"Bajcsi János kézdivásárhelyi rendőrt 1993. júl. 28-án megverte több rendőr, huszonnyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Miután a kórházból hazatért, feljelentést tett a rendőrségen. 1994. febr. 4-én közölték vele, hogy ami történt, nem olyan "veszélyes a társadalomra nézve", hogy büntetőeljárást folytassanak ellenük. A rendőrökre pénzbüntetést róttak ki. 1994. febr. 5-én Orbán István tizenhat éves tanulót két rendőr összeverte. A szülők feljelentették a rendőröket, azonban aggódnak, nem lesz-e baja ebből fiuknak. Egyszer kaptak idézést a brassói katonai törvényszékre, ott azonban közölték, hogy nincs félfogadás, más nem történt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 13./"

Tőkés László nyílt levéllel fordult Magyarország választás előtt álló pártjaihoz. A határon túli magyarság osztatlanul egyetért néhai Antall József miniszterelnök 15 millió magyarra vonatkozó, programértékű kijelentésével és megütközéssel fogadja az antalli mondást elutasító megnyilvánulásokat. Értetlenül nyugtázzák Horn Gyula pártelnök szavait az idézett Antall József-kijelentésre: tartózkodni fog az olyan megnyilvánulásoktól, melyek irritálják a szomszédokat. - Egyetért a történelmi megbékéléssel, azzal azonban nem, hogy a történelmi sérelmek felhánytorgatása a politikában csak indokolatlan feszültséget okozhat. Tőkés László nem ért egyet azzal, hogy azonosan értékelik a román és magyar szélsőséges megnyilvánulásokat. /Népszabadság, ápr. 28./ Horn Gyula ugyanebben a számban reagált: a határon túl élő magyarság helyzetén csak akkor lehet javítani, ha normális kapcsolatot alakítanak ki a szomszédos országok politikai erőivel. - Egy cikk kommentálja Tőkés László levelét a lapban /Kis Tibor: Oldás és kötés/: kétségbe vonja, hogy joga van-e össznemzeti megközelítésben beszélni, ezenkívül Tőkés László beavatkozik egy más ország belügyeibe, levele sértő, politikai pamflet, választási agitáció, durván támad, a püspök nem képviseli a romániai magyarság egészét. /Népszabadság, ápr. 28./

Az RMDSZ-nek jelen kell lennie az Európai Stabilitási Egyezmény máj. 25-26-i párizsi nyitókonferenciáján, hogy ne távollétében, a feje felett döntsenek a közösséget érintő kérdésekben, hívta fel a figyelmet Katona Ádám az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-patform legutóbbi, Gyergyószentmiklóson tartott ülésén. Csapó József szerint az RMDSZ felkészületlenül várja a párizsi eseményt, meg kell fogalmazni a követelményrendszert, hogy a határok sérthetetlenségének ellentételezéseként az erdélyi magyarság a megfelelő autonómiaszinteket a belső önrendelkezés alapján megkapja. /Új Magyarország, máj. 4./

"Egyre durvább az uszító hang a Marosvásárhelyen megjelenő Cuvantul Liber hasábjain. Annak ellenére, hogy a törvény szerint a magánvállalkozások feliratai többnyelvűek lehetnek, a lap névtelenül felhívást tett közzé. arra ösztönözve a marosvásárhelyi románságot, hogy "vessen véget az ilyen feliratoknak". A példának felhozott Dózsa György utcai könyvesbolt tábláját másnap reggelre leöntötték vörös festékkel. Mi volt ezzel a cél? Az 1990-es gyógyszertár-felirat körüli cirkuszra gondolva nem kétséges, mit készítenek elő egyesek újra Marosvásárhelyen. Az uszítás nem állt meg a cégtáblánál. Ileana Sandru újságíró felhívta a figyelmet a kizárólag magyar könyveket árusító boltok "célszerűtlenségéről". /(bodolai): Ki kit harap, avagy ki mire uszít? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 4./"

Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke elmondta, ha Horn Gyula, az MSZP elnöke úgy kötné meg az alapszerződéseket, hogy a határon túli magyar közösségeket nem venné figyelembe tárgyalópartnerként, az mindenütt a radikalizálódást segítené elő. Horn Gyula bizonyára arra épít, hogy a negyven évnyi proletár-internacionalista nevelés hatására a tömegek a nemzeti értékekre érzéketlenek, a rövid távú anyagi előnyöket ígérő demagógiára viszont fogékonyak. /Pesti Hírlap, máj. 6./

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének Varsóban ülésező politikai bizottsága máj. 16-án úgy döntött, hogy a következő ülésre halasztja a Romániáról szóló König-Jansson-jelentés megvitatását. Varsóban kiosztották a dokumentum szövegét. Florin Radulescu Botica szenátor, a román küldöttség vezetője szerint a jelentés egy sor téves információt is tartalmaz, ezért a román küldöttség emlékeztető dokumentumban ismertette észrevételeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./ Az előzményt, a részleteket Frunda György szenátor ismertette. Az Európa Tanács máj. 2-án megküldte a román külügyminisztériumnak a Jansson-König jelentést. Ez a jelentés kritikus hangvételű volt Romániával szemben, ezért nem osztották szét az Európa Tanács román küldöttségének tagjai között, így Frunda sem kaphatott belőle. A Varsóba utazás előtt két-három nappal odaadták Florin Radulescu Botica szenátornak, a küldöttség kormánypárti vezetőjének, de a többieknek, ez ellenzékieknek nem. Varsóban az ülés megkezdése előtt Jansson megkérdezte Frundától, mi a véleménye a jelentésről. Frunda elmondta, hogy azt nem kapta kézhez, Jansson alig akarta elhinni. A román fél annyira erkölcstelenül járt el, hogy írtak egy ellen-jelentést, egy aide-memoire-t, de úgy, hogy Frunda ne tudjon róla. Ezt a jelentést akarták beadni. Frunda ügyrendi kérdésben kért szót és elmondta: félrevezetésről van szó, a román kormány az esélyegyenlőség elvét sem tartja tiszteletben, hiszen ezen az ellenjelentésen hét képviselő neve szerepel, közülük három nincs is Varsóban, csak nevüket gépelték oda, nem is tudnak róla. Emiatt kérte a jelentés megvitatásának elfogadását. A bizottság elfogadta Frunda javaslatár és felháborodott a kormány hihetetlen impertinenciáján. Ezzel még nem volt vége, Botica nyilatkozatot adott, azt állította, hogy Frunda későn ért az ülésre, nem tanulmányozta át az anyagot, azért kérte a vita elnapolását. Frunda ennek cáfolására - hazaérkezése után, Bukarestben - sajtóértekezletet hívott össze máj. 19-én, ahol cáfolta Botica állítását, ott volt a BBC tudósítója is. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 21., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

"Balog Edgár A magyarországi változásokra címmel megfogalmazta az új körülmények melletti elvárásokat: biztosítékokat kell találni a magyar anyanemzet kisebbségi részei iránti eddigi felelősség további fenntartására, sőt fejlesztésére. "Érvényesítenünk kell ama elvárásunkat, hogy a leendő magyar kormány is vállalja a környező népekkel-államokkal való békés megegyezést, s annak keretében a törzsükről leszakadt magyar kisebbségek társnemzetekké alakulását korszerű autonómiák létformájában." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21., ismerteti: Pesti Hírlap, máj. 25./ 4/ Az Európai Demokrata Unió vezető tanácsa máj. 19-20-án tartotta Münchenben tanácskozását, az ülésen az RMDSZ-t Bodó Barna képviselte. /RMDSZ Tájékozató (Bukarest), 291. sz., máj. 26./"

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatala tájékoztatása az egyházi diverzió tárgyában címmel megtudhatjuk, hogy a bukaresti Tinerama máj. 13-19-i és a nagyváradi Crisana máj. 14-i számában megjelent egy névtelen cikk Tőkés László nem valódi püspök címmel. A lugosi református papok egy csoportjára hivatkozó írás szerint Tőkés Lászlót Iliescu elnök nevezte ki. Ebben a nemtelen, közvetve magyarellenes propagandában a Securitatéba beszervezett együttműködő papok és félrevezetett hívek vesznek részt, így Higyed István lugosi lelkész, akik már 1991-ben írtak hasonlókat román lapokban. Tunyogi Csapó Gyula volt kolozsvári főgondnok névtelenül terjesztette Aggódó erdélyi magyarok című gyalázkodó írását. 1993-ban Magyari Csaba bukott lelkipásztor és Kertész László főgondnok zsinati fegyelmi eljárást kezdeményezett Tőkés László ellen, ezeknek utat engedett dr. Csiha László kolozsvári püspök. Átfogó lejárató kampányról van szó, amely mögött a román titkosszolgálat és egyházi kollaboránsaik állnak. A tájékozatás célja a válság leküzdése az igazság kimondásával, zárul a tájékoztatás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ Mindezt Gyarmath János a Magyar Nemzetben is ismertette Vádak Tőkés László ellen címmel. /Magyar Nemzet, máj. 26./

Máj. 20-23-a között a KMKSZ /Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség/ küldöttsége az RMDSZ meghívására Romániába látogatott. Közös közleményükben /Kolozsvár, máj. 23./ leszögezték, hogy az Európai Stabilitási Egyezménynek szavatolnia kell a kisebbségek autonómiaformáinak jogi garanciáit. A szövetségek reményüket fejezik ki, hogy a mindenkori magyar kormány fontos kérdésnek tekinti a magyarság határokon kívülre került egyharmadának sorsát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

Gratulálnak a győztes MSZP-nek, nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, egyben köszönetet mondanak a távozó MDF-nek mindazért, amit az elmúlt négy évben a határon túli magyarságért tett. Az RMDSZ jó kapcsolatot kíván kiépíteni a mindenkori magyar kormánnyal, szükségük van az anyaország támogatására. Téves lenne a mindenáron megkötendő alapszerződésre, a magyar közösség érdekeit kívül hagyó dokumentumra alapozni. /Magyar Hírlap, máj. 31./

"A Timerana 1994. máj. 13-19-i száma "Tőkés László nem valódi püspök. A főpap státusát Cotroceni folyosóin tárgyalják" címmel aláírás nélküli cikket közölt, melyet átvett a nagyváradi Crisana. A cikk idézte "lugosi reformátusok egy csoportjának" levelét. Ebben azt kérték, hogy Iliescu elnök küldje el a másolatát annak az okmánynak, amelyben kinevezte Tőkés László a temesvári református egyházközségbe. A lugosiak nevében az aláírók: Higyed István lelkész, Kiss Bálint főgondnok és Császár István gondnok. Az Erdélyi Napló megszólaltatta az érintetteket. Higyed István református lelkész végül elismerte, hogy szembenáll Tőkés László püspökkel. Tőkés László kifejtette, hogy Higyed István a szekuritate által szervezett diverzióban vesz részt. A belső diverzió egyik mozgatója Higyed István. Tunyogi Csapó Gyula rágalmaival kezdődött, ezt követte Magyari Csaba akciósorozata, majd Kertész László, s végül Higyed István tevékenysége. Tőkés László úgy látja, hogy Csiha Kálmán püspök részt vesz az ellene folyó akciókban. Higyed nem véletlenül ment el a vasgárdista I. C. Dragan olaszországi rezidenciájába. /Sorbán Attila: Tőkéssel vagy Tőkés nélkül? - ez itt a kérdés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 1./"

Dicsőszentmártonban máj. 5-én éjjel ismeretlen, egymás közt románul beszélő tettesek behatoltak Török Béla RMDSZ választmányi tag lakására, összekötözték és kegyetlenül összeverték. Török Bélát kórházba kellett szállítani. Miért tették? Török Béla naponta újraragasztotta a letépett magyar nyelvű plakátokat, hevesen reagált a magyarságot sértő megjegyzésekre. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 1./

"Vita zajlik a Szabadságban a kolozsvári színház helyzetéről: a közönség elpártolt a színháztól, ezért Szőcs István Tompa Gábor rendező koncepcióját okolja, aki avantgárd darabokat tűzött műsorra és újító szellem jellemzi. Tompa indulatosan visszautasította ezt az érvelést, mondván: "Zsinat harcol zsinat ellen, személyes érdekeket bújtatnak közösségi köntösbe, szenátorokat kiáltanak ki árulónak, sőt követelik a fejüket versben, publicisztikában egyaránt. Diadalmaskodott mindenütt a Romania Mare hasábjain meghonosított nyelv, s nem kellenek Funarok és Tudorok, hogy szétverjék a magyarságot, szétverjük mi egymást boldogan." Szőcs István válaszolt: "Nem tudom, Tompa miért funározik? Hiszen ki tudnak nagyon jól jönni egymással: Tompa olyan színdarabokat adat elő nekünk, amelynek magyarság-víziója egyezik azzal, amely Funar előadásaiból szokott kibontakozni." /Magyar Nemzet, jún. 1./ "

A Duna Televízió vezetői háromnapos körutat tettek, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredán és Gyergyószentmiklóson jártak. Mindenütt örömmel fogadták őket, sok kérés is elhangzott. Az utolsó állomáson egy néző beszámolt arról,hogy Madéfalván betiltották a Duna TV vételét: a Távközlési Minisztérium megbízottja minden olyan személynek, akinek parbolaantennája volt, kiküldött egy iratot, hogy ügyészségi vizsgálat előtt áll. Szőcs Géza javaslatát, hogy alakítsák meg a Duna Televíziót Támogató Baráti Kört, egyértelmű helyesléssel fogadták. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 22./

Jún. 22-én ezrek tüntettek Kolozsváron a Mátyás-szobor és a főtér megmentéséért. A tüntetésen megjelentek az erdélyi egyházak legmagasabb rangú képviselői, az RMDSZ vezetői és kiemelkedő román személyiségek. Fodor Sándor író ismertette a résztvevőkkel a polgármester újabb provokációját, a főtér feldúlásának tervét. Beszédet mondott Doina Cornea, bejelentve, hogy levélben fordult Iliescu elnökhöz, továbbá az Európa Tanács főtitkárához, Octavian Buracu kifejtette, hogy szervezete, az Interetnikai Párbeszéd Egyesület kiáll a főtér eredeti arculatának megőrzéséért. Tőkés László püspök kiemelte, hogy Funar a bukaresti politika eszköze. Felszólalt Markó Béla RMDSZ-elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Czirják Árpád kanonok. A szobornál Buchwald Péter szenátor románul, Molnos Lajos megyei RMDSZ-elnök pedig magyarul olvasta fel az RMDSZ, a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Tanácsa és az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa felhívását. A dokumentum aláírói felszólítanak mindenkit, hogy jelenjenek meg jún. 24-én a főtéren ökumenikus istentiszteleten. A tüntetés rendzavarás nélkül folyt le. Ezután az RMDSZ vezetői felkeresték Grigore Zanc Kolozs megyei prefektust, aki ígéretet tett: ha beleegyeznek az ásatások megkezdésébe, a szobor helyén marad, tudósított Tibori Szabó Zoltán, a kolozsvári Szabadság főszerkesztője. /Népszabadság, jún. 23., a felhívás szövege: Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./ Ugyancsak a Mátyás-szobor előtt nemzetközi sajtóértekezletet tartottak a romániai magyarság valamennyi felelős tényezője, valamint a román ellenzék olyan jeles személyiségei jelenlétében, mint Doina Cornea, Octavian Buracu és Lilian Bacu, a helyi Polgári Szövetség elnöke. Megjelentek a Román Televízió munkatársai is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./ A nemzetközi sajtóértekezleten Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, hogy a szervezetnek át kell értékelnie eddigi álláspontját, mivel azok hatástalanok maradtak. Funar intézkedéseire a kormány nem reagál, a magyarellenes provokációkat nem lehet tétlenül tovább nézni. Az RMDSZ a polgári engedetlenség olyan formáira kényszerül, amelyeket eddig szeretett volna elkerülni. /Magyar Hírlap, jún. 23./

"Balogh Edgár kelt Tőkés László védelmére, emlékeztetve arra, hogy Kossuth Lajos, Kós Károly és Tőkés László elleni támadás "mindnyájuknak" szólnak. A cikkíró mindhármójuk mellett kiállt, amikor, párhuzamosan a román szélsőségesek támadásával, egyes magyar értelmiségiek is ellenük fordultak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./ Előzmény: Kós Károlyt Szilágyi N. Sándor támadta /Szabadság (Kolozsvár), 1992. nov. 27./ és Balogh Edgár védte meg /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1992. dec. 23./"

"Horn Gyula véleményezés céljából eljuttatta a kormányprogramot mintegy félszáz határon túli vezetőnek. Sütő András szerint egy pusztán ígérgetésre épülő alapszerződés még akkor is katasztrofális kompromisszum lenne, ha garanciák, gyakorlatilag soha számon nem kérhető vállalások egészítenék ki. Sütő "tragikus tévedésnek" tartja, hogy adottak volnának a történelmi megbékülés feltételei. A feltétel az lenne, ha a román vezetés lemondana arról, hogy megteremti a színtiszta nemzeti államot. /Népszabadság, júl. 19./"

A korábbi kormány tevékenységében a jogvédelem állt első helyen, vagyis az a törekvés, hogy a határon túl élő magyar kisebbség jogsérelmeit a magyar vezetés szüntelenül felvesse a kétoldalú és nemzetközi fórumokon. A mostani kormány - nem tagadva ennek jelentőségét - legalább ilyen fontosnak tekinti, hogy elősegítse a kisebbségek boldogulását szülőföldjükön. - jelentette ki Tabajdi Csaba, a kisebbségek ügyével foglalkozó államtitkár a Népszavának adott interjújában. /Népszava, júl. 23./

A pápa Lucian Muresant nevezte ki a romániai görög katolikus egyház élére, miután elfogadta a 82 éves Alexandru Todea érsek nyugalomba vonulási kérelmét. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./ Todea agyvérzés következtében megbénult, tolókocsihoz van kötve. II. János Pál pápa Gheorghe Gutiunak, Szamosújvár püspökének érseki címet adott, Ioan Sisistean lett Máramaros új püspöke. Todeát 1950-ben bebörtönözték, 1964-ben szabadult, de továbbra is házi őrizetben tartották. Háza a földalatti egyház központjává vált. 1990-ben a pápa Todea püspököt Fogaras és Gyulafehérvár érsekévé, 1991-ben bíborossá nevezte ki. /Magyar Kurír (Budapest), 161. sz., aug. 5./

"Richard Schifter, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának közép- és kelet-európai kérdésekkel foglalkozó igazgatója Budapestről érkezett Romániába aug. 6-án. A kormány privatizációs elképzeléseit az amerikaiak jelentős összeggel támogatják. Tárgyalt Melescanu külügyminiszterrel és Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 9., Magyar Hírlap, aug. 8./ Románia stabilizáló tényező lehet Európának ebben a részében, állapította meg aug. 6-i bukaresti sajtóértekezletén Richard Shifter, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsa közép- és kelet-európai ügyekkel foglalkozó igazgatója, méltatva a román gazdasági reformokat. Washington késznek mutatkozik a közbenjárásra Bukarest érdekében a nemzetközi pénzügyi szervezeteknél. Shifter idén harmadszor látogatott Romániába. A Reuter elemzése szerint három évi elzárkózás után Washington szívesen látna Romániában szövetségest. John R. Davis távozó amerikai nagykövet búcsúbeszédében kifejtette: "Romániának minden esélye megvan arra, hogy a virágzás és a siker modellországa legyen, ahol minden állampolgár - függetlenül etnikai hovatartozásától" egyenlő lehet. A román-amerikai kereskedelem mértéke az idén egyharmadával nő, 442 millió dollárról 600 millióra és a külföldi befektetők listáját már az USA vezeti. /Magyar Nemzet, aug. 9./"

"Diszkriminációt érzékeltünk a tanügyi törvény, a kolozsvári főtéren folyó ásatások, a kétnyelvű feliratok esetében, nem is szólva a kormánypárti sajtóban és más médiumban ellenünk intézett heves támadásokról. A hivatalos nyilatkozatok Romániában ellenkeznek a politikai gyakorlattal és az alapszerződés megkötésének elvárásaival. - összegezte Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke az alapszerződéssel kapcsolatos helyzetet. Törzsök Erika kifejtette, hogy "Nyugat-Európa elvárása ezzel a térséggel szemben elsősorban az egymás közötti együttműködés megteremtése", ugyanakkor nem történtek meg a bizalomerősítő lépések. Kérdéses, a jelenlegi román politikai elitben van-e olyan elszántság, hogy félvállalja a szükséges kötelezettségeket. Az "oktatási törvény jelenlegi formájában nem az a bizalomépítő, baráti gesztus, amelyre a továbbiakban építeni lehetne." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 7./"

Constantin Pavel cikkében Tőkés Lászlót és Funart elválaszthatatlan párosként tünteti föl, akik rossz tolmácsok magyarok és románok között. Pavel szerint közel van az az idő, amikor a magyarok és a románok félreállítják őket és közvetlenül fognak szóba állni egymással. /Adevarul (Bukarest), szept. 9./

"Közép-Európa és a térség nemzeti kisebbségei címmel Bukarestben kétnapos nemzetközi kollokvium kezdődött szept. 15-én a Képviselőház szervezésében. A tanácskozást a PER /Project on Ethnic Relations/ finanszírozta. Meghívták az ENSZ és az EBEÉ kisebbségügyi előadóit is. Magyarországról Gellért Kis Gábor /MSZP/, Keresztes Sándor /KDNP/ képviselők, illetve Bálint-Pataki József és Fretyán István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, illetve a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatalának főosztályvezetője voltak jelen. Vitavezetők: Harry Barnes, Gunnar Jansson, Allen Kassof. Iliescu elnök beszédében hadat üzent az autonómiatörekvéseknek, ezeket "kalandor jellegű terveknek" nevezte, elszigetelődésnek és nem európai megoldásnak. Romániában a lakosság 90 százaléka román, hangsúlyozta. Szerinte vannak törekvések, "amelyek a kisebbségvédelem témáját politikai célokra vagy revizionista törekvések alátámasztására" használják." Románia visszatért az európai nemzetek nagy családjába. "A román nép elhivatottsága és hagyományai révén toleráns, nyílt és vendégszerető nép." Gunnar Jansson, az ET Románia-raportőre elmondta, hogy ahol viszály tör ki a többség és kisebbség között, ott mindig a kormány, a hatalom a hibás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16., Iliescu beszéde: Dimineata(Bukarest), szept. 16., Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 28., Magyar Nemzet, Új Magyarország, szept. 16./ A rendezvényen Markó Béla Az európai integráció és a kisebbségek problémája címmel fejtette ki nézeteit. "Egyáltalán nem véletlen, hogy például Romániában éppenséggel a szélsőséges nacionalista, xenofób pártok képviselői közül kerülnek ki a központosított állam legvehemensebb védelmezői; ők azok, akik egyrészt kisebbségellenes politikát folytatnak, külpolitikai vonatkozásban pedig szembetűnően vagy leplezetlenül integráció-ellenesek, belügyekbe való beavatkozásként könyvelnek el minden közös európai integrációs határozatot." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ Markó Béla az autonómia szükségessége mellett állt ki. Az autonómia nem mond ellent az integrációs törekvéseknek. Markó Béla kifejtette, hogy éppen az az anakronizmus, hogy amikor Romániában mintegy kétmilliós magyar kisebbség él, az országot nemzetállamnak tekintik, és a nemzeti kisebbségeknek nincs döntési mechanizmusuk, kultúrájuk a többség döntéseitől függ. A nemzetközi egyezmények önmagukban nem elegendők, hiszen Románia az ET-be felvételekor elkötelezte magát bizonyos kisebbségvédelmi intézkedések mellett, de ezeket a szabályozásokat mindmáig nem vezette be. Borbély László egy másik munkacsoportban arról szólt, hogy a nemzetállam koncepciójával mindig akkor érvelnek, amikor a kisebbségek jogairól lenne szó. Instabilitáshoz vezethet, ha nem kodifikálják a kisebbségek jogait, hangsúlyozta. Ion Coja, a Vatra alelnöke kijelentette, hogy egyes kisebbségekben lehet bízni, de a magyarokban nem. "A romániai magyarság mögött a sok évi terrorizmus mellett antilojalitásról tanúskodó nyilatkozatok állnak." - mondta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 28., Magyar Nemzet, szept. 17./ Kassof a Neptun-ügyként ismertté vált tárgyalás létrehozója, a Poject on Ethnic Relations igazgatója."

"1990 nyarán az RMDSZ küldöttsége Iliescu elnökkel tárgyalt. Szőcs Géza felvetette: az erdélyi magyar közösség jogainak garantálása megoldaná az "erdélyi kérdést". Iliescu nem válaszolt, Secares elnöki tanácsadó viszont hazaárulásnak minősítette azt, hogy az erdélyi magyarság más álláspontra is helyezkedhet, mint a román álláspont. Szőcs Géza 1990. dec. 1-jén, a román parlament Gyulafehérvárra kihelyezett ülésén az RMDSZ nevében ismét felvetette, hogy az erdélyi magyarság sorsát az 1918-as gyulafehérvári pontok alapján kellene rendezni. Amíg Szőcs Géza beszélt, mögötte az akkori miniszterelnök, Petre Roman vezényelte a téren összegyűlt, őrjöngve skandáló, fütyülő tömeget. "A miniszterelnök személye azóta változott, az ok nem." Az alapszerződéssel kapcsolatban Szőcs Géza kérdéseket tesz fel, többek között: mi a garancia az alapszerződés betartására? Szerinte két évre kellene megkötni, és meghosszabbítása csak akkor lenne esedékes, ha a benne foglaltak teljesültek. Tisztázni kell, mire tart igényt az erdélyi magyarság. Nem lenne célszerű megvárni, amíg Románia hasonló szerződést köt Ukrajnával? /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 21./ Megjegyzés: A tévében is lehetett látni, hogy Petre Roman miniszterelnök vezényli a magyarellenes jelszavakat kiabáló tömeget. Ez ellen az RMDSZ 1990. december 2-án keltezett nyilatkozatában tiltakozott, követelve Petre Roman miniszterelnök megbízatásának visszavonását. /Szabadság (Kolozsvár), 1990. dec. 4./ "

"A Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ sok kérdést még nem oldott meg, nyilatkozta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Tisztázatlan a belső választások, a tagnyilvántartás kérdése. Az elmaradt feladatok között említette az új magyar kormány külpolitikai orientációjának elemzését. Az RMDSZ-nek folytatni kell tárgyalásait a magyar kormánnyal, mert számos probléma felmerül: "a magyar rendészeti törvények, az ösztöndíjak kérdése, a kettős adóztatás, a Magyarországon dolgozó román állampolgárok szociális védelme és még sorolhatnám." A magyar kormánykoalíció programja számos ígéretet tartalmazott. "Aggasztó, hogy még a program életbeléptetése előtt, a költségvetésen belül komoly támogatás-megvonásról szereztünk tudomást." "A lefaragott összegek az össznemzetgazdaság szempontjából jelentéktelenek..." "Sajnálattal értesültünk arról - nem is közvetlenül, hanem a sajtó útján -, hogy a sajtótámogatási keretből 20 millió forintot, a határon túli magyar könyvkiadást támogató keretből 30 milliót faragtak le." Közben "folyamatosan az hangzik el, hogy a támogatási szint nem változik." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./"

Okt. 10-én az RMDSZ-honatyák több interpellációval éltek. Szabó Károly szenátor Liviu Maior tanügyminiszterhez intézte szavait. Iliescu elnök strasbourgi kijelentésével ellentétben a magyar nemzetiségű diákokat a legkülönbözőbb módszerekkel akadályozzák abban, hogy anyanyelvükön tanulhassanak. Példának idézte a szatmári 3. sz. Líceumot, ahova sikerrel felvételizett 18 tanuló, de még mindig nem alakították meg részükre a magyar osztályt. Antal István képviselő a pénzügyminisztertől kért választ arra, hogy mikor módosítják az 1954-ből, Gheorghiu Dej idejéből származó, a privatizációt fékező törvényt. /RMDSZ Tájékoztató, 387. sz., okt. 11./

"Okt. 20-án Budapesten kiosztották a Szentgyörgyi István Alapítvány ez évi díjait /ez volt az első alkalom a díjazásra/. Az alapítvány a budapesti Székely Kör és a Hitelbank támogatásával jött létre, évente az erdélyi magyar színjátszás neves képviselőit tüntetik ki. A mostani díjazottak: László Gerő kolozsvári, Ferenczy István marosvásárhelyi és Péterffy Lajos nagyváradi színművész. Erdélyi színikritikusok ítélik oda a díjat. Szőcs István ismert kritikus szerint "sok pozitív, de még több elszomorító körülmény jellemzi az erdélyi színház világát: bizalomkeltő, hogy elkezdődött ismét a rendezők képzése és jóval népesebbek a színművészetis évfolyamok, de általános mindenütt a pénzhiány, az anyagi bizonytalanság." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./"

A romániai magyarságnak mintegy 10 százalékát, 150-200 ezer embert fenyeget közvetlenül a beolvadás veszélye, hangzott el Takács Csabának az SZKT marosvásárhelyi ülésén a szórványmagyarságról tartott előadásában. A legintenzívebb a moldvai csángók asszimilációja, emellett a szórvány asszimilációja folyik Krassó-Szörény, Hunyad és Szeben, Szatmár megyében és a határ menti körzetekben. Azt RMDSZ népfőiskolák, internátusok létesítésével nyújt segítséget. A helyi magyarság-központok az Illyés Alapítvány és a nemzetközi programok révén jöttek létre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29-30./

A Szenátus védelmi bizottsága elfogadta a külföldi állampolgárok romániai tartózkodását szabályozó törvénytervezetet. Ennek értelmében a külföldi állampolgároknak 48 órán belül jelentkezni kell a rendőrségen, ugyancsak jelenteni kell a külföldi vendéget a magán szállásadónak és a szállodának is. A rendőrség korlátozhatná a külföldiek romániai mozgását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8., Magyar Hírlap, nov. 4./

"Funar polgármester, az RNEP elnöke Dumitru Popához, az RTV igazgatójához írt nyílt levelében azzal vádolta a bukaresti, illetve kolozsvári magyar nyelvű tévészerkesztőségeket, hogy "a román állam és a román adófizetők pénzén gyalázzák Romániát és a román népet." Levele azután látott napvilágot a Cronica Romanában, hogy a képviselőházban megszavazták a román nemzet rágalmazásáért járó súlyosbított büntetéseket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke nyílt levelében figyelmeztetett, hogy a magyar adások "befeketítik Romániát, etnikai megkülönböztetésre, területi szeparatizmusra uszítanak, meghamisítják a történelmet és törvénytelenül megváltoztatják a román helységneveket." /Magyar Hírlap, nov. 12./"