenie és leadnia a Nemzeti Választási Irodánál. Eddig 35 pártot vettek nyilvántartásba az európai parlamenti választásra, és több jelölőszervezet már át is vette az ajánlóíveket, és megkezdte a támogató aláírások gyűjtését.
maszol/origo.hu

Szombaton adják át az EMKE-díjakat Kolozsváron
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
Éves közgyűlése keretében szombaton adja át Kolozsváron az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) 2014-es díjait az erdélyi magyar művelődési életben kiemelkedő munkát végző személyiségeknek.
Az elismerésben részesülők listáját honlapján tette közzé az EMKE.
Az erdélyi táncház-mozgalomban nyújtott tevékenységéért és a kalotaszegi magyar népdalkincs megőrzéséért, hű tolmácsolásáért Lengyel László népdalénekesnek adományoz Kacsó András-díjat az egyesület.
A munkáskultúra kutatásában elért eredményeiért és szerkesztői tevékenységéért Ilyés Sándor kolozsvári néprajzkutatót részesíti Bányai János-díjban.
A szórvány és a belső anyaország szerepét betöltő Székelyföld identitásőrző kulturális kapcsolatának intézményesített megteremtéséért Tamás Sándornak a Kovászna megyei önkormányzat elnökének adományozza a Kun Kocsárd-díjat.
Az erdélyi magyar zenei életben kifejtett több évtizedes művészi, ismeretterjesztői és oktatói munkásságáért Benkő Judit Emese a kolozsvári rádió szerkesztője kaphatja a Nagy István-díjat.
A közművelődés terjesztésének és a korszerű színházi formanyelv kimunkálásának szolgálatában szerzett érdemeikért, Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos nagyváradi színművészeknek adományozza a Bánffy Miklós-díjat a Kiss Stúdió Színház megalakítása huszadik évfordulóján.
Sokoldalú, minőségteremtő, a régió színházi kultúráját kiteljesítő alkotó munkájáért Barabás Árpád a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház művésze veheti át a Kovács György-díjat.
A korszerű színházi formanyelv kimunkálásában vállalt szerepéért, alakításainak műfaji változatosságáért Varga Csillát, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészét részesíti az egyesület Poór Lili-díjban.
A képzőművészeknek szánt Szolnay Sándor-díjat több évtizedes művészi munkássága elismeréseképpen Nagy Enikőnek, a zománcművészet nemzetközi hírű kolozsvári mesterének, a rekeszzománc első erdélyi művelőjének adományozza az szervezet.
Az EMKE a könyvtári és helytörténeti kutatás terén végzett eredményes munkásságáért, az 1848-49-es háromszéki vonatkozások feltárásában elért kiemelkedő teljesítményéért Demeter Lajost, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter könyvtár könyvtárosát jutalmazza Monoki István-díjjal.
A hitelességre és pontosságra törekvő történész-levéltárosi szakmai munkásságáért, önzetlen népművelői tevékenységéért, a Bányavidék múltjának megismertetéséért és népszerűsítéséért Balogh Béla nagybányai helytörténész veheti át a Kőváry László-díjat.
Az ernyőszervezet a közvéleményt pozitívan alakító, a hagyományokat tisztelő és az újra érzékeny riportjaiért, interjúiért Ferencz Zsoltot, a kolozsvári Szabadság napilap riporterét tünteti ki Spectator-díjjal.
A Mikó Imre-díjat Vita László kolozsvári vállalkozó kapja a gazdasági téren nyújtott kimagasló eredményeiért, és a közösséget segítő kitartó munkásságáért.
A szombati ünnepségen az EMKE díszoklevelét kapja a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, melyet a muravidéki magyarság szellemi életének fellendítéséért, az összmagyarság vérkeringésébe való újbóli bekapcsolásért, a hagyományok visszahonosításáért tart erre érdemesnek az erdélyi művelődés ernyőszervezete.
Úgyszintén díszoklevéllel ismeri el az egyesület az idén hatvanéves Kolozsvári Rádió magyar szerkesztőségét a közösség hiteles tájékoztatásáért, a magyar kulturális, művészeti, társadalmi életének és törekvéseinek a szolgálatáért. MTI

Tőkés László harmadik a Fidesz–KDNP listáján (EP-választás)
Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke a magyarországi kormánypártok listavezetője az Európai Parlamenti (EP-) választáson, Tőkés László erdélyi EP-képviselő harmadik a jegyzéken. A magyar nemzetegyesítés folyamata ma újabb fontos állomásához érkezett, a Fidesz–KDNP az Európai Parlamentbe valódi „nemzeti csapattal” készül, helyet biztosítva az elszakított nemzetrészeknek – hangsúlyozta tegnapi közleményében Tőkés.
A névsort ismertető Szájer József fideszes EP-képviselő a Fidesz országos választmányának tegnapi ülése után tartott sajtótájékoztatón elmondta: a 63 tagú listán Pelczné Gáll Ildikót – aki az elmúlt években is Brüsszelben politizált – ő követi a második helyen, majd Tőkés László, Deutsch Tamás, Gyürk András, Gál Kinga, Schöpflin György és Erdős Norbert következik. Őket követi Kárpátalja és Vajdaság képviselője, a Felvidék képviselője pedig a 21. helyen szerepel, előbbieket később nevezik meg.
Szájer József emlékeztetett, Magyarország 21 képviselőt delegál az EP-be. Mint mondta, számításaik szerint a jelenlegi 14 Fidesz–KDNP-s EP-képviselő fele befutó helyen szerepel a névsorban, amelyet a határon túl élő magyarságot is képviselő, a magyarság összetartozását jelképező nemzeti listának nevezett. Az EP-be delegált magyar kormánypárti politikusok feladataként határozta meg, hogy világossá tegyék: Magyarország nem egy gyarmat, hanem önálló ország, amely büszke saját cselekedeteire és hagyományaira, ugyanakkor teljesíti az EU-s együttműködésből fakadó kötelezettségeit. Pelczné Gáll Ildikó hangsúlyozta, semmilyen diktátumot nem fogadnak el az Európai Bizottságtól, „nem tekintjük az Európai Bizottságot Magyarország kormányának”. Örvendetes, hogy a Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek önrendelkezési törekvéseit immáron nem csupán erdélyi és felvidéki magyar EP-képviselőkkel, hanem a szintén befutó helyeken szereplő kárpátaljai és vajdasági testvéreinkkel tudjuk együtt képviselni – vélekedett Tőkés László. Közleményében kifejtette: „a nemzeti önrendelkezés azt jelenti, hogy egy erős Európában egy erős Magyarországra, erős magyar nemzetre van szükségünk. Nemzetünk viszont akkor válik erőssé, hogyha elszakított részei is dönteni tudnak saját sorsukról.” Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny országos döntője
Temesvár harmadik alkalommal a magyar nyelv fellegvára”
Az április 9–12. időszakban a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny házigazdája.
Szerdán este a temesvári Diákházban tartották a legrangosabb országos magyar irodalmi verseny ünnepélyes megnyitóját, amelyiknek 1985 és 1998 után harmadszor ad otthont Temesvár. A tizenhét megyéből érkezett 144 diákot, a huszonegy kísérő tanárt, a Tantárgyverseny Országos Biztottságának huszonkét tagját az Oktatási Minisztérium nevében Király András államtitkár, a Prefektusi Hivatal nevében Marossy Zoltán alprefektus, a Temes megyei Tanfelügyelőség nevében Cornel Petroman főtanfelügyelő és helyettese, Halász Ferenc, a Tantárgyverseny Országos Biztottsága nevében dr. Egyed Emese elnök, a házigazda Bartók Béla Elméleti Líceum nevében dr. Erdei Ildikó igazgató köszöntötték.
Király András oktatási államtitkár felidézte a magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny 43 évének történetét, ahol az évek során összesen 500 000 versenydolgozat született. „Ez jelentős érték, hiszen azt jelenti, hogy félmillió diák anyanyelvén készült föl és írta meg a dolgozatát, a saját képességei szerint” – mondta Király András, aki szerint a tantárgyolimpia a “versenyek versenye”, mindenki, aki ide eljutott, az már győztes. Király a magyar nyelv és irodalom verseny őse, az 1929-ben az aradi Kuncz Aladár által elindított Él-e Arany János? című irodalmi vetélkedő alapgondolatát is felidézte, amely ma is legalább annyira aktuális, mint 85 esztendővel ezelőtt: mennyire ismerjük és használjuk ma a magyar irodalmi nyelvet?
Halász Ferenc helyettes főtanfelügyelő felidézte az 1998. évi országos magyar irodalmi tantárgyverseny eseményeit, amikor szintén Temesvár volt a rendezvény házigazdája. „Tizenhat esztendő alatt nagyot léptünk előre iskoláink, óvodáink felszereltsége területén – mondta Halász Ferenc –, de ma már európai színvonalú iskoláink gyermeklétszáma 1617-ről 830-ra fogyatkozott. Megfogytunk, de ez a kihívás erősít bennünket abban, hogy megmaradjunk magyarnak.”
Dr. Egyed Emese, a Tantárgyverseny Országos Bizottságának elnöke Tinódi Lantos Sebestyén Az vég Temesvárban című históriás énekét idézte fel, amely a vár védhetetlenségéről, a vár védőinek tömeges haláláról szól. Dr. Egyed Emese, aki az 1970-es évek elején maga is magyar „olimpikon” volt, azt kívánta a verseny résztvevőinek, hogy ez a rendezvény – Mikes Kelemen, Bartók Béla és Temesvár jegyében – egy új kezdetről, az ifjúság vidámságáról, a munkálkodásról, rengeteg olvasásról, jó találkozásokról és az igényességről szóljon.
A házigazda Bartók Béla Elméleti Líceum nevében dr. Erdei Ildikó köszöntötte az egybegyűlteket. „Ez a verseny lehetőség a találkozásra, az ismerkedésre, az építő jellegű versengésre, de lehetőség arra is, hogy megmutassunk valamit a sokszínű és szabadságszerető Temesvárból, felvillantsunk valamit a sokszínű és izgalmas iskolai életünkből, amire büszkék vagyunk. Mi itt Temesváron arra próbálunk választ keresni, hogy mit tehet kisebbségben, szórványhelyzetben az iskola azért, hogy tényleg jó legyen magyarnak lenni, érdemes legyen a nyelvet őrizni, magyarul tanulni és ezt gyermekeinknek, unokáinknak tovább adni. (…) Ottlik Gézával együtt vallom és hiszem, hogy a Mikes Kelemen Tantárgyverseny Országos Szakasza egy olyan alkalom, ahol hozzáadhatunk valamit a világhoz!” – mondta dr. Erdei Ildikó.
A magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny megnyitója hangulatának ünnepélyességét a Bartók Béla Elméleti Líceum hagyományőrzőinek színvonalas műsora fokozta. Szabó Abigél és a Bokréta citerásainak népdalcsokra, Stan Krisztina, Szabó Anita és Oláh Júlia megzenésített verses összeállítása, az Eszterlánc néptáncegyüttes györgyfalvi legényes tánca tűzbe-lázba hozták a közönséget.
A közel 150 versenyzőt csütörtök reggel fél kilencre a vetélkedő színhelyére, a Bartók Béla Elméleti Líceumba invitálták a szervezők, ahol déli egy óráig megírták a versenydolgozatokat. Régiónkból Arad megyét 8, Temes megyét 7, Fehér megyét 6, Hunyad megyét 2, V-XII. osztályos diák képviseli az országos megmérettetésen. Eredményhirdetés április 11-én, pénteken este hét órakor, a díjkiosztó ünnepségre április 12-én, szombaton 10 órakor kerül sor a Diákházban.
Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)

Tőkés harmadik a Fidesz EP-listáján
ÖSSZEFOGLALÓ – Tőkés László a magyar nemzetegyesítés folyamata újabb fontos állomásának nevezte, hogy a Fidesz színeiben indulhat a májusi EP-választáson. Az Orbán Viktor vezette kormánypárt csütörtökön jelentette be, hogy listája 3. helyét az EMNT elnöke foglalja el.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke foglalja el a Fidesz európai parlamenti jelöltlistája harmadik helyét – jelentette be csütörtökön az Orbán Viktor vezette kormánypárt.
A vasárnapi országgyűlési választáson kétharmad-közeli eredményt elért alakulat listavezetője Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke, második Szájer József, harmadik Tőkés László, negyedik Deutsch Tamás, ötödik pedig Gyürk András.
Vajdaság és Kárpátalja képviselője is befutó helyen
A listát az alakulat országos választmánya hagyta jóvá, amelynek ülése után Kövér László, az Országgyűlés elnöke elmondta, azért került Pelczné Gáll Ildikó a lista élére, mert a Fideszben hagyomány, hogy mindig az egyik alelnök vezeti a listát. Hozzátette, az első 10–12 – fideszes becslések szerint biztos befutónak számító – helyen a határon túli területek képviselői is helyet kapnak.
Szájer József EP-képviselő – aki csütörtökön nemzeti listának nevezte a Fidesz-névsort – továbbá bejelentette, az első öt jelöltet Gál Kinga, Schöpflin György – a nyugati magyarság képviselője – és Erdős Norbert követi. Utánuk Vajdaság és Kárpátalja képviselője következik – akiket később neveznek meg –, majd a 11. helyen Kósa Ádám, a 12-en pedig Hölvényi György szerepel. A lista 21. helyét egy felvidéki jelöltnek tartják fenn, akit szintén később nevesítenek. Szájer szerint Tőkés jelöltségéről egyeztettek az RMDSZ-szel is.
Tőkés: a nemzetegyesítési folyamat új állomása
Tőkés László a magyar nemzetegyesítés folyamata újabb fontos állomásának nevezte, hogy a Fidesz színeiben indulhat a májusi EP-választáson. A budapesti bejelentést követően kibocsátott nyilatkozatában az erdélyi EP-képviselő úgy értékelte, hogy a Fidesz–KDNP – folytatva a 2010-ben megalapozott nemzetpolitikai fordulatot – valódi „nemzeti csapattal” készül az Európai Parlamentbe, helyet biztosítva az elszakított nemzetrészeknek.
Az EMNT elnöke emlékeztet, hogy 2007-ben, Románia EU-csatlakozásakor az „Unió, Erdéllyel!” kampányjelszóval vágott neki az európai útnak. „2009-től az EP-ben három EU-tagország magyar néppárti képviselői alkottak egy erős magyar küldöttséget, számszerűségükben is példázva, hogy a magyar nemzet Európa középnemzetei között foglalja el a méltó helyét.
A nemzeti érdekérvényesítés az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tizenkét pontját megidéző jelmondatunkon is módosított: európai politizálásunk a „magyar unió az Európai Unióban” jelmondat értelmében valósult meg. Ez a folyamat teljesedik ki a Fidesz–KDNP ma bejelentett nemzeti listájával” – állapította meg Tőkés.
Örvendetesnek nevezte, hogy a Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek önrendelkezési törekvéseit – amelyeknek eddig az idén tízéves Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) adott keretet – immár nem csupán erdélyi (romániai) és felvidéki (szlovákiai) magyar EP-képviselőkkel, hanem a szintén befutóhelyeken szereplő kárpátaljai (Ukrajna) és vajdasági (Szerbia) politikusokkal tudják együtt képviselni.
Tőkés szerint a nemzeti önrendelkezés azt jelenti, hogy egy erős Európában egy erős Magyarországra, erős magyar nemzetre van szükség. Hozzátette: nemzetünk viszont akkor válik erőssé, hogyha elszakított részei is dönteni tudnak saját sorsukról, vagyis ha sikerül kivívni az erdélyi és a székelyföldi magyarság, valamint Vajdaság, Felvidék, Kárpátalja magyar közösségeinek különböző formájú autonómiáit. „Az autonómia élő és sikeres európai gyakorlat. Ez a célunk” – szögezte le Tőkés László.
Toró: biztosított az erdélyi magyarság képviselete
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a Krónikának úgy nyilatkozott, bebizonyosodott, hogy a Fidesz és Orbán Viktor pártelnök nem csak választási jelmondatnak használta a nemzetegyesítést, és ezt a csütörtökön közzétett jelöltlistával is bizonyítja, melyen Tőkés mellett Vajdaság és Kárpátalja képviselője is helyet kapott.
„Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy Tőkés László amellett, hogy 2007 óta képviseli az erdélyi magyarságot az Európai Parlamentben, ő tölti be a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) elnöki tisztségét is, így továbbra is képviselni tudja az önrendelkezési törekvéseinket. Úgy gondolom, az erdélyi magyarok képviselete már biztosított az Európai Parlamentben, és ez örömmel tölt el” – mondta lapunknak a néppárt elnöke.
Biró Zsolt: érdemes lett volna elgondolkodni
Az április 6-án kiteljesedett nemzetegyesítési folyamat részeként értékeli Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke is Tőkés László Fidesz-listán való indulását. Szerinte azonban az illetékeseknek érdemes lett volna elgondolkodniuk azon, hogy amennyiben a volt püspök az erdélyi magyarok közös listájára kerül fel, akkor Románia esetleg eggyel több magyar és eggyel kevesebb román képviselőt jutathatott volna Brüsszelbe.
Biró sok sikert kívánt Tőkés Lászlónak, és abbéli reményének adott hangot, hogy a komoly brüsszeli tapasztalattal rendelkező politikus a továbbiakban is szívén viseli az erdélyi magyarság ügyét. Kérdésünkre, hogy az MPP kizárja-e annak a lehetőségét, hogy az általa támogatott RMDSZ-listáról hárman kerüljenek be az Európai Parlamentbe, Biró nemmel válaszolt. A pártelnök azonban elismerte, a jelenlegi közvélemény-kutatások szerint az RMDSZ-lista harmadik helye nem számít befutónak.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a téma kapcsán korábban úgy nyilatkozott, Tőkés László Fidesz-listán való indulása a hatályos választási törvények szerint semmiképp sem tudja befolyásolni az RMDSZ szereplését a május 25-én zajló EP-választáson.
„Nem zavar Tőkés indulása, és ezt a lépést nem is kívánom kommentálni. A mi dolgunk az, hogy megfelelőképpen mozgósítsunk. Számításaink szerint amennyiben elérjük a 6 százalékot, az RMDSZ két képviselőt küldhet Brüsszelbe, 6,3 százalék körül már a harmadik jelöltünk is esélyes lehet” – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek a szövetségi elnök.
Mint ismeretes, az erdélyi magyar pártok összefogására tett eredménytelen felhívásai nyomán az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) február végén úgy döntött: nem indít saját jelöltlistát a május 25-ei megmérettetésen, hogy a kialakult helyzetben ne kockáztassa az erdélyi magyarság EP-képviseletét. Ugyanakkor azt javasolta Tőkés Lászlónak, fogadja el a Fidesz felkérését, és induljon a Fidesz-listán újabb brüsszeli mandátumért.
Tőkés 2007-ben függetlenként szerzett brüsszeli mandátumot. Két évvel később, 2009-ben Magyar Összefogás néven az RMDSZ együttműködési megállapodást írt alá az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT), és az RMDSZ jele alatt indított akkori közös EP-listát az EMNT elnöke vezette. Mivel Tőkés rendszeresen bírálta a szövetséget, és védnökségével színre lépett az EMNP, az RMDSZ idén már nem volt hajlandó tárgyalni a közös EP-lista lehetőségéről.
Az állandó lakcím az irányadó
Az európai parlamenti választásokon a szavazati jogot nem az állampolgársághoz, hanem az állandó lakcímhez kötik a jelenleg érvényben lévő szabályozások. Így akik állandó magyarországi lakcímmel rendelkeznek, akkor is szavazhatnak a magyar EP-listákra május 25-én, ha nem magyar állampolgárok. Ugyanakkor a frissen honosult kettős állampolgárok közül csak azok tehetik ezt meg, akik rendelkeznek állandó lakcímmel az anyaországban.
Bár az uniós tagállamok választási törvényei tiltásokat tartalmaznak erre nézve, a gyakorlatban nincs kizárva, hogy kettős állampolgárok mindkét ország EP-listáira szavazzanak. Ezt azok tehetik meg – ahogy megtehették korábban is –, akik bejelentett módon Magyarországon élnek, ugyanakkor romániai személyi igazolvánnyal is rendelkeznek: ők például a magyarországi EP-választásokon leadott voks előtt vagy után ellátogathatnak a román külképviseletekre, vagy akár átléphetik a határt, és Romániában is szavazhatnak. Krónika (Kolozsvár)

Az űrlap alja
„Kor- és kórrajz” 15 évről
Kedden mutatták be Váradon Varga Gábor, nagyváradi magyar író, politikus, kutató vegyészmérnök, az Állami Találmányi és Védjegyhivatal volt vezérigazgatójának Confessionis című könyvét, amely a Riport Kiadó gondozásában jelent meg. Az önéletrajzi kötet háromszáz oldalon, mintegy 75 különböző műfajú írást tartalmaz, melyek felölelik a szerző életének legutóbbi 15 évét, és melyeket erőteljes kohézió köt össze, annak ellenére, hogy eredetileg nem egységes könyvnek szánták azokat. A mű így tehát regényként is olvasható – mondta el a kötet szerkesztője, Szűcs László, aki a szerzővel beszélgetett a könyvbemutatón.
Az eseménynek a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ adott otthont, ahol Veres Kovács Attila váradolaszi lelkipásztor köszönötötte az egybegyűlteket, hangsúlyozva, hogy olyan szerzőt üdvözölhetnek körükben, aki hitvallásosan élt olyan korokban is, amikor ezt kevesen merték megtenni. A Confessionis című könyvet Szilágy Aladár közíró méltatta, hangsúlyozva, hogy a többkötetes szerző eddigi legjobb munkájáról van szó. „A hetvenegynéhány szövegből kirajzolódó emberi sors, kor- és kórrajz (…) hőse egy nagyváradi értelmiségi, előéletében kutatóvegyész, többkönyves író, a város 1989 előtti kulturális életének meghatározó alakja, aki a rendszerváltás után, annak első napjaitól egyik kezdeményezője lett a helyi, majd az országos közélet, politikum, a romániai magyarság önszerveződésének” – mondta el Szilágyi Aladár.
Mint Szűcs László kérdéseire válaszolva Varga Gábor elmondta, közéleti szerepvállalásában nagy szerepet játszott kulturális előélete, hiszen az Irodalmi Kerekasztal titkáraként és az Ady Endre társaság egyik alapítójaként olyan szervezésbeli tapasztalatokat szerzett, melyek előiskolát jelentettek későbbi politikai és közéleti karrierjéhez. Büszkén vallott arról is, hogy irányítása alatt az Állami Találmányi és Védjegyhivatal jóval megelőzve más országos intézményeket, elsőként integrálódott az európai közösségbe. A 90-es évekbeli és mostani politikai viszonyokon elmélkedve Varga Gábor azt is elmondta, hogy meglátása szerint Biharban azért lehetett annak idején olyan eredményeket is elérni, amilyeneket az ország más részein nem, mert volt kivel tárgyalni, hiszen akkoriban a román politikában is az értelmiségi elit volt jelen.
A kötetbemutató keretében Kiss Törék Ildikó és Meleg Vilmos színművészek olvastak fel részleteket a Confessionis-ból. Az esemény dedikálással zárult.
Sz. G. T. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Együttműködésről állapodtak meg a magyarországi és az erdélyi magyar polgármesterek
Együttműködési megállapodást írtak alá Kolozsváron a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Országos Önkormányzati Tanácsának (OÖT) a képviselői.
Az eseményt követő sajtótájékoztatón Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmondta, a megállapodással sikerült intézményesíteni azt a kapcsolatot, amelyet az RMDSZ önkormányzati tanácsa régóta ápol a magyarországi önkormányzatok szövetségével. A megállapodás a két oldalon felgyűlt tapasztalatok kicserélését teszi lehetővé.
Gémesi György MÖSZ-elnök elmondta, a magyar polgármesterek tízedik világtalálkozóját előkészíteni jött Erdélybe. E találkozó azt tűzi ki célul, hogy tegyék hatékonyabbá az önkormányzatok munkáját.
Borboly Csaba, az RMDSZ önkormányzati tanácsának elnöke elmondta, a megállapodásban elsősorban a tapasztalatcserére fektetik a hangsúlyt. Együttműködnének ugyanakkor az olyan európai uniós pályázatok benyújtásában, amelyekhez több ország partnerségére van szükség. Borboly tájékoztatása szerint a megállapodás az önkormányzatok, civil szervezetek és egyházak együttműködésére, a szakoktatás erősítésére, és a testvértelepülési kapcsolatok elmélyítésére is kiterjed.
A sajtótájékoztatón Kelemen Hunor újságírói kérdésre nem kívánta kommentálni Pelczné Gál Ildikó kijelentését, hogy a Fidesz az RMDSZ képviselőivel is egyeztetett Tőkés László európai parlamenti képviselőjelöltségéről. Kijelentette, Tőkés László önmagát fogja képviselni a Fidesz listáján, az erdélyi magyarság brüsszeli képviseletét az RMDSZ látja majd el. MTI

Kelemen Hunor: nem érdekel Tőkés László karrierje és politikai sorsa
Az RMDSZ-t nem érdekli Tőkés László karrierje és politikai sorsa – jelentette ki Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnökét arról kérdezték újságírók, miként vélekedik arról, hogy Tőkés László a Fidesz jelöltlistájának harmadik helyéről pályázik újabb európai parlamenti képviselői mandátumra.
Kelemen leszögezte: a döntés Tőkésre tartozik, ő pedig nem akarja idejét vesztegetni azzal, hogy ehhez a témához kommentárt fűzzön. „Semmiféleképpen nem zavar meg minket, nem Romániában indul” – fűzte hozzá, hangsúlyozva: az európai választásokon a magyarországi pártok listáira Romániában nem lehet szavazni, nem lehet tehát sem a Fideszre, sem más pártra, sem Tőkésre voksolni. Az MTI szerint a sajtótájékoztatón Kelemen Hunor nem kívánta kommentálni Pelczné Gál Ildikó kijelentését, hogy a Fidesz az RMDSZ képviselőivel is egyeztetett Tőkés László európai parlamenti képviselőjelöltségéről. Kijelentette: Tőkés László önmagát fogja képviselni a Fidesz listáján, az erdélyi magyarság brüsszeli képviseletét az RMDSZ látja majd el.
„A fontos az lesz, mennyire tudjuk majd mozgósítani választóinkat, és sikerül-e átlépnünk a választási küszöböt. Nem foglalkozunk Tőkéssel, politikai karrierjével, politikai sorsával, nem érdekel ez most minket. A romániai kampányunkra alapozunk, és meggyőződésem, hogy jó eredményt érünk el” – fejtette ki Kelemen.
Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Népszabadság Online/
„Magyarország nem gyarmat”
Pelczné Gáll Ildikó lesz a kormánypártok listavezetője az Európai Parlamenti (EP) választáson. Tegnap a Fidesz választmányi ülése után Szájer József fideszes EP-képviselő a névsort a határon túl élő magyarságot is képviselő, a magyarság összetartozását jelképező „nemzeti listának” nevezte. Pelczné Gáll Ildikót ő követi, a harmadik Tőkés László.
A választások után a „nemzeti összetartozás” listát szimbolizálva a volt királyhágó melléki református püspököt nevezték esélyesnek az első helyre, Tőkés László Orbán Viktor favoritja volt. Végül a Fidesz-vezérkar úgy határozott, női politikussal, a Fidesz alelnökével „reprezentál” május 25-én az EP-választáson. A listán negyedik Deutsch Tamás, aztán Gyürk András, Gál Kinga, Schöpflin György, Erdős Norbert, valamint Kárpátalja és a Vajdaság egy-egy képviselője szerepel, míg a tizenegyedik helyen Kósa Ádám, a tizenkettediken pedig Hölvényi György jelenlegi egyházügyi államtitkár, a huszadikon a KDNP-s Pálffy István, a huszonegyediken pedig a Felvidék egy képviselője. A lista végére feltették Orbán Viktor miniszterelnököt is.
Magyarország 21 képviselőt delegál az EP-be, a tegnapi sajtótájékoztatón Pelczné Gáll Ildikó 10-12 fideszes mandátum megszerzését nevezte reális célkitűzésnek.
A Népszabadság már a hét elején beszámolt arról, hogy a KDNP-s Surján László, az EP alelnöke haza szeretne térni Brüsszelből. Így eléggé feszültre sikeredett az egyeztetés a listaállításról, mivel a „bajtársi szövetséges” KDNP nem kapott „tuti” helyet. Hölvényi György éppen a 12. a listán, így nem garantált, hogy EP-képvi selő lesz.
Szájer József az EP-be delegált magyar kormánypárti politikusok figyelmébe ajánlotta a békemenetes jelszót: Magyarország nem gyarmat. Olyan önálló ország, amely büszke saját cselekedeteire és hagyományaira, ugyanakkor teljesíti az EU-s együtt-működésből fakadó kötelezettségeit, „hiszen a klubnak tagjai vagyunk”. „Nem fogjuk hagyni, hogy Magyarországot az EP-ben bárki is lejárassa”, és hogy veszélyeztessék a magyar fejlesztési forrásokat – tette hozzá.
Pelczné Gáll Ildikó – aki vasárnap, a választás éjszakáján Orbán Viktor mellett állt a Duna-parti színpadon – határozott magyar érdekképviseletet ígért, azt mondta, hogy meg fogják védeni a rezsicsökkentést és a magyar földet. Semmilyen diktátumot nem fogadnak el az Európai Bizottságtól, „nem tekintjük az Európai Bizottságot Magyarország kormányának” – hangoztatta a sajtótájékoztatón. Arra, hogy az unió bírósága szerint nem összeegyeztethető az uniós joggal, hogy Magyarország lehetővé tette, évente legfeljebb 50 liter gyümölcspárlatot saját felhasználásra jövedékiadó-mentesen lehessen főzni, illetve főzetni, Pelczné Gáll Ildikó úgy reagált: „nem vagyok kétségbeesve a pálinkafőzéssel kapcsolatban”, ez egy hosszú folyamat, a vélemények ütköznek, és nyilván van olyan pont, amelyet korrigálni lehet. Szájer József ehhez azt tette hozzá, hogy eddig is küzdöttek, ezután is küzdeni fognak „minden őrültség és minden irracionális szabály ellen”. NOL.hu

Díjazták a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny legjobbjait
Véget ért a „hatalmas magyaróra”
A temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum az április 9–12. időszakban harmadszor volt házigazdája a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyversenynek, ahol 17 megyéből érkezett közel 150 ifjú tollforgató mérte össze anyanyelv- és irodalomtudását, nyelvi leleményét, alkotóképességét.
A rangos esemény záróakkordjára, az ünnepélyes díjkiosztásra április 12-én, szombaton került sor a temesvári Diákházban, amelyen részt vett a főtámogató Oktatási Minisztérium részéről dr. Nagy Éva kabinetigazgató és Winkler Gyula, az RMDSZ Európa Parlamenti képviselője.
A verseny valamennyi résztvevőjét, boldog győzteseket és a kissé csalódott többieket Kiss Ferenc Temes megyei tanfelügyelő és dr. Nagy Éva tanügy-minisztériumi kabinetigazgató köszöntötték, hangsúlyozva hogy itt mindenki győztes, hiszen valamennyien megyei vetélkedőt nyertek, és előbb vagy utóbb „minden virág kivirágzik”. Az irodalmi „olimpiász” minden résztvevője tudással, élményekkel és egymás megismerésével gazdagodott, amit később az anyanyelv-ápolás, a kultúra bármely területén értékesíthet. A rendkívül szoros verseny eredményeit dr. Egyed Emese, az Országos Bizottság elnöke értékelte, aki egy „hatalmas, eszményi magyarórához” hasonlította a tantárgyverseny négy napját, amely gyönyörű ajándék a résztvevő diákok és tanárok számára egyaránt. A díjakat Winkler Gyula EP-képviselőtől vehették át a vetélkedő legjobbjai, aki miután gratulált a győzteseknek és a rangos verseny valamennyi résztvevőjének, az alábbi gondolatokat osztotta meg a Diákház közönségével: ha a magyar nyelv az Európa Parlament egyik hivatalos nyelve, és egy magyar képviselő, ha a helyzet úgy kívánja, anyanyelvén szabadon felszólalhat Brüsszelben, akkor el kell érjük, hogy itthon, a szülőföldünkön a magyar nyelv is kapjon hivatalos státuszt, hiszen alkotói vagyunk minden szempontból az erdélyi társadalomnak. Winkler Gyula ugyanakkor a tömbmagyarság és a szórványmagyarság közötti kapcsolatépítés, a székely–szórvány mozgalom jelentőségére hívta fel a jelenlevők figyelmét, mert „az erdélyi társadalom csak együtt kerekedik egésszé, csak együtt érheti el céljait”.
Az ünnepélyes díjkiosztás során oklevelet, pénzjutalmat és a Communitas Alapítvány jóvoltából könyvcsomagot kaptak a nyolc évjárat (V–XII. osztály) legjobbjai. Az Országos Bizottság minden évfolyamon díjazta az első három helyezett diákot, a 4. és az 5. helyezett pedig dicséretet kapott. Az „aranyérmes” magyar olimpikonok: Szabó Balázs (Csíkszereda) V. osztály, Damokos Beatrix (Sepsiszentgyörgy) VI. osztály, Ercse Zsuzsanna (Kézdivásárhely) VII. osztály, Fazakas Réka (Sepsiszentgyörgy) VIII. osztály, Kovács Péter (Nagykároly) IX. osztály, Walcz Beatrix (Sepsiszentgyörgy) X. osztály, Szekeres Ilma (Beszterce) XI. osztály és Tasnádi István (Kolozsvár) XII. osztály.
Régiónk legjobbjai: a XI.-es Kovács Henrietta (Csiky Gergely Főgimnázium, Arad) a III. helyet érdemelte ki 9,60-as osztályzattal, felkészítő tanára Rudolf Ágnes, a VIII.-os Boros Viktória (Bartók Béla Elméleti Líceum, Temesvár) dicséretet kapott 9,10-es osztályzattal, felkészítő tanára Molnos Ildikó és a IX.-es Ilona Judit (Csiky Gergely Főgimnázium, Arad) szintén dicséretet kapott 9,20-as osztályzattal, felkészítő tanára Nyári Andrea.
A szervezők és a támogatók jóvoltából különdíjakat kapott valamennyi versenyző, akik 8-as osztályzatnál jobb eredményt értek el. A különdíjak céljára felajánlott könyvcsomagokat a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség, a Partiumi Keresztény Egyetem, a Pro Gerhardino Egyesület, a Heti Új Szó, a Nyugati Jelen, valamint a temesvári Bartók Béla és a Szórvány Alapítványok biztosították. A temesvári versenyzők közül különdíjat kapott Andrássy Nóra (VI.) Boros Viktória (VIII.) és Câmpian Csenge (XI.), az aradiak közül Dudás Izabella Bernadett (VII.). A Nyugati Jelen által felajánlott két könyvcsomagot Lőrincz Anna (Sepsiszentgyörgy) és Tamási Tímea (Csíkszereda) vehették át.
A díjkiosztó ünnepség befejező részében Erdei Ildikó, a házigazda Bartók Béla elméleti líceum igazgatója köszönte meg a rendezvény lebonyolítását segítő közel 100 önkéntesnek, diákoknak és tanároknak, valamennyi támogatónak a hozzájárulását, majd átadta a Mikes Kelemen Tantárgyverseny vándorzászlaját a zilahi Pataki Idának, az OB tagjának, aki a jövő évi, 2015-ös tantárgyolimpia szervezőit képviselte a rendezvényen.
„A visszajelzések alapján úgy érzem, hogy sikerült a diákokkal, tanárokkal, a támogatókkal együtt egy olyan rendezvényt megszervezni, amelyre büszkék lehetünk – nyilatkozta a Nyugati Jelennek dr. Erdei Ildikó. – Egy ilyen rendezvény jó alkalom arra is, hogy az iskola, az iskolát támogató közösség megerősödjön. Együtt dolgozunk, ötleteink vannak, közösen átgondoljuk, hogy mi az, amit magunkból, az iskolából a városból megmutathatunk. Ennek jó példája volt az elmúlt két hét, de főleg az utóbbi négy nap, jó érzés volt tudni, hogy számíthatunk egymásra.” Dr. Erdei Ildikó azt is elmondta: az oktatási minisztérium volt a rendezvény fő támogatója, ők biztosították a „kötelező minimumot”, de a pályázati lehetőségek, a támogatók tették lehetővé a különdíjak átadását, a program színesítését, a kirándulásokat, színházi előadásokat, apró ajándékokat. „Ebben az erős mezőnyben büszkék vagyunk Boros Viktória negyedik helyére és a két különdíjra, jó alkalom ez arra, hogy megerősítsük a diákokat, a szaktanárokat abban, hogy ennek a munkának haszna van.” – nyilatkozta lapunknak dr. Erdei Ildikó.
Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)

Egyéves a BISZE
Sokszor hallani, hogy vidéken nincs ifjúsági élet, a fiatalokat a bárokon és a diszkón kívül nem sok minden érdekli, így nem is lehet összefogni őket. Számos Maros megyei település cáfol rá erre az állításra. Április 14-én múlt egy éve annak, hogy négy egrestői és három balavásári fiatal megalapította a Balavásári Községi Ifjúsági és Szabadidős Egyesületet. Az önkéntesség népszerűsítése, a hagyományápolás és az ifjabb generációk ötleteinek megvalósítása érdekében létrehozott BISZE-ről tavaly júliusban beszélgettünk Csipán Beáta alapító taggal. Most újra őt kérdeztük az elmúlt tizenkét hónap megvalósításairól és a jövőbeli tervekről.
– Mekkorára nőtt egy év alatt az egyesület, és vannak-e rendszeres tevékenységei?
– Mára negyvenöt aktív tagunk van, rájuk mindig, minden téren számíthatunk. Az elmúlt évben havonta szerveztünk olvasóestet, és ugyanilyen rendszerességgel kerítettünk sort a tagsági gyűlésre is, ahol kiértékeltük az elmúlt időszakot, megoldást kerestünk a felmerülő gondokra, és új ötleteket fogalmaztunk meg. Az egyik sikeres kezdeményezésünk az ingyenes németórák elindítása volt, Sütő Jolán és Fred Baumgarten közreműködésével. Ez iránt akkora volt az érdeklődés, hogy a kezdő csoport után egy haladót is indítottunk. Ezenkívül biciklitúrát, csapatépítő tréninget, szüreti bált szerveztünk, karácsony közeledtével adventi koszorút készítettünk a község gyerekeinek és időseinek, és március 15-ét is megünnepeltük. Az év vége felé készítettünk egy BISZE-naptárt, amelynek minden lapja az egyesület egy-egy tevékenységét mutatja be. Fontos megvalósításnak érezzük ugyanakkor az egyesületi újságot, a BISZEmlét, amelyet 1200 példányban adunk ki. A cikkek megírásától a lapkihordásig minden az egyesületi tagok munkája.
– Annak idején közmunkával indult a kezdeményezés, hidakat festettek le.
– Az önkéntes munkára a továbbiakban is nagy figyelmet szenteltünk, és szándékunkban áll az elkövetkezőkben is évente nagyszabású takarítási akciót szervezni a községben.
– Kapcsolatba léptek-e más ifjúsági szervezetekkel?
– Nagyon fontosnak tartjuk a kapcsolatépítést. Sikerült megismerkednünk a magyarországi BISZE-vel, azaz a Bedői Ifjúsági Szabadidős Szervezettel, felvettük a kapcsolatot a Rákóczi Szövetséggel, illetve a környékbeli ifjúsági szervezetekkel, a nyárádszeredai NYISZ-szel (Nyárádszeredai Ifjúsági Egyesület), a gyulakutai GYIK-kel (Gyulakuta Község Ifjúsági Közössége), a szovátai SZISZ-szel (Szovátai Ifjúsági Szervezet) és az erdőszentgyörgyi FIESZTA-val (Fiatal Erdőszentgyörgyiek Tanácsa) is nagyon jó viszonyban vagyunk.
– Milyen pályázati lehetőségek kínálkoztak az eddigiekben?
– Mivel az egyesületet csak az év végén jegyezték be, tavaly nem állt módunkban pályázni, mégis, a községbeli vállalkozók, illetve magánszemélyek segítségével minden elképzelésünket meg tudtuk valósítani. Idén viszont már benyújtottunk egy pályázatot a Communitas Alapítványhoz és a helyi önkormányzathoz. Leginkább egy székhelyre lenne szükségünk. Az egrestői sportegyesületnek van egy klubja, amelyet a tagsági gyűlések és az olvasóestek alkalmával a rendelkezésünkre bocsátanak, de a rendezvényeink gyakoriságát tekintve egy saját hely valós szükségletnek számít.
Nagy Székely Ildikó. Népújság (Marosvásárhely)

Egy új szak, sok új lehetőség
Környezettudomány szak indul októbertől a Babeş-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatán. A fiatalok magyar nyelvű alapképzésen, három év alatt végezhetik el tanulmányaikat a szak keretein belül.
A nyári iratkozás alkalmával már a Környezettudomány szakot is választhatják a tanulmányaikat ezen az egyetemen folytatni vágyók. A három éves alapképzés során az oktatás magyar nyelven zajlik majd, jórészt helyi tanárok közreműködésével, ugyanakkor a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanárai is besegítenek vendégelőadásokkal.
Húsz tandíjmentes hely
Bartalis Ildikó, a sepsiszentgyörgyi Környezettudományi és Környezetmérnöki Kar programfelelőse érdeklődésünkre elmondta, hogy az új szak engedélyeztetve van, összesen 25 helyre lehet majd iratkozni, ebből 20 tandíjmentes és 5 tandíjköteles helyet tudnak biztosítani. A tandíj előreláthatóan 2200 lejbe fog kerülni évente.
A most induló szak még nincs akkreditálva, ez egy hosszabb procedúra, hiszen először legalább három évfolyamnak kell végeznie – magyarázta Bartalis Ildikó. Licencvizsgát nem szervezhetnek e nélkül, azonban ez nem fog problémát okozni, hiszen a Kolozsváron működő szak már rendelkezik akkreditációval. A kihelyezett tagozaton környezettudomány szakot elvégzők olyan alapképzésnek megfelelő szintű diplomát kapnak majd, amelyet a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem bocsájt ki.
Lehetőség munkahelyek betöltésére
A Környezettudomány szak elvégzése után a környezet védelme, menedzselése és kutatása iránt érdeklődő fiatalok dolgozhatnak akár környezetvédelmi elemzőként, ökológiai tanácsadóként, környezet auditálóként, környezet monitorizáló vagy éppen védett területek felügyelőjeként is.
Bencze Melinda. Székelyhon.ro

EP-választás – Bemutatta határon túli képviselőjelöltjeit a Fidesz-KDNP
Bemutatta pénteken a határon túli magyar közösségekből érkező európai parlamenti (EP-) képviselőjelöltjeit a Fidesz-KDNP.
Kárpátalját - a lista 9. helyén - Bocskor Andrea, a beregszászi magyar főiskola tanára, Vajdaságot - a 10. helyen - Deli Andor, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) tagja, a Felvidéket pedig - a jelképesnek számító 21. helyen - Gubík László, a Magyar Közösség Pártja (MKP) ifjúsági szervezetének elnöke képviseli - közölte Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke, a Fidesz-KDNP EP-választási listavezetője budapesti sajtótájékoztatóján.
A magyar-ukrán együttélést kutató, a listán befutó helyen szereplő Bocskor Andrea bemutatkozásában azt ígérte, azért dolgozik majd Brüsszelben, hogy elősegítse Ukrajna európai uniós integrációját, és megjelenítse a kárpátaljai magyar közösség törekvéseit.
A Vajdaságban politizáló Deli Andor szerint az EP-listás hely lehetőséget ad az össznemzeti érdekek brüsszeli képviseletére, egyben "kiugrási lehetőség" a VMSZ-nek. Ő is kiemelte országa uniós integrációs folyamatát, amelyben "a VMSZ-nek hídszerepet kell játszania".
A Felvidéket képviselő Gubík László - aki egyike azon szlovákiai magyaroknak, akiket magyar állampolgárságuk nyilvános felvállalását követően fosztottak meg szlovák állampolgárságuktól - úgy fogalmazott: "egy üzenetértékű lista jelképes helyének jelképes alakja vagyok". Jelezte, az MKP-nak - önerőből is - meg kell tartania brüsszeli képviseletét.
Azt már korábban bejelentették a kormánypártok, hogy Erdélyt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, a diaszpóra magyarságát pedig Schöpflin György képviseli. Előbbi a Fidesz-KDNP-lista 3., utóbbi pedig 7. helyén szerepel.
Pelczné Gáll Ildikó a tájékoztatón azt mondta, a Fidesz-KDNP "nemzeti listája" lehetőséget ad arra, hogy a határon túli magyar közösségek is képviseltessék magukat.
Ismét hangsúlyozta, a pártszövetség minden jelöltje - ha lehetőséget kap - azért küzd majd, hogy a magyar érdekek maradéktalanul érvényesüljenek az Európai Unióban és az Európai Parlamentben. Küzdeni fognak azok ellen, akik Magyarország lejáratására használják fel az EP-t, valamint azok ellen is, akik az EU-ból való kilépés mellett érvelnek - mondta.
"Egy olyan EU a célunk, ahol önálló, szuverén nemzetközösségek és nemzetek tudják képviseltetni magukat és érdekeiket" - fogalmazott a Fidesz alelnöke, listavezetője, aki kérdésre hozzátette: kampányukat, benne országjárással, húsvét után kezdik meg. MTI

Vendégváros Budapesten (Sepsiszentgyörgy)
Húsz helyi zenész, a Cimborák Bábszínház és kézművesek népszerűsítik Sepsiszentgyörgyöt szombaton és vasárnap a III. Budavári Húsvéti Sokadalomban, de visznek magukkal Diószegi-féle pityókás kenyeret, hagyományos módon elkészített Bertis-termékeket, és bemutatják Háromszék vendégforgalmi értékeit is.
A hagyomány-művészet-gasztronómia jegyében szervezett budavári húsvéti vásáros fesztivál idei vendégvárosa Sepsiszentgyörgy, a háromszéki meghívottak a sokadalom első két napján mutatkoznak be. A rendezvény három napon keresztül reggeltől estig kínál programokat kicsiknek és nagyoknak, de főként a családoknak.
Több ezer látogatóra számítanak a koncerteken, gyermek- és felnőtt előadásokon, kézműves-foglalkozásokon, amelyek közül jó néhányat a sepsiszentgyörgyiek tartanak. Két előadással (Szegény ember királysága és Vitéz László csodaládája) vesz részt a Cimborák Bábszínház, fellép a Fabatka zenekar, valamint István Ildikó és barátai, táncházat tart a Folker együttes, és újból összeáll egy koncert erejéig a 2012-es sepsiszentgyörgyi utcazene-fesztivál nyertese, a Spontán zenekar. Incze Anikó gasztronómiai szakember készíti elő bemutatóra és kóstolóra a Diószegi- és Bertis-termékeket, foglalkozásokat tart a csernátoni Csiporkázó játszóház, szőni tanít a barátosi Bartók Erzsébet, nemezel Demeter Piroska, és ott lesz a tojáspatkolás kálnoki nagymestere, Kecskés József is. Aki pedig arra kíváncsi, milyen turisztikai látványosságai, üdülőhelyei vannak Háromszéknek, mindent megtudhat a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület jelen lévő tagjaitól.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Két korszak, két tér
Sepsiszentgyörgy központjában két különböző korban épült tér található: a Mihai Viteazul teret már felújítottuk, a Szabadság tér most következik. Azt szeretnénk elérni, hogy mindkettő a maga intimitásában élje az életét, és ne vegyen el a máséból, de ez nem román–magyar kérdés, elutasítok minden etnikai értelmezést – jelentette ki Antal Árpád polgármester a székelyföldi románok szervezete által románellenesnek ítélt új főtérről.
Ahogy a Mihai Viteazul teret is feltöltöttük élettel – a kivitelezést illetően vannak minőségi kifogásaink, de a szökőkút odavonzza az embereket –, a Szabadság térrel is azt szeretnénk elérni, hogy mindenkié legyen, igazi közösségi térré váljon – magyarázta. Hozzátette: elsőnek egy román tanácstag tette közzé az új főtér tervét a világhálón, és aki többet akar belemagyarázni az átalakításba, az nem a békés együttélésben érdekelt.
A Szabadság tér másféle bírálatoknak is célpontja: vannak, akik szerint jobb lenne például a Jókai Mór utca felújítására költeni, de erre nem lehetett pályázni az európai uniós kiírásban, csak a belvárosra – mondta még a polgármester. Emiatt maradt le a Gólya utca egy része is a korszerűsítésről: nagyon pontosan körülhatárolt övezetet lehetett belefoglalni a nagy városrehabilitálási tervbe. A Gólya utca rongyosabb, rövidebb szakaszát önerőből teszi majd rendbe a város, még idén nekifognak.
Sepsiszentgyörgy központjában két különböző korban épült tér található: a Mihai Viteazul teret már felújítottuk, a Szabadság tér most következik. Azt szeretnénk elérni, hogy mindkettő a maga intimitásában élje az életét, és ne vegyen el a máséból, de ez nem román–magyar kérdés, elutasítok minden etnikai értelmezést – jelentette ki Antal Árpád polgármester a székelyföldi románok szervezete által románellenesnek ítélt új főtérről.
Ahogy a Mihai Viteazul teret is feltöltöttük élettel – a kivitelezést illetően vannak minőségi kifogásaink, de a szökőkút odavonzza az embereket –, a Szabadság térrel is azt szeretnénk elérni, hogy mindenkié legyen, igazi közösségi térré váljon – magyarázta. Hozzátette: elsőnek egy román tanácstag tette közzé az új főtér tervét a világhálón, és aki többet akar belemagyarázni az átalakításba, az nem a békés együttélésben érdekelt.
A Szabadság tér másféle bírálatoknak is célpontja: vannak, akik szerint jobb lenne például a Jókai Mór utca felújítására költeni, de erre nem lehetett pályázni az európai uniós kiírásban, csak a belvárosra – mondta még a polgármester. Emiatt maradt le a Gólya utca egy része is a korszerűsítésről: nagyon pontosan körülhatárolt övezetet lehetett belefoglalni a nagy városrehabilitálási tervbe. A Gólya utca rongyosabb, rövidebb szakaszát önerőből teszi majd rendbe a város, még idén nekifognak.
Demeter J. Ildikó. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hátrányos helyzetben a magyar tankönyvek kiadása
Április 15-én kellett volna az új elemi osztályos tankönyvekre szóló közbeszerzési eljárást meghirdessék, ami az ígért napon elmaradt. Talán nem véletlenül, hisz a tankönyv- és oktatási segédanyagok kiadására vonatkozó miniszteri rendelet a kisebbségi tankönyvek megjelentetésében érdekelt intézmények, kiadók mellett a többségi kiadókat is hátrányosan érinti – szögezik le egyértelműen a szakmabeliek.
Bár az oktatási tárca honlapján közvitára bocsátott módszertannak az esélyegyenlőséget mellőző rendelkezéseivel kapcsolatos módosító javaslatait a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének képviselője személyesen adta át a miniszternek, az alkalmazási útmutatót életbe léptették, anélkül hogy a javaslatokból valamit is figyelembe vettek volna – hangzott el az RMPSZ országos küldöttgyűlésén Siklódi Burus Botond elnök beszámolójában.
A vészharangot a magyar nyelvű tankönyvkiadás jövőjét illetően dr. Bencze Mihály, a bukaresti Ady Endre Elméleti Líceum igazgatója is meghúzta, aki szerint a kisebbségi oktatásért felelős államtitkár ígérgetései, amelyek a tervezet megjelenése kapcsán kialakult múlt őszi vitát lezárták, nem jártak eredménnyel. Véleménye szerint, amit sikerült 23 év alatt az Erdélyi Tankönyvtanácson, az Ábel Kiadón és Pedagógusok Szövetségén keresztül elérni, azt el kell felejteni. Magyar nyelven ugyanis csak az anyanyelvet, a kisebbségi történelmet és hagyományokat, valamint a zenét oktató tankönyvekkel lehet pályázni, de ezeket is le kell fordítani románra. A rendeletből nem derül ki világosan, hogy a többi tantárgyból – matematika, természetismeret, román nyelv a kisebbségek számára – hogyan lehet pályázni. A román nyelven megírt tankönyvek magyarra fordítása a kiadóra hárul, a magyar nyelven írt könyvek románra való átültetése hasonlóképpen. Az új alkalmazási útmutató szerint a fordítás mellett a tankönyv elektronikus változatát is el kell készíteni, ami nagy költséget jelent a kiadóknak, miközben az idő nagyon rövid. A pályázatokat június 2-ig kellene benyújtani, miközben a miniszteri rendelet március 14-én jelent meg novemberre visszadátumozva, s az ígéretekhez képest a közbeszerzés kiírásával is késtek.
Király András (felvételünkön), a szaktárca kisebbségi oktatásért felelős államtitkára szerint az elemi osztályos tankönyvek kiadására vonatkozó módszertannal nincsen semmi probléma, ugyanis addig nem írták alá, amíg bele nem foglalták, hogy a kisebbségi oktatásban három típusú tankönyvet lehet használni, az anyanyelven megírtat, az importból származót és a románból fordítottat. Erre azért volt szükség, hogy ne maradjanak tankönyv nélkül a nemzetiségi diákok. Abból, hogy a magyarul megírt tankönyvet le kell fordítani románra is, "nem kell olyan történetet kikerekíteni, hogy anyanyelven nem lehet tankönyvet írni. Igenis lehet, s a fordításról a kiadónak kell gondoskodnia".
– Az más kérdés, hogy a miniszterelnöktől kezdve mindenütt elmondtuk, hogy ez badarság. Egy első osztályosoknak írt ukrán vagy magyar abécéskönyvet lehetetlenség románra fordítani. Ezt nem gondolta át a miniszter, aki úgy nyilatkozott, hogy a tárca vezetőjeként nem veheti magára az ódiumát annak, hogy valami olyan szerepeljen a tankönyvekben, ami nem felel meg a hivatalos álláspontnak. Tankönyvet azonban csak a tanterv alapján lehet írni, ezért érthetetlen a bizalmatlanság. Kérdésemre a miniszter megjegyezte, hogy a kiadó legfeljebb beleszámítja a könyv árába a fordítást, aminek a költségeit a minisztérium fedezi. Jelen pillanatban itt tartunk, de a meccs még nincs lejátszva. A kiadóknak elküldött rendelet ugyanis, amelyet nem írtunk alá, ütközik a módszertannal és a törvénnyel.
Szikszai Ildikó, az Ábel Kiadó igazgatója szerint a jól megszerkesztett törvény alkalmazási útmutatója hátrányos a magyar nyelvű oktatás szempontjából. A módszertan harmadik változatába, amit az illetékeseken kívül senki sem látott, olyan előírások kerültek be, amelyek a román kiadókat is hátrányos helyzetbe hozzák. Az Ábel, amely tagja a Romániai Könyvkiadók Egyesületének, kérésükre külön jelezte a problémákat a minisztérium honlapján, a kisebbségi osztály igazgatóságán és az államtitkárságon is, amit nem vettek figyelembe. Ilyen az 1993-as tankönyvreform óta nem volt, hogy románra kelljen fordítani az ábécéskönyvet!
A magyar nyelven megírt matematika nem jelenik meg külön tételként, s az Ábel Kiadó, amely 2001 óta pályázik tankönyvek kiadására, tisztában van azzal, hogy csak akkor lehet magyar nyelven megírt könyvvel pályázni, ha az tételesen is szerepel a kiírásban.
– 2004-ben kidobtak a tankönyvlicitről, mert a tenderfüzetben csak a "Matematica" cím szerepelt, s a magyarul megírt könyveink nem kerültek sem elbírálásra, sem közbeszerzésre.
Hozzátette, hogy nagy anyagi kockázatot jelent a tankönyv digitális változatának az elkészítése, amire szintén kötelezik a szerzőket és kiadókat.
– 2006 óta nem írtak ki tankönyvpályázatot, s a minisztérium csak utánnyomásokat rendelt. Ebből nem lehetett a kiadót a munkatársakkal együtt fenntartani. Az idő is nagyon rövid, hat hét alatt "össze lehet ugyan lapátolni" valamit, de részünkről ez szakmai felelőtlenség lenne.
– Mi nagyon vigyáztunk arra, hogy a könyvek szakmai és nyelvhelyességi szempontból is megfeleljenek a követelményeknek, s ami nem ütötte meg a mércét, azt visszaadtuk, mert nem mindegy számunkra, hogy mit adunk gyermekeink kezébe. A tisztességes munkához legalább hat hónap szükséges. Ráadásul a fordítást is mellékelni kell, és ahogy említettem, a digitális interaktív változatot úgyszintén, ami olyan költség, hogy abban az esetben, ha nem fogadják el a tankönyvet, bele is bukhat egy kiadó. Emiatt nem tudunk részt venni a liciten.
A késedelmes kiírás mellett Dáné Károly, az Országos Tankönyvkiadó vezérigazgatója is azt kifogásolja, hogy a digitális változat már a kész terméket jelenti, amelynél az első példány előállítása a legköltségesebb, míg a sokszorosítás sokkal egyszerűbb. Véleménye szerint csak egy fejezetet kellett volna az elektronikus változatból kérni, s aki megnyeri a licitet, annak a feladata lett volna, hogy digitális formában is elkészítse az egész könyvet.
Hátrányos megkülönböztetésnek tartja, hogy be kell nyújtani a magyar nyelvű tankönyvnek a román változatát is, ami kétszeres munkát jelent. Ráadásul a költségeket illetően sem mindegy, ha a magyarul írt könyvet a románnal együtt versenyeztetik, ebben a helyzetben a magyar könyvek esélytelenek, mert az alacsony példányszám miatt nem adhatják a román tankönyvekhez hasonló áron, az elbírálásnál pedig a legalacsonyabb árat veszik figyelembe.
– Mi történik, ha ilyen feltételek mellett nem lesznek könyvek? Már a jelenlegi első osztályosoknak is az új tankönyvekből kellett volna tanulniuk, s ehelyett az új tanterv szerint tanulva a régieket használják, de erről nem beszél senki. Aki adminisztrációval foglalkozik, és soha nem próbált egy tankönyvet jóváhagyásra előkészíteni, az nem tudja, hogy milyen munkát jelent. Ezért kellett volna konzultálni a kiadókkal – hangsúlyozta az Ábel igazgatója.
Király András kisebbségi államtitkár szerint nem kell aggódni amiatt, hogy a magyar nyelven írt és románra lefordított matematikakönyvvel nem lehet pályázni. Ezt a módszertan második pontja leszögezi, ahogy azt is, hogy a kisebbségek a számukra készült román tankönyvből fognak tanulni – tette hozzá.
Az érveket és ellenérveket egymás mellé sorakoztatva próbáltuk áttekinteni az első és második osztályos tankönyvek megírására és pályáztatására vonatkozó előírásokat, amelyek, bármilyen szempontból is nézzük, hátrányosak a kisebbségek számára, arról nem is beszélve, hogy az idő is nagyon rövid ahhoz, hogy kifogástalan minőségű papíralapú és digitális tankönyvek szülessenek.
Bodolai Gyöngyi. Népújság (Marosvásárhely)

Magányosok húsvéti ebédje Aradon
Az isteni gondoskodás megnyilvánulása
Nagyszombaton délben, a Jelen Ház izlésesen megterített nagytermében került sor a hagyományos, Magányosok húsvéti ebédjére, ahol Bognár Levente RMDSZ-megyei elnök, aradi alpolgármester üdvözölte a mintegy 70 megjelentet.
Amint kifejtette, minden karácsony, illetve húsvét előtt az érdekvédelmi szövetség megyei szervezetének a vezetősége közös ebédre hívja mindazokat a magányosokat, akik egyébként egyedül ünnepelnének. Így történt idén is, amikor a meghívás nyomán újra együtt lehetnek, hogy együtt várhassák a kereszténység legnagyszerűbb eseményét, Urunk feltámadásának az örömünnepét. Az alkalom kiváló a valahova való tartozás, az odafigyelés érzésének a kihangsúlyozására. Éppen ezért, köszönetet mondott mindazoknak, akik a közös ebéd szervezésében, a meghívók megírásában, kézbesítésében részt vettek, név szerint megemlítve az RMDSZ Szociális Szakbizottságának a jelen lévő elnökét, Farkas Viktóriát, a Szakbizottság tagját, Tóth Piroskát; a Nőszövetség elnökét, Lészay Ildikót; a Szabadság-szobor Egyesület elnökét, Király Andrást; Arad Város Tanácsának a tagját, Cziszter Kálmánt.
Miután köszöntötte a résztvevőket, a találkozó vallásos részének a felvezetésére megkérte p. Blénesi Róbert minorita házfőnököt, arad-belvárosi katolikus plébánost, mindenkinek jó étvágyat, Istentől áldott húsvéti ünnepeket, illetve azt kívánva, hogy az összetartozás érzése soha ki ne aludjon a lelkükben.
Miután Róbert atya a plébánia és a minorita testvérek nevében köszönetet mondott az RMDSZ vezetőségének, amiért gondjukat viselik a hátrányos helyzetű, magányos embereknek, minden résztvevőnek kegyelmekben gazdag húsvétot kívánt. Mert a húsvét és a karácsony Isten gondoskodásának a kézzelfogható jele, hiszen az egyszülött fiát áldozta fel az emberiség életéért. A megterített ünnepi asztal is Isten gondoskodásának a jele, hiszen ebben a világban mindnyájan rászorulók vagyunk, mindenki rászorul embertársának a szeretetére, a türelmére. E sok kegyelemért, illetve az ünnepi asztal létrehozásáért is adjunk hálát Istennek, aki az embereken keresztül, valami módon mindig gondoskodik rólunk. Miután Róbert atya vezetésével közösen imádkoztak, megszentelte a jelenlévőket és az eledeleket, majd együtt, vidám hangulatban, valódi nagycsalád módjára megebédeltek. Elköltötték a pincérek által felszolgált, ízletes becsinált-levest, majd körítéssel a sültet, illetve a hagyományos húsvéti kalácsot, illetve a Máltások által megfestett piros tojásokat. A finom eledeleket, egy adományozó jóvoltából kikerült, jóféle vörös borral, ásványvízzel öblítettek le. Bognár Levente RMDSZ-megyei elnök vacsora közben minden asztaltársaságot felkeresett egy-egy koccintás kedvéért. Távozáskor minden magányos egy-egy Máltai csomagot kapott. Az RMDSZ Arad megyei szervezetének a gondoskodása nyomán megtartott idei, Magányosok húsvéti ebédjét pályázat útján a Szabadság-szobor Egyesület, illetve magánszemélyek támogatták, amiért köszönet jár mindnyájuknak.
Balta János. Nyugati Jelen (Arad)

Vissza, de nem a javakkal
Lassan másfél éve lesz, hogy Victor Ponta kormányfő a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok teljes restitúciója, illetve a volt tulajdonosok és örökösök kárpótlása mellett foglalt állást.
Tavaly januárban azt ígérte, hogy április elejéig rendezi a 24 éve megoldatlan gondokat – nem jószántából, hanem mert az Emberi Jogok Európai Bírósága megelégelte a román jogállam rá maradó szennyesét, és munkára szólította a bukaresti politikacsinálókat –, és alig hathetes késéssel, 2013. május közepére meg is született az új visszaszolgáltatási törvény, amely ugyan az elődeihez hasonló módon több sebből is vérzett, de mégsem ez a legnagyobb baj vele. Hanem az, hogy nem alkalmazzák azóta sem, és a már azelőtt is lassú, akadozó történelmi jóvátétel láthatóan megfeneklett. Egyetlen jelentős ingatlan visszaszolgáltatásáról sem tudunk a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítását kimondó alapfokú bírósági ítélet, azaz 2012 nyara óta, pedig az arányok már akkor nagyon rosszak voltak: tízezernél alig több visszajuttatott épületre több tízezernyi megoldatlan kérés jutott, és legalább ugyanennyi visszaigénylési per zajlik szerte az országban, hiszen négyezer felé közelít azoknak a száma, akik a hazai bíróságokat végigjárván már külföldön keresik igazukat. Ott meg is találják, de a megítélt magas kárpótlások sem gondolkoztatják el a román kormányt, amelynek tagjai a magántulajdont csak sajátjukként tudják tisztelni. A másoké mindig gyanús, és ez nem is meglepő a kommunista utódpártként létrejött szociáldemokratáktól, amint hogy az sem, hogy alig fél évvel a legújabb restitúciós törvény elfogadása után, 2013 novemberében ellenkező irányba fordult a Dâmboviţa-parti szél, és már parlamenti vizsgálóbizottságot akartak létrehozni az eddigi visszaszolgáltatások felülvizsgálatára. Célzottan Erdélyre kihegyezve, mert némely román nemzetféltők szerint itt történt sok törvényszegés. Ez a kezdeményezés akkor elaludt – nevetséges is volt, hiszen a törvények betartatásáért felelős hatóságok létét kérdőjelezte meg –, újabban viszont megint mindennapos téma lett a törvénytelen birtokba helyezés. Ezúttal az államfő lányának területszerzése miatt kezdtek aggódni a kormányban, de a politikai számlarendezésen messze túlmutatnak Ponta árvízi látogatásán elejtett szavai: szerinte azért nincs, hova építkezniük az embereknek, mert sok területet visszaszolgáltattak. Sajnos, semmi kétség: eredeti demokráciánkban a kormányfői vélemény erősebb a törvénynél... Demeter J. Ildikó. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Felvételi- előkészítők a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem 2014 májusában ingyenes felvételi- előkészítőket tart a 2014–2015-ös tanévben induló szakokra.
A színművészet, teatrológia, látványtervezés, audiovizuális kommunikáció – média szakokra jelentkezők az egyetem Köteles Sámuel utca 6. sz. alatti épületében, a zenetanári szakra jelenkezők a Pálffy-házban (Bolyai utca 12/A sz.) találkozhatnak a szaktanárokkal, akikkel a felvételi-követelmé- nyekről és vizsgarendről konzultálhatnak, a következő beosztás szerint:
Színművészet szak (osztály-vezető tanárok: Berekméri Katalin és Harsányi Zsolt), május 4-től a hónap minden vasárnapján délelőtt 10-től mozgásművészet, tánc; 11-től színészet, improvizáció; 13-tól beszédtechnika, versmondás és ének-zene. Tanárok: Harsányi Zsolt, Berekméri Katalin (színészet, improvizáció: május 4., 11., 18., 25., 11 órától); Gyéresi Júlia (beszédtechnika, versmondás: május 4. és 18., 13 órától); Strausz Imre (ének-zenei ismeretek: május 11. és 25., 13 órától); András Lóránt, Kis Luca Kinga, Szőke István (mozgásművészet, tánc: május 4., 11., 18., 25., de. 10 órától).
Teatrológia szak (osztályvezető tanár Ungvári Zrínyi Ildikó), május 4- től a hónap minden vasárnapján 10 és 11.30 órától teatrológia és drámaelemzés. Tanárok: Csép Zoltán (május 4.) , Lázok János (május 11., 18.), Balási András (május 25.).
Látványtervező szak (osztályvezető tanárok: Jeremiás Bianca és Bartha József), május 4-től a hónap minden vasárnapján 10 órától drámaelemzés és 11.30-tól látványtervezés. Tanárok: Csép Zoltán (május 4.), Lázok János (május 11., 18.), Balási András (május 25.) valamint Bartha József, Dobre Kóthay Judit, Jeremiás Imelda Bianca (május 4., 11., 18., 25.). A drámaelemzés-előkészítőt a teatrológia szakra jelentkezőkkel közösen tartják.
Audiovizuális kommunikáció – multimédia szak (osztályvezető tanár: Kós Anna), május 4-től a hónap minden vasárnapján 10 órától. Tanárok: Kós Anna (május 4. és 25.), Szász Attila (május 11.), Jakab Tibor (május 18.).
Zenetanári szak (osztályvezető tanár: Elekes Márta-Adrienne), május 9-től minden pénteken 17 órától általános zenei ismeretek, ének-zene tárgyakból. Tanárok: Elekes Márta-Adrienne, Molnár Tünde, Makkai Gyöngyvér, Csíky Csaba, Csíky Boldizsár, Buta Árpád Attila (május 9., 16., 23., 30.; június 6., 13.).
Bővebb felvilágosítást telefonon, a 0265/266-281- es telefonszámon, e-mailen a felveteli@uat.ro vagy mailto:uat@uat.ro címeken, és személyesen a Köteles Sámuel utca 6. szám alatt, az egyetem titkárságán lehet kérni. Honlapcím: http://www.uat.ro. Népújság (Marosvásárhely)

Tüntetne az MPP december elsején – Kiakadtak a román pártok
Felháborodással fogadták a román politikusok az MPP kezdeményezését, amellyel – válaszként a székely szimbólumok használatának korlátozására – tüntetés jóváhagyását kéri a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivataltól december elsején, hogy a Gyulafehérvári Nyilatkozatban megígért, de meg nem adott jogokat követelje a magyarság.
A tegnap Gyulafehérváron kampányoló Mircea Duşa védelmi miniszter, az SZDP Hargita megyei elnöke szerint „szemtelenség és sértés a románokkal szemben”, hogy éppen Románia nemzeti ünnepén kérjék a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul tér kibérlését, holott jól tudják, hogy ezt a napot „az ország minden egyes állampolgárának, etnikumtól függetlenül tiszteletben kell tartania, meg kell ünnepelnie. Amikor kijelentjük, hogy román állampolgárok vagyunk, amikor az MPP kijelenti, hogy a magyar nemzetiségű állampolgárok szolgálatában álló politikai párt, akkor tegye ezt becsülettel és felelősséggel, mivel mi tiszteljük a magyar etnikumot. Március 15-én, amikor a magyarok meg akarják ünnepelni a magyarság nemzeti napját, senki nem zavarja meg őket” – mondta. Mircea Duşa hozzátette: inkább kampányfogásnak tekinti az MPP gesztusát, de azért „az autonómia eszméit terjesztőknek is felelősen kellene viselkedniük”. Duşa szerint ezt a kérdést biztosan meg fogják vitatni a kormányban, és hivatalos álláspontot bocsátanak ki, de mind a románok, mind a magyarok képviselőinek „a gazdasági és szociális fejlődésre vonatkozó” európai célokkal kellene foglalkozniuk, valamint a munkahelyek és a megfelelő életszínvonal biztosításával.
A párt Kovászna megyei elnöke, Horia Grama volt prefektus is szemtelenségnek, ráadásul pedig provokációnak, a román állam semmibevételének tekinti Kulcsár-Terza József megyei MPP-elnök ötletét, és meggyőződése, hogy a sepsiszentgyörgyi városháza nem engedélyezi majd a tüntetést azon a téren, ahol a román ünnepi megemlékezéseket tartják. „Ez már túlzás. Meg kellene érteniük, hogy Romániában élnek” – nyilatkozta.
Visszafogottabban, de nem kevésbé elítélően minősítette az MPP gesztusát Mădălin Guruianu, az NLP sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke, aki szerint rendkívül rosszhiszemű és rendkívül rosszul időzített kezdeményezésről van szó, amely a mindenki számára kedves, és mindig pozitív megítélésű városnapok jó hangulatát is beárnyékolja. Álláspontját a szerdai tanácsülésen közölte, senki nem reagált rá.
Demeter J. Ildikó
Háromszék. Erdély.ma

Vörös Hold
99 év telt el az örmény holokauszt óta
A huszadik század első olyan tragikus eseményére, amely egy teljes népcsoport kiirtására irányult – az örmény genocídiumra – emlékezett április 30-án délután a Bolyai téri unitárius egyházközség Dersi János-termének teljes telt házas közönsége. A szomorú esemény áprilisi, 99. évfordulója alkalmából a Marosvásárhelyi Örmény–magyar Kulturális Egyesület szervezett irodalmi-történelmi-zenei estet, amelynek keretében bemutatásra került az örmény holokausztot túlélő, Bardizágban (Törökország) született Bodurian János Vörös Hold című elbeszéléskötete is.
Az est a marosvásárhelyi Fagyöngy citeraegyüttes (vezető: Fazakas Ildikó, oktató: Bőr Hunyadi Gyula) játékával kezdődött, a formáció magyar népdalok előadásával érzékeltette Bodurian János kalandos életútját, majd az egyesület alelnöke, Nagy Attila üdvözölte a megjelenteket.
– Ma az örmény genocídiumra emlékezünk, de egy nép se higgye azt magáról, hogy nem vett részt népirtásban, és ez az örményekre is vonatkozik. A huszadik században összesen körülbelül 170 millió ember esett áldozatul a különböző genocídiumokban, 40 millióval több, mint ahányan elpusztultak az ismert történelem évezredei alatt bekövetkező, hasonló tragédiákban. A kötet a törökországi népirtásról szól, amelynek centenáriumára jövőben emlékezünk. Ezen genocídium három lépcsőben következett be: 1894 és 1896 között a törökök és az általuk felbérelt kurdok 200.000 örményt öltek meg. A holokauszt kifejezést először ekkor használták. Kemal Atatürk megöletett további 35 ezret, 1915–16-ban pedig a török hadsereg gyilkol meg további egymillió örmény embert. Sokan a Kaukázusba menekültek, Lenin 70.000 örményt gyilkoltatott meg közülük. A kurdok 1919 és 1923 között még 200.000-et mészároltak le a törökök buzdítására. Szörnyű tragédia volt, de próbáljunk meg emberhez méltóan, mellveregetés nélkül megemlékezni az áldozatokról.
A Vörös Hold című kötetet Ávéd Rózsa, az egyesület titkára mutatta be, de előtte az örmény holo-kauszthoz köthető, magyar fordításban megjelent kiadványokat is ismertette. Közéjük tartozik az osztrák Franz Werfel által 1938-ban írt A Musza Dagh negyven napja című regény, amelyet nagy érdeklődés övezett és amely először érkezett hozzánk magyar fordításban.
– Az irodalom évtizedekig hallgatott az örmény genocídiumról – mondta Ávéd Rózsa. – Lezajlott a második világháború, a kettészakadt világ szovjet tagköztársaságaiban pedig nem volt divat ilyesmiről szót ejteni. De az örmény tudósok mindent megtettek azért, hogy eredeti dokumentumokhoz, fényképekhez juthassanak, és 2005-ben Jerevánban napvilágot látott Az örmény genocídium című kötet, amelyet 2007-ben fordítottak magyar nyelvre. Ezt követte Antonia Arslan Pacsirtavár című könyve, amelynek marosvásárhelyi kötődései is vannak: Király Kinga Júlia fordította magyar nyelvre, a Mentor Kiadó jelentette meg, és a marosvásárhelyi Kali Kinga armenológus mutatta be. Baruir Nercessian A halál völgyében jártam című, angol nyelvű kötetéről nemrég szereztünk tudomást. Ő túlélte az örmény holokausztot, és idős korában papjának mesélte el élményeit. Erről szól a könyv, amelynek angol eredetijét Nagy Attila ismertette, de hamarosan elkészül a magyar változat is, a szintén marosvásárhelyi Kaáli Nagy Botond fordításában.
Mindezek közül először – 1931-ben – a most bemutatandó Vörös Hold látott napvilágot, és akkora érdeklődés övezte, hogy 1932-ben újra kiadták. Szerzője, Bodurian János (eredeti nevén Magardici Bodurian) 1889-ben született Konstantinápoly közelében, Bardizágban, egy olyan, örmények lakta településen, amely ma már nem létezik. Jómódú kereskedőcsalád gyermeke volt, akit iskolai tanulmányai után öccsével együtt Velencébe küldtek a szülei, hogy az ottani Szent Lázár-szigeten folytasson teológiai tanulmányokat. A holokauszt során édesapját és fél családját meggyilkolták, ő egy olajbogyókat tartalmazó hordóba bújva hajózott át a tengeren, és került Konstancára. 1928-ban kérelmezte felvételét az erdélyi egyházmegyébe. 1929 tavaszát már Szépvízen töltötte, ahol további harminc éven át szolgálta örmény katolikus szertartású papként a helyi közösséget. Öccse Szászrégenben telepedett le édesanyjukkal együtt, aki 1942-ben, 92 éves korában halt meg. A kötet az ő visszaemlékezései alapján és a szerző gyermekkori játszótársai alakjainak felidézésével íródott. Bodurian János nem beszélte jól a magyar nyelvet, örmény szertartás szerint misézett, de ez a híveit nem zavarta, nagyon ragaszkodtak hozzá. Kedves, közvetlen, igen tehetséges ember volt. Bukaresti tartózkodása alatt kézinyomdát vásárolt, amit a későbbiekben Szépvízen működtetett. Három könyvet adott ki, ezek közül az egyik a Vörös Hold című elbeszéléskötet volt. Nagyon szerény kiadvány, de az első, amit egy örmény anyanyelvű szerző magyar nyelven írt és adott ki Erdélyben az 1915-ös deportálásokról. Az eltüntetett örmény múlt emlékére idézi meg gyerekkori játszótársai alakját, és ő az első, aki megemlíti a török családok által befogadott és törökként felnevelt örmény gyerekeket is. Utódaik közül sokan csak az elmúlt években szembesültek azzal, hogy dédszüleik, nagyszüleik örmények voltak. Bodurian örmény enciklopédiát állított össze és nyomtatott ki, a tizenkét kötetesre tervezett sorozatból kettő látott napvilágot. De e kettő alapján kapott 1959 őszén meghívást Mikojan pátriárkától, az örmény főpaptól Ecsmiadzinba, hogy ott folytassa a munkát. Nagy örömmel készült az útra, és visszatért Örményországba, de megbetegedett, és még abban az évben elhunyt. Könyvekkel teli csomagjának Bukarestben nyoma veszett.
Bodurian Jánosnak él egy azonos nevű unokaöccse Székelyudvarhelyen, a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola igazgatója. Ő ajánlja a kötetet az olvasók figyelmébe, ahogyan tesszük ezt mi is a genocídium 99. évfordulója alkalmából.
Knb. Népújság (Marosvásárhely)

Átadták a Barcsay Ákos-díjakat Vajdahunyadon
A magyar közösség életében kiemelkedő szerepet vállaló három Hunyad megyei személyiség szombaton vehette át az idén alapított Barcsay Ákos-díjat. A vajdahunyadi kultúrházban megszervezett ünnepségen Winkler Gyula EP-képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke adta át a díjat a kitüntetettnek, illetve képviselőiknek. Barcsay Ákos-díjban részesült Tóth János csernakeresztúri plébános, Kocsis Attila, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum igazgatója és Varga Károly, a Geszthy Ferenc Társaság elnöke.
,,Idén a közösségépítés éve van Hunyad megyében. Sokan megkérdezték, hogy eddig mit tettünk, ha csak most hirdetjük meg a Közösségépítés évét. Persze, hogy közösségépítést végeztünk, most viszont az elmúlt huszonöt év munkájának akarunk új lendületet adni, a tematikus év meghirdetése által, megerősíteni, hogy igen, ma is szükség van, és ezután is szükség lesz a közösségépítő tevékenységre. Így készülünk a Szövetség megalapításának huszonötödik évfordulójára. Nem telt el sok idő azóta, hogy meghirdettük a Közösségépítés évét, de máris voltak olyan rendezvényeink, amelyek új erővel töltöttek meg minket. Március 15-ére a nők szervezete ezer kokárdát varrt, idén először minden ünneplő viselte nemzeti szimbólumunkat, az ezeregyediket pedig én kaptam útravalóul, amikor a kampánykörútra indultam múlt héten. Böjte atya felhívásához csatlakozva közösségi faültetést szerveztünk. Alig egy napja, hogy nagyszámban gyűltünk össze mi véndiákok, a vajdahunyadi magyar iskola ötvenéves születésnapját megünnepelni” – sorolta Winkler Gyula ünnepi beszédében. Mint mondta, csak akkor lehet sikeres a közösségépítés, ha erős a Szövetség, hatékony a képviselet. ,,Ezért kell május 25-én Hunyad megyében is bebizonyítani, hogy töretlen az egységünk, és hogy erős európai parlamenti képviseletet akarunk" – fogalmazott Winkler Gyula, aki megköszönte a díjazottaknak közösségért végzett munkájukat.
Tóth János atya, csernakeresztúri plébános a szó legnemesebb értelmében igazi pásztora a dél-erdélyi szórványközösségeknek, aki 23 éve szórványgyülekezetekben szolgál. Kocsis Attila, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum igazgatója megalapítása óta vezeti az intézményt, munkájának köszönhetően ma az iskola több mint egy tanintézmény, a Hunyad megyei magyarság központjává vált. Varga Károly, a dévai Geszthy Ferenc Társaság elnöke több mint két évtizede végzi közösségépítő munkáját, tevékeny szerepet vállalt a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum megalapításában.
Az első alkalommal átadott díjhoz járó alkotást Koppándi Benczédi Ildikó, Déván élő fiatal képzőművész tervezte és készítette el. maszol.ro

Vadonatúj köntösben a Campus: lendületben a diákélet krónikásai
A portál a kolozsvári élet megkerülhetetlen csomópontjává szeretne válni
Teljesen új honlappal, dizájnnal és tíztagú szerkesztőgárdával folytatja munkáját a Campus szerkesztősége – jelentette be a csapat tegnapi sajtótájékoztatóján Polacsek Péter főszerkesztő, aki szerint a hetente egyszer, két oldalon, a Szabadság című kolozsvári napilapban megjelenő cikkeik mellett a campus.szabadsag.ro oldalon állandóan frissülő tartalmakat szolgáltatnak a diákoknak. Elsősorban azért volt szükség az ilyen irányú fejlesztésre, mert a diákság nem olvas írott sajtót, s a naponta frissülő, számukra érdekes tartalommal inkább el tudják őket érni. Az is szempont volt, hogy sokkal több a diákélettel kapcsolatos esemény, mint amennyit heti két oldalba bele tudnak sűríteni. A megújult Campust üzemeltető csapat célja, hogy a portál a kolozsvári élet megkerülhetetlen tájékoztató csomópontjává váljon. Ezért gyakorlati információkon túl buliajánlókkal, tudósításokkal, videó- és fotóriport-rovattal, valamint véleményanyagokkal készülnek.
– A Szabadság szerkesztősége számára nagy öröm, hogy ilyen jó Campus szerkesztőcsapat állt össze lelkes, kezdeményező fiatalokból – méltatta a jelenlegi gárda munkáját Újvári Ildikó főszerkesztő, aki szerint már a kezdetektől fogva a kolozsvári napilap szerves részét képezte a fiataloknak szóló ifjúsági melléklet. – És bár az évek során a Campus kivívott magának bizonyos szintű függetlenséget, a melléklet mindvégig együtt élt, együtt létezett a Szabadsággal – tette hozzá. – A célunk az volt, hogy a városba érkező egyetemistákhoz szóljunk, s a melléklet kapocs legyen a város és a diákság között – mutatott rá a főszerkesztő, aki támogatásáról biztosította a fiatal szerkesztőcsapatot.
Rés Konrád, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) elnöke hangsúlyozta: fontosnak tartja, hogy a diákélet teret kap a Campusban, egy kolozsvári magyar napilap hasábjain, hidat teremtve a lakosság és a diákság között. – A KMDSZ és a Campus szerkesztőségének tagjai eredményesen dolgoznak együtt, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Campus kiemelt médiapartnere a 21. KMDSZ Diáknapoknak – mondta, és örömmel számolt be arról, hogy egyre nagyobb érdeklődés övezi a Campus tevékenységébe való bekapcsolódást a diákság körében.
– A teljesen új dizájnnal a felhasználóbaráttá tétel volt a cél – fogalmazott Nagy Kinga Campus-szerkesztő, aki az új portál rovatairól beszélt. A két – Campus-mellékletből már jól ismert – Bezzeg és Példakép rovat mellett közéleti, kulturális, tudományos és ajánló rovatokkal gazdagodott a tartalom, és szintén újdonság a Kérem, a következőt problémamegoldó rovat, valamint a Top3 és a Sportszelet rovat.
Nemcsak az új diákportál beindításáról esett szó a tegnapi sajtótájékoztatón, hanem a Babeş–Bolyai Tudományegyetem újságírás szakán tanuló másodéves diákok egyedi, Campus Show elnevezésű televíziós gyakorlatáról. Az elképzelés szerint a szak oktatóinak segítségével az amerikai What’s my line? című televíziós műsor mintájára önálló vetélkedő készül. – A játék teljes előkészítését, megszervezését, operatőri, rendezői és vágási feladatait is a diákok végzik el, ami intenzív szakmai gyakorlatként szolgál – mondta a sajtótájékoztatón Stanik Bence, az egyetem oktatója. Elmondta: a diákok szabadidejükben foglalkoznak a feladattal.
Kristály Beáta Campus-szerkesztő a játékot ismertette, amelyre nemcsak a versenyzők, de a közönség jelentkezését is várják május 18-ig a Campus Facebook oldalán. – Az első adást május 28-án rögzítjük a kolozsvári Junkyard Pubban, ahol nyolc bekötött szemű játékosnak kell barkóbaszerűen kitalálnia, hogy melyik kolozsvári celeb ül vele szemben – részletezte Kristály Beáta, aki beszámolt arról, hogy a show-ba olyan kolozsvári vagy erdélyi hírességeket hívnak meg, akik már bizonyítottak szakmájuk terén. A legtöbb nevet kitaláló játékos egy Electric Castle-jegyet kap, de közönségjáték is lesz, amelynek során a nézőknek egy kolozsvári lakos foglalkozását kell kitalálniuk szintén egy Electric Castle-belépőért. Az egy estés játékról készült tévéműsort a Campus vadonatúj honlapján lehet majd megnézni, de az Erdély Tévé műsorába is bekerülhet. – A műsor sikerétől függően októbertől havonta egy adás elkészítése is szóba jöhet – beszélt a tervekről a Campus szerkesztője.
DÉZSI ILDIKÓ. Szabadság (Kolozsvár)

Az új generációba vetett bizalom jele
Arany János-díjjal tüntették ki a Téka vezetőjét
A külhoni magyar tudósok munkájáért járó Arany János-díjjal tüntették ki Lázok Klárát, a marosvásárhelyi Teleki Téka vezetőjét a Magyar Tudományos Akadémia 185. közgyűléséhez kapcsolódó külső tagok fórumán. A díjazottal a rangos elismerésről, illetve közelebbi és távolabbi Téka-terveiről beszélgettünk.
– Mit jelent számodra ez az elismerés, számítottál-e rá?
– Nagyon meglepett, hisz az ember, bár jólesik, ha elismerik, nem díjakért dolgozik, és hát belülről én mindig úgy érzem, hogy sokkal többet kellene, lehetne tenni. De az első feszélyezettség után rájöttem, hogy ennek szimbolikus jelentősége van, és nemcsak nekem, hanem az egész csapatnak szól az érem. Ez tulajdonképpen egy útrabocsátó értékelés, ami az elkezdett irányok helyességét igazolja, azt, hogy a szakmai és tudományos közéletnek tetszik az, amit most 2014- ben a Teleki Téka jelent. Ebből a perspektívából nézve nagyon sokat jelent számomra ez a kitüntetés.
– Milyen élményekkel, tapasztalatokkal tértél haza a díjátadásról?
– Nagyon feltöltődve tértem haza, hisz a beszélgetések, amelyeket az MTA Magyar tudományosság külföldön elnöki bizottsága tagjaival folytattam, tele voltak biztatással. Úgy látom, ez a kitüntetés valahol a Teleki Téka 2012-es Magyar Örökség díjának szerves kiegészítése, amaz visszamenőleges elismerése volt a Téka könyvtárosainak, főhajtás a nagy elődök előtt, az én díjam pedig a tudományos közélet bizalmát jelzi az új generáció felé, felénk, akiknek a 21. század kihívásaival szemben kell az intézmény hírnevét öregbíteni.
– Hogyan látod a Téka közeli és távolabbi jövőjét, milyen terveid vannak?
– A könyvtár fejlesztését öt fő pillér köré csoportosítottuk az elmúlt három évben, ezt a munkát szeretnénk folytatni a továbbiakban is. Mivel a Teleki Téka alaprendeltetéseként kutatókönyvtár, elsősorban az olvasóterem szolgáltatásait igyekeztünk minél inkább kibővíteni, hozzáférést teremtve a legfrissebb szakfolyóiratokhoz, online szakadatbázisokhoz, folyamatosan építve saját elektronikus katalógusunkat is, amelyhez a megyei könyvtár honlapján keresztül lehet hozzáférni. 2014-től mindezek mellett elkezdtük állományunk szakszerű digitalizálását is, nyilván ez a munka még nagyon kezdeti fázisban van. Első körben a marosvásárhelyi 19. század végi, illetve 20. század eleji hírlapjaink elektronikus változatát szeretnénk elkészíteni, mivel ezeket igényelik jelenleg a legtöbben, s ezért veszélyeztetettek, majd az unikumaink kerülnek sorra. Másik fontos célkitűzésünk az állománymegőrzés, a Tékában található, nem csak papíralapú kulturális örökség védelme. Az elmúlt években elkezdtük a könyvek konzerválásának széles körű programja mellett a 19. század eleji ásványgyűjtemény szakszerű felleltározását, feldolgozását Szakáll Sándor miskolci geológusprofesszor vezetésével, illetve a teremkönyvtár festményeinek restauráltatását. A rövid távú tervek közé tartozik még ezen a téren a freskós terem falfestményének restauráltatása is. Bár ennek költségei hatalmasak, a terem egyedülálló érték Vásárhelyen, hisz az 1804-ben készült freskó az egyetlen nem egyházi épületben található 19. század eleji falfestmény a városban. Ezt a termet bármikor megnézheti az érdeklődő jelenleg is, hisz itt tartjuk Beszélő könyvek című, talk-show-szerű előadásainkat.
– Beszéljünk egy kicsit a múzeumi tevékenységekről is.
– A Teleki Téka értékeinek láttatása szintén alaptevékenységeink közé tartozik. A könyvtár kapuja alatt felállított háromnyelvű érintőképernyős infóterminál, a szintén háromnyelvű tárlatvezető kártyácskák, a turistaszezonban működő multimédiaterem, az egyre színesebb időszakos kiállításaink azt célozzák, hogy a múzeumi látogatás valóban a könyvekkel való átütő, interaktív találkozás legyen. Ugyanakkor az intézmény stratégiájának egyik legfontosabb pontja a Teleki Téka közösségi helyként való meghatározása. Az elmúlt években elkezdett folyamatos közösségi programok (múzeumpedagógiai tevékenységek, nyári udvari rendezvények, történelmi könyvek vására) 2013 végétől kiegészültek a fent említett könyvtörténeti előadás-sorozattal (Beszélő könyvek), amelynek célja egyrészt a Téka gyűjteményének interiorizálása a vásárhelyi–erdélyi közönség körében, másrészt új kutatási irányokat szeretne felvillantani a kutatók számára. A történelmi könyvek vásárát a Forgatag alatt (augusztus 27–30.) ismét megszervezzük, és reményeim szerint kiegészítjük több más programmal is, mindenkit szeretettel várunk a Téka udvarára.
– Bizonyára a stratégiában a Téka nemzetközi fórumokon való megjelenítése is szerepel.
– Ez egy nagyon fontos irány, amelyre sajnos a napi munkák miatt nem mindig van lehetőség, de 2014-től nagyobb hangsúlyt fogunk fektetni a munkatársak helyi és magyarországi régikönyves szakmai projektekben való részvételére, hisz mind szakmailag, mind a közéletben vállalt szerep szempontjából fontos, hogy ez az intézmény egy nemzetközi szakmai láncba is bekerüljön. Ezért idéntől tagjai vagyunk a mainzi székhelyű Gutenberg Gesellschaftnak, illetve a Society for the History of Authorship, Reading and Publishingnek, és többen is részt veszünk az ez évi nemzetközi konferenciákon, forráskiadványok szerkesztésében, Teleki tékás állományok szakfolyóiratokban való ismertetésében. Jómagam augusztusban a Lyonban megrendezett IFLA-konferencián beszélek a Téka közösségi szerepvállalásáról, szeptemberben pedig a SHARP antwerpeni éves konferenciáján adok elő.
Nagy Székely Ildikó. Népújság (Marosvásárhely)

Kampány, még mindig lefelé
Az állami intézmények politikamentesítését szorgalmazta tegnap Traian Băsescu államfő, aki olyan lazán kampányol legújabb pártjának, mintha már rég nem lenne hivatalban. Azt ugyanis már az első, 1991-ben elfogadott posztkommunista alkotmány kimondta, hogy a román állam elnöke nem lehet egyetlen párt tagja sem, sőt, kötelessége a pártok között közvetítői, egyensúlyozó szerepet játszani, ha a helyzet úgy kívánja. Igaz, ezt eddig sem vették komolyan: a megengedettnél eggyel több mandátumot végigvivő Ion Iliescu is nyíltan az általa létrehozott szociáldemokrata párthoz húzott, és méltó utóda sem csinál titkot abból, hogy neki viszont a jobboldal tetszik. Már az a része, amit ő irányít.
Hogy hova, az kevésbé számít.
A ’89-es fordulat után minden párt egyetértett abban, hogy a szakértelemnek kell előnyt adni, de ez a kézenfekvő és gazdaságszilárdító elv elsikkadt az átmeneti zavarosban. Pár éve próbálkoztak a prefektusi tisztség pártsemlegesítésével, van rá máig érvényes törvény, szakképzést is szereztek az akkori megbízottak, aztán mégis lecserélték őket a következő kormányváltáskor. A miniszteri és igazgatói székekben még gyakoribb a váltás, és a legtöbb esetben botrányhoz kötött. Ilyenkor sokat beszélnek az illető magánéletéről is, még az államfő sem átall pletykálni, holott a polgárt az az egy csalás érdekli igazán, amit ellene követnek el a jog és demokrácia hirdetői. Mert munkahelyet, adócsökkentést, jólétet, korszerű egészségügyet, hasznos tudást nyújtó oktatást, utakat, biztonságot ígértek neki. Most azzal kampányolnak – igaz, nagyon langyosan –, hogy az uniós pénzek majd megoldják a gondokat. Ideje lenne, mert a munkanélküliség másfél éve növekszik, és ezreket készülnek elbocsátani a vasúttársaságtól (a Nemzetközi Valutaalapra hivatkozva, mintha ők vitték volna csődbe), miközben újabb adókat vezetnek be. Csakhogy ezek elvesznek valahol, a kórházak, iskolák, utak nem javulnak, és ráadásul itt az orosz–ukrán konfliktus, amit nem szakértő vezetőink ugyanúgy félvállról vesznek, mint minden mást: az államfő alpári sértéseket vág az orosz miniszterelnök-helyetteshez, a kormányfő nekimegy az értelmiségnek, majd nemzetközi könnyűzene-fesztiválra látogat, és pénzt is visz „Románia népszerűsítésére”. Nos, legalább abban jók, hogy mindegyre képesek alulmúlni önmagukat...
Demeter J. Ildikó. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Rekordszámú részvétel a magyar középiskolák tantárgyvetélkedőjén
"Mikor egy csúcsot megmásztál..."
Reál és humán tárgyakból jeleskedő tizenévesek népesítették be szombat reggel a Bolyai líceum dísztermét. A magyar tannyelvű középiskolák kilencedik alkalommal megszervezett országos tantárgyvetélkedőjének résztvevőit a házigazda szerepében Láday Zoltán tanár köszöntötte. 251 diák, 32 iskola, 21 város – sorolta a megnyitót moderáló pedagógus a verseny paramétereit, majd azt is hangsúlyozta, hogy a jelzésértékű létszámnövekedésnél még fontosabb, hogy a diákok felkészültsége, illetve a tanárok igényessége, és ennek következtében a teljesítmény is évről évre nő.
Bálint István, a Bolyai líceum igazgatója köszöntőjében kiemelte, az a tény, hogy sikerült a hazai magyar oktatást biztosító egyetemeket a verseny köré csoportosítani, a vetélkedőn elért eredmény ugyanis a felsőoktatásban való továbbtanulás biztosítéka lehet, a rendezvény színvonalát emeli, ugyanakkor lehetőséget kínál azoknak a tehetséges diákoknak a felismerésére, akik anyanyelvükön nem tudnak nemzeti olimpiákon bizonyítani. Az intézményvezető a tanügy-minisztériumnak, illetve a megyei tanfelügyelőségnek is köszönetet mondott a támogatásért, majd így biztatta a diákokat: – A legjobbak között a legjobbak vagytok.
A továbbiakban Bakos Levente egyetemi adjunktus üdvözölte a verseny szereplőit, majd Markó Béla szenátor a vetélkedő megszületésének előzményeit idézte fel, amikor Bálint István igazgatóval leültek megbeszélni az ötlet kivitelezésének részleteit.
– Ahhoz, hogy bármilyen elképzelés megvalósulhasson, és a szó legnemesebb értelmében nyerni tudjunk, elengedhetetlen a jövőbe vetett bizalom, a hit, hogy képesek vagyunk teljesíteni mindazt, amit elterveztünk – tette hozzá Markó Béla.
Szabó Csilla a tanügy-minisztérium képviselőjeként köszönetet mondott azért, hogy a tavalyi ötletet sikerült valóra váltani, és a verseny a fizikavetélkedővel bővült, majd az újoncokat üdvözölte.
– Idén rekordszámú részvétellel zajlik a verseny, és ez azt bizonyítja, hogy vannak diákok és tanárok, akik úgy gondolják, hogy minden külső látszat ellenére érdemes tanulni – mondta, majd Pascalt idézte a szaktárca illetékese: "mikor egy csúcsot megmásztál, akkor veszed észre, hogy a hátad mögött egy sokkal magasabb csúcs van, és arra vár, hogy meghódítsd".
Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes azt emelte ki, hogy a Bolyai líceum az évek során igazi versenyközponttá alakult, hiszen nincs még egy olyan romániai középiskola, ahol szinte minden héten valamilyen országos verseny zajlana. A tanintézethez kapcsolódtak Peti András alpolgármester gondolatai is:
– Soha nem fogom tudni törleszteni mindazt, amit diákként ez az iskola adott nekem. Bízom benne, hogy az új generáció a jövő tudományos társadalmának alapjait teszi le – mondta az alpolgármester.
Oláh-Gál Róbert, a vetélkedő elnöke 210 évvel pergette vissza az időt, amikor is Bolyai Farkast meghívták tanárnak a Református Kollégiumba. A nagy matematikus 1804. május 4-én tartotta székfoglaló beszédét, amely így kezdődött: "az igazságot jöttem tanítani".
A megnyitó végén Láday Zoltán a vetélkedők egyetemi és középiskolai tanárokból álló zsűrijének, illetve a támogatóknak mondott köszönetet, aztán a diáktömeg a tudásmérés helyszínei felé indult. A verseny előtti percekben pár résztvevőnek arra is volt lélekjelenléte, hogy kérdéseinkre válaszoljon.
– A Kalkulusz programozói versenyre jöttem. Jakab Tünde tanárnő ajánlott nekem feladatokat a felkészüléshez – mondta Barabási Csongor, a Bolyai líceum tizedikes diákja. A szintén tizedikes bolyais Gyéresi Ibolya Kreszcencia a Fabinyi Rudolf kémiavetélkedőre jelentkezett, szerves kémiából kellett tudását bizonyítania.
– Nem izgulok különösebben, mert elég sok versenyen részt vettem már. Folyamatosan tanulok ezekre a megmérettetésekre, így nem jelentett különösebb erőfeszítést a mostanira való felkészülés – összegzett a diáklány. Szabó Barna, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium tizenegyedikese szintén a programozói vetélkedőre érkezett.
– Erre a versenyre nem lehet előzetesen felkészülni, minden a logikán alapszik – mondta, majd azt is elárulta, hogy a vetélkedőn elért siker a Sapientia egyetemre biztos bejutást, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem informatika szakán szervezendő felvételin pluszpontokat jelentene. A vetélkedők eredményeire keddi lapszámunkban térünk vissza.
Nagy Székely Ildikó. Népújság (Marosvásárhely)

Szakoktatási konzorcium jött létre Sepsiszentgyörgyön
Iskolai konzorcium létrehozásával erősítik a sepsiszentgyörgyi szakoktatást, illetve színes kiadvánnyal vonzzák szakiskolába a háromszéki diákokat. Az a cél, hogy a szakiskolákba tudatos választás révén kerüljenek be a diákok, ne pedig kényszerből, mert kimaradtak az elméleti iskolákból, mutattak rá hétfői sajtótájékoztatón a „Szent György Szakképzési Konzorcium” kezdeményezői.
Beszámoltak arról, hogy a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Közgazdasági és Közigazgatási Szakképző Líceum, a Kós Károly Szakképző Líceum és a Puskás Tivadar Szakképző Líceum összefogása révén valósult meg a konzorcium, amely azonban nem jelent iskola összevonást, hiszen minden tanintézmény megtartotta jogi önállóságát, viszont összefogva szélesítik oktatási kínálatukat, használják egymás oktatási infrastruktúráját, közös programokat kezdeményeznek és pályáznak.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester rámutatott: a 90-es években lezajlott magánosítások szétverték az ipari kultúrát, ezt kell újjáépíteni, és a háromszéki cégek jelezték, hogy nem kapnak elég szakképzett munkaerőt. Sztakics Éva alpolgármester kifejtette: a sepsiszentgyörgyi szakiskolai hálózatban jelenleg 1500 diák tanul, de a jól felszerelt iskolákba ennek dupláját is be tudnák fogadni. A hamarosan kezdődő beiskolázási iratkozás népszerűsítése érdekében a sepsiszentgyörgyi önkormányzat 750 magyar és 250 román nyelvű kiadványt nyomtatott, amelyben megtalálható a három szakiskola kínálata, illetve fényképeken mutatják be a tanintézményeket, és néhány közéleti személyiség is népszerűsíti az iskolákat. Sztakics Éva szerint a kiadványt nem csak a háromszéki megyeszékhelyen, hanem a környező településeken is eljuttatják a nyolcadik osztályosoknak.
A sepsiszentgyörgyi szakoktatási konzorcium a következő tanévben tíz osztályt indít három éves szakiskolában, és 4 osztályt szaklíceumban, összesen 392 diák számára. A Kós Károly iskola igazgatója Kiss Imre szerint a három iskola kínálata a helyi vállalkozók igényeire alapoz, és a cégekkel, intézményekkel kötött szerződések révén minden szakon biztosítani tudják a szakmai gyakorlatot, ami arra is lehetőséget biztosít, hogy az iskola elvégzése után a diák azonnal munkahelyhez jusson. Május 22-én kezdődik a beiratkozási időszak és közigazgatás, turizmus, építészet, faipar, textil és bőripar, elektronika, fémmegmunkálás szakokra várják a tanulók jelentkezését.
A Berde Áron iskola igazgatója, Gazdag Ildikó rámutatott: a nyolcadik osztályt végző diákoknak idén újra lehetőségük lesz szakiskolában folytatni tanulmányaikat, köszönhetően annak, hogy az elmúlt évek rossz érettségi eredményeit látva a kormány belátta, hogy nem lehet mindenkit érettségi fele terelni. Az igazgatónő szerint motiváló lehet az is, hogy a szakiskolai diákok alanyi jogon kapnak havi 200 lejes állami ösztöndíjat, amit az iskola kiegészít érdemösztöndíjakkal, illetve a gyakorlatot biztosító cégek is adhatnak további támogatásokat.
A Puskás Tivadar iskola igazgatója, Demeter Dávid szerint a szakoktatási konzorciumban részt vevő iskolák kínálatában nincs átfödés, a szakmákat leosztották egymás között. Hozzátette: a szakiskolás diákok számára az első két évben a jól felszerelt iskolai műhelyekben biztosítják a gyakorlati órákat, majd utolsó évben helyezik ki őket cégekhez kiscsoportos gyakorlatra.
Kovács Zsolt. maszol.ro/közlemény

A dél-tiroli minta (Kampányban az RMDSZ)
Az áhított székelyföldi és a működő dél-tiroli autonómiáról esett szó kedd este Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében az RMDSZ, az MPP és a Sepsiszéki Székely Tanács közös szervezésében lezajlott találkozón, viszonylag népes hallgatóság előtt.
A rendezvényt Hozzuk el Dél-Tirolt Erdélybe! címmel hirdették meg, mely az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltlistájának harmadik helyén levő Vincze Lóránt jelszava. A bejáratnál osztogattak néhány színes nyomtatványt: a Háromszékre látogató EP-jelölt pontokba tömörített programja mellett egy vékony receptkönyv az uniós országok és a székelyek egy-egy jellegzetes ételével, de egy igazán érdekes olvasnivaló is volt, a dél-tiroli autonómia történetéről 1914-től 1992-ig.
A dél-tiroli autonómiaforma az, amire mi leginkább vágyunk – jelentette ki az est házigazdájaként Markó Attila parlamenti képviselő, mielőtt átadta a szót Vincze Lórántnak, aki a szövetség által benyújtott (és az EB által visszadobott) európai polgári kezdeményezés részleteit kidolgozta. Az RMDSZ külügyi titkára, a FUEN egyik alelnöke Kisebbségvédelem és önrendelkezés az EU-ban – a többfordulós játszma állása címmel tartott vetített képes előadást. Ismertette az Európai Unió létrejöttének körülményeit, és elmagyarázta, hogy a gazdaság az a közös nevező, amiben minden alapító állam érdekelt volt, és sokáig e kérdés körül forgott minden, egyéb értékekről politikai szinten nem tárgyaltak.
Románia hétévi uniós tagsága után sem sikerült kisebbségbaráttá tenni az EU-t, de sokáig nem seperhető félre az őshonos kisebbségek ügye – fejtette ki Vincze, aki szerint a székely autonómiakövetelések még nem érték el az EU ingerküszöbét, de az Európai Néppártnak már az alapprogramjában és a választási programjában is szerepel a kisebbségvédelem. A mi autonómiaküzdelmünk Bukarestben fog eldőlni, de nem mindegy, hogy ehhez milyen hátszél érkezik Brüsszelből, és ennek a megteremtéséhez kérik a támogatást. A dél-tiroli autonómia küzdelmes, több évtizedes történetét René Tumler, a dél-tiroli Néppárt ifjúsági szervezetének elnöke ismertette: az osztrák többségű vidéket 1919-ben csatolták Olaszországhoz, az erőszakos olaszosításra előbb „földalatti iskolák” létrehozásával, a második világháború után autonómiamozgalommal válaszoltak. Előtte, a fasiszta uralom alatt tömeges áttelepedésre is kényszerültek sokan, az olasz–osztrák tárgyalások pedig 1957-ben az ENSZ közvetítésével kezdődtek meg. Az első autonómiastatútum után még folytatódó olaszosításra merényletek sorozatával válaszoltak (ezek nem emberek ellen irányultak, mindössze egy olasz áldozatuk volt), így jött létre a második autonómiastatútum, ami megteremtette a nyelvi egyenlőséget és a közintézményekbeli arányosságot: ettől, a hetvenes évektől kezdve számítják az autonómiát. Ami egyre bővül: ma már a dél-tiroli adók 90 százaléka kerül vissza a mintegy félmilliós lélekszámú, 70 százalékban német ajkúak által lakott tartományba (ahol az olaszok és a kisszámú ladinok is jól érzik magukat), és az ott elfogadott törvényeket már nem vizsgálja felül az olasz parlament. A dél-tiroli önkormányzatnak jelenleg első- és másodrangú törvényhozási jogai vannak (nem csupán az oktatásról és kultúráról, hanem kutatásról, turizmusról, mezőgazdaságról, úthálózatról, környezetvédelemről, energiapolitikai kérdésekről is szabadon dönthet, csak a közegészségügy, rendőrség, ipar esetében korlátozottan), de már vannak teljes függetlenséget követelő hangok is. Ez Tumler szerint nem megvalósítható, a teljes autonómia azonban (amelyben csak a külügy és a pénznem közös) közeledni látszik.
A Sepsiszéki Székely Tanács elnöke, Gazda Zoltán kérdésére válaszolva Tumler elmondta: az autonómia eléréséig a dél-tiroli Néppárt egyedül képviselte az ott élő osztrákok érdekeit, csak utána jelent meg néhány kisebb párt, de a Néppárt a legutóbbi választásokig abszolút többséggel rendelkezett a tartományi törvényhozásban, ezért nem kellett egyeztetnie más alakulatokkal. Most már van koalíciós partnere, de még mindig a legnagyobb politikai erő a térségben. Az autonómia elsősorban nemzeti szempontból volt fontos, de gazdaságilag is előnyös. A helyi adottságokat felmérve gyümölcstermesztésre, állattenyésztésre és turizmusra összpontosítottak, és próbálták a kis helyi vállalkozásokat támogatni; a jogalkotásban mindig figyelembe vették a szakmai tömörülések, szervezetek véleményét, és ez eredményes módszernek bizonyult, ma minden negyedik európai áruházban dél-tiroli almát árulnak. A minta meghonosítására a romániai magyarságnak azt tudja ajánlani, hogy tárgyaljon az állammal: meg kell találni a közös pontokat, és „adni kell valamit, hogy kérni lehessen”.
Demeter J. Ildikó. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

„Ezt a munkát nekem találták ki”
Neki találták ki ezt a munkát – vallja Kolozsvár alpolgármestere, a csíkszeredai születésű Horváth Anna. A kétgyermekes édesanyát, a közéleti szerepet vállaló nőt kérdeztük munkájáról, életéről.
– Csíkszeredában születtem 1973. július 17-én. Az útravaló, amelyet szüleimtől, tanáraimtól, barátaimtól kaptam, meghatározó szerepet játszott az életemben. Egyetemi tanulmányaimat a bukaresti Közgazdasági Akadémián végeztem. Miért döntöttem a főváros mellett? Elsősorban, mert eltökélt szándékom volt, hogy itthon, Erdélyben való érvényesülésem érdekében anyanyelvi szintre fejlesztem román nyelvtudásomat. Az ezredfordulón a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Jogi Karán szereztem második képesítésemet. Jelenleg Kolozsváron élek: egy kilenc évig tartó visszaszolgáltatási per eredményeként az ezredfordulón visszatérhettünk a családi házba, ahol édesapám született, nagyszüleim, dédszüleim éltek. Szeretem ezt a várost, mely felnőtté válásom, családalapításom színtere, gyermekeim – tizenhárom éves Márton és tízéves Krisztina – otthona, melyért úgy kell dolgoznom, hogy minden itt élő magyar ember számára felcserélhetetlenné váljék.
„Politikai pályafutásomat” 1996-ban kezdtem, egyetemistaként, Frunda György kampánycsapatában. Első munkahelyemen, az 1997-ben megalakult Kisebbségvédelmi Kormányhivatalban megtapasztaltam az erdélyi magyar érdekképviselet hogyanjait és mikéntjét – a „Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet” Bethlen Gábor-i kijelentés íratlan szabályait. Politikai „mélyvízbe dobásom” 2007 januárjában történt, amikor az RMDSZ javaslatára kineveztek a Fejlesztési, Lakásügyi és Középítkezési Minisztérium államtitkárának. Ezt a lehetőséget, utólag is, hatalmas esélyként élem meg, hiszen nemcsak a szakmai teljesítmény és bizonyítás számára adott teret, hanem olyan ismeretek, tapasztalatok felhalmozására, amelyeket igen gyakran hasznosíthattam a későbbiekben.
Jelenleg Kolozsvár alpolgármestereként és az RMDSZ Nőszervezetének önkormányzatokért felelős alelnökeként dolgozom. E munkában minden eddiginél nagyobb örömöm lelem, hiszen nap mint nap megerősít a kolozsvári magyar közösség erejébe és bölcsességébe, az egymásra figyelés szükségességébe, a közösségi összefogás és a csapatmunka sikerességébe vetett hitemben. Alpolgármesterként feladatorientált csapatmunkára, következetes, átlátható közéleti magatartásra vállalkoztam, a közképviselet szolgálati és közösségépítő jellegének, az elszámoltathatóságnak, a választókkal, a történelmi egyházainkkal, ifjúsági és civil szervezeteinkkel való folyamatos együttműködésnek a jegyében.
– Az RMDSZ képviselőházi frakciójában nincs nő, a szenátusi frakcióban pedig Bíró Rozália személyében egyetlen hölgy dolgozik. Ezzel szemben a háttérmunkát végzők között már több a nő. Mi az oka Ön szerint annak, hogy a szövetségen belül ilyen kevés nő jut vezető tisztséghez?
– A közéleti szerepvállalás, a politikai karrier, mint hosszú távú projekt egy nő számára nagy kihívás, hiszen állandó készenlétet, elérhetőséget kíván, mely óhatatlanul a magánélet, a családi kapcsolatok rovására megy. Az úgynevezett szervezeti háttérmunkát végző RMDSZ-es nők igen nagy hányada fiatal pályakezdő, akik kezdetben családi kötöttségek nélkül, lelkes tenniakarással kapcsolódnak be, segítik az „első vonalbélieket”. Később, amikor már megfelelő tapasztalati tőkét, elismerést sikerült felhalmozniuk, sokan lemorzsolódtak, mert a szervezet képtelen volt megtartani őket, odafigyelni rájuk, netán erőforrást biztosítani személyes fejlődésük, szakmai, családi és szervezeti hátterük megerősítésére. A Nőszervezet elsősorban ezeket a hiányosságokat igyekszik pótolni. A nők arányos részvétele a közéletben döntő módon befolyásolja bármely közösség jövőjének alakítását, hiszen sajátos szempontjaink, tapasztalataink érvényesítése az egész társadalom hasznát szolgálják.
– A női tisztségviselők számát tekintve férfialapú társadalomban élünk. Munkája során érte-e hátrány amiatt, hogy nőként alpolgármesteri tisztséget tölt be, netalán tudott-e előnyt kovácsolni ebből? Egyenlő félként tudják-e kezelni a férfiak a vezető tisztséget betöltő nőket?
– A közéleti és politikai szerepre vállalkozó nők ismertségük, elismertségük, szakmaiságuk révén tekintélyt szerezhetnek nemcsak maguk, hanem a hozzájuk hasonló törekvésű nőtársaik számára is. Másképpen szólva: ha egy vezető férfi elront valamit, akkor ez ennyi, amennyiben viszont egy „reflektorfényben” dolgozó nő ront el valamit, az sok más nő esélyeit ronthatja. Talán ez az a plusz teher, felelősség, amelyet a legnehezebb vinni. Női mivoltomból fakadó előítéletekkel – pozitívakkal és negatívakkal – találkoztam időnként. Ezek általában nem meghatározók, nem nőnek koloncként a nyakunkra, hanem rövid idő alatt rájuk lehet cáfolni vagy erősíteni a személyes cselekvésekkel.
– Munkájának a politikai vagy a közigazgatási részét kedveli jobban?
– Soha nem határoztam meg magam politikusként, talán a létező negatív előítéletek miatt. Ugyanakkor tudatában vagyok, hogy közigazgatási munkát vezető tisztségben ellátni csakis politikai támogatottsággal lehet. A közösségért közigazgatási képviseleti munkát csakis a közösségtől kapott, szavazatokban kifejezett megbízás, felhatalmazás mentén lehet végezni.
– Ön szerint is a női a gyengébbik nem?
– Ha játszani próbálok a szavakkal, azt mondom: lehet, hogy a nőknél gyengébb a „nem”, de erősebb az „igen”. A nők elkötelezettségével, kitartásával, munkabíró képességével szemben kevés férfi szállhat eséllyel versenybe. Ennek a felismerésnek kell minél nagyobb mértékben teret engedni, érvényt szerezni.
– Feltételezem, nem könnyű családanyaként egy nagyváros alpolgármestereként tevékenykedni. Hogyan tudja munkáját a családi élettel összeegyeztetni?
– Nem az alpolgármesteri munka, hanem ennek az összeegyeztetésnek, egyensúlykeresésnek a hogyanjai jelentették számomra első perctől a legnagyobb kihívást. Nagyon nehéz megélni a családomnak azt, hogy gyakorlatilag nem rendelkezünk jól behatárolható saját idővel, hogy hatalmas az átjárás a magánélet, a családi programok és a közéleti szereplés, a munka között. Csak remélni tudom, hogy gyerekeim megőrzik abbéli hitüket, hogy – az időnkénti látszat ellenére is – ők azok, akik számomra mindennél fontosabbak és előbbvalók, akik a mindennapok értelmét adják.
– Kolozsvárról Csíkszereda milyennek látszik? Mennyire élőek a csíkszeredai kapcsolatai?
– Példaértékű számomra az a pozitív átalakulás, melyen szülővárosom átesett az elmúlt nyolc évben. Az új városvezetés erőt, lendületet hozott, versenyképességet és szakmaiságot az uniós támogatásokért folyó versenyben, melyek értékes forrást jelentettek a város arcának megújulásához, annak gazdasági megerősödéséhez. Én sokszor megtapasztaltam Kolozsváron, hogy sok pénzből is lehet igénytelen, rossz minőségű munkát végezni, mi több elfogadni, átvenni. Csíkszeredai kapcsolataim nagyon is élőek, családomon, barátokon keresztül számtalan történésnek, eseménynek részese vagyok. Ugyanakkor a csíkszeredai önkormányzatban dolgozó kollégáimmal, barátaimmal nagyon sok esetben igyekszünk egymás segítségére lenni információval, jó megoldások, tapasztalatok megosztásával.
– Mi teszi Horváth Annát boldoggá? Milyen értékek fontosak számára?
– Az emberek, a környezetem elismerése, ha segíthetek, ha sikerül ellátnom a feladataimat, elérnem a kitűzött célokat, nagyon elégedetté, boldoggá tesz. A legnagyobb érték számomra a jól elvégzett munka, az elkötelezettség, az őszinte odaadás.
– Ha válthatna, ugyanezt az utat járná?
– Igen, úgy érzem, ebben a szerepben minden eddiginél jobban önmagamra találtam. Vagy inkább: ezt a munkát igazán nekem találták ki.
– Vannak dédelgetett álmai, vágyai akár szakmai téren, akár a magánéletben?
– Szakmai téren szeretném megtapasztalni a kolozsvári magyar érdekképviselet súlyának a visszaállítását a helyi és a megyei tanácsban. Magánéletemben arra vágyom, hogy megőrizhessem gyerekeim belső derűjét, harmóniáját, megtaníthassam őket elfogadni, túlvészelni az élet nehézségeit, értékelni annak mindennapi ajándékait.
D. Balázs Ildikó. Székelyhon.ro