Kolozs megyében RMDSZ és az MPP tárgyalásai eredménytelenül záródtak. Eckstein-Kovács Péter szenátor tárgyalt az RMDSZ megbízásából, elmondta, hogy az MPP-t későn jegyezték be, és mire megegyezés jöhetett volna létre a felek között, az RMDSZ-nél már kialakultak a listák. Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy sem városi, sem megyei szinten nem jött létre közös lista. Kiemelte, hogy az RMDSZ és az MPP Kolozs megyében állt legközelebb a megegyezéshez. Az MPP Kolozs megyében eddig kilenc helyen alakított szervezet. Eckstein-Kovács Péter mindkét szervezet nevében felháborodását fejezte ki amiatt, hogy a hétvégén újabb magyar fiatalokat bántalmaztak Kolozsváron. Emlékeztetett arra, hogy az utóbbi időben több ilyen eset is volt, de az érintettek féltek feljelentést tenni. Szatmár és Bihar megyében zajlanak még tárgyalások az RMDSZ és az MPP helyi szervezetei között. Maros megyében megállapodtak: Marosvásárhelyen az MPP nem indít saját jelöltet, így Borbély László fejlesztési miniszter egyedüli magyarként indulhat Dorin Florea jelenlegi polgármester ellen. A Maros Megyei Tanács elnöki tisztsége kapcsán a feleknek nem sikerült közös nevezőre jutniuk, így az RMDSZ-es Lokodi Edit Emőke ellen várhatóan Tőkés András is versenybe száll jelöltként az MPP részéről. Bihar megyében kudarccal végződtek a tárgyalások. /P. A. M. : Kevésen múlott a megegyezés Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Április 22-e az önkormányzati jelöltek és jelöltlisták leadási határideje, az RMDSZ 21-én kézbesítette a dokumentumokat a helyi, illetve megyei választási irodáknak. Az RMDSZ mindenütt az előválasztásokon kialakult listákat adja le, az egyetlen számottevő módosulás az, hogy Borbély Károly informatikai miniszter visszalépett, s nem pályázza meg a Hunyad megyei tanácselnöki tisztséget. Maros megyében 55 polgármesterjelölt indul az RMDSZ-színekben, és 74 községben érdekelt a tanácsosi listákon – fogalmazott Kelemen Atilla megyei elnök. Háromszéken az RMDSZ jelöltlistáján az első Demeter János jelenlegi tanácselnök, a második Tamás Sándor – aki a megye tanácselnöki tisztségére pályázik –, harmadik helyen Baka Mátyás, a megyei tanács egyik alelnöke szerepel. A megyei tanácsosi listán 38 jelölt neve sorakozik. /Cs. P. T., I. J., L. I. : Jelöltiktatás: ketyegő óra. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

A feljegyzések szerint az első székelyföldi performanszt Sepsiszentgyörgyön Ütő Gusztáv tartotta 1987-ben, fél-nyilvánosan, zárt ajtók mögött. Egy fotókiállítás kapcsán Ütő Gusztáv írt a Háromszék egyik friss számában: a tárlaton az értékek pusztulásába „tétlenül belenyugvó attitűdöt terjesztő végkicsengése van a fényképeknek”. Végkicsengése: kiöregedtünk, elhagyattattunk, gyengék és gyávák vagyunk… Egy nemzetrésznek csak a hiábavalóságot, a lemondást, a menekülést kell vizuálisan bemutatni? – kérdezte Ütő. Vidám, erőt és önbizalmat árasztó képekre van szükség. /Székedi Ferenc: Panaszfal. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

Kerekes Károly és Máté András RMDSZ-képviselők az 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. közötti időszakban etnikai alapon üldözött személyek egyes jogairól szóló kormányrendelet módosítását indítványozták. Kerekes Károly elmondta, többen – főként Brassó és Kolozs megyében a Dél- Erdélyből Észak-Erdélybe menekülni kényszerülők – elutasító választ kaptak. Az elutasított személyek a bírósághoz fordultak, de itt sem születtek egységes döntések. Egyeseknek megadták, másoknak elutasították a kárpótlási igényét. Jogegységesítésre volt szükség. Ez tavaly áprilisban megtörtént: függetlenül attól, hogy az illető személy honnan hová menekült, a jogszabályba foglaltakat neki is élveznie kell. Arról viszont nem rendelkeztek, hogy mi történik azokkal, akiknek már jogerős bírói ítélet van a kezükben. A javasolt törvénymódosítás azt célozza meg, hogy a jogerős bírói ítélettel rendelkező személyek újra kérhessék a kárpótlást. /Mezey Sarolta: Jogorvosló törvénymódosítást sürget Kerekes Károly parlamenti képviselő. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 24./

Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője felszólalásában arra kérte a Strasbourg-ban ülésező plénumot, támogassák a mezőgazdasági kistermelőket, hogy eleget tehessenek a magas élelmiszerárak kihívásainak. Románia lakosságának 40 százaléka vidéken él. /Támogatni kell a mezőgazdasági kistermelőket. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./

Az Európai Unió semmit nem old meg a darabokra szaggatott Kárpát-medencei magyar nemzetrészek sorsrendezéséből, állapította meg Magyari Lajos. Fél szívvel hoznak ugyan bizonyos rendelkezéseket, de – hogy ne kelljen ezeket betartani! – ,,ajánlásoknak” keresztelik. Mindenütt fogy és pusztul a magyarság. A kisebbségi magyarság autonómiaigényei fokozatosan felerősödnek a térségben: Erdélyben legalább a Székelyföld területi autonómiáját és teljes körű kulturális és személyi elvű önrendelkezést igényelnének, Délvidéken magyar autonóm körzetet szeretnének, Kárpátalján hasonló eszmék fogalmazódnak meg a Tisza-Bereg térség szinte színmagyar részein, a felvidékiek kissé óvatosabbak. Nem csoda, rengeteg rossz tapasztalatunk van, de e rossz tapasztalatokról hasonló mértékben beszélhetünk Erdély, Vajdaság és Kárpátalja esetében is. Az anyaország nem tehet semmit, mondta Gémesi Ferenc szakállamtitkár, aki a Gyurcsány-kormányban egymaga helyettesíti immár a Határon Túli Magyarok Hivatalát, az Illyés Alapítványt és a magyar–magyar konzultációt. /Magyari Lajos: Autonómiatörekvések a Kárpát-medencében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 26./

A rendszerváltással egy időben Közép- és Kelet-Európában mindenütt igen jelentős vallási fellendülés zajlott le, ez a folyamat az elmúlt tíz évben sok helyen megállt, néhány országban azonban tovább tart – közölte Tomka Miklós vallásszociológus ,a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora Szegeden, az Értékek és vallás Közép- és Kelet-Európában című konferencián. A régió tizennégy országában tavaly végzett reprezentatív felmérés szerint nagyon vallástalan Csehország és a volt Kelet-Németország, a vallástalanok közé tartozik Magyarország és Szlovénia. A régió legvallásosabb területe Románia, a románokat követik a szlovákok és a lengyelek, valamint Ukrajna. /Románia a térség legvallásosabb országa. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

Bénultság Budapesten – még lejjebb süllyedhet Magyarország? – így kommentálta a magyarországi helyzetet a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). Ismeretes, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök átalakította kormányát a kisebbik koalíciós partner, az SZDSZ kormányból való kilépését követően. A FAZ szerint kétséges, hogy a Gyurcsány-kormány hátralévő idejében még jelentős reformokra kerülne sor. A társadalom egymással ellenséges ideológiai táborokra hasadt. Magyarország a tizenkét új európai uniós tagállam közül az egyetlen olyan ország, amelyet a nemzetközi pénzvilág ma negatívabban ítél meg, mint az EU-ba történt belépése előtt – írta a német napilap. /Bénultság Budapesten – még lejjebb süllyedhet Magyarország? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

A Sepsiszentgyörgyön április 30-án véget érő 15. Országos Diákszínjátszó Fesztivál (ODIF, vagy ahogy a szervezők elkeresztelték, Fiatalok Színházi Találkozója) az eddigiektől eltérő volt. Az eddigieken díjakat osztogattak, és az előadásoké volt a főszerep, a mostani nem volt versenyjellegű. Szakmai beszélgetések, gyakorlati műhelymunkák mellett volt színháztörténeti előadás, hivatásos színházak előadásainak vetítése, színpadi folyamatok elemzése, még fesztiválújság is született. Az Erdély tizenhat városából érkező, közel háromszáz diák hat napig élt, tanult, alkotott Sepsiszentgyörgyön. Fazakas Misi és csapata jó házigazdának bizonyult, megteremtették a szabadidős színjátszóiskolát. /Fekete Réka: Színjátszóiskola (Szent György-napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 30./

Aki tanulmányozza a csángók életét, értetlenül áll a sorozatos elutasítás előtt, amellyel az egyházi szervek fogadták a csángók kérését, hogy anyanyelvükön, magyarul hallhassák a misét. A román hatóságoknak az anyanyelvi oktatásra, a szabad nyelvhasználat megtagadására vonatkozó politikája viszont érhető: nekik nincs szükségük nemzeti kisebbségre egy olyan régióban, amelyet színtiszta nemzeti területnek mutatnak meg a nagyvilágnak. Kevésbé ismert, hogy Moldva tudós kutatója, rövid ideig fejedelme, Dimirie Cantemir a Descriptio Moldaviae /1716/ című latin nyelvű munkájában a csángókat Moldva magyar anyanyelvű katolikusoknak írta le. Viszont Ioan Robu, Bukarest római katolikus érdeke szerint „a csángók csángóul beszélnek”…A moldvai csángók legismertebb szólólója, Domokos Pál Péter több mint másfél évtizede, 1992-ben távozott közülünk. Helyét senki sem vette át, de akadnak, akik makacs szívósággal nem törődnek bele a csángók beolvadásába. Egyikük Ferkó Zoltán, aki a közelmúltban Rómáig kerékpározott a magyar anyanyelvű misék ügyében. A csángókérdés megszállottja a székelyudvarhelyi Bálint Mózes is, az ottani szerszámkészítő gyár nyugalmazott mestere. Több mint két évtizede fáradhatatlanul járja a moldvai csángó falvakat, írja krónikáit, jelentéseit, nyílt leveleit. Most könyvvel rukkolt elő. Először Kallós Zoltán néprajzkutató segítségével indult el az a kis csapat, melynek tagja, krónikása lett Bálint Mózes. Bálint Mózes 1990-2007 között készített feljegyzései megjelentek Testvérmentő /Udvarhelyszéki Kulturális Egyesület, Székelyudvarhely, 2008/ címen, a Gondolkodó magyarok sorozat 2. kiadványaként. A szerző megírta, hogy útjai során társa volt sokszor a budapesti dr. Atzél Endre, a csángók Bandi bácsija, akit könyvében „Ingajáratnak” nevezett. Atzél Endre váratlanul bekövetkezett haláláig fáradhatatlanul dolgozott, segített – ingajáratban. /Ujj János: Ismét a csángókról. = Szövétnek (Arad), 2008. április/

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) támogatja a romániai helyhatósági választásokon mindazokat a jelölteket, akik a magyar közösségi önrendelkezés mellett állnak ki függetlenül attól, hogy melyik magyar szervezet színeit képviselik – olvasható Tőkés László EMNT-elnök közleményében. Tőkés hangsúlyozza: az önkormányzatok rendelkeznek leginkább azokkal az eszközökkel, amelyekkel az autonómia iránti közakaratot megjeleníthetik. Ezért az EMNT kezdettől fogva természetes szövetségesnek tartja a nemzeti önrendelkezés iránt elkötelezett Magyar Polgári Pártot. Az autonómia hívei az RMDSZ soraiban is megtalálhatók. Tőkés rámutatott: egyfelől csak elismeréssel lehet szólni arról, hogy az MPP bejegyeztetésével a romániai magyarság körében is megvalósulóban van a választás szabadsága. Másfelől viszont a plurális egység jegyében minden eddiginél nagyobb szükség van az erdélyi magyar összefogásra a magyar közképviselet megőrzése, valamint az autonómia eredményes képviselete érdekében. /Tőkés az autonómia mellett kiálló jelölteket támogatja. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./

,,A mi jelöltjeink a magyar emberek pártján állnak. A magyar emberek pedig a párbeszédre és nem a párt-beszédre kíváncsiak. Párt-beszédet mások tartanak majd, nem a mi jelöltjeink” – jelentette ki Kelemen Hunor ügyvezető elnök, kampányfőnök az RMDSZ Arad megyei önkormányzati jelöltjeinek bemutatóján. Sikeres választások esetén az RMDSZ több ezer jelöltje dolgozhat azért a másfél millió emberért, ,,aki magyarként él, magyarként akar megmaradni”. Több településen a magyar jelölt ellen fogtak össze a román pártok. Kelemen Hunor becslése szerint az RMDSZ 12 százalékot veszít majd el a magyarok szavazataiból az MPP miatt, ,,mivel azok, akik Tőkés Lászlóra szavaztak, nem feltétlenül szavaznak az MPP-re is”. A helyhatósági választások egyik kampánytémája a helyi autonómia lesz, de szociális kérdésekkel is foglalkoznak a jelöltek. /Párbeszéd, nem párt-beszéd kell. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) azokat az MPP- és RMDSZ-jelölteket támogatja a helyhatósági választásokon, akik a magyarok önrendelkezéséért harcolnak. A tanács sajnálattal vette tudomásul, hogy országos szinten nem sikerült egyezményt kötni a Magyar Polgári Párt és az RMDSZ között – jelentette ki Tőkés László EMNT-elnök. Az EMNT nem vesz részt a választásokon, de úgy véli, az érdeke az, hogy minél több olyan személy jusson tisztségekhez a helyi közigazgatásban, aki támogatja az önrendelkezést – áll Tőkés László közleményében. Az EMNT ,,készen áll támogatni a helyhatósági választásokon mindazon jelölteket, akik a magyar közösség önrendelkezéséért harcolnak, függetlenül attól, hogy az MPP vagy az RMDSZ jelöltjei”. Az EMNT szerint ,,az erdélyi magyarságnak össze kell fognia, hogy megmaradjon a magyar közösség képviselete, illetve hogy sikeresen lehessen harcolni az autonómiáért”. /Az autonómia híveit támogatják. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

Gémesi Ferenc, a magyar Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára elmondta, egyetlen céljuk, hogy a Sapientiát eljuttassák az akkreditációig. Be kell fejezni az üzengetést, világos menetrend szükséges, hogy 2009-re megtörténjen az akkreditáció. Mindent ennek kell alárendelni. Tibori Szabó Zoltán újságíró megkérdezte, jól fektették be az elköltött 14 milliárdot? Nehéz erre egyértelmű választ adni, felelte Gémesi. A menedzsmenttel volt baj. Kiterjedt forrásbevonási lehetőséget képzeltek el, de ez leszűkült a magyar állami költségvetésre. Lépések sem történtek a más jellegű forrásbevonásra. Magyar többségű önkormányzatoktól kellett volna forrásokat behozni. Sem az intézményi struktúra, sem a működés nem hatékony. Megkérdőjelezhető szakmai alapon indultak el fejlesztések. Az egyetemvezetést át kell alakítani. Kérték, hogy az új kuratóriumban a fenntartó-finanszírozó magyar állam képviselője szavazati joggal kapjon helyet, és kapjanak helyet a Romániában is jelen lévő magyarországi gazdasági szereplők, emlékeztetett Gémesi. 2007 és 2011 között évente 5 százalékkal kell emelni a Sapientiának a saját bevétel arányát. Ez a hányad 2011-re érje el a működési kiadások 25 százalékát. A 2008–2009-es tanévtől áttérnek a képzés normatív jellegű finanszírozására. Nem az egyetem által igényelt létszám lesz az alap. Közösen kiszámítják hogy a különböző képzési területeken milyen fajlagos költségek vannak. Az elmúlt években a figyelem döntően a pénzre irányult, az oktatás minőségéről kevesebb volt a vita. Jó felsőoktatási intézmény tudományos bázis nélkül nehezen tud működni. A kezdeti időszakban még azt kell támogatni, hogy a megfelelő minőségű oktatók Magyarországról odamenjenek, amíg ki nem termelődik a minősített oktatói közösség. – Kiderült, hogy ellentétek vannak Marosvásárhely, Csíkszereda és Kolozsvár között. A nagyváradi Partium Keresztény Egyetem sem integrálódott a Sapientia-struktúrába. Gémesi kifogásolta, hogy eddig a finanszírozó nem dönthetett semmiről. Ezen változtatnak. Csíkszeredának megvan a maga kultúrmissziós feladata, ott más ilyen jellegű intézmény nincsen. Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely azonban versenytér, ott csak a felsőoktatási verseny szempontjait kell figyelembe venni. – Párhuzamos képzéseket nem szabad elindítani. Nagyvárad esetében normatív finanszírozással kell majd állást foglalni a képzési irányok tekintetében. /Tibori Szabó Zoltán: Akkreditált, egységes és minőségi egyetem felépítése a célunk. Interjú Gémesi Ferenccel, a magyar Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárával. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

Ilyés Gyula Szatmárnémeti polgármestere, az RMDSZ polgármesterjelöltje olyan Szatmárnémetit szeretne, ahol jól érzik magukat, és nem költöznek el a fiatalok. A többi jelölt eddig nem dolgozott a közigazgatásban. Hangsúlyozta, hogy mindenkit ugyanazok a jogok illetnek, függetlenül attól, hogy milyen nyelven beszél. /Sike Lajos: Az útfeltörés nem választásfüggő. Beszélgetés Ilyés Gyulával, az RMDSZ szatmárnémeti polgármesterjelöltjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

Csíkszeredában május 7-én megnyílt A nagybányai művésztelep című kiállítás. A nagybányai festőiskola mintegy húsz művészétől válogatott több mint félszáz remekművet bemutató kiállítás a Csíki Székely Múzeumban látogatható. – A tavalyi Munkácsy-tárlat során idelátogató 62 ezer ember igazolta, hogy szükség van hasonló volumenű kiállításokra, hangsúlyozta Gyarmati Zsolt. /Antal Ildikó: Varázslatos szín- és fényimádat. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 8./

Május 7-én Kézdivásárhelyen tartotta közgyűlését az Egyesület az MTS Rt. Vagyona Megmentéséért. Ráduly Baka Lajos, az igazgatótanács elnöke rendkívül éles hangon támadta Török Sándor kézdivásárhelyi polgármestert, Tamás Sándor parlamenti képviselőt és az RMDSZ csúcsvezetőségét, amiért kampánycélokra használják fel a csavargyár megvásárlásáról szóló ,,maszlagot”. Ráduly Baka Lajos szerint az államnak még mindig harmincöt százalékos tulajdonjoga van a csavargyárban, és mégis tétlenül nézik annak kifosztását. A teremben lévő volt csavargyári alkalmazottak Németh Csaba szenátort marasztalták el, aki szerintük itthon fűt-fát megígért, de amikor pár csavargyári képviselő Bukarestbe ment, gyáva módon nem mert velük mutatkozni. Ráduly Baka Lajos felolvasta a kisrészvényesek nevében megfogalmazott nyilatkozatot, melyben arra szólítják fel a céhes város vezetőit, hogy hagyjanak fel a diverzióval, és ne használják kampánycélokra a csavargyárat. A gyűlésen a legtöbb elmarasztalás és támadás Markó Béla, a város nagy szülöttje ellen szólt, a jelenlevők arra kérték, ne jöjjön többet Kézdivásárhelyre, mert köze van a csavargyár kirablásához. /Iochom István: ,,Markó ne jöjjön többet Kézdivásárhelyre!” (Csavargyári közgyűlés) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./

Sovinizmussal, valamint az ukrán kisebbség jogainak eltiprásával vádolja az RMDSZ-t a Romániai Ukránok Egyesületének Szatmár megyei vezetősége. A szövetség képviselői tagadják az ellenük felhozott vádakat, állítva, hogy az ukrán szervezet elnöke, Mihai Macioca kirohanásaival román politikai érdekeket szolgál. Macioca bejelentette: az ukránok egyesülete az RMDSZ-ellenes koalíció néven megalakult román pártszövetség jelöltjét, Valer Mariant támogatja a megyei tanácselnök-választáson. A botrány Tarasz Sevcsenko ukrán nemzeti költő szobrának elhelyezése kapcsán pattant ki. A kezdeményezők ragaszkodtak ahhoz, hogy az emlékművet az István téri parkba, Petőfi szobra mellé helyezzék, ahol a magyarság a március 15-i megemlékezést tartja. A helyi tanács februári ülésén más helyszínt jelölt ki, a Petőfi-szobortól mintegy száz méterre, az István tér átellenes sarkában. Alternatívaként pedig felajánlottak egy részt a Kossuth-kertből is. Az ukrán szervezet vezetője azonban kijelentette, csakis az eredetileg kért hely felel meg nekik, mert a szobrot mindenképpen az „ukrán templom” elé akarják helyezni. Macioca elmondta: „válaszként a sovén magyarok irritációjára” eldöntötték, hogy visszaszerzik ősi templomukat, a Szent Miklósról elnevezett görög katolikus kegyhelyet, amelyet szerinte jogtalanul bitorolnak a magyarok. A város legrégebbi templomát valóban „rutén templomként” emlegetik, azonban ez – Szőcs Péter történész, a megyei múzeum igazgatóhelyettese szerint – csakis azért van így, mert a görög katolikus egyházközség régen a munkácsi egyházmegyéhez tartozott, amely többségében rutén ajkú gyülekezeteket foglalt magába. A Szent Miklós-templom gyülekezetét azonban – az egyházi iratok tanúsága szerint – körülbelül kétszáz éve többségben magyarok alkották. Pallai Béla lelkész szerint jelenleg az ötezres gyülekezetet kizárólag magyarok alkotják. Macioca-t, az ukrán egyesület elnökét az sem tántorítja el szándékától, hogy a Szatmárnémetiben élő mintegy 300 ukrán ortodox vallású. Csehi Árpád, az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltje szerint nem az a gond, hogy az ukránok nem rá szavaznak, hanem az, hogy negatív színben tüntetik fel a szövetséget. /Babos Krisztina: Ukrán vádak az RMDSZ ellen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./

A moldvai csángók helyzete nem pusztán szakmai kérdés, hanem össznemzeti ügy, amelynek megoldásához elengedhetetlenül szükség van román partnerekre, a román nacionalizmus falát fokozatosan kell leépíteni, és támaszkodni kell a civil társadalom segítségére is – ezek a fő gondolatok fogalmazódtak meg május 9-én a Bákóban zajló csángókonferencián. A magánalapítványként újjászervezett Teleki László Alapítvány rendezte tudományos konferencián felszólalt Tőkés László református püspök is. Emlékeztetett arra, hogy 1991-ben személyesen is felvetette II. János Pál pápának a csángó problémát, s a katolikus egyházfő nagy érdeklődést tanúsított az általa amúgy is jól ismert téma iránt. Az EP-képviselő az Európai Parlamentben más veszélyeztetett kisebbségek helyzetével együtt vetette fel a csángók ügyét. Gazda Árpád, a Krónika vezető szerkesztője előadásában megállapította: az RMDSZ nem vállalt kezdeményező szerepet a csángó anyanyelvi oktatás területén, megvárta, míg a kockázatosabb lépéseket mások tették meg, később azonban kétségtelenül az ügy mellé állt. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint több fronton kellett menni előre, az RMDSZ a parlamentben, a politika színterén próbálta érvényesíteni a kisebbségek jogait, hivatalos levélben fordult a Vatikánhoz is. /Össznemzeti magyar ügy a moldvai csángók helyzete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./ Mindegy, hogy egy nemzeti kisebbség mekkora lélekszámú, identitásából fakadó jogai gyakorlásához hozzá kell segíteni – vélekedtek egybehangzóan a Bákóban május 9-én véget ért, Veszélyeztetett örökség – veszélyeztetett kultúrák című konferencia előadói. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke csak azt követően látogatott Bákóba, hogy a csángó ügy nemzetközivé vált, és az Európa Tanács ajánlást fogalmazott meg a helyzet rendezése érdekében – hangsúlyozta előadásában Gazda Árpád. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke azt hangsúlyozta, hogy abban a politikai kontextusban, melyben az RMDSZ-nek politizálnia kellett és kell, mégis voltak eredmények, de bebizonyosodott, román partnerekre is szükség van ahhoz, hogy a csángókat érintő nyelvi, vallási és identitási kérdésekben előrelépés történjék. /Fekete Réka: A veszélyeztetett kultúrák védelme összeurópai ügy. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 10./

Május 10-re virradó éjszaka Marosvásárhelyen, Sütő András házán elhelyezett bronz plakettet ismeretlenek megrongálták, felfeszítették, de nem sikerült eltávolítaniuk azt. Markó Béla, az RMDSZ elnöke nyilatkozatában rendkívül aggasztónak nevezte az esetet: „életében is támadták, 1990 márciusában fél szemét kiütötték, és íme, most halálában is bántják, próbálják újból megcsúfolni az arcát” – állapította meg. Az eset a marosvásárhelyi magyarságot közvetlenül érinti – mondta, aggasztónak nevezve, hogy manapság Kolozsváron magyarellenes atrocitásokról lehet időről időre hallani, és most Marosvásárhelyen is ilyen próbálkozások történnek. Markó ezt komoly figyelmeztetésnek tartja, leszögezve, hogy az erdélyi magyarságnak óvatosnak kell lennie, hiszen a jelek szerint Romániában a dolgok továbbra sem visszafordíthatatlanok. A Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászművész által készített plakettet 2006-ban, Sütő András születésének 80. évfordulóján helyezték el. /Megrongálták Sütő András bronzplakettjét. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./ 1990. március 19-én a felbőszült görgényvölgyi román parasztok a város egykori vezetője, Ioan Judea ezredes szeme láttára verték meg az RMDSZ székháza előtt Sütő Andrást. Az incidens következtében a számos sérülést szenvedett író egyik szemét elveszítette. Az utóbbi időben nem ez az első ilyen jellegű eset Marosvásárhelyen, a múlt hétvégén a várépítő városbíró, Borsos Tamás mellszobrát emelték el a helyéről. A hatóság azonban hiába vette őrizetbe a két férfit, akiket tetten ért, amint a vár előtti kapubástya előli talapzatról ellopta a mellszobrot. A tetteseket, akik ellen mindössze minősített lopás gyanújával indított eljárást az ügyészség, huszonnégy óra elteltével szabadlábra helyezték. A két visszaeső bűnöző, a 33 éves P. E. és a 27 éves O. L. azzal mentegetőzött, hogy „nem magyarellenes tettet akart elkövetni, csupán a mázsányi ércszobrot akarta a színesfémbegyűjtőknél értékesíteni”. Kiss Levente alkotása másnap a helyére került. A két emlékmű megcsúfolásán kívül az utóbbi időben a Maros megyei Gernyeszegen ellopták Bethlen István egykori magyar miniszterelnök mellszobrát, Marosvásárhely házfalain pedig számos magyarellenes felirat jelent meg. /Szucher Ervin: Holtában is bántják. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

A Nagy-Románia Párt (NRP) feljelentést tett a Kolozs megyei és a kolozsvári választási irodánál, kérve az RMDSZ választási plakátjainak eltávolítását, azzal érvelve, hogy a falragaszok Magyarország zászlójának színeit tartalmazzák, és nem a város törvényes elnevezése jelenik meg rajtuk – jelentette ki Gheorghe Funar NRP-szenátor. A feljelentés szerint a plakátokon a piros, fehér, zöld színek szerepelnek, illetve a Kolozsvár szó, amelyet a horthysta megszállás alatt használtak. Az NRP kérte a választási irodát, adjon parancsot azok megbüntetésére, akik a törvény áthágását tolerálták.,,Semmi nincs románul írva az illető plakátokon. Romániában vagyunk, Erdély szívében, Kolozsváron. A román állampolgárok nem tudják elolvasni, mit ír a plakátokon” – mondta Funar. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint a plakátok betartják a törvényes előírásokat, és Funar kijelentései ,,aberrációk”. /Az NRP az RMDSZ plakátjai ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./

Hivatali hatalommal való visszaélés miatt vádat emelt a főügyészség korrupcióellenes főosztálya (DNA) Vízi József, Marosszentgyörgy polgármestere ellen, az RMDSZ-es elöljáró tagadja a vádakat. A DNA szerint a polgármester 2003-ban törvénytelenül szolgáltatott vissza 59 ezer négyzetméter földterületet. A Marosszentgyörgyöt 1990 óta irányító Vízi József viszont állítja: törvényesen szolgáltatta vissza a területet. /Rostás Szabolcs: Vádemelés Vízi ellen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

Az Itthon, Fiatalon mozgalom tagjai, az RMDSZ-közeli szervezet négy tagja Szász Jenő polgármester állítólagos gyanús ügyleteire vonatkozó kérdéseket tartalmazó petíciót ragasztott a városháza kapujára. A fiatalok arra várnak választ, mi igaz azokból a pletykákból, hogy Szász megvásárolta a Transilvania Bank székhelyének otthont adó épületet, közvetlenül annak visszaszolgáltatását követően, illetve, hogy csúszópénzt kért és fogadott el a hulladékgazdálkodási vállalat eladásakor, valamint a melegvíz-szolgáltatás bérbeadásakor. Grünstein Szabolcs, a szervezet elnöke kifejtette, az akciónak, amelyen az RMDSZ kampánystábjának egyik tagja is jelen volt, nincs köze a választási kampányhoz. /Pengő Zoltán: Petíció a városházán. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

A csíksomlyói búcsút követő napon csoda történt a Gyimes völgyében: Gyimesbükkön nagy dugó keletkezett, hogy órákra leállt az országúti forgalom. A gyimesbükki pályaudvar épülete elé a sokaság hosszas várakozása után begördült a Magyar Államvasutak ipartörténeti értékű magyar királyi koronás mozdonya. A Gyimes völgyében titokban azelőtt is évenként ezrek és ezrek fordultak meg, hogy a történelmi Magyarország határán levő épületet. 1920 után az őrházat a román állam használta, 1940-től ismét a MÁV tulajdonába és a Magyar Honvédség felügyelete alá került. Aztán következett az újabb Trianon, a párizsi béke. Deáky András, az építő ember, a gyimesi és moldvai csángók világi apostola, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke nem nézhette tétlenül, hogy a vasúti őrház a Rákóczi-vár lábánál véglegesen romba dől. Deáky András az épületet megvásárolta, tetőzetét kijavította. Deáky segítséget kért a felújításhoz és az épület vasúttörténeti múzeummá alakításához. A gyimesbükkiek beszerezték a szükséges engedélyeket, jelentős támogatást kaptak Tánczos Barna és Korodi Attila államtitkároktól. /Sylvester Lajos: A Gyimes-völgyi csoda. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 13./

A Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ támogatásával működő Fábián Ferenc Színtársulat évadnyitó turnéra indul május 16–18-a között. A Humorparádé című Szászrégenben, Csíkszentdomokoson és Zetelakán mutatja be. Műsoron a 30 év legsikerültebb jelenetei lesznek. A társulat vezetője, Danaliszyn József is fellép. /A Fábián Ferenc Színtársulat turnéja. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 14./

Nyelvészek, jogászok, politológusok estek neki a Gój Motoros Egyesület nevének: vajon fasiszta, kirekesztő vagy szimplán csak provokatív a ’gój’ (’nem zsidó’) kifejezés használata? Feltűntek a budapesti tüntetéseken. Magyarországon a baloldal elővette csodafegyverét, a fasisztaveszélyt, amivel riogatni lehet, amikor nagyon vesztésre állnak. A Gój Motorosok pedig fölvetették a cigánykérdést, amivel a politika tizennyolc éve nem tud mit kezdeni. Demonstrációk mindkét oldalon. Andrassew Iván újságíró „hobbimotoros cicahordának” nevezte az egyesületet. Erre az újságíró munkahelyének tekinthető szerkesztőség elé vonultak a nagy motorokkal, berregtettek, s velük szemben fölsorakoztak az antifasiszta demonstrálók. /Krebsz János: Cicahorda. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

Sepsiszentgyörgy történetével kapcsolatos kiállítást nyitottak meg a Nicolae Colan Dokumentációs Központban. Többek között ott volt Gödri Ferenc 1899-es polgármesteri jelentése, a szentgyörgyi céhek, egyházak, kultúrintézmények működését illusztráló dokumentumok, a helyi magyar és román sajtóéletre fényt vető kópiák és régi várostérképet. A kiállítás mindenütt kellő teret szentelt a várostörténet román vonatkozásainak, így megemlékeztek a szentgyörgyi ortodox katedrális felszentelésének 25. évfordulójáról. /B. Kovács András: Várostörténeti dokumentumok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 15./

A napokban az Erdélyi Magyar Tudományegyetem körül zajló rossz ízű vitával kapcsolatban szükséges ismételten megvilágítani a kérdéskör átfogóbb összefüggéseit. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke emlékeztetett, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem megszüntetése és az utána történtek nyomán természetes vágy volt 1990-ben, hogy legalább az 1959 előtti szintre vissza kellene állítani a magyar felsőoktatást. A politikum folyamatosan játszadozott a dologgal, a Petőfi–Schiller Egyetem és minden variáció előkerült, de haladás nem történt. Akkor a magyar kormány a magyar parlamenttel úgy döntött, nem vár tovább, magánegyetemként kell az egészet elindítani. Megszavazta az Országgyűlés, hogy évi kétmilliárd forintot ad erre a célra. Egy egyetemi épületet Csíkszeredában kell felépíteni. A törvény nem engedte, hogy az egyetem jogi személyként létezzen, kellett egy alapítvány, amelyiknek a tevékenységében benne van, hogy egyetemmel foglalkozhat. Először a kuratórium elnöke volt például a rektor, és a kuratórium maga a szenátus is. A Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar részlege egy kalodában tartott, kibontakozásában gátolt intézménycsökevény. Nem véletlenül hívják magyar vonalnak, és nem tagozatnak, mert valóban nem tagozat. Az egyetem önállósága a tét ma is. A baj a Babes–Bolyaival az, hogy akik abban a rendszerben élnek, nem nézik jó szemmel egymást. Féltik a tudományos előmenetelüket. Bántó, hogy spekulációval vádolják az alapítványt. /B. Kovács András: Az önállóság a tét (Interjú Kató Bélával, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnökével) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./

A súlyos környezeti károk okozóinak büntetőjogi felelősségre vonását szorgalmazta Tőkés László május 19-én az Európai Parlament (EP) strasbourgi ülésén. Az erdélyi képviselő, napirend előtti felszólalásában elmondta, hogy a rendszerváltozás a kelet-közép-európai államokat majdhogynem felkészületlenül érte a környezetvédelmi stratégiák tekintetében. „A ciántechnológiát be kell tiltani Verespatakon, a székelyföldi és más romániai területeken zajló erdőpusztítás pedig szintén károsítja a környezetet” – hangsúlyozta. /Tőkés László a környezet védelmében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

Megfellebbezte a központi választási irodánál az RMDSZ a Temes megyei választási irodának a szövetség plakátjai betiltásáról szóló határozatát. Az utóbbi napokban több helységben is óvást emeltek az RMDSZ választási plakátjai kapcsán. A PRM szenátora, Gheorghe Funar volt kolozsvári polgármester óvását a Kolozs megyei, illetve a kolozsvári választási iroda elutasította. Hasonló kezdeményezés volt Nagyváradon is, ahol a Román Ökológiai Párt (PER) közleményben kifogásolta az RMDSZ-plakátok magyar szövegét. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, és kolozsvári polgármesterjelöltje sajtótájékoztatón közölte: Kolozsváron az utóbbi napokban több RMDSZ-es választási plakátot is eltávolítottak. Miután azokat újakkal pótolták, másnap megint hiányzott néhány. /Benkő Levente: Nem egyértelmű a törvény. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./