Párizsban a kisebbségi jogok kérdéséről rendezett kollokviumon Jakabffy Attilának az erdélyi magyar kisebbség helyzetéről adatokat ismertető előadása után a jelenlevő román személyiségek szervezett felszólalásözönt rendeztek, propagandának minősítve az előadást és azt igyekeztek bizonyítani, hogy a kisebbség helyzete problémátlan. Számos francia résztvevő tiltakozott a felszólalás-áradat ellen. /MTI/

Heveder színmagyar kicsi település, a román lakosságú Vasláb községhez tartozik. Márc. 24-én több hevederi családnál törvénytelenül, minden papír nélkül házkutatást tartottak. Az újságíró végigjárta az érintett családokat. Az egyik családnál ellopott mezőgazdasági tárgyakat, a másiknál lőszert, a harmadiknál vaddisznóbőrt kerestek a rendőrök. Sehol sem találtak semmit. A házkutatások törvénytelenek voltak, állapította meg Hajdú Gábor szenátor. /Komán János: Hevederi házkutatások Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

Spielmann Mihály marosvásárhelyi főkönyvtáros, a Heltai Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, az alapítvány elsősorban a kolozsváriak és az Országos Széchényi Könyvtár érdeme. 1989 után ugyanis hatalmas mennyiségű könyv áramlott Erdélybe, de ebből kevés jutott be a közkönyvtárakba. A küldemények tervszerűtlenül érkeztek. A könyvek szétosztására, működőképes könyvtárak kialakítására jött létre a Heltai Alapítvány. Az alapítványt a bejegyzett, Pillich László vezetésével működő kft vezeti. Az alapítvány támogatásával kialakított első könyvtár a nagyváradi Bunyitay Vince Könyvtár, a második a kolozsvári. Aradon is van már ilyen könyvtár, a szórványban is szükséges könyvtár alapítása, Dicsőszentmártonra gondoltak. A magyarországi fél a Kölcsey Alapítvány révén működteti az együttműködést. Megszervezik a könyvtárosok alapképzését, illetve továbbképzését. /Nagy Miklós Kund: Mi ígér a Heltai Alapítvány? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./

A Legfelsőbb Bíróság 16 és 5 év közötti börtönbüntetésre ítélte a volt Román Kommunista Párt Központi Végrehajtó Bizottsága tagjait és póttagjait. A per újratárgyalását a főügyész kezdeményezte. /Új Magyarország, ápr. 21./ Előzőleg - 1991. dec. 16-án - elejtették a vádat ellenük és Gheorghe Oprea kivételével mindnyájukat szabadlábra helyezték. A főügyész fellebbezett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1991. dec. 17./

"Ion Iliescu elnök Athénban részt vett az "Európa és a Földközi-tenger térsége az új világrendben" témájú nemzetközi tanácskozáson. Iliescu elnök Athénben találkozott Csóti Györggyel, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának alelnökével. Erről a találkozásról számolt be Csóti György. Iliescu hangsúlyozta, hogy a kisebbségi kérdés Románia belügye. Csóti közölte, hogy a kisebbségek kérdését Európában már senki sem tekinti belügynek. Iliescu azt válaszolta, hogy ezt nem fogadja el, mert Románia oldotta meg a világon a legjobban a nemzetiségi kérdést. Azt állította, hogy a magyar kisebbség több jogot élvez, mint bármely kisebbség Európában. Iliescu mindenütt szól a dákoromán elméletről, hozzátéve, hogy a múltban a román nép mennyit szenvedett a magyar elnyomástól. Csóti közbevetette, hogy ezt az európai történészek nagy része nem fogadja el, ezért javaslatot tett egy román-magyar történészbizottság felállítására. Iliescu elnök sajtóértekezletén kijelentette, hogy a román-magyar kapcsolatok javításának kinyilvánított óhaja és egyes magyar személyiségek megnyilvánulásai között eltérések vannak. /Paizs Tibor: Csóti-Iliescu párbeszéd. = Új Magyarország, ápr. 22./"

1984-ben két székely fiatalember a csíkajnádi Sipos János és a csíkszentdomokosi Bács József elhatározta, hogy megöli Ceausescut. Egy katonai egységtől elloptak kézigránátokat és géppisztolygolyókat. 1984. aug. 17-én letartóztatták őket. A sepsiszentgyörgyi szoborrobbantás ügyében tartottak razziát mindenütt, így történt, hogy bekísérték őket. Egyiküknél kézigránát volt. A Securitate emberei rettenetesen kínozták őket, ájulástól ájulásig éltünk, emlékezett vissza egyikük. Tizenegy hónapig állandóan bilincsben tartották őket. Összesen három évig voltak bilincsben. Sipos János megszökött, de hamar elkapták, akkor kezdődött megint a vallatás. Nem árulták el, mit terveztek /hiszen akkor kivégezték volna őket/, ennek ellenére a bukaresti katonai törvényszéken 1985. febr. 13-án húsz évre ítélték őket a közvagyon kárára elkövetett lopásért /ez a kézigránát volt/. Az ítélettel nem ért véget a kálváriájuk, utána is sokszor kihallgatták a szekusok, a sepsiszentgyörgyi szoborrobbantás és más ügyekben, ezekről nem is tudtak, ennek ellenére folytatták a vallatásokat. Románokkal együtt raboskodtak, nem volt szabad megszólalniuk magyarul. Bács József szüleit is összeverték. A szülőkhöz többször kijöttek a szekusok és pénzt követeltek tőlük. Hiába volt az 1989-es fordulat, nekik még két évig a börtönben kellett maradniuk, csak 1992-ben szabadultak. /Ferenczes István: Megmaradtak köztörvényesnek? = Új Magyarország, ápr. 23./

1990. februárjában jegyezték be a Csíkszeredai Cserkészszövetséget a Hargita megyei bíróságon, majd júniusban a Romániai Magyar Cserkészszövetség /RMCSSZ/ ugyanezt akarta megtenni, de sikertelenül. 1990 novemberében a Legfelsőbb Ügyészség óvást emelt a szövetség országos bejegyzése ellen. 1991. júniusában az RMCSSZ az RMDSZ-hez fordult segítségért. A változás a Cserkész Világirodának köszönhető, elnökét, Dominic Bernardt biztosították, hogy a román kormány nem akarja megakadályozni az RMCSSZ megalakítását, végül mégis elismerték hivatalosan is az RMCSSZ-t. A szervezet az elmúlt hét végén tartotta konferenciáját Sepsiszentgyörgyön, a Mikes Kelemen Gimnáziumban. Erdélyben már 150 képzett cserkésztiszt és 4500 fogadalmat tett cserkész van. Az RMCSSZ új elnöke Schmidt Péter, a nevelésügyi alelnök Kovács Lajos, a főtitkár Orendi Éva. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Tisztújítás az RMCSSZ-ben. = Pesti Hírlap, máj. 4./

"Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetségének elnöke a vele készült beszélgetésben hangsúlyozta: "Én már régóta nem tudok úgy nézni a magyarokat, mint akik a határ egyik felén vagy a másik felén élnek, hogy kinti vagy benti magyarok, és a magyarságot a kultúra, a történelmi emlékezete, az érzelmek, a művészet miatt egységesnek tekintem?" "Nem tudom Sütő Andrást vagy Lászlóffy Aladárt egy másik kultúrához tartozónak tekinteni." Csoóri úgy látja, elkerülhetetlen lesz, hogy Romániában a magyarok autonómiát kapjanak. A költő szerint a "huszadik században nem föltétlenül egy bizonyos országrészhez kötődik a nemzet, a magyarság, hanem eszmékhez, gondolatokhoz, történelemhez, kultúrához, és nagyon az egyénhez" és "a személyiséggel azonos hazafiságot, a nemzethez tartozást nem lehet feladni senkinek sem itt, sem Erdélyben, sem Amerikában. Lesz egy olyan nemzetünk, amelyikre azt mondhatjuk, hogy hasonló lesz a görögökéhez, akik sosem éltek egy államban, nagyon sokféle városállamokban éltek, és mégis, ha utólag gondolunk rájuk, akkor azt mondhatjuk, hogy a görögség klasszikus nemzet. Mi talán egy mozaiknemzetet tudunk megteremteni. De ehhez minden kockára szükség van. Mert hogyha egy mozaikból egy kocka is hiányzik, már baj van." /Zudor János: Beszélgetés Csoóri Sándorral. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./"

"Dáné Tibor Borbély Ernő képviselőhöz írt nyílt levelében vitatta Borbély Ernő ápr. 16-i televíziós ismertetését, amelyben a romániai magyarság liberális tájékozódása mellett állt ki. Dáné Tibor megkérte a képviselőt, mondja meg, melyik liberális politikai munka ismeri el a kollektív jogokat, a magyar kisebbség követelését. A liberálisok nem ismerik el a kollektív jogokat. További kérdése: milyen esélye lenne egy liberális tájékozódású RMDSZ-nek arra, hogy valamelyik liberális pártra támaszkodhassék? Egy "liberális elit vezette RMDSZ lehet hogy jól forgolódó belpolitikai szélkakassá válna", ebből átmeneti hasznot is lehetne húzni. Azonban hosszú távú politikát folytatni csak román szövetségesekkel lehet. "A tipikusan választási párt jellegű liberális pártok csak esetenként odacsapódó átmeneti szövetségesek szoktak lenni." Két választás között leginkább csak sajtótevékenységet folytatnak. Dáné Tibor megkérdezte: melyik liberális pártnak van kisebbségi programja? A "baszk és katalán autonómia mindenütt kemény liberális ellenállásba ütközött, most éppen a francia liberálisok harcolnak keményen a korzikai autonómia ellen..." /Dáné Tibor: Nyílt levél Borbély Ernő képviselőnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30-31./"

"Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke az augusztusban megrendezendő Magyarok III. Világtalálkozójának jelentőségéről írt. Feltette a kérdést: "vajon belenyugodhat-e a zöm, hogy lélekben, gondolkodásában hozzá tartozó részek továbbra is testvértelenül kallódjanak? Belenyugodhat-e abba, hogy a szétszóródás, mint a sors gonosz tékozlása, szó nélkül maradjon?" - "Attól, hogy testvérteket országhatárok választanak el egymástól - összetartozásuk még nyilvánvaló." /Csoóri Sándor: Történelmi főpróba. = Besztercei Híradó (Beszterce), máj. - II. évf. 5. sz., átvéve a Magyar Fórumból (Budapest)."

Dan. A. Lazarescu, a Képviselőház Művelődési Bizottságának elnöke szerint a magyar propaganda a román nép negatív imázsának kialakításával foglakozik. A román ellenpropagandának támadni kell, hangsúlyozta Lazarescu, a magyar ázsiai ragadozó nép, Erdélyben a magyarok 1867-1918 és 1940-1944 között rasszista, diszkriminációs politikát folytattak, beleértve a népirtást. Ezeket össze kell gyűjteni és kötetben kiadni, hogy lássa a világ, hogyan viselkednek a magyarok. Adrian Motiu szenátor szerint meg kell hiúsítani a magyar diaszpóra azon akcióit, hogy eltorzítsák a román valóságot. /Kállai László: Kinek az igazsága? = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 6./

Gheorghe Funar /február óta Kolozsvár polgármestere/ nyilatkozott az Új Magyarországnak. Kolozsváron széles jogai vannak a nemzetiségeknek, mondta. A városban csak román iskolák vannak, hangsúlyozta, de ezekben vannak osztályok, amelyekben a kisebbségek nyelvén folyik az oktatás. Szerinte az RMDSZ törvénytelenül tartózkodik jelenlegi székházában. Nincs magyar gimnázium a városban, jelentette ki. Románia Európa legdemokratikusabb országa, nincs szükség Kolozsváron főkonzulátusra. Amikor még működött, akkor kémügynökség volt, jelentette ki. /REA: Gheorghe Funar különös félelmei. = Új Magyarország, jún. 11./

Reizer Pál /Szatmárnémeti/ római katolikus megyéspüspök kijelentette: nem megnyugtató, hogy az előzőleg történt ablakbeveréseket, gyújtogatásokat egy elmebetegre fogták. Nem fogadható el a rendőrség álláspontja sem, hogy védjék magukat, mert a rendőrségnek erre nincs embere. - Nagykárolyban ősztől római katolikus líceumot indítanak. - Aug. 15-én Cacica moldvai búcsújáróhelyen magyar nyelvű szentmise lesz, a csángók számára ez valóságos történelmi esemény, szögezte le a püspök. Reizer püspök bátorított, kérjék a csángók a magyar nyelvű misét, mert Isten igéjének anyanyelvünkön való hallgatása alapvető emberi jog, ezt mindenütt biztosítani kell, ahol csak igény van rá. /Sike Lajos: Nem hallgathatunk, amíg betörik ablakainkat! Beszélgetés Reizer Pál szatmári római katolikus megyéspüspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

Az Maros megyei RMDSZ jún. 19-i nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a romániai magyarság nem nézheti tétlenül, mi folyik Kolozsváron. Követelik, hogy a kormány függessze fel tisztségéből Funar polgármestert. /Veletek vagyunk! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

A 14. hadsereg főparancsnoka, Lebegy vezérőrnagy a Pravdának adott telefoninterjújában ismét azt állította, hogy a moldovaiak soraiban román katonák is harcolnak és Moldovában nagy mennyiségű, Romániából származó fegyvert halmoztak fel. /Pravda (Moszkva), júl. 9., Magyar Nemzet, júl. 10./

"Kádár Attila teológiai hallgató júl. 7-én befejezte a jún. 30-án megkezdett éhségsztrájkját, amellyel Funar polgármester magyarellenes és antidemokratikus intézkedései ellen tiltakozott. Teodor Marginean görög katolikus tanító szolidaritást vállalt Kádár Attilával, most ő kezdett éhségsztrájkot. Marginean elmondta, hogy éhségsztrájkjával tiltakozik Funar polgármester magyarellenes nacionalizmusa ellen. Az 56 éves férfi hozzátette, hogy "mindannyian testvérek vagyunk Krisztusban, és szolidaritást kell vállalnunk egymással az igazságért, nemzetiségtől függetlenül." Margineanról felvételt késztett a bukaresti televízió magyar adása. Az éhségsztrájkoló Margineant meglátogatta Doina Cornea és Octavian Buracu, mindketten szolidaritásukat fejezték ki. /Balló Áron: Szép gesztus a polgármesteri sovinizmus ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./"

Fazekas János a kommunista rendszerben több fontos tisztséget töltött be, volt belkereskedelmi miniszter, miniszterelnök-helyettes is. Júl. 25-én tartotta országos értekezletét a Szocialista Munkapárt, ahol Fazekas eredménytelenül kérte a testületet, hogy nyíltan foglaljon állást a román nacionalizmus kérdésében, ítélje el a magyar prefektusok leváltását. Miután erre a volt kommunistákat tömörítő párt nem volt hajlandó, Fazekas János nyilatkozatában elmondta, hogy a romániai magyar baloldalt egy táborba fogja tömöríteni, ezért megalapítja az Erdélyi Magyar Szocialista Pártot, Marosvásárhely székhellyel. /Magyar Hírlap, júl. 28./

"Magyar kormánynyilatkozat jelent meg a magyar kisebbségekről. "Közép-és Kelet-Európa stabilitásának és biztonságának előfeltétele, hogy a különféle (nemzeti, etnikai, vallási és politikai) kisebbségek ne válhassanak az állam hatalmi politikájának áldozataivá. Térségünkben a 20. század során olyan erő- és érdekviszonyok érvényesülnek, amelyek következtében az állam nem mint minden polgár közjavát szolgáló intézmény működött, hanem a többségi nemzet tulajdonává vált. Ennek jegyében a kisebbségekre gyanakvással tekintettek, kétségbe vonták állampolgári lojalitásukat, és a nyelvük, kultúrájuk megőrzésére irányuló törekvéseket nemegyszer az államrend és az államegység elleni támadásnak nyilvánították. A kommunista rendszer összeomlása után helyüket kereső népek és államok sajnálatos módon hajlamosak visszatérni ehhez a kettős mércével mérő nacionalizmushoz, a nemzeti kizárólagosság korszerűtlen eszméjéhez. Ez térségünk demokratikus átalakulásának egyik legnagyobb akadálya." A "nemzetállam eszméjét végképp meghaladta az idő. Ilyen körülmények között az etnikailag tiszta államok létesítésére irányuló törekvések anakronisztikusak, emberellenesek, és ellentmondanak az ENSZ alapokmányának, a helsinki záróokmánynak és a párizsi kartának." "Az államok és nemzetek békés új rendjének kiépítéséhez csak az államokon belüli nemzeti és etnikai sokszínűség alkotmányos elismerésén keresztül vezethet az út." A Kárpát-medencében élő magyar közösségek "nem vonják kétségbe az adott államkereteket, azokon belül kívánják megteremteni az önszerveződésükhöz, jogaik gyakorlásához, kulturális autonómiájukhoz szükséges alkotmányos és törvényes formákat. Ebbe a folyamatba illeszkednek a különféle autonómia-elképzelések is. Figyelembe véve a kisebbségi létforma sajátos helyzeteit, ez szórványban a személyi, helyi kisebbségekben az önkormányzati, szubregionális többség esetén pedig a területi elvű autonómiák rendszere lehet." /Kormánynyilatkozat a magyar kisebbségekről. = Új Magyarország, aug. 19., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./"

"A határon túli magyarok fórumának több mint háromszász résztvevője a világtalálkozó előtt ülésezett. Megfogalmazták közösen, Duray Miklósnak, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnökének szerkesztésében, azt a nyilatkozatot, amelyet a Magyarok Világszövetsége küldöttközgyűlése elfogadott. Ezt a nyilatkozatot /Nyilatkozat a kisebbségekről/ felolvasták a Magyarok III. Világkongresszusának záróünnepélyén, és a kongresszus tudomásul vette. A nyilatkozat vázolta a jelenlegi helyzetet és megfogalmazta a követeléseket. A Magyarországgal szomszédos országokban a kisebbségben élő magyarok a maguk erejéből kiharcolták saját legitim parlamenti és helyi képviseletüket. Törvényes képviseletük útján mindenütt egyértelműen mindenütt kifejezték óhajukat, hogy ápolhassák saját nemzeti kultúrájukat, a magyar nemzet szerves részének tekintve magukat, Teszik ezt annak ellenére, hogy a kormányzatok a többségi nacionalista erők nyomására javaslataikat, követeléseiket lépten-nyomon elutasítják. Háromnegyed évszázada élnek elnyomott nemzetben, és ezen változtatni kívánnak. Ezért követelik: "legyen tiszteletben tartva joguk identitásuk védelmére, és erre legyenek törvényes keretei is; legyen biztosítva joguk a szülőföldre, és ott etnikai érdekeik védelmére; töröljenek minden olyan törvényt, amely a többségi nemzetekkel szemben őket bármilyen módon hátrányos helyzetbe hozza; legyen biztosítva művelődési és területi önkormányzati joguk, azaz joguk az önrendelkezésre; mindeme jogokat szavatolják nemzetközi szerződések oly módon, hogy azokban Magyarország is vegyen részt." Javaslataink "egyúttal igényeinket is kifejezik. Ezzel fordulunk az Európa Tanácsban és az Európai Közösségben részt vevő összes ország kormányaihoz és parlamentjeihez, ahol a magyarság kisebbségben él. A kisebbségben élő népek ügye nemcsak a magyarok ügye. Éppen ezért javasoljuk a közép-és kelet-európai államok kormányainak, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz a kisebbségi népcsoportok helyzetének rendezésére a kisebbségben élők törvényes képviselőivel ők döntsenek sorsukról és jövőjükről." /Nyilatkozat a kisebbségekről. A határon túli magyarok fórumának dokumentuma. = Magyar Nemzet, aug. 24./"

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester választási körútján /a Román Nemzeti Egységpárt elnökjelöljeként/ aug. 25-én Nagyváradon sajtóértekezletet tartott. Kijelentette, hogy Grigore Zanc prefektust is megbünteti, ha kétnyelvű plakátot készíttet. Szerinte a Hivatalos Közlönyt a parlament törvénytelenül adja ki két nyelven. - Egy magyar soha nem lehet védelmi miniszter. Le kell zárni a határokat, ellenőrizni kell a határátkelőhelyeket. Kifejtette, hogy Ceausescu jó román volt... /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 29./

"aug. 19-21. Budapesten megrendezték a Magyarok III. Világkongresszusát. /Előzmény: a Magyarok I. Világkongresszusa (Budapest, 1929. aug. 22.), 746 résztvevő, közülük 365 külföldi magyar, 172 egyesület képviseletében. A megnyitó beszédet báró Perényi Zsigmond mondta el. A résztvevőket Horthy Miklós is fogadta. A kongresszuson létrehozták az állandó apparátust, amely megindította a nagyszabású gazdasági és kulturális szervező munkát. Magyarok II. Világkongresszusa: Budapest, 1938. A fő referátumot Kozma Miklós volt miniszter tartotta. A megjelent 679 magyart Imrédy Béla miniszterelnök is fogadta. A résztvevők megalakították a Magyarok Világszövetségét./ Ez volt az előzménye annak, hogy aug. 19-én Budapesten, a Kongresszusi Központ zsúfolásig megtelt termében Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke nyitotta meg a magyarság nagy találkozóját, a Magyarok III. Világkongresszusát. Csoóri Sándor megnyitójában hangsúlyozta: "Történt, ami történt, de együtt a család. Lélekben mindenképpen. S ez a család maga a nemzet." "A magyarság számára ez az idő nem a kényelmes konferenciák ideje, hanem a föltámadásé. Nézzünk bárhova; létharcot folytat a magyarság Erdélyben, létharcot Szlovákiában, ugyanazt Kárpátalján és a Vajdaságban. Sőt legyünk komoran tárgyilagosak, azt folytat az anyaországban is." Csoóri a rossz megosztottságot említette, az egymásra kényszerített hatalmi harcot. "Az embernek egyre nagyobb kényszere támad kiáltani: Uraim, barátaim, a haza veszélyben van!" - Nehéz volt a találkozó létrehozása, sok volt a személyes csetepaté, de "a munka és az erkölcsi erőfeszítés nagy összehozó erő. Ezt bizonyították az előtalálkozók is, a tudósoké, a filozófusoké, a történészeké, az íróké, a vállalkozóké, az orvosoké, a fiataloké..." Csoóri Sándor emlékezetett arra, milyen érzelmi és politikai botrányt kavart a demokratikusan megválasztott kormány miniszterelnökének, Antall Józsefnek a kijelentése, hogy ő lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni. "Harminc-negyven év nemzetietlen, fojtogató légköre után nem ez volt a legtermészetesebb vallomás, amely egy magyar államférfiból kiszakadhatott?" - tett fel a kérdést. /Magyar Nemzet, aug. 21./ Ezután a hallgatóság nagy tapssal és felállással köszöntötte a mikrofonhoz lépő Antall József miniszterelnököt. A kormányfő reagált arra, hogy Csoóri Sándor felidézte a kormányprogramban említett kijelentését, amelyet azóta sem bánt meg és ehhez tartja magát. - A magyarságnak nincs szüksége íróasztaloknál kitalált eredetmondákra, a magyarság ősrégi összetartozási tudata mindig megvolt, "mi mással magyarázható, hogy a XIII. században nekivág Julianus barát, nemcsak az őshaza megkeresésére, hanem elveszett véreink megtalálására." Ezért "bárhogyan alakuljon is a történelem, számunkra egy eszmei Magna Hungáriába mindenki beletartozik, éljen bárhol, legyen bármilyen állampolgár, vallja magát a magyar nemzet tagjának, vagy érezzen kettős kötöttséget az óhaza és az újhaza iránt becsülettel és tisztességgel, de itthon mindig otthont találjon." A magyarság mindig befogadó nemzet volt. - A magyar kormányt az alkotmány kötelezi a haza határain túl élő magyarokért felelősséget vállalni és mindent megtenni azért, hogy tarthassák a kapcsolatot ezzel az országgal. - Lemondtunk a határok erőszakos megváltoztatásának politikájáról, de ehhez az elvhez hozzátartozik, "hogy nem lehet az emberi jogokat kisebbségi jogok védelme nélkül elfogadni, és ne mondja senki azt, hogy a kisebbségi kérdés belügy." Politikai alapkövetelmény, "hogy a nemzetek és a nemzeti kisebbségek emberhez méltóan kell hogy éljenek azokkal a lehetőségekkel, amelyek nagyságrendjük, helyük szerint a kulturális autonómiától az önigazgatási autonómiáig terjed, vagy a személyi jogú autonómia elve alapján minden országban és mindenütt aszerint, hogy a körülmények és a magyarság heéyi képviselői ezt megkívánják." /Antall József beszéde: Pesti Hírlap, aug. 22./ Antall József beszéde utáni felszólalók: Ágoston András, a VMDK elnöke, Tőkés László püspök, Duray Miklós, az Együttélés elnöke, Teller Ede, ezután következett a Magyar Ifjúsági Világszövetség megalakulásának bejelentése. /Magyar Nemzet, aug. 21./ Ebédszünet után Csoóri Sándor elnöke beszámolója következett. Illyés Gyula mondta, hogy a magyarság évszázadok alatt felgyűlt gondjai olyan súlyosak, hogy csak lángelméknek szabad vele foglalkozni. Jelenünkre nem ugyanúgy érvényes az illyési tétel? Mindenünnen megoldhatatlannak látszó gondok néznek vissza ránk. - Miért gyűlölködünk? Hát hol van egy hiteles ember, aki föláll: meguntuk, vége a viszálynak. - Egy családban elég egyetlen veszélyeztetett személy, hát még ha mindegyik az. - Jó lenne, a ha a magyar kisebbségek nem külön-külön kezdenének harcolni jogaikért, hanem együtt. - Idehaza leglátványosabban a politizáló elit bukott meg, amely "szinte programszerűen igyekezett a nemzetet kiábrándítani saját magából." Hatásuk a legláthatóbban a hangadó egyetemisták életeszményén látszik: "Nemzet és magyar hagyományok? Olyasmik a szemükben, mint a megmosolyogni való madárijesztők a dombokon." - Az emigrációban élők pozitív szerepét is kifejtette. - A hazától függőség sokakat kirekeszt a nemzetből. - Kell lenni valamilyen összehangoló erőnek, egy szövetségnek, amely naponta figyelmeztet, a zavarodottság óráiban látni kell egymást. - Miért nem szerveztek Nyugaton jól működő világszövetséget? Becsületsértő megnyilatkozások hangzottak el: hatalomra török stb. A tavalyi alapok ingatagok voltak, a januári, februári fagyok megrepedeztették. Ezt közhírré kellett volna tenni, de a vezetőség 90 %-a úgy döntött, hogy ezt ne tegyék meg. - Most elkezdhetik fölépíteni kalákában a világszövetséget, akár több központtal, minél több egyéni taggal. Csoóri Sándor kifejtette a mozaik-nemzetről való elképzelését. /A Világszövetség több száma hozta a beszédeket, összefoglalása: Magyar Nemzet, aug. 21./ "Darabokra hullt nemzetünk tört cserepeit rakosgatjuk" - állapította meg Tőkés László püspök beszédében. "Értetlenül hallgatjuk és méltósággal visszautasítjuk az egykori bűnös nemzetnek kikiáltott magyarságunk lelkiismeretét továbbra is megterhelni szándékozó azon vádaskodásokat és rágalmakat, melyek az ártó nacionalizmus bélyegét akarják újból ránk sütni." Az egységről beszélt, mondván "elvész a határon túli magyarság, ha a nemzet nem ébred önmagára, közösségi mivoltára, sajátos értékeire, és nem fog össze." /Világszövetség, aug./ "

"Nagy élmény volt a találkozás a Magyarok III. Világkongresszuson, értékelte a kongresszust a vele készült interjúban Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ választmányi közgyűlése már nem volt ilyen felhőtlen, hiszen felszínre kerültek a hosszú évtizedekig tartó elszakítottság következményei, a nézeteltérések. Ennek ellenére a közgyűlés hasznos munkát végzett. - A püspök az úgynevezett Erdélyi Világkongresszusról a jóhiszeműséget feltételezi, de ez nem változtat azon, hogy mindenképpen besegítettek a külföldről érkező diverziós szándékok érvényesüléséhez. Az Erdélyi Világkongresszus szervezői szerencsétlenül időzítették rendezvényüket, emellett éppen Erdély legitim képviselőit nem hívták meg. Erdélyben nemcsak magyarok élnek, figyelmeztetett Tőkés László. /Barabás Zoltán: "Én maradtam a régi: a temesvári lelkipásztor." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./ "

Fennállásának 370. évfordulóját ünnepelte aug. 29-30-án a nagyenyedi Bethlen Kollégium. Mintegy ezer véndiák jött össze a kétnapos ünnepségre. Újra felkerült a kollégium falára az 1952-ben eltávolított, Bethlen Gábor által is vallott gondolat: Si Deus nobiscum, quis contra nos? /Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?/. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 4./

"Kolozsvár RMDSZ-es tanácsosai levelet intéztek az éhségsztrájkot kezdett Tőkés László püspökhöz. Levelük szerint: "Az igazság hiányának és a magyarellenesség egyik tűzfészkéből, a volt kincses városból, ahol a gyülekezési szabadságot korlátozzák, anyanyelvünk nyilvános használatát tiltják, a tulajdonjogot sértik, ahol az ellenünk való gyalázkodás hivatalos politika, ahol ősi skóláinkat, a féltve őrzött drága hagyatékot el akarják tőlünk orozni, ahol az egyházak tevékenységébe alkotmányellenesen beleszólnak és megkísérlik korlátozni a törvényesség hamis látszata alapján, mint a magyar lakosság bizalmát élvező városi tanácsosok, kifejezzük együttérzésünket és egyetértésünket." /Kolozsvár város RMDSZ-tanácsosai. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"

"Az RMDSZ Országos Elnöksége Nagyváradon tartotta soros ülését. Méltatták Tőkés László püspök éhségsztrájkjának eredményét. Felhívással fordultak a választókhoz. "Helyzetünk szorongatott, sötét erők törnek ellenünk." "Közönyünk, passzivitásunk miatt ma egy magyarfaló polgármester, holnap egy magyarfaló köztársasági elnök ülhet a nyakunkra." /Új Magyarország, szept. 18./"

"Csutak István az RMDSZ elnökségéhez intézett nyílt levelében kifejtette: azért fordult az Evenimentul Zileihez, mert sürgősnek ítélte, hogy nyilvánosságra kerüljön a titkos tárgyalás. Több kérdést tett fel: 1990 nyarán, a véres marosvásárhelyi események és a bukaresti tragikus június után Domokos Géza Iliescu elnököt elkísérte Párizsba. Domokos Géza az RMDSZ melyik testületével konzultált erről? Az alkotmánytervezet vitájában Domokos Géza lemondott a kollektív jogokról. Kivel tanácskozta meg ezt? A legnagyobb kedvezmény megadásának vitájában Domokos Géza az Iliescu mellett kiálló Richard Schifterrel tárgyalt. Milyen testület határozott erről? Okt. 8-án Verestóy irodájában titkos tanácskozás volt. Verestóy szerint véletlenül kialakult eszmecsere volt, Madaras Lázár szerint nyílt eszmecsere történt. - Az Evenimentul Zileiben megjelent hírt a titkos tanácskozásról az "RMDSZ sajtóirodája" cáfolta. Milyen sajtóirodáról van szó? Az RMDSZ szóvivője, Csapó József miért nem értesült minderről? /Csutak István: Levél az RMDSZ Elnökségéhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24-25./"

Dr. Moses Rosen főrabbi okt. 30-án a bukaresti zsinagóga olvasótermében tartott sajtótájékoztatóján tiltakozott a szélsőséges Europa hetilap okt. 20-27-i számában Ilie Neacsu által közzétett fiktív levél közlése miatt. Az újság szerint a levelet bizonyos Itic Strul írta, Haifából. A levél hangneme olyan, hogy a főrabbi bevallása szerint ha román lenne, a levél olvastán maga is zsidó vérre szomjazna. Egy ilyen nemzetgyalázó levél hogyan kaphatott helyet a sajtóban? E levél kapcsán Moses Rosen beszámolt egy korábbi esetről: 1991 májusában, szintén az Europa hetilapban Ilie Neacsu aláírásával megjelent cikk a zsidóság elleni durva, pogromszerű támadás volt. A Romániai Zsidóközösség Szövetsége a cikk megjelenése után a törvény védelméhez fordult. Románia legfőbb ügyészétől kértek eljárást a szerző ellen. Hivatalos választ többszöri sürgetésre, egy év után kaptak: a válasz elutasító volt. Ilie Neacsu tehát büntetlenül folytathatta antiszemita propagandáját. /Éltes Enikő: Itic levele és Europa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

Felháborodással fogadta a közvélemény a katonai ügyészségnek az 1989. decemberi eseményekről kiadott jelentését. A volt nomenklatúra valamennyi tagjának szabadon bocsátása után most felülvizsgálják a négy életfogytiglanra ítélt fővádlott /Tudor Postenicu, Manea Manescu, Emil Bobu és Ion Dinca/ perét is. Mugurel Florescu katonai főügyész szerint 1989 végén az áldozatok nagy részét véletlenül lőtték le. /Magyar Hírlap, dec. 15./ Jelentés: dec. 12-i jegyzet.

Raffay Ernő /sz. 1948/ történész könyvei ismertek /Erdély 1918-1919-ben, A vajdaságoktól a birodalomig, Az újkori Románia története (angolul és franciául is megjelent), Trianon titkai, avagy hogyan bántak el országunkkal/. A történészt 1990-ben honvédelmi minisztériumi politikai államtitkárnak nevezték ki. Államtitkárként látogatott magyar katonai vezetőkkel dec. 8-12-e között Romániába. Két héttel előtte Dumitru Cioflina altábornagy, a román nagyvezérkar főnöke, államtitkár, korábban Spirou védelmi miniszter, szeptemberben pedig Paul Cheler vezérezredes, a IV., erdélyi hadsereg parancsnoka járt Magyarországon. Raffay hét problémát vetett fel, a kapcsolatok továbbépítésével kapcsolatban. Ezek között van az egymás országában levő katonai temetők gondozása, egymás nemzeti ünnepeiről való kölcsönös megemlékezések, annak elérése, hogy a hadseregben szolgáló nemzetiségiekkel szemben ne legyen megkülönböztetés, a tévé katonai adása ne mutassa be sötét színben a másik országot /a román tévé Pro Patria műsora/. A tárgyalások pozitív légkörben zajlottak. Egyedül Kolozsváron Funar polgármester volt a kivétel, aki Raffay Ernő üdvözlőbeszédét törvénysértőnek minősítette. Az államtitkár ugyanis Kolozsvárt mondott. Funar szerint ilyen helység nem létezik, csak Cluj-Napoca van. A polgármester azt is hozzátette: amikor Raffay beszédében bírálta a román és magyar szélsőségeseket, akkor bizonyára az RMDSZ szélsőségeseire gondolt, akik törvénytelenül háromnyelvű táblát akartak a színháznál elhelyezni. - Paul Cheler vezérezredes elmondta, hogy ő sok mindenben egyetért Funarral. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

"Cs. Gyimesi Éva harcot indított az RMDSZ vezetői, a radikális szárny /Tőkés László, Szőcs Géza/ ellen. Fontosnak tartotta, hogy a magyarországi sajtóban is megjelenjenek ezek a vitacikkei. Először a kolozsvári Szabadság hozta Új kollektivizmus avagy: a nemzet szeretete? című indulatos írását /nov. 19./, majd ez a cikk napvilágot látott a Magyar Nemzetben /dec. 18./, rövidített változata pedig az Új Magyarországban /dec. 17./. Cs. Gyimesi Éva újabb írásában az RMDSZ egyes vezetőit ostorozta. Szőcs Géza, Tőkés László /"Géza, László vagy Miklós/ régen barátai, szövetségesei voltak, azóta viszont "átláthatatlan hatalommá" váltak, akik előtt csak a feltétlenül egyetértők véleménye számít. /Cs. Gyimesi Éva: Ma sincs igazság Mátyás városában. = Magyar Hírlap, dec. 18./"