Kárpát-medencei vidékfejlesztési, együttműködési fórum
Két év késésben?
A hét végén Budapesten tartották a Magyarország Kormánya és Vidékfejlesztési Minisztériuma által szorgalmazott, 2020-ig kitekintő Nemzeti Vidékstratégia részeként a „Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködések” nemzeti programját, mely magában foglalja a gazdaszervezetek, illetve az anyaországi és a külhoni gazdák közötti kapcsolatépítés, együttműködés ösztönzését a közös álláspont, a térség kormányainak is javasolható egységes fellépés érdekében. A fórumra meghívták az elszakított területek mértékadó magyar politikai, illetve gazdatömörüléseinek a képviselőit, köztük Erdélyből a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az Észak-Erdélyi Szarvasmarha-tenyésztők Szövetsége, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, továbbá a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületének a képviselőit is.
Az anyaországi meghívottak között volt Font Sándor, a Magyar Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke; Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke; Ulicsák Szilárd, a Bethlen Gábor Alap elnöke; Horváth József, az Orosházi Gazdakör elnöke, de a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a Külügyminisztérium is államtitkári rangon képviseltette magát.
A Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködési fórumról kiadott közös nyilatkozatban kijelentik: a magyarság által lakott vidék nem tekinthető az államhatár által lezártnak, a vidéken élő, dolgozó emberek boldogulása, a területek fejlesztésének előmozdítása egységes szempontok által vezérelve valósulhat meg Kárpát-medence szerte. A magyar közösségek által lakott területek gazdasági ereje nem függetleníthető egymástól: egyazon piacban, egy hálózatban kell, hogy gondolkodjunk.
A vidékfejlesztés terén is fenntarthatóságra, partnerségre, közösségi szellemre van szükség. Ezért az új nemzetpolitika a legszélesebb partnerségben gondolkodik a stratégiaalkotás, a támogatáspolitika, valamint a helyi közösségek és az egyének szintjén.
E törekvéseket tükrözik a Magyar Kormány eddigi lépései, az egyszerűsített honosítás bevezetése, a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvény meghozatala, a megújított támogatáspolitika és a MÁÉRT összehívása is.
A találkozón – Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár nemzetpolitikai kereteket, valamint Jakab István, az országgyűlés alelnöke a Kárpát-medencei gazda-együttműködéseket ismertető előadását követően – Ángyán József, a VM parlamenti államtitkára ismertette a nemzeti konzultációra bocsátott Nemzeti Vidékstratégia Koncepció – 2020 főbb elemeit, melyhez a társminisztériumok képviselőit követően a határon túli magyar szervezetek és gazda-érdekképviseletek fűztek véleményt, fejtették ki elképzeléseiket.
A hét szomszédos ország küldöttei kifejezték közreműködési szándékukat a Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködési program kidolgozásában, és készségüket a további külhoni szervezetekkel, valamint kormányzati tényezőkkel kibővülő konzultációsorozat folytatására.
Az egyeztető fórumon az RMGE-t Sebestyén Csaba elnök és Kocsik József elnökségi tag képviselte. Amint az elnök elmondta, ha a 2009-ben Aradon elhatározott Kárpát-medencei agrárstratégia kidolgozását a jelenlegi magyar kormány felvállalta volna, beemelte volna az anyaország vidékfejlesztési stratégiájába, most két év előnyben lehetnénk. Ezzel viszont elszalasztottunk egy óriási lehetőséget: az anyaország akkor volt az EU soros elnöke, amikor Adrian Cioloş a mezőgazdasági biztos. Most, talán olyan Kárpát-medencei agrárstratégiát lehetett volna elfogadtatni, ami minden magyar gazdának segíthetett volna. Sebestyén Csaba elnök szerint, most már ezzel kicsit késésben vagyunk, mivel a 2013. utáni EU-agrárpolitika már ki van dolgozva. Az RMGE-képviselők külön találkoztak Ángyán József államtitkárral, akivel tisztázták: a Minisztérium és az Egyesület között létezik érvényes együttműködési megállapodás. Közben azonban változtak az idők és a miniszterek, ezért azt fel kell újítani – az újnak az aláírását szeptemberre tervezik. A Minisztérium továbbra is támogatja az Egyesület tagjainak az anyaországi kiállításokon való részvételét – összegezte az Ángyán József államtitkárral folytatott külön megbeszélések eredményeit Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke.
 Nyugati Jelen (Arad)

Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködési fórum – Két év késésben
Hét végén Budapesten tartották a Magyarország Kormánya és Vidékfejlesztési Minisztériuma által szorgalmazott, 2020-ig kitekintő Nemzeti Vidékstratégia részeként a „Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködések” nemzeti programját, mely magában foglalja a gazdaszervezetek, illetve az anyaországi és a külhoni gazdák közötti kapcsolatépítés, együttműködés ösztönzését a közös álláspont, a térség kormányainak is javasolható egységes fellépés érdekében. A fórumra meghívták azelszakított területek mértékadó magyar politikai, illetve gazdatömörüléseinek a képviselőit, köztük Erdélyből a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az Észak-Erdélyi Szarvasmarha-tenyésztők Szövetsége, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, továbbá a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületének a képviselőit is.
Az anyaországi meghívottak között volt Font Sándor, a Magyar Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke; Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke; Ulicsák Szilárd, a Bethlen Gábor Alap elnöke; Horváth József, az Orosházi Gazdakör elnöke, de a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a Külügyminisztérium is államtitkári rangon képviseltette magát.
A Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködési fórumról kiadott közös nyilatkozatban kijelentik: a magyarság által lakott vidék nem tekinthető az államhatár által lezártnak, a vidéken élő, dolgozó emberek boldogulása, a területek fejlesztésének előmozdítása egységes szempontok által vezérelve valósulhat meg Kárpát-medence szerte. A magyar közösségek által lakott területek gazdasági ereje nem függetleníthető egymástól: egyazon piacban, egy hálózatban kell, hogy gondolkodjunk.
A vidékfejlesztés terén is fenntarthatóságra, partnerségre, közösségi szellemre van szükség. Ezért az új nemzetpolitika a legszélesebbpartnerségben gondolkodik a stratégiaalkotás, a támogatáspolitika, valamint a helyi közösségek és az egyének szintjén.
E törekvéseket tükrözik a Magyar Kormány eddigi lépései, az egyszerűsített honosítás bevezetése, a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvény meghozatala, a megújított támogatáspolitika és a MÁÉRT összehívása is.
A találkozón – Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár nemzetpolitikai kereteket, valamint Jakab István, az országgyűlés alelnöke a Kárpát-medencei gazda-együttműködéseket ismertető előadását követően – Ángyán József, a VM parlamenti államtitkára ismertette a nemzeti konzultációra bocsátott Nemzeti Vidékstratégia Koncepció – 2020 főbb elemeit, melyhez a társminisztériumok képviselőit követően a határon túli magyar szervezetek és gazda-érdekképviseletek fűztek véleményt, fejtették ki elképzeléseiket.
A hét szomszédos ország küldöttei kifejezték közreműködési szándékukat a Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködési program kidolgozásában, és készségüket a további külhoni szervezetekkel, valamint kormányzati tényezőkkel kibővülő konzultációsorozat folytatására.
Az egyeztető fórumon az RMGE-t Sebestyén Csaba elnök és Kocsik József elnökségi tag képviselte. Amint az elnök elmondta, ha a 2009-ben Aradon elhatározott Kárpát-medencei agrárstratégia kidolgozását a jelenlegi magyar kormány felvállalta volna, beemelte volna az anyaország vidékfejlesztési stratégiájába, most két év előnyben lehetnénk. Ezzel viszont elszalasztottunk egy óriási lehetőséget: az anyaország akkor volt az EU soros elnöke, amikor Adrian Cioloş a mezőgazdasági biztos. Most, talán olyan Kárpát-medencei agrárstratégiát lehetett volna elfogadtatni, ami minden magyar gazdának segíthetett volna. Sebestyén Csaba elnök szerint, most már ezzel kicsit késésben vagyunk, mivel a 2013. utáni EU-agrárpolitika már ki van dolgozva. Az RMGE-képviselők külön találkoztak Ángyán József államtitkárral, akivel tisztázták: a Minisztérium és az Egyesület között létezik érvényes együttműködési megállapodás. Közben azonban változtak az idők és a miniszterek, ezért azt fel kell újítani – az újnak az aláírását szeptemberre tervezik. A Minisztérium továbbra is támogatja az Egyesület tagjainak az anyaországi kiállításokon való részvételét – összegezte az Ángyán József államtitkárral folytatott külön megbeszélések eredményeit Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke.
Balta János. Nyugati Jelen (Arad)

BBTE: kezdődik a beiratkozás
Hetvenkét szakon mintegy 1200 tandíjmentes hely várja a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatára beiratkozó diákokat – tudtuk meg Magyari Tivadartól, a felsőoktatási intézmény magyar rektorhelyettesétől. Az intézmény különböző szakjaira hétfőtől július 23-áig iratkozhatnak be a diákok.
A beiratkozási határidő ugyanakkor karonként változik, van, ahol már korábban, július 15-én vagy 16-án véget ér a jelentkezési időszak.
Magyari Tivadar érdeklődésünkre elmondta: a példátlanul gyenge érettségi eredmények nem befolyásolják a BBTE beiskolázási terveit, a korábbi évekhez hasonlóan az egyetemre a nyári jelentkezési időszakon kívül ősszel is be lehet iratkozni. A szeptember eleji beiratkozáson a sikeresen pótérettségiző gimnazisták is részt vehetnek, a rektorhelyettes ellenben arra számít, hogy ekkor már javarészt csak tandíjas helyek maradnak. Felvetésünkre, hogy nem lenne-e indokolt újra bevezetni a felvételi vizsgát, Magyari Tivadar kifejtette: a megmérettetés bevezetése mellett eddig elsősorban az érettségi kétes értéke szólt, ha azonban az érettségi hosszabb távon is komolyabb lesz, akkor érdemes lesz figyelembe venni, mert jobban felméri a diák felkészültségét, mint a felvételi vizsga. A BBTE-n a legtöbb kar egyébként nemcsak az érettségi vizsga eredményét, hanem a gimnáziumi tanulmányi eredményeket, illetve az illető szak profiljának megfelelő tantárgyak eredményeit is figyelembe veszi.
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem egyébként összesen 4760 tandíjmentes és 9026 tandíjas helyet hirdetett meg nappali tagozaton, míg levelezőtagozaton 2685 tandíjas hely áll az érdeklődők rendelkezésére. A beiratkozási díjak karonként változnak, ezért idén 30 és 220 lej közötti összeget kell fizetni. Az éves tandíj általában 2500 lej, azonban néhány karon ez is eltérő, míg a fizika szakon csak kétezer lejt kell fizetni, addig színművészeti és színháztudományi karon 4500 lejbe kerül. A beiratkozáshoz a leendő egyetemistáknak nem kell feltétlenül Kolozsvárra utazniuk, ugyanis ezt megtehetik a felsőoktatási intézmény sepsiszentgyörgyi, szatmárnémeti, máramarosszigeti, besztercei és zilahi regionális központjaiban is. A részletes adatok egyébként elérhetőek a BBTE honlapján.
Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)

A diszkriminációellenes tanács előtt a Tőkés meggyilkolására buzdító újságcikk
Kedden tárgyalja az Országos Diszkriminációellenes Tanács a Tőkés László meggyilkolására buzdító újságcikk nyomán regisztrált panaszt. Tőkést Kincses Előd ügyvéd képviseli a tárgyaláson.
Ştefan cel Mare című hetilap május 1-én megjelent számában ír az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökéről, idézve Tőkésnek egy korábbi nyilatkozatát, miszerint „a magyarok nem jövevények Erdélyben, hanem elvesztették hazájukat/országukat”. A cikk szerzője, Florin Bucovianul ezt az ország „meggyalázásának” nevezi, felszólítva a „bozgor” Tőkést, hogy költözzön Magyarországra, ha nem tetszik neki valami. „Hát senki sincs ebben az országban, aki golyót eresztene ennek a hazaárulónak a fejébe?” – teszi fel a kérdést a szerző, aki vélhetően nem más, mint a lap igazgató-főszerkesztője, Mihai-Florin Nahorniac.
A hetilapot a romániai vasútvonalakon terjesztették, a Román Országos Vasúttársaság (CFR) azonban elhatárolódott annak tartalmától. Szerkesztőségünkkel közölték: a hazai vonatjáratokon kizárólag olyan újságok, folyóiratok, kiadványok forgalmazhatóak törvényesen, amelyek kiadóival vagy a lapterjesztő cégekkel a vasúti társaság szerződéses viszonyban áll, és ennek megfelelően terjesztési díjat fizetnek a CFR-nek. A társaság szerint a kiadványnak semmi köze hozzájuk, annak kiadójával vagy főszerkesztőjével, Mihai-Florin Nahorniackal nem kötöttek együttműködési megállapodást, így minden bizonnyal törvénytelenül terjesztik.
Tőkés ez ügyben panaszával első rendben az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul. Krónika (Kolozsvár)

Médiacsörte Marosfőn
„A magyar EU-elnökség első három hónapját beárnyékolták a magyar kormánynak a hazai demokrácia gyengítésére irányuló belpolitikai lépései: a médiatörvény – amelynek életbe léptetése igen szerencsétlenül esett egybe az EU-elnökség kezdetével –, az alkotmánymódosítás, a nyugdíjalap államosítása, a bankadó bevezetése.
„A magyar EU-elnökség első három hónapját beárnyékolták a magyar kormánynak a hazai demokrácia gyengítésére irányuló belpolitikai lépései: a médiatörvény – amelynek életbe léptetése igen szerencsétlenül esett egybe az EU-elnökség kezdetével –, az alkotmánymódosítás, a nyugdíjalap államosítása, a bankadó bevezetése. A soros elnökség jelentős része így azzal telt el, hogy Budapest védte a mundért Brüsszelben, és hadakozott az európai közvéleménnyel, sajtóval, bal- és jobboldallal” – fejtette ki Salamon Márton László a marosfői EU-táborban tartott szombati előadásában.
Az Új Magyar Szó főszerkesztője a július 1-jén lezárult soros magyar EU-elnökséget értékelte, annak magyarországi, európai és romániai sajtómegítéléséről beszélt. Mint kifejtette, otthon a parlamenti kétharmad és a média letérdepeltetése gyakorlatilag ellenfelek nélkül hagyta Orbán Viktor kormányát, amely Brüsszelben élte ki euroszkeptikus agresszivitását.
„Eközben az EU-elnökség gyakorlati teendőivel megbízott magyar szakértők csöndben tették a dolgukat, és érdemeiket az sem kisebbíti, hogy a magyar soros elnökség egyik kiemelt célja – Románia schengeni csatlakozása – kútba esett” – fogalmazott Salamon, aki szerint a sajtó figyelme természetszerűen nem a szakmai munkára irányult, hanem arra, hogy a politikai térben hogyan folyik a pofozkodás, a „kokik” és „sallerek” osztogatása Budapest és Brüsszel között, Orbán Viktor és az Európai Parlament között.
Az előadóval vitába szállt Balogh György csíkszeredai magyar konzul, aki a bírálta a magyar kormány kritikusait, köztük az Európai Parlamentet, amely aggályokat fogalmazott meg a magyar médiatörvénnyel szemben. „Egy jogszabály ellen nem lehet azzal érvelni, hogy visszaélésekre ad lehetőséget. Bármilyen törvényről meg lehet előlegezni azt, hogy rosszul alkalmazzák majd” – vélekedett a konzul, aki a magyar médiatörvény hasznosságát a News of the World tegnaptól megszűnt brit bulvárlap példájával illusztrálta.
Balogh egyértelműen sikeresnek ítélte a magyar EU-elnökséget, amelynek során több területen is történtek előrelépések. „Kidolgoztunk egy válságmechanizmust, ami eddig nem létezett, leszögeztük Horvátország uniós csatlakozásának időpontját. Elértük, hogy 2014-ben megalakuljon az egységes európai energiapiac, megalkottuk a romastratégiát, és a Duna-stratégia kereteit is lefektettük. Ezek melett előrelépéseket tettünk Románia és Bulgária schengeni csatlakozását illetően” – sorolta a megvalósításokat a csíkszeredai magyar konzul.
Korodi Attila RMDSZ-es képviselő, az alsóház külügyi bizottságának elnöke úgy vélekedett, „nem helyes úgy értékelni egy elnökséget, hogy az sikeres vagy sikertelen”. Korodi szerint az elmúlt félév bővelkedett a kiélezett témákban: közös felelősségvállalás, szolidaritás, líbiai beavatkozás, migráció, görög válságkezelés, Schengen, romastratégia. „Az unió régi tagállamai kicsit elfáradtak a valós, nyitott Európa építésében, az európai megújulást mostanában inkább Közép-Európa szorgalmazza” – tette hozzá a képviselő. Új Magyar Szó (Bukarest)

Építkezhet Kolozsváron a Sapientia
Jelentős beruházásokba kezd a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE). A nyár végén Kolozsváron egy modern épület felhúzásának látnak neki, Csíkszeredában pedig a jelenlegi épület szigetelését kezdik el. Kedden ugyanakkor kiderült: elkészült a felsőoktatási intézmény akkreditációjára vonatkozó törvénytervezet, amely remélhetőleg hamarosan a kormány elé kerül. A tervezetet már jóváhagyta az oktatási tárca, és Markó Béla miniszterelnök-helyettes is aláírta.
Várhatóan augusztus végén, szeptember elején kezdődik el a Sapientia kolozsvári épületének a megépítése. „Zajlik a versenytárgyalás során a legjobb árajánlatot adó konzorcium pályázatának az átvilágítása, s hamarosan szerződéskötésre is sor kerül, ezt követően el is kezdődhet az építkezés” – mondta el lapunknak Dávid László rektor. Amennyiben az idén elkészül a kétszintes mélygarázs, és be tudják födni, a beruházó elégedettnek mondhatja magát – jegyezte meg. Dávid László egyelőre nem akarta elárulni a pályázaton nyertes cég nevét, azt azonban elmondta, a legalacsonyabb árral dolgozó cégcsoportot választották ki. Felvetésünkre, hogy Romániában divattá vált az alullicitálás, amit hónapok múltán az árak a felek között aláírt különböző függelékkel való feltornászása követ, a rektor annyit mondott, hogy a Sapientia már tanult a marosvásárhelyi építkezésből. „Ezúttal úgy kötünk szerződést, hogy utólagos árnövelésre ne biztosítsunk kiskapukat” – szögezte le.
A Tordai úton lévő telken mintegy ötezer négyzetméteres alapterületű épület felépítését tervezik. A föld alatti két szint fölé további öt fog emelkedni. Az építkezés anyagi fedezetével kapcsolatban a rektor elmondta, az összeg egy részét a Kálvária-dombon elterülő egyhektáros terület eladása biztosítaná. Némi gondot jelent, hogy egy ideje jelentősen csökkentek a telekárak, és a potenciális vevők száma is megcsappant. „Mégis szerencsénk van, mivel az idéntől visszaállt a kétmilliárd forintos magyar állami támogatás, amiből 330 milliót fejlesztésre fordíthatunk. Az összeg tíz százaléka illetné Kolozsvárt, de az egyetemet működtető kuratórium úgy döntött, hogy a többi helyszín kölcsönével megelőlegezi az építkezést” – mutatta be a finanszírozás mechanizmusát a rektor. Dávid László fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy az épület átadása után a rektori hivatal és a Sapientia Alapítvány továbbra is a városközpont egyik reprezentatív épületének számító Bocskai-házban marad.
Marosvásárhelyen jelenleg még keresik annak a módját, hogyan lehetne az első, 240 férőhelyes campust két-három év alatt befejezni. „Ha évi százmillió forint áll rendelkezésünkre, akkor akár hét-nyolc évig is elhúzódna az építkezés. Ezt szeretnénk elkerülni, és mielőbb tető alá hozni az egyre szükségesebbnek tűnő bentlakást” – fejtette ki az egyetem vezetője. Az egyetemet működtető alapítvány kuratóriuma több változatot is kigondolt a bevételek növelésére. A legkézenfekvőbb egy költségvetés-kiegészítés igénylése volna, azonban egyáltalán nem biztos, hogy a magyar kormány, miután megduplázta a Gyurcsány-kabinet által megtépázott büdzsét, képes-e átvállalni egy újabb megterhelést. Felmerült egy banki kölcsön felvételének a lehetősége is, ehhez a koronkai telek egy részét kellene elzálogosítani. A harmadik változat a hajdanán oly népszerű téglajegyek kibocsátása.
„Meggyőződésem, hogy amennyiben ez utóbbit megfelelőképpen tudnánk tálalni, nagyon sokan mellénk állnának” – vélekedett Dávid. A koronkai campus első épületét további kettő követné, ezek megépítése azonban még távoli tervnek tűnik, akárcsak a sportcsarnok felhúzása, de a kutatóközpont megépítésére is várni kell. Ez utóbbi esetében még némi bonyodalmak vannak az egyetem és a marosvásárhelyi, elektronikai rendszerek fejlesztésével foglalkozó cég közötti szerződés körül. „Kiderült, hogy nem felelt meg az uniós pályázati rendszereknek, ezért módosításra szorul. Csakhogy e tekintetben nincs teljes konszenzus az egyetem és a finanszírozó magyar kormány között” – mutatott rá a pillanatnyi akadályra Dávid László. Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

Rendőrök szállták meg Zágont
Rajtaütésszerű ellenőrzést tartott Zágonban az országos és megyei rendőrfelügyelőség, a pénzügyőrség, az erdészeti felügyelőség, a központi munkaügyi felügyelőség, valamint a környezetvédelmi minisztérium közös ellenőrző csoportja. Több mint ötven ellenőr csoportokba oszolva lepte meg a község fakitermelő és fafeldolgozó cégeit – számolt be Kis József polgármester, aki érthetetlennek tartja a nagy erőfelvonultatást. A zágoni vállalkozók körében nagy a felháborodás, azt találgatják, ki jelentgethetett, miért épp Zágont szemelte ki az országos szinten összeállt ellenőrző csoport.
Kedden a papolci Intertransnál és Dutu Impexnél, valamint a zágoni Nelly Kft.-nél kezdték az ellenőrzést. Utóbbi a polgármester érdekeltsége. Cégének két kapuján egyszerre több autóval, porfelhőt verve érkeztek az ellenőrök. Köszönés helyett a fűrésztelepen levő személyeket azonosították, csak miután mindenki előállt, akkor kezdték az ellenőrzés hivatalos részét. A látogatásról nem készült jegyzőkönyv, a cég adminisztrátorát 25-ére rendelték a megyeszékhelyre. A polgármester az ellenőrzésről így nyilatkozott: "Kevés a működő, adófizető cég, ezek tartják el az ellenőrző szerveket is. Nem lehet minősíteni ezt a viselkedést, mintha gyilkosokat kerestek volna." A papolci Intertransnál ugyancsak "sikeres" volt a rajtaütés: a gatternél dolgozó emberek annyira megijedtek, hogy sokan még saját nevüket sem tudták a kötelező nyilatkozatok alá leírni. Itt is több rendőr- és civil autóval jelentek meg az ellenőrök. Elsősorban a telepen levő személyeket ellenőrizték, nyilatkozatokat kértek, ki mióta, mennyi fizetésért, milyen feladatkörben dolgozik. Következett a könyvelés, az árukészlet, a környezetvédelmi szabályok betartásának ellenőrzése. Délelőtt tizenegykor kezdték a vizsgálatot, és majdnem éjfélig tartott – számolt be a cég egyik vezetője, Benedek Csaba. Az ellenőrzés mérlege: a rendőrfelügyelők 15 500 lejes, a környezetvédők 10 000 lejes, a pénzügyőrök 1500 lejes büntetést szabtak ki. Ha 48 órán belül fizet a cég, a büntetés teljes összege 9750 lej. Szerdán már törlesztettek is, nem akartak újat húzni az ellenőrökkel – mondta a cégvezető. Pedig lett volna, amibe belekötniük. Az udvaron lévő famennyiség felleltározása átalányozásban, és nem a rönkök darabonkénti felmérésével történt, ennek tudható be, hogy a papíron szereplő 468 köbméter faanyag helyett 479-et mértek fel az ellenőrök. A pénzügyőrök azért büntettek, mert szerintük helytelenül töltötték ki a fuvarlevelet. Az Intertrans tavaly 98 000 lej adót fizetett az államnak, jelenleg nincs semmiféle elmaradása a helyi és központi költségvetés felé. Tizenöt alkalmazottal dolgozik, ami azt jelenti, tizenöt család léte függ a vállalkozástól. Tegnap folytatódott az akció, ekkorra azonban már minden vállalkozó tudott az ellenőrzésről. Legtöbbjük úgy látta jónak, hogy bezárja cége kapuját, és inkább egész héten nem dolgozik, mint hogy büntetést fizessen. Úgy értékelik, az ellenőrök addig nem csukják be maguk mögött az ajtót, míg büntethető szabálytalanságot fel nem fedeznek. A nehézségekkel küzdő vállalkozók számára akár néhány ezer lejes büntetés is a csődöt, fizetésképtelenséget jelentheti. Nem tudnak az alkalmazottaknak fizetést adni, ami több család létfenntartását is veszélyeztetheti. Falvakon általában a férfi a család kereső tagja, ha nem kap fizetést, feleség, gyerek is érzi a következményeket. Tegnap délben a zágoni magánerdészetnél is megjelentek az ellenőrök. Több fehér inges, nyakkendős úriember a hivatal előtti padról telefonált lázasan. A kiszivárgott hírek szerint a délután folyamán az erdészetnél terepellenőrzést folytattak. Nevét nem vállaló politikus, elöljáró úgy értékelte, a központilag irányított, rajtaütésszerű ellenőrzés összefüggésben lehet az utóbbi napokban Borbély László környezetvédelmi miniszter ellen megfogalmazott vádakkal. Meg nem erősített hírek szerint az ellenőrző csoportot a kovásznai Clermont Szállodában szállásolták el. Az ötcsillagos luxusszállodában egy kétágyas szoba ára egy éjszakára reggelivel 82 eurótól 181 euróig terjed, a vendég ingyen használhatja az úszómedencét, tornatermet.
Bokor Gábor. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Gyors eljárást sürget a Sapientia
Szükség van a gyors döntésre a Sapientia akkreditációjával kapcsolatban, mert félő, hogy politikai viták tárgyává válhat az intézmény jövőjét meghatározó folyamat – nyilatkozta tegnap az ÚMSZ-nek Dávid László, az intézmény rektora
Szükség van a gyors döntésre a Sapientia akkreditációjával kapcsolatban, mert félő, hogy politikai viták tárgyává válhat az intézmény jövőjét meghatározó folyamat – nyilatkozta tegnap az ÚMSZ-nek Dávid László, az intézmény rektora. Markó Béla miniszterelnök-helyettes kedden írta alá az akkreditációról szóló törvénytervezetet, az oktatási minisztérium által kedvezően értékelt jogszabály várhatóan hamarosan a kormány elé kerül.
Beláthatatlan érdekek
A romániai felsőoktatás minőségét biztosító intézmény az ARACIS már tavaly zöld utat adott az akkreditációhoz, az ehhez szükséges törvényalkotási folyamat azonban elhúzódott. Király András, a szaktárca államtitkára korábban úgy nyilatkozott, valóban hosszadalmas eljárásról van szó, de az eltelt idő megfelel az ilyenkor szokásos ügymenet tartamának. A tanügyminisztérium munkatársa úgy vélte, az év végén, a következő év elején megszülethet a várva várt jogszabály.
Dávid László emlékeztetett: a Sapientia hosszú ideje vár erre a törvénytervezetre, tapasztalatai szerint más egyetemek sokkal rövidebb idő alatt elérték ezt a státuszt. „A Sapientia esetében sem azért nehéz ez a folyamat, mert nincsenek meg a feltételek, vagy valami egyéb – az intézmény működését érintő – gond lenne, hanem azért, mert a parlamenti döntések mögött olyan érdekek vannak, amelyeket nehéz belátni. Nem az a kérdés, hogy megkapjuk-e az akkreditációt, hanem, hogy mikor?” – hangsúlyozta az egyetemvezető, aki abszurdnak nevezte a jogalkotási folyamatot, és hozzátette: a hosszadalmas eljárás oka valószínűleg az, hogy az illetékesek ellenőrizni tudják az egyetemeken folyó valódi munkát.
Nem mindegy, hogy mikor
„Számunkra azért fontos a gyors döntés, hogy ne vesszen ködbe a jó minősítés, amit az akkreditáció folyamán kapott a Sapientia. Azt szeretném, hogy ennek tudatában döntsön a parlament. Nem volna jó, ha senki sem emlékezne egy tíz évvel korábbi értékelésre. Tartok attól, hogy politikai kérdéssé válik az egyetem ügye, és nem arról fog szólni, hogy szakmailag kiváló teljesítmény van az intézmény mögött” – figyelmeztetett Dávid László.
Az egyetemen folyó munka szakmai hitelét bizonyítja az a felmérés – hangsúlyozzák a Sapientia munkatársai –, amelyet a bukaresti Ad Astra Egyesület a napokban tette közzé. A dokumentum a hazai egyetemeket értékeli, és az adatsor szerint a romániai magántulajdonban lévő felsőoktatási intézmények közül a legjobb eredményt a Sapientia érte el. Az egyesület 2002 óta követi az állami és magánegyetemek, valamint tudományos társaságok oktatóinak nemzetközileg jegyzett tudományos kiadványokban publikált tanulmányait.
A szakmunka 263 állami és magánegyetemet, illetve tudományos társaságot vizsgált: a legjobb minősítést az eltelt években a Babeş–Bolyai Tudományegyetem, a Bukaresti Egyetem és a Bukaresti Műszaki Egyetem érte el. Idén a Sapientiát a magánegyetemek között az első, a teljes mezőnyben pedig a 38. helyen jegyzik.
Az akkreditációjára váró intézmény ebben az évben Kolozsváron jelentős volumenű beruházásba is kezd: a Tordai úton hétszintes épület felépítését tervezik. A Marosvásárhelyre tervezett campus felépítésére azonban – amelynek alapkövét tavaly Schmitt Pál köztársasági elnök rakta le – a magyar kormány ígéretei ellenére sincs fedezet. Új Magyar Szó (Bukarest)

A bizalom kilövése
„Megnyílott a halász-vadász szezon az RMDSZ vezetői háza táján.” Értsd: a hatalom csúcsáról kilövési engedélyt/parancsot adtak az igazságszolgáltatásnak egyes RMDSZ-es nagyvadakra.
Így próbálják jobb belátásra bírni a szövetséget, mely az elmúlt hetekben meghiúsította az ország közigazgatásának az átszervezését, és a levél útján történő szavazás tervezetét is ellenzi. Nagyjából így foglalható össze Lakatos Péter képviselő nyilatkozata, amelyben a korrupcióellenes ügyészség által vizsgált Borbély László környezetvédelmi miniszter védelmére siet. Az efféle védelem nem Lakatos találmánya. Ahányszor korrupciós vádakkal illettek egy politikust az elmúlt tíz évben Romániában, mindig akadt olyan párttársa, aki a politikai játszmák részeként próbálta láttatni a történteket.
Ezek a magyarázatok pedig erősen elgondolkoztatják az embert, aki a rendszeren kívülről próbálja megérteni a közélet és a politika öszszefüggéseit. Úgy láttatják ugyanis, hogy a politika világát a korrupció, a hatalommal való visszaélés, a zsarolás határozza meg. Csak ilyen esetekben nyílik rés a kulisszákon. A közember csak ilyenkor veheti észre, hogy a politikusi nagy szavak a tisztességről, a hatalmi ágak elválasztásáról, a munkáról, azok mind csak a szemfényvesztés részei. Súlyos a látlelet. Ha egy tisztességes családban a szülők azt tapasztalják, hogy a gyermekük hasonlóan rossz társaságba keveredett, megpróbálják kiszakítani a környezetéből. De hát ilyen a politika valódi világa? Valóban a zsarolás az események valódi mozgatórugója? Ha igen, akkor mit keresnek a választottaink is ebben a társaságban? Miért nem borították fel már rég az asztalt? Miért nem próbáltak leszámolni a politika alvilági megoldásaival? És mit keres Románia az Európai Unióban? Miért nem kereste inkább a banánköztársaságokkal a partnerkapcsolatokat?
Borbély Lászlót kétségtelenül megilleti az ártatlanság vélelme. Aki azonban úgy próbálja őt menteni, hogy buzgalmában besározza az egész politikai osztályt, az rossz szolgálatot tesz. Az ilyen magyarázatok következménye, hogy odalett a bizalmi viszony a választók és a választottak között, hogy egyre többen érzik: ezek nem minket képviselnek. A megállapítás pedig nem egy emberre, nem egy pártra, hanem az egész politikai osztályra kiterjed.
Gazda Árpád. Krónika (Kolozsvár)

Jó úton halad Nyirő hamvainak hazahozatala?
Nem tudni mikor kerülnek itthoni földbe Nyirő József hamvai, és nincs megegyezés a végső nyughely felől sem. Az érintettek nyugtatgatnak: az ügy napirenden van és jó úton halad.
Jó úton halad a hamvak hazahozatala, napirenden van az ügy, az örökösökkel meg van beszélve és folyamatosan egyeztetünk a Nyirő József Kulturális Alapítvánnyal is" – nyilatkozott szűkszavúan a fejleményekről Balázs Árpád, az MPP önkormányzati képviselője, aki Nyirő hamvainak hazahozatalát, Pál Gyula néhai ügyész kezdeményezésének nyomán, 1995 óta folyamatosan, ma már többekkel együtt szorgalmazza.
Balázs Árpád nem kívánt beavatni a részletekbe, mondván, hogy a hamvak hazahozatalával kapcsolatosan vannak még tennivalók. A pontos dátum egyelőre még nincs leszögezve, mint ahogy az író földi maradványainak végső nyughelye is vitatott. Utóbbival kapcsolatosan két variáns is felmerült: egyes vélemények szerint az egykori lakhely, a Nyirő-villa, mások szerint pedig a katolikus temető lenne megfelelő helyszín. A kérdésben végső döntés csak a későbbiekben várható.
A tanácsos egy újdonsággal is szolgált: „Nem csak Nyirő József hamvait hozzuk haza Székelyudvarhelyre, de, a család beleegyezésével, a marosvásárhelyi temetőben nyugvó feleségéét, Ilona asszonyét is. Szeretnénk az eseményt ünnepivé tenni, a temetést megelőzően egy Nyirő-emlékhetet rendezünk, de ennek pontos programjáról majd a megfelelő időben nyilatkozunk" – közölte Balázs.
Az 1953. október 16-án elhunyt és a madridi Almudena temetőben nyugalomba helyezett Nyirő József hamvainak hazahozatala legutóbb tavaly szeptemberben volt terítéken. Akkor kisebb vitát szült az, hogy a néhai író végső akaratának beteljesítését (azt, hogy szülőföldjén nyugodjék) ki kezdeményezte elsőként, illetve ki az ügyben az illetékesebb: a Szász Jenő képviselte Székelyudvarhelyért Alapítvány, vagy az ügyet szintén felkaroló városvezetés, és az önkormányzatot képviselő Bunta Levente polgármester.
A polgármesteri hivatalnál érdeklődve Bálint Attila sajtószóvivőtől megtudtuk: a madridi városvezetéssel ez ügyben több hivatalos levélváltás is történt, a hazahozatal időpontjával kapcsolatosan konkrétumok egyelőre nincsenek, de az ügy napirenden van.
Bár a Nyirő-hamvak hazahozatalát felkaroló két fél egymástól függetlenül dolgozik, remélhetően nem vész el a sok bába közt a gyermek. Remény a megvalósulásra van, hiszen a hazahozatalt nem csak az író leszármazottai, a budapesti székhelyű Ábel Alapítvány, a Nyirő József Kulturális Alapítvány támogatja, de olyan neves politikusok is, mint az ügy fővédnöke, Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke illetve Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Szőcs Géza, a Magyar Köztársaság kultúráért felelős államtitkára.
Lázár Emese. Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely)

Konzultáció - félidőben
Az RMDSZ főtitkárságán már megkezdődött az erdélyi magyar közösség gondjainak és elvárásainak feltérképezésére indított Erdélyi Konzultáció nevű felmérés adatainak feldolgozása – tudtuk meg Kovács Péter főtitkártól. Több területi szervezet kérésére az adatgyűjtés július első felére tervezett határidejét kitolták augusztusra.
Az RMDSZ főtitkárságán már megkezdődött az erdélyi magyar közösség gondjainak és elvárásainak feltérképezésére indított Erdélyi Konzultáció nevű felmérés adatainak feldolgozása – tudtuk meg Kovács Péter főtitkártól. Több területi szervezet kérésére az adatgyűjtés július első felére tervezett határidejét kitolták augusztusra.
„Nem is az volt a célunk, hogy a határidőt betartsuk, hanem, hogy minél több emberhez eljuthassanak a kérdőíveink” – mondta Kovács. Az RMDSZ korábban 250 ezer kérdőívet nyomtatott, melyeket a magyarság számarányának megfelelő arányban osztott szét területi szervezetei közt.
Kovács Péternek jelenleg nincs kimutatása arról, hogy a kérdezőbiztosoknak eddig hány személyhez sikerült eljutniuk. Tájékoztatása szerint az adatok digitalizált formában, folyamatosan érkeznek a főtitkárságra, a válaszok kódolása is már megtörtént. Hozzátette, reményeik szerint az adatok feldolgozása után, várhatóan szeptemberben már világos képet kapnak arról, hogy melyek az erdélyi magyarság legfontosabb gondjai és az RMDSZ-szel szembeni elvárásai.
Pluszkérdőívek Magyarlétára
Kolozs megyében a leosztott 17 ezer kérdőív fele jutott eddig el a címzettekhez – tudtuk meg Máté András Leventétől, az RMDSZ-szervezet elnökétől. „Azt szeretnénk, ha minden olyan településre eljutnának ezek az ívek, ahol legalább egy magyar család él. Eddigi tapasztalataink szerint az emberek többsége szívesen válaszol a kérdésekre. Egy részük további kitartásra buzdítja az RMDSZ politikusait, többen bírálják is a munkájukat” – tájékoztatott a politikus.
Mint megtudtuk, a Tordaszentlászló községhez tartozó Magyarléta településre érkező 100 darab kérdőív kevésnek bizonyult, itt a kérdezőbiztosoknak további 15-20 darab ívet kellett igényelniük.
Bihar megyei részében mintegy 20 ezer emberhez szeretnének eljutni a kérdőívekkel – mondta el az ÚMSZ-nek Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke. Eddig hatezer személyt kérdeztek meg a felmérés során, a fogadtatás mindenhol pozitív volt. A munkát július végére szeretné befejezni a megyei szervezet.
Maros megyében több mint negyvenezer ívet osztottak szét – tudtuk meg a Maros megyei szervezet ügyvezető elnökétől. Brassai Zsombor tájékoztatása szerint a konzultáció a vége felé tart. A felmérésben a helyi tanácsosok vagy a helybéli választmány tagjai segédkeznek úgy, hogy elviszik a címzetthez a kérdőívet, majd néhány nap múlva utánamennek.
„Mindenki maga tölti ki, csak abban az esetben segítenek, ha nem tudja az illető kitöltetni, azért, hogy ne legyen befolyásolás. Az eddigi tapasztalatok szerint az emberek nagyon kedvezően fogadták azt a lehetőséget, hogy elmondhatják a véleményüket, akár jót, akár rosszat a településük jövőjével kapcsolatosan” – mondta az ügyvezető elnök. Szerinte eddig az derült ki a konzultációból, hogy az emberek többségének rossz ugyan a közérzete, vannak kifogásolni valók az RMDSZ-szel szemben, ám nagy többségük továbbra is az RMDSZ-ben látja a politikai érdekképviselet valós esélyét.
Kovászna megyében 10 ezer emberhez szeretnék eljuttatni a kérdőíveket. Tischler Ferenc, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke szerint az eddig megkeresett háromszékiek rendkívül pozitívan fogadták a szövetség képviselőit. „Üdvözlendőnek tartják, hogy az RMDSZ ennyire közvetlenül keresi fel támogatóit, és kéri ki azok véleményét” – magyarázta.
Tájékoztatása szerint a felmérés Sepsiszentgyörgyön kiegészül a „Városi konzultációval”, amely ugyanarra a kérdéskörre épül, kiegészülve más helyi jellegű kérdésekkel is. „Az eddigi válaszokból kiderül, hogy a megkérdezettek többsége az ivóvíz- és csatornarendszer, az úthálózat, illetve a vidéki kultúrházak fejlesztését tartja prioritásnak” – mondta az ügyvezető elnök.
Udvarhelyen nehezebben halad
Udvarhelyszéken 12 500 háztartásba szeretnének eljutni a kérdőívvel a helyi RMDSZ-es tanácsosok, városi elnökségi tagok, körzeti elnökök és önkéntesek. Eddig a tervezett háztartások valamivel több, mint egyharmadához sikerült csupán eljutni.
„Sajnos nagyon kevés önkéntes segédkezett a felmérésben, így az eddig meglátogatott székelyudvarhelyi családok száma alig haladja meg a négyezret” – tájékoztatta lapunkat Fehér István, a székelyudvarhelyi városi szervezet elnöke. Mint mondta, a legnagyobb csalódást a postaládákban hagyott ívek iránti érdektelenség okozta, mert csak 2 százalékban juttatták vissza a válaszokat a címzettek.
Csíkszéken 12 ezer családhoz szeretnének eljutni, ám itt is lassan haladnak a felméréssel. A csíkszeredai városi RMDSZ-irodánál érdeklődve megtudtuk, a már kitöltött kérdőívekből kiderül, hogy Csíkszereda lakóit az utak állapota, a romák helyzete, a munkahelyek kérdése, a parkosítás, játszóterek és a kóbor kutyák helyzete foglalkoztatja leginkább.
Tamás Mónika, az Erdélyi Konzultáció gyergyói koordinátora lapunknak elmondta: Gyergyószéken jó ütemben halad a felmérés, eddig közel hatezer családot kerestek fel. A gyergyószentmiklósiak általában a szegénységet, a munkanélküliséget, az utak állapotát, a por és szennyeződés jelenlétét, valamint a víz- és csatornahálózat elavultságát említették problémaként. Új Magyar Szó (Bukarest)

Hitélet – Folytatódik a görög katolikusok elleni uszítás
Egyházuk megszüntetésének elítélését kérik
Még mindig dominál az ortodox egyházban a görög katolikus egyház- és vallásellenesség, ez egyértelműen megerősítést nyert az erdélyi ortodox metropolia szinódusa vezetőinek júliusi tanácskozásán. A görög katolikusok párbeszédet szorgalmaznak, ennek feltételeként egyházuk 1948-as megszüntetésének nyilvános elítélését, híveik zaklatásának és az ellenük irányuló ortodox uszítás megszűntetését kérik.
A Rómával Egyesült Román Görög Katolikus Egyház Püspöki Szinódusa nemrég levélben fordult a Román Ortodox Egyház legfőbb elöljárójához, Daniel Ciubotea pátriárkához a két egyház közötti dialógus vegyes bizottságának hatékonyabb működése ügyében. Többek között javasolta egy albizottság létrehozását, amelynek feladata rögzíteni az időpontokat, elveket, napirendi pontokat és a vegyes bizottság munkájának módszertanát.
Ezt megelőzően a görögkeleti (ortodox) pátriárkátus írásos üzeneteiben kifejezte ugyan abbéli óhaját, hogy végre építő dialógus jöjjön létre a Görög Katolikus Egyházzal, s ezzel új fejezet nyíljon a két vallásos felekezet kapcsolatának történelmében, ez azonban csupán betű maradt.
Sajnos, a Román Ortodox Egyház helyi képviselőinek cselekvései Erdély-szerte szöges ellentétben állnak az írásban is hangoztatott „dialógust elősegítendő testvéri együttműködés légkörének előmozdításával”. Folytatódik a görög katolikus templomok lebontása, tönkretétele vagy ortodox-szá való újraszentelése. A görög katolikus hívek fenyegetésnek és zaklatásnak vannak kitéve és nem egy esetben az ortodox egyházak képviselői a görög katolikus hívek elleni erőszakra uszítanak.
Mi több, mind az erdélyi metropolia, mind a Kolozsvár – Fehér – Kőrösök vidéke és Máramarosi ortodox metropolia 2011. július 4-én, a Fehér megyei Remete (Râmeţ) kolostorában összeült szinódusának vezetői visszatértek a Görög Katolikus Egyház elleni nagyhangú szónoklatra, amely az elmúlt húsz év folyamán annyi ellenségeskedést és konfliktust szült.
A Lucian Mureşan balázsfalvi görög katolikus nagyérsek és metropolita által aláírt hivatalos okirat leszögezi, hogy a Romániai Görög Katolikus Egyház nyitott marad a Román Ortodox Egyházzal való nyílt dialógusra, azonban konkrét lépéseket vár tőle. Ezért az előkészítő bizottsággal való találkozás feltételeként kéri bármely olyan cselekedet leállítását, amely tönkreteszi vagy érinti bármilyen formában az 1948-ban a kommunista hatóságok által a Román Ortodox Egyháznak önkényesen átadott görög katolikus javak (templomok, parókiai épületek, temetők) építőművészeti sajátosságait. A Görög Katolikus Egyház Szinódusa határozottan kéri, hogy papjai és hívei zavartalanul eltemethessék halottaikat a temetőikbe, illetve látogathassák elhunytjaik sírjait.
A hivatalos levélben Lucian Mureşan nagyérsek-metropolita nem utolsósorban követeli, hogy a Román Ortodox Egyház nyilvánosan ítélje el a Rómával Egyesült Görög Katolikus Egyház 1948-ban történt önkényes megszüntetését, mint igazságtalan és gyalázatos tettet, amelynek hatásától határolódjon el.
Konkrét lépéseket várnak a Román Ortodox Egyháztól, az előbbi kérések elfogadása és teljesítése pedig előfeltételeit jelentik a jövőbeni őszinte párbeszédnek – nyomatékosít a hivatalos levél.
(fodor) Szabadság (Kolozsvár)

Eckstein-Kovács: 100 százalékban meg kell védeni Verespatakot
Kelemen Hunor sakkot adott Borbély Lászlónak?
Azt követően, hogy a Fehér megyei kulturális és örökségvédelmi igazgatóság kibocsátotta a Kirnyik-hegység egy részére vonatkozó régészeti mentesítési bizonylatot, ismét fellángoltak a kedélyek az évek óta sokat vitatott, verespataki aranykitermelésre irányuló beruházás kapcsán. A projektet ellenző, illetve az azt támogató számos nemkormányzati szervezet egymás után adja ki a nyílt leveleket, amelyekben elítéli vagy ellenkezőleg: megköszöni a mentesítési bizonylat kibocsátását, amelynek hiánya eddig az egyik fő akadályt jelentette a bányát megnyitni akaró Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vegyesvállalat útjában. A politikumnak sincs egységes véleménye, csak azzal van tisztában: a bányaterv az elmúlt tíz-húsz év legnehezebb döntése. Jelenleg úgy tűnik: az RMDSZ minisztereire hárul ez a kellemetlen feladat, amit Eckstein-Kovács Péter lapunknak adott nyilatkozatában igen sajnálatosnak tartott.
Amint arról beszámoltunk, az Országos Régészeti Bizottság a július 12-i ülésén fogadta el a Kirnyik-hegység, Verespatak, Románia – verespataki bányászati tervcímű régészeti kutatási tanulmányt, amelynek alapján a Fehér megyei kulturális és örökségvédelmi igazgatóság kibocsátotta a régészeti mentesítési bizonylatot. A kulturális minisztérium közleménye szerint a terv fő célkitűzése a térség régészeti és építészeti öröksége 80 százalékának megmentése, amit az aranybányát megnyitni akaró Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vegyes vállalat finanszírozna 70 millió dollárral, azaz az eredeti összeg duplájával. Az elképzelés alapján egy független szakértőkből álló bizottságot is létrehoznak, amelynek feladata lenne a bányakitermelés állandó felügyelete, és a munkálatok azonnali leállítása abban az esetben, ha a szakemberek eddig még nem ismert fontos régészeti leletekre bukkannak.
Eckstein: komoly akadály hárult el
Eckstein-Kovács Péter – aki a kezdetektől fogva ellenzője volt a projekt megvalósításának – a Szabadságnak adott exkluzív nyilatkozatában úgy vélte: komoly akadály hárult el a verespataki ciántechnológiával történő aranykitermelés útjából azáltal, hogy Kelemen Hunor aláírta a régészeti mentesítési bizonylatot, mi több, elfogadta a műemlékvédelemre fordítható összeg dupláját, s így kényszerhelyzetbe hozta saját magát, hogy jóváhagyja a végleges műemlékvédelmi engedélyt. Az RMDSZ politikusa ugyanakkor hangsúlyozta: Kelemen Hunor a bizonylat kibocsátása által kényelmetlen helyzetbe hozta Borbély László kollégáját, környezetvédelmi minisztert is, akinek a beleegyezése most már valószínűleg a végleges és utolsó akadálya a projekt megvalósításának, amely a Kolozs megyei volt szenátor szerint felbecsülhetetlen károkat okozna környezetvédelmi és műemlékvédelmi szempontból egyaránt.
„Nem tudom elfogadni Kelemen Hunor azon állítását, hogy „megmentette” az épített örökség 80 százalékát, mivel kötelessége lett volna 100 százalékban megvédenie azt. Ugyanakkor sajnálatosnak tartom, hogy ennek a több mint vitatott projektnek a megvalósítása az RMDSZ kormánytagjain múlhat, akik közül Kelemen Hunor sarkalatosan ellentmondva eddigi nyilatkozatainak végül engedett a kétségtelenül létező nyomásnak, ami a nagy beruházó, illetve az őket támogató román politikusok irányából érkezett” – hangsúlyozta Eckstein-Kovács Péter, aki felhívta a figyelmet arra, hogy nem államelnöki tanácsosi minőségében, hanem a ciántechnológia ellenzőjeként és RMDSZ-es politikusként adott hangot a véleményének.
Eckstein-Kovács kifejezte reményét, hogy Borbély László meg fogja akadályozni a projekt megvalósítását, amely meglátása szerint az egész környezetet nemzedékekre megpecsételheti, illetve azt, hogy ez az RMDSZ nevéhez legyen köthető.
A PDL-ben is megoszlanak a vélemények
A fő kormánypártnak – a Demokrata Liberális Pártnak (PD-L) – nincs egységes álláspontja arról, hogy hasznos-e a Verespatakon tervezett ciántechnológiás aranybánya megnyitása, vagy nem – jelentette ki a párt szóvivője hétfőn. Sever Voinescu elmondta, hogy a pártban megoszlanak a vélemények a Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vegyes vállalat által tervezett beruházásról, és közölte, hogy még nem született döntés a PD-L-ben a projekt engedélyezéséről. Voinescu szerint a bányaterv az elmúlt tíz-húsz év legnehezebb döntése a politikai osztály számára, amelynek azonban ezt előbb-utóbb meg kell hoznia.
Tüntetés várható Kolozsváron is?
A beruházás ellenzői hétfőn és kedden is a kulturális minisztérium előtt tüntettek, és Kelemen Hunor lemondását követelték azzal vádolva, hogy a régészeti mentesítési bizonylat „titokban” való kibocsátásával megsemmisül a Kirnyik-hegység régészeti öröksége a római kori bányajáratokkal együtt. A tegnapi tüntetést szervező tiltakozók interneten keresztül a projekt ellenzőit egy kolozsvári megmozdulásra is toborozták, amelyre állítólag ma délben 1 órakor kerülne sor a Főtéren.
Az Alburnus Maior Egyesület a történtek kapcsán bejelentette: ismét bíróságon támadja meg a régészeti mentesítési bizonylatot, miután a korábbi változat megsemmisítését ilyen úton elérte.
Az ellenzőkkel egy időben a bányaprojekt támogatói is aktív meggyőzési kampányt folytatnak a médián keresztül. Több ilyen egyesület közleményben üdvözölte hétfőn a kulturális minisztérium döntését. Ezt megelőzően az RMGC kiterjedt országos médiakampányt folytatott hónapokon keresztül a projekt hasznosságát hangsúlyozva.
Az RMGC 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni ciántechnológia alkalmazásával Verespatakon, ahol Európa legnagyobb külszíni aranybányáját tervezi megnyitni. A beruházónak még egy fontos engedélyre, a környezetvédelmi jóváhagyásra is szüksége van, amit a jelenleg tanulmányozás alatt álló környezeti hatástanulmány alapján bocsáthat ki a kormány.
P.A.M., B.B.

„Becsületgól” Apostunak
Négynyelvű műanyag táblával ragasztotta le tegnap reggel Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) ügyvezető alelnöke és Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke a kolozsvári Mátyás-szobor elé helyezett Iorga-táblát
Négynyelvű műanyag táblával ragasztotta le tegnap reggel Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) ügyvezető alelnöke és Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke a kolozsvári Mátyás-szobor elé helyezett Iorga-táblát.
A BKB felirata magyarul, románul, németül és angolul nevesítette a szoborcsoport mellékalakjait és utalást tett a magyar–román közös történelemre is. „Ezzel az akcióval be szerettük volna lőni a becsületgólt, mert úgy látjuk, hogy az illetékes vezetőink tehetetlenek az ügyben” – nyilatkozta lapunknak Hantz Péter.
Hantz Péter szerint a BKB műanyag táblájának szövege nem sérti a románságot. „A felirat a közös történelmünkre hívja fel a figyelmet. Megemlíti, hogy Ştefan cel Mare moldvai fejedelmet a székely csapatok is támogatták az 1475-ös vaslui csatában” – fogalmazott.
Hantz elmondta, nem számítanak megrovásra az önkormányzat részéről, mert a Iorga-idézetet viselő táblát is törvénytelenül helyezték el a szoborcsoport elé. „Valójában mi egy nem létező táblát ragasztottunk le” – magyarázta. A BKB feliratát egyébként a városháza alkalmazottai már a reggeli órákban eltávolították.
László Attila, Kolozsvár alpolgármestere a lapunknak az ügyről elmondta: ez az akció csak megerősíti azt a véleményét, hogy ideje lenne mindenféle táblát eltávolítani a szoborcsoport körül. „Így nem lenne senkinek semmilyen indítéka magamutogató akciókat kezdeményezni és kivitelezni” – kommentálta az ÚMSZ-nek a BKB-akciót az alpolgármester.
Amint arról lapunkban már beszámoltunk, a Iorga-idézetes bronztábla május 23-án jelent meg a Mátyás-szoborcsoport előtt. Kelemen Hunor kulturális miniszter két alkalommal levélben kérte Sorin Apostu kolozsvári polgármestert, hogy távolíttassa el a táblát, az elöljáró azonban erre nem volt hajlandó. A kulturális tárca vezetője kijelentette: a rendőrség és az igazságszolgáltatás elé fogja vinni az ügyet. Debreczeni Hajnal, a kulturális miniszter sajtótanácsosa lapunk megkeresésére elmondta, a minisztérium ma hozza nyilvánosságra, milyen további lépéseket tesz a Iorga-tábla eltávolítása érdekében.
A tábla körüli botrány egyébként már odáig fajult, hogy Horea Uioreanu liberális képviselő nemrégiben kijelentette: a kolozsvári városi önkormányzat fizesse vissza azt a 400 ezer eurót, amivel Magyarország hozzájárult a Mátyás-szobor restaurálásához, mivel így „megoldódna a Iorga-idézetes tábla miatt keletkezett helyi konfliktus” és a magyar államnak nem lenne több oka arra, hogy „meghúzza a kolozsvári önkormányzat fülét”.
Szőcs Géza, a magyar kormány kultúráért felelős államtitkára ezzel kapcsolatban kifejtette: Magyarország egy szimbólum- értékű műalkotás felújítását vállalta, nem pedig egy propagandaeszközét, így fel sem vetődhet az a kérdés, hogy Románia esetleg visszafizesse a magyar félnek a restaurálás költségeinek őt terhelő részét.
Sipos M. Zoltán. Új Magyar Szó (Bukarest)

Tusványos: romn lesz, aki erdélyinek vallja magát
Az idei népszámlálásnak akár történelmi jelentősége is lehet, mivel a második világháború óta először tűnik úgy, hogy megállt a magyarság számarányának csökkenése – hangzott el a 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor népszámlálásról szóló csütörtöki beszélgetésén. Kiss Tamás szociológus, az Országos Kisebbségkutató Intézet munkatársa elmondta, számításaik szerint 1,275– 1,3 millió között fog alakulni a romániai magyarok száma, ami ugyan visszaesés a legutóbbi, 2002-es népszámláláshoz képest, azonban úgy tűnik, számarányában ha nőni nem is fog, de nem fog csökkenni a magyarság.
Bár hivatalos megállapodás nincs e tekintetben az EMNT és az RMDSZ között, a két szervezet népszámlálási munkacsoportjai már most folyamatosan egyeztetnek az összeírással kapcsolatos teendőkről – árulta el a kulisszatitkot a 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor népszámlálásról szóló csütörtöki beszélgetésén Demeter Szilárd, az EMNT népszámlálási munkacsoportjának vezetője. Mint részletezte, Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke már levélben fordult Kelemen Hunor RMDSZ-elnököz, kérve, hogy az összeírás kérdése semmiképpen ne képezze politikai csatározások témáját. A szövetségi elnöktől még nem érkezett válasz, azonban Demeter bizakodó, hiszen – mint fogalmazott – mindenkinek az az érdeke, hogy minél többen vallják magyarnak magukat októberben.
Márpedig ennek most akár történelmi jelentősége is lehet, mivel a második világháború óta először tűnik úgy, hogy megállt a magyarság számarányának csökkenése. Kiss Tamás szociológus, az Országos Kisebbségkutató Intézet munkatársa elmondta, számításaik szerint 1,275–1,3 millió között fog alakulni a romániai magyarok száma, ami ugyan visszaesés a legutóbbi, 2002-es népszámláláshoz képest, azonban úgy tűnik, számarányában ha nőni nem is fog, de nem fog csökkenni a magyarság. Mint részletezte, három tényező is kedvezőbben alakult, mint a korábbi összeírások alkalmával. A masszív elvándorlás már nem annyira a kisebbségek jellemzője, mint volt a rendszerváltást megelőző vagy az azt közvetlenül követő években, ma már – mivel a magyarországi és romániai gazdasági erőviszonyok nagymértékben kiegyenlítődtek – inkább a többségi nemzet tagjai vállalnak munkát külföldön. Nőtt eközben a gyermekvállalási kedv a magyarság körében. Harmadik tényezőként az asszimiláció kérdéskörét említette. Ez nem állt le, azonban nőtt a családok instabilitása, azaz gyakoribbak a válások, ami révén gyakoribb, hogy az egyszülős családban a gyermek magyar identitása erősebbé válik. Kiss Tamás szerint azonban nagyban azon múlik, hogy valóban megállítható-e az arányvesztés, hogy az eredmények összesítésekor hogyan fogják kezelni a több mint egy éve külföldön tartózkodó román állampolgárokat. Számuk ugyanis eléri Románia lakosságának 10-12 százalékát, s amennyiben őket az itt élőkkel együtt kezelik majd, előfordulhat, hogy a magyarok számaránya csökkenni fog.
Az előadásokból kiderült, már zajlik a népszámlálási kampány, ami több pillérre épül. A magyarság számarányának megfelelően a népszerűsítésre költhető keret 6,6 százalékával gazdálkodhat a magyarság, ebből készülnek a szórólapok, reklámok, plakátok. Több téren is eltér egyébként a mostani összeírás az előzőektől. Lesznek például magyar űrlapok, s született egy olyan hivatalos ajánlás is, miszerint azokon a településeken, ahol nagy számban élnek magyarok, a kérdezőbiztosok alkalmazásakor előnyt élvezzenek a magyarul beszélők. Magyar űrlapot ugyanis csak akkor lehet kitölteni, ha a biztos ismeri a nyelvet. Szintén lényeges módosítás, hogy nem felsorolt etnikumok és felekezetek közül kell kiválasztania a polgárnak, hogy minek vallja magát, hanem egy üres mezőbe írják, amit bevall, s csak az összesítéskor kódolják a nemzetiségeket.
A székelyeket külön etnikumként regisztrálják, de Székely Istvántól, az RMDSZ népszámlálási munkacsoportjának vezetőjétől megtudtuk: akárcsak az előző alkalmakkor, összesítéskor a székelyek számát hozzáadják majd a magyarokéhoz; a székely azonban nem lesz önálló nyelv. A csángókat viszont etnikumként és nyelvként egyaránt külön jelenítik majd meg. Eközben ha valaki egy tájegységet jelöl meg ebben a rubrikában – például csíkinak vagy erdélyinek vallja magát –, azt automatikusan románként regisztrálják.
Hasznos tanácsokkal szolgált az előadás során a népszámlálási kampány szervezőinek Orosz Örs, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala kampánystábjának tagja, aki az ottani tapasztalatokat osztotta meg a résztvevőkkel, miközben Kapitány Balázs, a magyar Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos titkára a kisebbségi népszámlálás lehetőségeiről és korlátairól értekezett. Kapitány szerint mindenképp jobb a mostani öszszeírás jogi környezete, mint az előzőeké, de – mint leszögezte – a magyarság képviselőinek tudniuk kell élni a lehetőségekkel ahhoz, hogy valóban megállítható legyen az arányvesztés.
Bálint Eszter. Krónika (Kolozsvár)

Kirekesztő Tusványos?
A szabadegyetem eredeti céljaitól való eltávolodással vádolják a tábor szervezőit
A 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem szervezői elhárítják ugyan azt a vádat, hogy az évek során a Tusványos néven ismert rendezvény kirekesztővé vált, ám a tábor első „politikai” napján csak a Fidesz meghívottjai és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) képviselői vettek részt a különböző témákban szervezett kerekasztal-beszélgetéseken.
„Tusványos ragaszkodik a hagyományokhoz, de nem kényszeríthetjük hogy elmondja a véleményét az, aki nem akarja elmondani” – jelentette ki tegnap, a Tusnádfürdőn zajló 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem első „politikai” napján Toró T. Tibor.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnökét – aki már az első szabadegyetemek szervezésében is részt vett – arra reagáltattuk, hogy bírálói szerint a rendezvényre mára már a kirekesztés a jellemző.
Törzsök Erika magyarországi szociológus, a Határon Túli Magyarok Hivatalának volt szabaddemokrata vezetője a Népszabadság tegnapi számában úgy fogalmazott: kezdetekben a román–magyar történelmi megbékélés részeként határozták meg a szabadegyetemet, az évek múlásával azonban a tábor célja is, szervezői is sokat változtak. Tusványos mára „az önmagába zárkózó Fidesz-vezetés üzenetfüzetévé vált” – jelentette ki a lapnak a kisebbségkutató.
Toró kérdésünkre elhárította a kirekesztés vádját. Ellenvetésként elmondta, meghívták az RMDSZ elnökét is a szabadegyetemre. „Ha Kelemen Hunor nem jön el pénteken, akkor a székét üresen hagyjuk” – magyarázta.
Tábor bennfenteseknek
A szervezők egyházi áldással indították útra az egész héten zajló rendezvénysorozatot, amelyen egyelőre – Toró állításának ellentmondva – úgy tűnik, hogy csak a Fidesz meghívottjai és az EMNT vesznek részt: magyar-román és magyar-magyar szempontból is „zártkörű” az idei program. Sándor Krisztina szervező az ÚMSZ-nek elmondta, „egyelőre semmi előrelépés” a román államfő esetleges látogatása kapcsán, még mindig nem tudni, hogy Traian Băsescu tiszteletét teszi-e a táborban.
Idén távol maradnak a demokrata liberális politikusok is. Toró T. Tibor ennek kapcsán lapunknak úgy fogalmazott: „nem kell pánikba esni”, a távolmaradás azzal magyarázható, hogy már érződik a választási kampány előszele, és ezért nem tettek eleget a román párt politikusai a meghívásnak.
Arra a felvetésre, hogy a jónak mondott Fidesz– PDL kapcsolat alapján nem járt volna-e az ideinél határozottabb figyelem a nemzetpolitikai szempontból stratégiainak tartott rendezvénynek, Toró T. Tibor azt válaszolta: a két párt viszonya most is jó, európai szinten több kérdésben is együttműködnek a felek, de „vannak olyan helyzetek, amikor nem a ráció dönt, ezért nem jöttek el a román politikusok”.
Az állampolgárság tétje
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tegnapi beszédében emlékeztetett, hogy a könnyített magyar állampolgárság bevezetésére azért volt szükség, mert a térségben felgyorsult a magyarság asszimilációja, és az eddiginél hatékonyabb támogatáspolitikára van szükség. A kettős állampolgárság igénylésének folyamatával külön kerekasztal-beszélgetés foglalkozott.
Ezen többek között részt vett Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős államtitkár, aki elmondta: előrejelzések szerint kétszázezer igénylést nyújtanak be az idén a kedvezményezettek. Ezt a nagyságrendet a helyettes államtitkár a magyar államigazgatás „sikertörténetének” nevezte, és úgy fogalmazott, ennél többet nem is lehetne elérni.
Nagyhajú Béla, a bevándorlási hivatal vezérigazgatója hozzátette, eddig az összes állampolgári kérelem negyven százalékát Csíkszeredában, húsz százalékát pedig Kolozsváron nyújtották be, erdélyiek a legaktívabbak a honosítás terén. A vezérigazgató mindenkinek javasolta, hogy vegyék fel a magyar állampolgárságot, „függetlenül attól, hogy milyen vér csörgedez” a kérelmező ereiben. A magyarországi közhivatalnok többek között azért nevezte fontosnak a státusz megszerzését, mert így biztosan „lehet majd szavazni”.
A szavazati jog biztosítása kapcsán Semjén Zsolt kijelentette: „mi megadjuk a jogot, és aztán majd az emberek eldöntik, hogy élnek-e vele”. Németh Zsolt külügyi államtitkár hangsúlyozta, ez az intézmény nem az elvándorlást ösztönzi, hanem a helybenmaradást segíti. Ennek ellentmondott a bevándorlási hivatal vezérigazgatójának nyilatkozata, aki a magyarországi munkavállalás szempontjából fontosnak nevezte, hogy a honosítást kérők fele 21-45 év közötti, tehát aktív munkavállaló.
Konszenzust remélnek
Tusványos első „politikai” napját érezhetően beárnyékolta, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését elutasította a bíróság. A tegnapra tervezett szakmai beszélgetések és felszólalások központi témája ugyanis az új alakulat RMDSZ-szel való együttműködése és a magyar–magyar összefogás fontossága volt. Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes még a nyitóbeszédében emlékeztetett, hogy a parlamenti bejutást kockáztatják az erdélyi politikai szervezetek, ha nem tudnak egyezségre jutni.
A meghívott szociológusok és politológusok a Jakabffy Elemér Alapítvány sátrában cseréltek eszmét arról, milyen jövője lehet az RMDSZ és a bejegyzésre váró EMNP együttműködésének. Székely István Gergő, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársa úgy fogalmazott: a Fidesz politikája „meredeken változott”, a magyarországi kormánypárt elvárja, hogy a határon túli magyar politikai pártok elkötelezzék magukat, és az azt is jelentheti, hogy a vele szövetségben lévők a nagyobbik magyar kormánypárt érdekei szerint döntsenek a román belpolitikában is.
A szakmai kerekasztal központi kérdése volt, hogyan biztosíthatók az EMNP és az RMDSZ között a kiegyezés feltételei, továbbá, hogy létrehozható-e egy olyan erdélyi magyar választási párt a következő romániai választások előtt, amely biztosítani tudná a parlamenti bejutást a magyar jelöltek számára. Új Magyar Szó (Bukarest)

Szonettől kormányülésig és vissza
Beszélgetés Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, az RMDSZ volt szövetségi elnökével
„Én arra gondolva építettem politikusi pályámat, hogy jó, ha az embernek van másik hivatása. Ad egyfajta hátteret, biztonságot, s ezt másoknak is ajánlom: ne felejtsék el az eredeti hivatásukat” – inti politikustársait Markó Béla volt RMDSZ-elnök
Elnök úr, ön nemrég, a marosfői táborban éles kritikát fogalmazott meg a magyar kormánnyal szemben a határon túli magyarok szavazati joga kapcsán. Most, az épp rajtoló tusványosi táborban ismét előtérbe kerül ez a kérdés. Miért nem ért egyet a magyarországi szavazati jog kiterjesztésével?
– Először is elvi kifogásaim vannak. Szavazni ugyanis azért szavazunk, mert bele akarunk szólni a saját sorsunk alakulásába azáltal, hogy olyan képviselőket választunk, akik reményeink szerint jól fognak dönteni velünk kapcsolatosan. Éppen ezért elsősorban azok számára fontos a szavazati jog, akik ott élnek, abban az országban, ahol a választások zajlanak, ahol egy önkormányzatot vagy parlamentet kell megszavazni.
Ez egy általános európai elv, ugyanez az elv érvényesül az európai parlamenti választásokon: a szavazást elválasztották az állampolgárság kérdésétől. Az elvi probléma tehát az, hogy elsősorban azoknak kell szavazniuk, akik viselik is később döntésük következményeit. Hasonló probléma áll fenn az RMDSZ koalíciós partnerei részéről jött javaslatnál is, mely szerint levelezéses módszerrel szavazhatnának a külföldön élő román állampolgárok.
Csak Olaszországban tudomásom szerint több mint 900 ezer román állampolgár él, és ezekhez hozzájönnek azok, akik nincsenek a nyilvántartásokban. Ugyanez a helyzet Spanyolországban. Levelezéses választási módszerrel több százezer, de akár egymillió szavazat is érkezhetne külföldről, ami már eldöntené a hazai választások sorsát.
2009-ben nem lehetett levélben szavazni, mégis a külföldi szavazatok döntötték el a román államelnök-választás végeredményét.
– Valóban, de a nagyságrend kérdését mégiscsak kulcsfontosságúnak látom. Ha a nem Romániában élő román állampolgárok – akik már elszakadtak az itteni állapotoktól, de ennek ellenére a választásokon részt vesznek – nemcsak tízezres, hanem milliós nagyságrendben szavaznak, akkor ők dönthetik el, hogy milyen legyen a román parlament összetétele, és én ezt nagy problémának látom.
Markó Bélával az ÚMSZ szerkesztőségében beszélgettünk
Térjünk vissza a magyarországi szavazásra. Azt is lehetne mondani: legyen Magyarország problémája, hogy a határon túli magyarok szavazataival dől el, milyen összetételű a magyar országgyűlés, és ne a miénk...
– Igen, viszont azt gondolom, hogy a határon túli, köztük az erdélyi magyarokat elsősorban arra kell most biztatni, hogy vegyenek részt minél többen a romániai parlamenti választásokon. Nem vagyok meggyőződve például, hogy aki fontosnak tartja a budapesti parlament összetételére szavazni, ugyanolyan fontosnak tartja majd a bukaresti parlament esetében is.
Az Élet és Irodalomban megjelent legutóbbi írásában, amelyet az Új Magyar Szó is leközölt, súlyos kritikákkal illeti a magyar kormányoldalt, főleg a Fidesz itteni politikai partnereinek nyújtott segítség miatt. Az írásban eléggé borúlátóan látja az RMDSZ helyzetét.
– Ha már arról beszélgetünk, hogy az elmúlt időszakban mit írtam, mit nyilatkoztam, le kell szögeznem: nem azt a célt tűztem ki magam elé, hogy én legyek az RMDSZ megmondóembere. Ha ez lett volna a célom, akkor nem jelentem be, hogy fokozatosan kivonulok a politikából...
Viszont most nagyobb a szabadsága, mint szövetségi elnökként volt.
– Nagyobb a szabadságom, de az RMDSZ elnökeként is kimondtam olyan dolgokat, amelyekről úgy gondoltam, hogy ki kell mondani. Itt van például a pártalakítási kísérlet kérdése: azt azért ne várják el tőlem, hogy ujjongjak attól, hogy megpróbálnak bejegyezni egy újabb magyar pártot, és hogy nem lóg az orrom attól, ha nem sikerül bejegyezni
Ha már a pártalakításról beszélünk: Tőkés Lászlóék politikai befolyást vélnek felfedezni az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzésének alapfokon történt elutasítása mögött. Mit gondol erről?
– Romániában mindig mindenki politikai befolyásról beszél az igazságszolgáltatás egyes döntései kapcsán...
Az RMDSZ is, lásd „Borbély-ügy”...
– Igen, az RMDSZ-szel is meg-megtörténik, hogy ilyesmit feltételez, és azt gondolom, hogy meg is történik ilyen eset. Én magam sem merem állítani, hogy teljesen független lenne az igazságszolgáltatás. Persze az a legkönnyebb, amikor egy pártot nem jegyeznek be a bíróságon, hogy azt mondjuk: politikai döntés áldozatául estünk. Amit én erről tudok, az az, hogy bajok voltak a támogató aláírásokkal, de azt sem figyeltem, hogy miért utasították el, mi is volt a kifogás.
A névválasztással szemben merültek fel olyan kifogások, amelyeknek a bíróság helyt adott.
– Nos, ha már a névválasztásnál tartunk, én azt gondolom, hogy egészen cinikus dolog volt részükről a néppárt elnevezést használni. Hogy a bíróság fejében egészen más okok voltak, amikor kifogásokat fogalmazott meg, az más kérdés. Tehát mondjuk már el, hogy ez végtelenül cinikus dolog.
Az RMDSZ az Európai Néppárt tagja, mégha az RMDSZ-t nem is hívják néppártnak, és nem mostantól fogva, hanem a kilencvenes évek elejétől, amikor az Európai Néppárt jogelődjének volt tagja. Az történik, hogy még a névvel is megpróbálják elvenni az RMDSZ identitását.
Meddig bírja még ez a sokat próbált kormánykoalíció?
– Az RMDSZ-nek érdeke kormányozni, és nem látom, hogy nagyon hamar előállhat egy olyan helyzet, hogy ne legyen érdeke. Ez csak akkor történhet meg, ha a másik oldal, a koalíciós társ ellenérdekeltté teszi az RMDSZ-t, például egy olyan régióátalakítási elképzeléssel, amely nem felel meg a magyarságnak. Amely szétverne mindent, amit mi felépítettünk. Az RMDSZ az önkormányzatokra alapozta az erejét, a mostani önkormányzatokban lehet erős, és egy ilyen átalakítás feloldaná a magyarság erejét.
A másik ilyen kérdés a választási törvény módosítása a levelezéses szavazás bevezetése révén. Az RMDSZ nem fogadhat el egy olyan intézkedést, amellyel még a Romániában élőkhöz képest is megkönnyítenék a külföldön szavazók dolgát! Hiszen ha én Romániában történetesen nem tartózkodom éppen Marosvásárhelyen, hanem mondjuk Nagybányán, akkor nem szavazhatnék, de aki Spanyolországban tartózkodik, az szavazhat. Tehát ha kezdenek sorra előállni ezek az egymással ütköző elképzelések, akkor problémák lehetnek a koalícióban.
Taktikailag nem lenne előnyösebb ellenzékből indulni a jövő évi választásokon, mint egy népszerűtlen kormány tagpártjaként?
– A nagy népszerűtlenségi hullám, hogy nevezzük így, már lefutott. Az igazán népszerűtlen intézkedések tavaly voltak, akkor érezhettük mi is, hogy csúszunk lefelé, a kormánnyal együtt. Ezek az intézkedések meghozták a megfelelő eredményt, a gazdaság stabilizálódott, bár azt nem állítom, hogy meggyógyult.
A kormány népszerűsége azonban nem emelkedett...
– De nem is zuhant tovább, és a közvélemény-kutatások az RMDSZ-nek mindig megadják a küszöb fölötti értéket. Persze én nem nyugtatom magamat ezekkel a felmérésekkel, de az RMDSZ mint politikai szervezet támogatása és a kormány támogatása nem mosható egybe.
Szintén a marosfői táborban mondta azt, hogy van élet az RMDSZ-elnökségen kívül is. Milyen ez az élet, hogy megy az írói pálya?
– Sok politikusa van még az RMDSZ-nek, akik nem elnökök, és ők nem mind azon törik a fejüket, hogy írniuk kellene. Nem ártana egyiknek-másiknak, hogy egyében is törje a fejét, mint a politikán, de ez nem feltétlenül a versírás kell, hogy legyen. Én arra gondolva építettem a magam politikusi pályáját, hogy jó, ha az embernek van másik hivatása. Ad egyfajta hátteret, biztonságot, amikor nehéz döntéseket kell meghozni, és ezt másoknak is ajánlom: ne felejtsék el eredeti hivatásukat.
Írt már szonettet kormányülésen? Például ha éppen akkor jut eszébe egy rím, lejegyzi, hogy ne vesszen el?
– Nem szívesen keverem össze a kettőt. Sok mindent elveszít az ember a politika által, ezeket a rímeket is a veszteségek közé kell sorolni...
Salamon Márton László. Új Magyar Szó (Bukarest)

Tusványosi közmédia-vita
Az átalakuló magyar közmédia híradásaiban egyre inkább eltűnnek majd a határok a magyarországi és a határon túli magyarok között – jelentette ki a magyar közmédia több vezető személyisége tegnap Tusnádfürdőn
A közhiedelemmel ellentétben nem a Duna Televízió a legnézettebb magyarországi adó Erdélyben, és nem feltétlenül fedi a Magyarország határain kívül élők igényeit az, amit a magyar közszolgálati média nyújt: újra kell gondolni a közszolgálati tájékoztatást Erdélyben is – hangzott el azon a szakmai kerekasztalon, amelyet a közmédia átalakításának mikéntjeiről és miértjeiről tartottak tegnap a 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében.
Összehangolják a tudósítói hálózatot
A beszélgetésen részt vett Pásztor Zoltán, a Kossuth rádió tartalomért és innovációért felelős igazgatója, Böröcz Zoltán, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezetője, továbbá Boros Zoltán, az EMNT médiapolitikai bizottságának elnöke, Makkay József, az Erdélyi Napló és Dénes László, a Reggeli Újság főszerkesztője.
Pásztor Zoltán arra figyelmeztetett, hogy a közmédia átszervezésére azért volt szükség, mert az eddig működő rendszerben rengeteg volt az átfedés, egy eseményen akár három-négy tudósítói stáb is megjelent. A Kossuth rádió vezető beosztású munkatársa hozzátette: „az átfedések ellenére gyakran azt sem tudták eldönteni, Erdélyben például kit lehet mozgósítani, hogyan lehet elérni, hogy a határon túli információszolgáltatás is megfelelő minőségű legyen a magyar médiában”.
Böröcz Zoltán elismerte, hogy a jelzett probléma komoly gondot okozott, és elmondta, hogy az eddiginél hatékonyabban szervezett, összehangolt tudósítói hálózat kiépítésébe kezdtek a magyarországi illetékesek, s ezt Erdélyben a magyarországihoz hasonló struktúra szerint működtetik majd. Az intézményvezető emlékeztetett, Magyarországon felmerült, hogy kereskedelmi televíziókkal és rádióadókkal kötnek együttműködési megállapodásokat, és ezek révén biztosítják majd azt, hogy mindenhol legyen kellő időben kellően felkészült tudósító.
A magyar közmédia vezetői hatékonyabb hírközlést igértek Tusnádfürdőn a határon túli magyaroknak
Üres magyaradások?
Boros Zoltán, az EMNT médiapolitikai bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy tavaly javaslatcsomagot nyújtottak be a magyar kormány illetékeseihez. A dokumentum előkészítésében hazai újságírók, médiaszakértők vettek részt. A legfontosabb megoldandó problémák között az erdélyiek is a tudósítói hálózat szervezését jelölték meg, továbbá azt, hogy a magyarországi rádióadók, például a Kossuth rádió műsora az eddiginél jobb technikai feltételek mellett legyen vételezhető.
Pásztor Zoltán válaszában jelezte, ez jelentős részben megoldódott, de a kérések maradéktalan teljesítésének pénzügyi akadálya van. Boros Zoltán „csodálatosnak” nevezte az együttműködést, a résztvevők pedig egyetértettek abban, hogy a közszolgálati média feladatait pontosítani kell Erdélyben. Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője elégedetlenségét fejezte ki a román rádió és televízió keretében működő magyar nyelvű közszolgálati műsorokkal kapcsolatban.
Úgy vélte, a romániai magyarság számára ebből a szempontból „légüres teret” a magyar közszolgálati médiának kellene betöltenie. Ehhez szerinte partneri kapcsolatot kellene kialakítani a magyarországi és az erdélyi médiában dolgozók között. Dénes László, a Reggeli Újság főszerkesztője felhívta a figyelmet arra, hogy a romániai magyarságon belül is több különböző „világ” van, a bukaresti, a partiumi vagy a székelyföldi magyaroknak megvannak a maguk sajátosságai. Kifejtette: a romániai magyar médiafogyasztókat is egyre kevésbé érdekli a politika, a mindennapi életükkel közvetlenebb kapcsolatban álló témák felé fordulnak.
Újragondolják a közmédiások elbocsátásait
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) újragondolja az elbocsátási szándékot egyes munkavállalók esetében, és szélesíti a leépítendőknek nyújtandó támogatások körét a Közmédiumok Szakszervezeti Tanácsával (Közszat) kötött megállapodás értelmében – közölte Szabó László tegnapi sajtótájékoztatóján.
Az MTVA kommunikációs igazgatója közölte: az alap újragondolja az elbocsátási tervét azok a munkavállalókkal kapcsolatosan, akik fogyatékkal élő vagy legalább három gyermeket nevelnek, valamint azon házaspárok esetében is, akik mindketten érintettek a leépítésben. Hozzátette: legalább 25 millió forinttal megnövelik a leépítendőknek biztosított segélyalapot is, ami az eredeti tervek szerint 25 millió forint volt.
Szabó László hozzátette: semmilyen kiegészítő támogatás nem jár azonban azoknak, akiket vezető pozícióból bocsát el az MTVA. A kommunikációs igazgató arra nem tudott válaszolni, várhatóan hány ember mentesül az elbocsátás alól, mint mondta, az érintettek körét ea későbbiekben tekinti át az alap. Új Magyar Szó (Bukarest)

Apostu: történelmi jóvátétel a Iorga-tábla
Sorin Apostu történelmi jóvátételnek nevezte a Nicolae Iorga-idézetet tartalmazó bronztábla kihelyezését a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport elé. A kolozsvári polgármester szerint a táblát törvényesen, a jóváhagyott restaurálási terv tiszteletben tartásával helyezték ki az alkotás elé. Az elöljáró nem érti, hogy a kulturális minisztérium miért tett feljelentést az ügyészségen a bronztábla ügyében.
 „Kelemen Hunor nyilván meg akar győződni arról, hogy minden rendben van, s a vizsgálatok majd ismét bebizonyítják neki, hogy teljes mértékben a jóváhagyott terv szerint jártunk el” – mondta. Sorin Apostu hozzátette, a kulturális és örökségvédelmi miniszter jobban tenné, ha örülne annak, hogy a kolozsvári Főtéren „minden a legnagyobb rendben van”, a Funar-korszakhoz képest eltűntek a gödrök, az ókori római leleteket bárki megtekintheti, a Mátyás-szoborcsoportot pedig restaurálták. „A térre jelenlegi formájában bármelyik európai nagyváros büszke lehetne. Ha én egy párt vezetője lennék, mint Kelemen Hunor miniszter, az általam képviselt emberek mindennapos gondjaival törődnék inkább, nem azzal, hogy egy bronztáblát hová helyeztek ki” – jelentette ki Kolozsvár polgármestere. 
Eugen Crişan, a kolozsvári ügyészség főügyésze az Agerpres hírügynökségnek csütörtökön úgy nyilatkozott: még nem kapta meg a kulturális minisztérium feljelentését, ezért egyelőre nem kívánja kommentálni az ügyet. „Ha a feljelentés megérkezik, hozzálátunk a vizsgálathoz. Csak a törvény szellemében reagálhatok az ügy kivizsgálását követően. Az ügynek ugyanakkor politikai vonzatai is vannak, és véleményem szerint más fórumok is ki kellene hogy vizsgálják az ehhez hasonló eseteket” – nyilatkozta Eugen Crişan.
Mint arról beszámoltunk, szerdán a kulturális és örökségvédelmi minisztérium feljelentést tett a kolozsvári ügyészségen a Mátyás-szoborcsoport elé törvénytelenül kihelyezett bronztábla ügyében, a feljelentést a kolozsvári ügyészséghez, Eugen Crişan főügyészhez küldték el. A hivatalos okiratban a minisztérium felhívja a figyelmet arra, hogy a Iorga-idézetet tartalmazó táblát műemlék- és építkezési engedély nélkül tették ki a Mátyás-szoborcsoport elé, amely ellentmond a 422/2001-es műemlékvédelmi törvény 23. cikkelyébe foglaltaknak, mely szerint minden beavatkozás, amely egy műemléken történik, engedélyköteles. A kulturális tárca ugyanakkor a büntető törvénykönyv 217. cikkelyére hivatkozva bűnvádi eljárás indítását kérte a tettesek ellen, az említett cikkely szerint a különleges művészeti, tudományos vagy történelmi értékkel bíró javak ellen elkövetett beavatkozás bűntettnek minősül és 1-től 10 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható.
Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)

Kiváló felvételi eredmények a MOGYE-n
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem több száz "gólyajelöltje" élte át a bejutás örömét, sok diák viszont csalódott a szerda este kifüggesztett eredmények láttán. Idén szorosabb volt a harc, mind a tandíjmentes, mind a tandíjas oktatásra jóval magasabb médiával lehetett jogosultságot szerezni, mint tavaly.
Az általános orvosi, gyógyszerészeti, illetve fogorvosi fakultáson az egyetem 50-50 arányban biztosít tandíjmentes helyeket a magyarul, illetve a románul tanuló diákok számára, a fizetéses helyeket az elért média függvényében lehet elfoglalni, függetlenül attól, hogy milyen nyelven folytatják majd tanulmányaikat a fiatalok.
Az általános orvosira 528 román és 274 magyar diák jelentkezett. Az ingyenes helyre bejutott román diákoknál 9,99 volt a legmagasabb és 9,61 a legkisebb média, a tandíjmentes helyekre felvételt nyert magyar diákoknál 9,98 volt a legjobb, 9,04 a leggyengébb jegy. A román orvosjelöltek közül 62-en, a magyarok közül 21-en írtak tízest a felvételin, a vizsgajegyet 60 százalékban, az érettségi, illetve a középiskolai átlagot 20-20 százalékban vették figyelembe a média kiszámításakor. Fizetéses helyekre 9,60 – 9,30 közötti általánossal kizárólag a román diákok jutottak be, amennyiben viszont nem foglalják el a helyeket, a felvételi átlag függvényében, a 305, hely nélkül felvételt nyert magyar diák közül is kerülhetnek be néhányan tandíjas helyekre.
A gyógyszerészeti szakra 89 román és 56 magyar diák jelentkezett, tandíjmentes helyekre 9,94 – 9,05 közötti átlaggal jutottak be a román, 9,96 – 8,08 közötti médiával a magyar diákok. A fogorvosi szakot 224 román, 133 magyar diák választotta, itt 9,93 volt a legjobb, 9,42 a leggyengébb bejutási jegy a román vonalon, a magyarul tanuló diákok közül 9,82-es médiát ért el az első, 8,85-öt az utolsó, ingyenes helyre bejutó diák.
A katonaorvosi szakra jelentkezett felvételizők jelentősen jobban teljesítettek, mint tavaly, míg múlt évben 5,2, idén 8,25 volt az utolsó bejutási jegy ezen a szakon.
Bábaképzőn 6 magyar diák ingyenes, 12-en tandíjas helyen kezdhetik tanulmányaikat, ugyanez az arány az egészségügyi asszisztensképzőn is, ahol ingyenes helyekre 9,28 – 8,39 közötti médiával jutottak be a magyar diákok.
Jelentősen növekedett a színvonal a román nyelvű, kizárólag tandíjas oktatást biztosító fizio-kinetoterápia, illetve a táplálkozás-egészségtani szakon is, előbbin tavaly 6,99, utóbbin 6,89 volt az utolsó bejutási jegy, ezzel szemben idén 7,84-gyel, illetve 7,62-vel jutott be a sikeres vizsgázók sereghajtója. Fogtechnikusi szakon 7,98-ast, gyógyszerészasszisztensin 6,75-öt ért el az utolsó bejutó.
Dr. Nagy Örs, az egyetem rektorhelyettese "meglepően jónak" minősítette az idei felvételi eredményeket.
– Pár évvel ezelőtt amiatt szomorkodtunk, hogy 5,80- as bejutónk is volt, és annak örültünk, hogy egyáltalán beteltek a helyek. Idén nem volt okunk aggodalomra – mondta a rektorhelyettes. Dr. Nagy Örs szerint a román, illetve magyar diákok eredményei közötti különbségek azzal magyarázhatók, hogy a román diákok körében nagyobb volt a túljelentkezés.
– Ez egy hullámzó jelenség, olyan évünk is volt, amikor a magyar diákok vizsgajegyei voltak jobbak – jegyezte meg a rektorhelyettes. Ősszel valószínűleg kizárólag testnevelés szakon szervez pótfelvételit az egyetem, itt ugyanis 25 hely maradt betöltetlenül – tudtuk meg a tanintézet titkárságán. Az eredményeikkel elégedetlen vizsgázók ma délután 2 óráig fellebbezhetnek, a végső eredményeket hétfőn ugyanebben az órában függesztik ki.
Nagy Székely Ildikó. Népújság (Marosvásárhely)

Az összefogás tétje
Az RMDSZ valójában nem akar együttműködést, nem érdeke az összefogás, egyeduralma megerősítésére törekszik – akik követik a romániai magyar politikai életet, a szövetség vezető politikusainak nyilatkozatait, azok számára nem meglepő ez a következtetés, rég kilóg a lóláb, ám így kimondva, a nyers valóság mégis riasztó.
Az egyik politológus megfogalmazása szerint az erdélyi magyar politikai erők jó ideje nem az együttműködésért, hanem annak látszatáért hadakoznak, mindenáron bebizonyítanák, ők és pártjuk valóban akarja azt, de a másik tábor csak mímeli a szándékot. S a tusványosi előadásokat hallgatva bizony egyre egyértelműbben körvonalazódik: az RMDSZ hegemóniára törekszik. Párt- és személyi érdekeket helyeznek a közösségi érdek elé, és a szövetség vezetői fennen hirdetik: az egy igaz járható utat csak ők ismerik, ez vezet el a célhoz. Csakhogy egyre nyilvánvalóbb, az általuk kidolgozott stratégia valójában csak hatalomban működik, ellenzékben tehetetlenek, hisz már el is feledték annak eszköztárát. Hatalmon lenni egyébként is jó, pénzt, funkciót nyújt helyi és országos kis és nagy királyoknak. Az RMDSZ arra alapoz hát, hogy néhány képviselővel, szenátorral – természetesen a megbízhatóakkal – mindig helyet kapnak a kormányban egyik vagy másik román párt oldalán (a román politikusok is rájöttek már, sokkal olcsóbban megússzák, ha a megbízható RMDSZ-t maguk mellé veszik, csend lesz és nyugalom, kordában tartják a magyarokat), onnan pedig csurranhat-cseppenhet valami a közösségnek is: néhány kilométer út, egy-két kisebb jogszabályi engedmény. Csakhogy ez a húsz éve gyakorolt apró lépések politikája ma már messze nem elegendő, mint ahogy a politikai vetélytársak is léteznek, függetlenül attól, hogy elismerik őket vagy sem. Az erdélyi magyarság elég jelentős, RMDSZ-ből kiábrándult rétegét képvisel(het)ik. Az alternatív választási küszöb valóban megmentheti a szövetséget a parlamentből való kieséstől, és akár az EMNP vagy az MPP is bejuttathat néhány honatyát a román törvényhozásba, ám a széthúzásért, viszályért nagy árat kell majd fizetni: a román politikum számára is egyértelművé válik, a magyar egység rég nem létezik, no meg az is, amíg több, egymásnak feszülő párt, szervezet képviseli a magyarságot, nem kell attól tartaniuk, hogy eredményesen lépnek fel követeléseik teljesítéséért. Az RMDSZ-es politikusoknak is tudomásul kellene venniük: összefogásra nem a több szavazatért, a parlamenti bejutásért van szükség, hanem azért, mert a magyar közösség megmaradását szavatoló autonómia, önálló egyetem és más fontos célok csak így elérhetőek. S ahogy nem elég tisztességesnek látszani, annak is kell lenni, úgy az összefogást sem elegendő csak mímelni.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Több ligában az autonómiáért
Az autonómia nem követelés, hanem prognózis, mert autonómia lesz előbb vagy utóbb – szögezte le tegnap Tusnádfürdőn a 22. tusványosi szabadegyetemen Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. Az autonómia változó feltételei című beszélgetésen a felvidéki, kárpátaljai, vajdasági és erdélyi magyar politikai szervezetek képviselői beszéltek az országukban tapasztalható helyzetről. De nemcsak emiatt vált a nap meghatározó témájává az autonómia: délután három óra körül ugyanis mintegy félszáz biciklis – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett Kerékpártúra az autonómiáért akció résztvevői – érkezett meg a táborba, őket Tőkés László EMNT-elnök, az Európai Parlament alelnöke köszöntötte. A szabadegyetem és diáktábor utolsó előtti napján mind többen érkeztek, délutánra pedig mintha az időjárás is fejet hajtott volna a rövidnadrágos politizálás és a jókedvű szórakozás előtt: a szeles, hűvös reggel után délutánra már javában sütött a nap, a sörsátrak alatt beszélgetők körében pedig az ilyenkor szokásos fogadások köttettek: vajon betoppan-e mégis a táborba Traian Băsescu államfő. Tegnap délután a szervezők úgy tudták, nem érkezik Tusnádfürdőre az elnök.
Autonómiától a hisztériáig
Kárpát-medencei virtuális sétán vehettek részt azok, akik tegnap reggel jelen voltak a nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen: a Szlovákiában, Szerbiában, Ukrajnában, Romániában élő magyar közösség jelenlegi helyzetéről, törekvéseiről, az előttük álló kihívásokról, létüket fenyegető csapdákról, veszélyekről tájékozódhattak. Elsőként Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szólalt fel, nem véletlenül, hiszen ahogy az előadást moderáló Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikai államtitkárság vezetője fogalmazott, talán éppen Délvidéken érték el a legtöbb eredményt autonómiaügyben. A VMSZ elnöke hangsúlyozta: csak úgy lehet előrelépni, ha partnerekre találnak a többségiek körében, és megértetik velük, hogy az autonómia nem destabilizálja az országot. Hangsúlyozta a politikai szervezetek, a civil szféra és az értelmiségiek bevonásával megalakult Magyar Nemzeti Tanács elkezdte munkáját: kétéves művelődési, oktatási és tájékoztatási stratégiát dolgoztak ki, kampányt kezdtek, hogy a magyar gyermekeket írassák magyar iskolákba, megkezdődött a művelődési, oktatási intézmények alapítói jogainak átvétele. Értékelte, hogy a magyar kormány támogatja törekvéseiket, de hangsúlyozta: a munkát maguknak kell elvégezniük. Szlovákiában hisztériát kelt az autonómia fogalmának említése, de még a nyelvi jogok vonatkozásában is visszalépések történtek – értékelte Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke, aki szerint a közelgő népszavazás megmutatja majd, mennyit apadt a szlovákiai magyarság létszáma, és ez talán mozgósító erőként hat majd a közösségre. Hangsúlyozta: a kormányban részt vevő Híd – Most-szerű vegyes pártok nem nyújtanak megoldást nemzetiségi problémákra, hiszen vegyes pártban már eleve kompromisszumot kell kötni. Így aztán a kompromisszumok kompromisszumának kompromisszuma valósulhat csak meg az eredeti célkitűzésekből. Ukrajnában is visszalépésről, nacionalista hisztériakeltésről, a kettős állampolgárok zaklatásáról számolt be Kovács Miklós és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, illetve alelnöke.
A három "B" tengely
Az erdélyi helyzetről Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszélt előbb, hangsúlyozva: kitartásra, türelemre, makacsságra van szükség az autonómia eléréséhez. Mint mondta, az autonómia eszköz, hogy a magyarok itthon, magyarként, szabadon, biztonságban élhessenek. Ezt csak lépésről lépésre lehet megvalósítani, folyton partnereket keresve a többség körében, hiszen a parlamentben a 6–7 százalék mellett meg kell találni a maradék 43 százalékot a döntések elfogadtatásához. Ráadásul még Erdélyen belül is különféle megoldásokat kell alkalmazni, hiszen nem ugyanolyan a Székelyföldön élők helyzete, mint a Partiumban vagy a szórványban élő magyaroké. A politikus a Bukarest–Budapest–Brüsszel tengely fontosságáról beszélt, mint fogalmazott, szükség van Budapest támogatására, arra, hogy Magyarországnak tekintélye legyen Európában, de annak is tudatában kell lenni, hogy Budapest önmagában nem tudja megoldani az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági magyar közösség gondjait. Sikernek minősítette a nyelvi jogok bővítését és a nemzeti szimbólumok szabad használatát, mint mondta, ezeket a mozaikkockákat összerakva, építkezéssel lehet elérni az autonómiát. Utalt a régiósítási vitára is, hangsúlyozva: az RMDSZ nemet mondott a megamegyés elképzelésre, amely nem a magyarság érdekeit szolgálta volna, ezért is fontos a bukaresti érdekképviselet, hogy befolyásolni lehessen a döntéseket.
Stabilitási egyezményt
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Bukarest–Budapest–Brüsszel tengely kapcsán megjegyezte: előbb a Nagyvárad–Kolozsvár—Marosvásárhely–Csíkszereda–Sepsiszentgyörgy tengelyt kellene kialakítani, azaz fontos lenne konszenzusra jutni az autonómia ügyében. A különféle magyar szervezetek közötti konszenzust egy erdélyi stabilitási egyezményben rögzítenék, ez lenne ama bizonyos nemzeti minimum – magyarázta. Konszenzus csak a neptuni politika feloldása után lehetséges, és ahhoz ezt a nemzetpolitikai kérdést meg kell tisztítani a pártpolitikai sallangtól – szögezte le Toró. Konszenzus nélkül nincs eredmény, ráadásul a többség megérzi az egység hiányát, és kijátssza azt. Elítélte a kamarillaegyezményeket is, szerinte a tapasztalat bizonyítja: azokból néhány kilométer aszfalt származik ugyan, de stratégiai kérdésekben nem lehet eredményeket elérni. Úgy vélte, a romániai magyar politikai elitben is vannak, akik az autonómiatörekvések ellenérdekeltjei, hiszen némelyeket kapcsolatrendszerük Bukaresthez fűzi. Az elhangzottak alapján az utolsóként felszólaló Németh Zsolt vonta le a következtetéseket. Szerinte a Kárpát-medencében ma már nem vitakérdés, hogy szükség van-e az autonómiára, inkább arról zajlik a vita, miként lehet a célokat megvalósítani, hiszen "mi akarjuk, ők (a többségi nemzet – szerk. megj.) nem, de innen szép nyerni". Több ligában zajlik a játszma, a magyar szervezeteknek ugyanis saját hazájukban és az összmagyar politikai térfélen is érdekeik érvényesítéséért kell harcolniuk. Az erdélyi helyzet kapcsán derűlátónak mutatkozott, szerinte a román politikai elit egyre racionálisabb, képes felfogni a maga érdekeit, és tudatában van annak, hogy a magyar közösség milyen mértékben befolyásolhatja a stabilitást. A Székelyföldi Autonóm Tartomány nem gyengíti, hanem erősíti Románia szuverenitását – szögezte le, majd kifejtette: Erdély a Kárpát-medencei magyar autonómiastratégia szempontjából kulcskérdés.
Kelement bombázták kérdésekkel
A hallgatók soraiból a legtöbb kérdést Kelemen Hunor RMDSZ-elnökhöz intézték. A marosvásárhelyi orvosi egyetemen a magyar tagozaton felszámolt, román tagozatnak átadott helyeket kommentálva elmondta: ilyen esetekben felsőbb, például kormányzati szinten kell lépni az egyetemi autonómia csorbulása árán is. A magyar egyetemisták alulreprezentáltságát firtató kérdésre azt mondta: a statisztikákban nem csak a minőségi intézmények, hanem a diplomagyárak is szerepelnek, így az adat nem feltétlenül releváns. A marosvásárhelyi rádiónál dolgozó Biró Zsolt ügyét nem kívánta kommentálni – Toró T. Tibor javaslatára azonban a hallgatóság tapssal fejezte ki szolidaritását az SZNT-ben való szerepvállalása miatt a rádió vezetősége által felelősségre vont újságíróval –, a Magyar Polgári Párt népszavazási javaslata kapcsán pedig azt mondta: körültekintően kell eljárni, meg kell nézni, mikor érkezik el a megfelelő pillanat, tisztázni kell, mi lesz Marosszékkel. A marosvásárhelyi közös magyar polgármesterjelölt kapcsán leszögezte: meg kell találni azt a jelöltet, aki az összes magyar szervezet támogatását élvezi, és aki képes is megnyerni a választásokat.
Sikeres biciklitúra
Tapssal, köszöntő szavakkal fogadták a tusványosi táborban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács háromszéki szervezete által szervezett autonómianépszerűsítő kerékpártúra résztvevőit. Az érkezőket Tőkés László is köszöntötte, méltányolta erőfeszítéseiket. A 240 kilométeres túrába kisebb-nagyobb távra több mint kétszázan kapcsolódtak be, kicsik és nagyok egyaránt. Mi több, román résztvevői is voltak az akciónak, és néhány kilométerre bekapcsolódott Édler András képviselő is – számolt be tegnap a Tusnádfürdőre való érkezést követően Nemes Előd, az EMNT háromszéki ügyvezető elnöke, aki értékelte az ügy kapcsán tapasztalt összefogást: párthovatartozástól függetlenül mindenki támogatta az akciót, meleg fogadtatásban részesültek az RMDSZ-es és az MPP-s polgármesterek vezette településeken egyaránt, és sikeresek voltak az esti beszélgetések is.
Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Gyújtópontban – Mi mindenre alkalmas a „magyar kártya”?
Tusványoson pénteken délután Valentin Stan, politológus, bukaresti egyetemi oktató, Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos és Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke a címben szereplő kérdésre kereste a választ, no meg arra, hogy depolitizálható-e vagy sem a román–magyar viszony. A rendkívül izgalmas, humoros, de ugyanakkor komoly és váratlan fordulatokkal tűzdelt előadást a hallgatóság több ízben harsány nevetéssel vagy tapssal díjazta. A vitát Dénes László, a Reggeli Újság főszerkesztője moderálta.
A trió „vette a lapot”, s kezdetben vicces élcelődéssel, majd komoly érvekkel és ellenérvekkel értekezett több kérdéskörről, így a pakliba más témák is be-bekerültek. Vitaindítójában Dénes László elővett egy „szűz magyar kártya csomagot”, s figyelmeztette a hallgatóságot arra, hogy magyarul a szónak kettős értelme van. – Időnként a riogatás céljából kijátsszák a magyar kártyát – mondta. A hallgatóságnak hízelgő kijelentéssel kezdte Valentin Stan: örömét fejezte ki, hogy Székelyföldön tartózkodik. Szerinte nem érjük meg azt az időt, amikor a román–magyar viszonyt sikerül depolitizálni – saját szóhasználatával élve: not in your lifetime.
A kezdeti élcelődés és frappáns megfogalmazások kategóriába tartozott az államelnöki tanácsosnak azon észrevétele, amely szerint az idők során a Tusványos szervezői személyét igyekezték távolabb tartani a szabadegyetem és diáktábortól, holott ő „a kezdetek kezdetétől” a folyamat részese és kezdeményezője volt. – Értékelem a pengét, hogy az előadásomra éppen ez EMNT sátrában kerül sor, de ez csak egy helyszínt jelent, s nem többet – szögezte le. Fekete pontnak ítélte a szervezőknek az előadás címében megfogalmazott felvetését, miszerint depolitizálható a román–magyar viszony. – Szó sincs róla. Ez vicc, s hamis kérdés – mondta. Piros pontként értékelte viszont azt, hogy a kérdéskör ilyenszerű megfogalmazásával mozgásteret biztosítottak az előadóknak, ugyanis beszélhetnek az államközi, illetve az erdélyi románok és magyarok közötti viszony depolitizálásáról.
Ami a kártyákkal kapcsolatos politikai vonatkozású elemeket illeti, Szilágyi Zsolt megjegyezte: megtörténik, hogy a román–magyar viszony esetében adott pillanatban többen, többféle kártyát játszanak. – Egyesek snapszert, mások pedig cruceát játszanak. Van, aki felcseréli az alsót az ásszal, esetleg egy teljesen más stílusú játékra használja a kártyákat, nevezetesen az itt a piros, hol a pirosra. Ugyanakkor természetes, hogy az ellenzék keményebben játssza ki a magyar kártyát. Úgy vélem, a román–magyar viszony vonatkozásában nem a depolitizálás a gond, hanem a problémák méregfogát kihúzó politikai akarat hiánya okoz fejfájást – fogalmazott.
Valentin Stan provokáló kijelentéseket tett az államfőnek a romániai magyar kisebbséggel kapcsolatos kijelentései és cselekedetei kapcsán, folyton Eckstein-Kovács Péterre nézett, s időnként megkérdezte: ugye, Péter? Egyrészt elmondta, Traian Băsescu előszeretettel említi, hogy a magyarok szavazatainak köszönhetően lett államfő. – Jómagam az államfő tevékenységében két időszakot különböztetek meg: az Eckstein előtti és az ez utáni időszak. Sajnos azonban, az államelnök politikai diskurzusában nemigen történt elmozdulás a két periódus között. Egyrészt 2006. január 25-én az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén az államfő azt mondta, Romániában a legkiterjedtebb kisebbségvédelmi jogi háló áll rendelkezésre. Amikor valaki azt kérdezte, mi lesz az autonómiával, Băsescu európai példákat kért, ugyanis ő egyet sem talált. Micsoda pimaszság! – háborodott fel Stan. Az Eckstein előtti és utáni időszak párhuzamának második eleme a kisebbségi törvénytervezet volt. Stan elmondta: idén januárban az államfő azt mondta, nincs szükség a kisebbségek jogállását taglaló külön jogszabályra, mivel a tanügyi, az igazságszolgáltatás és a közigazgatás működését szabályozó törvény megfelelő keretet biztosít a kisebbségeknek, nevezetesen a magyar közösségnek az önazonosság, a nyelvi és a kulturális örökség megőrzésére.
A politológus érdekes elméletet fogalmazott meg: a kisebbségi törvény elfogadására az államfőben nincs politikai akarat, ezért előbb a területi átszervezéssel megpróbálta drasztikusan csökkenteni a magyar kisebbség arányát a különböző adminisztratív egységekben. Szerinte ezt az államfő azzal a céllal tette volna, hogy „feloldja az etnikai komponenst”, s ne alkalmazhassák a különböző jogszabályok által a kisebbségek számára biztosított jogokat, ugyanis az arányok megváltoztak volna. Azzal érvelt, hogy Traian Băsescu korántsem véletlenül kezelte ugyanazon csomagként a területi átszervezést és a kisebbségi törvényt egy közszolgálati tévéműsorban.
Szilágyi Zsolt kezdetben sokak által értetlenül fogadott „bejelentést” tett: a román külügyminisztérium közleményt adott ki, miszerint mindaddig nem hajlandó fenntartani a kapcsolatot a magyarországi szaktárcával, amíg valamennyi tárgyalódelegációban nincsenek jelen az erdélyi magyarok képviselői, s nem egyeztetnek az autonómia, a román állam által finanszírozott önálló magyar egyetem és az elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatásáról. – Mi ezt várnák el, de ez számukra elfogadhatatlan. Ez is illusztrálja, hogy két párhuzamos síkon zajlik a politikai párbeszéd. Azt hiszik, ha leülnek velünk tárgyalni, azonnal engedményeket kell tenniük, s ez az egységes román nemzetállam felszámolásához vezethet. Még a mérsékelteket is gyanúsnak tartják. A magyarság képviselőit nem engedik oda a stratégiai szempontból fontos kérdések megoldásához. Nem lehet érdemi tárgyalást folytatni a román és a magyar fél között, ha a folyamatba nem vonják be az erdélyi magyarokat, illetve ügyüket nem képviselik – mondta, majd hozzátette: az eddigi tapasztalat szerint az autonómiának konfliktus megelőző hatása van.
Eckstein-Kovács Péter egyetértett Németh Zsolt magyar államtitkárnak azon korábbi kijelentésével, hogy az utóbbi 90 évben nem volt ilyen jó a román–magyar államközi viszony. – Franciásan ez olyan bon mot, azaz jó szó, de valóban úgy tűnik, hogy minden rendben van. Együttes kormányülésekre került sor, közösen restaurálunk műemlékeket, együttműködünk a kőolaj- és gázvezetékek tekintetében. Ugyanakkor behívják a nagyköveteket a külügyminisztériumokba, a Mátyás-szoborcsoport körül gond van, elégetik Avram Iancu bábúját stb. Jó a felszín, de vannak „tulburenciák” is. Nagyon fontos, hogy a két ország jó viszonyban legyen. Ha balhé van, akkor mi vagyunk a hülye gyerekek, s mindkét fél üt rajtunk – fogalmazott Eckstein-Kovács. Úgy vélte: a román pártok aszerint viszonyulnak az RMDSZ-hez, hogy szükség van-e az érdekvédelmi szervezet szavazataira vagy sem. – A PD-L is előveszi a magyar kártyát, ha ellenzékbe vonul. A Nemzeti Liberális Párt megengedhetetlenül ellenséges kijelentéseket tett a magyarokkal, az RMDSZ-szel szemben – fakadt ki a politikus.
KISS OLIVÉR. Szabadság (Kolozsvár)

Kelemen Hunor szövetségi elnök a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen
Kitartás, türelem és makacsság szükséges az autonómia eléréséhez
Kelemen Hunor szövetségi elnök július 22-én, pénteken 10 órától részt vett a XXII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor „Az autonómia változó feltételei” című nemzetpolitikai kerekasztalán. 
Előadásában az RMDSZ elnöke elsősorban az erdélyi magyar közösség azon igényéről beszélt, hogy itthon, magyarként, szabadon és biztonságban akarnak élni. Ehhez az elmúlt húsz év megteremtette az alapvető feltételeket, az autonómia eléréséhez pedig meg kell vizsgálni, melyik a járható út. „Lépésről-lépésre, párbeszéddel, partnereket keresve kell nekünk az autonómia kereteit megteremteni úgy, hogy figyelembe vesszük, milyen igényei és elvárásai vannak Székelyföldnek, a Partiumnak, az interetnikus közegben élő magyaroknak. Ezekre az igényekre és elvárásokra nekünk különböző megoldásokat kell találnunk, tehát az autonómia formái Románián, Erdélyen belül is változóak. Az elmúlt húsz évben következetesen megteremtettük a nyelvi és közösségi jogok keretét a romániai magyar közösség számára, a következő lépés az autonómia lesz” – fejtette ki az RMDSZ elnöke. Hozzátette, csatlakozik az előtte felszólaló Pásztor István, a Vajdasági Magyarok Szövetsége elnökének azon véleményéhez, hogy az autonómiát napi munkával, következetességgel lehet elérni. „A döntések meghozatalkor viszont figyelembe kell vennünk a transzilván értékeinkre való építkezést: a nyitottságot és a párbeszédet. Nekünk Romániában kell partnereket keresnünk céljaink eléréséhez, az RMDSZ 6,5-7%-a mellé kell megtalálnunk a szükséges 43%-ot. Azonban szükségünk van Budapest támogatására is, szükségünk van arra, hogy Magyarországnak szava legyen a régióban és az Európai Unióban akkor, amikor a magyar közösség jövőjéről van szó. Azt azonban látnunk kell, hogy sem Felvidéken, sem Vajdaságban, sem Erdélyben Budapest nem tudja megoldani a magyar közösségek sorsát nélkülünk. És nem kerülhetjük meg Brüsszelt sem, az önrendelkezés elérése végett fontos, hogy az Unió tagországainak érdeke legyen egy olyan jogi keret megteremtése, amely a nemzeti közösségek megerősödését veszi figyelembe. Ez a hármas tengely szükséges az erdélyi magyar közösség autonómiaigényeinek a megteremtéséhez” – magyarázta Kelemen Hunor.
A szövetségi elnök emlékeztetett a néhány héttel ezelőtti regionális felosztási kísérletre, amelyet az RMDSZ akadályozott meg. „A nyolc fejlesztési régió átalakítása nyolc óriásmegyévé menthetetlenül beolvasztotta volna az erdélyi magyar közösséget, ezért mondtunk mi erre nemet. Ez a kezdeményezés nem az erdélyi magyarok érdekeit szolgálta volna. A mi javaslatunk szerint előbb a gazdasági-fejlesztési régiók átalakítására kell előbb sor kerüljön, majd ezekhez közigazgatási hatáskört lehet rendelni” - mondta el Kelemen Hunor. A folytatásban beszélt a kisebbségi törvényről, melynek legfontosabb rendelkezése a Kulturális Autonómiatanácsok megalakulása lesz. „Ehhez a parlamenti többséget egyelőre nem tudtuk biztosítani, de folytatjuk ebben az évben, az őszi ülésszakban a tárgyalásokat, egészen addig, amíg egy olyan törvényt tudunk elfogadni, amelynek valós tartalma van. Az autonómia számunkra egy eszköz, amelyről nem mondunk le. Makacsak vagyunk, kitartóak és türelmesek, ezt a tanácsot kaptuk Dél-Tiroli barátainktól is” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor kijelentette továbbá, hogy az idén sorra kerülő népszámlálás egy olyan esemény, amelyben nem lehet vita az erdélyi politikai alakulatok között, amelyben az összefogásra van szükség. „A politikai szereplők, a civil szféra, az egyházak és a média összehangolt és egyirányú tevékenységére van szükség annak érdekében, hogy amikor a végleges számok megjelennek, a romániai magyar közösség megerősödve kerüljön ki a népszámlálásból. Bátorítanunk kell mindenkit, hogy büszkén vállalja fel identitását, magyarságát, hiszen ettől is függ további sorsunk. 2012 legnagyobb kihívása pedig számunkra az, hogy ott legyünk, ahol a politikai párbeszéd folytatni kell, a Parlamentben, nem kockáztathatjuk meg azt, hogy képviselet nélkül maradjunk” – szögezte le a szövetségi elnök, majd megismételte korábbi kijelentését, miszerint az RMDSZ mindig, amikor párbeszédre van szükség, nyitottan és készen áll erre. 
A nemzetpolitikai kerekasztal beszélgetésein részt vett még Németh Zsolt, a Magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke, Pásztor István a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke, Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke és Brenzovics László alelnök. A beszélgetést Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának vezetője moderálta. Nyugati Jelen (Arad)

Hatalmas Krisztus-szobor épül Székelyföldön
A 20 méter magas alkotás, ami egyben kilátó is lesz, Zavaczki Walter Levente szobrászművész tervei alapján készül.
Kelet-Európa legnagyobb Krisztus-szobrát állítják fel augusztusban a Farkaslaka feletti Gordon-hegyen. A 20 méter magas alkotás, ami egyben kilátó is lesz, Zavaczki Walter Levente székelyudvarhelyi szobrászművész tervei alapján készül. A szoborállítás 200 ezer euróba kerül, amit a Protemp Alapítvány adományokból fedez.
A szobor valójában egy fémszerkezet lesz, amelybe belülről lehet majd felmenni, így válik egyben kilátóvá. A hétszintes váz galvanizált vasból, a szobor feje, keze és palástja rozsdamentes acéllemezekből készül.
„Gondoltam, hogy a régit meg az újat, tehát a klasszikust a modernnel keverjem, legyen minél nagyobb a kontraszt köztük” – mondta Zavaczki Walter Levente szobrászművész.
„Nemcsak turisztikai látványosság lesz ez a Krisztus-kilátó, hanem sokkal mélyebben fogja az embereket megérinteni és figyelmüket, tekintetüket Isten felé vezetni” – mondta dr. Székely Dénes teológiai tanár. – Itt, a Székelyszentlélek fölé magasodó Gordon-hegyen állítjuk fel a szobrot, az alapítvány és a környező települések lelkészei azt szeretnék, ha Udvarhelyszéknek kiemelkedő szakrális helyévé válna” – tette hozzá.
„Csak másodlagos, hogy a turisták is eljöjjenek, de ők is, ha egy miatyánkot elmondanak, az akkor is már egy nagy dolog” – fogalmazott Magyari Árpád, a Protemp Alapítvány elnöke.
A Szent István napját követő vasárnap szentelik fel a Megváltót mintázó kilátót, amely 2013-ig egy kálváriával és egy kápolnával is kiegészül.
(hirado.hu/Duna TV) Nyugati Jelen (Arad)

Orbán: nem lesz diadalmenet az ország újjászervezése
A nyugati életmodell bukásával, a hanyatló Nyugat és Európa válságával magyarázta Orbán Viktor azokat a változásokat, melyeket a kormány vezetett be a hatalomra kerülése óta eltelt időben. A miniszterelnök tusnádfürdői előadásában felfedte eddigi döntéseinek hátterét: egy átfogó tervet vázolt fel a magyar nemzet megmentésére, melyet szerinte kormánya egy éve pontról pontra követ a médiatörvénytől a közmunkaprogramokon keresztül az új adópolitikáig. Szerinte a régi, reflexeit meghaladni nem képes elit bírálja a terv megvalósítását.
A kettős állampolgárság bevezetése nem egy folyamat vége, hanem kezdete: akik igényelték a honpolgárságot, azok egy politikai közösséghez és jövőképhez kívánnak csatlakozni – mondta szombaton Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára a 22. alkalommal megrendezett Bálványosi Szabadegyetemen megtartott felvezető előadásában, majd felkérte Orbán Viktort az említett jövőkép bemutatására.
Az idei fesztiválnak is a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor szombati előadása volt a legfőbb, legnagyobb közönséget vonzó eseménye. A kezdetektől fideszes rendezvényként számon tartott szabadegyetemre a kormánypártok vezetői, ismert politikusai voltak a fő meghívottak. A Fidesz tavalyi kormányra kerülése után a kabinet számos államtitkára, minisztere, országgyűlési és európai parlamenti képviselője fordult meg a táborban, idén az Orbán-kormány új nemzetpolitikája, a kettős állampolgárság – az előzetesen kiadott program szerint –, a „nemzetegyesítés” a fő téma.
Míg a magyar kormányfő egy új világrend eljöveteléről, a Nyugat hanyatlásáról, az állam átszervezéséről beszélt, a közönség főleg olyan kérdéseket szegezett Orbánnak, hogy a kormány miért nem támogatja a határon túliak autonómia-törekvéseit, milyen kapcsolatokat ápol a hatalmon lévő román erőkkel (Traian Basescu román államfő közismerten jó kapcsolatban áll Orbánnal), melyek a közigazgatás átszervezésével hozhatja nehéz helyzetbe a magyarok lakta területeket. Ám a kérdésekre válaszoló Orbán szerint előbb meg kell erősíteni a magyar államot és együtt kell működni a hasonló gondolkodású szomszédos politikai erőkkel, ahhoz, hogy ezeket a kérdéseket is rendezni lehessen.
Ebben némi feszültség alakult ki a szintén felszólaló Tőkés László és Orbán között, mert az erdélyi politikus úgy ítélte meg, hogy a kormány nem lép fel elég határozottan az új erdélyi párt bejegyzését elutasító román állam, és a kezdeményezést támadó RMDSZ-szel szemben. 
A nyugati világ összeomlás előtt áll
A világban korszakváltás zajlik, melynek a magyar kétharmados forradalom az egyik következménye – mondta Orbán Viktor a Bálványosi Szabadegyetemen tartott szombat délelőtti előadásában.
Orbán szerint a régi nyugati életmód fenntarthatatlan, rövidesen összeomlás következik be, aminek az államadósság a fő oka. Példaként Görögországot említette, amit szerinte csak azért akarnak megmenteni az EU-ben, hogy ne kelljen szembenézni azzal, hogy a balkáni állam valójában csődbe ment, képtelen lesz visszafizetni az adósságait. Orbán Viktor szerint az elmúlt egy évben történt változások is azt igazolják, hogy valóban jelentős változás zajlik a világban: Európa pereme – Görögország bedőlésével, Spanyolország, Olaszország meggyengülésével – leszakadóban, Amerika újabb hitelekre szorul, Észak-Afrikában forradalmak zajlottak, Kína ereje viszont töretlen. Szerinte Nyugat felett újabb viharfelhők gyülekeznek.
Orbán azt mondta, ennek az összeomlásnak Magyarországra nézve is jelentős következményei lehetnek a multinacionális bankok tönkremenetele, az esetleg bekövetkező jelentős infláció miatt. Ennek a válságnak a jövőjét felemésztő, hitelekből élő fogyasztói társadalmak kifulladása az oka Orbán szerint.
„A magyarok harcolni akarnak”
„Nem tehetjük meg, hogy hipnotizáltan várakozzunk, cselekednünk kell” – mondta a miniszterelnök, aki szerint elébe kell menni a változásoknak. Szerinte az államnak kezdeményező szerepe kell legyen, így vissza kell fizetni az államadósságot, át kell szervezni felülről a gazdaságot, és vissza kell terelni - első lépésben a közmunkáztatással, az idő előtt nyugdíjba vonultak visszahívásával - az embereket a munkaerőpiacra.
De az állam csak akkor tudja betölteni a hivatását, ha kellően erős, és ha erős közösség, nemzet áll mögötte – mondta Orbán, miért van szükség az magyarság újjászervezésére, melynek fontos része a kettős állampolgárság megadása. A miniszterelnök szerint Magyarország minden Európai országot megelőzően ismerte fel a helyzetet, szerinte ezt érezte meg ösztönösen a nép, amikor kétharmados forradalommal választott magának kormányt. Azt mondta, ez folytatódott akkor is, amikor a nemzeti konzultációban milliók vesznek részt, mert szerinte „a magyarok harcolni akarnak”.
Európa hozzánk jár tanulni
„Nem lesz diadalmenet Magyarország újjászervezése, mert nem egyszerű arra kérni az embereket, hogy változtassanak életmódot” – mondta Orbán szombati előadásában, aki szerint ezt kényszerűen meg kell tenni, különben nem tudunk kitörni a válságból. Példaként a nagy tömegek közmunkáztatását említette, amit a változások bírálói tévesen munkatáboroknak neveznek. A miniszterelnök szerint a változások végül a „nemzet reneszánszát” fogják elhozni.
Ennek a leképeződése szerinte többek között az adócsökkentés, a nyugdíjak visszaszerzése, az új alkotmány. Ám folyamatos a vita a régi, a hanyatló Nyugatot képviselő hazai politikai elit és a változásokat szorgalmazók között – mondta Orbán. Szerinte régi, meghaladandó reflex a Nyugat követése, hiszen magyarok már egy-két lépéssel az európai nemzetek előtt járnak, sőt szerinte az európaiak tőlünk fognak átvenni ötleteket. Példaként a médiatörvényt, a bankadót említette, amit szerinte sokan fognak másolni Nyugaton.
Orbán Viktor szerint Magyarországnak gyorsuló sebességgel kell távolodnia a válságba került zónától. Szerinte nem kell sajnálni a hanyatló Nyugatot, mert az a világ börtön, „legalább is kényszerlakhely” volt Magyarország számára. Azt mondta, hogy a válság után az európai gazdaság fő motorja Közép-Európában lesz, nem déli vagy nyugati országok. Ha ezt felismerik a térségbeli országok, akkor széleskörű együttműködés fog kialakulni az országok, illetve a hasonlóan gondolkodó „nemzeti alapon álló demokratikus” erők között.
"Akár le is válthatjuk Orbánt"
Feszülté vált a hangulat az előadások alatt Orbán Viktor és Tőkés László között, miután a magyar miniszterelnök az erdélyi politikus többszöri felszólítása ellenére sem akart határozottan állást foglalni abban a kérdésben, hogy miként viszonyul a kormány és a Fidesz az új magyar párt bejegyzését támadó RMDSZ-hez és a román állam, a bukaresti kabinet viselkedéséhez (a román bíróság elutasította az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését - a szerk.). 
Tőkés azt mondta, a kettős állampolgárság birtokában akár le is válthatják a határon túli magyarok Orbán Viktort, ha nem jár el megfelelően az érdekeikben. Az erdélyi politikus szerint ugyanis a magyar miniszterelnök "nem fogja kellően erősen a gyeplőt". 
Tőkést azt követően fakadt ki és tett bíráló megjegyzéseket Orbánra, hogy a miniszterelnök a közönség soraiból érkezett kérdésekre válaszolva azt mondta, "nem lehet Pestről megmondani, hogy az itt élők életét milyen szervezeti egységben kívánják jobbá tenni”.
A miniszterelnök azt mondta, a kormány az egységet támogatja, ám szerinte elfogadható azok hozzáállása is, akik úgy érzik, hogy az eddigi létező egységben már nem képesek megvalósítani céljaikat, így érthető, ha önállósodni akarnak. Orbán szerint ez nem zárja ki, hogy később az egyes szervezetek ismét együttműködjenek egy új alapon.
A miniszterelnök válasz nélkül hagyta Tőkés László megjegyzéseit, az erdélyi politikus kifakadása után nem kért már szót.
"Kérjenek bocsánatot a románok”
Orbán Viktor Trianon gyógyítását önsajnálat helyett egy új nemzetépítéssel kezdte el – mondta még a vitát megelőzően szombati előadásában Tőkés László, európai parlamenti képviselő. A korábbi erdélyi reformtus püspök azt mondta, a rendszerváltás óta semmilyen különösebb stratégiai eredményt nem tudott a nemzetpolitika felmutatni, példaként a Horthy-korszakot említette, amely szerinte ugyanilyen rövid idő alatt jelentős eredményeket tudott elérni Trianon után.
Az 1989-es román forradalom egyik elindítója azt mondta, a román rendszerváltás csak egy puccs volt, majd két évtized alatt a lakosság jelentős része nyomorba süllyedt. Kiemelte, sem magyar egyetemet, sem nemzetiségi autonómiát nem tudtak elérni a magyarok Romániában. Tőkés arról beszélt, hogy a magyarországi és az európai szocialisták is felelősek a sikertelen nemzetpolitikáért, akik a sikertelen 2005-ös kettős állampolgársági népszavazás során "rárontottak a nemzetre", sőt a második Orbán-kormány idején is folytatják e tevékenységüket, amikor a kabinet által hozott törvényeket bírálják az EU intézményeiben. Tőkés bírálta az Romániai Magyar Demokrata Szövetség tevékenységét – amely szerinte az erdélyi magyarokat elnyomó románokkal együttműködik – és Kelemen Hunor elnökét, aki szerinte román művelődési miniszterként lehetővé teszi a kolozsvári magyar műemlékek – köztük a Házsongárdi temető – pusztítását. Beszédében egy adott pillanatban Markó Hunornak nevezte Kelment, arra utalva, hogy az RMDSZ idén megválasztott új elnökét a korábbi vezető, Markó Béla támogatta, akivel korábban Tőkésnek számos konfliktusa volt.
Tőkés László azt mondta, rosszul működő érdekképviseleten akarnak változtatni azzal, hogy a nemrég létrehoztak egy új magyar pártot, az Erdélyi Magyar Néppártot. Azt mondta, a román bíróság arra hivatkozva utasította a párt bejegyzését, hogy nem a teljes nemzet, hanem csak egy közösség, a romániai magyarok érdekeit akarja képviselni. Szerinte ezt nem lehet másképp értelmezni, hogy a bíróság szerint az erdélyi magyarok törekvései nem képezik részét a román nemzetnek. Azt mondta, nem a kisebbség és a többség viszonyát kell rendezni Romániában, hanem az egyenrangú két nemzet kapcsolatát. Kérte, hogy a románok kérjenek bocsánatot az erdélyi magyaroktól a Trianon óta eltelt időszakban ellenül elkövetett bűnökért.
Németh Zsolt Orbán és Tőkés László előadását felvezető beszédében sajnálatát fejezte ki, hogy a román államelnök nem tudott részt venni az eseményen – a köztársasági elnök a korábbi évektől eltérően idén nem kapott meghívott az „Összenő, ami összetartozik” címet viselő rendezvényen –, ugyanakkor bejelentette, hogy Traian Basescu nemsokára Magyarországra látogat.
M. László Ferenc. Hvg.hu

Tusványos – Németh Zsolt: autonómia lesz, előbb vagy utóbb
Erdély az egész kárpát-medencei magyar autonómiastratégia szempontjából kulcskérdés: az erdélyi magyarság nagy szolgálatot tesz az egész magyar közösségnek, ha itt sikerül az autonómia terén áttörést elérni – jelentette ki Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Tusványosként közismert Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor pénteki napján.
Autonómia változó feltételei című nemzetpolitikai kerekasztalbeszélgetésen több kárpát-medencei magyar kisebbségi párt vezetője mellett Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke is részt vett. Németh Zsolt leszögezte: arról nincs vita a magyarságon belül, hogy autonómia kell, és optimizmusának adott hangot atekintetben, hogy sikerüljön az autonómiatörekvések terén szót érteni a román politikum képviselőivel. „Racionális politikai osztállyal van dolgunk. A román politikum tudatában van annak, hogy a romániai magyar közösség milyen mértékben tudja befolyásolni az ország stabilitását. Székelyföld Autonóm Tartomány erősíti Románia szuverenitását” – szögezte le a politikus, aki arról is beszélt: a határon túli magyar szervezeteknek „két ligában”, hazájukban és az összmagyar politikai porondon is politizálniuk kell érdekeik érvényesítéséért. Rámutatott: fontos, hogy a differenciált helyzetben lévő magyar nemzeti közösségek mindenhol előrelépést tudjanak elérni az önrendelkezés kivívása terén. „Szlovákiában abnormális módon hiszterizált az autonómia fogalma, ezért segíteni kell a felvidéki magyarokat abban, hogy a szlovák-magyar viszonyt olyan mederbe tereljék, amelyben nem tekintik ördögtől valónak az autonómiát” – fejtette ki.
Kelemen: az autonómia nem cél, hanem eszköz
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az önrendelkezés kapcsán kifejtette: az autonómiát nem célként, hanem eszközként kell tekinteni annak érdekében, hogy az erdélyi magyarok megmaradhassanak biztonságban, szabadon, magyarként. Kelemen szerint az autonómiacélok kitűzésekor azt kell figyelembe venni, hogy mit akarnak az erdélyi magyarok: Erdélyben, magyarként megmaradni. A politikus emlékeztetett: az elmúlt húsz évben két megoldási lehetőséget vázoltak fel az autonómia elérésére. Az egyik szerint „kijelentjük és megteremtjük”, a másik szerint viszont arra van szükség, hogy lépésről lépésre építsük, keressük a megegyezés lehetőségét a többséggel.
Rámutatott: Erdélyen belül, a Székelyföldön, a Partiumban illetve Közép-Erdélyben különböző autonómiaformákat kell megteremteni, mert más körülmények között élnek az emberek. Sikerként könyvelte el a nyelvi jogok és a nemzeti szimbólumok használatának kivívását, és kijelentette, ezeket a mozaikkockákat összerakva, napi aprómunkával, építkezéssel érhető el az autonómia. Emlékeztetett: a külső körülmények is folyamatosan változnak, így ezek figyelembe vételével kell az eszközöket megteremtenünk a területi, a kulturális vagy a személyi elvű autonómia létrehozásához. „A transzszilván értékekre, a nyitottságra és a párbeszédre kell építeni, és partnereket kell keresni Romániában, a parlamentben. Nekünk ugyanis ahhoz, hogy elérjük céljainkat, a magunk hét százaléka mellé még meg kell szereznünk további 43 százaléknyi támogatást” – ecsetelte Kelemen.
Leszögezte: a célok eléréséhez szükséges Budapest támogatása, az, hogy Budapestnek tekintélye, szava legyen a régióban és az Európai Unióban, ugyanakkor Budapest nélkülünk nem tudja ezt a kérdést megoldani. Szerinte Brüsszel sem kerülhető meg az autonómiaküzdelmek tekintetében, és emlékeztetett, hogy az Unión belüli magyar jelenlét kezdetétől számítva jelent meg a napirenden a kérdés. „Az EU-nak és tagállamainak is kötelességük lesz olyan kereteket megteremteni, amelyek segítik a nemzeti közösségek megmaradását, megerősödését” – vélte. „Napról napra történő építkezés szükséges a Budapest-Bukarest-Brüsszel tengely mentén” – szögezte le.
A romániai közigazgatási átszervezés kapcsán kijelentette: a mai gazdasági régiókat kell koherens gazdasági fejlesztési régiókká átalakítani, és ezekhez a régiókhoz kell majd közigazgatási hatásköröket rendelni. Az eredeti tervekkel ellentétben a nyári parlamenti ülésszakban el nem fogadott kisebbségi törvény kapcsán megjegyezte: az abban foglalt kulturális autonómia intézményes feltételei megteremtésének csak akkor van értelme, ha a kulturális autonómiatanácsok megkapják a szükséges hatásköröket.
Az RMDSZ elnöke úgy vélte, az autonómia kereteinek, eszközeinek megteremtéséről nincs vita a romániai magyarságon belül, és arra buzdított, hogy a jövő szempontjából kulcsfontosságú idei népszámlálás előtt a teljes politikai és civil szféra fogjon össze annak érdekében, hogy minél többen vallják magyarnak magukat. A jövő szempontjából szintén rendkívüli jelentőségűnek nevezte azt, hogy a jövő évi parlamenti választásokat követően is erős parlamenti képviselettel rendelkezzen a romániai magyarság.
Toró: konszenzus és stabilitási paktum kell
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke – némiképp vitába szállva Kelemennel – leszögezte: előbb a Nagyvárad- Kolozsvár-Marosvásárhely-Székelyudvarhely-Csíkszereda tengely mentén kell az együttműködést kialakítani, azaz meg kell teremteni a konszenzust a romániai magyar politikai alakulatok között. „Nagyon fontos a nemzeti konszenzus kialakítása: ezt egy erdélyi stabilitási egyezmény keretében kívánjuk rögzíteni” – hangoztatta. Szükségesnek nevezte, hogy az autonómia ügyét megtisztítsák a pártpolitikai sallangoktól, és emlékeztetett: ott, ahol sikerült konszenzust elérni, történt előrelépés, ahol nem, ott ezt a többség kihasználta ellenünk. Leszögezte: konszenzus nélkül nincs siker. „A politikai konszenzusteremtés alapja Neptun feloldása lehetne” – utalt az RMDSZ akkori vezetői és a román kormánypártok közötti, a 90-es évek elején a Fekete-tenger partján lévő üdülővárosban megkötött paktumra.
Toró szerint az RMDSZ-en belül nem születtek olyan döntések, olyan önrendelkezésről szóló javaslatok, amelyek az összes, belső és külső csoport konszenzusát bírták volna, és a két út közül – az egyik a közösségi autonómiát állítja a politika homlokterébe, a másik nem határoz meg koherens keretet, ehelyett beépül a bukaresti politikai elitbe, és ott alkud ki bizonyos engedményeket – az utóbbit választotta. Úgy vélte, ennek nyomán az erdélyi magyar eliten belül is vannak ellenérdekeltek az autonómiában, mivel őket kapcsolatrendszerük Bukaresthez fűzi. „Ezt az ellentmondást föl kell oldani” – állapította meg. „Meg kell próbálni közösen fellépni a régióátszervezés ügyében, a kamarillapolitika révén ugyanis nem lehet stratégiai eredményeket elérni. A nemzeti minimumot tartalmazó erdélyi stabilitási egyezmény kidolgozásába és megvalósításába a civil szférát, és a felsőoktatás képviselőit is be kell vonni” – mondta. „Budapest csak akkor tud támogatni, ha sikerült kialakítani a konszenzust” - vonta le a következtetést Toró. Hozzátette: a kisebbségi törvény RMDSZ által kidolgozott tervezete 2012-ben látványosan elbukik majd a parlamentben, mivel választási év van. A bukás egyik okát ugyanakkor abban látja, hogy kidolgozásakor nem volt meg a nemzeti konszenzus.
Autonómiától a nacionalista hisztériáig
A Kárpát-medence különböző régióiból érkezett magyar pártelnökök is felvázolták a beszélgetés során, milyen problémákkal küszködnek. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke arról beszélt, hogyan próbál a délvidéki magyarság a Belgrád által biztosított, korlátozott autonómialehetőségekkel élni. Elmondta, a Magyar Nemzeti Tanács munkáját, presztízsét javítja az új magyar kormány hiteles politikája, az, hogy nemzetpolitikai szempontból beváltotta korábbi ígéreteit, és az is, hogy támogatja Szerbia EU-csatlakozását. Leszögezte ugyanakkor: azt, hogy mit akarnak elérni, a határon túli magyar közösségeknek kell megfogalmazniuk. „Fontos, hogy Budapest támogasson az autonómia kivívásában, de ezt a feladatot helyettünk nem tudja ellátni” – szögezte le. Mint elmondta, a nemzeti tanács kétéves stratégiai tervet dolgoz ki az oktatás, a tájékoztatás és a művelődés terén, megkeresik a kisgyerekes családokat, hogy meggyőzzék őket: írassák gyermeküket magyar iskolába, az egyetemre bejutott hallgatók közül pedig mindenki ösztöndíjat kap, hogy ezáltal újratermeljék a magyar értelmiséget. Emellett megkezdődött az oktatási és művelődési intézmények alapítói jogainak átvétele is.
Berényi József, a pozsonyi parlamentből a tavalyi választásokon kiesett Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke szerint a Híd-Most szlovák-magyar vegyespárt mandátumszerzése ellenére hosszú távon a vegyespártok sikere nem biztosított, mert a magyar kérdésekben már a párton belül kompromisszumkényszer van, így, miután még a szlovák pártokkal is meg kell állapodni, csak „a kompromisszum kompromisszumának a kompromisszuma” alakul ki, ami végül nem elégséges megoldásokhoz vezet. Ilyennek nevezte az új nyelvtörvényt is, ami néhány kedvező cikkelye ellenére számos téren visszalépést is jelent. Leszögezte: az autonómia ügyéről csak úgy lehet érdemben tárgyalni, ha valamilyen módon sikerül rábírni a szlovák politikusokat, hogy árukapcsolás formájában, valamilyen ellenszolgáltatásért cserében támogassák a magyar törekvéseket.
A kárpátaljaiak helyzetéről Kovács Miklós, a Kárpátaljai magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke és Brenzovics László alelnök beszélt. Mint elmondták, náluk mostanra megfordult a kedvező trend: míg a 90-es évek elején sikerült kedvezményeket kivívni, mára megerősödött az ukrán nacionalizmus és a magyarellenesség, ami néha hisztérikus sajtótámadásokban és a kettős állampolgárok hatósági zaklatásában nyilvánul meg. Ennek ellenére a jövő évi választásokon ismét esély mutatkozik a parlamentbe való bejutásra, és ott is igyekeznek rábírni a magyar szülőket, hogy gyerekeiket küldjék magyar iskolába.
A beszélgetés záró következtetését Németh Zsolt vonta le, kijelentve: az autonómia nem követelés, hanem prognózis. „Autonómia lesz, előbb vagy utóbb” – szögezte le.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

A román kormány botrányosan gáncsolja a Sapientiát. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet számtalan hátrány éri a végleges akkreditáció késleltetése miatt
Szomorú születésnapot ünnepel a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem: pontosan egy évvel ezelőtt, a Tusványosi Szabadegyetemen jelentette be ünnepélyesen dr. Dávid László rektor, hogy a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség (RFMÜ) elfogadta az intézmény akkreditációját. Ettől a pillanattól a végleges akkreditáció ügye a politikum térfelén pattogott, és egy év alatt emiatt nem történt semmi.
Nagy kérdés, hogy a kormányon lévő, és a magát minden erdélyi magyar érdeket képviselő szervezetnek nevező RMDSZ képviselői, miért nem tudták megsürgetni a folyamatot, ami Romániában más magánegyetemek esetében átlagosan négy hónapos procedúra. Egyebek mellett, a késlekedés okairól és annak az egyetem számára káros következményeiről a felsőoktatási intézmény vezetőjével, Dávid Lászlóval beszélgettünk.
– Az akkreditáció szakmai folyamata már tavaly júniusban lezárult. Ez röviden azt jelenti, hogy az RFMÜ bizottsága meglátogatta egyetemünket, elvégezte az ilyenkor szokásos felméréseket, megadta a jóváhagyását és javasolta a Sapientia intézményes akkreditációját. Ezután a bizottság a javaslatot átküldte a román kormánynak, pontosabban az oktatásügyi minisztériumnak. A szaktárcának az lett volna a feladata, hogy kidolgozzon egy olyan törvénytervezetet, amelyben javasolja az akkreditált Sapientia magánegyetem létrehozását. Múlt év októberéig minden esetleges, de főként az intézményünk vagyoni helyzetére vonatkozó kérdést tisztáztunk a minisztériummal, és azóta ketyeg az óra. Négy hónapi várakozás után Lányi professzor úrral közösen felkerestük a minisztert, aki adminisztrációs okokkal magyarázta a törvénytervezet elkészítésének csúszását. A dokumentáció végül márciusra készült el, azóta a kormány jóváhagyására várunk. A tervezetre előzőleg áldását kell adja többek között a pénzügyi és a munkaügyi minisztérium is, és bár ezek formális dolgok, a kormányhoz még nem jutott el a beadvány.
– A beiktatás késlekedése mögött lát-e szándékosságot, vagy tényleg ilyen lassan őrölnek a bürokrácia malmai?
– Tudomásunk szerint mostanáig egyetlen egyetem esetében sem húzódott el ilyen hosszasan az akkreditációs folyamat. A gyakorlatban az eljárás általában négy hónapig tart, amely időintervallumba a parlamenti jóváhagyás is belefér. A kormány beleegyezéséhez a – parlamenti szavazással ellentétben – nincs szükség politikai egyeztetésekre, hiszen az egész procedúra egy egyszerű adminisztratív dolog. A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) esetében is, nem a kormány jóváhagyása miatt késett négy esztendeig az akkreditáció, hanem a két ház szakbizottságainak lassú munkájáért. Sokszor megtörtént, hogy a bizottságokban nem volt meg a megfelelő kvórum, és a nagyváradi kollégák teljesen feleslegesen utaztak Bukarestbe. Mi még ettől is messze állunk, hiszen ahhoz, hogy a bizottságok elé kerülhessen ügyünk, már rég meg kellett volna kapnunk a kormány jóváhagyását. Éppen ezért legnagyobb fájdalmunk az, hogy az RFMÜ nagyon jó minősítése – amely sokat nyomhatna a latban a parlamenti viták során –, az időhúzás miatt egyre veszít súlyából, jelentőségéből és lassan a homályba vész.
– Sokan azt hihetik, hogy a végleges akkreditáció kérdése csak formális ügy, hiszen az egyetem működik, a diákok végeznek. Mégis: milyen hátrányai származnak az intézménynek a huzavona miatt?
– A többszörösen megreformált tanügyi törvény és az átszervezések értelmében a romániai egyetemeket rangsorolják. Ebben a versenyben, mert nyugodtan annak nevezhetjük, nem akkreditált egyetem nem indulhat. Ha megkaptuk volna a végleges működési engedélyt, akkor a három kategóriából már megcélozhatnánk a középsőt, vagyis azt, amelyik az oktatással és tudományos kutatással foglalkozó egyetemek szintjét jelenti. Így viszont kénytelenek leszünk a legalsó szintről kezdeni a vetélkedést, ami számos hátránnyal jár. A kutatási elismeréssel bíró intézmények jobb esélyekkel pályázhatnak, tanáraik előmenetelében és megítélésében nagyobb elismerésben részesülnek. Közérthetőbben fogalmazva: egy campust nagyon könnyen visszaminősíthetnek alapképzést nyújtó intézménnyé, például főiskolává, az igazi egyetemek pedig oktatással és kutatással is foglalkozhatnak. Ebben rejlik a huszonkettes csapdája: nem indíthatunk mesterképzést és doktori iskolát, amíg nincs meg az akkreditáció, de a jó minősítés előfeltétele éppen a maszterátus és a doktori képzés létezése volna.
– A rangsoroláson és az egyéb adminisztratív kényelmetlenségek mellett milyen további hátrányok érik a Sapientiát?
– Egyik legnagyobb gondunk az, hogy a diákjaink nem nálunk államvizsgázhatnak. Az imént vázolt okok miatt mesterképzésüket is más egyetemeken kell elvégezzék. Mi annak idején teljes értékű egyetemi képzést építettünk ki. A Sapientia induláskor Romániában még nem volt kétszintű a posztliceális oktatás, és ezért négy, illetve ötéves képzéseket hirdettünk meg, amelyekre megkaptuk a hivatalos engedélyeket. Magyarán: minden feltételt teljesítettünk a mesterképző szint teljesítéséhez és működtetéséhez. Nemcsak azért vállaltuk a kétszintes oktatást, mert az kötelező volt, hanem azért is, mert bíztunk benne, hogy belátható időn belül megkapjuk az akkreditációt, és akkor ez a struktúra nem vet vissza bennünket. Az eddig felsoroltakon kívül jelentős hátrányt jelent a diákösztöndíjak elérhetetlensége. Az Erasmus, illetve Socrates ösztöndíjak csak az akkreditált egyetemek diákjainak lehívhatóak Romániában. E hátrányok összessége rendkívül kellemetlenül érinti egyetemünket.
– Felelevenítené a végleges akkreditációs folyamat főbb stációit?
– A beadványt tavaly télen nyújtottuk be, a bizottság márciusban, áprilisban és májusban több ízben is vizsgálódott intézményünknél. Az RFMÜ végleges döntése éppen a múlt évi Tusványos idejére esett, amit ott Markó Bélával és Tőkés Lászlóval közösen, nyilvánosan és nagy örömmel be is jelentettünk. Keserűen mondom, hogy a döntés egyéves évfordulójára készülünk. Mindenki arra számított, hogy az idén már nem idegenben kell államvizsgázzanak a diákjaink. Sajnos nem így történt.
– A magyarországi szociálliberális kormányzatok köztudottan megnyirbálták a Sapientia költségvetését. Mi a helyzet most az egyetem finanszírozásával? Kaptak-e valamilyen visszamenőleges póttámogatást a jelenlegi anyaországi kormányzattól?
– Visszamenőleg semmilyen kiegészítő támogatást nem kaptunk. Viszont az új kormány visszaállította az eredeti anyagi segítség hátterének volumenét, vagyis az évi kétmilliárd forintot. Az infláció miatt ez az összeg nyilván kevesebbet ér, mint az egyetem indulásakor. A gesztus viszont jelzésértékű: figyelnek ránk, és megbecsülik a munkánkat. A támogatás a Sapientia Alapítványhoz érkezik, és ebből részesedik a PKE is, egy régi egyezségünk alapján a következő arányban: a mi egyetemeink közül a kolozsvári 10, a marosvásárhelyi 30, a csíkszeredai 30, míg a nagyváradi PKE 30 százalékban. Ami újdonság: a törzskeret mellé eszközvásárlásra is kaptunk engedélyt, amivel részben ki tudjuk egészíteni azokat a hiányosságainkat, amikre az elmúlt években nem voltak anyagi lehetőségeink. Ilyen háttérrel lehetőségünk nyílik bizonyos kötelező fejlesztések elvégzésére vagy legalábbis azok elkezdésére. Ilyen a kolozsvári új kari épület, a marosvásárhelyi diákbentlakás, és a csíkszeredai épületünk felújítása, szigetelése. Kolozsváron a Tordai-úton szeretnénk építkezni, aminek költségeibe a korábban erre kiszemelt ingatlanunk árát szeretnénk beforgatni. A gazdasági válság folytán kialakult alacsony telekárak miatt vártunk az eladással, de úgy tűnik, végre találtunk egy komoly vevőt, és hamarosan nekifoghatunk az alapozásnak a Tordai-úton.
– Amennyiben meglesz a végleges akkreditáció, számíthat-e a Sapientia valamilyen romániai állami támogatásra?
– Személyesen jogos elvárásnak tekintem a román állam hozzájárulását. Az új tanügyi törvény értelmében az állam támogathatja a magánegyetemeket, és nagy valószínűséggel ezt a minőséghez fogja kötni. Az idei katasztrofális érettségi után persze lehet általánosan vitatkozni az oktatás minőségéről, de ilyen szempontból talán még a javunkra is válhatnak azok a kritikák, amelyek szerint a Sapientia egy nehéz, más intézményekhez képet túl igényes egyetem. Ha ez az igényesség a megfelelő módon kerül be a köztudatba, azt hiszem, joggal reménykedhetünk a román állam támogatásában.
– Ha már az érettségit említette, milyen befolyással lesznek ezek az eredmények az idei Sapientiás felvételikre, és milyen az egyetem PR-ja?
– Évek óta figyelemmel kísérem az érettségizők eredményeit, és az a szomorú tapasztalatom, hogy a hozzánk bejutó végzősök jó része felkészületlensége miatt kiesik az első éven. Általában: aki abszolválja a második évet, el is végzi az egyetemet. A rossz érettségi átlag fő okát a szaklíceumok rossz teljesítményében látom. A kollégákkal konzultálva kiderült, a hozzánk szaklíceumkból jelentkezők aránya harminc százalék alá esik. Közülük tehát – nagyobb elvárásaink miatt – eddig is kevesen választották a Sapientiát. Egy marosvásárhelyi példát említenék: ott az egyik szaklíceumban távközlési osztály működik, és mivel mi is indítottunk hasonló szakot, azt hittem, az egész tagozat nálunk fog jelentkezni. Ezzel szemben mindössze két tanuló iratkozott be hozzánk. Ezek az elmúlt években kialakult beiratkozási tapasztalataink. Idénről még nincsenek és nem is lehetnek adataink, de valószínűleg nem lesznek nagy eltérések a korábbi esztendőkhöz képest. Nem hinném, hogy a jelentkezők megoszlása az egyetem hibás PR-tevékenységének köszönhető, hiszen a legjobb PR az, hogy a nálunk végzettek szakmailag miként érvényesülnek a továbbiakban. Az önreklámozásnak vannak árnyoldalai is, és messzemenően el szeretnénk kerülni annak a látszatát, hogy lasszóval akarjuk a diákokat idefogni. Mindezek ellenére az idén, a szabad kezet kapott ifjú kollégáink által összeállított reklámfüzetünket az erdélyi középiskolák zömében a legjobbnak minősítették. A fiatalok nagy része manapság a világhálóról tájékozódik, ezért PR-tevékenységünket igyekszünk a folyamatosan frissülő honlapunkon súlypontozni, ahol a sikereinket is próbáljuk minél szélesebb körben nyilvánosságra hozni: a tantárgyversenyeken való sikeres részvételünket, fiatal tanáraink sikeres pályázatait, az új értelmiségi generáció felnevelésében vállalt szerepünket. Kevés más egyetem büszkélkedhet azzal, hogy az oktatással párhuzamosan a fiatal tanárait is képezi, akik az idősebb, sorra nyugdíjba vonuló generáció tagjait pótolják.
– Lesz-e az idén tandíjemelés, indulnak-e új szakok a Sapientián?
– Nem lesznek új szakok, minden beiskolázási feltétel a tavalyihoz hasonló, így a tandíjak összege sem változik. Közvetlen célunk egyértelmű: az idén beiratkozóknak és a már bentlévő hallgatóinknak is mesterképzési lehetőséget fogunk biztosítani. Legközelebbi beszélgetésünk alkalmából valószínűleg már arról fogok beszámolni, hogy milyen mesterképzőket indítunk.
– Visszakanyarodva beszélgetésünk elejéhez: milyen konkrét ígéretek és dátumok hangzottak el a végleges akkreditáció ügyében?
– A tanügyminisztérium elvégezte a feladatát, érdemi nyilatkozatokat két esetben hallottunk az érdekképviseletet is ellátó RMDSZ részéről. Markó Béla miniszterelnök-helyettes egy kolozsvári iskolai ünnepségen a kormány döntéshozatalának dátumaként az őszi, vagyis a 2011-es szeptemberi ülésszakot jelölte meg. Kelemen Hunor szövetségi elnök pedig egy marosvásárhelyi értelmiségi találkozón a tervezet jóváhagyását 2012 tavaszára jósolta. Az évzáró ünnepségünkön is elmondtam: nagy áldozatot jelentett számunkra ez az elvesztegetett év, és semmiképpen nem szeretnénk még egyet így, végleges akkreditáció nélkül átélni.
Jakab Lőrinc. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Felcsúttól Tusványosig
Az elmúlt éveknél alacsonyabb érdeklődés mellett zajlott Tusványoson Orbán Viktor és Tőkés László közös fellépése. Akik azonban ott voltak a szombati eseményen, nem csalódtak várakozásaikban: Orbán és Tőkés ezúttal is „kitett magáért”.
Aki a tusványosi táborban járt a diáktábor „fénypontjának” tekintett magyar miniszterelnöki fellépés előestéjén is, végigcsápolva a péntek esti Edda-koncertet, kifejezetten üresnek találhatta másnap délelőtt a tusnádfürdői Univers kemping nagyszínpadát.
Orbán Viktor és Tőkés László európai parlamenti képviselő közös fellépésére ugyanis ezúttal negyedannyian sem voltak kíváncsiak, mint Pataky Attilára és legendás együttesére. Az elmúlt éveknél alacsonyabb érdeklődést alighanem Traian Băsescu távolmaradása is okozhatta: idén a román államfőt a 22. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor szervezői nem hívták meg a magyar kormányfőnek „tercelni”.
A Németh Zsolt államtitkár által moderált tusványosi fórumon Tőkés László és Orbán Viktor vett részt. Traian Băsescu széke üresen maradt
Példás büntetés a „hazaárulóknak” Akik azonban ott voltak a Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár által moderált szombat délelőtti eseményen, nem csalódtak a várakozásaikban: Orbán és Tőkés ezúttal is kitettek magukért. Kijutott a jóból az „erdélyi magyarságot eláruló” RMDSZ-nek és a hazaárulóknak, határokon innen és túl – akiknek Tőkés példás büntetést, elszámoltatást ígért –, de kijutott a Magyarország és a világ levegőjét fertőző „internacionalistáknak” is, a földkerekség új korszakának eljövetelét kozmikus képekben vizionáló Orbán révén.
A magyar miniszterelnök hosszan ecsetelte a tábor zárónapján „az erős állam és a mögötte álló erős nemzet” közötti összefüggéseket. Orbán Viktor előadásában kifejtette: az egész világ egy új korszak határán áll, korábban erősnek gondolt államokból gyengék, a korábban gyengének hitt országokból pedig erősek lettek.
„Ez a korszakváltás az előző korszak összeomlásával fog megtörténni. A nyugati világban ugyanis az államadósság olyan mértékűvé válik, hogy a tartozásokat már nem lehet visszafizetni. A most véget érő korszakban sokan azt hitték, hogy a gazdasági növekedés és a fogyasztás korlátlan mértékben fokozható, a piaci verseny átalakult fogyasztási versennyé, de a vagyonok és az erőforrások nem nőttek ezzel arányosan” – fogalmazott a magyar kormányfő.
Kozmopolita jólét helyett nemzetépítő munka
Orbán Viktor szerint az újonnan felépülő új korszakban az államnak merőben új szerepe lesz a gazdaságban, amelyet az államnak kell újjászervezni, megteremtve a „munkaalapú társadalmi rendszert” a „pazarló, fedezet nélküli fogyasztást gerjesztő jóléti állam” helyett. „Sikeres államot azonban csak akkor lehet felépíteni, ha erős nemzet áll mögötte” – ismételte meg tézisét a magyar kormányfő, majd – átvéve a román kormánypárti retorikát – azt kezdte ecsetelni, hogyan figyeli irigykedve Európa az átütő magyar sikereket.
„Magyarország minden más európai országot megelőzve adta meg a helyes választ e korszakváltásra - szögezte le Orbán Viktor, aki szerint az utóbbi időszak főbb budapesti döntéseinek helyességét az európai országok kezdik sorra felismerni és leutánozni. A magyar kormányfő példaként említette a bankadó és a válságadó bevezetését, a nyugdíjalap államosítását, illetve a médiatörvényt – ez utóbbit egyébként szerinte London mintaként alkalmazza majd az új nagy-britanniai sajtószabályozás kidolgozásakor.
Orbán a budapesti sikerek közé sorolta a kettős állampolgárság megadását, az új alkotmány és az új közteherviselési rendszer kidolgozását, az államadósság csökkentését és a demográfiai hanyatlás megállítását célzó erőfeszítéseket. Idézte az idei tábor mottóját, amely szerint “összenő, ami összetartozik”, és úgy vélte, hogy éppen az említett korszakváltás legfontosabb következménye lesz a magyar nemzet “összenövése”.
Vélhetőleg ezt az “összenövést” volt hivatott szimbolizálni az Orbán Viktor szülőfaluja, a Fejér megyei Felcsút község népes és zajos delegációjának jelenléte is a székelyföldi Tusnádon zajló táborban...
Tőkés: területért jogokat!
A magyar kormánypártnak, a Fidesznek a határon túli magyar politikai alakulatokkal való kapcsolatainak kérdéskörét Orbán alig érintette, csupán a hallgatóságtól érkező kérdésekre adott válaszaiban tért ki erre, igen óvatosan fogalmazva. „Az egység felé az elkülönülés utáni együttműködés rendszere is elvezethet” – vélekedett egy azt firtató kérdésre válaszolva, hogy az erdélyi magyar pártok, szervezetek közül melyikkel van jóban a magyar kormány.
Tőkés László azonban nem óvatoskodott: az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a tőle megszokottnál is lendületesebben sorolta az RMDSZ-szel szembeni vádjait. Mint fogalmazott, az RMDSZ „totalitárius egységet“ akar rákényszeríteni az erdélyi magyarságra, és – felidézve a kilencvenes évek közepének politikai eseményeit és retorikáját – azt hányta a „neptunista RMDSZ-vezetők” szemére, hogy „jobban szót ért a román pártokkal, mint saját magyar atyafiaival”.
Tőkés úgy vélte, hogy az elmúlt két évtizedben kevés maradandó eredmény született Romániában. „Se autonómiánk, se államilag finanszírozott magyar egyetemünk nincs” – hangoztatta az egykori püspök, aki úgy vélte: Romániában máig nem zárult le a posztkommunista korszak, amiért szerinte szintén az RMDSZ hibáztatható.
Ami a többségi románsághoz való viszonyt illeti, Tőkés arról beszélt, hogy a románoknak bocsánatot kellene kérniük a magyaroktól a Trianon óta elszenvedett sérelmek miatt, és a romániai magyaroknak úgy kell leülniük tárgyalni a románokkal, „mint nemzet a nemzettel”, nem mint kisebbség a többséggel. Ezt a tézisét megtoldotta a románoknak szóló, követelő hangnemben előadott ajánlatával: „Ha már területet vesztettünk, jogokat kérünk cserébe. Területért – jogokat! Területért – jogokat!” – nyomatékosította a volt püspök.
Különböző utakon az autonómiához
A szombati „Orbán-koncertet” megelőző napon, pénteken Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tusványosi jelenléte és fellépése váltotta ki a legnagyobb érdeklődést a politika iránt érdeklődő táborlakók körében. Kelemen a határon túli magyar vezetők részvételével megtartott nemzetpolitikai kerekasztalon vett részt, felvidéki, délvidéki és kárpátaljai vezetők társaságában. Az RMDSZ elnöke elsősorban az erdélyi magyar közösség azon igényéről beszélt, hogy „itthon, magyarként, szabadon és biztonságban” akar élni.
„Ehhez az elmúlt húsz év megteremtette az alapvető feltételeket, az autonómia eléréséhez pedig meg kell vizsgálni, melyik a járható út” – hangsúlyozta Kelemen, aki az előtte felszólaló Pásztor István, a Vajdasági Magyarok Szövetsége elnökének mondandójához csatlakozott, miszerint „az autonómiát napi munkával, következetességgel lehet elérni”.
A konfrontáció politikáját tartotta az előtte felszólalókkal szemben szükségesnek Berényi József, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, valamint Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke. Berényi arról beszélt, hogy a szlovák politikai erők magyarok nélküli szlovák nemzetállamot igyekeznek építeni, ezért a vajdasági magyar érdekérvényesítési lehetőségekkel szemben Szlovákiában nincs lehetőség a partnerség kialakítására.
Kovács szintén a kisebbségek megalkuvások nélküli érdekképviseletének szükségességéről beszélt. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke kifejtette: az autonómiához vezető út kérdésében erős alapra épülő nemzeti konszenzust kell teremteni, egyfajta „stabilitási egyezményt” kellene kötni az erdélyi politikai szervezetek között, meghatározva a „nemzeti minimumot”.
Nacionalista uszításra alkalmas árut koboztak el Csibi Barnától
Illegálisnak minősített árpád-sávos zászlókat és irredenta propaganda-anyagokat koboztak el a román hatóságok Tusványoson Csibi Barnától. Az Avram Iancu jelképes felakasztásával elhíresült csíkszeredai fiatalember közvetlenül az Orbán Viktor és Tőkés László beszédének is helyet adó nagyszínpad mellett állította fel standját.
A Székelyföld nem Románia! feliratú, valamint a Romániát Erdély nélkül ábrázoló térképpel illusztrált pólók, rovásírásos kiadványok iránt a nyári egyetem első három napján gyér volt az érdeklődés.
A hatóságok képviselői pénteken váratlanul érkeztek a tábor területére, és elkobozták a Csibi által forgalmazott pólókat, a rovásírásos kiadványok egy részét, mert úgy érveltek, ezek nacionalista uszításra alkalmasak. A volt pénzügyőr utóbb arra panaszkodott, hogy 3000 lejes kár érte a hatósági akcióval.
Salamon Márton László. Új Magyar Szó (Bukarest)

T.u. 23.
A közhelyekkel mindig érdemes csínján bánni. A hasonlatokkal és a metaforákkal ugyanúgy.
Érettségi találkozón vettem részt a napokban. Az emlékek között ide-oda csapongva többen felidézték egykori diákéletüknek azokat a nem éppen kellemes közjátékait, amikor a kozmopolitizmus ártalmasságára vagy éppen a fogalommal jelzett vétkekre hívatkozva húzták le a magaviseleti jegyüket, dobták ki őket az iskolából, vagy egész egyszerűen nem engedték vizsgára állni.
Érettségi találkozón vettem részt a napokban. Az emlékek között ide-oda csapongva többen felidézték egykori diákéletüknek azokat a nem éppen kellemes közjátékait, amikor a kozmopolitizmus ártalmasságára vagy éppen a fogalommal jelzett vétkekre hívatkozva húzták le a magaviseleti jegyüket, dobták ki őket az iskolából, vagy egész egyszerűen nem engedték vizsgára állni. 1989 előtt a kozmopolitizmus rendszerint a következőképpen nyilvánult meg: évjárástól és divattól függően a diák szerzett vagy egy cső- vagy egy trapéznadrágot, sőt ha szerencséje volt, akkor egy nem koptatott, hanem kikopott eredeti farmert.
Úgyszintén kozmopolita hajlandóságot mutatott, ha a tangón és a keringőn kívül valamiféle más, élénkebb tánclépésekkel is próbálkozott, ha a rövidhullámon külföldi rádióadásokat hallgatott, ha véletlenül kicsúszott a száján, hogy azért nem éppen mindent a Szovjetunióban vagy Romániában fedeztek fel. A kozmopolitizmust egyaránt a rothadó kapitalizmus végtermékeként határozták meg, és messziről bűzlött az a szerencsétlen, aki a legkisebb mértékben is hozzádörgölőzött.
Az 1989-es rendszerváltások után Romániában is, Magyarországon is több utcát és teret átneveztek (még nincs vége...), a történelem több korszakát megírták, átírták vagy újraírták, jónéhány politikai személyiséget átértékeltek vagy újra felfedeztek, és ennek megfelelően talapzatokról indultak el szobrok zárt terekbe vagy olvasztókba, illetve újabbak kapaszkodtak fel az emelvényekre.
Több fogalmat átértékeltek, jónéhány lexikont címszavakban átírtak. Az Idegen szavak és kifejezések kéziszótára átszerkesztett, 1994-es kiadásából másolom ki a "kozmopolita" egyik meghatározását: "Az egyetemes emberi haladás iránt elkötelezett polgár, főleg értelmiségi". A kozmopolitizmus pedig nem más, mint ennek a személynek a világnézete. Persze, a szótár szerint van ennek egy rosszaló, lekicsinylő (pejoratív) értelmezése is: a kozmopolita olyan személy, akit népéhez, nemzete kultúrájához szorosabb szálak nem fűznek, aki bárhol a világon könnyen alkalmazkodik. A most lezárult tusnádfürdői szabadegyetem egyik magasrangú magyarországi tisztségviselője a korabeli szocialista vádak után most megint mélységesen és mindennemű árnyalatok nélkül elítélte és a nemzet egyik legnagyobb veszélyének tartotta a kozmopolitizmust. Azaz, a Budapesten kiadott szótár meghatározásával behelyettesítve, "az egyetemes emberi haladás iránt elkötelezett polgár, főleg értelmiségi" világnézetét. Vagy azt a magatartást, amellyel bárhol a világon könnyen lehet alkalmazkodni. Miközben a külföldön munkát vállaló magyarok és románok százezrei szeretnének minél jobban és minél sikeresebben alkalmazkodni a befogadó országokhoz. Miközben a közös európai oktatási tér, a kulturális értékek cseréje, a határok fölötti együttműködés, a Duna-stratégia és egész sor uniós dokumentum annak az egyetemes európai fogalomrendszernek és értékrendnek a meghonosítását szorgalmazza, amely képes arra, hogy ne arctalanná, hanem egyenrangúvá tegyen országokat és nemzeteket, mindazokkal az előnyökkel egyetemben, amelyek a kelet-európai polgárok számára származnak mindezekből a törekvésekből. És amelyekhez saját kezdeményezésünkre, önként és dalolva csatlakoztunk.
A közhelyekkel mindig érdemes csínján bánni. A hasonlatokkal és a metaforákkal ugyanúgy. A magyar nemzet egyre gyakrabban emlegetett háromlábú széke, lábanként az anyaországgal, a kárpát-medencei és nyugati magyarsággal meglehetősen jelképszerűnek tűnik mindaddig, amíg el nem gondolkodunk rajta. Például azon, hogy a gazdák és pásztorok - magyarok is, románok is - a háromlábú széket leginkább fejőszékként használják, mert hosszabb ülésre alkalmatlan. Ugyanis nem csupán akkor borul fel, ha egyik lábát elveszíti, hanem a talaj bármilyen egyenletlensége vagy a figyelmetlen ráülés is képes arra, hogy kibillentse egyensúlyából és váratlanul földhöz vágja használóját. Szóval T.u. 23-ban (az egyik előadó szerint az év Tusványostól Tusványosig tart, ezért használom a Tusványos után új időszámítást) is mindent meg lehet hallgatni. De az önálló gondolkodásról azért ne szokjunk le.
Székedi Ferenc. Új Magyar Szó (Bukarest)