Asztalos Lajos visszautasította a román sajtóban rendszeresen megjelenő véleményt, amely egyaránt szélsőségesnek nevezte Funart és Katona Ádámot, illetve Tőkés Lászlót. Octavian Paler például a Romania Liberában azt kérdezte: "Csak Funar szélsőséges nacionalista, Tőkés pap nem?" Ez nem csupán a sajtó vélekedése. Emil Constantinescu elnök az Adevarul kérdésére válaszolva a szélsőséges nacionalista megnyilvánulásokért a román többség és a magyar kisebbség egyes csoportjait tartotta felelősnek. Asztalos Lajos hangsúlyozta, hogy magyar részről nem követelték románok kitelepítését Erdélyből, nem adtak ki több százezer magyar elrománosításáról térképeket és nem terjesztették ezt, mint a román hatóság teszi, nem követelték a román nyelv korlátozását, stb. Különbséget kell tenni a többség és kisebbség nacionalizmusa között, mert miközben a többségi nacionalizmus elnyomó, támadó, a kisebbség létére tör, a kisebbségi - amelyet a többségi nacionalizmus vált ki - védekező nacionalizmus. /Asztalos Lajos: Ki a szélsőséges? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22., átvette: Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

A Román Nemzeti Egységpárt bukaresti vezetősége nov. 4-én kizárta tagjai sorából Gheorghe Funart, a párt volt elnökét. A Valeriu Tabara elnök vezetésével ülésező elnökség azt rótta fel Funarnak, hogy nem tett eleget a párt korábbi felszólításának, hogy szüntesse be az általa különböző személyek /prefektus, az RMDSZ vezetői, lapszerkesztők/ ellen indított pereket, amelyekkel csillagászati összegű kártérítést követelt. Funar számára korábban főtitkári posztot ajánlott fel Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, valamint Ion Iliescu pártjának Kolozs megyei szervezete. - Funar kijelentette: nem fogadja el a pártból való kizárását. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

A Ziua, Adevarul de Cluj és a Stirea tájékoztatnak, hogy Funar kérte Virgil Petrescu nemzet-nevelésügyi minisztert, halassza el a kolozsvári Lucian Blaga könyvtár aligazgatói tisztségének betöltésére kiírt versenyvizsgát, mivel a vizsgáztatási kritériumokat úgy állapították meg, hogy a helyet az RMDSZ egy képviselője tölthesse be. A kolozsvári polgármester szerint az a cél, hogy a könyvtár titkos állományához csak RMDSZ-es, illetve a magyar főkonzulátus embereit vegyék fel. Doru Radosav, a könyvtár igazgatója kijelentette, a tisztség betöltéséhez szükséges a magyar nyelv tudása, figyelembe véve a Babes-Bolyai Tudományegyetem multikulturális jellegét. A magyar aligazgató a könyvtár magyar könyvállományával fog foglalkozni. Radosav aberrációnak minősítette Funarnak a titkos állományra vonatkozó kijelentését, mivel az illető állomány mindenki számára hozzáférhető. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), nov. 18., 221. sz./

A Stirea /Kolozsvár/ tájékoztat, hogy Mikko Heikinheimo, Finnország bukaresti nagykövete bejelentette, országa függetlenségének 80. évfordulójából rendezett ünnepségek Bukarestben román, Kolozsváron pedig magyar nyelven fognak folyni. A lap megemlíti, hogy a kolozsvári polgármester a finn nagykövethez intézett levelében kérte azt, nyilvánosan kérjen bocsánatot amiatt, hogy elmagyarosította Kolozsvár nevét. Funar biztosította a nagykövetet, hogy az ünnepségek még finn nyelven sem lesznek megtartva. Egy másik levélben, melyet Adrian Severin külügyminiszterhez intézett, kérte azt, lépjen közbe és hozza meg a megfelelő intézkedéseket, egy ilyen helyzetben, amelyik veszélyes precedenst teremthet. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), nov. 26., 227. sz./

Folyik a harc a Román Nemzeti Egységpárton belül az elnök, Valeriu Tabara és a leváltott elnök, Gheorghe Funar között. Az utóbbi ugyanis nem ismeri el vereségét és híveket toboroz. Az új elnök a legkülönbözőbb fórumokhoz fordul támogatásért, tudósított kettejük harcáról Kisgyörgy Réka. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

Kolozsvári rendkívüli konvenciójukon - kongresszusukon - az "Egységpárt elnökévé" választották nov. 29-én hívei Gheorghe Funart, Kolozsvár polgármesterét. Ezt a tanácskozást nem ismerte el az RNEP hivatalos vezetősége, amelynek legtöbb tagja ugyanezen a napon, nov. 29-én Bukarestben volt, az RNEP Országos Tanácsának a párt elnöke, Valeriu Tabara által összehívott ülésén. A Funar-féle Egységpártban főtitkárrá a konvenció résztvevői Iosif Ovidiu marosvásárhelyi ügyvédet, titkárrá a kolozsvári Ion Mihaiu-t és a marosvásárhelyi Ioan Jude-t választották, ezenkívül 15 alelnököt is kijelöltek a voksolással. Funar pártelnöksége mellett a 411 jelenlévő közül 399-en szavaztak. A párt parlamenti képviseletének 25 tagja közül 22, országos vezetőségéből pedig a többség a Tabara által összehívott bukaresti ülésen vett részt, így a Funar-féle párt az RNEP ismert politikai gárdájából alig néhány személyiséget tudott megnyerni magának. A bukaresti tanácskozás résztvevői - szavakban - az "eltúlzott nacionalizmus" ellen foglaltak állást. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

Tamás Gáspár Miklós kifejtette véleményét a Bolyai Egyetemről. Nehezményezte Horn Gyula miniszterelnök kijelentését, mert nyilatkozata azt a látszatot keltette, hogy lemond a kolozsvári magyar egyetemről. Terjedelmes írásában elismerte, hogy a magyarságot megilleti egyetem. Közben megtámadta Orbán Viktort, a Fidesz elnökét, mert támogatta a területi autonómia követelését. A cikkíró szerint ugyanis az RMDSZ többsége ellenzi a területi autonómiát, azonkívül az ellentétes a román alkotmánnyal... Ugyanúgy támadta Csoóri Sándort, aki - szerinte - azt mondta, hogy csak egynyelvű, egykultúrájú országban lehet demokrácia. Tamás Gáspár Miklós kimondta, hogy Kolozsváron kívül létrehozandó egyetem terve teljes képtelenség. Azt is hozzátette, hogy a "Klebensberg által létrehozott új csonka-magyarországi egyetemek még mindig nem igazi univerzitások. Se levegőjük, se színvonaluk." Tamás Gáspár Miklós előadta, mi a teendő. A kolozsvári önálló magyar egyetem távlati célját föl nem adva Kolozsváron meg kell alapítani az autonóm bölcsészkart, a karok önállósága ugyanis jelentős. Szükséges, hogy a "szétszórt tanszékdarabkák vezetése egy kézben egyesüljön." Ezzel a magyar diákság nem szakad el a románoktól. A román kormánynak szembe kell szegülnie Funarral és sovén szövetségeseivel - állapította meg - ki tudja, hányadikként... /Tamás Gáspár Miklós: A Bolyai Egyetem ügyéről. = Élet és Irodalom (Budapest), dec. 12./ A cikkíró nem jelölte, hogy hol található a megtámadott Csoóri-nyilatkozat.

A Kolozsvár főterén álló Szent Mihály templom renoválására nem kaptak állami támogatást, ismertette helyzetüket dr. Czirják Árpád érseki helynök. Magyarországon katolikus testvéreik gyűjtöttek erre a célra, továbbá nyugati adományok érkeztek. 1989 után rendszeresen megjelentek plébánián az adóhivatal emberei, közéjük rendőrök is vegyültek. Elrejtetett fegyverekről érdeklődtek. A plébánia tulajdonát képező Szentegyház utcai épület tetőterének beépítését elkezdték, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen újonnan létesült hitoktató-idegen nyelv szak hallgatói bentlakását megoldják. Funar polgármester megtiltotta az építkezést és húszmillió lejes büntetést rótt ki az egyházra. A kolozsvári Pro Tv napokig alaptalan információt közölt Czirják Árpádról /elhagyta az országot, stb./ Az ügyészség utólag mossa kezeit. - A Donát úti Szent István templom építését nem tudják befejezni anyagiak miatt. /Horváth Arany: Rágalomhadjárat dr. Czirják Árpád érseki helynök ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

A Rompres szerint a Szilágy megyei Ördögkút /Treznea/ községben feszült helyzet alakult ki: a lakosság attól tart, hogy az 1946-ban Kolozsváron háborús bűnösként elítélt Bay Ferenc földesúr örökösei a földtörvény értelmében földet kaphatnak vissza a faluban. A gróf egyik dédunokája a ma kizárólag románok lakta faluban az örökös 50 hektár földet és 30 hektár erdőt igényelt vissza a polgármesteri hivatalhoz benyújtott kérelmében a hajdani birtokból. A falu polgármestere "kiszámíthatatlan következményeket" helyezett kilátásba arra az esetre, ha az igénynek helyt adnának. Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt "hivatalos" szárnyának vezetője nyilatkozatot adott ki az "ördögkúti helyzettel" kapcsolatban. Nyilatkozata azt mutatja, hogy a "magyar kérdésben" nincs érdemi különbség az RNEP általa vezetett erői és az elnökévé Funart deklaráló szárnya között. Valeriu Tabara nyilatkozatában azzal vádolta a "bestiális atrocitásokban" vétkes Bay Ferenc utódait, hogy "szégyentelenül és érzéketlenül" követelik vissza jogaikat "többszáz hektárnyi erdőre és földre". Ezt a Parasztpárt felelőtlensége tette lehetővé az egységpárti elnök szerint, aki hozzáfűzi, hogy az ilyen akciók "sértik a román nép méltóságát és lábbal tiporják az ország alapvető nemzeti érdekeit". A Parasztpárt "feltehetőleg elfelejtette a horthysta csapatoknak a magyar grófok segítségével Erdély területén elkövetett borzalmas bűneit" - olvasható Tabara nyilatkozatában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester perrel fenyegetőzik. Eljárást kell indítani azok ellen, akik a községek elmagyarosításával foglalkoznak, mondta. A Kolozs megyei Szentlászló, Kőrösfő és Szék azért magyarosodott el, mert a hajdani magyar uralom idején használt elnevezéseket elevenítették fel, állapította meg. Azokat kell letartóztatni, sürgette Funar, akik RMDSZ-vezetőként felelősek ez ügyben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

Jan. 22-én folytatódott Kolozsváron, a törvényszéken az a per, amelyet Gheorghe Funar polgármester indított Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének volt elnök ellen. Molnos Lajossal 1996-ban interjút készített a román Pro Tv, a riporter a beszélgetés utáni magánbeszélgetést is felvette /Molnos Lajos tudta nélkül/ és azt közvetítették. Az ebben szereplő kijelentés miatt indított pert Funar, húszmilliárd lejes erkölcsi kártérítést követelve Molnos Lajostól. Funar kérte a bíróságot, szerezze meg Magyarországról a vádlott erkölcsi bizonyítványát, ugyanis Molnos Lajos Budapesten született, amit érdemes figyelembe venni, hangoztatta a polgármester. Molnos Lajos csak hároméves koráig élt Magyarországon. A tárgyalást febr.19-én folytatják. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Febr. 2-án megkezdődött a szenátus és képviselőház tavaszi, június 30-ig tartó ülésszaka. A szenátus és képviselőház egyaránt megválasztotta állandó elnökségét. A Funar-szárny kiválása nyomán csökkent a Román Nemzeti Egységpárt súlya. Elutasítottak Funar igényeit, aki saját embereinek követelte a képviselőházi, illetve szenátusi RNEP-frakciók vezető posztjait.Titkári tisztségében újraválasztották az RMDSZ jelöltjeit, a szenátusban Kozsokár Gábort, a képviselőházban pedig Kovács Csaba Tibort. Az RMDSZ képviselőházi frakciója vezetőjének újraválasztották Varga Attilát, /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./ az alelnökök: Márton Árpád és Vajda Ferenc, az RMDSZ-frakció titkára Szilágyi Zsolt lett. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3. -1199. sz./

Kisbács községben a felállított kétnyelvű helynévtáblákat ismeretlenek lefestették, kidöntötték. Emiatt Rozsnyai József alpolgármester személyesen fordult Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektushoz. Gheorghe Funar kolozsvári polgármester hivatala 40 millió lejes bírsággal sújtotta Rozsnyai József kisbácsi alpolgármestert azon a címen, hogy engedély nélkül helyeztette el a kétnyelvű táblákat. Buchwald Péter alprefektus az üggyel kapcsolatban leszögezte: etnikai konfliktust nem azok váltanak ki, akik a hatályos törvényt alkalmazzák, hanem azok, akik meg akarják akadályozni annak végrehajtását. Funar emberei különben azon a címen léptek fel a szomszédos falu vezetői ellen, hogy a város és a község között régebbi jogvita folyik annak a területnek a tulajdonáról, ahol a kétnyelvű táblát felállították. (Ezért eltávolították a község román nyelvű névtábláját is - nehogy az bizonyítsa, hogy a terület már nem a városhoz tartozik). Buchwald szerint a jelenlegi hatalom gyengesége, hogy az eltelt egy év alatt nem indítottak eljárást Funar ellen. Amennyiben kiderül, hogy a törvényeket megszegi, felmerülhet Funar menesztése. Rozsnyai József Eckstein-Kovács Péter szenátorral együtt bűnvádi feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen, akik megrongálták és tönkretették a táblákat. Funar beismerte, hogy az ő utasítására távolították el a táblákat és nem hajlandók azokat a rendőrségnek sem kiszolgáltatni, mivel ezeket akarják felhasználni Rozsnyai ellen. /Papp Annamária: Pereskedéssel folytatódik az idegháború a kisbácsi táblák körül. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

"Febr. 11-én együttműködési jegyzőkönyvet írt alá Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke és Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, akit 1997 novemberében kizártak a Román Nemzeti Egységpártból, de akit egy főleg kolozsvári híveiből álló pártgyűlés ismét az Egységpárt elnökévé nyilvánított. A parlamentben elismert Funar nélküli Egységpárt azonnal meg nem történtnek és érvénytelennek minősítette a Funar-Vadim megállapodást. Az aláírt jegyzőkönyv szerint a Nagy-Románia Párt és az RNEP (a Funarhoz hű maradt erők) a parlamentben és azon kívül együtt fognak működni a Ciorbea-kormány eltávolításáért, egy nemzeti egységkormány vagy szakértői kormány létrehozásáért, amely legkésőbb októberig választásokat szervez, "a haza kiteljesüléséért Nagy-Románia természetes határai között", az RMDSZ-nek a kormányból való eltávolításáért és "e szeparatista, alkotmányellenes, horthysta szervezet betiltásáért". A két aláíró által irányított szervezetek bizalmatlansági indítványt kívánnak benyújtani más ellenzéki pártokkal együtt a kormány ellen, közös akciókat szerveznek. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./"

"Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke és Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, aki a román Nemzeti Egységpártból való kizárása után is annak elnökeként lép fel, a febr. 26-án közös nyilatkozatban figyelmeztetett arra, hogy az RMDSZ "kihasználva a román kormányban való részvételét, számos románellenes megmozdulást készít elő március 15-én, az 1848. évi magyar forradalom 150. évfordulóján". Ezek az akciók a két vezető nyilatkozata szerint "a románok méltósága ellen" irányulnak és "Kovászna, Hargita és Maros megyék - a Székelyföld - területi autonómiájának kinyilvánítását célozzák". A két nacionalista politikus nem közli, hol tett szert ilyen információkra, viszont felszólítja a román államfőt és miniszterelnököt, "tartsák tiszteletben az alkotmányra tett esküjüket" és "biztosítsák a román népet arról, hogy nem fognak eltűrni románellenes és az egységes román nemzetállam ellen irányuló akciókat". - Erdélyből csütörtökön RMDSZ-ellenes akcióról érkezett hír: a szövetség kolozsvári székházának épületére - a kapura és az egyik falra - az éjszaka során a két világháború közötti fasiszta jellegű légionárius nemzeti mozgalom három röplapját ragasztották fel, amelyen Corneliu Zelea Codreanunak, a mozgalom alapítójának képe látható. /MTI/"

"Gheorghe Funar kolozsvári polgármester bejelentette be: nem fogja engedélyezni a helyi RMDSZ-nek, hogy március 15-én megünnepelje Kolozsváron "Magyarország nemzeti ünnepét". A polgármester azzal érvelt, hogy az RMDSZ még nem kért engedélyt március 15-i megemlékezésre, ő viszont máris engedélyt adott az RNEP-F, a Nagy-Románia Párt és a Vatra Romaneasca számára, hogy ezen a napon megemlékezzenek az 1848. évi forradalomról. Mivel a törvény szerint egy időben nem kerülhet sor olyan rendezvényekre, amelyek konfliktusra vezethetnek, Funar előre közölte, hogy az RMDSZ rendezvényeit nem fogja engedélyezni ezen a napon. Boros János megyei RMDSZ-elnök szerint a polgármester ezzel bebizonyította, hogy nem ismeri a törvényeket, ugyanis az ilyen rendezvényekhez nem kell engedélyt kérni. Boros János elmondta, hogy Kolozsváron egyhetes rendezvénysorozattal emlékeznek meg a szabadságharcról. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./ Funar hívei kezdeményezésére immár a "Román Nemzeti Egységpárt - Funar" (RNEP-F) elnevezésű alakulat elnökeként lépett fel (mert az eredeti Egységpártból kizárták és a pártnév viselésének jogáért indított perben vesztésre áll Valeriu Tabara pártelnökkel szemben) láthatólag ezzel az új akcióval próbálja ismét felhívni magára a figyelmet. /MTI, márc. 4./"

Febr. 28-án Kolozsváron tartotta éves tanácskozását az RMDSZ Kolozs megyei küldötteinek tanácsa. Boros János megyei RMDSZ elnök elmondta, hogy a Funar féle városvezetés mellett az RMDSZ munkáját akadályozza a parasztpárti túlzó dominancia, emiatt az RMDSZ nem jutott hozzá bizonyos tisztségekhez. - A legeredményesebben a kalotaszentkirályi, bánffyhunyadi, szamosújvári, tordai, aranyosgyéresi körzetek dolgoznak. Bálint Kelemen Attila oktatási alelnök felháborítónak tartotta, hogy több vegyes iskolában a román igazgatók utasítására nem egy magyar tanár románul tanította a földrajzot és a történelmet, holott az érvényes kormányrendelet előírja a két tantárgy anyanyelven való oktatását, majd a megyei tanügy helyzetéről szólva a munka összehangolására figyelmeztetett. A törvények kellő ismeretének hiánya miatt megyei szinten csak 50 %-os arányban használják ki a magyar oktatási lehetőségeket. Előfordult az is, hogy reál-szakos megyei tanfelügyelői állást hirdettek meg és egyetlen jelentkező sem akadt. Örömmel kell viszont elkönyvelni, hogy Török Ferenc személyében helyettes megyei tanfelügyelője van a magyar oktatásnak. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 2., Kisgyörgy Réka. Hatalom nélküli hatalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

"Gheorghe Funar kolozsvári polgármester márc. 13-án sajtóértekezleten jelentette ki, hogy az Urunk Színeváltozása templomban a nap során történteket az RMDSZ idézte elő azzal, hogy "kommandós csapatokat készített fel a katedrális elfoglalására és ezzel etnikai (román-magyar) konfliktus előidézésére". A polgármester szerint, jelentette a Mediafax, "ugyanazok a kommandós csapatok incidenseket fognak provokálni vasárnap", amikor az RMDSZ, illetve az Egységpárt, a Nagy-Románia Párt és a Vatra Romaneasca szervezet külön-külön megemlékezik 1848 március 15-éről. Az RMDSZ jóelőre ismertette ünnepi megemlékezéseinek időpontját és helyét, a polgármester viszont nem közölte, hol és mikor tartanak március 15-i megemlékezést hívei. Kolozsvári RMDSZ-források beszámoltak arról, hogy a koszorúzás színhelyén márc. 13-án a polgármesteri hivatal emberei "átszerelték" a Biasini-ház homlokzatát, zászlókat erősítettek fel (amelyek jórészt eltakarják a Petőfi-emléktáblát), áthelyezték a koszorútartó kampókat, s művüket gépkocsiból maga Funar is megtekintette. Az "átalakításról" az RMDSZ bejelentésére rendőrségi jegyzőkönyv is készült, de a változások a szövetség helyi vezetői szerint nem fogják megakadályozni, hogy idén is, mint minden évben, megkoszorúzzák a Petőfi-emléktáblát. (Funar hívei a polgármester által két éve ugyanarra a homlokzatra felerősíttetett táblánál terveznek megemlékezést: ennek szövege a magyar forradalom elleni román szélsőséges nacionalista vádakat tartalmaz). Buchwald Péter alprefektus a kolozsvári Szabadsághoz eljuttatott nyilatkozatában arra kérte a város és a megye magyar lakosságát, hogy az ünnepségeken emelt fővel, annak tudatában vegyen részt, hogy Európa tavaszát, a szabadság, egyenlőség, testvériség napját ünnepli. Hozzáfűzte, hogy a minden ellenkező híresztelés ellenére a rendőrség biztosítja az ünnepség normális lefolyását. /MTI/"

Marosvásárhelyen tartják meg a román szélsőséges erők három politikai szerveződését összefogó új csoportosulás, a Haza Újjászületésének Szövetsége alakuló tanácskozását, jelentette be márc. 24-én Gheorghe Funar kolozsvári polgármester. Funar az erről szóló közleményt a Románok Nemzeti Egységfrontja nevű szervezet elnökeként írja alá: ugyanis az RNEP-ből, a Román Nemzeti Egységpártból, amelynek elnöke volt, kizárták és a bírósági pert is elvesztette. Az új román név előnye, hogy a belőle alkotott betűszó azonos a kolozsvári polgármester nevével. A Haza Újjászületésének Szövetsége főerejét Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Pártja adja, és részt vesz benne a Szocialista Munkapárt is, amely 1996-ban nem jutott be a parlamentbe. Valeriu Tabara Egységpártja nem csatlakozott. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

"Gheorghe Funar kolozsvári polgármester Emil Constantinescu államfőhöz írott levélben követelte, hogy büntessék meg a múlt hét végén Kolozsváron tartott nemzetközi kisebbségi konferencia szervezőit, tekintettel az ott elfogadott "Kolozsvári Rezolúcióra", amely síkra száll a kisebbségek etnikai autonómiája mellett. Ez a polgármester-pártvezér márc. 31-én publikált írása szerint "az RMDSZ újabb színjátéka és provokációja". Következtetése: "Romániában addig nem lehetséges politikai, gazdasági és szociális stabilitás, amíg az RMDSZ a kormány tagja". A valójában a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány által PHARE támogatással és az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójával /FUEV/ együttműködve megszervezett konferencia záró határozata síkra száll a kisebbségek nyelvi, kulturális, oktatási, vallási cselekvési autonómiájának szavatolása mellett az EBESZ-folyamat keretében, állást foglal az asszimiláció bármely formája és a diszkrimináció bármely megnyilvánulása ellen, a szélsőséges uszítás felszámolása mellett. A szenátusban Eckstein Kovács Péter, az RMDSZ szenátora márc. 30-án sürgette, hogy függesszék fel Corneliu Vadim Tudornak, a Nagy-Románia szélsőséges elnökének mentelmi jogát, mert márc. 28-án Marosvásárhelyen egy gyűlésen a kétnyelvű táblák ledöntésére bíztatta híveit és azt ígérte, mindenki helyett kifizeti a büntetést. A nagyromániás vezető felhívása kimeríti a törvény megsértésére való felbujtás bűntettét, amit egy évtől öt évig terjedő börtönnel lehet sújtani - hangsúlyozta az RMDSZ-szenátor. A szóban forgó gyűlésen Gheorghe Funar arra bíztatta a marosvásárhelyieket, hogy másnap reggel állítsanak őrséget a városháza elé és akadályozzák meg Fodor Imre polgármester belépését hivatalába. A "kollégiális" bíztatásnak nem lett foganatja, jelentette a márc. 31-én a marosvásárhelyi Népújság, a megadott időpontban a város magyar nemzetiségű polgármestere senkitől sem zavartatva léphetett be a városháza kapuján. /MTI/"

"Mintegy 3 ezer ember vett részt a "Szövetség a Románok Egységéért" nevű új szélsőséges összefogás létrejötte alkalmából rendezett marosvásárhelyi gyűlésen. Ennek két fő szónoka Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke és Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, a nevével fémjelzett másik szélsőséges párt vezetője volt. Az ország különböző részeiből jórészt autóbuszokon érkezett résztvevők kormányellenes és magyarellenes jelszavakat skandáltak, illetve ilyen szövegű táblákat emeltek magasba (többek között "Csörbea" miniszterelnök ellen). A résztvevők Antonescu volt román diktátor és a "régi határok" közötti Nagy-Románia mellett, a "hungarizmus ellen" tüntettek. Gheorghe Funar többek között arra hívta fel híveit, hogy hétfőtől, márc. 30-tól állítsanak őrséget a marosvásárhelyi városháza elé és ne engedjék be Fodor Imre polgármestert. Corneliu Vadim Tudor kijelentette, hogy "a náci jellegű RMDSZ az ország ellensége", de "Isten óvja őket, ha én kerülök hatalomra". /MTI/"

"Emil Constantinescu elnök márc. 31-én Ion Iliescuval, az ellenzék legnagyobb pártját alkotó SZDRP elnökével folytatott megbeszélést. Ez volt az első alkalom arra, hogy az előző és a jelenlegi elnök négyszemközt találkozott egymással. A tárgyalás után rögtön nyilvános vita folyt kettejük között arról, hogy mi is hangzott el valójában. Iliescu a megbeszélés után kijelentette: az államfő "nagyjából" osztja az ő értékelését, miszerint előrehozott választásokra lesz szükség, ha nem is idén, de jövő tavasszal. Az elnök sajtóirodája cáfolatot adott ki, hangsúlyozva, hogy ilyesmit az államfő nem mondott. Az elnökség helytállónak nevezte viszont Iliescu ama közlését, hogy Constantinescu elnök egyetértett egy új választási törvény meghozatalával és hogy az SZDRP ezzel kapcsolatos tervezetét (amely a parlamenti bejutási küszöböt a jelenlegi 3 százalékról 5 százalékra emeli) pozitívan értékelik a többségi koalícióban. Iliescu vitatta Victor Ciorbea búcsúbeszédének azt a megállapítását is, hogy kormánya megteremtette az etnikumközi és felekezetközi megbékélés modelljét, Iliescu szerint ugyanis "a magyar szeparatistáknak tett engedményekkel a Ciorbea-kormány az etnikumközi feszültség új forrásait hozta létre". Constantinescu nem találkozott a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnökével, Corneliu Vadim Tudorral, aki terjedelmes nyilatkozatban utasította el a Cotroceni-palotába szóló meghívást, kifejtve, hogy "a katasztrófának, amely az országot sújtja, fő oka maga Emil Constantinescu", akit rögtön lemondásra is szólított fel. - C. V. Tudor erdélyi körútjának (Funarral együtt tartott marosvásárhelyi gyűlésének) "helyszíni tapasztalataira" hivatkozva azt írja, hogy "a horthysta jellegű RMDSZ részvétele a kormányzásban veszélyes következményekkel jár az egységes román nemzetállamra és a többségi lakosságra nézve". Az NRP közleménye "megmagyarázhatatlan kollektív hallucináció eredményének" nevezte az 1996 novemberi választási eredményeket, amelyek nyomán az új vezetés hatalomra került, és azt többek között azzal vádolja, hogy "gúnyt űz mindabból, ami szent a románság szemében". /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./"

Funar polgármester 1996-ban bronztáblát állíttatott fel Kolozsváron a Petőfi Sándor ottjártát megörökítő emléktábla mellé, rávésetve azt a hazugságot, hogy az 1848-as szabadságharcnak 40 ezer román áldozata volt. A Magyar Közéletben Csetri Elek történész nyilatkozott az áldozatok valódi számáról. Ennek a valótlan adatnak Avram Incu a kiötlője, aki a császárhoz írt beadványában szerepeltette ezt a légből kapott lélekszámot. A magyar történészek közül Egyed Ákos számította ki a meglévő dokumentumok alapján, hogy Erdélyben 1848-49-ben körülbelül 18 ezer ember halt meg, közülük 10 ezer magyar volt. A románok kegyetlenkedéseiről viszont vannak adatok. Kisenyeden egy udvarházban a románok 200 magyar gyilkoltak meg, a Zalatnáról menekülő magyarok közül 650-et. A Fehér megyei Krakkó katolikus templomába menekült 297 magyart halomra ölték a románok. /Szilágyi Aladár: hazudik a bronztábla. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 18./ A hivatkozott interjú: Horváth Arany: Százötven esztendős ellenségkép. Emléktáblák és történelem. = Magyar Közélet (Kolozsvár), márc.

"Ápr. 25-én Kolozsváron megtartotta alapító kongresszusát Gheorghe Funar új pártja, a Szövetség a Románok Egységéért /SZRE - Alianta pentru Unitatea Romanilor - ezt a párt szervezői az AUR betűszóval rövidítik, aminek a jelentése "arany"/. Funar kolozsvári polgármester azért hozott létre új pártot, mert korábbi pártja, a Román Nemzeti Egységpárt, amelynek 1992-től elnöke volt, 1997-ben felmentette e tisztségéből és helyébe Valeriu Tabara volt mezőgazdasági minisztert választotta, majd kizárta tagjai sorából. A kongresszuson Funar bejelentette, hogy eddig 26 ezer személy jelezte aláírásával csatlakozási szándékát új pártjához. A tanácskozás 604 küldötte 30 román megyét képviselt a 41-ből. A korábbi RNEP-képviselők közül mindössze három vett részt a SZRE kongresszusán. Funar, akit lelkes ünneplésben részesítettek, ismertette az új párt programját. "A SZRE célkitűzése a román nemzeti egység újjáépítése az egység, a jólét és az istenhit", s "a román nemzeti identitás szilárd támogatása" révén. Egy másik meghatározás szerint "Románia a román nyelv hazája, azoké, akik románok lévén a keresztény hitben születtek, éltek és élnek". Az alapszabály szerint a SZRE "nemzeti irányzatú" párt, amely mindennél fontosabbnak tartja "Romániának, mint nemzeti, szuverén és független, egységes és oszthatatlan államnak a védelmét". A párt egyik céljaként nevezték meg a nemzeti (azaz az ortodox) egyház parlamenti képviseletének biztosítását. Funar szerint az ortodox egyháznak nem szabad semlegesnek maradnia, hanem meg kell jelölnie a nemzet számára a megfelelő választási döntést. Az új párt főtitkára Liviu Medrea lett, aki Funar legközelebbi munkatársa és elvbarátja Kolozsváron. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27., Brassói Lapok (Brassó), máj. 1./"

"Az RMDSZ Kolozs Megyei Szervezete május 14-én közleményben tiltakozott Gheorghe Funar kolozsvári polgármester újabb magyarellenes provokációja ellen. A pártjából is kipenderített sovén-nacionalista polgármester emléktáblát akar leleplezni annak a háznak a falán, ahol Petőfi Sándor Kolozsváron megszállt, 1847 októberében. A volt Biasini Szálló falán május 15-én, pénteken leleplezendő tábla kétnyelvű (román és angol!) szövege azonban Alexandru Petrovici szerb költőnek tünteti fel nemzeti költőnket, akinek nevét úgymond "magyarosították". Miután tiltakozik a durva és célzatos hamisítás ellen, a közlemény emlékeztet arra, hogy Petrovics (és nem Petrovici) Sándor Petőfire magyarosította a nevét, mint ahogy a románok nemzeti költője, Mihail Eminovici is Eminescura változtatta a magáét, s ez éppen annak a bizonyítéka, hogy mindenkinek jogában áll megválasztani nemzetiségét, szabadon dönteni nemzeti hovatartozásáról. A Kolozs megyei RMDSZ törvénytelennek minősíti az emléktábla elhelyezését és leleplezését már csak azért is, mivel nincs a Városi Tanácsnak erre vonatkozó határozata, és felkéri a Kolozs megyei prefektust, az illetékes rendőri szerveket, hogy akadályozzák meg a kolozsvári polgármestert eme új törvényszegésében, amelynek egyetlen célja interetnikai konfliktus kirobbantása Kolozsvárott. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 1263. sz./ Az úgynevezett Biasini-házon kívánja elhelyeztetni Funar a feliratot, amelynek célja nyilván a város magyarságának megsértése és általában a magyarság provokálása, román-magyar feszültség szítása. Az épület falán jelenleg magyar nyelvű emléktábla örökíti meg, hogy 1847 őszén ott járt Petőfi Sándor, ezenkívül Funar már korábban elhelyeztetett rajta egy román és angol nyelvű emléktáblát, amely azt állítja, hogy az 1848-49-es szabadságharcban a magyarok 40 ezer románt mészároltak le Erdélyben. Ez egyes román szélsőséges nacionalisták sokszor cáfolt állítása. Az "emléktábla" ugyancsak román és angol nyelvű szövege annyit tartalmaz, hogy az épületben tartózkodott 1847 október 21. és 24. között "Aleksandr Petrovici szerb költő, akinek nevét magyarosították". /MTI/"

Funar kolozsvári polgármester újabb magyarellenes provokációjáról Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta az Államelnöki Hivatalt, a kormányt, személyesen a kormányfőt, Tokay György kisebbségvédelmi miniszter pedig kormányülésen vetette fel a kérdést. Az RMDSZ álláspontja a kérdésben az, hogy a prefektusnak és a kormánynak közbe kell lépnie és meg kell akadályoznia Gheorghe Funar törvényszegéseit, durva magyarellenes provokációját. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 1263. sz./

"A Gheorghe Funar által Kolozsváron, a volt Biasini Szálló épületénél tervezett "emléktábla-avatás" meghiúsult. A durva magyarellenes provokáció kapcsán az RMDSZ helyi és országos vezetőinek közbelépésére a kormány megyei megbízottja, Alexandru Farcas prefektus 1998. május 14-én kiadott 164. sz. rendeletében megtiltotta bármilyen emléktábla elhelyezését és leleplezését az Avram Iancu utca 20. szám alatti épületen. A rendelet végrehajtásával a prefektus a megyei rendőrfelügyelőséget bízta meg. A határozott intézkedés hatására az újabb magyarellenes provokáció - amelyet okkal nevezhetünk román-, illetve Románia-ellenesnek is - ezúttal meghiúsult, ami ékesen bizonyítja, hogy a sovén-nacionalista erőket meg lehet fékezni, ha megvan rá a politikai akarat. Ezen pedig az sem változtat, hogy Kolozsvár polgármestere "nem tagadta meg önmagát": bepereléssel fenyegette meg Kolozs megye prefektusát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 15., 1264. sz./"

"Funar terve szerint a román és angol nyelvű szöveg "Alexandru Petrovici magyarosított nevű szerb költő" kolozsvári tartózkodására emlékezik. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete tiltakozott, az akciót törvénytelennek titulálva, mivel nincs arra vonatkozó helyi tanácsi engedély, és "etnikumközi konfliktusokra" való uszítással vádolta Funart. Razvan Popescu kormányszóvivő nyilatkozatában a "valóságtól elrugaszkodónak" nevezte a polgármester kezdeményezését. A lap szerint Alexandru Farcas felszólította Funart, hogy mondjon le szándékáról; Zoe Petre elnöki tanácsos pedig telefonon tájékozódott a prefektustól, aggodalmát fejezve ki egy új konfliktusos helyzet kialakulása miatt. /Petőfi emlékét gyalázó tábla a Biasini Szállón. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./"

A táblaállítási provokáció meghiúsulása után máj. 15-i sajtóértekezletén Gheorghe Funar kolozsvári polgármester jelezte, hogy nem adja fel tervét. Mint közölte, az erről elterjedt hírektől eltérően még nem nyújtotta be keresetét Alexandru Farcas prefektus ellen, de ha az hétfőig nem vonja vissza a - Funar szerint - törvénysértő tilalmat az emléktábla elhelyezésére, akkor bepereli őt. /MTI/

"A román kormány máj. 14-i ülése után Razvan Popescu, a kormány szóvivője elmondta, hogy Tokay György kisebbségvédelmi miniszter kezdeményezésére a kormány megtárgyalta a koalíció szándékaival és a kormányprogrammal, lényegében Románia európai integrációs törekvéseivel is szöges ellentétben álló egyes sovén és antiszemita megnyilatkozásokat. Ezek a cselekedetek annál elítélendőbbek - mondotta a szóvivő -, ha a hatóságok képviselői követik el, és ilyen összefüggésben egyenesen provokatívnak tekintjük Gheorghe Funar, Kolozsvár-Napoca polgármestere nagy fantáziáról árulkodó kezdeményezését, hogy emléktáblát helyezzen el egy kolozsvár-napocai épület falára, amely emléktábla szövege Petőfi Sándort, a magyarok nemzeti költőjét "Alexandru Petrovici szerb költőnek" tünteti fel, "akinek a nevét magyarosították" - hangoztatta a kormány szóvivője. Az RNEP-ből való kiválása után alighanem politikai identitásválságban szenvedő Funar úr az emléktábla- és szoborállítás politikájához kényszerül vissza - tette hozzá enyhe gúnnyal a szóvivő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 1263. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./"