"A rendőrség okt. 12-i sajtóértekezletén az intézmény szóvivője, Simona Pintea a Funar-Vincze-ügy legújabb fejleményéről tájékoztatta az újságírókat. Okt. 11-én az ügyészség tiltott fegyvertartás és csempészés vádjával harminc napra szóló előzetes letartóztatásba helyezte Vincze József kolozsvári lakost, aki állítólag okt. 9-én merényletet kísérelt meg Gheorghe Funar ellen. A feltételezések szerint a 46 éves Vincze József elmebetegségben szenved. A Ziua riporterének Vincze felesége elmondta: nem volt tudomása arról, hogy férje Funarral készül leszámolni. Állítólag Vincze letartóztatásáról a polgármestert egy Ioan David nevű kolozsvári rendőrtiszt - aki Funarnak nagy tisztelője - "adta le a drótot" és az "ötletet", hogy milyen jó kis botrány kerekedhetne az ügyből. /Megrendezett merénylet? Rendőrtiszt "adta le a drótot" Funarnak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./"

Tőkés László püspök a Bihari Napló főszerkesztőjének, Rais Istvánnak írt nyílt levelében megállapította, hogy "elcsúszófélben jobb sorsra érdemes lapjuk." Az utóbbi időben két fontos nyilatkozatukat nem hozta a lap. A püspök közlésre küldte "Biharban a jövő" című írását. Ebben feltette a kérdést, ki hívta meg Funar Gheorghe polgármestert Nagyváradra, hogy részt vegyen az ökumenikus címerszentelésen. Református, görög katolikus és ortodox főpapok társaságában mit keresett a kisebbség- és magyarellenességéről híres vadnacionalista politikus? A Bihari Napló okt. 13-i számában szemérmesen elhallgatta a meghökkentő látogatást. A helyi román lap beszámolt arról, hogy az ünnepségen - többek között - Kapy István alpolgármester, megyei RMDSZ-elnök és Kiss Sándor, a Megyei Tanács alelnöke, az RMDSZ megyei választmányának elnöke is részt vett Funar Gheorghe és Petre Roman társaságában. - Petre Roman bihari útján kifejezésre juttatta, hogy: "A kisebbségi ügy nem téma", hiszen "a nemzeti kérdéskör rendezése... mára már megvalósult", s "ezért becsüli ebben a tekintetben az egész világ ennyire Romániát" (Bihari Napló, okt. 13.). /Tőkés László püspök: A Bihari Napló Szerkesztőségének. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 17./ A püspök levelére válaszolt Szűcs László főszerkesző-helyettes, leszögezve: nem tudták előre, hogy Gheorghe Funar ott lesz az ünneplők között. Úgy érzik, a püspök igaztalanul marasztalja el a lapot. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 17./

Sepsiszentgyörgyön okt. 6-7-én Magyar műveltség Erdélyben - 2000 címen tartottak konferenciát hazai és magyarországi közéleti személyiségek részvételével, az erdélyi magyarság létét, értékteremtő magatartását faggató kérdésekre kerestek választ. "A konferenciának valós tétje kell legyen, az erdélyi magyar műveltség átvilágítása. Különösen fontos ez a mai, globalizálódó világban, amely hajlamos mindent kényelemes szürkében látni" - fogalmazott Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a konferenciát megnyitó beszédében. Egyed Ákos Történelmünk a jövőnk címmel arról beszélt, hogy az egyneműsítés térhódítását a történelem kisajátítása készíti elő. A jól megalapozott történelmi tudat biztonságot ad, a hamis állításokkal átszőtt pedig az identitás torzulásához vezethet. Csetri Elek Gyulay Lajos marosnémeti grófnak, a legnagyobb (száznegyven kötetes) magyar napló írójának a gondolatvilágát ismertette: a reformkori magyar értelmiség belátta, hogy önmagunkban kevesek vagyunk, egész Európában kell gondolkodnunk. Tamás Gáspár Miklós /Budapest/ eszmefuttatásának nem titkolt kicsengése annak a mai magyarországi közérzetnek a megvilágítása volt, mely szerint Erdély ma is visszahúzza Magyarországot: "Magyarországon ma morálisan helyeslik, ám mégis félnek a készülő státustörvénytől". Péntek János nyelvészprofesszor bemutatta, hogy elveszti fontosságát a mai erdélyi szellemi életben az érték fogalma, jelentős veszteségek érik az értelmiségi réteget a tehetségek fel nem kutatása, valamint a Nyugat elszívó hatása miatt. A legnagyobb gond a felelősségérzet hiánya - vonta le a következtetést Péntek János. Salat Levente kifogásolta, hogy az elmúlt tíz év szellemi termékének aránytalanul nagy része a történelem felé irányul. Szerinte a stratégia nélküliség, mely e téren jellemzi a kisebbségi közgondolkodást, hosszú távon megbosszulja magát. Úgy látta, hogy túl sok energia és pénz megy el a történelmi kegyhelyek ápolására, mindeközben hiányoznak a szellemi műhelyek. Horváth Andor előadása a Salat Levente által kifejtett pesszimista Erdély-képnek egy másfajta megvilágítását nyújtotta. A határok által töredezetté változtatott tér elveszti jelentőségét, delokalizálódik. A hálózat törvénye (a sűrű háló bekebelezi a ritkát) megnehezíti a dolgot, ám gyarapíthatóak azok a fizikai és szellemi javak, melyek részt vesznek benne. Bárdi Nándor /Budapest/ szerint az elmúlt nyolcvan évben a romániai magyar elit nemzetépítő folyamatának lehettünk tanúi. Bakk Miklós politológus az RMDSZ megújulási stratégiáit vette számba, Bíró Béla publicista annak okait kutatta, miért viselkedik a romániai magyarság etnokulturális társadalomként. Tény, hogy legalábbis Sepsiszentgyörgyön sem politikailag, sem kulturálisan nem alkot összefogó közösséget a magyarság, ennek alátámasztásául pedig a legjobb példa - fejtette ki Bíró Béla - a Lábas Ház körül kialakult huzavona. Történt ugyanis, hogy a minisztériumi rendelet értelmében az említett műemléképületet a Keleti Kárpátok Múzeumának a rendelkezésére bocsátották. Tiltakozásul Albert Álmos polgármester felfüggesztette a helyi román színház igazgatói állására kiírt versenyvizsgát, válsághelyzetbe sodorva így a román közösség kultúrintézményét. Az előadó elmondta, e tekintetben szerinte Sepsiszentgyörgy polgármestere semmiben sem különbözik Kolozsvár legendássá vált Funarjától. Molnár Gusztáv /Budapest/ politológus szerint a romániai demokrácia fejlődése azért akadt el, mert nem tudta beolvasztani a nyugattól átvett mintákat. Az elkövetkező tíz évben remény sincs arra, hogy Románia elérhesse az áhított EU-csatlakozást. Ebből a civilizációs katasztrófából Erdély is csak akkor lábalhatna ki, ha az itt élők elismernék, a konszociációs demokráciát kell működőképessé tenni. Ehhez pedig - zárta előadását Molnár Gusztáv - az erdélyi románság együttműködésére van szükség. Kelemen Hunor művelődési államtitkár a romániai magyar kulturális élet intézményeinek évtizedes munkáját, fejlődését tekintette át. Csíki László a megújuló irodalom másságáról beszélt, arról a nemzedékről, amely immár nem kisebbségiként, a reménytelenséggel átszőtt irodalomfilozófia hordozójaként alkot, hanem önmaga kíván lenni. Bogdán László megállapította, hogy időről időre újra kell értelmezni az erdélyi magyar irodalom lényegi kérdéseit. Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója az erdélyi könyvtárak egyre rosszabb helyzetét vette számba. /Farkas Kinga: Magyar Műveltség Erdélyben - 2000. = Erdélyi юapló (Nagyvárad), okt. 24./

Funar kolozsvári polgármester, a szélsőséges nacionalista Nagy-Románia Párt főtitkára nyílt levélben szólította fel színvallásra Ion Iliescu elnökjelöltet: közölje, hogy harmadszori újraválasztása esetén hajlandó-e "eltávolítani a kormányból" a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. Gheorghe Funar levelében törvénytelen és fasiszta szervezetnek nevezte a romániai magyarság érdek-képviseleti szervezetét. Mint írta, "minden román jól tudja, hogy Iliescu és pártja már 1989. december 22-e óta folyamatosan támogatta az RMDSZ-t, gyakorlatilag annak szekerét tolta". Kolozsvár polgármestereként jól tudom, mennyit szenvednek a kolozsvári románok a szörnyűséges helyi RTDP-RMDSZ koalíciótól - indokolta felháborodását Funar. /Iliescu mint az RMDSZ szekértolója... = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 31./

Kolozsváron a városi tanács ülésén a főtéri gödrökről volt szó. Gheorghe Funar polgármester és a nagy-romániás tanácsosok hevesen ellenezték a helyreállítást. A gödörtömés a semirekellő parasztpártiak és RMDSZ-esek érdeke, állították, Funar tovább ment: úgy vélte, az újabb gödörtömési akció etnikumközi konfliktushoz vezethet Kolozsváron. Az ülésvezető bejelentette: a kérdést elnapolják. Ez szabálytalan volt, de a parasztpárti és az RMDSZ-es tanácsosok nem kifogásolták az ülésvezető döntését. /Kiss Olivér: A parasztpárt és az RMDSZ nem ellenkezett. Elesett a főtéri gödörtömési határozattervezet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

"Funar kolozsvári polgármester közleményében azt állította, hogy "titokzatos" és "gyanús" módon megkísérlik elidegeníteni a Mátyás király utca 4. szám alatti ingatlant, amely jelenleg a felszámolásban lévő Bank Coop tulajdonában található. Funar szerint a bankot felszámoló intézmény csupán egyetlen vevővel, a Polus romániai képviselőjének, a parasztpárti Pászkány Árpádnak a tulajdonában lévő Ecomax céggel vette fel a kapcsolatot. Állítása szerint okt. 20-án a Polus cég képviselője 1,3 milliárd lej előleget fizetett ki. A közleményből kiderül: a budapesti kormány küldöttei egyetértettek azzal, hogy az egyházi hátterű magyar magánegyetem székhelye a Mátyás király utca 4. szám alatti ingatlanban legyen. Pászkány Árpád, az Ecomax Kft. vezetője a Szabadságnak elmondta: A polgármester állításaiból csupán annyi igaz, hogy az említett ingatlant valóban meg akarom vásárolni, és ezt meg is teszem. Pászkány emlékeztetett, a polgármesternek már voltak hasonló kijelentései az Electrosigma adásvétele kapcsán. Akkor is azt állította, hogy az épületet a magyar egyetem székhelyének szánják. A Sapientia Alapítvány elnöke, Tonk Sándor a Szabadság kérésére kifejtette, hogy valóban keresik a megfelelő befogadóképességű ingatlant, amely alkalmas lenne az egyetem székhelyének. Erről az épületről alapítványuk senkivel sem tárgyalt. - A Mátyás király utca 4. szám alatti ingatlan - Bocskai István erdélyi fejedelem szülőháza - műemléképületnek számít és egyike Kolozsvár reprezentatív épületeinek. A kapualjban hosszú latin nyelvű búcsúverset tartalmazó emléktábla található, amelyet Bocskai István halálakor helyeztek el ide. Ugyancsak ebben az épületben működött Heltai Gáspár nyomdája is. Az épület korábban oktatási intézménynek is helyet adott. /Kié lesz a Bocskai-szülőház? A Banc Coop volt székházát Pászkány venné meg. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./"

"Nov. 28-án rendkívüli sajtóértekezletet tartott Kolozsváron a Nagy-Románia Párt Kolozs megyei vezetősége. Többek között jelen volt Gheorghe Funar főtitkár és Ioan Mihai Nastase az NRP megyei szervezetének elnöke. Elmondták: véleményük szerint a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt támogatói Corneliu Vadim Tudorra voksolnak a második fordulóban. Meggyőződésük, hogy ugyanezt teszik a magyarok, a székelyek, a csángók, sőt még a zsidók is, hiszen "az NRP-ben mind a négy kisebbség képviselteti magát". Szerintük a Nagy-Románia Pártot semmiképp sem lehet szélsőséges alakulatnak minősíteni. A Corneliu Vadim Tudor pártelnök által nyilvánosságra hozott, "az ország megmentését" szolgáló Sürgősségi Programban az szerepel a Románellenes Tevékenységeket Kivizsgáló Országos Bizottság létrehozása. A program második pontja: hatalomra jutás esetén betiltják a "szegregacionista RMDSZ-t". Arra kérdésre, hogy az RMDSZ betiltása esetén mi történik majd a szövetség vezetőivel, a sajtótájékoztatón elmondták: A törvénytelenül működő RMDSZ vezetőit Vadim védelme alá vonja. Ha a román állami hatóságok, a Román Hírszerző Szolgálat, az ügyészség arra a következtetésre jut, hogy megszegték az ország törvényeit, akkor az igazságszolgáltatás kezére adjuk őket. A sürgősségi program szerint a Nagy-Románia Párt a román állam hatalmának visszaállítását tervezi azokban a régiókban, amelyeket állítólag az RMDSZ és Magyarország ügynökei gazdaságilag gyarmatosítottak. - A Nagy-Románia Párt kivizsgálja majd az olyan üzletemberek tevékenységét, mint Erdély Ede, akinek nevéhez sok sötét ügylet fűződik. Kivizsgálják majd azt is, hogy a székelyek miért vágták ki az erdőket. "Megengedhetetlen, hogy elkótyavetyéljék a román állam kincseit" - mondta Gheorghe Funar. - A Nagy-Románia Párt főtikára "Románia és Besszarábia" mihamarabbi egyesülését szeretné. Azt akarják, hogy a moldovai állampolgárok ne útlevéllel, hanem személyazonossági igazolvánnyal utazhassanak az országba. /Kiss Olivér: Törvényen kívül helyeznék az RMDSZ-t. A magyar cégek bezárásával fenyegeztőznek Vadimék. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./"

"Gheoghe Funar, a Nagy-Románia Párt főtitkára nov. 29-i sajtóértekezletén elmondta: számít arra, hogy pártja felkéri a miniszterelnöki szék betöltésére. Funar elmondta: közel az a pillanat, amikor "jön a hullám, amely elsöpri a szemetet". A főtitkár reméli, hogy a lehető legrövidebb időn belül miniszterelnök lesz, és "tisztázódik néhány fontos dolog ebben az országban". /Funar miniszterelnök szeretne lenni. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./"

Gheorghe Funar polgármester, a Nagy-Románia Párt főtitkára dec. 5-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy megnyerik az elnökválasztást, kormányt alakítanak, és ha a parlament nem hagyja jóvá a kabinetet, Vadim Tudor köztársasági elnök feloszlatja a törvényhozó testületet. Funar kijelentette, hogy a Soros-ösztöndíjjal rendelkező, törvényszegő újságírókra sanyarú sors vár, ha Vadim kerül hatalomra. /Funar hatalomátvételre számít. = = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./

A kolozsvári magyar konzulátus telefonja egyfolytában cseng, amióta a szélsőségesen nacionalista Vadim Tudor bejutott az elnökválasztások második fordulójába. "Tízszeresére növekedett a telefonhívások száma, az emberek tudni akarják, hogyan távozhatnak innen, mit kell ennek érdekében tenniük″ - idézte Financial Times dec. 5-i számának kolozsvári riportja Nagy Zsoltot, az RMDSZ ügyvezető alelnökét. Vadim Tudor ugyanis vitriolos támadásokat intézett a kisebbségek, köztük a magyarok ellen. Funar polgármester, a Nagy-Románia Párt főtitkára kijelentette, hogy ha Tudor nyeri a választásokat, feloszlatja a magyar pártot. Funar kijelentette az angol lap munkatársának, hogy "a magyar párt vezetése szélsőséges és románellenes... Románia egyik városában élünk, lehetséges, hogy a magyarok ezt nem tudják. Hihetetlen, hogy román állampolgárok ilyen magatartást tanúsítanak a nemzeti zászlóval szemben, az ilyen embereknek mentális problémáik vannak″. Nem véletlen, hogy sok befektető más térségekre vetette szemét a viszonylag gazdag Erdélyi térségben, és Temesvár vagy Arad manapság gyarapodik - írta a brit üzleti körök lapja. /A Financial Times kolozsvári riportja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./ Alföldi László, Magyarország kolozsvári főkonzulja cáfolta a Financial Times értesülését. Semmilyen érzékelhető változás nincs sem a vízumforgalomban, sem a letelepedési kérelmeket illetően, se az érdeklődők között - jelentette ki a magyar főkonzul. Ebben az évben mintegy 250 ember adta be kérelmét, ezeknek a 80 százaléka olyan nyugdíjas, aki a gyermekeihez megy Magyarországra. A főkonzul felhívta a figyelmet arra, hogy a kép nem ilyen rózsás, mert Magyarországon a közigazgatási hivatalokban körülbelül ennek a tízszeresét nyújtják be a romániai magyarok. /Alföldi László cáfol: Nem ostromolják a főkonzulátust. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, államelnök-jelölt, Ceausescu hajdani udvari költője, aki a választás második fordulóján, dec. 10-én Iliescuval mérkőzik az elnöki címért, híres szélsőséges, uszító kijelentéseiről. Ebből idéz néhányat a Magyar Nemzet: ″Hatalomra jutásom esetén a magyaroknak egyik szemükkel bőröndjükön, a másikkal a határvonalon kellene lenniük.″ ″Jó lesz golyóálló mellénnyel járni az országban, mert gépfegyverrel fogom kormányozni az országot.″ ″Gheorghe Funart nevezném ki miniszterelnöknek.″ ″Törvényen kívül nevezném a szegregacionalista RMDSZ-t, és meglincseltetném annak vezetőit.″ ″A magyarokat, akik Európa idegbeteg emberei, állandó jelleggel nyugtatókkal injekcióznám.″ ″Militarizálnám Hargita és Kovászna megyét.″ ″A multikulturális egyetemnek Horthy-Hitler nevet adnám.″ /Vadim Tudor ″aranyköpéseiből″. = Magyar Nemzet, dec. 8./

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester 1992-ben történt megválasztása óta a politikai helyzet fogságában vergődik a tízéves testvérvárosi kapcsolat, melynek élénkítéséről és bővítésük lehetőségeiről tárgyalt dec. 18-án Pécsett a Boros János kolozsvári alpolgármester által vezetett hivatalos küldöttség. /Pécs-Kolozsvár. Éledőben a testvérvárosi kapcsolat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

"Az első magyar nyelvű internetlap Erdélyben, az Élő Erdély (http://www.hhrf.org/erdely) 1998 nyarán indult, emlékezett vissza a kezdetre Simon Attila, aki a kezdeményezők között volt. Nem volt a hátuk mögött sem internetes cég, sem alapítvány vagy egyesület, sem párt, sem szerkesztőség. Az Internettó Transylvaniae-t (http://www.nextra.ro/internetto/) az akkori csíkszeredai legnagyobb internetszolgáltató, a Nextra indította. Később a Nextra adott az Élő Erdélynek ingyenes béreltvonalas hozzáférést vagy egy évig. Az első erdélyi magyar webhelyet hárman indították: Sándor Levente grafikus-programozó, Gálfi Péter, aki a szervert biztosította és Simon Attila. Gálfi Péternek akkor már sikeresnek mondható román nyelvű weblapja volt, a Ce este nou pe webul romanesc? (http://www.plus.ro), amely hetente a román webvilág újdonságait mutatta be, hírlevelére több száz webmester iratkozott fel. Gálfi Péter lapja, amely aztán angol nyelvterületre összpontosított, és partnerprogramokra (affiliate programs) épített, webes boltot működtetett, egy másik olyan sikersztori, amelynek tulajdonosa csíkszeredai, de amelyről Csíkszeredában szinte senki sem tud. A koncepció az volt, hogy össze kell gyűjteni egy helyre az információkat, azokat a híranyagokat Erdélyről, amelyeket különben tíz újság átböngészésével kellene megkeresni. Székely Dénes elindította a Csíkszereda Honlapja http://clmc.topnet.ro című honlapot. - Simon Attila a Könyvjelző nevű, kéthavonta megjelenő, első országos, erdélyi magyar könyvszakmai folyóiratot is internetre vitte (a folyóiratot maga alapította, főszerkesztette, szerkesztette, tördelte és postázta), és többen jelezték, hogy vásárolnának is a könyvekből. A legújabb könyvek meg is vásárolhatók. Mai napig a könyveladásból befolyt nagyon kevés összeg az Élő Erdély anyagi alapja. - Sokan olvasták például annak idején a Funar-korszak Kolozsváron a helyi sajtó tükrében című könyvet az Olvasmány rovatban, amelyet ő digitalizált és osztott meg a Magyar Elektronikus Könyvtárral is, és amely tudta szerint az első ilyen nagyméretű munka volt Erdélyben (több mint 400 oldalas könyvről van szó!). /Gergely Tamás: Internetcsinálók. Erdélyben az elsők. Interjú SIMON ATTILÁ-val. = Brassói Lapok (Brassó), jan. 11./"

"Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármester nem egyezett bele Boros János kezdeményezése, amely a polgármesteri hivatalon belül a nemzeti kisebbségek számára biztosítana irodát. A polgármester álláspontját azzal magyarázza, hogy ez jogtalan és ellentmond az alkotmánynak. A terv - mely szerint a hivatalban a romák, magyarok és zsidók egy-egy képviselője tevékenykedett volna - a polgármester szerint etnikai diszkriminációt jelentene, írta a Monitrul de Cluj. /Funar nem akar a kisebbségeknek hivatalt biztosítani. = RMDSZ Sajtófigyelő, jan. 12. - 496. sz./"

"Gheorghe Funar polgármester, a Nagy-Románia Párt főtitkára jan. 16-án rendkívüli sajtóértekezleten reagált a képviselőházban napirenden levő helyi közigazgatási törvénytervezetre. Aggodalmának adott hangot, amiért a jogszabálynak nagy esélye van az elfogadásra, ugyanis ″a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja engedett az RMDSZ zsarolásának″, állította. Amennyiben a törvényt a parlament elfogadja, és ez életbe lép, azokon a településeken, ahol a nemzeti kisebbségek aránya eléri a húsz százalékot, a helyi önkormányzatokban biztosítani kell - többek között - az illető közösség nyelvét ismerő alkalmazottat az ügyfélfogadási osztályon, ugyanakkor kötelező a városi tanács napirendjének és határozatainak lefordítása. Funar szerint a tervezett rendelkezések veszélyeztetik a romániai demokráciát. - Román közalkalmazottakat kell majd elbocsátanunk ahhoz, hogy magyarokat vegyünk fel. Képzeljék, románokat dobunk ki állásukból Romániában! - mondta Funar. Megígérte: még akkor sem fogja alkalmazni az új közigazgatási törvényt, ha a kormány pert indít ellene. Információi szerint az 1992-ben végzett népszámlálást meghamisították. - Kolozsváron a magyarok aránya nem haladja meg a húsz százalékot. Szerinte a város lakosságának kevesebb mint tíz százaléka beszéli a magyar nyelvet. Az RMDSZ készítette felmérés egyértelműen kimutatta: Erdélyben csak 492 ezer magyar ajkú román él - vélte tudni a polgármester. A Nagy-Románia Párt főtitkára bejelentette: ha a tervezetet megszavazzák, pártja az Alkotmánybírósághoz, az Európa Tanács Európai Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusához fordul. - Ilyen jellegű rendelkezések sehol sincsenek Európában - állította a politikus. Funar azt is nehezményezte, hogy a tervezet szerint a prefektus felmentheti azokat a polgármestereket, megyei tanácselnököket, akik ellen büntető eljárást indítottak. A Szabadság azon kérdésére, hogy magyarországi románként kérné-e vagy támogatná anyanyelvének használatát a helyi közigazgatásban, Funar elmondta: - Nem kérném a román nyelv bevezetését, az állampolgárnak hűségről kell tanúbizonyságot tennie az állammal szemben. A magyarországi románok nem igényelték a kétnyelvű feliratokat. Ezeket a magyar állam tetette fel csak azért, hogy legyen erkölcsi alapjuk Romániától magyar nyelvű helységnévtáblákat követelni. Az úgynevezett kisebbségi önkormányzatok is csak a nyugati diplomatáknak mutogatott szórólapokon léteznek - mondta a Nagy-Románia Párt főtitkára. - A sajtónak nyilatkozva Vasile Soporan prefektus kijelentette: valamennyi állampolgárnak be kell tartania a parlament által megszavazott törvényeket. Ez nem lehet vita tárgya. Ami a kisebbségek anyanyelvhasználatát illeti, Soporan úgy véli: véleménynyilvánítás előtt a témában jártas ügyvédeket kell meghallgatni. /Kiss Olivér: Kolozsváron nem érvényes a román jogrend. A polgármester tiltakozik a helyi közigazgatási törvény elfogadása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./"

"Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere közleményében meghívta a Kolozs megyei parlamenti képviselőket a jan. 24-én tartandó népgyűlésre, ahol személyesen szerezhetnek tudomást arról, ″hogy a kolozsváriak véleménye nem egyezik a román képviselők Bukarestben és nem Budapesten kinyilvánított véleményével.″ A polgármester a képviselőházban a helyi közigazgatási törvénytervezet már elfogadott cikkelyeire utalt, amely szerinte azt jelentené, hogy ″Kolozsváron hivatalos nyelv lesz a magyar″. Jan. 24-én elsősorban a román fejedelemségek egyesülésének évfordulója alkalmából szerveznek népgyűlést. Alexandru Lapusan RTDP-s képviselő a román sajtónak úgy nyilatkozott: Funarnak nem kell tartania a magyar nyelv bevezetésétől, hiszen ″Kolozsváron a magyar lakosság aránya csupán 17 százalék.″ (A képviselő nem ismeri az 1992-es népszámálás adatait, amely szerint Kolozsvár lakosságának 22,7%-a magyar nemzetiségű.) Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke elmondta: ″A magántulajdon garantálása, a tulajdonviszonyok rendezése, az elkobzott javak visszaszolgáltatása, valamint a kisebbségi nyelvhasználat az európai jogharmonizáció része. Viselnie kell a következményeket annak, aki megsérti a parlament hozta törvényeket. A szomorú az, hogy a jogállam intézményei nem lépnek fel egy olyan polgármesterrel szemben, aki folyton megszegi a törvényeke.″ Hozzátette: természetesen nem tesz eleget a polgármester meghívásának. /Kiss Olivér: Tiltakozó népgyűlésre toboroz a polgármester. Alkotmányellenesnek tartja a helyi közigazgatási törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./"

"Funar, Kolozsvár polgármestere közleményben tudatta: jan. 18-án a jászvásári ítélőtábla úgy döntött, hogy Ion Antonescu, Ion I.C. Bratianu, Iuliu Maniu és Ferdinand király szobra ügyében elfogadja a polgármester és a városi tanács fellebbezését és elutasítja Vasile Cerghizan volt prefektus rendeleteit. Mint ismeretes, a polgármester Ion Antonescu-szobor felépítését tervezte a Monostor negyedi ortodox templom mellett. A volt prefektus leállította az építkezési munkálatokat, perbe fogta a polgármestert és felfüggesztette a tanács szoborállítási határozatát. /Mégis lesz Antonescu-szobor Kolozsváron? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./"

"Gheorghe Funar polgármester szerint az RTDP kormánykoalíciót alkot az RMDSZ-szel, és ez ország érdekei ellen dolgozik. Funar továbbra is hevesen ellenzi a magyar nyelv használatát a közigazgatásban. Szerinte az intézkedés az alkotmány 13. cikkelyébe ütközik, amely egyértelműen kimondja: Romániában a hivatalos nyelv a román. Számításai szerint Kolozsváron a ″magyarul beszélő románok″ aránya nem haladja meg a 13 százalékot. Adatai szerint az utóbbi tíz évben ″több RMDSZ-es halt meg, mint születik″, így a város magyar lakossága semmiképp sem éri el az 1992-es népszámlálásban megállapított 22,8 százalékot. Funar szerint az akkori hatalom meghamisította a népszámlálás adatait, ezért újabb összeírást kell szervezni. Hogy mennyibe kerülne mindez? Nem számít, hisz arról a román nyelvről van szó, amelyért őseink vérüket adták - mondta Funar. /Kiss Olivér: Helyi népszámlálást tervez a polgármester. A tanácsi RTDP-frakció is megszavazhatja az ötletet. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./"

"Octav Cozminca közigazgatási miniszter sajtóértekezletén a helyi közigazgatási törvénnyel kapcsolatban kifejtette: ami másoknak nem sikerült négy év alatt, ők azt másfél hónap alatt tető alá hozták. A törvény legvitatottabb része az anyanyelvhasználat a közigazgatásban - mondta, viszont a PDSR ezt természetesnek tartja. A nemzeti kisebbségek anyanyelvi használatával kapcsolatban megemlítette, hogy Románia közel egy évtizede elfogadott egy nemzetközi chartát, amely ezt szabályozza. Jóformán nem is lett volna szükség e törvény parlamenti megvitatására, egyszerűen alkalmazni kellett volna a chartában foglaltakat - mutatott rá. Funarra, Kolozsvár polgármesterére utalva, a miniszter közölte: ezentúl nem lesznek oly elnézőek vele szemben, és első kihágásánál felelőségre vonják "Erdély románjainak románját″. A közigazgatást szigorú törvények szabályozzák, melyek egyaránt érvényesek polgármesterekre, tanácsosokra stb., függetlenül attól, hogy az illető milyen politikai nézeteket vall. /(Szász Attila): Octav Cozmanca szerint többé nem lesz a kormány oly elnéző Funarral szemben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./"

"Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnökhöz intézett jan. 24-i levelében Gheorghe Funar polgármester aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ″Kolozsváron nagyon alacsony (?!) azoknak a polgároknak a száma, akik nem ismerik a román nyelvet″. A polgármester a kérdés orvoslására a városháza szervezésében ingyenes román nyelvkurzusokat szervez. Funar kérte a megyei RMDSZ elnökét, közölje vele azon RMDSZ-tagok nevét, akik beiratkoznának erre a román nyelvkurzusra. - Kónya-Hamar Sándor elmondta: nem válaszol a polgármester levelére. Semmilyen provokatív akcióra nem válaszolunk, és nincs szükségünk a polgármester gondoskodására - tette hozzá Kónya. /Román nyelvkurzust szervez Funar. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./"

"Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megyei RMDSZ-elnök jan. 30-án elküldte Gheorghe Funarnak, Kolozsvár polgármesterének az ígért magyar nyelvkurzust, és - segédeszköznek - egy magyar-román, illetve egy román-magyar szótárt. Az ″ajándékcsomagot″ levél kíséri, amelyben Kónya-Hamar Sándor meleg üdvözletét küldi a polgármesternek, akit a soknyelvűség gazdagító, és emberformáló hatásaira emlékeztet. Ismeretes, Gheorghe Funar polgármester a helyi közigazgatási törvény elfogadásán felháborodva levelet küldött Kónya-Hamar Sándornak tudomására hozva: azoknak, akik nem ismerik a hivatalos nyelvet, ingyenes román nyelvtanfolyamokat szervez. Kónya-Hamar Sándor ezzel Funar azon nyilvános kijelentésére válaszolt, miszerint hajlandó megtanulni magyarul, amennyiben bebizonyosodik, hogy Kolozsvár lakosságának több mint 20 százaléka magyar. /″Ajándékcsomag″ a polgármesternek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./"

"A polgármesterek felfüggesztési lehetőségéről szóló tervezetet az előző kormánykoalíció dolgozta ki: a prefektus csak az ügyész indokolt kérésére függesztheti fel a polgármestert. Mindez összhangban áll a román törvényekkel, illetve az Európa Tanács elvárásaival és gyakorlatával - mondta Cosmanca közigazgatási miniszter. Szerinte a törvénytervezet elfogadásáért nem a mostani RTDP-s képviselőket és szenátorokat kell vádolni, a felelősség a volt kormánykoalícióé. - Kolozsvár, Temesvár és Jászvásár polgármestere tiltakozó találkozót szervezett febr. 3-ra Brassóban ezen törvénytervezet ellen. Gheorghe Funar polgármester úgy nyilatkozott, a találkozót követően "Európát sokkoló" tiltakozó akcióra kerülhet sor. - Adrian Nastase kormányfő kijelentette, hogy kérte a közigazgatási minisztériumot, állítsa össze a helyi közigazgatási törvényt módosító törvénytervezetet, amely változtatna ezen a szövegen. - Gheorghe Funar polgármester nyílt levelet intézett Adrian Nastase kormányfőhöz, amelyben többek között arra kéri, rendelje el, hogy minden megyében számolják össze a román nyelvet nem ismerő különböző nemzeti kisebbségekhez tartozó felnőtteket. Ugyanakkor azt szeretné, ha a kormány román nyelvtanfolyamokat tartana "azon román állampolgároknak, akik nem ismerik az állam nyelvét". Funar szerint az RMDSZ kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó "követelése" nem felel meg az európai normáknak. /Kiss Olivér: A kormány a volt koalíciót vádolja a közigazgatási törvény miatt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./"

"Febr. 3-án Brassóban találkoztak a romániai nagyvárosok polgármesterei, a helyi közigazgatási törvénytervezet ellen tiltakoznak. Közös nyilatkozatukban leszögezték: a helyi közigazgatási törvénytervezet súlyosan megszegi az alkotmányt, illetve a Helyi Autonómiák Európai Chartáját. Antidemokratikusnak ítélték a törvénytervezet azon cikkelyét, melynek értelmében büntető eljárás indítása esetén a kormány által kinevezett prefektus felfüggesztheti a választott polgármestert. Szerintük a felfüggesztésre csak a bírósági döntést követően kerülhet sor. Feltehetőleg Gheorghe Funar kolozsvári polgármester nyomására a romániai nagyvárosok vezetői leszögezték: a helyi közigazgatási szervekkel történő kapcsolatuk során a polgároknak kizárólag az állam hivatalos nyelvét, a románt kell használniuk. A közleményt Constantin Simirad jászvásári, Gheorghe Funar kolozsvári, Ioan Ghise brassói, Tudor Pendiuc pitesti, Petru Filip nagyváradi, Adrian Orza temesvári, illetve Mircea Molot dévai polgármester látta el kézjegyével. A találkozó során Gheorghe Funar, aki egyben a Nagy-Románia Párt főtitkára, kifejtette: pártja még ezen a héten elkezdi az aláírásgyűjtést a bizalmatlansági indítvány benyújtása érdekében. /Kiss Olivér: Az anyanyelv használata ellen is tiltakoznak a nagyvárosok polgármesterei A közigazgatási törvénytervezet módosítását kérik. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./"

"Febr. 5-i sajtóértekezletén Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere, a Nagy-Románia Párt főtitkára nem kívánta kommentálni azt, hogy a Brassóban múlt hét végén tartott polgármesterek találkozóján kevés városvezető vett részt. Funar bejelentette: lemond tisztségéről, amennyiben a törvénytervezet nem a nagyvárosok polgármesterei által kért formában módosul. Funar szerint Johannis Klaus nagyszebeni polgármester is támogatja azt, hogy a helyi közigazgatási szervekkel történő kapcsolat során a polgároknak kizárólag az állam hivatalos nyelvét, a románt kell használniuk. A Szabadság kérdésére Nagyszeben polgármestere viszont leszögezte: nem ért egyet a közlemény azon részével, amelyik az állam nyelvének kizárólagos használatáról szól. - Gheorghe Funar polgármester sajtóértekezletén közölte: a település román neve mellé a tíz testvérváros nyelvén kiírja azt is, hogy a Kolozsvár megkapta az ötcsillagos város kitüntetést. Kolozsvár egyik testvérvárosa Pécs, így a táblán magyar nyelvű felirat is lesz. /Kiss Olivér: Nincs egyetértés a brassói közleményről az aláírók között. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./"

"Gheorghe Funar polgármester nagyszabású tiltakozó népgyűlés szervezését kezdeményezte Kolozsváron. Febr. 8-i sajtóértekezletén elmondta: a megmozdulásra, amelyre február 17-én vagy 18-án délben kerül sor, meghívta Ion Iliescu államelnököt, Adrian Nastase kormányfőt, az RTDP elnökét, Nicolae Vacaroiut, a szenátus elnökét, Valer Dorneanut, a képviselőház elnökét is. Funar 100 ezer résztvevőre számít, és reméli, hogy "a román nyelv védelmére" összegyűlt tömeget Corneliu Vadim Tudor is megtiszteli jelenlétével. Szerinte az RMDSZ-nek azért sikerül zsarolnia a mindenkori román kormányfőt és államelnököt, mert háta mögött a Nemzetközi Valutaalap áll. A polgármester levelet intézett Ion Iliescu államelnökhöz és Adrian Nastase kormányfőhöz, amelyben arra kéri őket, hogy február 12-ig közöljék vele a népgyűlés számukra megfelelő időpontját. "Ugyanakkor arra kérjük Önöket, szólítsák fel a prefektúrákat, megyei tanácsokat és a Vatra Romaneasca Egyesületet arra, készítsék elő és biztosítsák a szállítást Kolozsvárra mindazoknak a románoknak, akik részt akarnak venni a román nyelv védelmére összehívott történelmi megmozduláson" - áll a levélben. Funar nem tart attól, hogy a népgyűlés során incidensekre kerül sor. - Nem kell félni az 1990-es marosvásárhelyi események megismétlődésére. Ezt még 1918-ban készítették elő. A románoknak nem lesz szükségük védelemre, mi itthon vagyunk és nem tartunk semmitől - mondta Funar. /Kiss Olivér: Kisebbségellenes nagygyűlésre készül a polgármester. Számít a kormányfő és az államelnök részvételére is. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./"

"Kolozsváron Funar polgármester intézkedésére sárga színű táblákat állítottak fel, melyek az alkotmányra hivatkozva közlik, hogy az állam nyelve a román. Boros János alpolgármester elmondta: az ügyben tárgyalást kezdeményez a városi tanácsban létrejött "koalíció" tagjaival. Az alpolgármester szerint számon fogják kérni a polgármestertől a közpénzek ilyen célokra történő felhasználását, hiszen - Boros ismeretei szerint - a tanács semmiféle összeget nem irányozott elő a "sárgatáblákra", ezért könnyen előfordulhat, hogy a polgármesternek a saját zsebéből kell majd fedeznie ezt a "kalandot". A megyei RMDSZ kérni fogja, hogy Vasile Soporan prefektus ne engedélyezze a febr. 17-18-ra tervezett tiltakozó megmozdulást. /Székely Kriszta: Alkotmányismertető sárgatáblák városszerte. Újabb elemekkel egészült ki a polgármester hecckampánya. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./"

"Vasile Soporan Kolozs megyei prefektusnak nincs elvi kifogása a polgármester tiltakozó akciója ellen, csak a helyszínnel nem ért egyet. Az alkotmányismertető táblák elhelyezéséért az építkezési igazgatóság 40 millió lejre büntette Gheorghe Funar polgármestert. Funar a Szabadság szerkesztőségéhez küldött közleményében kifejtette: a prefektusnak inkább a Kőrösfőn Vasváry Pálnak állított kopjafa lebontásával kellene foglalkoznia, mint az alkotmány cikkelyeit közlő táblákkal. Dana Prelipceanu, az Interetnikus Párbeszéd Egyesület elnöke levelet intézett a prefektushoz, amelyben kifejtette: aggódnak Gheorghe Funar polgármester tervezett népgyűlése miatt. "Az előző tragikus tapasztalatokból tudjuk, hogy az utcára kivitt politikai manipuláció veszedelmes fegyver, az interetnikus feszültségek növekedéséhez vezet, amelyek nyílt konfliktust eredményezhetnek." - áll a levélben. - Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor cáfolta, hogy azt mondta volna: "az összes román állampolgár ismeri a román nyelvet". Funar ugyanis idézte a volt kisebbségvédelmi minisztert. Funar szerint Eckstein kijelentése fölöslegessé teszi a magyar nyelv használatát a helyi közigazgatásban. Eckstein-Kovács Péter azt mondta, hogy a román állampolgárok túlnyomó többsége ismeri az állam hivatalos nyelvét. /Kiss Olivér: Soporannak nincs "elvi kifogása" a pénteki tüntetés ellen. Negyvenmillióra büntette a polgármestert az építkezési igazgatóság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ / Octav Cozmanca közigazgatási miniszter bírálta Gheorghe Funar polgármester tiltakozási akciótervét és biztosította a sajtót: egyetlen RTDP-tag sem fog részt venni a tüntetésen. Cozmanca is megerősítette: a "sárga táblák" elhelyezésére a helyi építkezési hivatal engedélyére is szükség lett volna. /Cozmanca elítéli Funar tervét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14/ A Funar által a kolozsvári Avram Iancu téren tervezett hétvégi tüntetés törvénytelen - jelentette ki a közigazgatási miniszter, Octav Cozmanca. Érvként megemlítette, hogy a helyi tanácsnak van egy határozata, amely megszabja, hol lehet nagygyűléseket tartani, az Avram Iancu tér nem szerepel köztük. Cozmanca aláhúzta: felkérte a megyei prefektust, tárgyaljon Funarral és értesse meg vele, hogy senki sem áll a törvények fölött. - A TDRP kiiktatja a helyi közigazgatási törvényből azt a szakaszt, amely szerint az ügyészség kérésére a megyefőnök felfüggesztheti a polgármestert - nyilatkozta Octav Cozmanca miniszter. /Törvénytelen a magyarellenes tüntetés. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./"

"Febr. 14-i sajtóértekezletén Gheorghe Funar polgármester bejelentette: megtartja a 16-i tiltakozó népgyűlést. Elmondta, hogy a 8 tájékoztató jellegű tábla 16 millióba került, a költségeket egy magáncég állta. Szerinte abszurdum az, hogy elhelyezésükre a művelődési minisztérium engedélyét is ki kellett volna kérnie. Beszámolt arról, hogy a népgyűlésre minden valószínűség szerint eljön Traian Basescu, Bukarest főpolgármestere, Zeno Opris, a Vatra Romaneasca képviseletében, Ioan Salajan, hargitai és kovásznai ortodox püspök, valamint az Avram Iancu Egyesület, a Mihai Viteazul Egyesület, a Hargita, Kovászna és Maros Megyéből Elűzött Románok Egyesületének képviselői. Sajnálattal közölte, hogy Adrian Paunescu RTDP-s szenátor nem lesz jelen a megmozduláson. Biztosította az aggódó polgárokat: a rendőrség, csendőrség és a Román Hírszerző Szolgálat mellett a rendet a polgármesteri hivatal, illetve a Nagy-Románia Párt helyi szervezetének tagjai is felügyelik. /Kiss Olivér: Nincs akadálya a tiltakozó népgyűlésnek - jelentette ki Kolozsvár polgármestere. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./"

" James C. Rosapepe amerikai nagykövet febr. 16-án nem délután, az Avram Iancu téren, hanem délelőtt nyújtja át Gheorghe Funar polgármesternek az Ötcsillagos város kitüntetést. Az amerikai nagykövetség Ötcsillagos városok címmel programot indított a bürokrácia csökkentésére, a különböző városházi és kamarai engedélyek gyors kibocsátására. - Nelu Pop megyei rendőrfőparancsnok közleményében kifejtette, hogy az 1991-ben elfogadott 60-as törvény értelmében katonai objektumok közelében tilos a nyilvános tüntetések szervezése. A Bocskai (Avram Iancu) téren tervezett tüntetést viszont a 4. erdélyi hadtest parancsnoksága, illetve más, stratégiainak számító egyházi és kulturális intézmény közvetlen közelében akarják megtartani. A téren tervezett tüntetés veszélyeztetheti a közrendet és közbiztonságot. Erre reagálva Funar polgármester elmondta: a parancsnok túllépi hatáskörét. /Kiss Olivér: Figyelmeztet a rendőrfőkapitány: veszélybe kerülhet a közrend. Változott Rosapepe kolozsvári programja. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./"

" James C. Rosapepe amerikai nagykövet Gheorghe Funar nacionalista megnyilvánulásai miatt visszamondta kolozsvári látogatását, az Ötcsillagos város kitüntetés átadására nem került sor. A nagykövet sajtónyilatkozatban ismertette távolmaradása okát. "Funar polgármesternek az a határozata, hogy az én mára tervezett látogatásomat nacionalista nagygyűlés megrendezésére használja fel, elterelheti a figyelmet a helyi adminisztráció által végzett kiváló munkáról", hozzátette: "a kolozsvári románok tudják, hogy jobban kell félniük a viszály nyelvétől, mint egy idegen nyelvtől". Vasile Soporan prefektus, és Nelu Pop megyei rendőrfőkapitány, és Octav Cozmanca közigazgatási miniszter ugyan törvényellenesnek ítélték a tervezett tüntetést, azonban egyikük sem tett semmit az akció betiltásáért. Febr. 16-án Gheorghe Funar polgármester megtartotta a "román nyelv védelmére és az alkotmány betartására" összehívott népgyűlést. Az akció szélsőségesen nacionalista, magyarellenes tüntetésbe torkollott. A tüntetők túlnyomó többségét nemcsak a Nagy-Románia Párt különböző szervezeteinek különjárattal érkezett tagjai, hanem a kötelező módon kirendelt kolozsvári városházi alkalmazottak tették ki. Gheorghe Funar örömét fejezte ki, hogy "a románok nagy számban jelentek meg a román nyelv védelmére szervezett népgyűlésen". Valer Voda, a Hargita, Kovászna és Maros megyéből Elűzött Románok Egyesületének elnöke elmondta: azért kellett elköltözniük, mert "egyesek szerint rontották az etnikai egyensúlyt". Ioan Mihai Nastase nagy-romániás képviselő Iosif Constantin Dragannak az üzenetét olvasta fel. A Román Élet Pártjának elnöke, Pavel Corut felszólalásában átkot szórt "a budapesti fasiszták, revizionisták által irányított" RMDSZ-re. Beszédét a tömeg "Románia, a régi határok között" bekiáltással szakította meg. Szerinte a székelyeknek semmi közük a magyar nemzethez. A székelyeket erőszakosan magyarosították el - mondta Corut. Corneliu Vadim Tudor több mint másfél órás beszédet tartott. Szerinte a jelenlegi hatalom választási csalást követett el. Azért nem jöttek el többen a tüntetésre, mert a Román Hírszerző Szolgálat megakadályozta őket - mondta. Az RMDSZ-ről elmondta: nincs mit keresnie a parlamentben, be sem jegyezték a törvényszéken mint politikai pártot. - Az RMDSZ pont olyan fasiszta párt mint a németországi bőrfejűek - jelentette ki Vadim. A tüntetés az esti órákban népdalokkal és tűzijátékkal zárult. /Magyarellenes népgyűlés a Bocskai téren. Rosapepe nagykövet visszamondta kolozsvári látogatását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./"