Szept. 30-án Ion Iliescu államfőt a Vatikánban magánkihallgatáson fogadta II. János Pál pápa. Az államfő ötödik alkalommal találkozott a Szentatyával. Iliescut elkísérte vatikáni látogatására Ioan Robu, a bukaresti római katolikus érsek, Daniel moldovai metropolita, valamint Ileana Stana Ionescu színésznő, az olasz kisebbség parlamenti képviselője. II. János Pál pápa felelevenítette 1999-ben Romániában tett látogatását, békeüzenetet küldött a román népnek és megáldotta a romániai küldöttséget. /II. János Pál pápa magánkihallgatáson fogadta Ion Iliescut. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

Tizenkettedik alkalommal rendeztek Báthory Napokat Szilágysomlyón, a 11. orvostudományi konferenciával egyidőben, szept. 24–26. között. Nyitányként ifjúsági napot tartottak a kolozsvári diákszínjátszók, táncházzal. A rendező Báthory István Alapítvány (BIA) és a Magyar Egészségügyi Társaság (MET) időszerű témát tűzött napirendre: a magyar nemzet fogyásának kérdését. Ezúttal nem kimondottan orvostudományi előadások hangzottak el. Fekete Gyula író (Budapest) Sorskérdések címmel értekezett. Az utóbbi évtizedekben az értékrendet az egyénre szűkítik, szem elől tévesztik a nemzetet, társadalmat, közösséget, közösséget, fejtette ki. Prof. dr. Iván László (Budapest) A magyarság széthullásának és megmaradásának lelki tényezői címmel tartott előadást. Dr. Korzenszky Richárd, a tihanyi bencés apátság perjele a család, iskola, erkölcs összefüggéseit taglalta. Megnyílt Nagy Dániel grafikus és Kristófi János festő kiállítása, emellett könyv- és folyóirat-ismertetőkre is sor került. Egyéni előadóesten fellépett a budapesti énekes, Tolcsvay Béla. A Báthory Napok záró eseménye a helyi római katolikus templomban tartott ökumenikus istentisztelet volt, majd megkoszorúzták Báthory István mellszobrát. – Aláírták a Szilágysomlyó és Albertirsa közötti testvérvárosi kapcsolatot. /Fejér László: XII. Báthory Napok Szilágysomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

Karcfalva és Csíkjenőfalva kisújságja a Székaszó. /Székaszó – Csíkjenőfalvi kisújság. Megjelenik kéthavonta. Kiadja a Csorgó Fiatalok Szervezete/. Csodálatra méltó, hogy a kis lélekszámú közösség lapot tudott indítani. A Székaszó I. évfolyama 1. számában a legrégibb Mária-ünnep hagyományát járta körül Kelemen Zsóka. Antal Csaba tanulmányát közölték a karcfalvi és csíkjenőfalvi iskola történetéről. A művelődési ház tevékenységéről nyilatkozott Török Anna, a község kultúrigazgató-könyvtárosa. /Lőwy Dániel: Székaszó – a kis közösség életereje. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

A kormányfőjelöltek "összecsapásával" kezdődött okt. 21-én az a tévévita-sorozat, amelyet a Romániai Sajtóklub szervezett. A vitán Mircea Geoana az SZDP–RHP, Calin Popescu-Tariceanu az NLP–DP és Frunda György, az RMDSZ kormányfőjelöltje, illetve az NRP-t képviselő Daniel Ionescu vett részt. Frunda hangsúlyozta, 1996 óta az RMDSZ rendkívül fontos szerepet játszik Románia politikai életében, a szövetség tulajdonképpen a kormányzás kiegyensúlyozottságát biztosító tényező volt. Jelentős eredménynek nevezte, hogy 2000-től, a kormánypárttal együttműködve a szövetség hozzájárult az ország alkotmányának módosításához, sarkalatos törvények megalkotásához, sikerült számos jogot kivívni a magyar kisebbség számára, valamint a mentalitásváltás folyamata is elkezdődött. "Az RMDSZ volt Románia ütőkártyája a schengeni vízumok eltörlésekor, az országnak a NATO-ba történő belépésekor, a jövőben pedig az EU-csatlakozás ütőkártyája lehet" – fogalmazott. A vita végén Frunda György magyarul is szólt néhány szót, a műsort követő magyar nézőkre való tekintettel. /Langyos vita a kormányfőjelöltek között. Frunda magyarul is köszöntötte a nézőket. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Megdöbbenéssel fogadta a magyarországi Túrkeve vezetősége, hogy erdélyi testvérvárosukban, Nagyszalontán nem fogadták a település nagyszámú küldöttségét a kettős állampolgárságról szóló anyaországi népszavazás sikertelensége miatt. A túrkeveiek ötvenfős delegációja a hét végén érkezett volna a hajdúvárosba. Néhány nappal a szombati esemény előtt azonban arról tájékoztatták Szabó Zoltán túrkevei polgármestert, hogy nem fogadhatják a testvérvárosi vendégeket. A Túrkevéért Alapítvány elnöke – akinek jóvoltából évekkel ezelőtt Sinka Istvánnak is szobrot állítottak Szalontán – elmondta, ünnepi műsoruk mellett a magyarországiak két örömhírrel lepték volna meg a nagyszalontaiakat. Az anyaországi testvérváros javaslatára a budapesti Falvak Kultúrájáért Alapítvány Dánielisz Endre hajdúvárosi helytörténésznek adományozta a Magyar Kultúra Lovagja elismerést, emellett a január 22-i díjátadáson jelentik be azt is, hogy Nagyszalonta kapja az alapítvány 21. századi emlék békeoszlopát. /Rostás Szabolcs: Stop a túrkevei küldöttségnek), dec. 13./

Gereben Ferenc, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára tartott előadást január 7-én a Kárpát-medence magyarságának olvasási szokásairól Kolozsváron, az EME előadótermében. Először az olvasási szokásokat némiképp befolyásoló tényezőket: vallásosság, nemzeti öntudat mértéke stb. tárta fel az előadó. Az erősebb nemzeti öntudat egyben minőségibb olvasáskultúrával jár. Az anyanyelvhasználat mértékét tekintve Erdély vezető helyet foglal el a kisebbségi magyarság lakta területek között: családon belül mintegy 96, baráti társaságban 83 százalék a magyar nyelv használatának aránya. A magyarságot kultúrnemzeti identitástudat jellemzi (nem földrajzi vagy etnikai), derült ki. A felnőtt korú magyarságot arra kérték, jelöljön meg négy jelentős történelmi személyiséget: Széchenyi, Szent István, Mátyás király és Kossuth neve általában dominál. Elgondolkodtató, hogy Vajdaságban Titóé a pálma, őt követi Szent István és Mátyás király! A legtragikusabb történelmi eseménynek mindegyik említett térség Trianont jelölte meg, kivéve Magyarországot, ahol a II. világháborúba való belépést ítélték annak. 1964-ben Jókai, Gárdonyi és Móricz, 1985-ben Szilvási Lajos, Jókai és Dumas, 2000-ben Danielle Steel, Robin Cook és Lőrincz L. László a listavezetők Magyarországon. Erdélyben 1998-ban Jókai, Wass Albert és Mikszáth a legolvasottabb szerzők. A Kárpát-medencében keletről nyugatra haladva csökken az olvasás aránya. /F. I.: Devalválódott az olvasás? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

Három erdélyi magyar személyiséget tüntettek ki az idén a Magyar Kultúra Lovagja elismeréssel Budapesten, a Magyar Kultúra Napján: Kis Portik Irént, Dánielisz Endrét és Kusztos Tibort.A gyergyószentmiklósi Kis Portik Irén néprajzkutató mögött negyedszázados gyűjtőtevékenység áll, ő a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban működő alkotóközpont néprajzi referense. Kis Portik Irén oroszlánrészt vállalt az egyik legrégebbi gyergyószentmiklósi ház, a Benedek-kúria rekonstrukciójában. Több önálló kötete és több mint kétszáz néprajzi tárgyú tanulmánya látott napvilágot. A nagyszalontai 79 éves Dánielisz Endre nyugdíjas pedagógus, helytörténész, kitűnő Arany-kutató. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem teológia, valamint pedagógia-lélektan szakán végzett, majd a szalontai Arany János Emlékmúzeum igazgatója lett, tisztségből a kommunista hatalom mozdította el, 1985-ben a nagyszalontai Arany János Gimnázium tanáraként vonult nyugdíjba. Dánielisz Endrének 17 néprajzi, helytörténeti könyve, több mint kétezer cikke és tanulmánya jelent meg. A bánffyhunyadi református lelkész, Kusztos Tibor a magyar nyelv határon túli ápolásáért, társadalmi szervezetek létrehozásáért és működtetésért részesült az elismerésben. /Botházi Mária, Rostás Szabolcs: A magyar kultúra erdélyi lovagjai. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

Kolozsvár legkedveltebb gyermekorvosát, Löwy Károlyt ünnepelte január 26-án a közönség a Szentegyház utcai Phoenix könyvesboltban. Bemutatták Löwy Károly, írói nevén Dániel Károly Cukorral vagy anélkül? /Ábel Kiadó/ című legújabb kötetét, melyet Szilágyi Júlia esszéíró, irodalomkritikus méltatott. /Köllő Katalin: Gyermekorvos és szépíró. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

A köztiszteletnek örvendő 80 esztendős nagyszalontai magyartanárt, Arany János életútjának avatott ismerőjét, Dánileisz Endrét a budapesti Stefánia palotában ütötték a magyar kultúra lovagjává január 22-én. Dánielisz Endre írói, nyelvművelői munkája, helytörténeti cikkei, könyvei a közösségéért élő, dolgozó tudóst méltatják. A szalontai Arany János Múzeumért végzett munkája és Arany-kutatásai felbecsülhetetlen értékűek. /A magyar kultúra lovagja, Dánielisz Endre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

Budapestről küldte a Kárpát-medencei Kastélykrónika című folyóirat első évfolyamának első számát a főszerkesztő és művészettörténész, Várallyay Réka, a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal Kárpát-medencei referense, aki több alkalommal volt Háromszék vendége, Kézdivásárhelyen szakrális kiállítás szervezője. A rangos kivitelben, negyedévente megjelenő kiadványt az említett hivatal indította útjára, és benne húsz szerző tárgyi és szellemi örökségekkel foglalkozó írását közli nemcsak magyarországi, hanem a regionális szerkesztőségek (Felvidék, Kárpátalja, Erdély,Vajdaság, Délvidék, Burgenland) közreműködésével. A félszáz oldalas folyóirat kötődik Háromszékhez és Erdővidékhez. Fehér János baróti művészettörténész és Kisgyörgy Zoltán a vargyasi Daniel-kastélyt és annak hajdani életét mutatja be. A vizuális lapterv egyik készítője a Sepsiszentgyörgyön élő, tehetséges grafikus, Péter Alpár. /Kisgyörgy Zoltán: A régiók örökségei egy helyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./

1999-ben a Legfelső Bíróság elutasította a hírhedt Agache-perben elítélt kézdivásárhelyi polgárok fellebbezését. Frunda György, az ügyvédjük bejelentette, hogy a strasbourgi Emberjogi Bíróságnál megtámadja az ítéletet. Ennek alapján Filip Orbán Daniela Kamillát hét évre, Paizs Ottót és Héjja Dezsőt négy, Reiner Antalt és Kanabé Sándort három-három évre ítélték. Ketten börtönbe kerültek, mások elhagyták az országot. Február 8-ra tűzték ki a tárgyalást. Frunda kérte, hogy hosszabbítsák meg a dokumentáció beküldésének határidejét, ez megtörtént. Február 28-ában állapodtak meg, hogy minden bizonyító iratot beszerezhessenek. /Béres Katalin: Perújrafelvétel Strasbourgban. Az Agache-per elítéltjei reménykedhetnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

Április elején tartják az RMDSZ Kolozs megyei szervezetében a tisztújítást. A potenciális elnökjelöltek listáján Kónya-Hamar Sándor jelenlegi elnök, Vekov Károly volt parlamenti képviselő, Molnos Lajos és László Attila kolozsvári önkormányzati képviselő, valamint a tavaly először megyei tanácsossá választott Dániel Márton neve is megtalálható. /Borbély Tamás: Ki lesz a Kolozs megyei RMDSZ elnöke? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

Zilahon a főtéri Wesselényi szobornál kezdődtek az ünnepi megemlékezések március 15-én. Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke két nyelven is elmondta üdvözlő szavait, majd felolvasták Markó Béla üzenetét, Gémesi Ferenc külügyi államtitkár pedig tolmácsolta a magyar miniszterelnök üzenetét. A közönséget köszöntötte Andrei Todea prefektus, aki magyarul is szólt néhány szót. A magyar konzulátus képviselői és a megye vezetői ezután Szilágynagyfaluban ünnepeltek együtt a helyi közösséggel. Délután Zilahon a Szakszervezetek Művelődési Ház nagytermében ünnepi műsoron vettek részt a zilahiak. Szilágysomlyón fáklyás felvonulással indultak a református templomba, ahol az ünnepi istentisztelet után koszorúzás következett a templom udvarán. Szilágycsehben délután Fábián Dániel honvédtiszt – későbbi szilágycsehi lelkész és esperes – emléktáblájánál kezdődött a megemlékezés. /Józsa László: Forgalomelterelés a márciusi ünnepség miatt. Magyarul is beszélt Andrei Todea prefektus. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

A nézőhöz nem kerül el a szerzői üzenet, amiért a darab íródott. Nem a szöveg sikkad el. Egyszerűen nem tulajdonítanak annak elegendő hangsúlyt. A hangsúly a látványon van. „Nem tudtam volna elképzelni Somlay Artúrt bukfencet vetni a színpadon, de Darvas Ivánt sem, vagy Bajor Gizit fetrengeni a padlón” – írta Dániel Károly. /Dániel Károly: Látvány és hallvány. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

Máté András Levente RMDSZ-es képviselő egyike annak a tizenhét romániai képviselőnek, aki április 12-13-án tárgyal több EP-képviselővel, és részt vesz a plénum vitáján. A Daniela Popa humanista párti (PUR) helyettes képviselőházi elnök vezette lobbicsoportban az RMDSZ részéről Kelemen Atilla, a szövetség képviselőházi frakciójának vezetője is részt vesz. A szakbizottságban átment Gál Kinga (Fidesz) azon módosító indítványa is, amely a romániai magyar kisebbség jogainak fokozottabb tiszteletben tartására szólítja fel Romániát. Bár a benyújtott eredeti szövegből kikerült az autonómia szó, szerepel helyette az eredeti szakbizottsági anyagban a „self-governance” (önkormányzat, önigazgatás) kifejezés. /Bálint B. Eszter: Strasbourgba utazott a lobbicsapat. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./

Az Egyesült Magyar Ifjúság (EMI) testvérszervezetével, az Erdélyi Magyar Ifjakkal (EMI), valamint a többi elszakított terület tagszervezeteinek képviselőivel közösen tartotta április 9-én évi közgyűlését Debrecenben. Kidolgozták könyvgyűjtő akciójuk további lépéseit: a magyarországi EMI közel nyolcezer, zömmel új könyvet gyűjtött össze Délvidék és Erdély fiataljai számára, ezeknek egy része tankönyv. Iskolák és könyvtárak pályázhatnak majd rájuk az Erdélyi Magyar Ifjak szervezésében. A gyűlés döntött arról is, hogy a történelmi Magyarország valamennyi magyar iskolájába és könyvtárába eljuttatják Wass Albert könyveit, az ehhez szükséges anyagi fedezet előteremtése érdekében gyűjtést szerveznek. Tisztújítás volt, az elnökség: Maurer Oszkár (Délvidék) elnök, Ilenczfalvi-Szász Veronika (Magyarország), Strahl Zoltán (Magyarország), Teleki Csaba (Magyarország), Skrivanek Dániel (Felvidék), Soós Sándor (Erdély), Bagoly Zsolt (Erdély) elnökségi tagok. Az EMI nemzeti ifjúsági tábort szervez augusztus 11–15. között Gyergyószentmiklós közelében, a Négyes motelben. /Az Egyesült Magyar Ifjúság elnöksége: Az EMI közgyűlésének zárónyilatkozata. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 12./

A National TV Hargita megyei tudósítói, Daniela Mezey riporter és Ferencz Hunor operatőr Székelyudvarhelyen a központban, az autós tiltakozás idejére lezárt úttesten készített interjút Szász Jenő polgármesterrel, amikor Ferenczy Károly üzletember, a csíkszeredai és az udvarhelyi kábeltelevízió-hálózat egykori tulajdonosa beléjük tolatott. Az incidensben senki sem sérült meg, a sofőr megállás nélkül továbbhajtott. – A forgalom állt, a sofőrt az újságírókollégák kiáltásokkal figyelmeztették, de ő továbbhajtott hátramenetben addig, amíg belénk jött. Az, hogy sikeres üzletember és Verestóy szenátor rokona, még nem jogosítja fel, hogy megszegje a törvényt és veszélyeztesse három ember életét – nyilatkozta Daniela Mezey. Ferencz Hunor elmondta, az ütés hátulról érte, és elesett volna, ha Szász Jenő el nem kapja. Az újságírók a helyi rendőrségen tettek panaszt, amelyet a rendőrök csak hosszas telefonálgatások után voltak hajlandók iktatni. Ferencz Hunor azt is elmondta, hogy később Ferenczy Károly felhívta telefonon és elnézést kért tőle, mondván, hogy nem látta őket. Az operatőr elmondása szerint az üzletember burkoltan célzott arra, hogy remélhetőleg a dolog ennyiben marad és nem lesz folytatása. /Szüszer-Nagy Róbert: Incidens Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./

Pénzbírsággal sújtotta Ferenczy Károly székelyudvarhelyi vállalkozót a Hargita megyei rendőrség, miután a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) április 13-án megszervezett autós tüntetésekor a bukaresti National Tv Hargita megyei tudósítóinak tolatott gépkocsijával. A vállalkozó kis híján elütötte a tüntetőket filmező tévéseket – Daniela Mezey riportert és Ferencz Hunor operatőrt. Az incidenst követően Ferenczy azonnal továbbhajtott. „Három ember életét veszélyeztette, tettéért vállalnia kell a felelősséget” – fakadt ki a riporternő. A helyi rendőrök csak Ioan Craciunas helyi parancsnok jelenlétében voltak hajlandók beiktatni a panaszt. /D. Balázs Ildikó: Nekiktolatott, majd elhajtott. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./

Az Egyesült Magyar Ifjúság alapító okiratában is kárpát-medencei szervezetként jelölte meg önmagát. Felvidéket – sajátos helyzete miatt – nehezen tudták bekapcsolni az EMI munkájába. Ezen a területen – a többi elszakított területhez képest – viszonylagos nyugalom és jólét tapasztalható a magyarság köreiben. Április 5-én történelmi jelentőségű esemény történt: több magyar civil szervezet a Bugár Béla vezette Magyar Koalíció Pártjával /MKP-val/ az élen aláírt egy közös nyilatkozatot a Kassai Kormányprogram kihirdetésének 60. évfordulóján. (1945. április 5-én kelt Kassán az a koalíciós kormányprogram, amely később a „Benes-dekrétumok” néven vált hírhedtté, s a magyarok kollektív háborús bűnösségét és jogfosztását mondta ki.) Az aláíró felek április ötödikét nemzeti emléknappá nyilvánították, valamint kifejezték a felvidéki magyar nemzeti közösség igényét a nyilvános bocsánatkérésre és a kárpótlásra a szlovák fél részéről az elszenvedett üldöztetésekért és sérelmekért. Az Egyesült Magyar Ifjúság is megindította felvidéki munkáját, s hétvégés vetítőkörúton bemutatta Koltay Gábor Trianon c. filmjét a felvidéki közönségnek. A „turné” nyitánya április 22-én a kis Duna menti községben, Pathon tartott vetítés volt. Másnap, április 23-án Komáromban folytatódott a program. Itt megjelent Raffay Ernő történész is, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja, az Antall-kormány honvédelmi államtitkára. A vetítés harmadik állomása a komáromi járásbeli református nagyközség, a Bulcsú vezértől eredeztetett Búcs volt. Az EMI-nek tehát sikerült nyitnia Felvidéken is a fiatalság felé. /Skrivanek Dániel, Felvidék: Szárnyait bontogatja a felvidéki EMI. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 3./

Május 9-én Nagyszalontán is megemlékeztek a II. világháború befejezésének 60. évfordulójáról. Dánielisz Endre, Nagyszalonta helytörténésze elmondta, a bevonuló csapatok fosztogatták a házakat, a boltokat, felégettek mindent, a nőket is rejteni kellett előlük. Kifosztották az Arany János Emlékmúzeumot, és a felhalmozott Arany-ereklyék egynegyedét elvitték. Ledöntötték a Kossuth szobrot is, de a szovjet parancsnok visszaállíttatta a szobrot. Így maradt meg az utókor számára. Nagyszalontán a világháború magyar áldozatainak 2000-ben állított obeliszket a helyi RMDSZ. /(Lakatos Balla Tünde): A bevonuló csapatok kifosztották Arany emlékmúzeumát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök és Essig József, a Reményik Sándor Művész Stúdió Alapítvány elnöke kezdeményezésére május 28-án Kolozsváron, az evangélikus püspökségen megalakult az 1944 karácsonyán mártírhalált halt kolozsvári evangélikus lelkész nevét viselő Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely. A püspök bevezetőjében ismertette a kulturális műhely Dávid Gyula által összefoglalt célkitűzéseit. Járosi Andor az 1944-es zsidótörvények idején a keresztyén hit erejével szállt szembe a gyilkos erőkkel, próbálta menteni az üldözötteket. Antal Margit tanárnő Járosi Andor az igaz ember címmel tartott előadást nagyapjáról. A Járosi-kép elmélyítéséhez járult hozzá Gaal György és Fazakas Csilla, valamint dr. Lőwi Károly, aki részleteket olvasott fel Lőwy Dániel A téglagyártól a tehervonatig. A kolozsvári zsidóság története című könyvéből. Június 19-én Járosi Andor leszármazottai átvehetik az egykori evangélikus lelkészt megillető, a Yad Vashem által adományozott, igaz embereknek járó kitüntetést. /Németh Júlia: Megalakult a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

Az 1993-ban létrejött Gecse Dániel Alapítvány új nevelő-, oktató és fejlesztő központjának május 30-án volt a megnyitója Marosvásárhelyen. A különböző fogyatékosságokkal élő gyermekek és fiatalok oktatását felvállaló alapítvány 2003-ban kezdte el a többrendeltetésű tornatermet, relaxációs szobát, kisebb-nagyobb osztálytermeket összesítő központ építését. Jelenleg 18 halmozottan sérült gyerek és fiatal veszt részt a kisegítő oktatási tanterv alapján összeállított programban. Lőrincz János, a Gecse Dániel Alapítvány elnöke kiemelte: az alapítvány fő célja „a gyengéket hordozni”. Külföldi szervezetek gyűjtötték össze az anyagi alapot. /Simon Virág: Türelemmel és szeretettel gondozottak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 31./

Nagyszalontán sikeresek voltak a Szalontai Napok. Az ötnapos rendezvénysorozat a szórakozás és a kikapcsolódás mellett erősítette a lokálpatriotizmust, állapította meg Török László nagyszalontai polgármester a magyarországi testvérváros, Túrkeve műsorával június 5-én, vasárnap véget ért városnapokról. Jövőre ünnepli a hajdúváros a település alapításának 400. évfordulóját. A város alapításának 300. évfordulóján, 1906-ban országos ünnepséget tartottak Nagyszalontán. A mostani Szalontai Napokon bemutatták Dánielisz Endre helytörténész Galíciától a Garda-tóig című kötetét, az Arany János Emlékmúzeum galériájában pedig két japán művésznő alkotásaiból nyílt kiállítás. /R. Sz.: Szalontai Napok: gusztusban „magyarosan” folytatják. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

Roos Márton római katolikus megyés püspök június 25-én felszentelt három papot /a krassócsörgői Lucacela Davort, a kiskrassói Laus Nikolát, valamint a csanádi Dumitru Danielt és két diakónust /a berestyei születésű Mirciov Sebastiant és a temesvári Máthé Lórándot/. Az ünnepi szentmisén részt vettek a zágrábi érsekség és a fuldai Hittudományi Főiskola képviselői, jelen volt továbbá a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola rektora és számos tanára is. A püspök magyar, román, német, horvát és bolgár nyelven mondott szentbeszédet. /Sipos Enikő: Szeretetből teljesítsd Isten akaratát, és örömmel szolgáld embertársaidat”. Pap- és diakónusszentelés a Székesegyházban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./

Június 25-én a szatmári egyházmegyében Schönberger Jenő megyéspüspök négy diakónust /Buna János Lajos, Jakab Norbert, Román János, Szmutku Róbert/ és három papot /Récsei Norbert, Seffer Dániel és Simon Attila/ szentelt fel. /Pap- és diakónusszentelés a szatmári egyházmegyében. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 3./

Kettős ünnep helyszíne volt július 10-én Búzásbesenyő, a Kerelőszentpálhoz tartozó, életerős közösség. Az immár hatodik éve megszervezett falunap alkalmával a helyi általános iskola névadó ünnepségét is megtartották. A tanintézmény felvette a XIX. századi Dósa Dániel publicista, regényíró nevét, aki búzásbesenyői kúriáját a református egyháznak adományozta, hogy abban megfelelő körülmények között működhessen a felekezeti iskola. Jelenleg az épületben óvoda működik, félszáz kisgyerekkel. A rendezvény a helyi Rátoni János Művelődési Házban kezdődött, ahol a magyar és román tagozatos diákok, az ökumenikus vegyes kar műsort adott elő. Az iskola vezetője ismertette a névadó előd munkásságát. – Búzásbesenyő mind tanügyi szempontból, mind a magyarság, az RMDSZ szempontjából a régió lelke, fáklyája – mondta Simon János tanfelügyelő, megyei tanácsos. /Simon Virág: A régió fáklyája: Búzásbesenyő. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./

A Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet és a Rákóczi Szövetség kalotaszegi szervezete idén is megemlékezett Vasvári Pálról, aki négyszáz bajtársával együtt 1849. július 6-án Kalotaszeg határában esett áldozatul a lázadó román erőknek. Július 8-án a Kőrösfőn a művelődési házban Péntek Lászlónak a Rákóczi Kultúregylet elnökének köszöntőjével kezdődött az immár tizenegyedik alkalommal szervezett ünnepségsorozat. Ezt követően Okos Márton megnyitotta Pécsi L. Dániel jelképtervező „Kalotaszegi címerek, egyházi és világi jelképek a Kárpát-medencében” című címerkiállítását. Az esti órákban 1848–2005, Unió akkor és most címmel vitafórumot tartottak. A hozzászólásokat borúlátás jellemezte: a jelenlevők közül többen a tavalyi népszavazásról beszéltek. Hozzászólásában a jelenséget történelmi távlatban elemezte dr. Balogh Balázs, az Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, valamint kollégája dr. Fülemile Ágnes. Július 9-én diákvetélkedő zajlott Ki tud többet Vasvári Pál életéről és haláláról címmel, majd Magyarvalkón ünnepségre került sor. Július 10-én, vasárnap ünnepi istentisztelettel folytatódott az emlékezés. Idén Patrubány Miklósnak ítélték oda a Vasvári-díjat, amelyet Péntek László adott át. /P. L.: Tízéves a kőrösfői Vasvári Pál kopjafa. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

Dr. Szőts Dániel, a Sepsi Református Egyházmegye főgondnoka, a Kárpát-medencei Magyar Református Generális Konvent tagja hazaérkezett a konvent debreceni gyűléséről. A debreceni gyűlésen jóváhagyták, hogy a magyarországi református egyház az egyháztagság fogalmát kiterjeszti a határon túl élő magyar reformátusokra is. A döntést a határon túli egyháztestek is megvizsgálják, és törvényeikben hasonló módon végrehajtják a szükséges változtatásokat. Dr. Szőts Dániel kiemelte Bölcskei Gusztávnak, a magyarországi zsinat lelkészi elnökének személyes kezdeményezését. A református egyházat, akárcsak a többi történelmi magyar egyházat, a jelenleg kormányon lévő pártok szószólói és a magyar kormány részéről több durva támadás érte. Az ominózus 2004. december 5-i népszavazás nemzeti egységet romboló szégyenteljes akciói mellé felzárkóztak az ötszáz református lelkész magyarországi és erdélyi szereplését ,,elítélő”, az egyházi ügyekbe durván beavatkozó pártvezetői és kormányzati kísérletek is. /Sylvester Lajos: Egyik öröme mosolygóssá teszi a másik arcát (Magyar Református Generális Konvent Debrecenben). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 13./

Esztergom önkormányzata megvásárolta a vargyasi Daniel-kastélyt. Együtt sem tudták volna fenntartani a kastélyt és a visszakapott 30 hektárnyi földet – ezzel magyarázzák az ősi családi fészek eladását a vargyasi Daniel bárók örökösei. A patinás háromszéki kastélyt Esztergom üdülőtelep létesítése céljából vásárolta meg. A Münchenben élő báró Daniel Mihály elmondta, a műemléképület-együttes iránt több vásárló is érdeklődött, ráadásul az esztergomiaknál magasabb árat is ígértek, de mégis az utóbbiak mellett döntöttek, mert számukra „nem az adásvételi ár, hanem a vásárló volt a fontos”. Vargyas község polgármestere, Ilkei Ferenc szerint a Daniel-kastély jó kezekbe került. /Benkő Levente: Magyar kézben az örökség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 26./

Dániel Éva, a Sepsiszentgyörgyről elszármazott, ma Svédországban élő képzőművész kiállított szülővárosában. /Magyari Lajos: Dániel Éva varázslatos világa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./