A színház emeleti előcsarnokában szervezett kerekasztal-beszélgetéssel zárult március 27-ém a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak a színházi világnap alkalmából szervezett programja. A Média és politika című fórumon a délután folyamán előadott III. Richárd című drámát több nézőpontból értelmezhette a nagyközönség. Hatalmas taps követte William Shakespeare III. Richárdját, a Tompa Gábor által rendezett, a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Gyulai Várszínház művészei által előadott produkciót. Tompa Gábor, a színház igazgatója színpadra hívta a társulat legidősebb színészét, a 95 éves Senkálszky Endre érdemes művészt. Ezt követően nevezte meg az idei Bánffy Miklós Vándordíj díjazottját, Bíró Józsefet. A fórumon a BBTE oktatói közül Ungvári Zrínyi Imre etikatanár, Szabó Levente irodalomtörténész, Salat Levente politológus, Keszeg Anna szerkesztő volt jelen, a házigazda szerepét pedig Tompa Gábor és Visky András töltötte be. /Ferencz Zsolt: Színházról, a média és a politika tükrében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

Berde Máriára, a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom kimagasló alakjára emlékeztek március 28-án szülőfalujában, a Kolozs megyei Kackón, az írónő születésének 120., halálának 60. évfordulója alkalmából. A mindössze nyolc magyar lelket számláló településre többnyire a Berde család tagjai érkeztek, hogy méltó módon róják le tiszteletüket a jeles író, költő, publicista, szerkesztő, irodalomszervező, irodalomkritikus, esztéta és népmesegyűjtő Berde Mária előtt. A Kozárvári Missziós Egyházközség Lelkészi Hivatala által szervezett megemlékezés védnöke Dávid Gyula irodalomtörténész, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) tiszteletbeli elnöke és Dáné Tibor Kálmán, az EMKE elnöke volt. /Ferencz Zsolt: Megtartó erejű a szórványban föllelhető értékeink tisztelete. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

Az ötvenöt kiállító között egyetlen romániai magyar könyvkiadó sem képviselteti magát az április 1-jén kezdődő, tízedik alkalommal megrendezett kolozsvári Gaudeamus Könyvvásáron. Az eddigi évek során a kisebbségi – így a magyar – könyvkiadók helyett is a Nemzeti Kisebbségi Tanács fizette ki a standok bérleti díját, idén azonban, a költségvetés késése miatt erre nincs lehetőség. A magyar könyvkiadók vezetői úgy tartják, önerőből egyszerűen képtelenek részt venni a vásáron, Zsehránszky István, a kisebbségi hivatal főtanácsosa viszont a kiadók érdektelenségét tartja a legfontosabb akadálynak. Tavaly mindössze a kolozsvári székhelyű Koinónia és a Kriterion Könyvkiadó képviseltette magát a Gaudeamus Könyvvásáron. Ennek ellenére idén lesznek magyar könyvek, amelyeket a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a Kolozsvári Egyetemi Lapok szerkesztősége hoz el. A kisebbségi könyvkiadókat idén meg sem hívták, illetve nem is értesítették őket a részvételi feltételekről. Káli Király István, a Mentor igazgatója elmondta: a marosvásárhelyi kiadónak anyagi okok miatt nem éri meg, hogy részt vegyen a könyvvásáron. „A könyveink iránti érdeklődés a kolozsvári könyvesboltokban nagyon alacsony, a Gaudeamus Könyvvásárra pedig ez különösen igaz. Egyik évben a kötetek Kolozsvárra szállítása, a kiszolgáló személyzet étkeztetése, illetve a különböző költségek 500 lejre rúgtak, miközben csak 350 lejre árultunk” – fejtette ki. Káli Király. Kolozsváron nagyon nehéz megszólítani a célközönséget. /Ferencz Zsolt: Nem lesznek magyar kiadók a Gaudeamus könyvvásáron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

A csíkszeredai Open Stage formációt két színész és reklámgyártó, Lung László Zsolt és Kozma Attila alkotja. A stílusparódia műfajának hazai művelői fellépnek a hatodik Erdélyi Humorfesztiválon is. Az Open Stage több mint két éve alakult, közben dolgoznak a médiában is. Nagyon sok helyen felléptek, egészen Ausztriáig. Előadásaik zenei részében különböző stílusokat szólaltatnak meg, a prózai részben pedig mindenki számára ismert élethelyzeteket mutatnak be Magyarországi fellépéseik is sikeresek. Nemrég jelent meg az új CD-jük. /Ferencz Zsolt: Stílusparódia – székelyesen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

Kolozsváron, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszék költészet napi rendezvényén több, közelmúltban megjelent kötetet mutattak be. Szilveszter László Szilárd Festett az arcom nekem is. Irónia a modern és a posztmodern költészetben /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című első egyéni kötetét Vida Erika, a kiadó munkatársa ismertette. Szilveszter László tavalyi védte meg doktori disszertációját, annak könyvformában kiadott változata a kötet. Még 2008-ban jelent meg Cs. Szabó László A magyar költészet századai /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című, költészeti tanulmányokat tartalmazó könyve. A filológiai pontosság jellemzi Jánosházy Györgyöt, aki Michelangelo Buonarotti 77 szonettjét fordította le, kötetét a Mentor adta ki. Farmati Annának, a Vasárnap katolikus hetilap főszerkesztőjének néhány nappal ezelőtt jelent meg Más régi ének. A XVII. századi népénekköltészet szövegtípusai és motívumrendszere /Verbum Kiadó, Kolozsvár/ című kötete. Egyed Emese további két, idén megjelent kötetet mutatott be: Szárazajtai Nagy Csaba József Attila és az istenek /Argumentum Kiadó, Budapest/ című munkáját és Lövétei Lázár László Arany versek. Széljegyzetek Arany Jánoshoz /Hargita Kiadó, Csíkszereda/ című kötetét. /Ferencz Zsolt: Költészet napi könyvbemutatók a bölcsészkaron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Vida Gábor író mondta el véleményét a romániai felsőoktatási rendszerről Gyalázatos az a rendszer, ahol diplomát szerezni pénz kérdése /Szabadság, márc. 21./ címmel. Erre reagált Papp Z. Attila szociológus, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa. Sok mindenben egyetért Vida Gáborral egyetemi látlelet ügyben, de Papp Z. Attila szerint ez kihívás, amelyet kezelni kell. A mai felsőoktatás eltömegesedett, ez új kihívást jelent. Az oktatási rendszerek az egyik legnehezebben reformálható társadalmi entitások. Nagyon fontos, hogy minél több felsőoktatási intézménnyel kapcsolatos döntési kompetencia helyi szintre kerüljön. Papp Z. Attila nem értek egyet Vidával azzal, amit az interjú címében is szerepel, miszerint „gyalázatos az a rendszer, amelyben diplomát szerezni pénz kérdése”. Ugyanis soha nem létezett olyan rendszer, amelyben diplomát szerezni ingyen lehetett volna. Az oktatókat, a képzést az állam kifizette, a hallgatónak pedig saját egzisztenciájukat biztosítaniuk kellett. Nem biztos, hogy az ingyenes képzés növeli a minőséget. A jelenlegi román felsőoktatási rendszer nem sokban különbözik más közép-európai rendszerektől, 1989 óta a felsőoktatásban tanulók száma mintegy megötszöröződött. Nem megoldott az eltérő igényű hallgatók kezelésére. A hangsúlyt elsősorban olyan kompetenciákra, készségekre kell helyezni, amelyeket a későbbiekben minél hosszabb ideig gyümölcsöztetni lehet. Papp Z. Attila /sz. Gyergyószentmiklós, 1969/ 1996-ban végzett a Temesvári Nyugati Egyetem szociológia szakán, majd 2006-ban a budapesti ELTE-n védte meg doktori disszertációját. Budapesten él, az MTA Kisebbségkutató Intézet munkatársa, a Regio című folyóirat szerkesztője, több önálló kötet, és több mint 80 tanulmány szerzője magyar, angol és román nyelveken. /Ferencz Zsolt: A mai felsőoktatásnak az a célja, hogy mindenki találja meg benne a helyét” Beszélgetés Papp Z. Attila szociológussal, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársával. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

Tavaszi kézműves vásár kezdődött április 14-én Kolozsváron, a Mátyás király szülőháza előtti téren. Az Erdélyi Kézmíves Céh által szervezett rendezvényen az érdeklődők, többek között, húsvéthoz kapcsolódó termékeket vásárolhatnak meg. A 2005 szeptemberében alakult Erdélyi Kézmíves Céh célja egységes képviseletet és érdekvédelmet biztosítani mindazoknak, akik az olcsó és sokszor ízléstelen tömegáruval szemben inkább a kézi kivitelezésű, igényes alkotásokat részesítik előnyben. /Ferencz Zsolt: Tavaszi kézműves vásár Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

Egri András és Vdovkina Anastasia zománcművészeti kiállítását nyitották meg Kolozsváron a Művészeti Múzeumban (Bánffy-palota). A tűzzománc fiatal mesterei, Egri András felesége, a moszkvai születésű Vdovkina Anastasia nem okozott csalódást a művészet iránt érdeklődőknek. – Két kultúra sikeres egymásra találásának eredményeit csodálhatjuk meg jelenlegi kiállításunkon – mondta Németh Júlia műkritikus. Vdovkina Anastasia tolmácsolásában az orosz és a szibériai halász-vadász népek ikonográfiája találkozik az Egri András által alkotott, a magyar szecesszió és népi-mitologikus elemek lírai átlényegítésének motívumaival. /Ferencz Zsolt: Két kultúra egymásra találása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

Május 2-án kőrösfői RMDSZ és a bánffyhunyadi Kós Károly Kulturális Egyesület szervezte a XIX. Riszeg-tetői Ifjúsági Majálist. Az egész napos program lebonyolításába az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom bánffyhunyadi szervezete is bekapcsolódott. A népdalvetélkedő után a legfiatalabbak különféle sport- és gyermekjátékokban próbálhatták ki képességeiket, de nem hiányozhatott a kürtőskalács, a csapolt sör és a miccs sem. Péntek László, Körösfő alpolgármestere szerint az idei majálison a korábbi évekhez képest jóval többen vettek részt. Kőrösfő két testvértelepüléséről, a magyarországi Patkáról és Bugyiról érkezők is jól érezték magukat. /Ferencz Zsolt: Riszeg-tetői majális: játék, népdalvetélkedő, eszem-iszom. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

„Az erdélyi magyar kisebbségnek napjainkban az a küldetése, hogy megmaradjon, ezt azonban aligha tartom elképzelhetőnek, ha minden családban mindössze egy gyermek születik” – mondta Bíró Ernő hatgyermekes kolozsvári családapa, a csíkszeredai Jakab Antal Tanulmányi Házban tartott előadásában. Ha valaki tényleg „magyarkodni” akar, kezdje azt a családban. Legyen példaértékű családja. /Ferencz Zsolt: Nagycsaládok, többgyermekes apák. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

A Korunk Akadémia meghívására Kolozsvárra érkezett Magyarországról Oravecz Imre költő, műfordító, A hopik könyve, a Halászóember és az Ondrok gödre című, a Jelenkor Kiadónál megjelent kötetek szerzője. A Kolozsvár Társaság székházában tartott író-olvasó találkozón a meghívottal Balázs Imre József, a Korunk folyóirat főszerkesztője beszélgetett. /Ferencz Zsolt: Kolozsvári találkozás Oravecz Imrével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Az erdélyi barokk építészet emlékeinek kutatói nem nélkülözhetik azokat az alapkutatásokra épülő szakkönyveket, melyek Biró József tollából születtek – írta Sas Péter a Biró József nagyváradi születésű művészettörténész emlékének és életművének felidézésére kiadott, Erdély beszélő kövei /Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2008/ című könyv utószavában. A kötetet szerkesztője, Sas Péter magyarországi művelődéstörténész jelenlétében mutatták be Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székházában. Biró József erdélyi magyar festőművész, grafikus, műemlékvédő szakember, művészettörténész és építészettörténeti szakíró volt. Biró József Nagyváradon született 1907-ben, Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori címet szerzett. Tanulmányai befejezése után a Bihar megyei és Nagyváradi Régészeti és Történeti Egylet múzeumának könyvtárosa és levéltárosa volt, majd a bonchidai kastélyban elhelyezett 30 ezer kötetes családi könyvtárat rendezte. Erdély szinte minden barokk műkincse érdekelte, a terepkutatások mellett a levéltárakat is szívesen látogatta. Hidat képezett a magyarországi és a romániai művészettörténet között. 1945. január 6-án, 38 éves korában Budapesten vele és édesapjával is végeztek a nyilasok. /Ferencz Zsolt: A Bánffy-palotától a Szent Mihály-templomig. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

Május 7-én Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) székházában csíkszeredai estet tartottak. A rendezvényen láthatták Ádám Gyula Arcpoétika című fényképkiállítását. A HMKK-Könyvek sorozatban megjelent fotóalbumokat Péter Boglárka ismertette: Ádám Gyula egyéni albumai közül a Zsindelyország. Székelyvarság képekben, a Barangolás – Borszék és környéke, a Csíkszeredáról szóló Egy város lenyomata, az Arcpoétika, a Napom, napom fényes napom, a Képek a Gyimes völgyéből és a Száz év fényei című albumokat. /HMKK: Hargita Megyei Kulturális Központ/ Ádám Gyula és Bajna György Óda Gyergyóremetéhez című 2007-es albuma mellett szó esett Bálint Zsigmond Lélekőrző falvaim (2009) és Nagy P. Zoltán Címerem: fény és árnyék (2008) című albumairól is. /Ferencz Zsolt: Csíkszeredai est a Krizánál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

Kolozsváron a Bánffy-palota falai rég nem láttak a mostanihoz hasonló, nagyszabású kiállítást – mondta Németh Júlia műkritikus május 6-án, a 2004-ben megalakult F1 képzőművészeti csoport tárlatának megnyitóján. A csoport hat művésze közül hárman Erdélyből települtek át Magyarországra, az ő alkotásaikat is megtekintheti a kolozsvári közönség. Az F-csoport – figuratív művészek. A kolozsvári születésű Kádár Tibor festő, a marosvásárhelyi Dienes Attila szobrász és a Székelykeresztúrról szintén Magyarországra áttelepült Ughy István festő mellett a másik három művész: Horváth Lajos festő, Párkányi Raab Péter szobrász és a Filep Sándor grafikus. Minden egyes munka lélektől lélekig ható üzenet, hangsúlyozta Németh Júlia. A kolozsvári mellett a jövőben a csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi közönség is megtekintheti majd az F1 csoport alkotásait. /Ferencz Zsolt: Lélektől lélekig ható üzenetek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

Kampányindító sajtótájékoztatót tartott május 8-án Kolozsváron Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, a Magyar Összefogás Listájának második helyen álló jelöltje. Winkler Gyula 2007 decemberétől dolgozik európai parlamenti képviselőként. Winkler az elmúlt időszakban az európai pénzekből segített ágazatok közül Románia tekintetében az energetikai, a vidékfejlesztési szektort és a szélessávú internet bevezetését emelte ki. /Ferencz Zsolt: Kolozsváron indította kampányát Winkler Gyula. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

Tizennégy év után először fogadta vendégeit szabadtéren a Téka Művelődési Alapítvány által hétvégén szervezett Szamosújvári Néptáncfesztivál. A kétnapos rendezvény keretében 17 tánccsoport mutatkozott be, köztük magyarországi csoportok is. Az 1993-ban alakult Téka Művelődési Alapítvány a szamosújvári és az észak-mezőségi közművelődés és oktatás szolgálatát, közösségfejlesztést tűzte ki célul. Több intézményt foglal magába, így a Téka Művelődési Központot, a Mezőségi Téka Szórványkollégiumot, a Mezőségi Néprajzi Múzeumot, a feketelaki Mezőségi Táborközpontot, illetve a Feketelaki Tájházat is. Balázs Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke elmondta, a rendezvény lassan nőtt fesztivál jellegűvé. Nemzetközivé a 2000-es évek első felében vált, amikor többek között Litvániából, Szlovákiából és Horvátországból érkeztek tánccsoportok. Három évvel ezelőtt úgy döntöttek, a tavaszi fesztivált a néptáncnak, az őszit pedig a többi művészeti ágnak szentelik. A tavalyi fesztivállal egyidőben, a Romániai Magyar Néptáncszövetséggel közösen szervezték meg a II. Erdélyi Néptánc Antológiát. /Ferencz Zsolt: Utcai felvonulás keretében mutatkoztak be a táncosok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

A Bartókot és Kodályt követő nemzedék kétségkívül legjelentősebb zeneszerzőinek munkássága előtt kíván tisztelegni május 22–24. között a Kolozsvári Magyar Opera. A Farkas Ferenc, Lajtha László és Veress Sándor tiszteletére szervezett Hárman Erdélyben című zenei fesztivál programjában hangverseny, zenetudományi konferencia és balettest is szerepel. Az erdélyi kötődésű Lajtha László, Veress Sándor és Farkas Ferenc művészete is annak a folyamatnak esett áldozatul, amely során bizonyos dolgokat kiirtottak a köztudatból. /Ferencz Zsolt: Hárman Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

A Korunk Akadémia jóvoltából április 29-én első alkalommal találkozhatott a kolozsvári közönség Oravecz Imre költő, műfordítóval, a Jelenkor Kiadónál megjelent Halászóember, A hopik könyve és az Ondrok gödre című kötetek szerzőjével. Pályája során több verseskötete jelent meg, számos irodalmi díjat kapott és két alkalommal disszidált Amerikába. /Ferencz Zsolt: Hivatott voltam arra, hogy megírjam a történetet. Beszélgetés Oravecz Imre költő, műfordítóval. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Hajdúszoboszlói képzőművészek alkotásaiból nyílt kiállítás május 15-én a kolozsvári Reményik Sándor Galériában. A tárlat a galéria és a hajdúszoboszlói Kovács Máté Művelődési Központ közötti együttműködés második mozzanata, miután idén márciusban a szoboszlói közönség nyolc Kolozsváron élő művésszel és munkáikkal ismerkedhetett meg. – Kultúránk kis kincsesládáját hoztuk magunkkal – mondta a megnyitón Berényiné Szilaj Ilona, a Művelődési Központ igazgatója. Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök és Szilágyi Mátyás főkonzul egyaránt fontosnak nevezte a határon túli kapcsolatok ápolását, illetve egymás művészetének megismerését. /Ferencz Zsolt: Kultúrájuk kis kincsesládáját hozták magukkal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Május 20-án a Kolozsvár Társaság székházának vendége Závada Pál volt, a Magvető Kiadónál 1997-ben megjelent Jadviga párnája című regény szerzője. A Korunk Akadémia rendezvénysorozatának ez volt a harmadik estje, márciusban Szabó T. Anna költő és Dragomán György író, április végén pedig Oravecz Imre költő és műfordító jött el. /Ferencz Zsolt: Jadviga párnájától a Milotáig. Kolozsváron járt Závada Pál író. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

„Egy táj, egy országrész, egy régió »valósága« és a róla alkotott kép sokszor nem esik egybe. Maga a régió (és népe) rendszerint tehetetlen a készen kapott identitásokkal szemben, megpróbál jól-rosszul együtt élni vele” – írta egyik tanulmányában Bíró A. Zoltán társadalomkutató a „Har-Kov”-térségre vonatkozóan. Bíró A. Zoltán, a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának vezetője szerint a Székelyföldön élőkről lehet beszélni, ami elsősorban „vidékiséget” jelent, a szó nem negatív értelmében. A nagyvárosi gyerekek, fiatalok másként szocializálódnak, mint a székelyföldi térségben élők, ez többnyire így van ma is. Az úgynevezett székelyföldi identitás ma halvány vonalakban létezik, ennél erősebbek a lokális és a regionális identitások. Az udvarhelyiség, a sóvidékiség, a gyergyóiság, a felsőháromszékiség, egyszóval a táji identitás erősebb, mint a székelyföldiség. Az EU politikája is a térségi identitásokat támogatja. Ma a sztereotípiákat két nagy tényező termeli a Székelyföldre vonatkozóan: az egyik a turizmus, és ebben inkább a magyarországi turisztikai szereplők a meghatározók, a másik a közéleti-politikai szféra. – Székelyföldet alulról kell építeni, felülről való ráfigyeléssel, vallja Bíró A. Zoltán. Székelyföldön egyre több fórumon hangsúlyozzák a térségi identitás fontosságát, másrészt pedig olyan együttműködési formák alakultak ki, amelyek korábban nem voltak: székelyföldi városok, illetve Hargita és Kovászna megye vezetőinek a többé-kevésbé rendszeres találkozásai, megpróbálnak összehangolni bizonyos tevékenységeket és programokat. A térségi identitásépítés hosszú távú, komplex folyamat. A térségi identitást mindenki fentről lefelé próbálja kiépíteni, ez azonban nem fog működni. Az alapozó munkát nem lehet megkerülni. A sepsiszentgyörgyi kollégákkal elindították a Székelyföld Fejlesztési Intézetet. Ezáltal el lehet kezdeni a rendszeres térségi statisztikai munkákat, amelyeket a Székelyföldre nézve régóta nem végzett el senki. /Ferencz Zsolt: Székelyek, székelyföldiség, székely identitás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Tárlatmegnyitóval köszöntötték 86. születésnapján Lövith Egon képzőművészt május 21-én a kolozsvári Művészeti Múzeumban (Bánffy-palota). A résztvevők ezúttal a múzeum gyűjteményében őrzött, a nagyközönség számára azonban eddig be nem mutatott Lövith-szobrokat és -rajzokat is láthatták. Lövith Egon átvészelte a dachaui lágerek világát, életének minden percét az alkotásnak szentelte. Gyémánt László, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) keretén belül működő Judaisztikai Intézet vezetője a születésnapi jókívánságok tolmácsolása kapcsán az intézet névadójának, a jelenleg New Yorkban élő Moshe Carmilly-Weinberger egykori kolozsvári főrabbinak a példáját említette, aki 102 évesen is jó erőben van, és várja legújabb kötetének megjelenését. /Ferencz Zsolt: Lövith Egon születésnapjára. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium nyolcadik alkalommal szervezte meg iskolanapjait. A VIII. Bethlen-napokon a kísérletezni vágyókat bűvészsarok várta az udvaron, magyarázta Dvorácsek Ágoston fizikatanár A Bethlen-napok programjában emléktábla-avatás, író-olvasó találkozó, szavalóverseny, történelmi vetélkedő és kiállításmegnyitó is szerepelt. A Bethlen-napok Marosillyén, Bethlen Gábor szülőházánál zárultak. A Virágok vetélkedése című versenyben 22 benevezett csapat virágokkal díszítette a tágas iskolaudvart. A meghajlás művészete – A Korunk fiatal szerzőinek antológiája című kötetet Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője mutatta be. Kobzos Kiss Tamás énekmondó magával ragadta hallgatóságát, a Barcsay teremben megnyílt a Kossuth Lajos emigrációja témájában a budapesti székhelyű Magyar Emlékekért a Világban Egyesület kiállítása. Bemutatták a 2007–2008-as tanév kollégiumi értesítőjét. Az értesítő az elmúlt négy évben könyvformában jelent meg, idén azonban CD-formátumban bocsáthatják az érdeklődők rendelkezésére, de hamarosan lesz írott változata is. A Xantus Gábor által készített Magyar sír az őserdőben – Fenichel Sámuel nyomdokain Új-Guineában című filmből adtak részletet. A nagyenyedi születésű régész, néprajzi és természettudományi gyűjtő, világutazó halálának 115. évfordulóján Hangay György természetkutató vezetésével vágott neki Pápua Új-Guineának Xantus Gábor és kis csapata, hogy Fenichel Sámuel addig jeltelen sírját felkutassák. A filmrészlet után leleplezték az emléktáblát. Egyidőben három rendezvény is elkezdődött: diáktudományos konferenciát, szavalóversenyt, Bethlen Gábor alakja köré épülő történelmi vetélkedőt szerveztek. A Magyar Művészetért Alapítvány kuratóriuma a Kossuth Lajos-emlékszobrot az Erdélyi Magyar Ifjaknak (EMI) ítélte, melyet Gubcsi Lajos Soós Sándornak, az EMI elnökének adta át. Üdvözölték dr. Szőcs Gyula enyedi származású budapesti orvost, a kollégium diákjai által 2006 óta megpályázható Pápai Páriz Ferenc pályázat támogatóját. /Ferencz Zsolt: A Bethlen-kollégium a magyarság lelki-szellemi találkozószigete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

A Civil Kurázsi a Szociológia és Szociális Munkás Kar Szociológia Tanszéke magyar tagozatának immár hagyományos kutatássorozata. A vizsgálat első része 1999 decemberében–2000 januárjában zajlott, mesélte el Péter László szociológus, a Civil Kurázsi elnevezésű kutatás vezetője. A kutatások tárgyát a politikai kultúra, politikai viselkedés képezi. 2000 után minden évben megszervezték a Civil Kurázsit. Gyökeres változás állt be: a kolozsvári magyar egyetemi hallgatók magatartásában is megnyilvánul az a korszellem, amely az elmúlt három-négy évben Romániában is dominánssá vált. A ‘90-es években kritikusság jellemezte a diákokat: határozott véleményük volt bizonyos közéleti kérdésekben, a közéleti-politikai témákban, mozgósíthatóak voltak. Ez megváltozott, a közélettel szembeni kritikai attitűd megszűnt. A diákoknak továbbra is vannak információik arról, mi történik körülöttük, de a viszonyulásuk passzív. Az 1989 után született fiatalok (a jelenlegi első- és másodévesek) olyan korban születtek, amikor Romániát is elérte az anyagi jólétnek az a szintje, amelynek különböző gyümölcseit élvezni tudták. A másik lényeges különbség, hogy az előző rendszer életvilágából semmiféle tapasztalatuk nincs. Az elmúlt évekhez képest gyökeres változás: a diákok többsége borúlátó a jövőre nézve. A következő években Kolozsvárra kerülő diákoknak ismét megváltozik a társadalmi összetétele, a szerényebb helyzetben lévők nem fognak jönni, mert nem tudják kifizetni a szállást. /Ferencz Zsolt: Gyökeres változás állt be a diákságnak a közélethez való viszonyulását illetően. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) székházában Almási István kolozsvári születésű népzenekutató A népzene jegyében. Válogatott írások /Európai Tanulmányok Alapítvány, 2009/ című könyvét. A szerzője idén decemberben ünnepli 75. születésnapját. Almási Istvánnak, a romániai magyar népzenekutatás jelentős képviselőjének számos kötete jelent már meg, köztük a Jagamas Jánossal közösen írt Magyaró énekes népzenéje. Egy Felső-Marosmenti falu magyar néphagyományaiból, illetve a Faragó Józseffel együttdolgozva született Virágok vetélkedése. Régi magyar népballadák című kötet. A mostani kötet 25, 1974 és 2007 között született tanulmányt tartalmaz. A házigazda szerepét Pozsony Ferenc néprajzkutató, a KJNT elnöke töltötte be. /Ferencz Zsolt: A népzene jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Erdély multikulturális jellegére és az itt élő magyarság értékeire kívánta felhívni Európa figyelmét Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő a 2008 májusa és novembere között Brüsszelben tartott Erdélyi Napok című kulturális rendezvénysorozattal. A politikus által összeállított program egyik fontos mozzanata a június 10-én megrendezett Élő Erdély elnevezésű konferencia volt, amelyen Markó Béla, Tánczos Vilmos, Smaranda Enache, Tompa Gábor és Egyed Péter tartott előadást. A konferencián elhangzott szövegek könyvformában – angol és francia nyelven – való megjelentetését az Európai Néppárt (EPP) támogatta, a kötetet bemutatták a kolozsvári Tranzit Házban. Egyed Péter filozófus a kötetben szereplő írások szerzői közül elsőként Smaranda Enachét, a marosvásárhelyi Pro Europa Liga társelnökét kérte fel, hogy ismertesse a Brüsszelben elmondottakat. Enache szerint Erdély az európai sokszínűség azon gazdag régiója. – Nemzetállamok szövetsége vagy régiók Európája? – tette fel a kérdést Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Kifejtette: Erdély gazdagságát az is bizonyítja, hogy a román és német nyelvet, illetve kultúrát is ismerő magyar anyanyelvű brassóiak mellett a „jól működő, különlétben élő” székely és szász is megfér, ezeket a modelleket pedig nem szabad egymással szembeállítani. Tánczos Vilmos néprajzkutató szerint az EU arra kíváncsi, hogy hagyományainkhoz miként viszonyulunk, egyáltalán mit tudunk felmutatni a kultúránkból. – Fontos, hogy saját értékeinket előtérbe állítsuk – mondta. Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója a városban működő színjátszás 217 éves hagyományát ismertette. A magyar nyelvű filozófia teljesítményeinek bemutatása kapcsán Egyed Péter filozófus Böhm Károly és Bretter György munkásságát ismertette. /Ferencz Zsolt: Fontos, hogy értékeinket mások is megismerjék. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Lakatos Róbert Bahrtalo! (Jó szerencsét!) és Tompa Gábor Kínai védelem című filmje mellett több erdélyi magyar rendező kisjátékfilmjét tekinthette meg a közönség június 3-án Kolozsváron a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) keretében zajló magyar napon. Hajdu Szabolcs, a fesztivál versenyfilmjeit zsűriző filmrendező elmondta: a TIFF keretében levetített filmek többsége arra törekszik, hogy ajtót nyisson a világra, azok az alkotások pedig, amelyekben romániai színészek szerepelnek, ezen túl plusz élményt nyújtanak a nézőknek. Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, a Kínai védelem című film rendezője kifejtette: igazi kaland volt számára elkészíteni 1999-ben a filmet, azóta számtalan dolog megváltozott a romániai filmgyártásban. /Ferencz Zsolt: Magyar nap a TIFF-en. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

A napokban zajló dráma- és színháztörténeti tárgyú, nemzetközi konferenciának az Interkulturali-THÉ az ötletgazdája. Egyed Emese, a csoport vezetője, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának tanára elmondta, manapság egyáltalán nem könnyű felnőtt fejjel színházat játszani, Kolozsváron pedig, ahol ennek megszakadt a hagyománya, ez különösen igaz. Egyed Emese büszke arra, hogy nemrégiben bemutatták Csokonai fordításában a híres olasz, Torquato Tasso Amintáját, amit magyarul eddig nem adtak elő. Az Interkulturali-THÉ augusztusban lesz egy éves, de azok a tevékenységek, amelyekkel az egyesületen belül dolgozó tanárok és diákok foglalkoznak, körülbelül tíz évre tekintenek vissza. A drámai szövegekkel nem csak elméletben foglalkoznak, hanem azokhoz hozzáadják az ötleteiket, a mozgásukat. Színháztudományi, illetve a magyar–német kapcsolattörténetet feltáró vizsgálatokat végeznek, továbbá foglalkoztatja őket a 18. század kultúrája, irodalma is. Az Interkulturali-THÉ együttműködik az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel, a németországi Thalia Germanica kutatócsoporttal, támogatja munkájukat a Bolyai Társaság és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság. A színházkutatás terén évek óta együttműködnek a Magyar Tudományos Akadémia Régi Magyar Drámatörténeti Kutatócsoportjával. /Ferencz Zsolt: Nincs elég hitele Romániában a kísérleti színjátszásnak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

Dél-Erdély és a Bánság természeti, gazdasági és szociális környezetét mutatja be a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának A Kárpát-medence régiói monográfiasorozatában idén megjelent, kilencedik kötete. A kiadvány felvázolja az elmúlt másfél évszázad történelmi folyamatait, kitér többek között a térség népességére, településrendszerére, térszerkezeti egységeire, illetve az egészségügyi ellátási rendszerre. A 29 szerző tanulmányát tartalmazó Dél-Erdély és Bánság című kötetet június 11-én a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) székházában Horváth Gyula egyetemi tanár, a könyv szerkesztője és Péntek János akadémikus, a vaskos munka lektorálója mutatta be, a moderátor szerepét Benedek József professzor töltötte be. A Kárpát-medence régiói című sorozat célja, hogy bemutassa a magyarországi és határon túli régiók, így többek között a Vajdaság, Erdély és Kárpátalja gazdasági, társadalmi, települési és természeti állapotát, értékelve a különböző változásokat. Eddig nyolc kötet látott napvilágot, amelyek közül szintén Horváth Gyula szerkesztette a monográfiasorozat első, Székelyföldről, és negyedik, Északnyugat-Erdélyről szóló részét. A most bemutatott kötet szerzői között van Bakk Miklós, Vincze Mária, Nagy Egon, Veres Valér, Benedek József és Bodó Barna. A 29 szerző többnyire a Kolozsvári Egyetemi Intézet kutatója, egyetemi tanárok és doktoranduszok egyaránt vannak közöttük. A kötetet lektoráló Péntek János elmondta, egyfajta bizonytalanságot érzett a szaknyelvi terminológia tekintetében, ami annak tulajdonítható, hogy az idősebb kutatók eddig „legkevésbé” magyar nyelven publikálhattak, a fiatalok szövegein pedig a gyakorlat hiánya érződik. A Kárpát-medence régiói című sorozatot 14 kötetesre tervezték, már folyamatban van a Dél-Alföldről szóló, tizedik kötet szerkesztése, a további kiadványok Kárpátalját, a Közép-Dunántúlt, Észak-Magyarországot, Szlavóniát és a Muravidéket mutatják be. /Ferencz Zsolt: Dél-Erdély és Bánság: tudományos munkát segítő kiadvány. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

Napjainkban egyre több fiatal nyúl a drogokhoz, nem is tudva, milyen komoly következményekkel járhat ez. Kalóz János György azok közé tartozik, aki drogozott, majd változtatott életén, a csíkszeredai pszichológus elsősorban a drogprevenció témájával foglalkozik. Elmondta, hogy Romániában jelenleg egyetlen állami drogprevenciós szervezet, a 2003-ban alakult Nemzeti Drogellenes Ügynökség (Agentia Natioanala Antidrog – ANA) működik. 2005-ben született egy törvény, amelynek értelmében minden megyében létre kell hozni drogprevenciós központot. Kalóz János György többnyire Kolozsváron és Csíkszeredában dolgozik, Csíkszeredában van egy pszichológiai rendelője is, Kolozsvárra inkább meghívásra megy. /Ferencz Zsolt: „Kollégáim néha egyszemélyes szervezetnek neveznek” Beszélgetés a drogprevencióról Kalóz János pszichológussal. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./