Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2014. január 18.
Félezer gyermeknek fűtötték az otthonát
A dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthonaiban idén is a magyarországi Bethlen Gábor Alap és az Emberi Erőforrás Minisztériuma által sikerült biztosítani a fűtési időszakhoz szükséges anyagiakat.
A támogatások a dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium, a Petrozsényi Jézus Szíve Gyermekvédelmi központ, valamint a Szászvárosi Szent Erzsébet gyermekotthon felé irányultak. Ezekben az otthonokban félezer nehéz sorsú erdélyi magyar gyermek nevelkedik, s a támogatásoknak köszönhetően sikerült a 2013–2014-es tanévben fedezni ezen épületek fűtésszámláit.
Ehhez a Bethlen Gábor Alap egyedi támogatásaival 2 000 000, illetve 4 000 000 forinttal, az Emberi Erőforrás Minisztérium pedig 4 000 000 forint összeggel járult hozzá.
Ezúton a Szent Ferenc Alapítvány köszönetet mond ezen magyar állami intézményeknek, akiknek támogatása révén több száz nehéz sorsú erdélyi magyar gyermek számára nyújtottak segítséget.
Varga Csaba
Nyugati Jelen (Arad),
A dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthonaiban idén is a magyarországi Bethlen Gábor Alap és az Emberi Erőforrás Minisztériuma által sikerült biztosítani a fűtési időszakhoz szükséges anyagiakat.
A támogatások a dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium, a Petrozsényi Jézus Szíve Gyermekvédelmi központ, valamint a Szászvárosi Szent Erzsébet gyermekotthon felé irányultak. Ezekben az otthonokban félezer nehéz sorsú erdélyi magyar gyermek nevelkedik, s a támogatásoknak köszönhetően sikerült a 2013–2014-es tanévben fedezni ezen épületek fűtésszámláit.
Ehhez a Bethlen Gábor Alap egyedi támogatásaival 2 000 000, illetve 4 000 000 forinttal, az Emberi Erőforrás Minisztérium pedig 4 000 000 forint összeggel járult hozzá.
Ezúton a Szent Ferenc Alapítvány köszönetet mond ezen magyar állami intézményeknek, akiknek támogatása révén több száz nehéz sorsú erdélyi magyar gyermek számára nyújtottak segítséget.
Varga Csaba
Nyugati Jelen (Arad),
2014. január 25.
Kölcsey imádsága Makovecz fái alatt
A romániai magyar kulturális intézmények, szervezetek, egyesületek a legkülönfélébb módon emlékeznek Kölcsey Ferenc Himnuszának születése napjára, 1823. január 22-re. A Magyar Kultúra Napja kiváló alkalmat nyújt a romániai magyar kórusok seregszemléjére is.
A Romániai Magyar Dalosszövetség évről-évre méltó módon ünnepli a Magyar Kultúra Napját, önként vállalt feladatát – a magyar kultúra terjesztését a szórványban – idén is teljesítette: a 25 éve elhunyt Vermesy Péter zeneszerző és a fél évszázada halott Sík Sándor költő szellemében összeállított műsorukkal ezúttal Petrozsényben mutatkoztak be.
Az Erdély legdélibb részében, Hunyad megyében fekvő, a fekete gyémántok városának is nevezett Petrozsényben ma már csak elvétve hallani magyar beszédet, pedig a múlt század elején a magyarok még többségben voltak a bányavárosban. 2003-ban csak egy magyar nyelven oktató tanár maradt itt, aki mindössze hat gyereket tanított. Ma már a Zsil-völgyi bányavidék központjában a magyarul tanuló gyerekek száma meghaladja a kétszázat, a csoda pedig Böjte Csaba atyának, a dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetőjének köszönhető, aki Petrozsényben is létrehozott egy árvaházat és egy oktatási intézményt.
A Kolozsvárról érkezett vendégkórusok mellett a január 18-án a Petrozsényi Szent Borbála Római Katolikus Plébániatemplomban rendezett ünnepségen fel is lépett a Jézus Szíve Iskolaközpont énekegyüttese, Dénes Ernő karnagy vezetésével. Rekita Rozália színművésznő szerint „felemelő érzés volt a petrozsényi szórvány magyarok előtt fellépni”, míg Kostyák Alpár, a kolozsvári pedagóguskórus tagja meghatónak nevezte a kiszálláson tapasztaltakat.
Január 19-én Kolozsváron, a Makovecz Imre tervezte törökvágási református templomban folytatódott a Magyar Kultúra napja tiszteletére szervezett ünnepség. A csodálatos templomban a hangulat is megfelelően ünnepélyes volt: Bibza Gábor esperes áhítata után Jancsó Miklós színművész szavalta el Kölcsey Ferenc Himnuszát, azt a nemzeti imádságot, melyet – a kézirat tanúsága szerint – 1823. január 22-én tisztázott le a költő Csekén. A Kolozsvár-Törökvágás Református Egyházközség Énekkara Csengeri-Kostyák Zsuzsa vezényletével Vermesy Péterről is megemlékezett, a zeneszerző Arany kút című kórusművének előadásával.
A Székely Árpád által vezetett Kolozsvári Református Kollégium kórusának fellépését követően Angi István zeneesztéta Vermesy Péterről szóló emlékezését Jancsó Hajnal előadóművész olvasta fel a zsúfolásig megtelt templomban. Az ötven éves korában elhunyt zeneszerző zongoraműveiből Oláh Boglárka nyújtott át egy csokorra valót az ünneplő gyülekezetnek, majd Jakab Gábor plébános emlékezett Sík Sándor költőre. Jakab Gábor felolvasta Reményik Sándor válaszát Ilyés Gyula támadásaira, melyek Sík Sándort célozták meg. A költő Te Deum című versét Rekita Rozália szavalta el, majd újabb kórusművek hangzottak el Vermesi Péter alkotásaiból ezúttal a Tóth-Guttman Emese vezette Magyarfenesi Vegyeskar (képünkön) előadásában.
A Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett ünnepség különleges színfoltja volt a Szilágysomlyói Szederinda Citeraegyüttes, Gáspár Attila vezényletével. Műsorukon zsoltárok és Kodály-művek szerepeltek, fellépésük hatalmas sikert aratott a kiváló akusztikával rendelkező templom közönségének.
Először csatlakozott a dalosszövetség által szervezett rendezvény előadóihoz a kolozsvári Adventista Központi Gyülekezet Kórusa, amely Halmos Béla és Kováts Lajos kórusműveiből adott ízelítőt. A Makovecz-templom árkádjai alatt az ünnepi műsort a Guttman Mihály Magyar Pedagóguskórus tartalmas előadása zárta.
Nánó Csaba |
Erdélyi Napló (Kolozsvár),
A romániai magyar kulturális intézmények, szervezetek, egyesületek a legkülönfélébb módon emlékeznek Kölcsey Ferenc Himnuszának születése napjára, 1823. január 22-re. A Magyar Kultúra Napja kiváló alkalmat nyújt a romániai magyar kórusok seregszemléjére is.
A Romániai Magyar Dalosszövetség évről-évre méltó módon ünnepli a Magyar Kultúra Napját, önként vállalt feladatát – a magyar kultúra terjesztését a szórványban – idén is teljesítette: a 25 éve elhunyt Vermesy Péter zeneszerző és a fél évszázada halott Sík Sándor költő szellemében összeállított műsorukkal ezúttal Petrozsényben mutatkoztak be.
Az Erdély legdélibb részében, Hunyad megyében fekvő, a fekete gyémántok városának is nevezett Petrozsényben ma már csak elvétve hallani magyar beszédet, pedig a múlt század elején a magyarok még többségben voltak a bányavárosban. 2003-ban csak egy magyar nyelven oktató tanár maradt itt, aki mindössze hat gyereket tanított. Ma már a Zsil-völgyi bányavidék központjában a magyarul tanuló gyerekek száma meghaladja a kétszázat, a csoda pedig Böjte Csaba atyának, a dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetőjének köszönhető, aki Petrozsényben is létrehozott egy árvaházat és egy oktatási intézményt.
A Kolozsvárról érkezett vendégkórusok mellett a január 18-án a Petrozsényi Szent Borbála Római Katolikus Plébániatemplomban rendezett ünnepségen fel is lépett a Jézus Szíve Iskolaközpont énekegyüttese, Dénes Ernő karnagy vezetésével. Rekita Rozália színművésznő szerint „felemelő érzés volt a petrozsényi szórvány magyarok előtt fellépni”, míg Kostyák Alpár, a kolozsvári pedagóguskórus tagja meghatónak nevezte a kiszálláson tapasztaltakat.
Január 19-én Kolozsváron, a Makovecz Imre tervezte törökvágási református templomban folytatódott a Magyar Kultúra napja tiszteletére szervezett ünnepség. A csodálatos templomban a hangulat is megfelelően ünnepélyes volt: Bibza Gábor esperes áhítata után Jancsó Miklós színművész szavalta el Kölcsey Ferenc Himnuszát, azt a nemzeti imádságot, melyet – a kézirat tanúsága szerint – 1823. január 22-én tisztázott le a költő Csekén. A Kolozsvár-Törökvágás Református Egyházközség Énekkara Csengeri-Kostyák Zsuzsa vezényletével Vermesy Péterről is megemlékezett, a zeneszerző Arany kút című kórusművének előadásával.
A Székely Árpád által vezetett Kolozsvári Református Kollégium kórusának fellépését követően Angi István zeneesztéta Vermesy Péterről szóló emlékezését Jancsó Hajnal előadóművész olvasta fel a zsúfolásig megtelt templomban. Az ötven éves korában elhunyt zeneszerző zongoraműveiből Oláh Boglárka nyújtott át egy csokorra valót az ünneplő gyülekezetnek, majd Jakab Gábor plébános emlékezett Sík Sándor költőre. Jakab Gábor felolvasta Reményik Sándor válaszát Ilyés Gyula támadásaira, melyek Sík Sándort célozták meg. A költő Te Deum című versét Rekita Rozália szavalta el, majd újabb kórusművek hangzottak el Vermesi Péter alkotásaiból ezúttal a Tóth-Guttman Emese vezette Magyarfenesi Vegyeskar (képünkön) előadásában.
A Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett ünnepség különleges színfoltja volt a Szilágysomlyói Szederinda Citeraegyüttes, Gáspár Attila vezényletével. Műsorukon zsoltárok és Kodály-művek szerepeltek, fellépésük hatalmas sikert aratott a kiváló akusztikával rendelkező templom közönségének.
Először csatlakozott a dalosszövetség által szervezett rendezvény előadóihoz a kolozsvári Adventista Központi Gyülekezet Kórusa, amely Halmos Béla és Kováts Lajos kórusműveiből adott ízelítőt. A Makovecz-templom árkádjai alatt az ünnepi műsort a Guttman Mihály Magyar Pedagóguskórus tartalmas előadása zárta.
Nánó Csaba |
Erdélyi Napló (Kolozsvár),
2014. február 13.
Ösztöndíj-program Nagyszalontán
A hajdúvárosi RMDSZ létrehozta az Arany Tulipán-ösztöndíjat, amelyet minden magyar tagozatra iratkozó iskola- és óvodakezdő gyermek megkap.
Az RMDSZ nagyszalontai szervezete az elmúlt évek során számos családsegítő programot indított útjára. Ennek keretében alapította meg a tavaly a Szent Ferenc Alapítvány támogatásával az Arany Tulipán-ösztöndíjat is, azt az óvoda- és iskolakezdési megerősítést jelentő támogatást, amelyet minden olyan gyermek megkap, akit magyar óvodai csoportba, illetve a magyar iskola, az Arany János Elméleti Líceum előkészítő osztályába íratnak be.
Támogatás
A családok jobb boldogulása érdekében életre hívott kezdeményezés alapján tehát 200 lej értékű támogatásban részesülnek azoknak a családoknak a gyermekei, akik magyar óvodai csoportban vagy előkészítő osztályban kezdik ősszel a tanulmányaikat. Mindazok a szülők, akik igényelni szeretnék a támogatást, első lépésként kell kérjenek egy igazolást az óvódából, illetve az iskolából arról, hogy gyermeküket beíratták valamelyik magyar tannyelvű óvodai csoportba, vagy a magyar iskola előkészítő osztályába. Ezzel az igazolással kell második lépésben felkeresnie az RMDSZ székházát a szülőnek (Kossuth Lajos utca 16. szám), ahol az iroda munkatársai átadnak egy 200 lejről szóló értékjegyet, amit a programban részt vevő szalontai vállalkozások üzleteiben vásárolhatnak le. A hajdúvárosi szervezet az értékjegyek által duplán segít: egyrészt az óvoda- és iskolakezdő gyermekeknek, másrészt pedig a helyi vállalkozóknak is. Az értékjegyeket csak ruházati cikkekre vagy tanszervásárlásra fordíthatják a családok. A lehetőség közel 200 családot érint, mely a gyermekek és a szülők jobb boldogulását hivatott elősegíteni, hiszen a kezdeményezés nagyon jó segítség a háztartásoknak: a támogatás által több pénz maradhat a családi kasszában, s kevésbé lesz megterhelő anyagilag az óvoda- és az iskolakezdés. Az értékjegyeket tehát bátran igényeljék a jogosultak, kérjék ki az igazolást az illetékes intézményből, és jelentkezzenek vele április 30-ig az RMDSZ-székház titkárságán.
erdon.ro,
A hajdúvárosi RMDSZ létrehozta az Arany Tulipán-ösztöndíjat, amelyet minden magyar tagozatra iratkozó iskola- és óvodakezdő gyermek megkap.
Az RMDSZ nagyszalontai szervezete az elmúlt évek során számos családsegítő programot indított útjára. Ennek keretében alapította meg a tavaly a Szent Ferenc Alapítvány támogatásával az Arany Tulipán-ösztöndíjat is, azt az óvoda- és iskolakezdési megerősítést jelentő támogatást, amelyet minden olyan gyermek megkap, akit magyar óvodai csoportba, illetve a magyar iskola, az Arany János Elméleti Líceum előkészítő osztályába íratnak be.
Támogatás
A családok jobb boldogulása érdekében életre hívott kezdeményezés alapján tehát 200 lej értékű támogatásban részesülnek azoknak a családoknak a gyermekei, akik magyar óvodai csoportban vagy előkészítő osztályban kezdik ősszel a tanulmányaikat. Mindazok a szülők, akik igényelni szeretnék a támogatást, első lépésként kell kérjenek egy igazolást az óvódából, illetve az iskolából arról, hogy gyermeküket beíratták valamelyik magyar tannyelvű óvodai csoportba, vagy a magyar iskola előkészítő osztályába. Ezzel az igazolással kell második lépésben felkeresnie az RMDSZ székházát a szülőnek (Kossuth Lajos utca 16. szám), ahol az iroda munkatársai átadnak egy 200 lejről szóló értékjegyet, amit a programban részt vevő szalontai vállalkozások üzleteiben vásárolhatnak le. A hajdúvárosi szervezet az értékjegyek által duplán segít: egyrészt az óvoda- és iskolakezdő gyermekeknek, másrészt pedig a helyi vállalkozóknak is. Az értékjegyeket csak ruházati cikkekre vagy tanszervásárlásra fordíthatják a családok. A lehetőség közel 200 családot érint, mely a gyermekek és a szülők jobb boldogulását hivatott elősegíteni, hiszen a kezdeményezés nagyon jó segítség a háztartásoknak: a támogatás által több pénz maradhat a családi kasszában, s kevésbé lesz megterhelő anyagilag az óvoda- és az iskolakezdés. Az értékjegyeket tehát bátran igényeljék a jogosultak, kérjék ki az igazolást az illetékes intézményből, és jelentkezzenek vele április 30-ig az RMDSZ-székház titkárságán.
erdon.ro,
2014. február 17.
Szent Benedek Napközi Otthont avattak (Felsőlemhény)
Ünnepi szentmisén, Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke jelenlétében avatták fel és áldották meg Felsőlemhényben a Szent Benedek Napközi Otthont a régi óvoda épületében, amelyet az önkormányzat anyagi támogatásával újítottak fel. Kézdiszéken az esztelneki Szent Rita, a kézdiszentléleki Bartók Albert és a kézdialmási Kelemen Didák után a tegnap felavatott a negyedik napközi otthon, amelyet a Dévai Szent Ferenc Alapítvány működtet.
A zsúfolásig telt felsőlemhényi római katolikus templomban a szentmisét Csaba testvér tartotta Sántha Pál helybeli plébános koncelebrálásával. A plébános és Gergely Erika, az otthon nevelője köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy létrejöhessen a napközi otthon. Böjte Csaba a kovásznai Boldog Apor Vilmos Gyermekotthon gondozottjainak egy részét is meghívta a szentmisére, akik latin nyelvű énekeket adtak elő. A ferences szerzetes elmagyarázta: az általa vezetett alapítvány kétféle otthont működtet, a napközit átlagban 15–20 óvodás és kisiskolás látogatja a tanórák után, ahol megebédelnek és elkészítik a másnapi házi feladatokat, majd este hazamennek (ilyen a felsőlemhényi is), a másik a bentlakó otthon, ahonnan a gondozottak nem mennek naponta haza. Csaba testvér azt kívánta, alakuljon ki élő kapcsolat a faluközösség és a napközi otthon között. A szentmise végén a Szent Benedek Napközi Otthon lakói rövid műsort adtak elő, majd a helybeliek és a meghívottak a régi óvoda épületéhez vonultak, ahol Böjte Csaba megáldotta a napközi otthont (felvételünkön). Az avatóünnepség közös imával ért véget.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),
Ünnepi szentmisén, Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke jelenlétében avatták fel és áldották meg Felsőlemhényben a Szent Benedek Napközi Otthont a régi óvoda épületében, amelyet az önkormányzat anyagi támogatásával újítottak fel. Kézdiszéken az esztelneki Szent Rita, a kézdiszentléleki Bartók Albert és a kézdialmási Kelemen Didák után a tegnap felavatott a negyedik napközi otthon, amelyet a Dévai Szent Ferenc Alapítvány működtet.
A zsúfolásig telt felsőlemhényi római katolikus templomban a szentmisét Csaba testvér tartotta Sántha Pál helybeli plébános koncelebrálásával. A plébános és Gergely Erika, az otthon nevelője köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy létrejöhessen a napközi otthon. Böjte Csaba a kovásznai Boldog Apor Vilmos Gyermekotthon gondozottjainak egy részét is meghívta a szentmisére, akik latin nyelvű énekeket adtak elő. A ferences szerzetes elmagyarázta: az általa vezetett alapítvány kétféle otthont működtet, a napközit átlagban 15–20 óvodás és kisiskolás látogatja a tanórák után, ahol megebédelnek és elkészítik a másnapi házi feladatokat, majd este hazamennek (ilyen a felsőlemhényi is), a másik a bentlakó otthon, ahonnan a gondozottak nem mennek naponta haza. Csaba testvér azt kívánta, alakuljon ki élő kapcsolat a faluközösség és a napközi otthon között. A szentmise végén a Szent Benedek Napközi Otthon lakói rövid műsort adtak elő, majd a helybeliek és a meghívottak a régi óvoda épületéhez vonultak, ahol Böjte Csaba megáldotta a napközi otthont (felvételünkön). Az avatóünnepség közös imával ért véget.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),
2014. február 20.
Jót tenni jó – önkéntes programot indít a Sapientia
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karai önkéntes programot kezdeményeztek azzal a céllal, hogy segítsék a Böjte Csaba ferences szerzetes intézményrendszerében gondozott gyerekek továbbtanulását.
Eddig huszonöt hallgató jelentkezett az egyetemről, hogy szívesen vállalna önkéntes munkát a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által működtetett kollégiumokban: van aki matematikában, magyar nyelv és irodalomban, román vagy idegen nyelv gyakorlásában segítene Csaba testvér gyerekeinek, van aki különböző kreatív játékok szervezésére vállalkozik. Az együttműködés lehetőségeiről csütörtök délben az egyetem előterében egyeztetett Kósa István dékán és Tódor Erika Mária egyetemi docens Böjte Csaba atyával, a találkozón részt vettek a vállalkozó szellemű fiatalok is. Kósa István, a Műszaki és Társadalomtudományok Kar dékánja bízik a kezdeményezés sikerében, és reméli a hallgatók örömüket lelik benne, megtapasztalják, hogy jót tenni jó.
„Jó dolog jónak lenni és jót tenni. Látni a gyerekek tiszta örömét és jó kedvét” – erősítette meg Csaba testvér, aki bányászéveinek történetét elevenített fel, akkor tapasztalta meg, hogy a gyerekekben mennyi ragaszkodás és jóság van. „Az akkori élmények nélkül nem biztos, hogy elmentem volna teológiára, vagy most gyerekvédelemmel foglalkoznék” – hangsúlyozta Böjte Csaba, aki rendkívül pozitívan értékelte a Sapientia egyetem kezdeményezését.
„Bölcs dolognak tartom, hogy tudatosan megpróbáltok jót tenni. Nem azért, mert jó jegyet kaptok, nem azért mert megfizetik, hanem magáért a jó tettért. A jó cselekedetből fakadó örömből mindenkinek bőségesen jut” – vallja Csaba testvér. Megítélése szerint sem az egyház, sem az állam nem tudja megoldani a szociális dolgokat, de nem is kellene. „Az lenne a jó, ha mindenki ott ahol él, a falujában, a maga utcájában, tömbházában le tudna hajolni a bajban lévő embernek és segítene.
Tódor Erika Mária a hallgatók nevében felajánlotta, hogy szívesen segítenek az érettségi előtt álló tanulók felkészítésében is. Csaba testvér a találkozó végén meghívta az önkénteseket, hogy jövő héten látogassanak el a tusnádfürdői házba, ahol közel száz gyerek lakik.
Aki még szeretne jelentkezni, az megteheti az egyetemen Kósa István dékánnál vagy Tódor Erika Mária oktatónál.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro,
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karai önkéntes programot kezdeményeztek azzal a céllal, hogy segítsék a Böjte Csaba ferences szerzetes intézményrendszerében gondozott gyerekek továbbtanulását.
Eddig huszonöt hallgató jelentkezett az egyetemről, hogy szívesen vállalna önkéntes munkát a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által működtetett kollégiumokban: van aki matematikában, magyar nyelv és irodalomban, román vagy idegen nyelv gyakorlásában segítene Csaba testvér gyerekeinek, van aki különböző kreatív játékok szervezésére vállalkozik. Az együttműködés lehetőségeiről csütörtök délben az egyetem előterében egyeztetett Kósa István dékán és Tódor Erika Mária egyetemi docens Böjte Csaba atyával, a találkozón részt vettek a vállalkozó szellemű fiatalok is. Kósa István, a Műszaki és Társadalomtudományok Kar dékánja bízik a kezdeményezés sikerében, és reméli a hallgatók örömüket lelik benne, megtapasztalják, hogy jót tenni jó.
„Jó dolog jónak lenni és jót tenni. Látni a gyerekek tiszta örömét és jó kedvét” – erősítette meg Csaba testvér, aki bányászéveinek történetét elevenített fel, akkor tapasztalta meg, hogy a gyerekekben mennyi ragaszkodás és jóság van. „Az akkori élmények nélkül nem biztos, hogy elmentem volna teológiára, vagy most gyerekvédelemmel foglalkoznék” – hangsúlyozta Böjte Csaba, aki rendkívül pozitívan értékelte a Sapientia egyetem kezdeményezését.
„Bölcs dolognak tartom, hogy tudatosan megpróbáltok jót tenni. Nem azért, mert jó jegyet kaptok, nem azért mert megfizetik, hanem magáért a jó tettért. A jó cselekedetből fakadó örömből mindenkinek bőségesen jut” – vallja Csaba testvér. Megítélése szerint sem az egyház, sem az állam nem tudja megoldani a szociális dolgokat, de nem is kellene. „Az lenne a jó, ha mindenki ott ahol él, a falujában, a maga utcájában, tömbházában le tudna hajolni a bajban lévő embernek és segítene.
Tódor Erika Mária a hallgatók nevében felajánlotta, hogy szívesen segítenek az érettségi előtt álló tanulók felkészítésében is. Csaba testvér a találkozó végén meghívta az önkénteseket, hogy jövő héten látogassanak el a tusnádfürdői házba, ahol közel száz gyerek lakik.
Aki még szeretne jelentkezni, az megteheti az egyetemen Kósa István dékánnál vagy Tódor Erika Mária oktatónál.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro,
2014. február 26.
Böjte Csaba nem lesz az RMDSZ EP-jelöltje
A Krónika értesülései szerint többek között Böjte Csaba ferences szerzetest és Gergely István katolikus papot is felkérte a Magyar Polgári Párt (MPP), hogy induljon az európai parlamenti választáson az RMDSZ jelöltlistájának harmadik helyén. A római katolikus egyház mindkét képviselője megerősítette portálunknak a megkeresést, hozzátéve: nem fogadták el az ajánlatot.
A Krónika a napokban feltárta, a polgári alakulat az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájának harmadik helyére tart igényt a két alakulat között körvonalazódó megállapodás keretében. Az MPP és az RMDSZ várhatóan a napokban véglegesíti hetekkel ezelőtt megkezdett tárgyalásait.
Az RMDSZ-nek a múlt héten átnyújtott megállapodástervezetben Biró Zsolt MPP-elnök egy párton kívüli, erdélyi és székelyföldi közösségépítési tapasztalatokkal rendelkező, európai parlamenti jelöltségre alkalmas személyt javasolt az RMDSZ listájára.
Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT) az alakulat jelöltjeinek rangsorolásával egy időben a hétvégén felhatalmazta Kelemen Hunor elnököt, hogy – ha sikerül ilyen megállapodást kötniük – nyissa meg az RMDSZ listáját az MPP jelöltje számára. Kelemen akkor leszögezte, a polgári párt jelöltjének is RMDSZ-tagnak kell lennie ahhoz, hogy a listára kerüljön, majd hozzátette: ez öt évvel ezelőtt Tőkés László esetében sem jelentett gondot.
Az Erdélyben Tisztiként közismert, korábban Csíksomlyón és a Kolozs megyei Jegenyén szolgáló, 2011-ben betegállományba vonult Gergely István katolikus pap kedden portálunk érdeklődésére közölte: nem lesz harmadik jelölt az EP-listán. Az erről szóló felkérést firtató kérdésünkre a Csibész Alapítvány vezetője hozzátette, nem kíván bővebben nyilatkozni, mivel a témában „diszkrét beszélgetés” zajlott.
Eközben Böjte Csaba a Krónikának elmondta, nemcsak az MPP, hanem Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is felkérte, induljon a májusi európai megmérettetésen. „Én nagyra tartom a politikusok, a pártok tevékenységét, de számomra Isten más feladatot szabott. Szó sincs arról, hogy lenézném vagy leértékelném a politikusok munkáját, de mi, katolikus papok nem szoktunk politizálni” – nyilatkozta portálunknak a ferences szerzetes.
A Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője hozzátette, neki az árva gyerekek nevelésével kell foglalkoznia, továbbá munkával, imával kívánja szolgálni népét. „Sokszor azt tapasztalom, hogy a közéleti személyiségek túl sok lovat ülnek meg egyszerre. Tisztelem a politikusokat, fontosnak tartom az európai képviseletet is, de nagyon sok rátermett fiatalember van, aki el tudja látni ezt a feladatot” – jelentette ki a Krónikának Böjte Csaba.
Emlékezetes, az RMDSZ jelöltlistáját Winkler Gyula és Sógor Csaba jelenlegi képviselők vezetik. Miután a szövetség elutasította a hárompárti koalíció létrehozását, az EMNP úgy döntött, hogy nem kívánja kockáztatni az erdélyi magyarság brüsszeli képviseletét, így nem indul a választáson, Tőkés Lászlónak pedig azt ajánlotta: fogadja el a Fidesz felkérését, és induljon a magyar kormánypárt színeiben újabb mandátumért.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár),
A Krónika értesülései szerint többek között Böjte Csaba ferences szerzetest és Gergely István katolikus papot is felkérte a Magyar Polgári Párt (MPP), hogy induljon az európai parlamenti választáson az RMDSZ jelöltlistájának harmadik helyén. A római katolikus egyház mindkét képviselője megerősítette portálunknak a megkeresést, hozzátéve: nem fogadták el az ajánlatot.
A Krónika a napokban feltárta, a polgári alakulat az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájának harmadik helyére tart igényt a két alakulat között körvonalazódó megállapodás keretében. Az MPP és az RMDSZ várhatóan a napokban véglegesíti hetekkel ezelőtt megkezdett tárgyalásait.
Az RMDSZ-nek a múlt héten átnyújtott megállapodástervezetben Biró Zsolt MPP-elnök egy párton kívüli, erdélyi és székelyföldi közösségépítési tapasztalatokkal rendelkező, európai parlamenti jelöltségre alkalmas személyt javasolt az RMDSZ listájára.
Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT) az alakulat jelöltjeinek rangsorolásával egy időben a hétvégén felhatalmazta Kelemen Hunor elnököt, hogy – ha sikerül ilyen megállapodást kötniük – nyissa meg az RMDSZ listáját az MPP jelöltje számára. Kelemen akkor leszögezte, a polgári párt jelöltjének is RMDSZ-tagnak kell lennie ahhoz, hogy a listára kerüljön, majd hozzátette: ez öt évvel ezelőtt Tőkés László esetében sem jelentett gondot.
Az Erdélyben Tisztiként közismert, korábban Csíksomlyón és a Kolozs megyei Jegenyén szolgáló, 2011-ben betegállományba vonult Gergely István katolikus pap kedden portálunk érdeklődésére közölte: nem lesz harmadik jelölt az EP-listán. Az erről szóló felkérést firtató kérdésünkre a Csibész Alapítvány vezetője hozzátette, nem kíván bővebben nyilatkozni, mivel a témában „diszkrét beszélgetés” zajlott.
Eközben Böjte Csaba a Krónikának elmondta, nemcsak az MPP, hanem Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is felkérte, induljon a májusi európai megmérettetésen. „Én nagyra tartom a politikusok, a pártok tevékenységét, de számomra Isten más feladatot szabott. Szó sincs arról, hogy lenézném vagy leértékelném a politikusok munkáját, de mi, katolikus papok nem szoktunk politizálni” – nyilatkozta portálunknak a ferences szerzetes.
A Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője hozzátette, neki az árva gyerekek nevelésével kell foglalkoznia, továbbá munkával, imával kívánja szolgálni népét. „Sokszor azt tapasztalom, hogy a közéleti személyiségek túl sok lovat ülnek meg egyszerre. Tisztelem a politikusokat, fontosnak tartom az európai képviseletet is, de nagyon sok rátermett fiatalember van, aki el tudja látni ezt a feladatot” – jelentette ki a Krónikának Böjte Csaba.
Emlékezetes, az RMDSZ jelöltlistáját Winkler Gyula és Sógor Csaba jelenlegi képviselők vezetik. Miután a szövetség elutasította a hárompárti koalíció létrehozását, az EMNP úgy döntött, hogy nem kívánja kockáztatni az erdélyi magyarság brüsszeli képviseletét, így nem indul a választáson, Tőkés Lászlónak pedig azt ajánlotta: fogadja el a Fidesz felkérését, és induljon a magyar kormánypárt színeiben újabb mandátumért.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár),
2014. március 19.
Feladataink megtartó ereje (Böjte Csaba sepsiszentgyörgyön)
Merjük vállalni feladatainkat, mert azok fölnevelnek bennünket, gyarapodunk általuk, s higgyük, többre vagyunk képesek, mint amire önmagunkat tartjuk – buzdította hallgatóságát Böjte Csaba ferences szerzetes sepsiszentgyörgyi előadásán. A Parittya Egyesület rendezvényén zsúfolásig telt Gábor Áron Teremben hétfő este Jézus életútjának üzenetét egyaránt tolmácsolta: szeressük és merjük vállalni szülőföldünket, családunkat.
Mindannyiunk számára az a cél, hogy Isten társai legyünk a világ továbbteremtésében – fogalmazott Csaba testvér, miközben arra biztatott: ott, ahol és amit Isten tőlünk kér, bizalommal álljunk hozzá, alázattal, szeretettel vállaljuk és tegyük meg, hiszen képesek vagyunk rá. Munkája kapcsán elmondta, a dévai Szent Ferenc Alapítvány az elmúlt két évtized alatt ötezer rászoruló gyermekről gondoskodott, több mint felük mára kirepült. Hangsúlyozta: a nevelés lényege olyan feladat elé állítani a gyermeket, mely révén megtapasztalja korlátait, mégis tovább tud lépni, több lesz általuk. Ma otthont teremteni Erdélyben nem kis feladat – vélekedett Csaba testvér –, kérdés azonban: merjük-e vállalni a családalapítás, gyermekvállalás csodaszép feladatát? „Örömmel mondhatom, az elmúlt évben Csíkszeredában például többet kereszteltek, mint amennyit temettek – fejtette ki lapunknak. – Vannak pozitív jelek, eldugott falvakban, Egerszéken, Csinódon, ahol az elmúlt húsz évben szaporodott a lakosság. Ez azért érdekes, mert ezek a legnehezebben élhető, lakható földek, gazdag bánsági, mezőségi portákhoz viszonyítva itt nagy a szegénység, és mégis, a nehézség ellenére szaporodik a nép. Azt látom, hogy a nehézség nem szétcincálja népünket, ellenben sokszor éppen a munka, a feladat az, ami megtart bennünket. Ezt próbáltam ma üzenni a fiataloknak is: ne tartsanak a feladatoktól, ne féljenek tanulni, dolgozni, házat építeni, családot alapítani, mert mindezek visszahatnak ránk. Önmagamat tetteimmel építem, holnap azzá válok, amit ma teszek. Magamat gazdagítom saját munkámmal, és ez óriási igazság” – magyarázta Böjte atya. Gondozottjairól szólva elmondta, fel kellett vállalnia őket, hiszen bajban lévő gyermekek kértek segítséget tőle: „Sokszor úgy éreztem, egy-egy hatósági közeget meggyőzni, anyagiakat előteremteni, engedélyeket beszerezni meghaladja az erőmet. Ilyenkor, ha reggel szembemegyek a gyermekekkel, tekintetükben azt látom: a mi pap bácsink mindent meg tud oldani. Teremtő tekintetük van, erőt adnak nekem. Nagyon élvezem, amit végzek, közben persze elfáradok – de az erőfeszítés erősebbé tesz.” Kérdésünkre, miszerint másként döntene-e, mint évekkel korábban, ha még egyszer hivatást választhatna, Csaba testvér gondolkodás nélkül válaszolta: „biztosan nem, minden egyes gyerek egy nagy élmény, s olyan örömöket okoznak, amit én nem adnék semmiért”.
Demeter Virág Katalin
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),
Merjük vállalni feladatainkat, mert azok fölnevelnek bennünket, gyarapodunk általuk, s higgyük, többre vagyunk képesek, mint amire önmagunkat tartjuk – buzdította hallgatóságát Böjte Csaba ferences szerzetes sepsiszentgyörgyi előadásán. A Parittya Egyesület rendezvényén zsúfolásig telt Gábor Áron Teremben hétfő este Jézus életútjának üzenetét egyaránt tolmácsolta: szeressük és merjük vállalni szülőföldünket, családunkat.
Mindannyiunk számára az a cél, hogy Isten társai legyünk a világ továbbteremtésében – fogalmazott Csaba testvér, miközben arra biztatott: ott, ahol és amit Isten tőlünk kér, bizalommal álljunk hozzá, alázattal, szeretettel vállaljuk és tegyük meg, hiszen képesek vagyunk rá. Munkája kapcsán elmondta, a dévai Szent Ferenc Alapítvány az elmúlt két évtized alatt ötezer rászoruló gyermekről gondoskodott, több mint felük mára kirepült. Hangsúlyozta: a nevelés lényege olyan feladat elé állítani a gyermeket, mely révén megtapasztalja korlátait, mégis tovább tud lépni, több lesz általuk. Ma otthont teremteni Erdélyben nem kis feladat – vélekedett Csaba testvér –, kérdés azonban: merjük-e vállalni a családalapítás, gyermekvállalás csodaszép feladatát? „Örömmel mondhatom, az elmúlt évben Csíkszeredában például többet kereszteltek, mint amennyit temettek – fejtette ki lapunknak. – Vannak pozitív jelek, eldugott falvakban, Egerszéken, Csinódon, ahol az elmúlt húsz évben szaporodott a lakosság. Ez azért érdekes, mert ezek a legnehezebben élhető, lakható földek, gazdag bánsági, mezőségi portákhoz viszonyítva itt nagy a szegénység, és mégis, a nehézség ellenére szaporodik a nép. Azt látom, hogy a nehézség nem szétcincálja népünket, ellenben sokszor éppen a munka, a feladat az, ami megtart bennünket. Ezt próbáltam ma üzenni a fiataloknak is: ne tartsanak a feladatoktól, ne féljenek tanulni, dolgozni, házat építeni, családot alapítani, mert mindezek visszahatnak ránk. Önmagamat tetteimmel építem, holnap azzá válok, amit ma teszek. Magamat gazdagítom saját munkámmal, és ez óriási igazság” – magyarázta Böjte atya. Gondozottjairól szólva elmondta, fel kellett vállalnia őket, hiszen bajban lévő gyermekek kértek segítséget tőle: „Sokszor úgy éreztem, egy-egy hatósági közeget meggyőzni, anyagiakat előteremteni, engedélyeket beszerezni meghaladja az erőmet. Ilyenkor, ha reggel szembemegyek a gyermekekkel, tekintetükben azt látom: a mi pap bácsink mindent meg tud oldani. Teremtő tekintetük van, erőt adnak nekem. Nagyon élvezem, amit végzek, közben persze elfáradok – de az erőfeszítés erősebbé tesz.” Kérdésünkre, miszerint másként döntene-e, mint évekkel korábban, ha még egyszer hivatást választhatna, Csaba testvér gondolkodás nélkül válaszolta: „biztosan nem, minden egyes gyerek egy nagy élmény, s olyan örömöket okoznak, amit én nem adnék semmiért”.
Demeter Virág Katalin
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),
2014. március 21.
A vállalkozók lelkére beszélt Böjte Csaba
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság vállalkozókat hívott össze csütörtök este Székelyudvarhelyen arra a jótékonysági rendezvényre, ahol Böjte Csaba ferences szerzetes életbölcsességeit, tanulságos és megfontolandó gondolatait osztotta meg a jelenlévőkkel.
A csíkszeredai Role együttessel közösen sikerült kizökkenteniük egy kis időre a hallgatóságot a hétköznapokból, az adományokból közel háromezer lej gyűlt össze, amelyet az atya által vezetett Szent Ferenc Alapítványnak adtak át.
A rendezvényt Tankó László közgazdász nyitotta meg, kiemelve: a felgyorsult élet, az ellentmondások és az értékrend felborulása sokakat késztet arra az elmélkedésre, hogy vajon melyik a jó irány. „Csaba testvér olyan értéket teremtett, amelyből mindannyian merítkezhetünk, és arra kértük, azokra a kérdésekre próbáljon választ adni nekünk, amely mindannyiunkat foglalkoztat és mindannyian keressük rá a választ. Azt tapasztaljuk, hogy nagy a munkanélküliség, mégis nehezen találunk megfelelő munkaerőt, mindannyian ráfogjuk valamire kudarcainkat nap mint nap, szenvedünk a szegénységtől, a krízistől, a környezetünktől” – mondta el röviden a találkozó apropóját Tankó László.
Amint azt már a sajátos humoráról ismert Böjte Csaba atyától megszokhattuk, a legnagyobb természetességgel beszél olyan hétköznapi, ám igen fontos dolgokról, amely boldogabbá, kiegyensúlyozottabbá teheti életüket. Számos bibliai, és saját életében megtörtént esettel támasztotta alá: az utunkba gördülő akadályok, nehézségek nem minden esetben jelentenek rosszat. Sőt, szükségünk van a küzdelemre, a feladatokkal való megbirkózásra, hiszen ezáltal erősödünk meg. „A súlyemelő kezéből nem veszem ki a súlyt, mert akkor sosem lesz bajnok belőle. A kollégáinkat is meg tudnunk győzni arról, hogy nem mindig a pénz a legfontosabb, hanem a feladat, amit el kell végeznünk, amit jó elvégezni. Mária is panaszkodhatott volna, hogy nincs ahol megszülje a gyereket, nincs hideg víz, meleg víz, nem megy semerre. De akkor nem lenne ma a mennyek királynő asszonya” – fogalmazott a szerzetes.
A vállalkozók, munkaadók figyelmét arra hívta fel a ferences szerzetes, hogy minden ember értékes, Isten selejtet nem teremt. Tehát ahhoz, hogy az alkalmazott jól teljesítsen munkahelyén, fel kell szabadítani őket a szeretetre, a jóságra és az alkotómunkára. Minden helyzetben kerülni kell a hangoskodást, az erőszakot, a durvaságot, hiszen “még senkit sem szidtak jobbá”, s csakis a másikra való odafigyeléssel lehet kihozni a legjobbat az adott emberből. Azaz mindenkinek szüksége van sikerélményre, mondta Böjte Csaba.
A szórakoztató és tanulságos történeteket követően a közönség örömmel hallgatta a csíkszeredai Role együttes dalait, amelynek tagjai moldvai népdalfeldolgozásokat, illetve József Attila megzenésített verseit adtak elő.
Nagyálmos Ildikó
Székelyhon.ro,
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság vállalkozókat hívott össze csütörtök este Székelyudvarhelyen arra a jótékonysági rendezvényre, ahol Böjte Csaba ferences szerzetes életbölcsességeit, tanulságos és megfontolandó gondolatait osztotta meg a jelenlévőkkel.
A csíkszeredai Role együttessel közösen sikerült kizökkenteniük egy kis időre a hallgatóságot a hétköznapokból, az adományokból közel háromezer lej gyűlt össze, amelyet az atya által vezetett Szent Ferenc Alapítványnak adtak át.
A rendezvényt Tankó László közgazdász nyitotta meg, kiemelve: a felgyorsult élet, az ellentmondások és az értékrend felborulása sokakat késztet arra az elmélkedésre, hogy vajon melyik a jó irány. „Csaba testvér olyan értéket teremtett, amelyből mindannyian merítkezhetünk, és arra kértük, azokra a kérdésekre próbáljon választ adni nekünk, amely mindannyiunkat foglalkoztat és mindannyian keressük rá a választ. Azt tapasztaljuk, hogy nagy a munkanélküliség, mégis nehezen találunk megfelelő munkaerőt, mindannyian ráfogjuk valamire kudarcainkat nap mint nap, szenvedünk a szegénységtől, a krízistől, a környezetünktől” – mondta el röviden a találkozó apropóját Tankó László.
Amint azt már a sajátos humoráról ismert Böjte Csaba atyától megszokhattuk, a legnagyobb természetességgel beszél olyan hétköznapi, ám igen fontos dolgokról, amely boldogabbá, kiegyensúlyozottabbá teheti életüket. Számos bibliai, és saját életében megtörtént esettel támasztotta alá: az utunkba gördülő akadályok, nehézségek nem minden esetben jelentenek rosszat. Sőt, szükségünk van a küzdelemre, a feladatokkal való megbirkózásra, hiszen ezáltal erősödünk meg. „A súlyemelő kezéből nem veszem ki a súlyt, mert akkor sosem lesz bajnok belőle. A kollégáinkat is meg tudnunk győzni arról, hogy nem mindig a pénz a legfontosabb, hanem a feladat, amit el kell végeznünk, amit jó elvégezni. Mária is panaszkodhatott volna, hogy nincs ahol megszülje a gyereket, nincs hideg víz, meleg víz, nem megy semerre. De akkor nem lenne ma a mennyek királynő asszonya” – fogalmazott a szerzetes.
A vállalkozók, munkaadók figyelmét arra hívta fel a ferences szerzetes, hogy minden ember értékes, Isten selejtet nem teremt. Tehát ahhoz, hogy az alkalmazott jól teljesítsen munkahelyén, fel kell szabadítani őket a szeretetre, a jóságra és az alkotómunkára. Minden helyzetben kerülni kell a hangoskodást, az erőszakot, a durvaságot, hiszen “még senkit sem szidtak jobbá”, s csakis a másikra való odafigyeléssel lehet kihozni a legjobbat az adott emberből. Azaz mindenkinek szüksége van sikerélményre, mondta Böjte Csaba.
A szórakoztató és tanulságos történeteket követően a közönség örömmel hallgatta a csíkszeredai Role együttes dalait, amelynek tagjai moldvai népdalfeldolgozásokat, illetve József Attila megzenésített verseit adtak elő.
Nagyálmos Ildikó
Székelyhon.ro,
2014. március 25.
Háromszéken azonos a szülések és az abortuszok száma
Huszadszor ünnepelték a magzatok világnapját március 25-én. Az ünnep idei üzenete: az örökbefogadás örömet jelent – mondta el Kovács Zita egy háromszéki magzatvédő szervezet vezetője. Kovászna megyében egyébként a terhesség-megszakítás magasabb az országos átlagnál – állítják a szakemberek. Ennek egyik fő oka szerintük a tájékoztatás hiánya.
Kovászna megyében az évi mintegy 1200 szülésre 1200 művi vetélés jut. Ezek mintegy felét magánrendelőkben végzik – tájékoztatott András Pál, a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Kórház szülész-nőgyógyász főorvosa. A szakorvos úgy véli, hogy aggodalomra ad okot a tájékozatlanság és tanácsadással kapcsolatos szociális háló hiánya.
„Úgy gondolom tekintettel a natalitás csökkenésére, lényeges lenne egy széleskörű szexuális tanácsadási és tájékoztatási hálózat létrehozása: a szakemberek mozgósítása ebben a témában. Ha az egyház, a pszichológusok és szociológusok is besegítenének ennek létrehozásába, és működtetésébe, akkor hatékonyan közbeléphetnénk a megelőzés és tudatos családtervezés terén” – szögezte le a főorvos. Rámutatott: a hangsúly a terhesség megelőzésen, illetve a már megfogant magzat kihordásán van. A terhességmegszakítás egyébként nem szabadna egy hirtelen döntés eredménye legyen, hiszen ilyenkor életre szóló döntést hoznak az érintettek. A beavatkozás súlyos egészségügyi kockázatokat rejt, hiszen egy komoly sebészeti beavatkozásról van szó, amelynek olyan komplikációi, szövődményei is lehetnek, hogy az erről döntő nőnek esetleg soha nem lehet több gyereke.
A hátrányos szociális helyzetű nőkhöz nem ért még el a szexuális tájékoztatás, és a fogamzásgátlók híre, ezért választják sokan az abortuszt – vélik a szakemberek. Ugyanakkor a világon sok nép, kultúra és vallás az abortuszt gyermekgyilkosságnak tekinti.
A Kovászna megyében működő Pro Vita Homonis Társaság 24 éve áll a magzat védelmének szolgálatában. A társaság Sepsiszentgyörgyön alakult 1990-ben és székházuk mellett minden olyan helyen jelen fejtik ki tevékenységüket, ahol igénylik: kórházban, iskolákban, kisközösségekben. Feladatuknak tekintik védelmezni a meg nem születetteket, az áldott állapotban lévőket, előadások és felvilágosító munka révén. Külföldi segélyekből ők építették az árkosi Irgalmasság Anyja Kismamaotthont 2004-ben, melyet 2005- től a Dévai Szent Ferenc Alapítvány működtet négy nővér segítségével.
A társaság vezetője Kovács Zita elmondta, hogy időnként adományokat is továbbítanak a szükségben levőknek, de korábban ingyenes terhességi teszteket is végeztek, és tanácsadással is foglalkoztak. Beszámolója szerint olyan szép eseteik is vannak, mint egy leanyanyáé, akinek megmentett magzata már harmadéves egyetemista.
Az doktornő úgy véli, hogy mára már nincs igény az előadásaikra és felvilágosító munkájukra, miközben a helyzet tarthatatlan. Az abortusz utáni szindróma bűntudatot okoz és akár húsz évnek is el kell telnie, hogy szembesüljenek magukkal és tettükkel a páciensek. Abból a pillanatnyi helyzetből könnyűnek tűnhet a terhességmegszakítás, mint megoldás, de a következmények hosszútávúak – szögezte le Kovács Zita.
Szabó Enikő
Székelyhon.ro,
Huszadszor ünnepelték a magzatok világnapját március 25-én. Az ünnep idei üzenete: az örökbefogadás örömet jelent – mondta el Kovács Zita egy háromszéki magzatvédő szervezet vezetője. Kovászna megyében egyébként a terhesség-megszakítás magasabb az országos átlagnál – állítják a szakemberek. Ennek egyik fő oka szerintük a tájékoztatás hiánya.
Kovászna megyében az évi mintegy 1200 szülésre 1200 művi vetélés jut. Ezek mintegy felét magánrendelőkben végzik – tájékoztatott András Pál, a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Kórház szülész-nőgyógyász főorvosa. A szakorvos úgy véli, hogy aggodalomra ad okot a tájékozatlanság és tanácsadással kapcsolatos szociális háló hiánya.
„Úgy gondolom tekintettel a natalitás csökkenésére, lényeges lenne egy széleskörű szexuális tanácsadási és tájékoztatási hálózat létrehozása: a szakemberek mozgósítása ebben a témában. Ha az egyház, a pszichológusok és szociológusok is besegítenének ennek létrehozásába, és működtetésébe, akkor hatékonyan közbeléphetnénk a megelőzés és tudatos családtervezés terén” – szögezte le a főorvos. Rámutatott: a hangsúly a terhesség megelőzésen, illetve a már megfogant magzat kihordásán van. A terhességmegszakítás egyébként nem szabadna egy hirtelen döntés eredménye legyen, hiszen ilyenkor életre szóló döntést hoznak az érintettek. A beavatkozás súlyos egészségügyi kockázatokat rejt, hiszen egy komoly sebészeti beavatkozásról van szó, amelynek olyan komplikációi, szövődményei is lehetnek, hogy az erről döntő nőnek esetleg soha nem lehet több gyereke.
A hátrányos szociális helyzetű nőkhöz nem ért még el a szexuális tájékoztatás, és a fogamzásgátlók híre, ezért választják sokan az abortuszt – vélik a szakemberek. Ugyanakkor a világon sok nép, kultúra és vallás az abortuszt gyermekgyilkosságnak tekinti.
A Kovászna megyében működő Pro Vita Homonis Társaság 24 éve áll a magzat védelmének szolgálatában. A társaság Sepsiszentgyörgyön alakult 1990-ben és székházuk mellett minden olyan helyen jelen fejtik ki tevékenységüket, ahol igénylik: kórházban, iskolákban, kisközösségekben. Feladatuknak tekintik védelmezni a meg nem születetteket, az áldott állapotban lévőket, előadások és felvilágosító munka révén. Külföldi segélyekből ők építették az árkosi Irgalmasság Anyja Kismamaotthont 2004-ben, melyet 2005- től a Dévai Szent Ferenc Alapítvány működtet négy nővér segítségével.
A társaság vezetője Kovács Zita elmondta, hogy időnként adományokat is továbbítanak a szükségben levőknek, de korábban ingyenes terhességi teszteket is végeztek, és tanácsadással is foglalkoztak. Beszámolója szerint olyan szép eseteik is vannak, mint egy leanyanyáé, akinek megmentett magzata már harmadéves egyetemista.
Az doktornő úgy véli, hogy mára már nincs igény az előadásaikra és felvilágosító munkájukra, miközben a helyzet tarthatatlan. Az abortusz utáni szindróma bűntudatot okoz és akár húsz évnek is el kell telnie, hogy szembesüljenek magukkal és tettükkel a páciensek. Abból a pillanatnyi helyzetből könnyűnek tűnhet a terhességmegszakítás, mint megoldás, de a következmények hosszútávúak – szögezte le Kovács Zita.
Szabó Enikő
Székelyhon.ro,
2014. április 2.
Kisiratos 10 éve nyerte vissza községi rangját
Egy falu felvirágzásának évtizedes története
Kisiratos a XV. században már lakott terület volt, több háború, tűzvész pusztított rajta, újkori történelmének során az első hivatalos említése 1813-ban történt, míg 1818-ban dohánytermesztőket telepítettek ide, amikor az új település fejlődése komoly lendületet vett.
A nagyközségnek számított Kisiratos Arad, de Csanád vármegyéhez is tartozott. Az impériumváltás után nagy törést jelentett a község életében az 1968-as terület átszervezés, amikor is Kisiratos elveszítette községi rangját, Kürtöshöz csatolták, amelyiket várossá nyilvánítottak – kezdte szülőfalujának a bemutatását Almási Vince polgármester, akit 1996-ban a Kisiratost is magába foglaló Kürtös város alpolgármesterévé választottak.
Valóra vált önállósodási remények
Mivel a kisiratosiak soha nem mondtak le a községi státus visszaszerzésével járó önállósodásról, a rendszerváltás után e remények újraéledtek. Ehhez azonban Kürtös városban népszavazást kellett szervezni, ahol viszont nem volt könnyű a román többségű lakosságot rávenni Kisiratos függetlenségének az elfogadására. Ebben talán annak is nagy szerepe volt, hogy 8 évi alpolgármesteri munkájával, Almási Vincének sikerült megszereznie a többségi román lakosságnak a bizalmát, az elismerését. Ugyanakkor kikérték a kisiratosiak véleményét is azon a nagygyűlésen, amelyen mintegy 400-an vettek részt. Sokan attól tartottak, hogy a jó anyagi helyzetben lévő Kürtöstől valló elszakadással, elveszítik az anyagi biztonságot is.
2004. április 4-én megszületett a törvény, amelyik Kisiratost újra községgé nyilvánította. Ebben igen sokat segített a parlamentben, illetve kormányon volt RMDSZ. A benyújtott dokumentációban bizonyítani kellett, hogy egy életképes település igényli a községi státust, ezért bemutatták az iskolát, az orvosi rendelőt, a postaépületet, a rendőrőrs épületét, illetve bizonyítani kellett a megfelelő helyet is a leendő községi adminisztráció számára.
Az önállósodás úgy indult, hogy 2004. április 4-én Almási Vincét prefektúrai rendelettel, az év júniusában sorra kerülő helyhatósági választásokig kinevezték polgármesternek. Másnap átjött Kisiratosra, komolyan mérlegelni az itteni állapotokat. Mivel az egykori községházában működött a helybeli posta, a rendőrség, sőt kereskedelmi egységek is, lassan minden intézménynek helyet kerestek, miközben a községházát az alapoktól a tetőszerkezetig, teljesen felújították, korszerűsítették. Őszig megfelelő személyzetet is sikerült toborozni, tehát a községi adminisztráció a kezdeti nehézségek után beindult, zavartalanul működik, aminek a legnagyobb előnye, hogy a lakosság minden fajta ügyes-bajos dolgait, helyben, az anyanyelvén értekezve elintézik, nem kell többé Kürtösre utazni.
Almási Vince polgármester büszke arra, hogy kisiratosiakból sikerült olyan községi adminisztrációt összeállítani, aminek minden tagja szakember a tevékenységi területén. Tehát már kezdetkor bebizonyították, hogy Kisiratos Községet egy életképes közösség lakja. Éppen ezért, előbb a bekötőutak felújítására összpontosítottak, hogy a település elérhető legyen, kikerüljön a kommunizmus által, számára kiépített zsákutcából. Jelenleg Kürtös, de Nagyiratos felé is aszfaltos úton lehet közlekedni, a Mácsa felé vezető út is elő van készítve az aszfaltozásra. Ezzel párhuzamosan a belső utcák karbantartását, korszerűsítését is szorgalmazták. Manapság a település minden házát, bármilyen időjárás közepette, személyautóval is meg lehet közelíteni.
Az említettekkel párhuzamosan kiépítették a vezetékes ivóvíz hálózatot és fokozatosan felújították a középületeket is: a kormányprogram támogatásával felújított, korszerűsített iskola, illetve megyei tanácsi és helyi erőforrásokból hasonlóképpen megújult óvoda épületei a legjobb feltételeket biztosítják a tanulók, illetve a pedagógusok számára. A harmadik éve felújítás alatt álló nagy kultúrotthon épületén idén – igen jelentős beruházással – befejezik a munkálatokat. Önerőből újították fel a sportolók öltözőjének, fürdőjének az épületét, de az orvosi rendelőnek a külső és belső felújítása is elkészült, már csak a központi fűtésnek a beszerelése van hátra.
2008-ban fejezték be annak a kisméretű sportcsarnoknak az építését, amiről a helybeliek valamikor talán álmodni sem mertek. Manapság azonban itt rendszeres, komoly sporttevékenység zajlik. Ugyanabban az évben építették az egy hektáros játszóparkot is, sakkozó asztalokkal. Ide nagy szeretettel látogat a település apraja, nagyja. A felújított óvoda udvarán jelenleg játszótér kialakítása zajlik, de a fogorvosi rendelő, illetve az ott található bérlakások épülete is felújítás alatt áll. A diáklétszám megtartását segíti elő a dévai Szent Ferenc Alapítvány által Kisiratoson létrehozott gyermekotthon is.
Az sem elhanyagolandó, hogy Arad megyében Kisiratos az egyetlen község, ahol idén befejezik az összes külterület parcellázási tervét, ami azt jelenti, hogy a helybeli földtulajdonosoknak hektáronként 35 lejért, a birtokív alapján telekkönyvezik a termőföldjeiket. Mivel a parcellázási terv, pályázati támogatással készült, a telekkönyvezési költség az átlagosnak a töredéke.
Kisiratos központja nem véletlenül irigylésre méltó bármelyik Arad megyei község számára, hiszen ott szökőkúttal ékesített, járdákkal szegélyezett park épült. A tisztán tartásukat nagyban elősegíti a lakosság, amelyiknek tagjai szeretik a tisztaságot, a rendet és a szépet.
Az egész település rendezett, mindenki tisztán tartja a háza táját, a közterületet. A szemetelés felszámolását a helybeli iskolának is köszönhetik, ugyanis már az óvodától a tisztaság- és rendszeretetre nevelik a gyermekeket. Mindez nem csak a lakosság, hanem az ide látogatók számára is kellemes közérzetet kölcsönöz.
Folyamatos támogatás, lelkes munka
Az elmúlt 10 évben Kisiratos hozzávetőleg 6 millió lejt (60 milliárd régi) kapott infrastruktúrafejlesztésre. Jelenleg 173 ezer euró értékű projekt támogatásával turisztikai információs központ építése indul el. Emellett azonban nagyon sok, apróbb összeget kaptak pályázati úton, kulturális tevékenységek támogatására. Almási Vince szerint az infrastruktúrafejlesztéssel azonos értékű az emberkatedrálisról való gondoskodás is, vagyis a lakosság közművelődésének, szórakoztatásának az előmozdítása is, ezért a megye egyetlen településén sem szerveznek olyan sok, színes kulturális programot, mint Kisiratoson. Mindezzel párhuzamosan, a község vezetősége nagyon odafigyel a helybeli gazdálkodókat megillető területalapú támogatásoknak az igénylésére, a lehívására.
Arad megye legmagyarabb települése
Almási Vince szerint, Kisiratost úgy tartják számon, mint Arad megye legmagyarabb települését, ami egyben azt is jelenti, hogy a polgármester, az alpolgármester, illetve a 11 községi tanácsos közül is legkevesebb 10 RMDSZ-es, tehát az érdekvédelmi szövetség mindig a kisiratosiak mellett állt, mindenben támogatta a község törekvéseit, viszont a helybeli szavazók is minden alkalommal bizonyították a Szövetség iránti lojalitásukat. A kisiratosiak 2004 óta tudják, kihez tartoznak, kihez fordulhatnak támogatásért.
Az elmúlt évtizedben Kisiratos közössége többszörösen bizonyította életképességét, virágzó településsé épült, ahol jóleső érzés lakni, ezért az elvándorlás is alacsony, ugyanis az utóbbi 30 évben a település lakossága csupán 82 fővel apadt. A lakosság létszámának a megtartásához hozzájárul az új lakópark is, ahol 63 házhelyet mértek ki, közülük sok fiatal család akar itt házat építeni, itthon gyökeret ereszteni – mondta el érdeklődésünk nyomán Almási Vince polgármester, akinek elévülhetetlen érdemei vannak Kisiratos önállósodásában, egy faluvá degradált községnek a felvirágzásában. Maga azonban a munkáját szolgálatnak tekinti, büszke a rendszerető, fegyelmezett, élni akaró közösségre, amelyre mindig számítani lehet.
Balta János. Nyugati Jelen (Arad)
Egy falu felvirágzásának évtizedes története
Kisiratos a XV. században már lakott terület volt, több háború, tűzvész pusztított rajta, újkori történelmének során az első hivatalos említése 1813-ban történt, míg 1818-ban dohánytermesztőket telepítettek ide, amikor az új település fejlődése komoly lendületet vett.
A nagyközségnek számított Kisiratos Arad, de Csanád vármegyéhez is tartozott. Az impériumváltás után nagy törést jelentett a község életében az 1968-as terület átszervezés, amikor is Kisiratos elveszítette községi rangját, Kürtöshöz csatolták, amelyiket várossá nyilvánítottak – kezdte szülőfalujának a bemutatását Almási Vince polgármester, akit 1996-ban a Kisiratost is magába foglaló Kürtös város alpolgármesterévé választottak.
Valóra vált önállósodási remények
Mivel a kisiratosiak soha nem mondtak le a községi státus visszaszerzésével járó önállósodásról, a rendszerváltás után e remények újraéledtek. Ehhez azonban Kürtös városban népszavazást kellett szervezni, ahol viszont nem volt könnyű a román többségű lakosságot rávenni Kisiratos függetlenségének az elfogadására. Ebben talán annak is nagy szerepe volt, hogy 8 évi alpolgármesteri munkájával, Almási Vincének sikerült megszereznie a többségi román lakosságnak a bizalmát, az elismerését. Ugyanakkor kikérték a kisiratosiak véleményét is azon a nagygyűlésen, amelyen mintegy 400-an vettek részt. Sokan attól tartottak, hogy a jó anyagi helyzetben lévő Kürtöstől valló elszakadással, elveszítik az anyagi biztonságot is.
2004. április 4-én megszületett a törvény, amelyik Kisiratost újra községgé nyilvánította. Ebben igen sokat segített a parlamentben, illetve kormányon volt RMDSZ. A benyújtott dokumentációban bizonyítani kellett, hogy egy életképes település igényli a községi státust, ezért bemutatták az iskolát, az orvosi rendelőt, a postaépületet, a rendőrőrs épületét, illetve bizonyítani kellett a megfelelő helyet is a leendő községi adminisztráció számára.
Az önállósodás úgy indult, hogy 2004. április 4-én Almási Vincét prefektúrai rendelettel, az év júniusában sorra kerülő helyhatósági választásokig kinevezték polgármesternek. Másnap átjött Kisiratosra, komolyan mérlegelni az itteni állapotokat. Mivel az egykori községházában működött a helybeli posta, a rendőrség, sőt kereskedelmi egységek is, lassan minden intézménynek helyet kerestek, miközben a községházát az alapoktól a tetőszerkezetig, teljesen felújították, korszerűsítették. Őszig megfelelő személyzetet is sikerült toborozni, tehát a községi adminisztráció a kezdeti nehézségek után beindult, zavartalanul működik, aminek a legnagyobb előnye, hogy a lakosság minden fajta ügyes-bajos dolgait, helyben, az anyanyelvén értekezve elintézik, nem kell többé Kürtösre utazni.
Almási Vince polgármester büszke arra, hogy kisiratosiakból sikerült olyan községi adminisztrációt összeállítani, aminek minden tagja szakember a tevékenységi területén. Tehát már kezdetkor bebizonyították, hogy Kisiratos Községet egy életképes közösség lakja. Éppen ezért, előbb a bekötőutak felújítására összpontosítottak, hogy a település elérhető legyen, kikerüljön a kommunizmus által, számára kiépített zsákutcából. Jelenleg Kürtös, de Nagyiratos felé is aszfaltos úton lehet közlekedni, a Mácsa felé vezető út is elő van készítve az aszfaltozásra. Ezzel párhuzamosan a belső utcák karbantartását, korszerűsítését is szorgalmazták. Manapság a település minden házát, bármilyen időjárás közepette, személyautóval is meg lehet közelíteni.
Az említettekkel párhuzamosan kiépítették a vezetékes ivóvíz hálózatot és fokozatosan felújították a középületeket is: a kormányprogram támogatásával felújított, korszerűsített iskola, illetve megyei tanácsi és helyi erőforrásokból hasonlóképpen megújult óvoda épületei a legjobb feltételeket biztosítják a tanulók, illetve a pedagógusok számára. A harmadik éve felújítás alatt álló nagy kultúrotthon épületén idén – igen jelentős beruházással – befejezik a munkálatokat. Önerőből újították fel a sportolók öltözőjének, fürdőjének az épületét, de az orvosi rendelőnek a külső és belső felújítása is elkészült, már csak a központi fűtésnek a beszerelése van hátra.
2008-ban fejezték be annak a kisméretű sportcsarnoknak az építését, amiről a helybeliek valamikor talán álmodni sem mertek. Manapság azonban itt rendszeres, komoly sporttevékenység zajlik. Ugyanabban az évben építették az egy hektáros játszóparkot is, sakkozó asztalokkal. Ide nagy szeretettel látogat a település apraja, nagyja. A felújított óvoda udvarán jelenleg játszótér kialakítása zajlik, de a fogorvosi rendelő, illetve az ott található bérlakások épülete is felújítás alatt áll. A diáklétszám megtartását segíti elő a dévai Szent Ferenc Alapítvány által Kisiratoson létrehozott gyermekotthon is.
Az sem elhanyagolandó, hogy Arad megyében Kisiratos az egyetlen község, ahol idén befejezik az összes külterület parcellázási tervét, ami azt jelenti, hogy a helybeli földtulajdonosoknak hektáronként 35 lejért, a birtokív alapján telekkönyvezik a termőföldjeiket. Mivel a parcellázási terv, pályázati támogatással készült, a telekkönyvezési költség az átlagosnak a töredéke.
Kisiratos központja nem véletlenül irigylésre méltó bármelyik Arad megyei község számára, hiszen ott szökőkúttal ékesített, járdákkal szegélyezett park épült. A tisztán tartásukat nagyban elősegíti a lakosság, amelyiknek tagjai szeretik a tisztaságot, a rendet és a szépet.
Az egész település rendezett, mindenki tisztán tartja a háza táját, a közterületet. A szemetelés felszámolását a helybeli iskolának is köszönhetik, ugyanis már az óvodától a tisztaság- és rendszeretetre nevelik a gyermekeket. Mindez nem csak a lakosság, hanem az ide látogatók számára is kellemes közérzetet kölcsönöz.
Folyamatos támogatás, lelkes munka
Az elmúlt 10 évben Kisiratos hozzávetőleg 6 millió lejt (60 milliárd régi) kapott infrastruktúrafejlesztésre. Jelenleg 173 ezer euró értékű projekt támogatásával turisztikai információs központ építése indul el. Emellett azonban nagyon sok, apróbb összeget kaptak pályázati úton, kulturális tevékenységek támogatására. Almási Vince szerint az infrastruktúrafejlesztéssel azonos értékű az emberkatedrálisról való gondoskodás is, vagyis a lakosság közművelődésének, szórakoztatásának az előmozdítása is, ezért a megye egyetlen településén sem szerveznek olyan sok, színes kulturális programot, mint Kisiratoson. Mindezzel párhuzamosan, a község vezetősége nagyon odafigyel a helybeli gazdálkodókat megillető területalapú támogatásoknak az igénylésére, a lehívására.
Arad megye legmagyarabb települése
Almási Vince szerint, Kisiratost úgy tartják számon, mint Arad megye legmagyarabb települését, ami egyben azt is jelenti, hogy a polgármester, az alpolgármester, illetve a 11 községi tanácsos közül is legkevesebb 10 RMDSZ-es, tehát az érdekvédelmi szövetség mindig a kisiratosiak mellett állt, mindenben támogatta a község törekvéseit, viszont a helybeli szavazók is minden alkalommal bizonyították a Szövetség iránti lojalitásukat. A kisiratosiak 2004 óta tudják, kihez tartoznak, kihez fordulhatnak támogatásért.
Az elmúlt évtizedben Kisiratos közössége többszörösen bizonyította életképességét, virágzó településsé épült, ahol jóleső érzés lakni, ezért az elvándorlás is alacsony, ugyanis az utóbbi 30 évben a település lakossága csupán 82 fővel apadt. A lakosság létszámának a megtartásához hozzájárul az új lakópark is, ahol 63 házhelyet mértek ki, közülük sok fiatal család akar itt házat építeni, itthon gyökeret ereszteni – mondta el érdeklődésünk nyomán Almási Vince polgármester, akinek elévülhetetlen érdemei vannak Kisiratos önállósodásában, egy faluvá degradált községnek a felvirágzásában. Maga azonban a munkáját szolgálatnak tekinti, büszke a rendszerető, fegyelmezett, élni akaró közösségre, amelyre mindig számítani lehet.
Balta János. Nyugati Jelen (Arad)
2014. június 12.
Pünkösd magyarságban és hitben
Idén is több százezer hívő zarándokolt el a Kis- és Nagysomlyó hegy közötti nyeregbe, ahol öntudatra ébredésre és a közösség szolgálatára buzdította a híveket a pünkösdszombati szentmisén Oláh Dénes marosvásárhelyi főesperes.
Többnyire gyalogosan érkeztek a keresztalják a környező székelyföldi falvakból a legnagyobb magyar zarándoklatra, de a Kárpát-medence és a nagyvilág számos más pontjáról is. Idén három különvonat szállította Magyarországról a zarándokokat, tiszteletükre az erdélyi vasútállomások többségén ünnepi fogadtatásban részesültek. A zarándokvonatok utasai az ezeréves határhoz is ellátogattak, és a gyimesbükki kontumáci kápolnánál hallgatták meg a pünkösdvasárnapi szentmisét. Az utolsó zarándokvonat hétfőn hagyta el az országot, utasait Sepsiszentgyörgyön több százan búcsúztatták.
Mi-tudat és tündérkert
Jakubinyi György gyulafehérvári érsek vezette a Nyeregben megtartott szentmisét, aki a szentmise kezdete előtt kijelentette: annak a nemzetnek van jövője, amelynek gyermekei vannak. „A boldog élet titka az ige figyelmes hallgatásában, majd az életben történő aprópénzre váltásában ölt testet” – hívta fel a figyelmet a Hármasoltárnál mondott szentbeszédében Oláh Dénes. Mint fogalmazott, e tekintetben valóban „nagy volt” Szűz Mária, Jézus anyja, akiről a szentírás is megjegyezte, hogy a szavakat szívébe véste, és elgondolkodott rajtuk. A pünkösdkor megalakult jeruzsálemi ősegyházközséggel kapcsolatban kijelentette: meg kell próbálni a mai plébániai közösségeket és a magyar civil szervezeteket is olyan közösségekké formálni, mint az ősegyház, amely megélte Isten szavát, és ez boldoggá, vidámmá, egymásra figyelő és egymást szerető közösségé alakította. „Akkor lennénk mi az Ige igazi hallgatói, ha a Somlyó hegyén mindenki szembesülne a képességeivel, és a Szűzanyára tekintve eldöntené, hogy ha valamit birtokol, ettől kezdve a közösbe teszi, hogy közösségeink sorsa jó irányba mozduljon el” – mondta Oláh Dénes. A magyar népet, a székely közösségeket is megcélozták azok az arctalan démoni erők, amelyek szét akarják verni (…), és ki akarják szolgáltatni a multik kénye-kedvének – fogalmazott a főesperes. Arra buzdította a híveket, hogy magyarságukat és római katolikus hitüket ne válasszák szét. „Ha becsületes emberként, elkötelezett emberként akarunk élni, a kettőt szorosan össze kell kapcsolni, és meg kell élni” – hangoztatta, és fontosnak nevezte, hogy a nemzeti és egyházi közösségek öntudatra, vagyis „mi-tudatra” ébredjenek.
Oláh Dénes szerint elég volt az értelmetlen zászlólengetésből, az egyházi és a nemzeti romantikából, rá kell ébredni, hogy eljött a munka ideje, amikor mindenki ott teszi a kötelességét becsülettel és számolatlanul, ahová Isten állította. „Ha öntudatra ébredtünk, ha megszólalt bennünk a lelkiismeret, ha elindultunk a megtérés útján, akkor minden amit tehetünk, hogy felkínáljuk az életünket, mindenestül” – mondta a főesperes. A csodák ideje nem járt le, de olyan tanárokra, lelkipásztorokra és szülőkre van szükség, akik meg tudják győzni a gyermekeket és a fiatalokat, hogy adottságaikat tegyék be a közösbe, és ne tartsák meg maguknak. „Ha képességeinket mind közreadnánk, akkor lehetne még egyszer Erdély földje tündérkert”.
Gyimesbükki emlékezés
A történelmi Magyarország legkeletibb településén, Gyimesbükkön tartott ünnepségek középpontjában idén a 250 évvel ezelőtt történt madéfalvi veszedelem és az azt követően bujdosásra kényszerülő székelyek kálváriája állt. Az 1764-ben történt madéfalvi székelymészárlást követően Moldvába menekült székelyek 1777 és 1786 között öt magyar falut alapítottak Bukovinában, kettőt erős vallásosságukról (Istensegíts, Fogadjisten), kettőt a számukra kegyelmet kieszközölő gróf Hadik András erdélyi királybiztosról (Hadikfalva, Andrásfalva), egyet pedig II. József császárról (Józseffalva) neveztek el. A nehéz körülmények között élő bukovinai székelyek sorsának rendezése többször került a Magyar kormány terítékére, több hullámban vándoroltak el onnan a világ minden tájára.
Balla Imre gyimesi lelkész Xántus Géza képzőművész erre az alkalomra festett Gyimesi Boldogasszony oltárképének üzenetét osztotta meg a több ezer összegyűlt zarándoknak. Az ünnepi szentmisét Salamon József gyimesbükki plébános mutatta be, aki prédikációjában a Szentlélek ünnepéről, annak fontosságáról beszélt, majd három híres egyházi személyiség életpéldáját vázolta fel röviden: a Moldvába menekülő székelyek lelki gondozását vállaló Zöld Péter páterét, a 65 évvel ezelőtt a Gyimesekben bérmakörúton lévő Márton Áron püspökét, illetve a negyven éve a kommunizmus sötét éveiben Gyimesbükkön templomépítésbe kezdő Dani Gergely plébánosét.
Békeima: soha többé háborút!
A katolikus egyházfő, az izraeli és a palesztin elnök békére való felhívásával zárult a Ferenc pápa által kezdeményezett békeima a vatikáni kertekben, ahol zsidók, keresztények és muzulmánok imádkoztak a békéért. A békeima első felében héber, angol és arab nyelvű imádságok követték egymást, amelyeket Ferenc pápa, Simon Peresz és Mahmúd Abbász a vatikáni kertekben egymás mellett ülve hallgatta. Az imákat a zsidó-keresztény-muzulmán delegációk tagjai mondták el. A héber imádságot David Rosen rabbi, a Vallásközi Konzultáció Nemzetközi Zsidó Bizottságának elnöke zárta le. Az angolul szóló keresztény imádságot I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka kezdte el mondani. Az arab ima elején Szent Ferenc egyik békehimnuszát idézték.
A közel-keleti békeima végén a katolikus egyházfő, majd az izraeli és a palesztin elnök is beszédet mondott. Az elsőként és olaszul beszélő Ferenc pápa úgy fogalmazott, „a békéhez nagyobb bátorság kell, mint a háborúhoz.” Az egyházfő kijelentette, a Szentföldért mondott imádság előrelépés azon az úton, amely az egységet a megosztottság elé helyezi. „A világot elődeinktől örökségbe, gyermekeinktől pedig kölcsön kaptuk. Fiaink belefáradtak a háborúkba, és arra vágynak, hogy megpillantsák a béke hajnalát. A békével azoknak a fiataljainknak is tartozunk, akik éppen a békéért haltak meg” – fogalmazott Ferenc pápa. Hangsúlyozta, a béke már többször közelinek tűnt, mégsem valósult meg. Ezért van szükség az imára, hogy a „félelem bizalommá, a feszültség megbocsátássá, a fegyverek a béke eszközeivé változzanak. Csakis Isten tudja lefegyverezni a nyelveket és kezeket, hogy soha többé ne legyen háború, megosztottság és gyűlölet!” – hangsúlyozta Ferenc pápa. Simon Peresz izraeli államfő héber és angol nyelvű beszédében kijelentette: a békét nem könnyű elérni, de az izraeli és a palesztin szülőknek is kötelessége, hogy békét teremtsenek gyermekeiknek, még ha ez áldozatokat és kompromisszumokat is követel. Az izraeli elnök hangsúlyozta, hogy Ferenc pápának a békeimára való felszólítása ösztönző erőként hatott és „megérintette a szíveket”. „Soha többé háborút!” – mondta Peresz emlékezve, hogy kilenc éves kora óta tudja, mi az a háború. Mahmúd Abbász palesztin elnök olyan békét kért, amely igazságot, méltó életkörülményeket, szabadságot és független palesztin államot biztosít. Hangoztatta: legyen vége a palesztin nép szenvedéseinek és a Szentföld legyen biztonságos föld mindenki számára. Mindhárman a béke szóval zárták beszédüket, amelyet olaszul, héberül és arabul is elismételtek. A beszédeket követő kézfogás helyett Ferenc pápa, Simon Peresz és Mahmúd Abbász arcon csókolta egymást. A vatikáni kertekben elültettek egy olajfát, majd a békeima helyszínével szomszédos épületbe, a IV. Pius-házba mentek, ahol zárt ajtók mögött tanácskoztak. Erdélyi Napló (Kolozsvár)
Idén is több százezer hívő zarándokolt el a Kis- és Nagysomlyó hegy közötti nyeregbe, ahol öntudatra ébredésre és a közösség szolgálatára buzdította a híveket a pünkösdszombati szentmisén Oláh Dénes marosvásárhelyi főesperes.
Többnyire gyalogosan érkeztek a keresztalják a környező székelyföldi falvakból a legnagyobb magyar zarándoklatra, de a Kárpát-medence és a nagyvilág számos más pontjáról is. Idén három különvonat szállította Magyarországról a zarándokokat, tiszteletükre az erdélyi vasútállomások többségén ünnepi fogadtatásban részesültek. A zarándokvonatok utasai az ezeréves határhoz is ellátogattak, és a gyimesbükki kontumáci kápolnánál hallgatták meg a pünkösdvasárnapi szentmisét. Az utolsó zarándokvonat hétfőn hagyta el az országot, utasait Sepsiszentgyörgyön több százan búcsúztatták.
Mi-tudat és tündérkert
Jakubinyi György gyulafehérvári érsek vezette a Nyeregben megtartott szentmisét, aki a szentmise kezdete előtt kijelentette: annak a nemzetnek van jövője, amelynek gyermekei vannak. „A boldog élet titka az ige figyelmes hallgatásában, majd az életben történő aprópénzre váltásában ölt testet” – hívta fel a figyelmet a Hármasoltárnál mondott szentbeszédében Oláh Dénes. Mint fogalmazott, e tekintetben valóban „nagy volt” Szűz Mária, Jézus anyja, akiről a szentírás is megjegyezte, hogy a szavakat szívébe véste, és elgondolkodott rajtuk. A pünkösdkor megalakult jeruzsálemi ősegyházközséggel kapcsolatban kijelentette: meg kell próbálni a mai plébániai közösségeket és a magyar civil szervezeteket is olyan közösségekké formálni, mint az ősegyház, amely megélte Isten szavát, és ez boldoggá, vidámmá, egymásra figyelő és egymást szerető közösségé alakította. „Akkor lennénk mi az Ige igazi hallgatói, ha a Somlyó hegyén mindenki szembesülne a képességeivel, és a Szűzanyára tekintve eldöntené, hogy ha valamit birtokol, ettől kezdve a közösbe teszi, hogy közösségeink sorsa jó irányba mozduljon el” – mondta Oláh Dénes. A magyar népet, a székely közösségeket is megcélozták azok az arctalan démoni erők, amelyek szét akarják verni (…), és ki akarják szolgáltatni a multik kénye-kedvének – fogalmazott a főesperes. Arra buzdította a híveket, hogy magyarságukat és római katolikus hitüket ne válasszák szét. „Ha becsületes emberként, elkötelezett emberként akarunk élni, a kettőt szorosan össze kell kapcsolni, és meg kell élni” – hangoztatta, és fontosnak nevezte, hogy a nemzeti és egyházi közösségek öntudatra, vagyis „mi-tudatra” ébredjenek.
Oláh Dénes szerint elég volt az értelmetlen zászlólengetésből, az egyházi és a nemzeti romantikából, rá kell ébredni, hogy eljött a munka ideje, amikor mindenki ott teszi a kötelességét becsülettel és számolatlanul, ahová Isten állította. „Ha öntudatra ébredtünk, ha megszólalt bennünk a lelkiismeret, ha elindultunk a megtérés útján, akkor minden amit tehetünk, hogy felkínáljuk az életünket, mindenestül” – mondta a főesperes. A csodák ideje nem járt le, de olyan tanárokra, lelkipásztorokra és szülőkre van szükség, akik meg tudják győzni a gyermekeket és a fiatalokat, hogy adottságaikat tegyék be a közösbe, és ne tartsák meg maguknak. „Ha képességeinket mind közreadnánk, akkor lehetne még egyszer Erdély földje tündérkert”.
Gyimesbükki emlékezés
A történelmi Magyarország legkeletibb településén, Gyimesbükkön tartott ünnepségek középpontjában idén a 250 évvel ezelőtt történt madéfalvi veszedelem és az azt követően bujdosásra kényszerülő székelyek kálváriája állt. Az 1764-ben történt madéfalvi székelymészárlást követően Moldvába menekült székelyek 1777 és 1786 között öt magyar falut alapítottak Bukovinában, kettőt erős vallásosságukról (Istensegíts, Fogadjisten), kettőt a számukra kegyelmet kieszközölő gróf Hadik András erdélyi királybiztosról (Hadikfalva, Andrásfalva), egyet pedig II. József császárról (Józseffalva) neveztek el. A nehéz körülmények között élő bukovinai székelyek sorsának rendezése többször került a Magyar kormány terítékére, több hullámban vándoroltak el onnan a világ minden tájára.
Balla Imre gyimesi lelkész Xántus Géza képzőművész erre az alkalomra festett Gyimesi Boldogasszony oltárképének üzenetét osztotta meg a több ezer összegyűlt zarándoknak. Az ünnepi szentmisét Salamon József gyimesbükki plébános mutatta be, aki prédikációjában a Szentlélek ünnepéről, annak fontosságáról beszélt, majd három híres egyházi személyiség életpéldáját vázolta fel röviden: a Moldvába menekülő székelyek lelki gondozását vállaló Zöld Péter páterét, a 65 évvel ezelőtt a Gyimesekben bérmakörúton lévő Márton Áron püspökét, illetve a negyven éve a kommunizmus sötét éveiben Gyimesbükkön templomépítésbe kezdő Dani Gergely plébánosét.
Békeima: soha többé háborút!
A katolikus egyházfő, az izraeli és a palesztin elnök békére való felhívásával zárult a Ferenc pápa által kezdeményezett békeima a vatikáni kertekben, ahol zsidók, keresztények és muzulmánok imádkoztak a békéért. A békeima első felében héber, angol és arab nyelvű imádságok követték egymást, amelyeket Ferenc pápa, Simon Peresz és Mahmúd Abbász a vatikáni kertekben egymás mellett ülve hallgatta. Az imákat a zsidó-keresztény-muzulmán delegációk tagjai mondták el. A héber imádságot David Rosen rabbi, a Vallásközi Konzultáció Nemzetközi Zsidó Bizottságának elnöke zárta le. Az angolul szóló keresztény imádságot I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka kezdte el mondani. Az arab ima elején Szent Ferenc egyik békehimnuszát idézték.
A közel-keleti békeima végén a katolikus egyházfő, majd az izraeli és a palesztin elnök is beszédet mondott. Az elsőként és olaszul beszélő Ferenc pápa úgy fogalmazott, „a békéhez nagyobb bátorság kell, mint a háborúhoz.” Az egyházfő kijelentette, a Szentföldért mondott imádság előrelépés azon az úton, amely az egységet a megosztottság elé helyezi. „A világot elődeinktől örökségbe, gyermekeinktől pedig kölcsön kaptuk. Fiaink belefáradtak a háborúkba, és arra vágynak, hogy megpillantsák a béke hajnalát. A békével azoknak a fiataljainknak is tartozunk, akik éppen a békéért haltak meg” – fogalmazott Ferenc pápa. Hangsúlyozta, a béke már többször közelinek tűnt, mégsem valósult meg. Ezért van szükség az imára, hogy a „félelem bizalommá, a feszültség megbocsátássá, a fegyverek a béke eszközeivé változzanak. Csakis Isten tudja lefegyverezni a nyelveket és kezeket, hogy soha többé ne legyen háború, megosztottság és gyűlölet!” – hangsúlyozta Ferenc pápa. Simon Peresz izraeli államfő héber és angol nyelvű beszédében kijelentette: a békét nem könnyű elérni, de az izraeli és a palesztin szülőknek is kötelessége, hogy békét teremtsenek gyermekeiknek, még ha ez áldozatokat és kompromisszumokat is követel. Az izraeli elnök hangsúlyozta, hogy Ferenc pápának a békeimára való felszólítása ösztönző erőként hatott és „megérintette a szíveket”. „Soha többé háborút!” – mondta Peresz emlékezve, hogy kilenc éves kora óta tudja, mi az a háború. Mahmúd Abbász palesztin elnök olyan békét kért, amely igazságot, méltó életkörülményeket, szabadságot és független palesztin államot biztosít. Hangoztatta: legyen vége a palesztin nép szenvedéseinek és a Szentföld legyen biztonságos föld mindenki számára. Mindhárman a béke szóval zárták beszédüket, amelyet olaszul, héberül és arabul is elismételtek. A beszédeket követő kézfogás helyett Ferenc pápa, Simon Peresz és Mahmúd Abbász arcon csókolta egymást. A vatikáni kertekben elültettek egy olajfát, majd a békeima helyszínével szomszédos épületbe, a IV. Pius-házba mentek, ahol zárt ajtók mögött tanácskoztak. Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2014. július 7.
Árkoson köszöntötték Böjte Csabát (Negyedszázad az egyház és az árvák szolgálatában)
Sokan elfértek a felújítás alatt levő árkosi, Szent István oltalma alatt álló kis kápolnában pénteken este, ahol jubileumi szentmisére és keresztelőre gyűltek össze a ferences nővérek segítségével. Fekete József plébános és Böjte Csaba ferences szerzetes közösen mutatta be a szentmisét, melyen részt vettek a sepsiszentgyörgyi életvédők, a falu lakossága és az Irgalmasság Anyja Kismamaotthon lakói. A férfikórus énekkel köszöntötte a ferences atyát. Böjte Csaba ezüstmiséje homíliájában a maradandó és a bűnös örömöket hasonlította össze. Az Istennek kedves örömei közé tartozik a mindannyiunknak felkínált jó cselekedetek öröme, a létezés öröme, a bölcsesség öröme, a tudás öröme, az alkotás öröme. Szokásához híven több példát említett a Dévai Alapítvány gyermekeinek életéből. Kiemelte, hogy a mennyek országában jobban örvendenek egy bűnös megtérésének, mint más kilencvenkilencnek. Sajnos, a gonosz léleknek is megvannak a maga örömei, „bolondgombái”, ilyen a fogyasztás öröme, a birtoklás vágya, a kapzsiság, a hatalomvágy. Vajon milyen örömre nyitom meg a szívemet? – tette fel a kérdést a jelenlevőknek, majd az életadás örömére utalva megkeresztelte a kismamaotthon két kis lakóját, Annamáriát és Amanda-Máriát.
A szentmise végén dr. Kovács Zita gyermekgyógyász, a Pro Vita Hominis Társaság vezetője köszöntötte az ünnepeltet (képünk), akinek segítségével sokéves imáik meghallgatásra találtak: a ferences nővérek átvették és szeretettel működtetik a lányanyaotthont, sok veszélynek kitett élet került oltalom alá az évek során. Az Assisi Szent Ferenc Betegápoló Nővéreinek közösségéhez tartozó Franceska elöljáró nővér megköszönte, hogy hazahívta őket Csaba testvér Magyarországról, és le tudtak telepedni Árkoson, ahol készül a kolostor. Pacifika nővér régi magyar áldással, egy kismama Szent Ferenc imájával, az ott született kisgyermekek egy-egy fehér szál szegfűvel köszöntötték az ezüstmisés szerzetest. Ezt követően a bükki füvesember, Szabó Gyuri bácsi gyógynövényeinkről beszélt. Családjában ő a huszonegyedik nemzedék, amely a gyógynövényekkel foglalkozik, elmondása szerint Magyarországon naponta 600–700 kg gyógynövényt vásárolnak fel, mindez több száz egyszerű embernek jelent megélhetést, ő és a csíkkarcfalvi Macalik Ernő azt a tudást hordozza, amelyet elismertek magyar örökségként. A Csíki Anyák Egyesületének tagjai mosható pelenkát hoztak a kismamaotthonnak, de azt is elmesélték, hogy kreativitásuk és lelkesedésük nyomán elindult egy mozgalom, mely az életet szolgálja.
Józsa Zsuzsanna, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Sokan elfértek a felújítás alatt levő árkosi, Szent István oltalma alatt álló kis kápolnában pénteken este, ahol jubileumi szentmisére és keresztelőre gyűltek össze a ferences nővérek segítségével. Fekete József plébános és Böjte Csaba ferences szerzetes közösen mutatta be a szentmisét, melyen részt vettek a sepsiszentgyörgyi életvédők, a falu lakossága és az Irgalmasság Anyja Kismamaotthon lakói. A férfikórus énekkel köszöntötte a ferences atyát. Böjte Csaba ezüstmiséje homíliájában a maradandó és a bűnös örömöket hasonlította össze. Az Istennek kedves örömei közé tartozik a mindannyiunknak felkínált jó cselekedetek öröme, a létezés öröme, a bölcsesség öröme, a tudás öröme, az alkotás öröme. Szokásához híven több példát említett a Dévai Alapítvány gyermekeinek életéből. Kiemelte, hogy a mennyek országában jobban örvendenek egy bűnös megtérésének, mint más kilencvenkilencnek. Sajnos, a gonosz léleknek is megvannak a maga örömei, „bolondgombái”, ilyen a fogyasztás öröme, a birtoklás vágya, a kapzsiság, a hatalomvágy. Vajon milyen örömre nyitom meg a szívemet? – tette fel a kérdést a jelenlevőknek, majd az életadás örömére utalva megkeresztelte a kismamaotthon két kis lakóját, Annamáriát és Amanda-Máriát.
A szentmise végén dr. Kovács Zita gyermekgyógyász, a Pro Vita Hominis Társaság vezetője köszöntötte az ünnepeltet (képünk), akinek segítségével sokéves imáik meghallgatásra találtak: a ferences nővérek átvették és szeretettel működtetik a lányanyaotthont, sok veszélynek kitett élet került oltalom alá az évek során. Az Assisi Szent Ferenc Betegápoló Nővéreinek közösségéhez tartozó Franceska elöljáró nővér megköszönte, hogy hazahívta őket Csaba testvér Magyarországról, és le tudtak telepedni Árkoson, ahol készül a kolostor. Pacifika nővér régi magyar áldással, egy kismama Szent Ferenc imájával, az ott született kisgyermekek egy-egy fehér szál szegfűvel köszöntötték az ezüstmisés szerzetest. Ezt követően a bükki füvesember, Szabó Gyuri bácsi gyógynövényeinkről beszélt. Családjában ő a huszonegyedik nemzedék, amely a gyógynövényekkel foglalkozik, elmondása szerint Magyarországon naponta 600–700 kg gyógynövényt vásárolnak fel, mindez több száz egyszerű embernek jelent megélhetést, ő és a csíkkarcfalvi Macalik Ernő azt a tudást hordozza, amelyet elismertek magyar örökségként. A Csíki Anyák Egyesületének tagjai mosható pelenkát hoztak a kismamaotthonnak, de azt is elmesélték, hogy kreativitásuk és lelkesedésük nyomán elindult egy mozgalom, mely az életet szolgálja.
Józsa Zsuzsanna, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. július 25.
Böjte atyára bízták a keresdi kastélyt
A Dévai Szent Ferenc Alapítvány használatába adták ötven évre az erdélyi Bethlen család örökösei a keresdi várkastélyt, ahol az alapítvány képzési és nevelési központját akarják létrehozni.
Böjte Csaba ferences atya, az árva és nehéz sorsú gyermekek nevelésével foglalkozó alapítvány elnöke az egyik közösségi oldalon jelentette be tegnap, hogy az általa vezetett alapítványra bízták a Segesvártól 12 kilométerre lévő műemlék épületet a nagy múltú történelmi Bethlen család örökösei. A szerzetes közlése szerint ott akarják kialakítani az alapítvány képzési és nevelési központját. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány és a Bethlen család örökösei közötti megállapodást Bethlen Anikó, a várkastély egyik tulajdonosa is megerősítette az MTI-nek. A nemesi család leszármazottja elmondta, hogy ötven évre bízták az alapítvány gondozására a várkastélyt azzal a feltétellel, hogy rendbe hozzák és közhasznúvá teszik a leromlott állapotban lévő ingatlant. Bethlen Anikó elmondta, azért bízták a dévai alapítványra a várkastélyt, mert azt akarták, hogy jó kezekbe kerüljön. A 2007-ben visszaszolgáltatott romos épület felújítása elkezdődött, de eddig töredékét sikerült elvégezni a munkálatoknak.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A Dévai Szent Ferenc Alapítvány használatába adták ötven évre az erdélyi Bethlen család örökösei a keresdi várkastélyt, ahol az alapítvány képzési és nevelési központját akarják létrehozni.
Böjte Csaba ferences atya, az árva és nehéz sorsú gyermekek nevelésével foglalkozó alapítvány elnöke az egyik közösségi oldalon jelentette be tegnap, hogy az általa vezetett alapítványra bízták a Segesvártól 12 kilométerre lévő műemlék épületet a nagy múltú történelmi Bethlen család örökösei. A szerzetes közlése szerint ott akarják kialakítani az alapítvány képzési és nevelési központját. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány és a Bethlen család örökösei közötti megállapodást Bethlen Anikó, a várkastély egyik tulajdonosa is megerősítette az MTI-nek. A nemesi család leszármazottja elmondta, hogy ötven évre bízták az alapítvány gondozására a várkastélyt azzal a feltétellel, hogy rendbe hozzák és közhasznúvá teszik a leromlott állapotban lévő ingatlant. Bethlen Anikó elmondta, azért bízták a dévai alapítványra a várkastélyt, mert azt akarták, hogy jó kezekbe kerüljön. A 2007-ben visszaszolgáltatott romos épület felújítása elkezdődött, de eddig töredékét sikerült elvégezni a munkálatoknak.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. augusztus 1.
Székely búza a Magyarok Kenyerébe
Kovászna megye tanácsa ebben az évben is 100 kilogramm búzával járul hozzá a Magyarok Kenyeréhez. A megyei önkormányzat már a rendezvény elindításakor, 2011-ben részt vett a programban és azóta rendszeresen küld búzát, amelyet a többi, a Kárpát-medence különböző magyar lakta vidékeiről érkező liszttel együtt hagyományosan Pécsen sütnek meg.
„Szívesen csatlakoztunk a Magyarok Kenyere programhoz, amely a nemzet egységét, az összetartozást jelképezi az erdélyi és anyaországi magyarok számára. Mert ahogyan az általunk adott búza teljessé teszi a Magyarok Kenyerét, úgy lesz egész a magyar nép is a székelyföldi és a szórványban élő magyarokkal együtt. Számunkra a kenyér nemcsak az egyszerű, mindennapi falatot jelenti: a kenyér az, amely évszázadok óta nem hiányozhat a székely családok asztaláról, és amely a mag elvetésétől az aratásig és annak elkészítéséig a kemény, kitartó munka gyümölcseként kerül a kemencékbe, majd az asztalokra, a megmaradás jelképeként”- fogalmazott Tamás Sándor, Kovászna megye Tanácsának elnöke, aki hozzátette: a Nemzet Kenyerébe szánt, a napokban aratott friss búzát Orbán Miklós, illyefalvi fiatal gazda biztosította, amelyből 50 kilót Pécsre küldenek, a másik zsákot pedig a Dévai Szent Ferenc Alapítvány tusnádfürdői házának adományozzák.
A program kapcsán nyújtott nemes összefogás eredményeként tavaly 100 tonna búzát sikerült összegyűjteniük az anyaországi szervezőknek. Ez a mennyiség egy évre biztosította 2300 erdélyi gyermek kenyér szükségletét.
Az idén a Pécsen megrendezett Magyarok Kenyere Ünnepen a megőrölt búzából megsütött pékáruk kerülnek a középpontba a nemzet összetartozását jelképezve. Ebben az évben a rendezvény jóvoltából adják az augusztus 20-ai Szent Jobb Körmenet nagy 5 kilogrammos kenyerét, illetve a pécsi ünnepség megszentelésre kerülő nagy és kisebb kenyereit is. Emellett adományozásra szánnak 8000 db. kiscipót és a megmaradt lisztet a dévai Szent Ferenc Alapítvány gyerekeinek az étkeztetésére ajánlják fel.
Kovászna Megye Tanácsának közleménye, Erdély.ma
Kovászna megye tanácsa ebben az évben is 100 kilogramm búzával járul hozzá a Magyarok Kenyeréhez. A megyei önkormányzat már a rendezvény elindításakor, 2011-ben részt vett a programban és azóta rendszeresen küld búzát, amelyet a többi, a Kárpát-medence különböző magyar lakta vidékeiről érkező liszttel együtt hagyományosan Pécsen sütnek meg.
„Szívesen csatlakoztunk a Magyarok Kenyere programhoz, amely a nemzet egységét, az összetartozást jelképezi az erdélyi és anyaországi magyarok számára. Mert ahogyan az általunk adott búza teljessé teszi a Magyarok Kenyerét, úgy lesz egész a magyar nép is a székelyföldi és a szórványban élő magyarokkal együtt. Számunkra a kenyér nemcsak az egyszerű, mindennapi falatot jelenti: a kenyér az, amely évszázadok óta nem hiányozhat a székely családok asztaláról, és amely a mag elvetésétől az aratásig és annak elkészítéséig a kemény, kitartó munka gyümölcseként kerül a kemencékbe, majd az asztalokra, a megmaradás jelképeként”- fogalmazott Tamás Sándor, Kovászna megye Tanácsának elnöke, aki hozzátette: a Nemzet Kenyerébe szánt, a napokban aratott friss búzát Orbán Miklós, illyefalvi fiatal gazda biztosította, amelyből 50 kilót Pécsre küldenek, a másik zsákot pedig a Dévai Szent Ferenc Alapítvány tusnádfürdői házának adományozzák.
A program kapcsán nyújtott nemes összefogás eredményeként tavaly 100 tonna búzát sikerült összegyűjteniük az anyaországi szervezőknek. Ez a mennyiség egy évre biztosította 2300 erdélyi gyermek kenyér szükségletét.
Az idén a Pécsen megrendezett Magyarok Kenyere Ünnepen a megőrölt búzából megsütött pékáruk kerülnek a középpontba a nemzet összetartozását jelképezve. Ebben az évben a rendezvény jóvoltából adják az augusztus 20-ai Szent Jobb Körmenet nagy 5 kilogrammos kenyerét, illetve a pécsi ünnepség megszentelésre kerülő nagy és kisebb kenyereit is. Emellett adományozásra szánnak 8000 db. kiscipót és a megmaradt lisztet a dévai Szent Ferenc Alapítvány gyerekeinek az étkeztetésére ajánlják fel.
Kovászna Megye Tanácsának közleménye, Erdély.ma
2014. augusztus 12.
Háborgó világban sziget a megnyugvásnak: Keresd
Megelevenedett, élettel telt meg vasárnap az erdélyi kastélyépítészet legszebb alkotásának tartott keresdi kastély udvara. Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője szentmiseáldozattal kezdte azt a nemes munkát, amelyet a nagy múltú Bethlen családtól 50 évre kapott ajándék felújítása és hasznosítása érdekében vállalt. Az örökösök nagylelkű ajándékát kissé félve, de nagy alázattal vették át – nyilatkozta Böjte Csaba, aki elmondta, hogy szeretnék úgy felújítani, mint a dévai kolostort, Marosillyén Bethlen Gábor szülőházát, s az épületet a béke házává, lelki otthonná, képzési központtá alakítani. A szentmisével kezdődő ünnepi összejövetelen a Bethlen családot Bethlen Anikó grófnő képviselte.
Dánosról letérve már maga a völgy is olyan szép, mintha a megnyugvás útjára térne az arra járó. A nyolc kilométerre levő egykori szász falu központjában a domboldalra épült kastély is a béke hangulatával fogad. A belépő először az öregtoronnyal néz szembe, amely a XV. század óta áll. Utolsó szintjén alabárdos vitézek őrzik az épületegyüttest, a keskeny csigalépcsőn elérhető kilátóból a környező erdős dombokra, s a kastélykertre látni, tetejét színes, mázas cserepek fedik. A torony első szintje adott helyet hajdan a Bethlenek könyvtárának és levéltárának. A toronyhoz kapcsolódik a XVII. században épült kőoszlopokra támaszkodó loggia, amely a sárospataki vár Lorántffy Zsuzsanna által építtetett oszlopos feljárójára emlékeztet. A Bethlen Márk által elkezdett munkát (I.) György, (II.) Mihály, (II.) Elek folytatta, s a reneszánsz elemek, faragott ablak- és ajtókeretek általuk gazdagodtak új elemekkel. Elődei munkáját (II.) Elek (1643–1696) fejezte be, aki a keleti szárnyat építtette az olasz bástyás védőövvel, s az ő idejében készült a "késő reneszánsz kastélykápolna", az erdélyi építészet gyöngyszeme. A kastély utolsó tulajdonosát, Bethlen Bálintot 1945-ben internálótáborba vitték, ahol súlyosan megbetegedett. A kastélyt első házasságából való fiára, Gáborra hagyta, akitől 1949-ban államosították, majd a rendszerváltást követően hosszas huzavona után három lányának: Anikónak, Ágnesnek és Évának szolgáltatták vissza az apai örökséget.
– Együtt imádkozzunk, hogy Isten áldását kérjük tervünkre – kezdte a szentmisét Böjte Csaba, aki annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a múltat a jövő érdekében kell felvállalni. Aztán arról beszélt, hogy háborúk dúlnak körülöttünk, keresztény emberek ezreit ölik meg, templomokat égetnek fel, nagyvárosokat bombáznak, feszült, ideges, ellenséges a világ. Ilyen körülmények között vagy közömbös marad az ember, vagy fegyvert fog valamelyik fél oldalán, vagy Krisztus útját, a párbeszédet választja. Mivel a jóság evangéliuma hiányzik az emberekből, a gyönyörű keresdi kastélyt arra szeretnék felhasználni, hogy a katolikus egyház által vállalt szociális karitatív tevékenységek mellett egy újfajta szolgáltatást indítsanak be, abból kiindulva, hogy az ember életében minden a fejben kezdődik. Ez a tapasztalat erősödött meg benne húsz év alatt, amelyek során a Szent Ferenc Alapítvány 500 gyermek gondozását vállalta és látta el. Az alapítvány nevelési és képzési központját, a Béke Házát (Domus Pacis) tervezik Keresden berendezni, ahol az örömhírt szeretnék hirdetni, a lelki nyugalmat, a tisztánlátást, s a lélek dolgaiban való elmélyülést biztosítani azok számára, akik rászorulnak. Azokra a fiatalokra is gondoltak, akik egymás után végzik az egyetemeket, mégsem tudnak mit kezdeni magukkal, s a tervezett keresdi központban utat mutatnának számukra is.
Böjte Csaba köszönetet mondott Bethlen Anikónak, aki felmenői mindenkori jószándékát hangsúlyozva reményét fejezte ki, hogy az árva és nehéz helyzetben levő gyermekek gyámolítójának munkáját siker kíséri.
Sok szép dolgot gyűjtött össze élete során, s felajánlotta, hogy azokból egy kis múzeum nyíljon a kastélyban, majd azzal zárta szavait: hisz abban, hogy amit a történelem vihara széthordott, azt a szeretet és a jóság összefogja.
Kérdésemre, hogy miért gondolt a család Böjte Csaba ferences szerzetesre, egyszerű kérdéssel válaszolt: ki másra gondolhattak volna? Aztán egy régi élményt mesélt el, hogy miért hatotta meg Böjte Csaba neveltjeinek magatartása, miért zárta őket annyira a szívébe.
– Úgy éreztem, mintha a nyugalom völgyébe érkeztem volna, s ez csak fokozódott, amikor a kastély udvarára értem. Békességgel tölt el, jó érzés itt lenni – osztotta meg benyomásait a hallgatósággal Márton Judit, a gyulafehérvári főegyházmegye műépítész szakembere, aki a felújítási terveket készíti, s bemutatta a hallgatóságnak a kastélyt.
A már említett adatok mellett beszélt a kastélyegyüttes négy sarkán levő füles bástyákról, amelyek nagy vívmányt jelentettek olyan szempontból, hogy minden irányban lehetett látni és lőni, s a felső szinten levő szurokkiöntők is a védelmet szolgálták.
Az épület annyira szép volt, hogy a bukaresti műemlékvédelmi hivatal a hetvenes években nekifogott, hogy felújítsák, majd 1977-ben, amikor a hivatal megszűnt, az átadásra kész épületből szinte mindent széthordtak. Az 1990-es években visszatértek a tervre, és a ’90-es években luxusszállóvá akarták alakítani, de időközben a család visszaigényelte és -kapta az épületet.
– A kastélyon az 1667-es évszám olvasható, ami azt jelzi, hogy az 1661-es nagy tartárjárás után erősítették meg az épületet. Ebben a nehéz korban gyűjtötte össze Kájoni János Ferenc-rendi szerzetes a kor vallásos énekeit, amelyekből jó néhányat a csíkszeredai Role együttes dolgozott fel és szólaltatott meg az ünnepség alatt – ajánlotta az együttest a közönség figyelmébe Böjte Csaba. Majd elmondta: tudatában van annak, hogy nagy feladatra vállalkozott, ezért örömmel fogadnak minden tanácsot és főleg minden segítséget, önkénteseknek és tehetősebb embereknek a hozzájárulását ahhoz, hogy a központ felújítása elkezdődhessen, majd Isten áldását kérte az elkövetkező 50 évre vállalt munkára. Ha a téglákat elkezdjük egymásra rakni, én hiszem, hogy sok minden megvalósul – válaszolta kérdésünkre a mise végén, miután hosszú sorokban kanyarogtak a résztvevők, hogy áldozzanak, majd a szovátai Szent József Gyermekotthon vendégelte meg a közönséget.
Végül zárjuk a tudósítást Szőcs Bélának, a keresdi otthon jövendő munkatársának a szavaival, amelyek az épület elképzelt rendeltetéséről szólnak: Ha nem találod a helyed – akkor Keresd!/ Ha üresnek, céltlannak érzed életed – akkor Keresd!/ Ha megállnál, kiszállnál a mindennapok pörgéséből – akkor Keresd!/ Ha valós, értelmes, előrevivő célokra vágysz – akkor Keresd!/ Ha kipróbálnád magad – akkor Keresd!/ Ha csak elhúzódnál, hogy találkozz "vele" – akkor Keresd!
Remélhetőleg sokan megtalálják!
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)
Megelevenedett, élettel telt meg vasárnap az erdélyi kastélyépítészet legszebb alkotásának tartott keresdi kastély udvara. Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője szentmiseáldozattal kezdte azt a nemes munkát, amelyet a nagy múltú Bethlen családtól 50 évre kapott ajándék felújítása és hasznosítása érdekében vállalt. Az örökösök nagylelkű ajándékát kissé félve, de nagy alázattal vették át – nyilatkozta Böjte Csaba, aki elmondta, hogy szeretnék úgy felújítani, mint a dévai kolostort, Marosillyén Bethlen Gábor szülőházát, s az épületet a béke házává, lelki otthonná, képzési központtá alakítani. A szentmisével kezdődő ünnepi összejövetelen a Bethlen családot Bethlen Anikó grófnő képviselte.
Dánosról letérve már maga a völgy is olyan szép, mintha a megnyugvás útjára térne az arra járó. A nyolc kilométerre levő egykori szász falu központjában a domboldalra épült kastély is a béke hangulatával fogad. A belépő először az öregtoronnyal néz szembe, amely a XV. század óta áll. Utolsó szintjén alabárdos vitézek őrzik az épületegyüttest, a keskeny csigalépcsőn elérhető kilátóból a környező erdős dombokra, s a kastélykertre látni, tetejét színes, mázas cserepek fedik. A torony első szintje adott helyet hajdan a Bethlenek könyvtárának és levéltárának. A toronyhoz kapcsolódik a XVII. században épült kőoszlopokra támaszkodó loggia, amely a sárospataki vár Lorántffy Zsuzsanna által építtetett oszlopos feljárójára emlékeztet. A Bethlen Márk által elkezdett munkát (I.) György, (II.) Mihály, (II.) Elek folytatta, s a reneszánsz elemek, faragott ablak- és ajtókeretek általuk gazdagodtak új elemekkel. Elődei munkáját (II.) Elek (1643–1696) fejezte be, aki a keleti szárnyat építtette az olasz bástyás védőövvel, s az ő idejében készült a "késő reneszánsz kastélykápolna", az erdélyi építészet gyöngyszeme. A kastély utolsó tulajdonosát, Bethlen Bálintot 1945-ben internálótáborba vitték, ahol súlyosan megbetegedett. A kastélyt első házasságából való fiára, Gáborra hagyta, akitől 1949-ban államosították, majd a rendszerváltást követően hosszas huzavona után három lányának: Anikónak, Ágnesnek és Évának szolgáltatták vissza az apai örökséget.
– Együtt imádkozzunk, hogy Isten áldását kérjük tervünkre – kezdte a szentmisét Böjte Csaba, aki annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a múltat a jövő érdekében kell felvállalni. Aztán arról beszélt, hogy háborúk dúlnak körülöttünk, keresztény emberek ezreit ölik meg, templomokat égetnek fel, nagyvárosokat bombáznak, feszült, ideges, ellenséges a világ. Ilyen körülmények között vagy közömbös marad az ember, vagy fegyvert fog valamelyik fél oldalán, vagy Krisztus útját, a párbeszédet választja. Mivel a jóság evangéliuma hiányzik az emberekből, a gyönyörű keresdi kastélyt arra szeretnék felhasználni, hogy a katolikus egyház által vállalt szociális karitatív tevékenységek mellett egy újfajta szolgáltatást indítsanak be, abból kiindulva, hogy az ember életében minden a fejben kezdődik. Ez a tapasztalat erősödött meg benne húsz év alatt, amelyek során a Szent Ferenc Alapítvány 500 gyermek gondozását vállalta és látta el. Az alapítvány nevelési és képzési központját, a Béke Házát (Domus Pacis) tervezik Keresden berendezni, ahol az örömhírt szeretnék hirdetni, a lelki nyugalmat, a tisztánlátást, s a lélek dolgaiban való elmélyülést biztosítani azok számára, akik rászorulnak. Azokra a fiatalokra is gondoltak, akik egymás után végzik az egyetemeket, mégsem tudnak mit kezdeni magukkal, s a tervezett keresdi központban utat mutatnának számukra is.
Böjte Csaba köszönetet mondott Bethlen Anikónak, aki felmenői mindenkori jószándékát hangsúlyozva reményét fejezte ki, hogy az árva és nehéz helyzetben levő gyermekek gyámolítójának munkáját siker kíséri.
Sok szép dolgot gyűjtött össze élete során, s felajánlotta, hogy azokból egy kis múzeum nyíljon a kastélyban, majd azzal zárta szavait: hisz abban, hogy amit a történelem vihara széthordott, azt a szeretet és a jóság összefogja.
Kérdésemre, hogy miért gondolt a család Böjte Csaba ferences szerzetesre, egyszerű kérdéssel válaszolt: ki másra gondolhattak volna? Aztán egy régi élményt mesélt el, hogy miért hatotta meg Böjte Csaba neveltjeinek magatartása, miért zárta őket annyira a szívébe.
– Úgy éreztem, mintha a nyugalom völgyébe érkeztem volna, s ez csak fokozódott, amikor a kastély udvarára értem. Békességgel tölt el, jó érzés itt lenni – osztotta meg benyomásait a hallgatósággal Márton Judit, a gyulafehérvári főegyházmegye műépítész szakembere, aki a felújítási terveket készíti, s bemutatta a hallgatóságnak a kastélyt.
A már említett adatok mellett beszélt a kastélyegyüttes négy sarkán levő füles bástyákról, amelyek nagy vívmányt jelentettek olyan szempontból, hogy minden irányban lehetett látni és lőni, s a felső szinten levő szurokkiöntők is a védelmet szolgálták.
Az épület annyira szép volt, hogy a bukaresti műemlékvédelmi hivatal a hetvenes években nekifogott, hogy felújítsák, majd 1977-ben, amikor a hivatal megszűnt, az átadásra kész épületből szinte mindent széthordtak. Az 1990-es években visszatértek a tervre, és a ’90-es években luxusszállóvá akarták alakítani, de időközben a család visszaigényelte és -kapta az épületet.
– A kastélyon az 1667-es évszám olvasható, ami azt jelzi, hogy az 1661-es nagy tartárjárás után erősítették meg az épületet. Ebben a nehéz korban gyűjtötte össze Kájoni János Ferenc-rendi szerzetes a kor vallásos énekeit, amelyekből jó néhányat a csíkszeredai Role együttes dolgozott fel és szólaltatott meg az ünnepség alatt – ajánlotta az együttest a közönség figyelmébe Böjte Csaba. Majd elmondta: tudatában van annak, hogy nagy feladatra vállalkozott, ezért örömmel fogadnak minden tanácsot és főleg minden segítséget, önkénteseknek és tehetősebb embereknek a hozzájárulását ahhoz, hogy a központ felújítása elkezdődhessen, majd Isten áldását kérte az elkövetkező 50 évre vállalt munkára. Ha a téglákat elkezdjük egymásra rakni, én hiszem, hogy sok minden megvalósul – válaszolta kérdésünkre a mise végén, miután hosszú sorokban kanyarogtak a résztvevők, hogy áldozzanak, majd a szovátai Szent József Gyermekotthon vendégelte meg a közönséget.
Végül zárjuk a tudósítást Szőcs Bélának, a keresdi otthon jövendő munkatársának a szavaival, amelyek az épület elképzelt rendeltetéséről szólnak: Ha nem találod a helyed – akkor Keresd!/ Ha üresnek, céltlannak érzed életed – akkor Keresd!/ Ha megállnál, kiszállnál a mindennapok pörgéséből – akkor Keresd!/ Ha valós, értelmes, előrevivő célokra vágysz – akkor Keresd!/ Ha kipróbálnád magad – akkor Keresd!/ Ha csak elhúzódnál, hogy találkozz "vele" – akkor Keresd!
Remélhetőleg sokan megtalálják!
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)
2014. augusztus 21.
Kolozsváron szentelték meg a Magyarok kenyerét
A kolozsvári Szent István templomban szentelték meg azt a kenyeret, amit a Kárpát-medence magyarok lakta települései által adományozott búzából készült lisztből sütöttek. A fennmaradt lisztet a dévai Szent Ferenc Alapítvány és a kárpátaljai Nagydobronyi Református Irgalmas Samaritánus Egészségügyi Gyermekotthon kapja meg.
A baranyai megyeszékhelyről érkezett Kolozsvárra az a liszt, amit a Kárpát-medence magyarlakta településeiről összegyűjtött búzából készítettek. A kenyeret később Tordaszentlászlón, a helyi lelkésznél sütötték meg. Miközben befűtötték a paplak kemencéjét, a tornácon a kenyértésztát dagasztották. Kolozsvár és Pécs 20 éve ápolja a testvértelepülési kapcsolatot, így természetes volt, hogy a kincses város is részt vesz a Magyarok kenyerének sütésében.
„Az összetartozásunk, együvé tartozásunk, egymásra figyelésünk üzenetét hordozza magában, és ezáltal a program által nemcsak a kolozsváriak, hanem a kalotaszegi, Szamos-menti, Aranyos-menti magyarság is érezheti ennek az összetartozásnak az erejét, az egymásra figyelésnek az erejét, az itt élő magyar közösség, illetve a Pécsen élő magyarok között – mondta Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere a Duna Híradónak.
A megsült kenyereket a Szent István napi búcsún megáldották. Az összegyűjtött 170 tonna lisztet a dévai Szent Ferenc Alapítvány és a kárpátaljai Nagydobronyi Református Irgalmas Samaritánus Egészségügyi Gyermekotthon kapja.
A Magyar Napok keretében szelték meg és osztották ki szerdán Kolozsváron a Kárpát-medence kenyerét is, amelyet kunsági búza, vajdasági kovász, erdélyi só, kárpátaljai forrásvíz, valamint felvidéki és erdélyi burgonya felhasználásával sütöttek Szolnokon.
A nemzeti színű szalagokkal átkötött, kétszáz kilós kenyeret tíz önkéntes vitte fel a Kolozsvár főterén felállított színpadra. A kenyeret az erdélyi történelmi magyar egyházak képviselői szentelték meg.
Kovács Sándor, Jász-Nagykun-Szolnok megye közgyűlésének elnöke, a kolozsvári kenyérszegés kezdeményezője ünnepi beszédében úgy vélekedett, a kenyér azt jelképezi, hogy a magyarok, ha összefognak, nagy dolgokra képesek.
Szolnok városa és a Szolnok Televízió 2011-ben indította útjára hagyományteremtő céllal a Nemzet kenyere – 2013-tól a Kárpát-medence kenyere – című programját. A kétszáz egykilós pityókás, azaz krumplis kenyér tésztáját a székely Diószegi László vezetésével öt határon túli város pékmestere dagasztotta és gyúrta egybe kedden a Szolnoki Művésztelepen, ahol tavaly megépült Közép-Európa legnagyobb házi kenyérsütő kemencéje.
A szerda reggelre kisült kenyeret délután felszentelték és szétosztották az ünneplők között, hasonló méretű és összetételű párját pedig szerda délelőtt útjára indították Erdélybe. Ott a szolnokiakkal egy időben fogyasztották el a Kolozsvári Magyar Napok résztvevői.
hirado.hu / Duna Tv, Híradó, Erdély.ma
A kolozsvári Szent István templomban szentelték meg azt a kenyeret, amit a Kárpát-medence magyarok lakta települései által adományozott búzából készült lisztből sütöttek. A fennmaradt lisztet a dévai Szent Ferenc Alapítvány és a kárpátaljai Nagydobronyi Református Irgalmas Samaritánus Egészségügyi Gyermekotthon kapja meg.
A baranyai megyeszékhelyről érkezett Kolozsvárra az a liszt, amit a Kárpát-medence magyarlakta településeiről összegyűjtött búzából készítettek. A kenyeret később Tordaszentlászlón, a helyi lelkésznél sütötték meg. Miközben befűtötték a paplak kemencéjét, a tornácon a kenyértésztát dagasztották. Kolozsvár és Pécs 20 éve ápolja a testvértelepülési kapcsolatot, így természetes volt, hogy a kincses város is részt vesz a Magyarok kenyerének sütésében.
„Az összetartozásunk, együvé tartozásunk, egymásra figyelésünk üzenetét hordozza magában, és ezáltal a program által nemcsak a kolozsváriak, hanem a kalotaszegi, Szamos-menti, Aranyos-menti magyarság is érezheti ennek az összetartozásnak az erejét, az egymásra figyelésnek az erejét, az itt élő magyar közösség, illetve a Pécsen élő magyarok között – mondta Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere a Duna Híradónak.
A megsült kenyereket a Szent István napi búcsún megáldották. Az összegyűjtött 170 tonna lisztet a dévai Szent Ferenc Alapítvány és a kárpátaljai Nagydobronyi Református Irgalmas Samaritánus Egészségügyi Gyermekotthon kapja.
A Magyar Napok keretében szelték meg és osztották ki szerdán Kolozsváron a Kárpát-medence kenyerét is, amelyet kunsági búza, vajdasági kovász, erdélyi só, kárpátaljai forrásvíz, valamint felvidéki és erdélyi burgonya felhasználásával sütöttek Szolnokon.
A nemzeti színű szalagokkal átkötött, kétszáz kilós kenyeret tíz önkéntes vitte fel a Kolozsvár főterén felállított színpadra. A kenyeret az erdélyi történelmi magyar egyházak képviselői szentelték meg.
Kovács Sándor, Jász-Nagykun-Szolnok megye közgyűlésének elnöke, a kolozsvári kenyérszegés kezdeményezője ünnepi beszédében úgy vélekedett, a kenyér azt jelképezi, hogy a magyarok, ha összefognak, nagy dolgokra képesek.
Szolnok városa és a Szolnok Televízió 2011-ben indította útjára hagyományteremtő céllal a Nemzet kenyere – 2013-tól a Kárpát-medence kenyere – című programját. A kétszáz egykilós pityókás, azaz krumplis kenyér tésztáját a székely Diószegi László vezetésével öt határon túli város pékmestere dagasztotta és gyúrta egybe kedden a Szolnoki Művésztelepen, ahol tavaly megépült Közép-Európa legnagyobb házi kenyérsütő kemencéje.
A szerda reggelre kisült kenyeret délután felszentelték és szétosztották az ünneplők között, hasonló méretű és összetételű párját pedig szerda délelőtt útjára indították Erdélybe. Ott a szolnokiakkal egy időben fogyasztották el a Kolozsvári Magyar Napok résztvevői.
hirado.hu / Duna Tv, Híradó, Erdély.ma
2014. szeptember 2.
Felvidéki jelentkezőket is vár Böjte Csaba alapítványa
Nevelőket, nevelőcsaládokat keres főállásba Böjte Csaba erdélyi ferences szerzetes, ha lehet, 15-20 évre, de a kevesebb időt vállalókat is várja. Felhívása az egész Kárpát-medencei magyarsághoz szól. A dinamikusan fejlődő otthonhálózatot működtető Csaba testvér arra buzdítja követőit, hogy legyenek a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alkalmazásában álló nevelők. Az alapítvány minden ősszel keres olyan családokat vagy magányos embereket, akik főállásban összeköltöznek egy családba árva gyermekekkel, és akik az elvesztett szülők helyett szülei lesznek a bajba került gyermekeknek. A cél, hogy mindazokat az értékeket, szellemi, lelki készségeket, amik az élethez szükségesek, felkínálják a rájuk bízott gyermekeknek – írja a ferences atya. „A nevelőket felkészítjük e szép, nemes feladatra, munkaszerződést kötünk velük, és azt szeretnénk, hogy egy évből tíz hónapon keresztül mint jó szülők tegyenek meg mindent az általuk felvállalt gyermekek nevelése érdekében. Mindenkinek jár a két hónapos pihenésen túl az alapítvány által biztosított nyári tábor is, melyet a gyermekeinkkel tölthet. Azt szeretnénk, hogy minél családiasabb legyen a légkör az általa vezetett kis családban, de az egész intézményhálózaton belül is" – hangzik Böjte Csaba ajánlata.
Mint fogalmaz, „örvendünk azoknak a nevelőknek is, akik csak néhány évre vállalják e szép hivatást, de leginkább olyan nevelőkért imádkozok, akik életvitel szerint, hosszabb távon vállalják a gyermeknevelést. Az alapítvány számukra biztosítja a szükséges otthont, melyet 15-20 év után végleg meg is kapnak, hogy ugyanott, ahol profi szülők voltak, legyenek profi nagyszülők is a nagyra nőtt gyermekeik gyermekei mellett".
Felvidék.ma
Nevelőket, nevelőcsaládokat keres főállásba Böjte Csaba erdélyi ferences szerzetes, ha lehet, 15-20 évre, de a kevesebb időt vállalókat is várja. Felhívása az egész Kárpát-medencei magyarsághoz szól. A dinamikusan fejlődő otthonhálózatot működtető Csaba testvér arra buzdítja követőit, hogy legyenek a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alkalmazásában álló nevelők. Az alapítvány minden ősszel keres olyan családokat vagy magányos embereket, akik főállásban összeköltöznek egy családba árva gyermekekkel, és akik az elvesztett szülők helyett szülei lesznek a bajba került gyermekeknek. A cél, hogy mindazokat az értékeket, szellemi, lelki készségeket, amik az élethez szükségesek, felkínálják a rájuk bízott gyermekeknek – írja a ferences atya. „A nevelőket felkészítjük e szép, nemes feladatra, munkaszerződést kötünk velük, és azt szeretnénk, hogy egy évből tíz hónapon keresztül mint jó szülők tegyenek meg mindent az általuk felvállalt gyermekek nevelése érdekében. Mindenkinek jár a két hónapos pihenésen túl az alapítvány által biztosított nyári tábor is, melyet a gyermekeinkkel tölthet. Azt szeretnénk, hogy minél családiasabb legyen a légkör az általa vezetett kis családban, de az egész intézményhálózaton belül is" – hangzik Böjte Csaba ajánlata.
Mint fogalmaz, „örvendünk azoknak a nevelőknek is, akik csak néhány évre vállalják e szép hivatást, de leginkább olyan nevelőkért imádkozok, akik életvitel szerint, hosszabb távon vállalják a gyermeknevelést. Az alapítvány számukra biztosítja a szükséges otthont, melyet 15-20 év után végleg meg is kapnak, hogy ugyanott, ahol profi szülők voltak, legyenek profi nagyszülők is a nagyra nőtt gyermekeik gyermekei mellett".
Felvidék.ma
2014. szeptember 12.
Egy jó nagy házban mind: megnyílik a ferences kollégium
Ferenci lelkületben ösztönzik hitéletük ápolására az egyetemistákat
Huszonkét diák költözhet szeptember végén a Kolozsvári Ferences Egyetemista Kollégiumba: 14 fiút a Karolina téri kolostor emeleti termeiben, 8 lányt a közelben, a Kornis/Émile Zola utcából nyíló épületben szállásolnak el.
Az Erdélyi Ferences Rendtartomány kezdeményezése nem csupán fedelet biztosít a Kolozsváron tanuló egyetemisták feje fölé, hanem a különböző tevékenységekbe bevonva őket lelki útmutatást is nyújtanak számukra. Hatalmas az igény napjainkban erre, amit a túljelentkezés mellett a motivációs levelekben olvasható meglátások is igazolnak: az egyik jelentkező például úgy véli, a szerzetesek képesek megtalálni a középutat az igényes lelki élet és a közösségi lét kihívásai között. „Itt nem csak lakótársai, hanem igazi barátai, egymást segítő, megértő és szeretetben elviselő munkatársai lehetnénk egymásnak és az Istennek” – írta a fiatalember, aki empátiájával járulna hozzá a jó légkör megteremtéséhez.
Már a júliusi felhívásban leszögezték a ferences kollégium megálmodói, hogy „elsősorban olyan egyetemi hallgató fiúkat és lányokat várnak, akik Kolozsváron eltöltött éveiket – a tanulmányok mellett – keresztény közösségben szeretnék megélni, s a tudományban való növekedéssel együtt fontosnak tartják hitéletük ápolását is. Mindezt olyan háttérrel, amelyhez Assisi Szent Ferenc ad mintát.” Huszonegy egyetemista – tizennégy fiú, hét lány – jelentkezésére számítottak, a megadott határidőig viszont körülbelül kétszer ennyien küldték el a szükséges papírokat. Maguk is meglepődtek a túljelentkezés láttán, hiszen viszonylag későn merték elszánni magukat a meghirdetésre – magyarázta lapunknak Orbán Szabolcs tartományfőnök, aki Pantea Tibor templomigazgatóval és Albert testvérrel együtt foglalkozik a kollégium ügyeivel.
Az önéletrajzok és motivációs levelek végigolvasása után néhány jelentkezővel személyesen is találkoztak. A szerzetesek, mivel amúgy is volt útjuk Csíksomlyó felé, jártukban-keltükben beszélgettek a környéken élőkkel: arról, hogy mit várnak a bentlakástól, mivel tudnának hozzájárulni a közösség működéséhez. Közben eggyel még sikerült megtoldaniuk a lányok rendelkezésére bocsátott helyek számát, és szép lassan összeállt a kollégisták listája. Leginkább katolikus vallásúak, de két református is van köztük, erre vonatkozóan semmiféle kikötés nem szerepelt a felhívásban – mint ahogyan sok más tényező is a maga természetes módján alakult.
Szabadság (Kolozsvár)
Ferenci lelkületben ösztönzik hitéletük ápolására az egyetemistákat
Huszonkét diák költözhet szeptember végén a Kolozsvári Ferences Egyetemista Kollégiumba: 14 fiút a Karolina téri kolostor emeleti termeiben, 8 lányt a közelben, a Kornis/Émile Zola utcából nyíló épületben szállásolnak el.
Az Erdélyi Ferences Rendtartomány kezdeményezése nem csupán fedelet biztosít a Kolozsváron tanuló egyetemisták feje fölé, hanem a különböző tevékenységekbe bevonva őket lelki útmutatást is nyújtanak számukra. Hatalmas az igény napjainkban erre, amit a túljelentkezés mellett a motivációs levelekben olvasható meglátások is igazolnak: az egyik jelentkező például úgy véli, a szerzetesek képesek megtalálni a középutat az igényes lelki élet és a közösségi lét kihívásai között. „Itt nem csak lakótársai, hanem igazi barátai, egymást segítő, megértő és szeretetben elviselő munkatársai lehetnénk egymásnak és az Istennek” – írta a fiatalember, aki empátiájával járulna hozzá a jó légkör megteremtéséhez.
Már a júliusi felhívásban leszögezték a ferences kollégium megálmodói, hogy „elsősorban olyan egyetemi hallgató fiúkat és lányokat várnak, akik Kolozsváron eltöltött éveiket – a tanulmányok mellett – keresztény közösségben szeretnék megélni, s a tudományban való növekedéssel együtt fontosnak tartják hitéletük ápolását is. Mindezt olyan háttérrel, amelyhez Assisi Szent Ferenc ad mintát.” Huszonegy egyetemista – tizennégy fiú, hét lány – jelentkezésére számítottak, a megadott határidőig viszont körülbelül kétszer ennyien küldték el a szükséges papírokat. Maguk is meglepődtek a túljelentkezés láttán, hiszen viszonylag későn merték elszánni magukat a meghirdetésre – magyarázta lapunknak Orbán Szabolcs tartományfőnök, aki Pantea Tibor templomigazgatóval és Albert testvérrel együtt foglalkozik a kollégium ügyeivel.
Az önéletrajzok és motivációs levelek végigolvasása után néhány jelentkezővel személyesen is találkoztak. A szerzetesek, mivel amúgy is volt útjuk Csíksomlyó felé, jártukban-keltükben beszélgettek a környéken élőkkel: arról, hogy mit várnak a bentlakástól, mivel tudnának hozzájárulni a közösség működéséhez. Közben eggyel még sikerült megtoldaniuk a lányok rendelkezésére bocsátott helyek számát, és szép lassan összeállt a kollégisták listája. Leginkább katolikus vallásúak, de két református is van köztük, erre vonatkozóan semmiféle kikötés nem szerepelt a felhívásban – mint ahogyan sok más tényező is a maga természetes módján alakult.
Szabadság (Kolozsvár)
2014. szeptember 14.
A romániai magyar pedagógusok első országos évnyitója Csíksomlyón
Háromnapos rendezvénysorozattal búcsúztatták a vakációt és töltődtek fel az új tanévre a romániai magyar pedagógusok Csíksomlyón. A szeptember 11–13-án a dévai Szent Ferenc Alapítvány, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) és Hargita megye tanácsa közös szervezésében megtartott hiánypótló eseménysort hagyományteremtő céllal kezdeményezték.
A rendezvénysorozat szeptember 11-én, csütörtökön 19 órától a csíksomlyói kegytemplomban Böjte Csaba celebrálásával megtartott szentmisével kezdődött.
Pénteken délelőtt 10 órától minikonferencia kezdődött Hargita Megye Tanácsa volt tanulmányi központjában, amelyen oktatáson kívüli programokat szervező pedagógusok tartottak előadást. A konferencián elsőként Lászlófy Pál, az RMPSZ tiszteletbeli elnöke köszöntötte a jelenlevőket, útravalóul Márton Áron püspök örök érvényű gondolatait idézte: „A leghatékonyabb nemzetalkotó és fenntartó erő maga a kultúra: a nemzet kultúrájában él.” A megnyitón a megyei tanács képviseletében Barti Tihamér alelnök mondott köszöntőt. Beszédében a pedagógusok nagyon fontos és hálás munkáját méltatta, amelyet csak hivatással lehet végezni, hiszen minden gyerekből a legjobbat igyekeznek kihozni. Hiánypótló kezdeményezésnek nevezte a mostani találkozót, hiszen mint mondta, az oktatóknak is fel kell töltődniük, meg kell kapniuk azt a megfoghatatlan valamit, amit tovább tudnak adni. Végül Hargita Megye Tanácsának alelnöke sok sikert és kitartást kívánt minden pedagógusnak a kezdődő tanévhez.
A minikonferencián előadást tartott Sándor Csaba Lajos Balánbányáról, aki néptáncra tanítja a gyerekeket több táncegyüttest is vezetve, köztük az Ördögbordát, amely közönségdíjat nyert a magyarországi Fölszállott a páva tehetségkutató 2012-es kiadásában, Haáz Sándor karnagy, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia létrehozója és vezetője, valamint Nagy Éva Vera és Czakó Gabriella iskolanővérek, akik a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkart vezetik.
Ezeket az iskolán kívüli, közösségformáló és –megtartó tevékenységet folytató pedagógusokat munkájukért Majláth Gusztáv-díjjal tüntette ki Hargita Megye Tanácsa. A tanárok munkáját és eredményeit Lukács Levente, a megyei tanács munkatársa mutatta be, a díjakat Ferencz Salamon Alpár megyei tanácsos, a megyei tanács oktatási szakbizottságának elnöke adta át.
Sándor Csaba Lajos elmondta, ő a közösségformálás útját a néptáncon keresztül találta meg, Haáz Sándor pedig annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a gyerek megtalálja azt a közösséget, amelyben jól érzi magát. Az iskolanővérek az erőszakmentes légkör létrehozásában, a jó erősítésében a gyermekben látják a hatékony nevelés útját, hangzott el az előadások alkalmával.
Széll Adél óvodai tanfelügyelő a pedagógus a tananyag átadásán kívüli nevelő munkájáról beszélt, arról a felelősségről, hogy példaképek kell legyenek a gyerekeknek, majd megköszönte a szervezőknek a hagyománypótló rendezvény kezdeményezését.
Utolsó előadóként Ferencz Levente alapítótag a Kalibáskő Erdei Iskola tevékenységét mutatta be, amelynek célja hatékonyabbá tenni a környezeti nevelést, és a gyakorlati tevékenységre fekteti a hangsúlyt. Végül zárszóként Böjte Csaba testvér a társadalmi munka fontosságát hangsúlyozta, amelynek során felkeltik a gyerekek érdeklődését, ez elengedhetetlen emberré válásukhoz. Minél több szabadidőközpont, a szervezetek közötti partnerségek létrehozására bíztatta a jelenlevőket, amelyekhez, mint mondta, meggyőződése, hogy támogatóra találnak a megyei tanács vezetőségében is. Országos tanévnyitó ünnepség
Szombaton délelőtt 11 órától a csíksomlyói kegytemplomban ünnepi szentmisével kezdődött a magyar iskolák országos tanévnyitó eseménye. Ezt követően Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke, megyei tanácsos a szakmai szolidaritás és az összefogás fontosságát hangsúlyozta köszöntőjében, majd eredményekben gazdag, sikeres tanévet kívánt, akárcsak Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete. Nagy Éva, Király András, az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium RMDSZ-es államtitkár kabinetjének vezetője köszöntött minden magyar tanintézetbe járó óvodást, iskolást és szüleiket, illetve azt hangsúlyozta, hogy legnagyobb kincsünk az anyanyelvünk. Dávid László, a csíkszeredai Sapientia EMTE rektora szintén az értékek megőrzésére hívta fel a figyelmet, Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja pedig az iskolai tapasztalatok egy életre szóló hatásáról beszélt.
Hargita Megye Tanácsa prioritásként kezeli az oktatás kérdését, az intézmény képviseletében Borboly Csaba elnök mondott ünnepi beszédet. Mint fogalmazott, a tanintézetek feladata megtanítani beszélni, tanulni és cselekedni a gyerekeket. És ha mindez a hit, a remény és a szeretet jegyében történik, itthon maradásra sarkallja gyerekeinket, hiszen jelenleg a legnagyobb problémánk nem a beolvadás, hanem az elvándorlás, mondta a megyeelnök.
- Az erdélyi magyar iskolai rendszer számára a piaci igényeknek megfelelő képzettség nyújtása az egyetlen módja annak, hogy ez a rendszer hosszútávon megmaradjon. A tudás piacképessége nem feltétlenül a megszerzett diploma szintjétől függ. Példa erre, hogy a Hargita megyei munkaügyi központnál egy tavaly meghirdetett portási állásra ketten is jelentkeztek, akik az európai tanulmányok karán szereztek felsőfokú diplomát, ugyanakkor a képzett szakmunkásokból hiány van. Különösen a szakoktatás területén évről évre fontosabbá válik a képzettség. A jövőben ez méginkább így lesz, elsősorban a számítástechnika fejlődése és az ezzel járó automatizáció terjedése miatt. Hozzá kell járulni a szakoktatás persztizsének növeléséhez, akár a jó példák hangsúlyozásával, már a családban megerősíteni a hagyományos mesterségek iránti megbecsülést. Ebben a folyamatban a pedagógusok meghatározó szerepe mellett a szülőkre is jelentős feladat hárul – mondta Borboly Csaba, majd kitartást és eredményes tevékenységet kívánt mindenkinek.
Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere a házigazda szerepében köszöntötte az egybegyűlteket, és gratulált a kezdeményezéshez, majd Ráduly Róbert Kálmán polgármester üzenetét is közvetítette. Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke szintén elhozta kollégái jó kívánságait. Végül a fiatal, pályakezdő pedagógusokat Lászlófy Pál, az RMPSZ tiszteletbeli elnöke köszöntötte, a nyugdíjba vonuló kollégákat pedig Ferencz Salamon Alpár megyei tanácsos. Az esemény ünnepi hangulatát diákok szavalatai, valamint a Codex régizene együttes kórusművei emelték. Közlemény
Erdély.ma
Háromnapos rendezvénysorozattal búcsúztatták a vakációt és töltődtek fel az új tanévre a romániai magyar pedagógusok Csíksomlyón. A szeptember 11–13-án a dévai Szent Ferenc Alapítvány, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) és Hargita megye tanácsa közös szervezésében megtartott hiánypótló eseménysort hagyományteremtő céllal kezdeményezték.
A rendezvénysorozat szeptember 11-én, csütörtökön 19 órától a csíksomlyói kegytemplomban Böjte Csaba celebrálásával megtartott szentmisével kezdődött.
Pénteken délelőtt 10 órától minikonferencia kezdődött Hargita Megye Tanácsa volt tanulmányi központjában, amelyen oktatáson kívüli programokat szervező pedagógusok tartottak előadást. A konferencián elsőként Lászlófy Pál, az RMPSZ tiszteletbeli elnöke köszöntötte a jelenlevőket, útravalóul Márton Áron püspök örök érvényű gondolatait idézte: „A leghatékonyabb nemzetalkotó és fenntartó erő maga a kultúra: a nemzet kultúrájában él.” A megnyitón a megyei tanács képviseletében Barti Tihamér alelnök mondott köszöntőt. Beszédében a pedagógusok nagyon fontos és hálás munkáját méltatta, amelyet csak hivatással lehet végezni, hiszen minden gyerekből a legjobbat igyekeznek kihozni. Hiánypótló kezdeményezésnek nevezte a mostani találkozót, hiszen mint mondta, az oktatóknak is fel kell töltődniük, meg kell kapniuk azt a megfoghatatlan valamit, amit tovább tudnak adni. Végül Hargita Megye Tanácsának alelnöke sok sikert és kitartást kívánt minden pedagógusnak a kezdődő tanévhez.
A minikonferencián előadást tartott Sándor Csaba Lajos Balánbányáról, aki néptáncra tanítja a gyerekeket több táncegyüttest is vezetve, köztük az Ördögbordát, amely közönségdíjat nyert a magyarországi Fölszállott a páva tehetségkutató 2012-es kiadásában, Haáz Sándor karnagy, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia létrehozója és vezetője, valamint Nagy Éva Vera és Czakó Gabriella iskolanővérek, akik a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkart vezetik.
Ezeket az iskolán kívüli, közösségformáló és –megtartó tevékenységet folytató pedagógusokat munkájukért Majláth Gusztáv-díjjal tüntette ki Hargita Megye Tanácsa. A tanárok munkáját és eredményeit Lukács Levente, a megyei tanács munkatársa mutatta be, a díjakat Ferencz Salamon Alpár megyei tanácsos, a megyei tanács oktatási szakbizottságának elnöke adta át.
Sándor Csaba Lajos elmondta, ő a közösségformálás útját a néptáncon keresztül találta meg, Haáz Sándor pedig annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a gyerek megtalálja azt a közösséget, amelyben jól érzi magát. Az iskolanővérek az erőszakmentes légkör létrehozásában, a jó erősítésében a gyermekben látják a hatékony nevelés útját, hangzott el az előadások alkalmával.
Széll Adél óvodai tanfelügyelő a pedagógus a tananyag átadásán kívüli nevelő munkájáról beszélt, arról a felelősségről, hogy példaképek kell legyenek a gyerekeknek, majd megköszönte a szervezőknek a hagyománypótló rendezvény kezdeményezését.
Utolsó előadóként Ferencz Levente alapítótag a Kalibáskő Erdei Iskola tevékenységét mutatta be, amelynek célja hatékonyabbá tenni a környezeti nevelést, és a gyakorlati tevékenységre fekteti a hangsúlyt. Végül zárszóként Böjte Csaba testvér a társadalmi munka fontosságát hangsúlyozta, amelynek során felkeltik a gyerekek érdeklődését, ez elengedhetetlen emberré válásukhoz. Minél több szabadidőközpont, a szervezetek közötti partnerségek létrehozására bíztatta a jelenlevőket, amelyekhez, mint mondta, meggyőződése, hogy támogatóra találnak a megyei tanács vezetőségében is. Országos tanévnyitó ünnepség
Szombaton délelőtt 11 órától a csíksomlyói kegytemplomban ünnepi szentmisével kezdődött a magyar iskolák országos tanévnyitó eseménye. Ezt követően Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke, megyei tanácsos a szakmai szolidaritás és az összefogás fontosságát hangsúlyozta köszöntőjében, majd eredményekben gazdag, sikeres tanévet kívánt, akárcsak Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete. Nagy Éva, Király András, az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium RMDSZ-es államtitkár kabinetjének vezetője köszöntött minden magyar tanintézetbe járó óvodást, iskolást és szüleiket, illetve azt hangsúlyozta, hogy legnagyobb kincsünk az anyanyelvünk. Dávid László, a csíkszeredai Sapientia EMTE rektora szintén az értékek megőrzésére hívta fel a figyelmet, Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja pedig az iskolai tapasztalatok egy életre szóló hatásáról beszélt.
Hargita Megye Tanácsa prioritásként kezeli az oktatás kérdését, az intézmény képviseletében Borboly Csaba elnök mondott ünnepi beszédet. Mint fogalmazott, a tanintézetek feladata megtanítani beszélni, tanulni és cselekedni a gyerekeket. És ha mindez a hit, a remény és a szeretet jegyében történik, itthon maradásra sarkallja gyerekeinket, hiszen jelenleg a legnagyobb problémánk nem a beolvadás, hanem az elvándorlás, mondta a megyeelnök.
- Az erdélyi magyar iskolai rendszer számára a piaci igényeknek megfelelő képzettség nyújtása az egyetlen módja annak, hogy ez a rendszer hosszútávon megmaradjon. A tudás piacképessége nem feltétlenül a megszerzett diploma szintjétől függ. Példa erre, hogy a Hargita megyei munkaügyi központnál egy tavaly meghirdetett portási állásra ketten is jelentkeztek, akik az európai tanulmányok karán szereztek felsőfokú diplomát, ugyanakkor a képzett szakmunkásokból hiány van. Különösen a szakoktatás területén évről évre fontosabbá válik a képzettség. A jövőben ez méginkább így lesz, elsősorban a számítástechnika fejlődése és az ezzel járó automatizáció terjedése miatt. Hozzá kell járulni a szakoktatás persztizsének növeléséhez, akár a jó példák hangsúlyozásával, már a családban megerősíteni a hagyományos mesterségek iránti megbecsülést. Ebben a folyamatban a pedagógusok meghatározó szerepe mellett a szülőkre is jelentős feladat hárul – mondta Borboly Csaba, majd kitartást és eredményes tevékenységet kívánt mindenkinek.
Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere a házigazda szerepében köszöntötte az egybegyűlteket, és gratulált a kezdeményezéshez, majd Ráduly Róbert Kálmán polgármester üzenetét is közvetítette. Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke szintén elhozta kollégái jó kívánságait. Végül a fiatal, pályakezdő pedagógusokat Lászlófy Pál, az RMPSZ tiszteletbeli elnöke köszöntötte, a nyugdíjba vonuló kollégákat pedig Ferencz Salamon Alpár megyei tanácsos. Az esemény ünnepi hangulatát diákok szavalatai, valamint a Codex régizene együttes kórusművei emelték. Közlemény
Erdély.ma
2014. szeptember 24.
Amikor elszakad a cérna
Megvert falusi asszonyok sok esetben kényszerülnek a csűrben, istállóban vagy a szomszédnál éjszakázni. A városon élők rosszabb helyzetben vannak, hiszen nincs, ahová menekülniük az erőszakoskodó férjük, élettársuk elől. Legtöbb esetben a nincstelenség, a pénz hiánya okoz feszültségeket.
A Székelyföldön is jól ismert családon belüli erőszakról Tankó Évával, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság munkatársával beszélgettünk.
„Egyre többen fordulnak a gyermekvédelmi vezérigazgatósághoz segítségért, mint a családon belüli erőszak áldozatai, olyan is volt, hogy hárman telefonáltak egy nap alatt” – mondta Tankó Éva.
A családon belüli erőszak lehet verbális, fizikai, lelki, de kevésbé ismert formáit is bünteti a törvény: a kulturális és gazdasági erőszakot is. „Ha az egyik fél nem engedi a másiknak, hogy szabadon gyakorolja a vallását vagy használja az anyanyelvét, akkor kulturális erőszakról, ha pedig elveszi a pénzét, vagy nem enged beleszólást a pénzügyi döntésekbe, akkor gazdasági erőszakról beszélhetünk” – magyarázta a családon belüli erőszak problémájával foglalkozó szakember.
Fizikai bántalmazás miatt panaszkodnak többen
Tankó szerint Székelyföldön a fizikai és a lelki erőszak a legjellemzőbb. „Akkor kérnek segítséget, amikor már nem bírják tovább, elszakad a cérna. Nem bírják a légkört, a durva szavakat, a bántalmazást, emiatt reszketnek és pánikrohamaik vannak” – magyarázta. Falun és városon azonban másképp kezelik ezeket a helyzeteket: falvakon a közösség jobban ellenőrzése alatt tartja a jelenséget, a szomszédok is segítőkészebbek, ismerik egymást, és tudják, kikkel van nagyobb probléma.
„Falun szokás az, hogy a férj vagy az élettárs az asszonyt megveri, elhajtja, és szegény istállókban, csűrökben vagy a szomszédoknál kényszerül aludni. Városon azonban nincs, ahová menekülni, a szomszédok, ha hallják, hogy cirkusz van, inkább kihívják a rendőrséget” – fejtette ki a szakember. Hozzáfűzte, sok esetben indokolt is, mikor nagy a veszély, hogy az egységes segélyhívón, a 112-es számon kérjenek segítséget.
Menedékközpontok
Az áldozatok sok esetben függnek a bántalmazójuktól. „Önbizalmuk nincsen, nem bíznak abban, hogy egyedül is fenn tudják tartani magukat, pénzt tudnak keresni. Sok esetben nem merik elhagyni az erőszakos párjukat” – vázolta a helyzetet Tankó. Pedig segítséget tudnak nyújtani az igazgatóság munkatársai, hiszen amellett, hogy van egy sürgősségi központjuk, az adott helyzetet mindig megvizsgálják, elbeszélgetnek az érintettekkel, konzultálnak arról, hogy a gyerekeket szükséges-e kivenni a családból vagy sem. „A valóságban nem tudjuk, hány ilyen eset van. Biztosan nagyon sokan hallgatnak, mert nem tudják, milyen lehetőségeik vannak” – véli a szakember. Többek között pszichológiai tanácsadással, ügyintézéssel, adott esetben a válás lebonyolításában, menedékközpontokba való elhelyezéssel tudnak segíteni azokon, akik kérik, helyzettől függően pedig orvoshoz vagy törvényszéki orvoshoz küldik az áldozatokat.
„A dévai Szent Ferenc Alapítvánnyal és egy vásárhelyi menedékközponttal van jó kapcsolatunk, az utóbbiak nemcsak az áldozatokkal, hanem a bántalmazókkal is foglalkoznak, indulatkezelést biztosítanak számukra” – részletezte a gyermekvédelmi igazgatóság alkalmazottja. Tőle tudjuk, hogy ha önként vállalják az indulatkezelést, akkor nagyobb a gyógyulási arány, kevésbé eredményes, ha bírósági rendeletre vesz részt valaki ezen a kezelésen. 2012-ben módosították a 2003-ból származó 217-es törvényt, amely lehetővé tette, hogy a bíróság által kiadott védelmi rendelet alapján a bántalmazót ideiglenesen eltávolítsák a lakásából, attól függetlenül, hogy tulajdonos-e vagy sem. Továbbá távolságtartási végzést is kérhet az áldozat, ehhez egy űrlapot kell kitöltenie, ebben is segítenek az igazgatóság munkatársai.
Gyermekek is fordulnak segítségért
A családon belüli erőszak áldozatai nemcsak a nők, hanem a férfiak vagy akár az idős szülők és sok esetben a gyermekek is lehetnek. Tankó úgy tapasztalta, hogy sok esetben az anyák erőszakosabbak a gyermekeikkel, mint az apák, például, ha rossz jegyet visznek haza az iskolából. Az igazgatósághoz egyébként a középiskolás korúak szoktak inkább fordulni, akik tudatosabbak a jogaikat illetően, de sok esetben túloznak.
A pénznélküliség a fő ok
Legtöbb esetben a nincstelenség, a pénz hiánya okoz feszültségeket a családban és vezet agresszivitáshoz, vagy ha valamilyen válság, változás történik az életükben, például, ha valamelyik fél elveszti az állását. További okok az alkohol- és drogfogyasztás, illetve a szerencsejáték-szenvedély.
Gyilkosságig fajult veszekedés
Gheorghe Filiptől, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjétől megtudtuk, hogy ebben a hónapban a megyében három esetben lépett közbe a rendőrség erőszakos viselkedés miatt. Oroszhegyen egy asszony alkohol befolyásoltsága alatt összeveszett élettársával, és egy bicskával torkon szúrta.
Barabás Hajnal, Székelyhon.ro
Megvert falusi asszonyok sok esetben kényszerülnek a csűrben, istállóban vagy a szomszédnál éjszakázni. A városon élők rosszabb helyzetben vannak, hiszen nincs, ahová menekülniük az erőszakoskodó férjük, élettársuk elől. Legtöbb esetben a nincstelenség, a pénz hiánya okoz feszültségeket.
A Székelyföldön is jól ismert családon belüli erőszakról Tankó Évával, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság munkatársával beszélgettünk.
„Egyre többen fordulnak a gyermekvédelmi vezérigazgatósághoz segítségért, mint a családon belüli erőszak áldozatai, olyan is volt, hogy hárman telefonáltak egy nap alatt” – mondta Tankó Éva.
A családon belüli erőszak lehet verbális, fizikai, lelki, de kevésbé ismert formáit is bünteti a törvény: a kulturális és gazdasági erőszakot is. „Ha az egyik fél nem engedi a másiknak, hogy szabadon gyakorolja a vallását vagy használja az anyanyelvét, akkor kulturális erőszakról, ha pedig elveszi a pénzét, vagy nem enged beleszólást a pénzügyi döntésekbe, akkor gazdasági erőszakról beszélhetünk” – magyarázta a családon belüli erőszak problémájával foglalkozó szakember.
Fizikai bántalmazás miatt panaszkodnak többen
Tankó szerint Székelyföldön a fizikai és a lelki erőszak a legjellemzőbb. „Akkor kérnek segítséget, amikor már nem bírják tovább, elszakad a cérna. Nem bírják a légkört, a durva szavakat, a bántalmazást, emiatt reszketnek és pánikrohamaik vannak” – magyarázta. Falun és városon azonban másképp kezelik ezeket a helyzeteket: falvakon a közösség jobban ellenőrzése alatt tartja a jelenséget, a szomszédok is segítőkészebbek, ismerik egymást, és tudják, kikkel van nagyobb probléma.
„Falun szokás az, hogy a férj vagy az élettárs az asszonyt megveri, elhajtja, és szegény istállókban, csűrökben vagy a szomszédoknál kényszerül aludni. Városon azonban nincs, ahová menekülni, a szomszédok, ha hallják, hogy cirkusz van, inkább kihívják a rendőrséget” – fejtette ki a szakember. Hozzáfűzte, sok esetben indokolt is, mikor nagy a veszély, hogy az egységes segélyhívón, a 112-es számon kérjenek segítséget.
Menedékközpontok
Az áldozatok sok esetben függnek a bántalmazójuktól. „Önbizalmuk nincsen, nem bíznak abban, hogy egyedül is fenn tudják tartani magukat, pénzt tudnak keresni. Sok esetben nem merik elhagyni az erőszakos párjukat” – vázolta a helyzetet Tankó. Pedig segítséget tudnak nyújtani az igazgatóság munkatársai, hiszen amellett, hogy van egy sürgősségi központjuk, az adott helyzetet mindig megvizsgálják, elbeszélgetnek az érintettekkel, konzultálnak arról, hogy a gyerekeket szükséges-e kivenni a családból vagy sem. „A valóságban nem tudjuk, hány ilyen eset van. Biztosan nagyon sokan hallgatnak, mert nem tudják, milyen lehetőségeik vannak” – véli a szakember. Többek között pszichológiai tanácsadással, ügyintézéssel, adott esetben a válás lebonyolításában, menedékközpontokba való elhelyezéssel tudnak segíteni azokon, akik kérik, helyzettől függően pedig orvoshoz vagy törvényszéki orvoshoz küldik az áldozatokat.
„A dévai Szent Ferenc Alapítvánnyal és egy vásárhelyi menedékközponttal van jó kapcsolatunk, az utóbbiak nemcsak az áldozatokkal, hanem a bántalmazókkal is foglalkoznak, indulatkezelést biztosítanak számukra” – részletezte a gyermekvédelmi igazgatóság alkalmazottja. Tőle tudjuk, hogy ha önként vállalják az indulatkezelést, akkor nagyobb a gyógyulási arány, kevésbé eredményes, ha bírósági rendeletre vesz részt valaki ezen a kezelésen. 2012-ben módosították a 2003-ból származó 217-es törvényt, amely lehetővé tette, hogy a bíróság által kiadott védelmi rendelet alapján a bántalmazót ideiglenesen eltávolítsák a lakásából, attól függetlenül, hogy tulajdonos-e vagy sem. Továbbá távolságtartási végzést is kérhet az áldozat, ehhez egy űrlapot kell kitöltenie, ebben is segítenek az igazgatóság munkatársai.
Gyermekek is fordulnak segítségért
A családon belüli erőszak áldozatai nemcsak a nők, hanem a férfiak vagy akár az idős szülők és sok esetben a gyermekek is lehetnek. Tankó úgy tapasztalta, hogy sok esetben az anyák erőszakosabbak a gyermekeikkel, mint az apák, például, ha rossz jegyet visznek haza az iskolából. Az igazgatósághoz egyébként a középiskolás korúak szoktak inkább fordulni, akik tudatosabbak a jogaikat illetően, de sok esetben túloznak.
A pénznélküliség a fő ok
Legtöbb esetben a nincstelenség, a pénz hiánya okoz feszültségeket a családban és vezet agresszivitáshoz, vagy ha valamilyen válság, változás történik az életükben, például, ha valamelyik fél elveszti az állását. További okok az alkohol- és drogfogyasztás, illetve a szerencsejáték-szenvedély.
Gyilkosságig fajult veszekedés
Gheorghe Filiptől, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjétől megtudtuk, hogy ebben a hónapban a megyében három esetben lépett közbe a rendőrség erőszakos viselkedés miatt. Oroszhegyen egy asszony alkohol befolyásoltsága alatt összeveszett élettársával, és egy bicskával torkon szúrta.
Barabás Hajnal, Székelyhon.ro
2014. október 13.
In memoriam Rácz Károly László (1948–2014)
„Többé válni ennyit jelent: még jobban egyesülni” – ismételgette a rajongásig kedvelt Teilhard de Chardin gondolatát.
Amikor az ő elmenetelének híréről érkezett üzenet, nem tudtam elmúlásra, eltűnésre gondolni, csak a „többé” válásra. Rácz László atya szenvedélyesen vágyott erre az egyesülésre. Azok közül való volt, akik mélységesen meghajoltak a teremtett világ csodája előtt. Teológushallgatóként már hegyet mászott, tutajt épített, szeretett belebódulni a természet által is szólaló Teremtőbe. Látása egyre szélesebbre tágult, s ezzel belső szabadsága is nőtt, így nem volt könnyű számára az ember által kreált formákhoz igazodni. Gyönyörű világa volt, amelyikbe ajándék volt betekintést nyerni. Az egység tudatnövekedés általi nagyobbodásának lehetőségeiről, az analízis által elkábított modern gondolkodásról, a szintézis evolúciós szempontból teremtő szerepéről és persze az egyetemes fejlődés fizikai pólusán ragyogó krisztusi teljességről (is) folytatott hosszú eszmélődések többünk számára meghatározó látást adtak.
Mosolyogva mondogattuk, hogy Rácz László atya jelenlétében a tér és az idő „más jelentést kap”. Aztán rájöttünk, az igazi szeretet erőterében gyakori az ilyesmi… Utánozhatatlan humora felszabadítólag hatott másokra, de saját gondjain is segített felülemelkedni. A természeti környezetben bemutatott szentmisék, a jó hangulatú közös vacsorák, kirándulások, indiántalálkozók (mert azok is voltak) sokáig bennünk élnek.
Természetszeretete, belső szabadsága aztán mind jobban találkozott Szent Ferenc világával – a harmadrend tagjaként szeretettel öltötte magára a rendi ruhát. Akik igazán ismerték őt, megértették ennek a lelki kapcsolódásnak a külső megjelenülését. És akik igazán érezték nagyságát, szerették, segítették a – sportos szervezet ellenére – gyenge szívvel élő papot. Isten áldása kísérje őket minden időben! Úgy érzem, Rácz László atyától „nem illik” búcsúzni. Tanítványai, barátai nevében nem is ezt teszem, csupán hálás szeretettel „intek” a teremtő egyesülés Ómega Pontja felé, ahonnan egészen biztosan kedves mosoly érkezik vissza…
Ozsváth Judit
erdon.ro
„Többé válni ennyit jelent: még jobban egyesülni” – ismételgette a rajongásig kedvelt Teilhard de Chardin gondolatát.
Amikor az ő elmenetelének híréről érkezett üzenet, nem tudtam elmúlásra, eltűnésre gondolni, csak a „többé” válásra. Rácz László atya szenvedélyesen vágyott erre az egyesülésre. Azok közül való volt, akik mélységesen meghajoltak a teremtett világ csodája előtt. Teológushallgatóként már hegyet mászott, tutajt épített, szeretett belebódulni a természet által is szólaló Teremtőbe. Látása egyre szélesebbre tágult, s ezzel belső szabadsága is nőtt, így nem volt könnyű számára az ember által kreált formákhoz igazodni. Gyönyörű világa volt, amelyikbe ajándék volt betekintést nyerni. Az egység tudatnövekedés általi nagyobbodásának lehetőségeiről, az analízis által elkábított modern gondolkodásról, a szintézis evolúciós szempontból teremtő szerepéről és persze az egyetemes fejlődés fizikai pólusán ragyogó krisztusi teljességről (is) folytatott hosszú eszmélődések többünk számára meghatározó látást adtak.
Mosolyogva mondogattuk, hogy Rácz László atya jelenlétében a tér és az idő „más jelentést kap”. Aztán rájöttünk, az igazi szeretet erőterében gyakori az ilyesmi… Utánozhatatlan humora felszabadítólag hatott másokra, de saját gondjain is segített felülemelkedni. A természeti környezetben bemutatott szentmisék, a jó hangulatú közös vacsorák, kirándulások, indiántalálkozók (mert azok is voltak) sokáig bennünk élnek.
Természetszeretete, belső szabadsága aztán mind jobban találkozott Szent Ferenc világával – a harmadrend tagjaként szeretettel öltötte magára a rendi ruhát. Akik igazán ismerték őt, megértették ennek a lelki kapcsolódásnak a külső megjelenülését. És akik igazán érezték nagyságát, szerették, segítették a – sportos szervezet ellenére – gyenge szívvel élő papot. Isten áldása kísérje őket minden időben! Úgy érzem, Rácz László atyától „nem illik” búcsúzni. Tanítványai, barátai nevében nem is ezt teszem, csupán hálás szeretettel „intek” a teremtő egyesülés Ómega Pontja felé, ahonnan egészen biztosan kedves mosoly érkezik vissza…
Ozsváth Judit
erdon.ro
2014. október 20.
Erdély előnyére válhat a tudás
A modern Erdély gazdasági jövőképe volt a központi témája a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) által 23. alkalommal Székelyudvarhelyen megrendezett Közgazdász Vándorgyűlésnek.
A hétvégi rendezvénysorozatra a szervezők mintegy negyven előadót hívtak meg és közel háromszázan vettek részt az előadásokon.
Tankó László, az RMKT székelyudvarhelyi elnöke az Erdély legrangosabb nemzetközi jellegű gazdasági eseményeként meghirdetett vándorgyűlés megnyitóján úgy vélekedett, hogy a tudás lehet térségünk egyetlen versenyképes előnye, ezt pedig a helyi emberek képzésével lehet erősíteni.
Tankó kitért Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítójának könyvére, amelyben a szerző kifejti, hogy a régió fejlődését a keresztény értékekre kell alapozni, ugyanakkor nem csak beszélni, hanem cselekedni is kell.
Szécsi Kálmán, az RMKT országos elnöke elmondta, a szervezeten belül két évvel ezelőtt fogalmazódott meg a gondolat, hogy ne csak szakmai segítséget nyújtsanak, hanem aktívan részt vegyenek Erdély gazdasági életében. Éppen ezért a rendezvényen elhangzott előadások hangsúlyozottan az erdélyi piac felzárkóztatását célozták, kielemezve az országos, az európai, valamint a világpiac alakulását is.
Egyébként a plenáris előadásokon Ionuţ Dumitru, a bukaresti Költségvetési Tanács elnöke Románia makroökonómiai helyzetéről és kilátásairól értekezett. Sikeres közép-európai régiókat, illetve ezek stratégiáit mutatta be Horváth Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az MTA Regionális Kutatások Központjának volt főigazgatója, Ambrus Tibor és Geréb László közgazdászok prezentációjában szó volt az erdélyi humán erőforrás fejlesztéséről, továbbá Székelyföld térbeli szerveződését elemezte Elekes Tibor, a Miskolci Egyetem MFK Földrajzi Intézetének docense.
Szombaton öt témában rendeztek szekcióüléseket: erdélyi vállalati és szövetkezeti sikertörténetek, erdélyi brandek, hatékony és innovatív finanszírozási formák, az IT szerepe a modern gazdaságban, valamint a multinacionális vállalatok hatása a helyi közösségekre.
Fülöp-Székely Botond
Krónika (Kolozsvár)
A modern Erdély gazdasági jövőképe volt a központi témája a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) által 23. alkalommal Székelyudvarhelyen megrendezett Közgazdász Vándorgyűlésnek.
A hétvégi rendezvénysorozatra a szervezők mintegy negyven előadót hívtak meg és közel háromszázan vettek részt az előadásokon.
Tankó László, az RMKT székelyudvarhelyi elnöke az Erdély legrangosabb nemzetközi jellegű gazdasági eseményeként meghirdetett vándorgyűlés megnyitóján úgy vélekedett, hogy a tudás lehet térségünk egyetlen versenyképes előnye, ezt pedig a helyi emberek képzésével lehet erősíteni.
Tankó kitért Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítójának könyvére, amelyben a szerző kifejti, hogy a régió fejlődését a keresztény értékekre kell alapozni, ugyanakkor nem csak beszélni, hanem cselekedni is kell.
Szécsi Kálmán, az RMKT országos elnöke elmondta, a szervezeten belül két évvel ezelőtt fogalmazódott meg a gondolat, hogy ne csak szakmai segítséget nyújtsanak, hanem aktívan részt vegyenek Erdély gazdasági életében. Éppen ezért a rendezvényen elhangzott előadások hangsúlyozottan az erdélyi piac felzárkóztatását célozták, kielemezve az országos, az európai, valamint a világpiac alakulását is.
Egyébként a plenáris előadásokon Ionuţ Dumitru, a bukaresti Költségvetési Tanács elnöke Románia makroökonómiai helyzetéről és kilátásairól értekezett. Sikeres közép-európai régiókat, illetve ezek stratégiáit mutatta be Horváth Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az MTA Regionális Kutatások Központjának volt főigazgatója, Ambrus Tibor és Geréb László közgazdászok prezentációjában szó volt az erdélyi humán erőforrás fejlesztéséről, továbbá Székelyföld térbeli szerveződését elemezte Elekes Tibor, a Miskolci Egyetem MFK Földrajzi Intézetének docense.
Szombaton öt témában rendeztek szekcióüléseket: erdélyi vállalati és szövetkezeti sikertörténetek, erdélyi brandek, hatékony és innovatív finanszírozási formák, az IT szerepe a modern gazdaságban, valamint a multinacionális vállalatok hatása a helyi közösségekre.
Fülöp-Székely Botond
Krónika (Kolozsvár)
2014. november 13.
Megkezdődött a Magyarok Kenyere lisztjének szétosztása
November 11-én, kedden megkezdődött az idei Magyarok Kenyere program keretében készült liszt szétosztása Pécsett. Az adományból elsőként a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Alapítvány által támogatott gyermekek nevelőszüleinek adtak – tájékoztatott az MTI.
Korinek László jogászprofesszor, a kezdeményezés ötletgazdája az eseményen elmondta: az idén összegyűlt mintegy kétszáz tonna búzából 160 tonna liszt készült, ebből a 970 gyermekről gondoskodó alapítvány hat tonna kiváló minőségű étkezési és két tonna, háziállatok etetésére szolgáló takarmánylisztet kapott.
A következő hetekben az erdélyi Dévai Szent Ferenc Alapítvány, a kárpátaljai nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon, továbbá a hátrányos helyzetű gyerekeket és hajléktalanokat segít budapesti Oltalom Karitatív Egyesület képviselői is átvehetik a nekik szánt adományt.
A nemzeti összetartozást és szolidaritást jelképező Magyarok Kenyere program 2011-ben indult Pécsről. A kezdeményezés keretében az ország minden megyéjéből és a külhoni területekről összegyűjtött búzát ünnepélyesen összeöntik, lisztet készítenek belőle, amit a rászorulóknak juttatnak el, miután megsütik belőle az állami ünnepre szánt, a Szent Jobb-körmeneten megáldott kenyeret és azt a több ezer cipót is, amelyet a Pécsi Jótékony Nőegylet értékesít, hogy a befolyt összegből a gyermekétkeztetést segíthesse.
A jótékonysági akció első évében tíz, 2012-ben huszonöt, tavaly száz, idén pedig a várakozásokat messzemenően meghaladva, kétszáz tonna búzát sikerült összegyűjteni.
Korinek László kedden, a liszt szétosztásának megkezdésekor arra hívta fel a figyelmet, hogy közeleg a katolikus hagyományban a jótékonyságra buzdító Szent Erzsébet-ünnep és advent időszaka is – „ez eszünkbe kell jutassa: mindig fontos azokra is gondolni, akik nélkülöznek”.
Magyar Kurír
Erdély.ma
November 11-én, kedden megkezdődött az idei Magyarok Kenyere program keretében készült liszt szétosztása Pécsett. Az adományból elsőként a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Alapítvány által támogatott gyermekek nevelőszüleinek adtak – tájékoztatott az MTI.
Korinek László jogászprofesszor, a kezdeményezés ötletgazdája az eseményen elmondta: az idén összegyűlt mintegy kétszáz tonna búzából 160 tonna liszt készült, ebből a 970 gyermekről gondoskodó alapítvány hat tonna kiváló minőségű étkezési és két tonna, háziállatok etetésére szolgáló takarmánylisztet kapott.
A következő hetekben az erdélyi Dévai Szent Ferenc Alapítvány, a kárpátaljai nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon, továbbá a hátrányos helyzetű gyerekeket és hajléktalanokat segít budapesti Oltalom Karitatív Egyesület képviselői is átvehetik a nekik szánt adományt.
A nemzeti összetartozást és szolidaritást jelképező Magyarok Kenyere program 2011-ben indult Pécsről. A kezdeményezés keretében az ország minden megyéjéből és a külhoni területekről összegyűjtött búzát ünnepélyesen összeöntik, lisztet készítenek belőle, amit a rászorulóknak juttatnak el, miután megsütik belőle az állami ünnepre szánt, a Szent Jobb-körmeneten megáldott kenyeret és azt a több ezer cipót is, amelyet a Pécsi Jótékony Nőegylet értékesít, hogy a befolyt összegből a gyermekétkeztetést segíthesse.
A jótékonysági akció első évében tíz, 2012-ben huszonöt, tavaly száz, idén pedig a várakozásokat messzemenően meghaladva, kétszáz tonna búzát sikerült összegyűjteni.
Korinek László kedden, a liszt szétosztásának megkezdésekor arra hívta fel a figyelmet, hogy közeleg a katolikus hagyományban a jótékonyságra buzdító Szent Erzsébet-ünnep és advent időszaka is – „ez eszünkbe kell jutassa: mindig fontos azokra is gondolni, akik nélkülöznek”.
Magyar Kurír
Erdély.ma
2014. november 13.
Nemesített világ
Különleges esemény színhelye volt tegnap este Sepsiszentgyörgyön a Köntés Pincegaléria. A Nemesített világ című, Köntés Ernő és Csinta Samu tárlataként beharangozott fotókiállítás egy hamarosan megjelenő, az erdélyi arisztokrácia mai helyzetéről szóló könyv képanyagának részletét mutatja be – és nemcsak.
Köntés Ernő házigazdaként és fotográfusként köszöntötte a szép számban összegyűlt közönséget, majd Damokos Csaba képzőművész méltatta az anyagot. Ambivalens érzéseket keltenek a fotók, egyrészt egy letűnt kor képét idézik, ugyanakkor előre vetítik a jövőt: olyan korszak előhírnökei, amelyről csak álmodunk, nem felkiáltójel, hogy lefelé tartunk, hanem az új indulópontot tükrözik. Csinta Samu újságíró elmondta, e hónapban megjelenik Nemesített világ – Az erdélyi arisztokrácia újrakezdett története című könyve, s annak képanyagából nyújtanak ízelítőt. Elmesélte: mindig érdekelte az erdélyi arisztokrácia, a kiindulópontot az jelentette, hogy többszörös iskolai szülőtársként kapcsolatba került Kálnoky Tiborral és családjával, s beszélgetéseik során kezdte felfedezni az embert a gróf mögött. Rájött, olyan értékeket képviselő, amelyek nagyon hiányoznak mai életünkből: a kiállás, kitartás, hagyományok őrzése. Nagy Alfréd színművész részleteket olvasott fel a készül könyvből, Csinta Samu tárlatvezetést tartott, bemutatta a Mikes, Bethlen, Teleki, Kálnoky és Apor család kastélyait, azok lakóit, kiemelve bethleni gróf Bethlen Anikót, aki a nemrég visszakapott keresdi kastélyt ötven évre átadta a Böjte Csaba vezette Dévai Szent Ferenc Alapítványnak.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Különleges esemény színhelye volt tegnap este Sepsiszentgyörgyön a Köntés Pincegaléria. A Nemesített világ című, Köntés Ernő és Csinta Samu tárlataként beharangozott fotókiállítás egy hamarosan megjelenő, az erdélyi arisztokrácia mai helyzetéről szóló könyv képanyagának részletét mutatja be – és nemcsak.
Köntés Ernő házigazdaként és fotográfusként köszöntötte a szép számban összegyűlt közönséget, majd Damokos Csaba képzőművész méltatta az anyagot. Ambivalens érzéseket keltenek a fotók, egyrészt egy letűnt kor képét idézik, ugyanakkor előre vetítik a jövőt: olyan korszak előhírnökei, amelyről csak álmodunk, nem felkiáltójel, hogy lefelé tartunk, hanem az új indulópontot tükrözik. Csinta Samu újságíró elmondta, e hónapban megjelenik Nemesített világ – Az erdélyi arisztokrácia újrakezdett története című könyve, s annak képanyagából nyújtanak ízelítőt. Elmesélte: mindig érdekelte az erdélyi arisztokrácia, a kiindulópontot az jelentette, hogy többszörös iskolai szülőtársként kapcsolatba került Kálnoky Tiborral és családjával, s beszélgetéseik során kezdte felfedezni az embert a gróf mögött. Rájött, olyan értékeket képviselő, amelyek nagyon hiányoznak mai életünkből: a kiállás, kitartás, hagyományok őrzése. Nagy Alfréd színművész részleteket olvasott fel a készül könyvből, Csinta Samu tárlatvezetést tartott, bemutatta a Mikes, Bethlen, Teleki, Kálnoky és Apor család kastélyait, azok lakóit, kiemelve bethleni gróf Bethlen Anikót, aki a nemrég visszakapott keresdi kastélyt ötven évre átadta a Böjte Csaba vezette Dévai Szent Ferenc Alapítványnak.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. november 16.
Csíksomlyó rejtett történelme Márk József tollából
A vasárnapi nagymise után mutatták be Márk József ferences szerzetes Csíksomlyói mozaik című könyvét a csíksomlyói kegytemplomban.
A Borsodi L. László ferences sajtóreferens által szerkesztett kötet József atya Csíksomlyón töltött közel fél évszázados szolgálatának, tapasztalatainak merítése, a kegytemplom és a kolostor „rejtett történelmébe” nyújt betekintést.
A rendhagyó könyvbemutatón Urbán Erik ferences templomigazgató beszélgetett József testvérrel, a kötetből részleteket olvasott fel Borsodi L. László.
Márk József ferences szerzetes 1969-től a székelység nemzeti kegyhelyének őre, a kommunizmus idején kihalásra ítélt Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány azon kevés élő tagjainak egyike, akik nemcsak a második világháborút követő időszak egyház- és kisebbségellenes évtizedeinek viszontagságai között álltak helyt, hanem akiknek volt, kellett legyen erejük ahhoz, hogy a kommunista diktatúra bukása után, az 1990-es években haló poraiból életre keltsék Szent Ferenc erdélyi rendtartományát – méltatta a szerzőt a kötet előszavát jegyző Borsodi L. László.
Mint elhangzott, Márk József indította el a csíksomlyói kegyhely első honlapját, az elmúlt években pedig blogot indított, és a közösségi oldalakhoz is csatlakozott, hogy így is eljuttassa a csíksomlyói Szűzanya örömhírét a világnak. A kötet részletesen ismerteti a kegyszobor és a búcsújárás történetét, ugyanakkor József atya úti élményei is helyet kaptak benne. Írásait sajátos, humoros előadásmód és közérthetőség jellemzi.
„Megköszönöm Istennek, hogy tehetséget és erőt adott, a Szűzanyának, hogy annyi szépet írhattam a somlyói szentélyről” – fogalmazott a könyvbemutató végén Márk József OFM.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro
A vasárnapi nagymise után mutatták be Márk József ferences szerzetes Csíksomlyói mozaik című könyvét a csíksomlyói kegytemplomban.
A Borsodi L. László ferences sajtóreferens által szerkesztett kötet József atya Csíksomlyón töltött közel fél évszázados szolgálatának, tapasztalatainak merítése, a kegytemplom és a kolostor „rejtett történelmébe” nyújt betekintést.
A rendhagyó könyvbemutatón Urbán Erik ferences templomigazgató beszélgetett József testvérrel, a kötetből részleteket olvasott fel Borsodi L. László.
Márk József ferences szerzetes 1969-től a székelység nemzeti kegyhelyének őre, a kommunizmus idején kihalásra ítélt Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány azon kevés élő tagjainak egyike, akik nemcsak a második világháborút követő időszak egyház- és kisebbségellenes évtizedeinek viszontagságai között álltak helyt, hanem akiknek volt, kellett legyen erejük ahhoz, hogy a kommunista diktatúra bukása után, az 1990-es években haló poraiból életre keltsék Szent Ferenc erdélyi rendtartományát – méltatta a szerzőt a kötet előszavát jegyző Borsodi L. László.
Mint elhangzott, Márk József indította el a csíksomlyói kegyhely első honlapját, az elmúlt években pedig blogot indított, és a közösségi oldalakhoz is csatlakozott, hogy így is eljuttassa a csíksomlyói Szűzanya örömhírét a világnak. A kötet részletesen ismerteti a kegyszobor és a búcsújárás történetét, ugyanakkor József atya úti élményei is helyet kaptak benne. Írásait sajátos, humoros előadásmód és közérthetőség jellemzi.
„Megköszönöm Istennek, hogy tehetséget és erőt adott, a Szűzanyának, hogy annyi szépet írhattam a somlyói szentélyről” – fogalmazott a könyvbemutató végén Márk József OFM.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro
2014. november 18.
Hitélet – Toronysisak is emlékeztet Ferencz Ervinre
Egy hitvalló ferences méltatása
Bizonyára még nagyon sok kolozsvárinak él emlékezetében Ferencz Ervin, az óvári barátok templomában 1976–1980 között szolgáló, kiemelkedő szerzetespapi alakja. Személye ismét a figyelem középpontjába került, mert november 3-án, a budapesti Országházban megtartott ünnepségen Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Mindszenty József Társaság ügyvezető elnöke a társaság által adományozott rangos emlékéremben részesítette. A kitüntetésben azokat a személyiségeket részesítik, akik életük példájával Mindszenty bíboros – akinek boldoggá avatási pere folyamatban van – hitvallását szolgálják.
A díjazottak minden alkalommal javasolhatnak három középiskolás fiatalt, akik személyenként százötvenezer forintos támogatásban részesülnek, valamint egy-egy százezer forint értékű kiskönyvtárat is kapnak. Az ünnepség után az Országházban megkoszorúzták azt az emléktáblát, amelyet Mindszenty József bíboros, Magyarország utolsó hercegprímása 1956. november 3-án este elmondott híres rádióbeszédének emlékére állítottak.
Ervin lett a szerzetesi neve
Ferencz Béla Szárhegyen született 1920. május 10-én. Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában járt középiskolába, 1938-ban érettségizett Marosvásárhelyen. Még abban az évben megkezdte a noviciátust a Szent Ferenc-rendiek medgyesi rendházában. Az ünnepélyes szerzetesi fogadalmat 1942. október 8-án tette le, szerzetesi neve Ervin lett. Időközben, 1939–1944 között elvégezte teológiai tanulmányait Vajdahunyadon. 1943. június 20-án szentelte pappá Isten Szolgája Márton Áron püspök Gyulafehérváron. A fogarasi rendházban kezdte működését, onnan hurcolta el az akkor még román királyi rendőrség 1944. augusztus 30-án. Csak azért, mert magyar, és római katolikus szerzetes. Szabadlábra helyezése után, 1945–1947 között klasszika filológiát (görög és latin nyelvet) tanult a kolozsvári Bolyai Egyetemen. Aztán két évig Székelyudvarhelyen a Collegium Seraphicumban nevelő, s a klerikusok magisztere Csíksomlyón. A következőkben helyettes plébános Zetelakán, majd plébános Fogarason. Onnan deportálták az 1951. augusztus 20-ról 21-re virradó éjjel a máriaradnai ferences kolostorba, ahova minden ferences szerzetest elhurcoltak azon az éjszakán Erdély területéről.
FODOR GYÖRGY
Szabadság (Kolozsvár)
Egy hitvalló ferences méltatása
Bizonyára még nagyon sok kolozsvárinak él emlékezetében Ferencz Ervin, az óvári barátok templomában 1976–1980 között szolgáló, kiemelkedő szerzetespapi alakja. Személye ismét a figyelem középpontjába került, mert november 3-án, a budapesti Országházban megtartott ünnepségen Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Mindszenty József Társaság ügyvezető elnöke a társaság által adományozott rangos emlékéremben részesítette. A kitüntetésben azokat a személyiségeket részesítik, akik életük példájával Mindszenty bíboros – akinek boldoggá avatási pere folyamatban van – hitvallását szolgálják.
A díjazottak minden alkalommal javasolhatnak három középiskolás fiatalt, akik személyenként százötvenezer forintos támogatásban részesülnek, valamint egy-egy százezer forint értékű kiskönyvtárat is kapnak. Az ünnepség után az Országházban megkoszorúzták azt az emléktáblát, amelyet Mindszenty József bíboros, Magyarország utolsó hercegprímása 1956. november 3-án este elmondott híres rádióbeszédének emlékére állítottak.
Ervin lett a szerzetesi neve
Ferencz Béla Szárhegyen született 1920. május 10-én. Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában járt középiskolába, 1938-ban érettségizett Marosvásárhelyen. Még abban az évben megkezdte a noviciátust a Szent Ferenc-rendiek medgyesi rendházában. Az ünnepélyes szerzetesi fogadalmat 1942. október 8-án tette le, szerzetesi neve Ervin lett. Időközben, 1939–1944 között elvégezte teológiai tanulmányait Vajdahunyadon. 1943. június 20-án szentelte pappá Isten Szolgája Márton Áron püspök Gyulafehérváron. A fogarasi rendházban kezdte működését, onnan hurcolta el az akkor még román királyi rendőrség 1944. augusztus 30-án. Csak azért, mert magyar, és római katolikus szerzetes. Szabadlábra helyezése után, 1945–1947 között klasszika filológiát (görög és latin nyelvet) tanult a kolozsvári Bolyai Egyetemen. Aztán két évig Székelyudvarhelyen a Collegium Seraphicumban nevelő, s a klerikusok magisztere Csíksomlyón. A következőkben helyettes plébános Zetelakán, majd plébános Fogarason. Onnan deportálták az 1951. augusztus 20-ról 21-re virradó éjjel a máriaradnai ferences kolostorba, ahova minden ferences szerzetest elhurcoltak azon az éjszakán Erdély területéről.
FODOR GYÖRGY
Szabadság (Kolozsvár)
2014. december 15.
Jónak lenni jó! – Több mint 167 millió forint gyűlt össze
Több mint 167 millió forint gyűlt össze a közmédia Jónak lenni jó! elnevezésű jótékonysági kampányában az Ökumenikus Segélyszervezet javára
A herendi tál 1 millió 450 ezer forintért, Bud Spencer csuklószorítója 410 ezer forintért, Tim Howard labdarúgó meze 250 ezer forintért kelt el. A kampányban összesen 167 millió 299 ezer 575 forint gyűlt össze – mondta el Csizmár Edina, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Nemzetiségi, Külhoni és Kiemelt Projektek Főszerkesztőségének kiemelt szerkesztője vasárnap az MTI-nek.
Szabó László Zsolt, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója a vasárnap esti műsorban azt mondta: harmadik alkalommal is bebizonyosodott, hogy a magyar emberekben megvan a szolidaritás és szívesen adományoznak karácsony előtt. Emlékeztetett, hogy az Ökumenikus Szegélyszervezettel november 17. óta dolgozik közösen a közmédia a kampányban, és „sok száz ember munkája most beérni látszik.
Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója kiemelte: számukra az is fontos volt, hogy bemutathatták az adományozás kultúráját és a segélyszervezet munkáját. Hozzátette: „az összefogás az, ami nagy erőt tud adni és hihetetlen csodákra képes."
A vasárnapi műsorfolyam záróbeszélgetésében részt vett Schwab Richárd, a Demján Sándor Alapítvány kuratóriumi elnöke is, aki közölte, hogy az alapítvány a 22 óráig összegyűlt adomány felével támogatja a segélyszervezet munkáját.
Lévai Anikó, a segélyszervezet jószolgálati nagykövete előre felvett interjúban mondta el, hogy miért szeret a segélyszervezettel együtt dolgozni. Szakszerűnek és segítőkésznek jellemezte munkatársait, akiket mély hit motivál, de – mint mondta – ez a szellemiség a támogatói körre és a segélyezettekre is átragad.
"A magyar társadalom nagyon megérdemli a dicséretet, mert az utóbbi húsz évben, ha van olyan terület, amelyben fényéveket fejlődtünk, akkor az a karitatív munka" – hangsúlyozta, hozzátéve: a magyar társadalom ezen a területen sokat tett, sokat fejlődött és nagy tartalékok is vannak még benne. A közmédia harmadik alkalommal indított gyűjtést: 2012-ben a Böjte Csaba szerzetes alapította Dévai Szent Ferenc Alapítványt mintegy 100 millió forinttal, tavaly pedig a Katolikus Karitászt csaknem 120 millió forinttal sikerült támogatni a befolyt adományokból. MTI
Erdély.ma
Több mint 167 millió forint gyűlt össze a közmédia Jónak lenni jó! elnevezésű jótékonysági kampányában az Ökumenikus Segélyszervezet javára
A herendi tál 1 millió 450 ezer forintért, Bud Spencer csuklószorítója 410 ezer forintért, Tim Howard labdarúgó meze 250 ezer forintért kelt el. A kampányban összesen 167 millió 299 ezer 575 forint gyűlt össze – mondta el Csizmár Edina, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Nemzetiségi, Külhoni és Kiemelt Projektek Főszerkesztőségének kiemelt szerkesztője vasárnap az MTI-nek.
Szabó László Zsolt, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója a vasárnap esti műsorban azt mondta: harmadik alkalommal is bebizonyosodott, hogy a magyar emberekben megvan a szolidaritás és szívesen adományoznak karácsony előtt. Emlékeztetett, hogy az Ökumenikus Szegélyszervezettel november 17. óta dolgozik közösen a közmédia a kampányban, és „sok száz ember munkája most beérni látszik.
Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója kiemelte: számukra az is fontos volt, hogy bemutathatták az adományozás kultúráját és a segélyszervezet munkáját. Hozzátette: „az összefogás az, ami nagy erőt tud adni és hihetetlen csodákra képes."
A vasárnapi műsorfolyam záróbeszélgetésében részt vett Schwab Richárd, a Demján Sándor Alapítvány kuratóriumi elnöke is, aki közölte, hogy az alapítvány a 22 óráig összegyűlt adomány felével támogatja a segélyszervezet munkáját.
Lévai Anikó, a segélyszervezet jószolgálati nagykövete előre felvett interjúban mondta el, hogy miért szeret a segélyszervezettel együtt dolgozni. Szakszerűnek és segítőkésznek jellemezte munkatársait, akiket mély hit motivál, de – mint mondta – ez a szellemiség a támogatói körre és a segélyezettekre is átragad.
"A magyar társadalom nagyon megérdemli a dicséretet, mert az utóbbi húsz évben, ha van olyan terület, amelyben fényéveket fejlődtünk, akkor az a karitatív munka" – hangsúlyozta, hozzátéve: a magyar társadalom ezen a területen sokat tett, sokat fejlődött és nagy tartalékok is vannak még benne. A közmédia harmadik alkalommal indított gyűjtést: 2012-ben a Böjte Csaba szerzetes alapította Dévai Szent Ferenc Alapítványt mintegy 100 millió forinttal, tavaly pedig a Katolikus Karitászt csaknem 120 millió forinttal sikerült támogatni a befolyt adományokból. MTI
Erdély.ma
2014. december 20.
Böjte Csaba 2600 árvájának hozott szaloncukrot Áder János felesége
Böjte Csaba által létrehozott Dévai Szent Ferenc Alapítvány angyalváró ünnepséget rendezett szombaton a parajdi sóbányában, amelyen mintegy 2600 gyereket láttak vendégül. A rendezvényen részt vett Herczegh Anita, Áder János köztársasági elnök felesége, aki szaloncukrot hozott a gyerekeknek.
sóbányában összegyűlt mintegy 2600 gyermek ujjongva fogadta a szaloncukrot és a Baptista Szeretetszolgálat cipősdobozokba csomagolt ajándékait, valamint hallgatta a csíkszeredai Role együttes által előadott karácsonyi dalokat. „Adventkor az a legszebb ha olyan gyermekekre gondolunk, akiknek az év során nem sok ajándék jut. Megpróbáltunk egy kis örömöt, ajándékot hozni" - nyilatkozta a közmédiának a rendezvény után Herczegh Anita. Hozzátette, amikor az ember először tesz látogatást a Szent Ferenc Alapítvány valamely otthonában, a szíve szerint hazavinné az ott nevelkedő gyermekeket. "Jó látni, hogy Böjte Csaba otthonaiban melegséget, szeretetet, figyelmet kapnak." Csaba testvér elmesélte, hogy honnan fogadta be a gyerekeket, milyen körülmények között éltek. "Évek múlva egészséges, életre való, boldog emberként találkozom velük" - mesélte az otthonokban nevelkedő gyermekhez fűződő élményeit Herczegh Anita.
Szilágyi Béla, a Baptista Szeretetszolgálat alelnöke az MTI-nek elmondta, immár kilencedik éve hozzák a cipősdoboz-ajándékokat a Böjte Csaba otthonaiban nevelkedő gyermekeknek a Székelyudvarhelyhez közeli Parajdra. Hozzátette, örömmel tapasztalják, hogy egyre inkább mozgalommá válik a cipősdoboz-ajándék készítése, adományozása Magyarországon. Hozzátette, a budapesti Deák téren felépített "cipősdobozvárból" futószalag viszi az ajándékokat az ottani raktárba, ahonnan naponta négyszer kell elszállítani a dobozokat. A szervezés ellenére az elmúlt napokban sorba kellett állniuk az ajándékozóknak. Hozzátette, idén mintegy 50 ezer ajándékdobozt gyűjtenek be és adnak át.
A parajdi rendezvényen betegsége miatt nem vehetett részt Böjte Csaba. "Imádkozunk, hogy mielőbb meggyógyuljon, mert nagy szükségünk van rá" - jelentette ki Kovács Ágnes főszervező. A Bihar megyei székelyhídi gyermekotthon vezetője az MTI-nek elmondta, a Szent Ferenc Alapítvány otthonaiban nevelkedő gyermekek mellett tíz közeli plébánia gyermek hívei is meghívást kaptak az angyalváróra.
A Böjte Csaba ferences szerzetes által létrehozott dévai Szent Ferenc Alapítvány 84 erdélyi gyermekotthonában mintegy 2400 árva, vagy nehéz sorsú gyermek nevelkedik.
maszol/MTI
Böjte Csaba által létrehozott Dévai Szent Ferenc Alapítvány angyalváró ünnepséget rendezett szombaton a parajdi sóbányában, amelyen mintegy 2600 gyereket láttak vendégül. A rendezvényen részt vett Herczegh Anita, Áder János köztársasági elnök felesége, aki szaloncukrot hozott a gyerekeknek.
sóbányában összegyűlt mintegy 2600 gyermek ujjongva fogadta a szaloncukrot és a Baptista Szeretetszolgálat cipősdobozokba csomagolt ajándékait, valamint hallgatta a csíkszeredai Role együttes által előadott karácsonyi dalokat. „Adventkor az a legszebb ha olyan gyermekekre gondolunk, akiknek az év során nem sok ajándék jut. Megpróbáltunk egy kis örömöt, ajándékot hozni" - nyilatkozta a közmédiának a rendezvény után Herczegh Anita. Hozzátette, amikor az ember először tesz látogatást a Szent Ferenc Alapítvány valamely otthonában, a szíve szerint hazavinné az ott nevelkedő gyermekeket. "Jó látni, hogy Böjte Csaba otthonaiban melegséget, szeretetet, figyelmet kapnak." Csaba testvér elmesélte, hogy honnan fogadta be a gyerekeket, milyen körülmények között éltek. "Évek múlva egészséges, életre való, boldog emberként találkozom velük" - mesélte az otthonokban nevelkedő gyermekhez fűződő élményeit Herczegh Anita.
Szilágyi Béla, a Baptista Szeretetszolgálat alelnöke az MTI-nek elmondta, immár kilencedik éve hozzák a cipősdoboz-ajándékokat a Böjte Csaba otthonaiban nevelkedő gyermekeknek a Székelyudvarhelyhez közeli Parajdra. Hozzátette, örömmel tapasztalják, hogy egyre inkább mozgalommá válik a cipősdoboz-ajándék készítése, adományozása Magyarországon. Hozzátette, a budapesti Deák téren felépített "cipősdobozvárból" futószalag viszi az ajándékokat az ottani raktárba, ahonnan naponta négyszer kell elszállítani a dobozokat. A szervezés ellenére az elmúlt napokban sorba kellett állniuk az ajándékozóknak. Hozzátette, idén mintegy 50 ezer ajándékdobozt gyűjtenek be és adnak át.
A parajdi rendezvényen betegsége miatt nem vehetett részt Böjte Csaba. "Imádkozunk, hogy mielőbb meggyógyuljon, mert nagy szükségünk van rá" - jelentette ki Kovács Ágnes főszervező. A Bihar megyei székelyhídi gyermekotthon vezetője az MTI-nek elmondta, a Szent Ferenc Alapítvány otthonaiban nevelkedő gyermekek mellett tíz közeli plébánia gyermek hívei is meghívást kaptak az angyalváróra.
A Böjte Csaba ferences szerzetes által létrehozott dévai Szent Ferenc Alapítvány 84 erdélyi gyermekotthonában mintegy 2400 árva, vagy nehéz sorsú gyermek nevelkedik.
maszol/MTI
2014. december 28.
Csaba testvér békességüzenete
Karácsonyt követően Böjte Csaba a békesség fontosságáról, a szeretet gyógyító erejéről beszélt a remeteszegi Szent Család templomban. Nem az árvíz, a földrengés és más természeti katasztrófák verik szét a családokat, hanem a békétlenség – mondotta a gyermekmentő szerzetes.
Vasárnap délután búcsús ünnepet tartottak a marosvásárhelyi Remete Szent Antal (Remeteszeg) plébániához tartozó Szent Család templomban. Az ünnepi szentmisét Böjte Csaba ferences testvér, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója mutatta be.
Amint az Istentisztelet előtt Szénégető István Barnabás házigazda plébános elmondta, évente csak három-négy alkalommal bizonyul kicsinek a hajlék, máskor pont megfelelő méretű.
Böjte Csaba a békesség fontosságáról, a szeretet gyógyító erejéről beszélt. Kifejtette: a legfontosabb feladatunk ezen a földön az, hogy imádkozzunk és cselekedjünk a békéért. Ferenc pápa szavait idézte, aki szerint: „Nemcsak a csatatereken folyik az öldöklés, hanem a családokban is. Nem az árvíz, a földrengés és más természeti katasztrófák verik szét a családokat, hanem a békétlenség.” Jézus példáját említette, akinek itt a földön eléggé „fapados” fogadtatása volt, mégis tanításának központi gondolata a béketűrés, békesség, embertársaink iránti szeretet. „Ezt kellene megtanulnunk, józanul, higgadtan, szeretettel szólni a másik emberhez” – mondta Böjte atya.
A ferences szerzetes továbbá beszélt arról, milyen nehézségek árán sikerült elindulnia a kilencvenes évek elején, mennyi akadályba ütközött, amikor az árva gyermekek befogadását, tanítását vállalta fel. De ezeket a nehézségeket mind a szeretet erejével és nem erőnek erejével sikerült megoldani. „Az eltelt húsz év alatt több mint ötezer gyermeket fogadtunk be. A legtöbb gyermek, aki bekerül hozzánk, tele van félelemmel, sérelemmel, ha meg akarod simogatni, elkapja a fejét, idő kell neki és sok-sok szeretet ahhoz, hogy megbékéljen, ellazuljon. De én simogatom, vigasztalom addig, amíg ellazul, amíg sírással oldja fel magából a feszültséget, és olyan jóérzés együtt sírni vele" – folytatta a ferences testvér.
A szertartás során a Szent Család templom énekkara is több alkalommal dicsőítette Istent énekléssel. A hívek közül többen olvastak fel rövid imát, szöveget a Szentírásból a családért, a szülőkért, a gyermekekért, a házasságért, az egyházközségért.
A szentmise szent áldozással, majd a 10., 20., 25., 30., 50. és 60. házassági évfordulójukat ünneplő párok köszöntésével ért véget.
Nemes Gyula
Székelyhon.ro
Karácsonyt követően Böjte Csaba a békesség fontosságáról, a szeretet gyógyító erejéről beszélt a remeteszegi Szent Család templomban. Nem az árvíz, a földrengés és más természeti katasztrófák verik szét a családokat, hanem a békétlenség – mondotta a gyermekmentő szerzetes.
Vasárnap délután búcsús ünnepet tartottak a marosvásárhelyi Remete Szent Antal (Remeteszeg) plébániához tartozó Szent Család templomban. Az ünnepi szentmisét Böjte Csaba ferences testvér, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója mutatta be.
Amint az Istentisztelet előtt Szénégető István Barnabás házigazda plébános elmondta, évente csak három-négy alkalommal bizonyul kicsinek a hajlék, máskor pont megfelelő méretű.
Böjte Csaba a békesség fontosságáról, a szeretet gyógyító erejéről beszélt. Kifejtette: a legfontosabb feladatunk ezen a földön az, hogy imádkozzunk és cselekedjünk a békéért. Ferenc pápa szavait idézte, aki szerint: „Nemcsak a csatatereken folyik az öldöklés, hanem a családokban is. Nem az árvíz, a földrengés és más természeti katasztrófák verik szét a családokat, hanem a békétlenség.” Jézus példáját említette, akinek itt a földön eléggé „fapados” fogadtatása volt, mégis tanításának központi gondolata a béketűrés, békesség, embertársaink iránti szeretet. „Ezt kellene megtanulnunk, józanul, higgadtan, szeretettel szólni a másik emberhez” – mondta Böjte atya.
A ferences szerzetes továbbá beszélt arról, milyen nehézségek árán sikerült elindulnia a kilencvenes évek elején, mennyi akadályba ütközött, amikor az árva gyermekek befogadását, tanítását vállalta fel. De ezeket a nehézségeket mind a szeretet erejével és nem erőnek erejével sikerült megoldani. „Az eltelt húsz év alatt több mint ötezer gyermeket fogadtunk be. A legtöbb gyermek, aki bekerül hozzánk, tele van félelemmel, sérelemmel, ha meg akarod simogatni, elkapja a fejét, idő kell neki és sok-sok szeretet ahhoz, hogy megbékéljen, ellazuljon. De én simogatom, vigasztalom addig, amíg ellazul, amíg sírással oldja fel magából a feszültséget, és olyan jóérzés együtt sírni vele" – folytatta a ferences testvér.
A szertartás során a Szent Család templom énekkara is több alkalommal dicsőítette Istent énekléssel. A hívek közül többen olvastak fel rövid imát, szöveget a Szentírásból a családért, a szülőkért, a gyermekekért, a házasságért, az egyházközségért.
A szentmise szent áldozással, majd a 10., 20., 25., 30., 50. és 60. házassági évfordulójukat ünneplő párok köszöntésével ért véget.
Nemes Gyula
Székelyhon.ro
2015. január 8.
Pótolhatatlan harcost vesztett a székely ügy
Az olaszországi Dél-Tirolban sízéssel töltött vakációja alatt tragikus hirtelenséggel hunyt el szerdán Márton Zoltán, Makfalva polgármestere. Az alig 46 éves elöljáró temetésének helyszínéről és időpontjáról még nem tudni pontosat. Barátai, tisztelői állítják: távozása pótolhatatlan veszteség a székely ügy és Székelyföld számára.
Márton Zoltán családjával és néhány barátjával töltötte szabadságát Olaszországban, egy dél-tiroli síparadicsomban. Itt érte a halál szerdán a déli órákban. Értesüléseink szerint az elöljáró sízés közben csúnyán elesett, amelynek következtében leállt a szíve. A helyszínre kiszállt orvosok megpróbálták újraéleszteni, de ez csak rövid időre sikerült, Márton Zoltánt még a helyszínen halottá nyilvánították. Bár az olasz ügyészek lezárták az esetet, a halál pontos okát kiderítő orvostani szakértői vizsgálatokat a tervek szerint csütörtökön végezték el. Szerda este egy halottszállító cég autója elindult Székelyudvarhelyről Olaszországba, Márton Zoltán földi maradványaival valószínűleg vasárnap érnek haza, a szállítási költségeket egy székelyföldi szakmai szervezet fedezi.
Ki volt Márton Zoltán?
A barátainak Dönciként ismert és szólított Márton Zoltán 1968-ban született Marosvásárhelyen, a jászvásári egyetemen szerzett mérnöki oklevelet, majd házassága révén Szovátára került, ahol rövid ideig tanárként dolgozott, majd Bíró István mellé került, akinek halála után 1999-ben ő vette át a fürdővárosban működő Teleki Oktatási Központ (TOK) igazgatását, amelyet 2012-ig végzett. Virág György megyei tanácselnök idejében két évig az RMDSZ színeiben Maros Megye Tanácsának testületi tagja is volt. Időközben elvált, és a Makfalva községhez tartozó Csókfalván vásárolt egy kis kúriát, ahová kiköltözött élettársával, akivel közösen három gyermeket neveltek a Szent Ferenc Alapítvány szovátai otthonából. 2012-ben Makfalva község polgármesterévé választották, a Magyar Polgári Párt színeiben egyedüliként Maros megyében. Évek óta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke volt, tavaly nyáron a nyárádszeredai Csíki Sándor halála után ő vette át Marosszék Székely Tanácsának vezetését.
Űr marad utána
Izsák Balázs, az SZNT elnöke gyerekkorától ismerte Márton Zoltánt, családi barátként végigkísérte egész életét. Dönci alaptermészete a rendkívüli derültség volt, erre próbálta embertársait is fordítani. Minden feladatot mosolyogva, csendesen vállalt és magabiztosan elvégzett, mindig lehetett rá számítani, többek között a tavalyelőtti makfalvi székely szekérkaraván megszervezését is rá lehetett bízni. Sosem kerülte a feladatokat és a nehézségeket, így elsőnek tűzte ki a székely zászlót is a makfalvi községházára, s habár tudatában volt annak, hogy ennek nyomán bűnvádi eljárást indíthatnak ellene, barátainak nyomatékosan, de derűsen kijelentette: sosem veszi le a lobogót, „legfeljebb bezárnak” – idézte fel Izsák Balázs, aki szerint óriási veszteség az SZNT számára Márton Zoltán halála fél évvel Csíki Sándor elhunyta után. Márton Zoltán nemcsak aktív vezetője volt a szervezetnek, hanem kezdeményezője is a 2003. évi székelyudvarhelyi fórumon.
Egyik legközelebbi munkatársának érezte Márton Zoltánt Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) egykori elnöke, ma tiszteletbeli elnöke. Szinte fiaként kezelte a tevékeny, megbízható, lelkes és felkészült fiatalembert, akit a Szülőföldön magyarul program szellemi megteremtőjének tart, és amelyet Márton Zoltán azóta is lelkiismeretesen vezetett. Megbízhatósága révén kiérdemelte azt, hogy Bíró István halála után átvehesse a szovátai TOK igazgatói tisztségét. Sokoldalúan képzett volt, minden körülmények között feltalálta magát, az autószereléstől a szervezésig bármit el tudott végezni, és lelke emberszerető volt. „Jó ember volt, ahogy a székely mondja” – összegzett Lászlóffy Pál, aki szerint szervezés terén pótolhatatlan embert veszítettek el. Márton polgármesterként is szép dolgokat valósított meg, de Lászlóffy mindig abban reménykedett, ahogy elöljárói megbízatása után Dönci visszatér az RMPSZ kötelékeibe.
Emberként és községvezetőként csupa dicsérő szavakkal illette Márton Zoltán személyét Péter Ferenc szovátai polgármester is, aki igencsak pozitív példának tartja azt, hogy egy nagyvárosi fiatalember kisvárosba, majd onnan falusi környezetbe költözött, és szerette ezt a létet. Péter Ferenc jól ismerte Márton Zoltán életét, aki a TOK vezetőjeként bizonyított és nagyszerű szervező volt. Polgármester-kollégaként sokat segítette őt új munkájában, és úgy érzi, Makfalva község „meg fogja sínyleni” Márton elvesztését.
Mindenkit megdöbbentett a halálhír
Mindig céljai voltak, és azokat követte, kitűnő, megértő, segítőkész kolléga volt, felkészült, intelligens, nagy tudású és békességre törekvő ember – így jellemezte szűkszavúan munkatársa, Vass Imre makfalvi alpolgármester az elhunytat. Az egész közösséget megdöbbentette szeretett munkatársuk és vezetőjük halálhíre – tette hozzá az alpolgármester, majd megígérte: Márton Zoltán temetésének pontos idejéről és helyéről idejében tájékoztatják a nagyközönséget a sajtó révén is.
Nemcsak a község lakosságát, hanem az egész Kis-Küküllő mentét, Maros megyét, Székelyföldet és Erdélyt, de sok magyarországi ismerősét is villámcsapásként érte a halálhír, a Székelyhon.ro oldalunkon szerda este közölt bejelentést néhány óra alatt több mint húszezren olvasták el.
„Egy embert a gátra!”
Az SZNT csütörtökön kiadott, szerkesztőségünkbe is eljuttatott nekrológjában búcsúzik Márton Zoltántól, akire „mindig lehetett számítani”: a Székely Majálist Makfalván szervezték, ugyanitt tűzték ki elsőként Marosszéken a székely zászlót, innen indult szekérkaraván a Székelyek Nagy Menetelésére, itt fogadták el elsőként Marosszéken az autonómia mellett kiálló önkormányzati határozatot, innen terjedhet el újra a székely öntudat, a székely hagyományok újjászületése. „Hirdesse a székely zászlók csúcsán fekete szalag: gyászol a Székely Nemzeti Tanács. Hirdesse, hogy új katonákat, új védelmezőket keres a székelyek szabadságának üldözött zászlaja. Olyant, aki hittel, harag nélkül, de elszántan vállalja a küzdelmet, szellemi fegyverekkel felvértezve, mint Márton Zoltán. Gyászolunk, s keresünk közben valakit. Egy embert a gátra” – áll az Izsák Balázs által aláírt dokumentumban.
A Magyar Polgári Párt saját halottjának tekinti Márton Zoltánt – áll a párt nevében kiadott, Biró Zsolt elnök által aláírt közleményben. Márton az MPP-nek a 2008-as bejegyzése óta aktív tagja volt, 2012 júniusában szerzett polgármesteri mandátumot a marosszéki Makfalván, az MPP IV. Országos Tanácsán a párt alelnökévé választották.
Gligor Róbert László
Székelyhon.ro
Az olaszországi Dél-Tirolban sízéssel töltött vakációja alatt tragikus hirtelenséggel hunyt el szerdán Márton Zoltán, Makfalva polgármestere. Az alig 46 éves elöljáró temetésének helyszínéről és időpontjáról még nem tudni pontosat. Barátai, tisztelői állítják: távozása pótolhatatlan veszteség a székely ügy és Székelyföld számára.
Márton Zoltán családjával és néhány barátjával töltötte szabadságát Olaszországban, egy dél-tiroli síparadicsomban. Itt érte a halál szerdán a déli órákban. Értesüléseink szerint az elöljáró sízés közben csúnyán elesett, amelynek következtében leállt a szíve. A helyszínre kiszállt orvosok megpróbálták újraéleszteni, de ez csak rövid időre sikerült, Márton Zoltánt még a helyszínen halottá nyilvánították. Bár az olasz ügyészek lezárták az esetet, a halál pontos okát kiderítő orvostani szakértői vizsgálatokat a tervek szerint csütörtökön végezték el. Szerda este egy halottszállító cég autója elindult Székelyudvarhelyről Olaszországba, Márton Zoltán földi maradványaival valószínűleg vasárnap érnek haza, a szállítási költségeket egy székelyföldi szakmai szervezet fedezi.
Ki volt Márton Zoltán?
A barátainak Dönciként ismert és szólított Márton Zoltán 1968-ban született Marosvásárhelyen, a jászvásári egyetemen szerzett mérnöki oklevelet, majd házassága révén Szovátára került, ahol rövid ideig tanárként dolgozott, majd Bíró István mellé került, akinek halála után 1999-ben ő vette át a fürdővárosban működő Teleki Oktatási Központ (TOK) igazgatását, amelyet 2012-ig végzett. Virág György megyei tanácselnök idejében két évig az RMDSZ színeiben Maros Megye Tanácsának testületi tagja is volt. Időközben elvált, és a Makfalva községhez tartozó Csókfalván vásárolt egy kis kúriát, ahová kiköltözött élettársával, akivel közösen három gyermeket neveltek a Szent Ferenc Alapítvány szovátai otthonából. 2012-ben Makfalva község polgármesterévé választották, a Magyar Polgári Párt színeiben egyedüliként Maros megyében. Évek óta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke volt, tavaly nyáron a nyárádszeredai Csíki Sándor halála után ő vette át Marosszék Székely Tanácsának vezetését.
Űr marad utána
Izsák Balázs, az SZNT elnöke gyerekkorától ismerte Márton Zoltánt, családi barátként végigkísérte egész életét. Dönci alaptermészete a rendkívüli derültség volt, erre próbálta embertársait is fordítani. Minden feladatot mosolyogva, csendesen vállalt és magabiztosan elvégzett, mindig lehetett rá számítani, többek között a tavalyelőtti makfalvi székely szekérkaraván megszervezését is rá lehetett bízni. Sosem kerülte a feladatokat és a nehézségeket, így elsőnek tűzte ki a székely zászlót is a makfalvi községházára, s habár tudatában volt annak, hogy ennek nyomán bűnvádi eljárást indíthatnak ellene, barátainak nyomatékosan, de derűsen kijelentette: sosem veszi le a lobogót, „legfeljebb bezárnak” – idézte fel Izsák Balázs, aki szerint óriási veszteség az SZNT számára Márton Zoltán halála fél évvel Csíki Sándor elhunyta után. Márton Zoltán nemcsak aktív vezetője volt a szervezetnek, hanem kezdeményezője is a 2003. évi székelyudvarhelyi fórumon.
Egyik legközelebbi munkatársának érezte Márton Zoltánt Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) egykori elnöke, ma tiszteletbeli elnöke. Szinte fiaként kezelte a tevékeny, megbízható, lelkes és felkészült fiatalembert, akit a Szülőföldön magyarul program szellemi megteremtőjének tart, és amelyet Márton Zoltán azóta is lelkiismeretesen vezetett. Megbízhatósága révén kiérdemelte azt, hogy Bíró István halála után átvehesse a szovátai TOK igazgatói tisztségét. Sokoldalúan képzett volt, minden körülmények között feltalálta magát, az autószereléstől a szervezésig bármit el tudott végezni, és lelke emberszerető volt. „Jó ember volt, ahogy a székely mondja” – összegzett Lászlóffy Pál, aki szerint szervezés terén pótolhatatlan embert veszítettek el. Márton polgármesterként is szép dolgokat valósított meg, de Lászlóffy mindig abban reménykedett, ahogy elöljárói megbízatása után Dönci visszatér az RMPSZ kötelékeibe.
Emberként és községvezetőként csupa dicsérő szavakkal illette Márton Zoltán személyét Péter Ferenc szovátai polgármester is, aki igencsak pozitív példának tartja azt, hogy egy nagyvárosi fiatalember kisvárosba, majd onnan falusi környezetbe költözött, és szerette ezt a létet. Péter Ferenc jól ismerte Márton Zoltán életét, aki a TOK vezetőjeként bizonyított és nagyszerű szervező volt. Polgármester-kollégaként sokat segítette őt új munkájában, és úgy érzi, Makfalva község „meg fogja sínyleni” Márton elvesztését.
Mindenkit megdöbbentett a halálhír
Mindig céljai voltak, és azokat követte, kitűnő, megértő, segítőkész kolléga volt, felkészült, intelligens, nagy tudású és békességre törekvő ember – így jellemezte szűkszavúan munkatársa, Vass Imre makfalvi alpolgármester az elhunytat. Az egész közösséget megdöbbentette szeretett munkatársuk és vezetőjük halálhíre – tette hozzá az alpolgármester, majd megígérte: Márton Zoltán temetésének pontos idejéről és helyéről idejében tájékoztatják a nagyközönséget a sajtó révén is.
Nemcsak a község lakosságát, hanem az egész Kis-Küküllő mentét, Maros megyét, Székelyföldet és Erdélyt, de sok magyarországi ismerősét is villámcsapásként érte a halálhír, a Székelyhon.ro oldalunkon szerda este közölt bejelentést néhány óra alatt több mint húszezren olvasták el.
„Egy embert a gátra!”
Az SZNT csütörtökön kiadott, szerkesztőségünkbe is eljuttatott nekrológjában búcsúzik Márton Zoltántól, akire „mindig lehetett számítani”: a Székely Majálist Makfalván szervezték, ugyanitt tűzték ki elsőként Marosszéken a székely zászlót, innen indult szekérkaraván a Székelyek Nagy Menetelésére, itt fogadták el elsőként Marosszéken az autonómia mellett kiálló önkormányzati határozatot, innen terjedhet el újra a székely öntudat, a székely hagyományok újjászületése. „Hirdesse a székely zászlók csúcsán fekete szalag: gyászol a Székely Nemzeti Tanács. Hirdesse, hogy új katonákat, új védelmezőket keres a székelyek szabadságának üldözött zászlaja. Olyant, aki hittel, harag nélkül, de elszántan vállalja a küzdelmet, szellemi fegyverekkel felvértezve, mint Márton Zoltán. Gyászolunk, s keresünk közben valakit. Egy embert a gátra” – áll az Izsák Balázs által aláírt dokumentumban.
A Magyar Polgári Párt saját halottjának tekinti Márton Zoltánt – áll a párt nevében kiadott, Biró Zsolt elnök által aláírt közleményben. Márton az MPP-nek a 2008-as bejegyzése óta aktív tagja volt, 2012 júniusában szerzett polgármesteri mandátumot a marosszéki Makfalván, az MPP IV. Országos Tanácsán a párt alelnökévé választották.
Gligor Róbert László
Székelyhon.ro