"Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke és Boros János alpolgármester a megyei és a városi tanács megvalósításait és hiányosságait ismertette dec. 13-i sajtótájékoztatóján a következő évi választásokra készülő RMDSZ kampánystábja nevében. Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselő kifejtette: Kolozsváron a legnagyobb feladat a jelenlegi polgármester menesztése, ennek érdekében azt is elképzelhetőnek tartja, hogy több politikai párt egyetlen jelöltet indítson Gheorghe Funar legyőzése érdekében. /Lázár Lehel: Kiértékelték a megyei tanács tevékenységét. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./"

"A magyar radikálisok a politikumból átléptek a büntetőjog területére", az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulásához hasonló megnyilvánulások pedig veszélyes precedenst jelenthetnek - jelentette ki közleményben Emil Boc, a Demokrata Párt kolozsvári szervezetének nevében. A Kolozs megyei DP kéri a hatóságokat, hogy kövessék figyelemmel az olyan akciókat, amelyek keretében szeparatista eszméket hirdetnek és a törvények alapján büntessék az EMNT-ülésén elhangzottakhoz hasonló túlzásokat. - Ez az álláspont kísértetiesen hasonlít a Funaréhoz. /Belföldi krónika. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 16./"

"Tanácsi határozattervezetet terjesztett elő Funar kolozsvári polgármester az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által szorgalmazott autonómiatörekvések elítélésére. Funar szerint dec. 13-án a Kolozsvári Magyar Színházban elénekelték a magyar himnuszt, és Nagy-Magyarország zászlaját lengették. Szerinte Tőkés László, az EMNT frissen megválasztott elnöke azt nyilatkozta: az erdélyi magyarság egyetlen alternatívája az országhatárok módosítása. Funar azt állította, hogy az EMNT súlyosan megsérti a román alkotmányt, ezért felszólította a testületet, határozatban ítélje el az EMNT megalakulását, és tegyen feljelentést Románia főügyészénél a vétkesek elítélése érdekében. Máté András RMDSZ-es tanácsos jelezte, javasolni fogja, hogy töröljék a kérdést a napirendről, hiszen a tanácsnak semmi köze nincs ehhez. Szólásszabadság van, bárki bármit kérhet. /(k. o.): Elítélni az autonómia-törekvéseket. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./"

"A román politikai pártok Kolozs megyei szervezetei nyilatkozatban tiltakoztak az EMNT alakuló ülése ellen. "A magyar radikálisok a politikumból átléptek a büntetőjog területére", jelentette ki közleményében Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) Kolozs megye szervezetének elnöke. Az SZDP Kolozs megyei szervezete is közleményt adott ki, amelyben elítélik az etnikai alapon való enklávék létrehozását, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) Kolozs megyei szervezete pedig az autonómiáról szóló megbeszélések beszüntetését kéri. Gheorghe Funar polgármester a Kolozs Megyei Tanácshoz írt levelében kérte, hogy a megye sürgősen fogadjon el határozatot "a Románia területét szétzilálni szándékozó kezdeményezés ellen". Funar közölte, hogy Románia összes megyei tanácsához hasonló levelet fog intézni. Funar több, a valóságnak meg nem felelő érvelést használt. Így Funar szerint Tőkés László, az EMNT elnöke azt állította, hogy a romániai magyarság egyedüli alternatívája a határmódosítás. Ezzel szemben Tőkés László a fórumot követő sajtótájékoztatón többször is így fogalmazott : a határmódosítás egyetlen alternatívája az autonómia. Funar sajátosan értelmezte azt a szintén Tőkés Lászlónak tulajdonított mondatot is, amely szerint "a romániai magyar közösség saját értékeivel együtt teljes értékű autonóm közösségként kíván csatlakozni Európához." Az elöljáró ebből arra következtetett, hogy a romániai magyarság csak Erdéllyel kíván integrálódni az európai közösségbe. /Ellenzik az EMNT megalakulását. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./"

"Meglepetést okozott az a hír, hogy a Gheorghe Funar, Kolozsvár magyargyűlölő polgármestere díszoklevéllel tüntette ki a megpróbált sorsú kolozsvári magyar egyesületet és vezetőjét, Tokay Rozália asszonyt. Közben nem enyhül a három éve tartó hatósági zaklatás, a kolozsvári ügyészség és pénzügyőrség újabb bűnvádi eljárást kezdeményezett a Szent Kamill Otthont önerőből felépítő magyar mozgássérültek egyesülete ellen. A Kolozsvári Magyar Mozgássérültek Társulatát hatósági ostrom alatt tartják. A Tokay Rozália vezette egyesület, a román állam támogatása nélkül, az elmúlt hét év alatt felépítette és üzembe helyezte a mozgássérült magyar öregeket befogadó Szent Kamill otthont, amely öt szinten, összesen 4000 négyzetméter beépített területen, 80 személy befogadását teszi lehetővé. A közel 100 millió forint értékű épület megvalósításához szükséges pénzösszegeket, az egyesület önerőből, többnyire használt ruhák forgalmazásából teremtette elő. A hatósági zaklatás során nem egyszer tízesével rontottak rá rendőrök, és más hatósági személyek, a Szent Kamill otthon védtelen vezetőire. A hatósági fellépés eredménye per lett, amelyben annak ellenére, hogy az államügyész a magyar mozgássérültek ellen felhozott hatósági vád ejtését kérte, a bíróság másodfokon - az elsőfokú ítélettel ellentétesen - elmarasztalta a kolozsvári magyar egyesületet, és több mint 2 milliárd lej befizetésére kötelezte. Dec. 9-én az MMTK elnöke Budapestre látogatott, és a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Sajtószolgálatának tudomására hozta a legfrissebb fejleményeket. A Tokay Rozália által kiadott tényfeltáró közlemények, melyek részletesen ismertették az MMTK ellen folytatott hajtóvadászatot, eljutottak Brüsszelbe is. Az Európai Unió központjából érkező kutakodásra - többek között Günter Verheugen bővítési biztos felelősségvállaló levelére - a román politika bűvészmutatvánnyal válaszolt. Minden előzetes értesítés nélkül dec. 3-án a kolozsvári városházára hívták Tokay Rozáliát, ahol a sajtó jelenlétében, rögtönzött ünnepség keretében Gheorghe Funar díszoklevelet adott át, egyet a Kolozsvári Magyar Mozgássérültek Társulatának, a másikat Tokay Rozália Csöpinek. Tokay Rozáliát megkereste Kolozsvár RMDSZ-szenátora, Eckstein Kovács Péter, aki újabb EU-parlamenti levelet hozott. A szenátor felajánlotta az RMDSZ támogatását a MMTK-nak. "Miután Markó Béla az elmúlt 13 évben a füle botját sem mozdította egyesületünk érdekében, mostani felajánlkozását sem tudom önzetlen segítségként felfogni, sokkal inkább politikai helyezkedésként, amelyet a brüsszeli érdeklődés váltott ki" - mondta Tokay Rozália. Az RMDSZ Ion Iliescu államfőnek állami kitüntetésre terjeszti fel a kolozsvári magyar egyesületet. "Nem kérünk kitüntetéseket, csupán azt, hogy hagyjanak élni és dolgozni minket, és tegyék jóvá azt a sok álmatlan éjszakát, amit az elmúlt 3 évben okoztak nekünk" - nyilatkozta Tokay Rozália. /Díszoklevél és ügyészségi eljárás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./"

"Dec. 19-én a kolozsvári városi tanácsosok elvetették Gheorghe Funar polgármester azon javaslatát, hogy határozatban ítéljék el az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) létrehozását. A kormánypárt a Szociáldemokrata Párt (SZDP) tanácsi képviselői tartózkodtak a szavazáskor. A Funar előterjesztette határozattervezetet a Nagy-Románia Párt és a Román Nemzeti Egységpárt képviselői természetesen megszavazták, voksuk azonban nem volt elég a tervezet elfogadásához./K. O.: Nem ítélik el az EMNT létrejöttét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./"

"A legfelsőbb ügyészség elutasította Gheorghe Funar kolozsvári polgármester feljelentését, és nem indít eljárást az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) létrehozásával kapcsolatos három összejövetel részvevői ellen - közölte dec. 26-án a román Mediafax hírügynökség. A 2003. márc. 14-i kolozsvári, az ápr, 26-i székelyudvarhelyi és az okt. 26-i tanácskozások részvevői ellen Funar tett feljelentést. A legfelsőbb ügyészség közölte a feljelentővel: megállapítást nyert, hogy a három rendezvényen részt vevők javaslatai arra irányultak, hogy az ország parlamentje által jóváhagyandó törvényekre vonatkozó kezdeményezéseket fogalmazzanak meg. Funar feljelentéseiben egyebek között sérelmezte, hogy az említett tanácskozások részvevői az összejöveteleken kitűzték a magyar zászlót, javasolták a magyar nyelv és Magyarország felségjeleinek használatát az általuk kezdeményezett autonóm székelyföldi régiók közigazgatásában. /Elutasították a feljelentést EMNT-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./"

Becsmérlően beszélt a kolozsvári roma közösségről a városi tanács január 14-i ülésén Eugen Pop Nagy-Románia párti tanácsos. A testület újból nem fogadta el a Gheorghe Funar polgármester által javasolt napirendi pontokat, végül egyetlen határozattervezetet tartalmazó napirendet szavazott meg, amelyben a tanács egy hajléktalan család számára utalt ki szociális lakást. Ekkor Pop szót kért, és arra hívta fel kollégái figyelmét, hogy vigyázzanak, nehogy ezzel precedenst teremtsenek. „Nehogy kiköltözzék az összes cigány az erdőbe, hogy aztán mindannyian szociális lakást kérjenek” – hangzott az indoklás. /Lepedus Péter: Fajgyűlölő PRM-s városatya? = Krónika (Kolozsvár), jan.15./

Továbbra is a román politikusok össztüze alatt áll a január 17-én Sepsiszentgyörgyön elfogadott székelyföldi autonómiatervezet. Ion Iliescu államfő közölte, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács január 21-i ülésén hivatalosan kivizsgálják az ügyet, mert az ellentétben áll a demokráciával és az európai értékekkel. Iliescu úgy vélte, hogy Románia a legmeggyőzőbb példa a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülése terén. – Románia kivételével nem létezik Európában olyan állam, amely parlamenti képviseletet biztosítana a kisebbségeknek. A bírálók közé pártszínezet nélkül minden román politikai párt felsorakozott. – A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómiatervezete agresszív és ellentétben áll az európai szellemmel – vélte egyik nyilatkozatában Mircea Geoana román külügyminiszter. Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) ügyvezető elnöke, a képviselőház jogi bizottságának elnöke leszögezte: a Székelyföldet autonóm tartománnyá alakítani kívánó törvényjavaslat sohasem fog átmenni a román parlamentben. Gheorghe Funar kolozsvári polgármester Valer Dorneanuhoz, a képviselőház elnökéhez fordult levélben. Az elöljáró azt kérte az alsóház elnökétől: hívja össze rendkívüli ülésre a képviselőházat, és helyezzék törvényen kívül az SZNT-t és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot. /Magyarországra küldték a székelyeket. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

Nemcsak a román sajtó és a román politikusok támadják a székely tanácsokat és a Magyar Polgári Szövetséget, hanem a Romániai Magyar Szó és a Népújság munkatársai is. Barabás István cikkében támadta Tőkés Lászlót és Csapó Józsefet, akik két táborra osztják a hagyományosan összetartó szavazóbázist. Funar követelte, hogy kormány, ügyészség, rendőrség a törvény szigorával lépjen fel az alakuló tanácsok ellen. Barabás hozzátette: Funar véleményét a kutya sem veszi figyelembe, „Tőkés Lászlónak és Csapó Józsefnek, a két fő-tanácsnoknak haja szála sem görbült, ami részben az RMDSZ érvelésének is köszönhető: javasolgatni, tervezgetni, sőt Szövetségünket fúrogatni mindenkinek jogában áll” Barabás szerint „a romániai magyar szakadárpolitika január 17-én egy nyilvánvalóan életképtelen autonómiatervezettel újabb fejezetet” írt történetébe. Corneliu Vadim Tudor az RMDSZ-t támadó nemzeti tanácsoknak emlékművet helyezett kilátásba. A szenátusban 2003. március 10-én kijelentette: „Amikor majd Tőkés László alaposan szétveri az RMDSZ-t, hozzám jösztök, hogy bevigyelek a politikába. Tőkés László is tett valami jót az életében: megosztotta az RMDSZ-t. Emeljünk szobrot neki!” Gyarmath János március 15-én tudósítást közölt erről a szenátusi vitáról, megjegyezve: „Erre a szoborra vágyna a püspök úr?! Vélem, hogy nem. Csakhogy az áskálódást folytatva, akár ide is eljuthat.” Barabás szerint Tőkés László és áskálódó hívei is megérdemlik azt a bizonyos emlékművet, amelyet a román extrémizmus akar emelni mindazoknak, akik a romániai magyar kisebbség erejét gyengítik. Az RMDSZ-t három irányból éri szüntelen támadás: A Nagy-Románia Párt, a Vatra Romaneasca Egyesület és Tőkés László tábora részéről. Miközben Tőkés László és elvbarátai kígyót-békát kiabálnak az RMDSZ-re, a román politikai elit pozitívan ítélte meg az RMDSZ szerepét. /Barabás István: Hasraesés magyar módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

Kolozsváron a városháza nem volt hajlandó engedélyt kibocsátani, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) vezetőségének a bírósághoz kellett fordulnia, hogy kétnyelvű táblát tehessenek ki a felsőfokú oktatási intézmény Mátyás király utcai székházára. Funar polgármester elmondta, hogy Romániában a hivatalos nyelv a román, így egyetlen intézmény sem írhat ki semmit más nyelven. /P. A. M.: Kétnyelvű tábla az EMTE-n? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester és az általa képviselt Nagy-Románia Párt (NRP) biztos abban, hogy már az első fordulóban felülkerekedik az ellenfelein. Az NRP teljes hatalmat szeretne gyakorolni Kolozsváron, és a polgármesteri tisztség mellett alpolgármesteri poszt, valamint a helyi tanácsban az abszolút többség megszerzésére törekszik. közölték, hogy a szimpatizánsok között az ortodox papok mellett magyar nemzetiségűek is Gheorghe Funar közölte: nem figyelheti tétlenül az irredenta magyarok akcióit Erdélyben, az autonómiát megvalósítani tervezőket a rácsok mögött látná legszívesebben. – A kampányban felvilágosítjuk majd a választókat a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ által alkotott szörnyszövetség ügyködéseiről, amelynek következtében létrejöhetett ez az autonomista mozgalom – mondta Funar. /(borbély): Kampányrajt nagy-romániás módra. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

A Szociáldemokrata Párt (SZDP) Kolozs megyei szervezetének közleménye szerint Gheorghe Funar "titkos megállapodást köt a Székely Nemzeti Tanácsba (SZNT) tömörülő szélsőségesekkel, és az önmagát Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT) nevező struktúrát alkotó Tőkés-hívekkel, a kölcsönös támogatás reményében". Tőkés László püspök, az EMNT elnöke nem kívánt nyilatkozni az ügyről, szóra sem érdemesítve a feltételezéseket. – Csak elmebetegek állíthatnak ilyesmit – reagált Gheorghe Funar az SZDP közleményére. /(köllő): Megállapodás a magyar radikálisokkal? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

Hajléktalan guberálók találtak rá egy kukában II. János Pál levelére, amelyben a pápa háláját fejezte ki Gheorghe Funar kolozsvári polgármesternek, hogy segítséget nyújtott egy görög katolikus templom felépítéséhez. A Szentszék hivatalos levelét – amelyet 1992. augusztus 11-én kelteztek – a kincses város Polgármesteri Hivatalának szemetéből halászták ki. A levél hitelességét igazolta a kolozsvári görög katolikus püspök is. A szélsőségesen nacionalista elöljáró viszont letagadta, hogy valaha is levelet kapott volna a pápától. Mire több környékbeli görög katolikus pap azt erősítette meg, hogy évekkel ezelőtt Kolozsvár polgármestere egy számukra rendezett fogadáson nyilvánosan mondott köszönetet a katolikus egyházfőnek a hozzá intézett leveléért. /Funar kukába dobta a pápa levelét. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 3./

Február 9-én Funar, a Nagy-Románia Párt főtitkára, Kolozsvár polgármestere: bejelentette, hogy a megyeszékhelyen Erdélyi Holokauszt-múzeumot hoz létre. A szélsőségesen nacionalista városvezető természetesen csupán a bécsi döntés következtében Észak-Erdélyben végrehajtott zsidóellenes atrocitásokat kívánja a közvélemény elé tárni. Goldner Gábor, a kolozsvári zsidó hitközség elnöke szerint előbb például a Ion Antonescu utca nevét kellene megváltoztatni. – Ugyanakkor a Rodipet lapterjesztőnek sem kellene többet megengedni, hogy vasgárdista lapokat terjesszen, amelyekre elő lehet fizetni – mondta Goldner. Szerinte párhuzamosan kellene Holokauszt-múzeumot létrehozni Jászvásáron és Bukarestben is. /K. O.: Holokauszt-múzeumot létesítene a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

Funar kolozsvári polgármester által tizenkét év leforgása alatt kifejtett szélsőségesen nacionalista propaganda még hosszú évekig hatással lesz a román közgondolkodásra. Az utóbbi időben elszaporodtak a magyarellenes incidensek. Szinte mindennapossá vált: a troliban, buszon vagy a villamoson megszólítanak valakit, hogy ne beszéljen magyarul. A bentlakásokban súlyosan bántalmazták az egymás között magyarul beszélő székely diákokat. Emlékezetes Mátis Jenő esete, aki a kolozsvári polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjének, a városvezető bizalmi emberének packázása miatt nem tudott megesküdni. Ugyanígy járt Herédi Zsolt is, aki azóta pereskedik a városházával. Kolozsváron a városháza nem hajlandó megoldani azokat a kérvényeket, amelyeken valamely magyar intézmény neve szerepel, vagy a város neve magyarul jelenik meg. Így járt például a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem is. Kétnyelvű tábla elhelyezésére nyújtott be kérvényt. A városháza elutasította az engedély kibocsátását. /Kiss Olivér: A hivatalos nyelv és a rendőri jogsértések. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Vajon saját maga találja ki Gheorghe Funar kolozsvári polgármester és a Nagy-Románia Párt főtitkára mindazt a hazugságot, aljasságot, amit hirdet, vagy egy ezzel megbízott tanácsadó testület szállítja neki ezeket az ötleteket, tette fel a kérdést Fey László. A legutóbbi terve, hogy holokauszt-múzeumot akar létesíteni Kolozsváron. A diverzió lényege abban áll, hogy Funar olyan múzeumról beszél, amelyben a románok és a zsidók közös szenvedését hangsúlyoznák, Észak-Erdélyben 1940 és 1944 között. A két népcsoport sorsát össze sem lehet hasonlítani. Ezzel Funar nem csak a románok szenvedését nagyítja fel, hanem a holokauszt rémségét is minimalizálja. Ezt a nyugati közvélemény súlyosan elítéli, egyes országokban büntetendő cselekménynek számít. Minderre Funarnak azért van szüksége, hogy a tervbe vett "múzeumban" a kiállított anyag egy (bizonyára nagyobbik) része a románok elnyomásáról szóljon, hiszen ez hozza neki a szavazatokat. Nem ez az első eset, hogy Funar a holokauszt ürügyén uszít a magyarok ellen. Egy alkalommal a kolozsvári zsinagógában tartott megemlékezés keretében tartott ilyen jellegű gyűlöletbeszédet. A hitközség elnöke elhatárolta magát ettől a provokációtól, az egybegyűltek egyetértése közepette. Funar már korábban márványtáblába vésette, hogy az 1848/49-es szabadságharc idején a magyarok 40 000 románt öltek meg és 230 román falut gyújtottak fel. Ez nem igaz, másrészt, akkor háború volt és mindkét részről voltak atrocitások is, áldozatok is. Jellemző, hogy az a Funar jelentkezik– a holokauszt áldozatai emlékének ápolására, aki a romániai holokausztért felelős Antonescunak akart szobrot állítani, aki Antonescuról utcát nevezett el. Érvényes tanácsi határozat van arról, hogy ez az utca más nevet kapott, a polgármester nem hajlandó lecserélni az utcanévtáblákat. /Fey László: Az uszítás mestere. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

Közismertek Kolozsvár politikai és gazdasági előnyei, a polgármester "bohóckodásai" miatt a város fejlődése megrekedhet – figyelmeztet a Financial Times Romániáról szóló 2003-as jelentésében. Kolozsvár az etnikumközi feszültségek középpontjában címmel az összeállítás külön fejezetet szentelt a városnak. A városnak, amely a nacionalista polgármester és a helyi magyar kisebbség összetűzéseinek folyamatos színtere, egyáltalán nem sikerült értékesítenie gazdasági lehetőségeit. Kolozsvár nem egyéb érdemeiért, hanem Gheorghe Funar nevetséges megnyilvánulásai révén kerül be a köztudatba. Az EU-csatlakozás közeledtével pedig egyre nagyobb a külföldi befektetők érdeklődése Románia iránt, Kolozsvárra azonban a város rossz hírneve miatt kevesen kíváncsiak. A cikk írója beszámolt arról, hogy a római katolikus templomot és Mátyás-szobrát román zászlók veszik körül, a Főtéren a polgármester ásatásokat kezdett a dák-római kontinuitás bizonyítására, a magyar konzulátus előtt pedig táblát helyezett el, amelyben kémszolgálatnak bélyegezte meg az intézményt. A lap idézte Funart, aki szerint a várost domináló piros-sárga-kék szín csak a bolondokat zavarja, illetve azokat, akik nem lojálisak a román állam iránt. Kolozsvár egyetemi városként – 300 000 lakosból 60 000 egyetemista – jól képzett munkaerőt biztosíthat a befektetők számára. /Kolozsvár nem használja ki gazdasági lehetőségeit. Financial Times: a lemaradás oka a polgármester bohóckodásai. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

Funar polgármester Stefan cel Mare moldvai fejedelem szobrát akarja felállítani Kolozsváron, annak ellenére, hogy a városi tanács több ízben elvetette javaslatát. A szobrot a Farkas (M. Kogalniceanu) és Egyetem (Universitatii) utca sarkán vagy a Főtér északi részén, a Bánffy-palota és a Szent Mihály-templom között helyeznék el. A szoborállítási bizottság tagjai között szerepel Bartolomeo Anania ortodox és Florentin Crihaineanu görög katolikus püspök, Camil Muresan akadémikus, díszpolgár, Raoul Sorban egyetemi tanár, díszpolgár, Paul Eugen szobrász, díszpolgár, Ioan Sbarciu, a képzőművészeti akadémia rektora, Nicolae Bahnareanu, a IV. erdélyi hadtest parancsnoka és Marcel Bontidean városi rendőrfőparancsnok is. Molnos Lajos RMDSZ-es városi tanácsos felháborodását fejezte ki a polgármesteri hivatal terveivel kapcsolatban. /Kiss Olivér: Tiltakoznak az önkormányzati képviselők. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

A Szociáldemokrata Párt (SZDP) hamisnak és demagógnak tartja a Nagy-Románia Párt (NRP) arculatváltását, mivel Gheorghe Funar kolozsvári polgármester továbbra sem hajlandó eltekinteni Ion Antonescu marsall emlékének dicsőítésétől. A kormánypárt megyei szervezete által kiadott közlemény szerint Funar törvénytelenséget követett el azzal, hogy nem hajtotta végre a helyi tanács 2002 augusztusában született, az utcanév-változtatásról szóló határozatát. Romániában jelenleg tilos utcákat, sétányokat, tereket és parkokat elnevezni a béke és az emberiség ellen bűncselekményeket elkövető személyekről. /B. T.: Kifogásolják az Antonescu utcanevet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

1997. szeptember 21-én a sovén-nacionalista szélsőséges pártok vezérei: Corneliu Vadom Tudor, Gheorghe Funar és Adrian Paunescu (ez utóbbi akkor még a Szocialista Munkapárt képviseletében) összegyűltek Marosvásárhelyen, hogy a város ortodox papjaival együtt megemlékezzenek közös eszményképükről, Avram Iancuról. A Tudor-negyedben épülő ortodox templom előterét nemzeti zászlók és magyarellenes jelszavak díszítették. A hazafias szónoklatok és szentbeszédek nyomán a felhevült tömeg kórusban üvöltözte, hogy megvédi Erdélyt. Az utóbbi tizennégy évben végzett összes közvélemény-kutatás eredményei azt mutatják, hogy a román társadalom számára az ortodox egyház a legnagyobb tiszteletnek, örvendő intézmény. Dan Petrescu a National, Paul Goma a Cotidianul hasábjain fedte fel Anania érsek vasgárdista és Securitate-kollaboráns múltját, sugallva, hogy most is ilyesfajta politizálást szán egyházának. Az Evenimentul Zilei 1998. ápr. 14-i vezércikkében Cornel Nistorescu természetesnek tartotta, hogy Anania érsek és Corneliu Vadim Tudor pártvezér véleménye tökéletesen megegyezik, majd emlékeztetett az ortodox egyház egykori szerepvállalására a Vasgárdában és a kommunista diktatúrában. Adrian Severin a Ziua április 18-i vezércikkében megdöbbentőnek mondta Anania véleményét. A sajtó felháborodása olyan méreteket öltött, hogy Anania érsek egy hónap múlva kénytelen volt visszatáncolni. A Jurnalul National máj. 14-i számában azzal mentette magát, hogy a Szent Szinódusnak nem tett javaslatot, tehát csak egyéni véleményének adott hangot, majd szó szerint kijelentette: „Az egyház nem politizál, nem fog politizálni, de megengedheti magának, hogy évenként, a választások alkalmával segítsen, hogy az ország politikáját a legjobbak műveljék. Ha egy híve megkérdezi papját, kire szavazzon, nem vonogathatja a vállát és válaszolja, hogy az egyház nem politizál." /Barabás István: Kiűzetés a templomból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

Kötő József EMKE-elnök elmondta, hogy a szervezet egykori kolozsvári székházában ma a vasúti igazgatóság található. Lukács János, Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ országos elnöke közölte: a legtöbb menedékházat, amelyről a közvélemény úgy tudta, hogy az egyesület tulajdona, az EKE csak bérelte. A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) az Erdélyi Gazdák Egyesülete jogutódjának tartja magát, három székházat is visszaigényel, tájékoztatott Farkas Zoltán elnök. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) számára az 1999-ben kibocsátott sürgősségi kormányrendelet már visszaadta Kolozsváron a főtéri Wass Ottilia házat. Funar polgármester megfellebbezte a döntést a közigazgatási bíróságon, ezért nem kaphatták vissza a házat. Az EMÉ-nek továbbra sem áll módjában visszaigényelni az egykori Ferenc József Tudományegyetem által bérelt (ma a BBTE tulajdonát képező) ásvány-, növény- és állattani gyűjteményeket, vagy az Egyetemi Könyvtárban fellelhető 300 ezer kötetét, régi nyomtatvány- és kézirattárát. /Székely Kriszta: Államosított közösségi ingatlanok nyomában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek (EMTE) immár két perben kell küzdenie a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal ellen. A küzdelem kétnyelvű táblákért folyik. A kolozsvári polgármester bejelentette: kedvező ítélet született számukra abban a perben, ami az egyetem nevét tartalmazó kétnyelvű tábla ügyében indult. Boros János kolozsvári alpolgármester elmondta: az EMTE tavaly kérvényezte az építkezési engedélyt a hivataltól, hiszen a törvény szerint minden felirat esetében ezért a bizonylatért kell folyamodni. A polgármesteri hivatal mindkét tábla ügyében elutasító választ adott, és csak a román nyelvű feliratot engedélyezte. Boros úgy vélte: a Funar által irányított városháza ezúttal is rosszindulatról tett tanúbizonyságot. – Funar a közigazgatási törvényre hivatkozva tagadta meg az engedély kibocsátását. A jogszabály kimondja, hogy kétnyelvű feliratokat csak azokon a településeken használhatnak, ahol a lakosság számaránya meghaladja a 20 százalékot. Az EMTE kétnyelvű táblái azonban nem e jogszabály hatáskörébe tartoznak. Itt egy magyar nyelvű oktatási intézményről van szó, és a legtermészetesebb lenne, hogy magyarul is szerepeljen az intézmény neve – mondta. Zsigmond Erika, az EMTE jogtanácsosa elmondta: a közigazgatási bíróságon azért indítottak két pert, mivel két engedély szükséges a táblákhoz. Az oktatási intézmény azt szeretné, ha az egyiken Fundatia Sapientia Alapítvány, míg a másikon Fundatia Sapientia – Universitatea Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem állna. Az alapítvány feliratának esetében január végén első fokon pert nyert az EMTE. A kolozsvári közigazgatási bíróság január 22-i ítélete azonban elutasította a felsőoktatási intézmény arra vonatkozó kérését, hogy az egyetem nevét magyarul is írják fel a Bocskai-ház homlokzatára. Mindkét per folytatódik. /(borbély): Két tábla, két per az EMTE ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

Nagy román nemzetgyűlés szervezését jelentette be március 14-re Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere, a Nagy-Románia Párt főtitkára. Az Aradra tervezett gyűlés célja a 13 aradi vértanúnak emléket állító Szabadság-szobor eredeti helyére való visszahelyezésének megakadályozása. /Funar a szobor ellen. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 9/ Az aradi Szabadság-emlékmű felállításáról szóló kormányrendelet visszavonását kérte Gheorghe Funar Adrian Nastase miniszterelnökhöz intézett levelében. Funar a kormány által 2002-ben kiadott rendeletre hivatkozott, amely szerint a béke- és emberiségellenes tetteket elkövetők emlékének ápolásáért, valamint a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő ideológiák terjesztéséért hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetés szabható ki. Erre a rendelkezésre hivatkozva Funar kérte Nastasétől, hogy forduljon Románia főügyészéhez: indítson büntető eljárást a tábornokok kultuszát ápoló személyek ellen. A kormányfőhöz intézett levél mellett a polgármester a bírósághoz is keresetet nyújtott be, amelyben azt kérte, hogy az emlékmű újraállítását támogató aradi tanácsosok ellen induljon kivizsgálás. /Funar megakadályozná az aradi Szabadság-emlékmű felállítását. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 10./

Újabb javaslat látott napvilágot csütörtökön az aradi Szabadság-szobor visszahelyezésével kapcsolatban. A Tűzoltó térre helyezendő másik, román emlékmű alkotója, Ioan Bolborea szerint a Szabadság-szobrot úgy kellene fordítani, hogy az egymástól mintegy 50 méter távolságra tervezett román és magyar alkotás – a megbékélés jegyében – szembenézzen egymással. Bolborea tervei szerint a román hősöknek emléket állító diadalíven négy-öt allegorikus – az Egyesült Európát, Romániát és kisebbségét jelképező – alak lenne látható. A tartóoszlopokat a 1848-as forradalom román alakjait, Avram Iancut, Nicolae Balcescut megmintázó domborművek díszítenék. Király András szerint a Szabadság-szobor talapzata maradni fog a jelenlegi állapotában és helyén, mert nem lehet olyan egyszerűen megforgatni. Az Aradi Polgármesteri Hivatal visszavonta a Nagy-Románia Párt március 14-ére igényelt tüntetési kérelmének jóváhagyását. A Gheorghe Funar vezette nagy-romániások a Tűzoltó tér helyett 14-én az Avram Iancu téren gyülekezhetnek. /Gujdár Gabriella: Szembenéző megbékélés Aradon? = Krónika (Kolozsvár), márc. 12./

Ismét sarkukra álltak a kolozsvári önkormányzati képviselők márc. 11-én: nem a Funar polgármester által javasolt, többnyire propagandisztikus határozattervezeteket vitatták meg, hanem azokat, amelyek a város számára fontos kérdéseket orvosolnak. Az önkormányzati képviselők többek között jelentős összegeket szavaztak meg a kórházaknak. A tanácsosok magyar érdekeltségű kulturális intézményeknek is pénzt szavaztak meg: közpénzhez jutott a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, illetve a Kriza János Néprajzi Társaság. Előbbi 400 millió, utóbbi pedig 350 millió lejt kapott a helyi költségvetésből. /K. O.: Pénzkiutalás magyar intézményeknek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

Annak ellenére, hogy az évek során Funar, Kolozsvár polgármestere több tucat román szobrot avatott fel, a városháza nem hajlandó hozzájárulni Márton Áron püspök szobrának felállításához. A polgármesteri hivatal különböző kifogásokat talál arra, hogy a római katolikus (a polgármester által aláírt közleményben református szerepel) Szent Mihály plébánia tervét meghiúsítsa. Máté András RMDSZ-es tanácsos úgy véli: a polgármester csak húzza az időt. /Kiss Olivér: Akadályozzák a Márton Áron szobor állítását. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

Márc. 14-én Aradon mintegy ezren tüntettek a Szabadság-szobor Tűzoltó téren való felállítása ellen. A szervező Nagy-Románia Párt az ország több vidékéről mozgósított tüntetőket, akik Bihar, Hunyad, Kolozs, Krassó-Szörény, Maros és Arad megyei rendszámú autóbuszokkal érkeztek. A téren C. V. Tudort és pártját népszerűsítő propagandaanyagokat osztogattak. Márc. 13-án a Vatra Romanesca immáron negyedik alkalommal szervezett tüntetésén kb. másfélszáz ember vett részt. A vezérszónok – ez alkalommal is Doru Bogdan – az RMDSZ és a kormánypárt közötti megegyezést a szégyen protokollumának nevezte, a szobrot pedig románellenesnek. Felszólalt Mircea Chelaru nyugalmazott tábornok, aki rasszistának, háborús bűnösöknek nevezte a 13 vértanút. Nicolae Ieran beszédében többször is ,,a Dnyesztertől a Tiszáig” jelszót ismételgette. Márc. 14-én a rengeteg zászlóval és plakáttal felszerelt tüntetők megtapsolták a felszólalókat, Szabadság-szobor ellenes jelszavakat kiabálva és nagy-romániás zászlócskákat lobogtatva. Ioan Rus Maros megyei szenátor, például, arról is szólt, hogy a román bocskor ismét eljut Budapestig, ha kell. A tüntetés díszvendége Gheorghe Funar, a Nagy-Románia párt alelnöke volt. Szerinte a Szabadság-szobor Nagy-Magyarországot ábrázolja, és a magyar irredentizmus és sovinizmus szimbóluma; azt jelzi, hogy Magyarország és az RMDSZ nem ismeri el az egységes román államot. Kolozsvár polgármestere a Szabadság-szobor kérdését annak beolvasztásával oldaná meg. A tüntetés után Funar megtekintette a minorita rendház udvarán álló szoborcsoportot. Ezt követően sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a tábornokok terroristák. Felhívta a sajtó figyelmét arra, hogy márc. 15-én megalakul a székely autonóm tartomány, és többször is hangoztatta: a szobrot be kell olvasztani, a terroristákat ábrázoló Szabadság-szobornak különben sincs semmiféle művészi értéke. Újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: ha a szobrot mégis felállítják, addig foglalkoznak vele, ameddig már nem lesz látható. /Karácsonyi Zsolt: Funar beolvasztaná a Szabadság-szobrot. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./

Szokásához híven Funar, Kolozsvár polgármestere ismét megpróbálta megzavarni a márc. 15-i magyar rendezvényeket. Ezúttal azonban nem sikerült a tavalyihoz hasonló módon kereszteznie a magyar forradalmat ünneplők rendezvényét. Reggel tízkor a polgármester és kísérete a Petőfi utca 20. szám alatti emléktáblánál tartott szabad téri istentiszteleten vett részt, majd megkoszorúzta a volt Biasini Szálloda oldalán lévő George Baritiu és Nicolae Balcescu emléktáblát, de a városházi koszorúkból a Petőfi-emléktáblára is jutott. A kolozsvári városi tanács RMDSZ-es önkormányzati képviselői és Boros János alpolgármester meglepték Gheorghe Funart, ugyanis kokárdákkal jelentek meg a délutáni ülésen. Mi több, a magyar tanácsosok magyar és román nyelvű üdvözlő lapot adtak át a Funarnak és tanácsos kollégáinak. Molnos Lajos RMDSZ-es tanácsos két piros-fehér-zöld üdvözlőlappal lepte meg Gheorghe Funart. A polgármester szokásához híven kirohant a tanácsosok ellen: azt követelte, hogy azonnal vegyék le a kokárdákat. Ez természetesen nem történt meg. – Senki sem viselhet olyan szimbólumot, amely mintegy 40 ezer román hazafi meggyilkolására emlékeztet. Ilyen a terrorizmust jelképező aradi szobor is, amelyet az első adandó alkalommal beolvasztunk – mondta Funar. /K. O.: Kokárdák a városi tanácsban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Gheorghe Funar polgármester szerint Magyarország fegyvereket csempész Romániába, ahol a magyar titkosszolgálatok e tevékenysége miatt polgárháború fenyeget. A The Daily Telegraph márc. 17-i számának idézete szerint a városvezető azt mondta: a magyarok "1100 éve ellenségei a románoknak ma egyetlen céljuk Nagy-Magyarország megteremtése". Funar szerint a magyar titkosszolgálatok "aktívabbak (Romániában), mint valaha, és félkatonai feladatokra képeznek ki fiatalokat". Azt állította: a magyar szolgálatok "jelentős mennyiségű fegyvert és robbanószert hoztak be, bármelyik pillanatban várhatjuk egy jugoszláviai mintájú polgárháború kitörését". A tekintélyes jobboldali brit napilap kommentárja szerint a Funarral készített interjú is jelzi azokat az okokat, amelyek miatt Románia "nem lesz jelen a partin", amikor május 1-jén az EU hivatalosan megnyitja kapuit az új tagok előtt. A lap szerint az ilyen pánikkeltés a 90-es évek elején bevett szokás volt Kelet-Európában, ahol a radikális erők a balkáni mintát követve gyűlöletet terjesztettek, a határok kiigazítását és történelmi számlák rendezését követelve. Csaknem másfél évtized elteltével azonban ez a stílus már nincs divatban. Kolozsvárott azonban csakúgy, mint más romániai nagyvárosokban, a helyi gazdaság romokban hever, a korrupció járványos méreteket ölt. A helyi hatóságok eközben politikai és pénzügyi tőkéjük jelentős részét "lázas nacionalista képtelenségekre" fordítják; Kolozsvár központjában még a szemétgyűjtők is román nemzeti színekben pompáznak, a "magyar uralom alatt" kiépített főteret pedig régészeti kutatások címén felásták – írta a brit lap. Az elemzés szerint Románia állami pénzügyei alig átláthatók, a kormányt homályos közbeszerzési pályázatok miatt rendszeres bírálatok érik, és virágzik a külföldre irányuló csecsemőkereskedelem. Egyes területeken még visszafejlődés is észlelhető: a román sajtót, amely a 90-es években alapvetően szabad – bár meglehetősen kaotikus – volt, mára jórészt elhallgattatták. A kormány az adóhátralékok behajtásával fenyegetőzve biztosítja a neki tetsző sajtóhangvételt – írta a The Daily Telegraph. /Magyarország miatt polgárháború fenyeget Romániában? The Daily Telegraph. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./