Sike Lajosnak, a lap munkatársának szemére vetették, hogy egyik oldalra húz, az RMDSZ felé, ezt az újságírónak nem volna szabad kimutatnia. Sike Lajos azzal érvelt, hogy az erdélyi magyarság többsége ugyanarra az oldalra húzott – az EP-választáson is ez derült ki –, akkor miért ne vállalná ezt ő nyíltan? Védte az RMDSZ-t: nem igaz, hogy ha akarta volna, már lehetne autonómia. Sike szerint az újabb magyar párt „önveszélyesen megoszthat”. Az ellenzéki magyar párt mellé azért sem áll, mert hangadói között több a sértett ember, általában gyengébben képzettek és kevésbé politikus alkatok. „Az a parlamenti képviselő, aki miközben az RMDSZ »kenyerét eszi«, nyíltan és szemtelenül ellene beszél, számomra a tisztességtelenség szobra!” – állította az újságíró. /Sike Lajos: Hű(tlen)ség. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

A Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) programját a reneszánsz jegyében állították össze, Hunyadi Mátyás trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából. A király szülővárosa, Kolozsvár vendégeskedik idén a fesztiválon, a Vendégünk egy város – Kolozsvár köszönti Budapestet program keretében. A BTF március 14-én rajtolt. Március 15-én az erőteljes rendőri jelenlét „uralta” a helyzetet. A külföldi turisták értetlenül figyelték a történéseket, nem szokványos nemzeti ünnepnapon rendőrkocsikkal és mentőautókkal teletűzdelt utcákon sétálni, este pedig köröző helikopter és rendőrautók szirénája közepette menni a szálláshelyre. A tavaszi fesztivál javában tart, rendkívüli hangversenyekkel, híresebbnél híresebb sztárokkal, számos izgalmas programmal, március 30-ig. /Fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

A Doktor Faustus tragikus históriája című előadásban Csíky András és Bogdán Zsolt az emberi létezés határán átölelik egymást, míg egyszer csak eggyé válnak, megkülönböztethetetlenül. Egy korábbi előadásban, a Képmutatók cselszövésében Csíky András Molière-t, Bogdán Zsolt pedig a rejtélyes Igazságos Vargát alakítja – egyikük drámaíró-fejedelem, másikuk meg a fennállótól független, játékos és szabad, boldog és végletesen felelősségteljes létezés megtestesítője. Visky András köszöntötte a két színészt abból az alakomból, hogy megkapták a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést. /Visky András: Két Faustus. Csíky András és Bogdán Zsolt köszöntése. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

Március 26-án ismét fölzaklatta Gencsen a kedélyeket a falu volt lelkésze, Bátori Gyula és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület között évek óta folyó pereskedés újabb fejezete: a parókiára ismét kiszállt a végrehajtó, hogy visszahelyezze a papilakba a kilakoltatott lelkészt. Bátorit sikkasztás miatt az egyházkerület felfüggesztette hivatalából, majd kilakoltatta. A volt pap világi bíróságon nyert pert az egyház ellen, így a végrehajtónak vissza kellene őt helyeznie állásába, és vissza kellene költöztetnie a papilakba. A református egyház többször tiltakozott, hogy a világi hatóságok törvénytelenül beavatkoznak belügyeibe. Most megint sikerült megakadályozniuk a határozat végrehajtását. /Szatmár megye. Ismét Gencsen járt a végrehajtó. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

Tőkés Andrást jelölte a Magyar Polgári Párt (MPP) Maros megyei szervezete megyei tanácselnök-jelöltnek. Függetlenül attól, hogy az RMDSZ részéről megkeresés érkezik-e vagy sem egy esetleges saját jelölt támogatására, Tőkés András minden körülmények közepette fenntartja a jelölését. Az MPP ugyanakkor Donáth Adél közgazdászt és Berekméri Sándor agronómust javasolta megyei tanácsos-jelölteknek; a többi jelöltről az elkövetkezőkben döntenek. Az MPP korábban Bölöni László neves marosvásárhelyi származású labdarúgó-edzőt kérte fel arra, hogy legyen a polgármesterjelöltje. /Tőkés András Maros megyei tanácselnök-jelölt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

Szakmai bizottság ellenőrizte, hogy a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem megfelel-e az akkreditáláshoz szükséges kritériumoknak. „Mint valahány, már akkreditált magánegyetem, a nagyváradi sem felel meg tökéletesen ezeknek a szempontoknak az akkreditálásért történő kopogtatás pillanatában, és csak a politikusok jóhiszeműségén múlik az elfogadása” – fogalmazott Asztalos Ferenc parlamenti képviselő. Az ellenőrző bizottság jövő héten olyan jelentést tesz a parlamenti oktatásügyi bizottság asztalára, amellyel meggyőzi az ellenzéket is az egyetem akkreditálásáról. „Remélem, két-három hét múlva arról számolhatunk be, hogy mind a bizottság, mint a képviselőház plénuma elfogadta a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálását, ami azt jelenti, hogy megszervezheti végzős diákjainak a licencvizsgát, és saját nevével ellátott oklevelet bocsáthat ki” – fejezte ki reményét a képviselőAz ellenzék zöme mindent elkövetett, hogy az első magyar nyelvű magánegyetem akkreditálását megakadályozzák. A kifogásaik közt szerepelt az egyetem neve, a partiumi megnevezés, hogy csak magyar nyelvű oktatás folyik, továbbá: a szakmai tanács azért véleményezte pozitívan a Partiumi Keresztény Egyetem működését, mert az RMDSZ kormányon lévén nyomást gyakorolt rá. /Bágyi Bencze Jakab: Asztalon a Partiumi Egyetem akkreditálása. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

Bartha József holtmarosi református lelkész március 29-én forrást készül elnevezni Wass Albertről. Előzőleg segítőivel egy Szalárd-völgyi csorgóhoz gördítette azt a hatalmas szikladarabot, amelyre zöldgránit plakettet rögzítenek. Wass Albert-forrás – fogja hirdetni a kőbe vésett felirat azt a helyet, ahova az író számtalanszor elzarándokolt. Az ünnepségre a szervezők több száz környékbeli, marosvásárhelyi és anyaországi vendéget várnak, ott lesz az író legkisebb fia, a Hamburgban élő Wass Endre is. Arra is felkészültek, hogy esetleg széttörik a gránitlapot; ez esetben Wass Albert nevét a kőbe vésetik, közölte Bartha József. A holtmarosi lelkész ugyanakkor reméli, hogy – a Wass-per fejleményeitől függetlenül – hamarosan az író szobra is visszakerülhet a templom előtti talapzatra. Az Ausztráliában élő, kolozsvári származású dr. Kolozsy Sándor alkotását Vasile T. Suciu marosvásárhelyi tartalékos rendőrezredes, a magyarellenességéről elhíresült Hősök és Mártírok Kultusza Országos Egyesület elnökének kezdeményezésére öt évvel ezelőtt távolították el. Bár az amerikai migrációs hivatal és a háborús bűnösök felkutatásával foglalkozó Wiesenthal Alapítvány nem tartja bűnösnek Wass Albertet, a román hatóságok még mindig a kolozsvári népbíróság 1946-ban kimondott döntése alapján ítélkeznek személyéről. /Szucher Ervin: Emlék Wass Albertnek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 28./

Sorra alakulnak Kolozs megyében a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi szervezetei. Gergely Balázst, az Erdélyi Nemzeti Történelmi Múzeum régészét választották az MPP kolozsvári szervezetének vezetőjévé. Gergely Balázs elmondta, Budapesten járt egyetemre, ott végezte el a régészet szakot, ugyanakkor a Századvég Politikai Iskolának volt a hallgatója, érdekelte őt a politológia, politika. Az RMDSZ ernyője, annak jobboldali fele „kilyukadt”, ezért szükség volt egy másikra, amely védelmet nyújt az erdélyi magyar jobboldal számára. Gergely Balázs közép felé húzó jobboldali helyi szervezetben gondolkozik. Sok embert megkerestek, és szinte mindenütt kitapintható volt az óvatosság. Örök visszatérő kérdés, hogy az MPP vagy Tőkés László megosztja az erdélyi magyarságot. Ez a másik fél hozzáállása. Valójában a magyarság kinőtte az „egypártrendszer ruháját”, szükség van politikai pluralizmusra. Gergely Balázs hangsúlyozta, „erdélyi magyar pártként legfontosabb stratégiai partnerünk és szövetségesünk az RMDSZ”. Megbeszéléseket kezdeményeztek az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének képviselőivel. Az RMDSZ felajánlotta, hogy a kolozsvári városi tanácsosi listájukon egy befutó helyet biztosítanak az MPP jelöltjének. Ezt nem fogadják el, mivel ez arctalanságba taszítaná a pártot. Az MPP saját önkormányzati jelöltlistát állít össze, azután akár egy esetleges választási koalícióról is tárgyalhatnak. Rengeteg megoldatlan kérdésük van, székhely-probléma, különböző anyagi fedezetek stb. Az emberek még mindig félnek attól, hogy eljöjjenek egy-egy alakuló ülésre. /Papp Annamária: „Gondolkodjunk, és felelős döntéseket hozzunk” = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

Elkészült a romániai magyar katolikusok hírkereső honlapja. A hírportál egyedülálló a maga nemében, hiszen naprakészen gyűjti össze a négy magyar egyházmegye, a magyar katolikus egyház, a világegyház híreit, eseményeit. A kisközösségek, egyházközségek, lelkiségi mozgalmak, szerzetesrendek, egyházi tanintézmények hírei mellett szemlézi a világi médiumokban megjelenő katolikus vonatkozású cikkeket és az ökumenikus törekvések híradásait is. A www.katolikus.ro oldal létrehozásával „átláthatóbb, érthetőbb lesz az a hihetetlenül sok becsületes munka, amelyet egyháziak, világiak nap mint nap felvállalnak és végeznek Isten országának építésében” – olvasható Böjte Csaba beköszöntőjében. /Olvasható a www.katolikus.ro. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 31./

Cáfolta Magyari Tivadar, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektor-helyettese azokat a sajtóértesüléseket, miszerint a kolozsvári egyetemen általánossá válik a BBTE egyes karain, tanszékein a többnyelvű feliratozás. A budapesti Magyar Hírlap március 31-i számában arról számolt be, hogy a BBTE rektorátusa „a belső követelés mellett a külső, nemzetközi nyomás miatt is úgy határozott, hogy háromnyelvű, román, magyar és német feliratokat helyeznek ki az oktatási intézményben mindenütt, ahol az oktatás nem csupán románul folyik”, ugyanakkor a karok titkárságain a jövőben mindhárom nyelv hivatalosan használható lesz, továbbá magyarra és németre is lefordítják a BBTE hivatalos okiratait, stratégiai programját, chartáját, és az intézmény honlapjának teljes tartalma hozzáférhető lesz magyar és német nyelven is. Magyari Tivadar szerint a BBTE hivatalos okiratainak, stratégiai programjának és chartájának a magyar és német nyelvre való fordítása nem újkeletű. A BBTE honlapjának korábban is volt magyar és német, sőt angol változata, a karok titkárságain pedig már 7–10 éve alkalmaznak magyar és német nemzetiségű szakembereket. Magyari Tivadar hozzátette: ezzel együtt a BBTE magyar tagozata továbbra is hiányolja a többnyelvű általános feliratozást. /Benkő Levente: BBTE: továbbra sincs háromnyelvű felirat. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./

Wass Albert két – a Jönnek és az Adjátok vissza a hegyeimet című – regényéből készült kétfelvonásos drámát játszotta április 1-jén szépszámú közönség előtt a Magyar Kanizsai Udvari Színház. Második erdélyi turnéjukon öt nap alatt öt erdélyi városban adták elő, mindenütt nagy sikerrel, az Andrási Attila és Péter Ferenc által színpadra alkalmazott művet. A Trianonban elszakadt Erdély történetének néhány évtizedét eleveníti fel A világ és a vége: a magyar kisebbségi sorsot, a megaláztatást. /Jámbor Gyula: A Magyarkanizsai Udvari Színház a Jelen Házban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 2./

Nagy darabokban omlik a kolozsvári Berde-palota homlokzata a járókelők nyakába. Kordont húz fel a kolozsvári rendőrség, miután a szüntelen hulló vakolat téglákat és elkorhadt deszkadarabokat ránt magával. „Abban az esetben, ha műemlék épületről van szó, a felújítási költségek 66 százalékát egyenlő arányban a kormány, illetve a helyi tanács állja, míg a fennmaradó összeg kifizetése a tulajdonosokra testálódik” – fogalmazott Vági László építész, a nagyváradi helyi tanács tagja. Magánszemély számára állami támogatás nincs, mondja Bogdanovits Péter, Nagyenyed főépítésze. Más a helyzet az állami tulajdonban lévő műemlékekkel. Kötelesek megőrizni és karbantartani az épületek külső és belső állagát a tulajdonosok, függetlenül attól, hogy műemlék épületről van szó, vagy sem – szögezte le Boros János kolozsvári alpolgármester. A tanács megelőlegezi az épületek külső tatarozásának költségét, amelyet a lakóktól utólag behajtanak. /Fejre omló történelem. Omladoznak az erdélyi városok műemlék épületei. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint meg kell találni a módját a közös listaindításra az MPP-vel – nem feltétlenül mindenhol Kolozs megyében, így meg tudnák szólítani azt a magyar választóréteget, amely az utolsó választáskor otthon maradt, vagy nem szavazott az RMDSZ-re. „Az RMDSZ semmi esetben sem folytat majd agresszív kampányt”, fejtegette a szenátor. Szerinte sok olyan fiatal került most a listára, aki komoly államigazgatási tapasztalattal rendelkezik. Így Vákár István, a Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetési Ügynökség igazgatója, Sztranyiczki Szilárd, a kataszteri hivatal egykori igazgatója, továbbá Horváth Anna és Fekete Emőke országos szintű tapasztalattal bír, Balázs Bécsi Attila, a Téka Alapítvány megálmodója és vezetője közösségszervezőként végzett jelentős munkát, Szedilek Lenke a tordai magyar iskola alapításakor szerzett érdemeket. Eckstein szóvá tette, hogy ellentétben a magyar kormánnyal, a román még nem különített el pénzalapot a Mátyás király szoborcsoport restaurálási munkálatainak fedezésére. /Nagy-Hintós Diana: Eckstein: Egyezkedni kell az MPP-vel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei parlamenti képviselő visszautasította azokat a bírálatokat, miszerint a 2000-es és 2004-es kampány pesszimizmusából, önbizalomhiányából fakadó gyenge teljesítmények, alkuk levét „issza meg” mind a mai napig a Kolozs megyei magyarság. Szerinte eredményes kampányok voltak, még akkor is, ha 2004-ben kevesebb tisztséget sikerült megszerezni, mint négy évvel korábban. 2000-ben először lett RMDSZ-es kolozsvári alpolgármester és egy megyei alelnök, 2004–2008 között két RMDSZ-es alelnök volt a megyei tanácsban, ugyanakkor a román politikai pártokkal kötött alkuk következtében azt is elérték, hogy a megye minden városában RMDSZ-es alpolgármester legyen. Ami jelenleg a Kolozs megyei RMDSZ-szervezetben zajlik, nem jogosít fel derűlátásra. Ifj. Deák Ferenc szervezési alelnök közvetlenül a kampány előtt lemondott. Gazdasági alelnök sincs, Makkai Zsolt már régen lemondott. Megjelent az MPP, egy közösségtől nem lehet elvitatni a politikai pluralizmushoz való jogot. Kónya-Hamar Sándor vissza akar térni a civil életbe. 2009-ig biztosított a szerepvállalása az európai politikában, ugyanis az EP-elnökség politikai tanácsadó testülete szakvéleményező csoportjának egyik tagja. Kónya elmondta, hogy brüsszeli megfigyelői, illetve képviselői mandátuma alatt az RMDSZ részéről semmilyen megbízatást nem adtak neki, a legelemibb információkkal sem látták el. /SZ. K. : Fordított történelmi kristályba néztünk, amely szétszór, ahelyett hogy összehúzna... ” Beszélgetés Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei parlamenti képviselővel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

Avató rendezvényt tartott április 3-án a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkara Magyar Irodalomtudományi Tanszékének régi magyar irodalommal foglalkozó munkacsoportja, kabinetszobája korszerűsítésének befejezése és névcseréje alkalmából. A terem ezentúl Dézsi Lajos /1868-1932/ nevét viseli, aki egykor az egyetem régi magyar irodalomtörténeti professzoraként alkotott maradandót. Balázs Mihály (Szegedi Tudományegyetem) főleg a hagyatékából ránk maradt Próbaelőadás című alkotása révén méltatta Dézsi Lajos, 1921–1932 között Szegeden is dolgozó professzor munkásságát. Dézsi Lajos fáradhatatlanul kutatott régi irodalmi emlékek után, forráskutatása világirodalmi értékeket is érintett. Munkái során mai ésszel elképzelhetetlenül sokat másolt. Az előadás után négy szakkiadványt mutattak be. Pozsony Ferenc az Emlékezet és devóció a régi magyar irodalomban című kötetet (szerkesztette Balázs Mihály és Gábor Csilla) ismertette, amely a Kolozsvár 2006 konferencián elhangzott előadások bemutatása. A további bemutatott könyvek: Gábor Csilla Szöveghagyomány és íráskultúra a korai újkorban című munkája, Gábor Csilla: Doctrine – Virtue – Memory. Seventheenth-century Hungarian című kötete az erdélyi és anyaországi magyar tudományosságról (meditáció, fogalomtörténet, esettanulmányok, prédikáció) szól angolul Európához. Tóth Zsombor 12 tanulmányának ad helyet A történelmem terhe című antropológiai szemléletű könyve, amely szövegtörténet-írást, híres emberekről szóló történeteket és viszonylag kevésbé ismert írókról szóló munkákat tartalmaz. /Ö. I. B. : Teremavatás bölcsész módra. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

Hárompárti román koalíció készül Maros megyében az RMDSZ jelöltjei, Borbély László marosvásárhelyi polgármesterjelölt és Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnökjelölt ellen. A Szociáldemokrata Párt (PSD) megyei szervezetében április 8-án döntenek arról, elfogadja-e elnöke, Ovidiu Natea javaslatát, miszerint kössön választási egyezséget a Nagy-Románia Párttal (PRM) és a Demokrata-Liberális Párttal (PD-L). Kelemen Atilla. Az RMDSZ Maros megyei elnöke kifejtette, csalódtak a szociáldemokratákban, akik ismét előrántják a nemzetiségi kártyát. A szociáldemokratákkal az elmúlt nyolc évben jól együttműködtek. Maros megyében ugyanis 2000-től – függetlenül az országos erőviszonyoktól – a két alakulat egymás között osztotta meg a megyei önkormányzat vezetői tisztségeit. Borbély László polgármester-jelölt bízik a vásárhelyi románok bölcsességében, szerinte őket már nem lehet a magyarveszéllyel riogatni. /Sz. E. : Összefogás a magyarok ellen. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./

Az iskolák egy része kapva kap rajta, más része képtelen élni az adófelajánlással. Immár harmadik éve lehetőség van a jövedelemadó két százalékának felajánlására, sok intézmény – főleg iskolák – nem élnek a lehetőséggel. Iskolák mint intézmények nem kaphatják meg közvetlenül az adóból felajánlható kétszázalékos támogatást, viszont a legtöbb tanintézet mellett ma már működik egyesület vagy alapítvány, és ezek tudják hasznosítani a felajánlott összegeket az iskolák javára. A bukaresti Ady Endre Líceumban kiosztják a diákoknak a kitöltendő űrlapot a magyar iskolát támogató bukaresti Ady Endre Társaság adataival. Egri István, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Alapítványának elnöke elmondta, ők kampányolnak, civil szervezeteken akarnak segíteni. /Két százalék, de kinek? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

Krassó-Szörény megyében a megyei RMDSZ közgyűlésén döntött a helyhatósági választásokon indítandó listavezetőkről. A megyei tanács RMDSZ-es listavezetője Seres Adélia kisebbségi tanfelügyelő, aki vállalta a jelöltséget annak ellenére, hogy maga a kampány tehertételt jelent számára annál is inkább, mert csodának kellene történnie, hogy bejusson az önkormányzatba. A resicabányai listavezető Beke Vasilie nyugalmazott mérnök, első helyét nem mindenki fogadta örömmel. A Krassóváron (talán feleslegesen) induló Hategan Márta keményen bírálta azokat, akik egy tál lencséért elárulták magyarságukat és az RMDSZ-t, mert fontosabb nekik a szavazatszámláló bizottságban kapható tiszteletdíj, mint nevük szerepeltetése a jelöltlistán. Makay Botond elítélően írt a Magyar Polgári Párt szimpatizánsairól, miattuk a vidéki városokban (Oravicabányán kívül, ahol Veres Ferenc mérnök a listavezető) nem tudtak egyetlen jelöltet sem állítani. Makay szerint ideje a pártütőktől és az egykori kommunista vezetőktől megtisztítani az RMDSZ-t, nemzetárulókra nincs szükség. /Makay Botond: Eladták magyarságukat és az RMDSZ-t egy tál lencséért. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 9./

Elkerülhetetlenül jön a bal, írta az Erdélyi Riport munkatársa. Mostanában mindenki jobboldali, sőt, túl jobboldali. Sokaknak a baloldalon volna a helyük. Már anakronisztikussá válik ez a rendszerváltás után elharapózott jobboldaliság-divat. A magyar történelmi egyházak (bár törekednek arra, hogy minél nagyobb karéj jusson nekik a világi hatalomból) – jók. A megoldás, írta Kinde Annamária: „menjen kifelé közéletből és főleg politikából mindenféle egyház, de nagyon gyorsan”. Mondják, a gonosz erdélyi magyar baloldal együttműködött a román baloldallal. Tudni kell, románok nélkül nem megyünk semmire. – A baloldali értéknek számító társadalmi szolidaritás szükséges. /Kinde Annamária: Modern baloldali garnitúra kerestetik. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), ápr. 10./

Az Albert házaspár április 10-én Budapesten átadta az Országos Választási Irodának (OVI) az összegyűjtött, s a szükségesnél mintegy két és félszer több, közel félmillió /492 ezer/ aláírást az egészségbiztosítás privatizációjának megakadályozását célzó népszavazási kezdeményezés céljából. A népszavazást várhatóan ősszel tartják. Az aláírásokat három hónap alatt gyűjtötték össze. Az aláírásgyűjtésben részt vevő szakszervezetek és civil szervezetek a kormányt tették felelőssé amiatt, hogy mintegy négymilliárd forintért újabb népszavazást kell tartani. /Sínen az új népszavazás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

A romániai magyaroknak kérniük kell a Székelyföld autonómiáját, jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök, rámutatva, Koszovó ügyének megoldása precedenst fog teremteni nem csupán az erdélyi magyarok, hanem minden kisebbség számára. Markó szerint „együtt kell küzdenünk egy erős székelységért”, majd hozzátette, elégedetlen azzal, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye nem működik együtt, valamint a magyar közösség kettészakadásával, amely folyamat a Magyar Polgári Párt megjelenésével tetőződött. – Az MPP a választási szabadságról beszél, de milyen fajta szabadság az, amikor ez a párt volt RMDSZ-tagokat tartalmazó listákkal jelentkezik. A listákon olyan politikusok vannak, akik nem jutottak fel saját listáinkra, mivel nincsenek új embereik, nincs programjuk – mondta Markó. Borboly Csaba, a csíkszéki szervezet elnöke kijelentette, az MPP programja arról szól, hogy megkérdőjelezze mindazt, amit az RMDSZ eddig felépített. /Markó: kérnünk kell a Székelyföld autonómiáját. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./

A magyar költészet napját ünnepelték április 11-én Kolozsváron az Állami Magyar Színház és a Koinónia Könyvkiadó közös rendezvényével, megnyitották Kaiser Ottó budapesti fotóművész Határtalan irodalom című fotókiállítását, majd bemutatkozott a Hungaricum című folyóirat. Április 12-én az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében egész napos – irodalmi konferenciát és felolvasást magába foglaló – programra került sor. A Kánon(ok). Pantheon(ok) irodalmi konferencián beszélgetést folytattak „Magyarországi szerzők az erdélyi irodalmi folyóiratokban” címmel, délután pedig „Erdélyi írók jelenléte és recepciója a magyarországi irodalmi folyóiratokban” címmel tartott előadást Tarján Tamás és Margócsy István. Az E-MIL költészetnapi felolvasást rendezett a Bulgakov kávéházban. /Köllő Katalin: Költészet Napja Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./ A Kánon.(ok.). Pantheon.(ok.). irodalmi konferencián választ arra keresték a választ kérdésre, milyen kánon szabályai szerint jelennek meg romániai magyar alkotók irodalmi szövegei magyarországi lapokban, és fordítva. A közösnek látszó konklúzió: a magyarországi lapok által a rendszerváltás előtt felvállalt „nemzet- és értékmentő” funkció az irodalmi folyóiratok szintjén megszűnt, a lapok erőteljes ízléspreferenciával válogatnak, nem föltétlenül szerzők, hanem szövegek között. A hozzászólásokból körvonalazódott: egyetemes kánon nincs, a szerzői preferenciák, a folyóiratok által választott irányvonalak, a szerkesztőségek megszabta értékskálák mentén kialakulnak a különböző lapok szerzőgárdái. /Kánon helyett értékközpontúság. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./

Több mint száz éve van Kossuth Lajos utca Kolozsváron, a Főtér és a Bocskai tér északi oldalait összekötő utca. Ezt Kossuth Lajos utcaként használják az élő, hétköznapi nyelvben, függetlenül attól, hogy hivatalosan éppen milyen néven szerepel. Mint ahogy van Szentegyház, Deák Ferenc, Király, Farkas, vagy a manapság már egyáltalán nem csendes Petőfi utca is. Addig létezik kolozsvári magyar közösség, amíg Kossuth Lajosnak nevezzük ezt, a két történelmi magyar egyház püspöki hivatalának is otthont adó utcát. Kötelesség az öröklött helyneveket őrizni, használni és továbbadni. Természetesen a helyi román közösségnek éppúgy joga van elnevezni a maguk nyelvén az utcákat, tereket. A hozzászóló, Juhász Péter azt javasolja, hogy legyen minden utcának két hivatalos neve Kolozsváron. Egy-egy, egymástól független román és magyar név, az illető közösség igényeinek megfelelően. Külön magyar és román névadó bizottságok működjenek a helyhatóság mellett. A hivatalos iratokon, a személyi okmányokban is, mindkét név jelenjen meg. A polgárok pedig bármelyiket használhatják, tetszés szerint. /Juhász Péter: Van már Kossuth Lajos utcánk. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

Két RMDSZ-es miniszternek és négy képviselőnek kell eldöntenie, hogy bukaresti elfoglaltságai, illetve a választási kampány teendői közül melyiket választja a jövő hónapban. Borbély László fejlesztési miniszter szabadságot vesz ki májusban, míg Borbély Károly informatikai tárcavezető csak a hét végére korlátozná a kampányolást. Az RMDSZ-ben négy képviselő vállalna önkormányzati tisztséget: Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármesteri székéért száll harcba, Király András Arad, Tamás Sándor Kovászna, Máté András Levente pedig Kolozs megyei tanácselnökjelölt. Antal Árpád még nem tudja, hogyan jár majd el a kampány idején. Tamás Sándor nem akar szabadságot kivenni. Király András a parlament májusi programjától teszi függővé terveit. Máté András Levente úgy tervezi, hogy a plénumban zajló fontos szavazásokon jelen lesz. /Cseke Péter Tamás: Bársonyszékből kampányzajba. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

A gyimesi és moldvai bajba jutott gyermekek számára nyit oktatási központot Gyimesbükkben Böjte Csaba ferences szerzetes. Az oktatási központnak egy háromszintes, panziónak épült ingatlan ad majd helyet, amelyet a közelmúltban újítottak fel. Az épület 40–50 gyermek befogadására alkalmas. A létesítményt a tervek szerint május 11-én, pünkösd vasárnapján szentelik fel. Böjte Csaba hangsúlyozza, hogy a gyimesbükki iskola működtetése ellenére továbbra sem mondanak le azon tervükről, hogy a Bákó megyei Rekecsinben is létrehozzanak egy oktatási központot. Az itteni létesítmény alapkövét két éve, szintén pünkösdkor tették le a Moldvai Csángómagyarok Szövetségével közösen. Az épület tervei elkészültek, de az építkezési engedélyeket nem sikerült megszerezni. Bíznak abban, hogy előbb-utóbb ez a tervük is megvalósul. /A helyszín változott, a cél ugyanaz. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./

Eredménytelenül zárultak az MPP és az RMDSZ Kolozs megyei szervezete között hetek óta tartó tárgyalások. Egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy a két párt külön listával indul mind a kolozsvári, mind pedig a megyei önkormányzati választásokon. A tárgyalások befejezésének határideje április 15-e. Az MPP vezetői – Sándor Krisztina és Gergely Balázs – leszögezték: mivel az RMDSZ képviselői a megjelölt határidőig nem közölték szervezetük álláspontját, kénytelenek önállóan indulni a választásokon. László Attila megyei RMDSZ-elnök úgy véli: Kolozs megyében a magyarság sorsát nem lehet ultimátumszerű felszólításokkal rendezni. Az MPP a kolozsvári tanácsosjelöltek listáján a második és a negyedik helyre tartott volna igényt, továbbá azt javasolták az RMDSZ-nek, hogy az esetleges hetedik befutó helyre közös jelöltet állítsanak Maczalik Arnold műépítész személyében. Hasonlóképpen támogatásukról biztosították Tonk Mártont is, aki egyébként a hatodik helyet foglalja el az RMDSZ városi tanácsosjelöltek listáján. /P. A. M. : Mégsem egyezik meg az MPP és az RMDSZ Kolozs megyében? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Nagy múltú borvidékről, a magyarlakta Érmellékről sugároz húszrészes sorozatot a magyarországi m2 csatorna. A filmmonográfia egyedülálló a magyar televíziózás történetében. A Bihar megyei önkormányzat ötlete volt, hogy a magyar többségű településekről filmsorozat készüljön. Kiss Sándor, az önkormányzat elnöke karolta fel a kezdeményezést. Bimbó Szuhai Tibor producer alaposan felkészült. Nagy segítségére volt a Dukrét Géza szerkesztésében megjelenő Partiumi Füzetek, de forgatta a Pallas Nagylexikont, és böngészte a helyi honlapokat is. Érmelléknek élő népviselete nincs, a hagyományőrző csoportok is ritkák errefelé. A vidék református többségű, a nép igen vallásos. A családi vállalkozások a mezőgazdaságból próbálnak megélni, nagyon keservesen. A történelmi Magyarországon Érmellék a harmadik legjelentősebb fehérborvidéknek számított Tokaj és Balatonfelvidék után. Napjainkban csak Bihardiószeg környékén terem minőségi bor. Viszont mindenütt megmaradt a pincerendszer. /Az Érmellék felfedezése. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./

Schreiber István, az EMKE Hunyad megyei szervezetének elnöke emlékeztetett: az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alapító közgyűlése 1885. április 12-én Kolozsváron zajlott, a szervezet megalakulásának ötlete azonban a szórványvidéken alakult ki, nevezetesen Hunyad megyében, ahol gróf Kún Kocsárd, Szathmáry György, Sólyom Fekete Ferenc, felismerve a szórványmagyarság körében az asszimiláció veszélyét, erős művelődési, történelmi egyesület létesítését szorgalmazta. Ennek eredménye volt, hogy 1882-ben megalakult a Hunyad Megyei Történelmi és Régészeti Társaság, amely több évtizeden át fejtett ki jelentős tevékenységet. Az ötletből nőtt ki a Kolozsváron megalakuló EMKE, melynek tiszteletbeli elnöke lett gróf Kún Kocsárd, pár évvel később pedig a szintén Hunyad megyében tevékenykedő gróf Kuún Géza lett az egyesület országos alelnöke. Trianon az EMKE és általában a közművelődés halálát jelentette. 1989 után szembesültek azzal, hogy a XX. század traumái, de különösképpen a második világháború utáni időszak kiölte a cselekvőképességet, a kezdeményezőkészséget az erdélyi magyarságból. Az újraalakuló EMKE többek közt ezt próbálta feléleszteni. 1989 után korán felismerték a decentralizáció fontosságát. Az EMKE mindenütt, de a szórványban különösen arra törekedett, hogy bátorítsa az önálló kulturális civilszervezeteket. Például a Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület a helyi EMKE-szervezetből nőtt ki, de számtalan példa van erre a nagyobb városokban Déván, Vajdahunyadon, a Zsil völgyében is. Kezdeményezői voltak a magyarház-láncolat kialakításának. Komoly gond a kisközösségek kérdése. Hunyad megyében ilyen például Brád és Hátszeg környéke, Piskitelep, Haró, ahol annak a maroknyi magyarnak nem sikerül közösséggé szerveződnie. Nincs ember, aki a közösségi életet megszervezné. /Gáspár-Barra Réka: Cselekvő közösségekre van szükség. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 17./

„Üdvözöljük Elnök úr kései ébredését és azt a tényt, hogy egyenrangú félként tekint a Magyar Polgári Pártra (MPP)” – így kezdődik Szász Jenőnek Markó Bélához írt válasza, ez jelzi, hogy semmilyen megállapodás nem születik a helyhatósági választások előtt a két alakulat között. Szász sajnálja, hogy az RMDSZ elmulasztott válaszolni az MPP Nyolc pont 2008-ra címet viselő együttműködési ajánlatára. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ parlamenti listáira még 1 004 353 magyar választó szavazott, míg a 2007-es európai parlamenti választásokon jelöltjeik már csak 282 929 szavazatot szereztek. Szász szerint közös felelősség, hogy a magyarságnak mindenütt legyen önkormányzati képviselője. Végül Szász megerősítette, hogy az MPP készen áll az együttműködésre. /B. T. : Szász Jenő elutasítja az egyoldalú támogatást. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

Maros, Bihar, Kolozs és Szatmár megyében egyre kisebb az esély arra, hogy a RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) közös listán induljon az önkormányzati választásokon. Maros megyében eredménytelenül végződött az RMDSZ és az MPP megyei vezetői közötti hétvégi találkozó. Bihar megyében sem hoztak előrelépést a tárgyalások. Kolozs és Szatmár megyében folytatódnak a tárgyalások. /Esélytelen tárgyalások? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 21./