Az emberek hamar napirendre tértek a Hadréven történt összecsapás után, amikor a rendőrök tétlenül nézték a tüzet, nem engedték oda a tűzoltókat, nem akadályozták meg a gyilkosságokat. A cigányok leégett házainak újjáépítéséhez megígért kormánysegítség várat magára. A román sajtó egy része felháborodottan írt arról, hogy az Amnesty International beavatkozott ebbe az ügybe, mert azzal vádolta a rendőrséget, hogy segédkezett a cigányellenes pogromban. /Gál Mária: Emeberk vagyunk mi is! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

Az RMDSZ parlamenti küldöttei az elmúlt napokban több ügyben szólaltak fel. Magyari Lajos szenátor okt. 18-án a Kovászna megyei prefektus, Vlad A. Casuneanu 52/1993-as rendeletének törvénytelen voltára hívta fel figyelmet /a tanulói létszámtól függetlenül román iskolák létesítése/ és kérte, a méltányosság jegyében ezt terjesszék ki a magyar nyelvű oktatásra is, okt. 21-én András Imre képviselő az RMDSZ-frakció nevében visszautasította Florin Negoita kormánypárti képviselőnek a romániai cigányságot súlyos vádakkal illető, okt. 18-án elhangzott interpellációját. András Imre megütközését fejezte ki, hogy a kormánypárt nevében a kollektív bűnösség elvét hangoztatatta a képviselő. Dan Martian kormánypárti frakcióvezető magyarázkodott: a képviselő csak a saját nevében beszélt. /Parlamenti küldötteink munkája. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

A Budapestre látogató Nagy Győző, Marosvásárhely polgármestere a Népszabadságnak telefonon nyilatkozott okt. 25-én: távollétét kihasználva kezdték meg Marosvásárhelyen az Antonescu-szobor alapozását, mert a városi tanács magyar többségű, nem számíthatnak rá, hogy megszavazzák a háborús bűnös szobrának felállítását, viszont ki akarják használni azt a rendelkezést, hogy a törvénytelenül épített létesítmények sem bonthatók le bírósági döntés nélkül. /A polgármester távollétében építkeznek Marosvásárhelyen. = Népszabadság, okt. 26./

Domokos Géza a vele készített interjúban elmondta véleményét a neptuni tárgyalásról. Szerinte nem lesz rossz a nemzetközi képe annak a kisebbségnek, amely tárgyalóképes képviselői által leül eszmét cserélni, kiutat keresni. Arra a kérdésre, hogy mi a célravezetőbb a jogok követelése vagy az alku, Domokos kifejtette, hogy a mai politikai gyakorlat szerint egy követelőzővel nem lehet tárgyalni. A tárgyalás legtöbbször a kompromisszum elfogadását feltételezi. A kompromisszum nem jelent feltétlenül megalkuvást, ha az ember előtt világos a cél. /Balázs János: Beszélgetés Domokos Gézával. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 29./

Az amatőr színjátszó csoportok Gyergyószentmiklóson tervezett találkozója nem sikerült a tervek szerint, mert székelyudvarhelyiek megbetegedtek, a resicabányaiaknak pedig az utazási költség jelentett gondot. A találkozó okt. 18-án, a gyergyói színjátszás történetét bemutató kiállítás megnyitójával kezdődött. A helyi, fennállásának 15. évfordulóját ünneplő Fábián Ferenc Színjátszó Csoportot kezdettől Danalizín József vezeti, egyúttal ő a rendező is. Az elmúlt 15 év alatt összesen 194-en léptek színpadra, ebből 31-en már külföldön élnek. A nyolcvanas évektől föltűnt egyik másik csoport, a Figura együttes. A Gyergyószentmiklóson fellépett többi csoport is vígjátékokkal mutatkozott be, így a nagykárolyiak, a szamosújváriak, a borszékeiek. /Gál Éva Emese: Színjátszók Gyergyóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30-31./

"Iliescu elnök nov. 4-én váratlanul egynapos látogatásra Hargita megyébe érkezett, először a többségi román lakosságú Maroshévízre látogatott, ahol román népviseletbe öltözött fiatalok sóval és kenyérrel kínálták, majd Gyergyószentmiklósra. Iliescu szerint az egyszerű emberek jól megvannak egymással, a viszályt csak a magyar és román szélsőségesek szítják. Arra kérdésre, hogy kiket tart magyar szélsőségeseknek. Iliescu kifejtette, azokat, akik a kisebbségi problémát eltúlozzák, ennek állandó hangsúlyozása maga az extrémizmus. A szélsőségesek a túlzott szeparatizmus, az iskolák különválasztásának hívei. A magyar nyelvű Bolyai Tudományegyetem újraindításával kapcsolatban megjegyezte: az országban mindenütt lehet magyarul tanulni. Csíkszeredán, a megyei prefektúrán találkozott a megye parlamenti képviselőivel, a politikai pártok képviselőivel. Sántha Pál megyei tanácselnök átnyújtotta Iliescunak a tanács írásba foglalt kéréseit. Az elnök sokat forgolódott helyi katonai egységek körében. /Cseke Gábor: A román államelnök a Székelyföldet látogatja. = Magyar Nemzet, nov. 5., Iliescu elnök látogatása Hargita megyében. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5., Ion Iliescu a két oldal "szélsőségeseit" hibáztatja. = Magyar Hírlap, nov. 5./ A látogatás után Sántha Pál Vilmos megyei tanácselnök elmondta, az államfő továbbra is elzárkózik a magyarság kényesebb kérdéseitől, némelyiket szeparatista törekvésnek tartja. /Botos László: Elzárkózás a magyarság ügyeitől. = Új Magyarország, nov. 6./"

"Vasile Manea Dragulin főügyész négy hónapi vizsgálódása eredményeit összegezve válaszolt Iliescu elnök júl. 10-i levelére. Az elnök ebben aggodalmának adott okot Hitler Mein Kampfjának megjelenése, a különböző neveken /Nemzeti Jobb, Mozgalom Romániáért, A Hazáért/ újjáéledő vasgárdista mozgalom, továbbá egyes soviniszta, antiszemita cikkek miatt. A főügyész közölte, hogy senki sem sértette meg az alkotmányt, nem minősül fasiszta propagandának Hitler művének kiadása, a soviniszta, antiszemita cikkek ellen tett feljelentéseknek nem adtak helyt a bíróságok, illetve a megindult perekben még nem hirdettek ítéletet. Sokan úgy látják, hogy nem őszinte szándék vezette Iliescut a levél megírásában, hanem taktikai meggondolás, a nyugati kötök megnyugtatása. /Gyarmath János, Bukarest: "Romániában nincsenek fasiszta pártok és kiadványok" = Magyar Nemzet, nov. 10./"

A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének etikai bizottsága Sütő András kérésére megvizsgálta Bíró Béla Az elfogultság szárnyasoltára /Romániai Magyar Szó, máj. 12./ című cikkét és megállapította, hogy megengedhetetlenül általánosított, ezért elmarasztalta és megrovásban részesítette Bíró Bélát. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

"Jó néhány erdélyi irodalmi találkozón vett részt dr. Czine Mihály irodalomtörténész, az ELTE tanszékvezető tanára. Hol Illyefalván, hol Bálványosfürdőn vagy Apácán tűnt föl. Czine Mihály a magyar irodalom követeként járja az erdélyi tájakat. Diákkora óta végzi ezt. A "határoktól függetlenül szellemegységben, a magyar irodalom egységében kell gondolkodnunk" - vallja. "Ha egy közösség vállalja, ápolja a maga múltját, akkor remélheti, hogy jövője is lesz." Váradu Mária: "Múltját vállalva jövője is lesz". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 24./"

"Hargita megyében kényes kérdés dec. 1-je megünneplése. Az újságírókat sem engedték be arra az ülésre, ahol a megye kormánypárti képviselői megszövegeztek egy hitellevelet: felhatalmazva a megye képviselőit, hogy kifejezzék Gyulafehérváron valamennyi román egységakaratát, alázattal hajoljanak meg azon románok emléke előtt, akik meghaltak a román nemzet egységéért. Sántha Pál, megyei tanácselnök kétségbe vonta a bizottság kompetenciáját. A hivatalos ünneplés nacionalista, idegengyűlölő légkörben történik, ezért a Megyei Tanács nem vesz részt az ünneplésen. /Bitrók József: Mit mondanak a nevünkben. Ki lesz a "csíki" Gyulafehérváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./"

"A 75 esztendős erőszakolt románosítás, a centralizáció, a hamis történelemkép nem egységet, hanem bezártságot, provincializmust eredményezett. "A 75. születésnapját ünneplő román államot voltaképpen már csak mi, romániai magyarok tartjuk össze. Az egység kizárólag velünk szemben, sőt bizonyos körökben ellenünk létezik."- írta Bíró Béla. /Bíró Béla: A dákok és rómaiak. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), dec. 1-14./ "

Andrei Sangheli moldovai kormányfő dec. 1-jén Moszkvában tárgyalt, ahol megállapodott a FÁK-tagállamoknak, köztük Moldovának történő hitel folyósításáról. - Chisinauban eredménytelenül záródtak a tiraszpoliakkal kapcsolatos /orosz közvetítéssel folyó/ tárgyalások, mert a Dnyeszteren túliak nem hajlandók felszámolni önhatalmúlag kikiáltott köztársaságukat. /Eredménytelen chisinaui tárgyalások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

"Október végén Tőkés László, azután pedig Chrudinák Alajos, a Panoráma főszerkesztője lett a Magyar Hírlap célpontja. A Magyar Hírlap az erdélyi magyarsággal kapcsolatban vádaskodott: "Egy politikailag szerencsétlen mondatot a végsőkig védelmezett a Panoráma. Azt a kijelentést, hogy "etnikai tisztogatás" folyik Romániában. Azt a mondatot helyére kell tenni " gesztusértékű. Hülyeség volt, sajnáljuk. Ennyi". Magyarán a lap szerint Tőkés László "hülyeséget" mondott. A Magyar Hírlap továbbá arról írt, hogy a Panoráma szept. 24-i adása foglalkozott a neptuni hármak ügyével, az RMDSZ-ben zajló vitával. A következő héten a HTMH sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a Panoráma és a Duna Tv műsorai illetéktelenül beavatkoznak az RMDSZ belügyeibe. Egyenleg, szept. 30./ A sajtótájékoztatóján a HTMH szóvivői szerepét betöltő főosztályvezető azt mondta, hogy a kérdésben a HTMH véleménye megegyezik az RMDSZ ügyvezető elnökségének álláspontjával. Ezt követően Entz Géza, a HTMH elnöke az MTI-nek írt levelében cáfolta a szóvivő szavait. Ugyanis maga Markó Béla közölte, hogy az RMDSZ ügyvezető elnöksége nem foglalkozott a Panoráma vagy a Duna Tv műsorával és nem született semmilyen elítélő nyilatkozat. /Beke Mihály András: Margó. A hír szent - Az elfogultság szabad. = Heti Magyarország, dec. 3./ A HTMH főosztályvezetője Pusztaszeri László."

"A nagyváradi szeku félelmetes verőembere a negyvenes évek végén Friedman volt, aki írni, olvasni sem tudott, őrmesteri rangot kapott. Parancsnokuk. Cellér Lajos azelőtt italügynök volt, a Securiatate szolgálatában alezredesi rangig vitte. Biharon a kifosztott nép kenyeret követelt. Erre megjelentek a szekusok, összeszedtek több tucat embert és bevitték őket Nagyváradra. Kiválasztottak közülük két gazdát, Szabó Pétert és Darabont Ferencet. Visszavitték őket Biharra. Útközben kínozták őket, majd a faluba érve agyonlőtték a két gazdát. Ez 1949. aug. 11-én történt. A két halottat 48 óráig nem engedték elszállítani. Amikor ezt meghallották hodosi és biharfélegyházi fiatalok, elhatározták, hogy bosszút állnak a szeku emberein. 1950. ápr. 19-én hat fiatal " mindegyiknél volt fegyver " lesben álltak, várták a szekusok autóját. Amikor megérkezett az autó, három fiú tüzet nyitott, majd mindnyájan elszaladtak. Később kiderült, hog az autóban ülők közül nem sérült meg senki. Még akkor éjjel ellepte a szekus a környékbeli falvakat. Az elfogottakat kegyetlenül vallatták, 35 embert letartóztattak. Végül a kolozsvári hadbíróságon 18 főt ítéltek el 5-15 év börtönre, a fegyveres támadásért letartóztatott 15 fiatalt 10-25 év kényszermunkára. Különválasztották a többitől a 24 éves Oláh Lajos hodosi, a 24 éves Uri Imre biharfélegyházi és a 2 éves Kiss József hodosi lakos ügyét. Hármukat halálra ítélték, majd 1950. aug. 1-jén kivégezték őket. Elvitték őket a Nagyváradon a Rulikovszki temető melletti katonai gyakorlótérre és őt lőtték őket agyon. A volt politikai elítéltek közül többen nyomoztak sírjuk után, de eredménytelenül. /Körösvölgyi Iván: Gyilkosságok a szeku poklában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 8./ "

Dec. 5-9-e között Markó Béla RMDSZ-elnök és Bodó Barna ügyvezető politikai alelnök Svájcban tett látogatást az ottani Helsinki Egyesület meghívására. Előadást tartottak a magyar kisebbség helyzetéről, majd Bernben találkoztak külügyminisztériumi tisztségviselőkkel, Genfben az Amnesty International képviselőivel. Mindenütt kifejtették, hogy az Európa Tanács Romániával szemben támasztott követelményeivel szemben nem tapasztalható előrelépés. /Az RMDSZ-vezetők svájci útjáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

"Az államtitokra vonatkozó törvényjavaslatot a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI készítette el, megengedhetetlenül szélesen értelmezve az államtitkot: "...amelyek felfedése Románia politikai, gazdasági, tudományos-technikai és egyéb természetű érdekeit veszélyeztethetik." A parlamentben tiltakozni kell a törvényjavaslat jelenlegi szövege ellen, olvasható a lapban. /Sipos János: Az államtokra vonatkozó törvényjavaslat margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./"

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa memorandumban foglalta össze a kommunizmus időszakában törvénytelenül eltulajdonított értékek és javak kérdését. 1948-ban elvették az egyházi iskolákat, még a kántori lakásokat is, 1950-ben kezdődött az egyházi levél- és irattárak kifosztása, 1962-ben a püspöki székházat vették el, 1971-ben a bukaresti Történeti Múzeum elkobozta az egyházközség hét legértékesebb kegytárgyát, 192-73-ban az Állami Levéltár összeszedte és ismeretlen helyre szállította az 1700-1900-as évekből való anyakönyveket és protokollumokat, továbbá a felekezeti oktatásra vonatkozó dokumentációt. 1989 óta követelik az egyházi értékek visszaadását, eddig nem értek el eredményt. Felterjesztéseiket válaszra sem méltatták. /Memorandum. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 29./

Az Amnesty International attól tart, hogy a román hatóságok nem tudják megvédeni a hadrévi cigány közösség életét és testi épségét. Szeptember 20-21-én történt Hadréven az incidens, a rendőrség akkor nem kelt a romák védelmére, tétlenül nézték a verekedést. /Az Amnesty International tájékoztatója a hadrévi eseményekről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

"Zalatnay István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese nyilatkozatában kitért a hivatal feladataira: a határon túli magyarsággal kapcsolatos állami feladatok koordinálása, kapcsolat tartása a szomszédos országok összes fontosabb magyar érdekképviseleti, de kulturális szervezeteivel is, részvétel a magyar diplomáciának a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenységében, továbbá a támogatások területe. A magyar költségvetés megszavaz bizonyos összeget az Illyés Alapítvány számára, a határon túli magyar sajtó vagy könyvek támogatására. "Ezek fölött általában nem rendelkezik a hivatal közvetlenül, de szakértelmükre támaszkodnak a döntésekben." A "magyar kormány mindig kész a határon túli magyarság legitim szervezeteinek törekvéseit minden törvényes eszközzel támogatni." /Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./"

"Mircea Geoana külügyi szóvivő nem fogadta el Jeszenszky Géza külügyminiszternek a Polityka lengyel lap jan. 15-én megjelent interjújának Romániára vonatkozó részét. Geoana idézte Jeszenszkyt: határprobléma legfeljebb abban az értelemben létezik, hogy a magyar-román határ átlépése sok időt és türelmet igényel. Románia nem tartja tiszteletben a kisebbségi jogokkal kapcsolatban az EEBÉ és az Európa Tanács ajánlásait és hasznos lenne a nyugati országok részéről erőteljesebb nyomás a kisebbségi jogok védelme céljából. Geoana szerint a romániai magyar közösség életének realitásai ellentmondanak ennek. /A román szóvivő egy Jeszenszky-interjúról. = Új Magyarország, jan. 20./"

Elhangzanak ugyan tiltakozások az Antonescu-szobor felállítása ellen, azonban ez nem akadályozza meg azt, hogy több városban is fel akarják állítani a háborús bűnös szobrát. Közben folytatódnak a Mátyás-szobor elleni merényletek. Tófalvi Zoltán megkérdezett több ellenzéki román politikust, levetetné-e Mátyás király szobráról a törvénytelenül elhelyezett feliratot, azonban ezt egyikük sem vállalná. Dráma zajlik a romániai magyarság művelődéstörténeti értékei körül. /Új Magyarország, jan. 27./

Jan. 27-e és 30-a között Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnöke erdélyi körúton vett részt, Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli alelnöke társaságában, melynek állomásai: Nagyenyed, Nagyvárad, Nyárádszereda, Marosvásárhely és Barót, de a környező falvakba is ellátogattak. Duray az önkormányzati modellről beszélt. Nagy lelkesedéssel, szeretettel fogadták mindenütt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./ Nagyváradon politikai fórumot tartottak jan. 28-án, ahol Duray Miklós ismertette a jan. 8-i komáromi nagygyűlés jelentőségét. Több mint 3500 szlovákiai magyar önkormányzati képviselő gyűlt össze ezen a napon, hogy az önrendelkezés mellett voksoljanak. Célkitűzéseik között a területi önkormányzat is szerepel, mondta Duray Miklós. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 1., Romániai Magyar Szó (Budapest), febr. 8./ Duray Miklós jan. 29-én Marosvásárhelyen részt vett a fórumon Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével és Tőkés Lászlóval. Markó Béla mutatta be Duray Miklóst, aki azon kevesek közé tartozik, akik 1989 előtt is kimondták azt, amit a Kárpát-medencében élő magyar közösségek éreznek, s azt, hogy a magyarság sorsát meg kell változtatni. Kutyaszorítóban című könyvében a magyarság fájdalmáról szólt, ezért volt veszedelmes ez a könyv nemcsak Csehszlovákiában, de Romániában és másutt is. - A magyar közösségek olyan közös következtetésre jutottak, hogy csak az autonómia különböző formáival alapozhatják meg biztonságosan jövőjüket. Duray Miklós elmondta, hogy a felvidéki magyarság az utóbbi 75 évben ellenzéki volt. Számbelileg kisebbségben vannak, de ez nem szabad, hogy olyan helyzetet teremtsen, mely jogkorlátozást eredményez. Tőkés László a fogyatkozó lélekszámról beszél. Felvetődött az a kérdés, hogy miért határolta el magát az RMDSZ Katona Ádám autonómia-javaslatától. Markó Béla kijelentette: semmiféle elhatárolódás nem történt attól a gondolattól, hogy a romániai magyarság ki akarja alakítani az autonómiaformákat. Tőkés László úgy vélte, hogy csak a módszerektől volt elhatárolódás. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./

Békesi László ismertette a Magyar Szocialista Párt gazdasági programját. Kijelentette, hogy pártja a Hungária Televíziót és más hasonló szervezeteket nacionalista propagandának minősíti és a szocialisták erre nem kívánnak pénzt fordítani. /Pesti Hírlap, febr. 12./

A Duna Tv vezetői Erdélybe látogatnak Csoóri Sándorral az élen, febr. 1-jén Kolozsváron a Báthory Líceumban találkoznak a közönséggel, a következő napok programja: Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely és Marosvásárhely. /Új Magyarország, febr. 1./ A Báthory Líceum díszterme zsúfolásig megtelt, amikor a nézők találkoztak a Duna TV vezetőivel. Sára Sándor, a Duna TV főigazgatója elmondta, hogy 110 fős a létszámuk, idén székházat kapnak, jelenleg 15-17 %-os a saját adások aránya. Mind többen kezdik megérteni azt, hogy föltétlenül szükség van erre a televízióra az egész magyarság szempontjából - jelentette ki Csoóri Sándor. Ha egy nemzet meg akar újulni, akkor minden erejét, tudását, ismeretét össze kell gyűjtenie. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

"A rendőrségről szóló törvénytervezet kapcsán a szenátusban több szélsőséges politikus, élükön Corneliu Vadim Tudorral és Adrian Paunescuval vérlázítónak nevezte az RMDSZ javaslatát: azokban a helységekben, ahol nemzetiségek élnek, a rendőrök beszéljék a kisebbség anyanyelvét is. A Vatra Romaneasca már korábban kiadott közleménye felhívta a figyelmet a közeledő "magyar veszélyre", amikor a román nép "hóhérainak" emlékét ünneplik és "revansista beszédeket" mondanak az erdélyi magyarság képviselői. A Vatra felkérte Iliescu elnököt, hogy tiltsa be a márciusi rendezvényeket, a Belügyminisztérium pedig lépjen fel a szervezők és agitátorok ellen. /Magyar Nemzet, márc. 11./"

A sepsiszentgyörgyi Cuvantul Nou márc. 2-i számában közölt, Orbán Árpád, Kovászna megyei tanácselnökhöz intézett levél írója elmarasztalta a megye vezetőit a befejezetlenül maradt ortodox templomok ügye miatt, továbbá a románok erőszakos elszékelyesítéséről beszélt. Orbán Árpád válaszában emlékeztetett arra, hogy a harmincas években büntetésekkel fenyegették a magyar lakosságot, hogy járuljon hozzá ortodox templomok építéséhez, olyan településeken is, ahol nem éltek e vallás hívei. A románság erőszakos beolvasztását a tények cáfolják, írta Orbán Árpád. A családnevek elemzése pedig a fasiszta eszmékkel való azonosulást jelenti. Egyébként a hivatalos román statisztika a román lakosság növekedését mutatja Kovászna megyében: 1930-ban arányszámuk 15 százalékos volt, jelenleg 23 %. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

"Sütő András nyilatkozatában kifejtette: "Nemzeti létünkben bujdokolunk." Németh László tejtestvériség gondolata változatlanul időszerű. "A véres konfliktusok a megoldatlan nemzeti kérdések következményei." A Trianon-szindróma az az idegi, lelki nyomás, amely a magyarság létezését immár hetven esztendeje meghatározza, ennek enyhítése a környező népekkel való együttműködésben oldható meg. Sajnos, most még ezekben az országokban vad, nacionalista erők garázdálkodnak. - A magyarság menekülése nem állt meg, törvényesített formában sokkal könnyebben hagyhatják el az emberek szülőföldjüket. A legfőbb törekvés az asszimiláció. "A szétszórtan élő magyarságot valamiképpen vissza kell vezetni a magyar nemzet élő, eleven áramkörébe, a nemzeti kultúrába. Az anyaországnak gyakorlati bel- és külpolitikával kell szolgálni a nemzeti kisebbségi sorsra jutott magyar közösségek ügyét. - "Ahhoz, hogy a szellemi égboltot fölhúzzuk, felmérhetetlenül segítséget adott a Duna Televízió." - A román kultúrpolitika fasisztoid jelleget kapott, minden más nép nemzeti történelmét fumigálta és önmagát heroizálta. "Ezzel egy időben, a magyar, lágy diktatúra keretei között az egészséges nemzeti tudat elfojtása volt az egyik legfőbb kultúrpolitikai törekvés." /Magyar Nemzet, márc. 14./ "

"Richard Schifter amerikai diplomata, Clinton elnök regionális főtanácsadója sajtóértekezleten összegezte romániai látogatásának tapasztalatait. Hasznos megbeszéléseket folytatott Iliescu elnökkel és Vacaroiu miniszterelnökkel, kedvező véleménnyel távozik az országból. A kisebbségi kérdésről kifejtette: "Az Erdélyben élő közvetlenül érdekeltek között sokkal jobb a viszony, mint a térség más országaiban, és összehasonlíthatatlanul jobb, mint 1989 előtt. A még fennálló problémák pedig megoldhatók." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./"

"A Korunk márciusi számát az RMDSZ-nek szentelte. Salat Levente, a Korunk főszerkesztő-helyettese írta a vitaindítót /A bénultság természetrajza. Vitairat az RMDSZ-ről/, ebben igazságtalanul elmarasztalta a szervezetet, pontokba szedve kifogásait /az RMDSZ világosan megfogalmazható célok kidolgozása helyett szimbolikus politikát folytat, a romániai magyarság helyzetét a románok megkerülésével akarja rendezni, stb./. A vitairatra válaszolók szinte mind elvetették Salat Levente téziseit. Tőkés László megkérdezte, hogy a bírálók miért nem vesznek részt az RMDSZ küzdelmeiben. A félreállók "kívül-és felülállásuk vélt igazával fosztják meg közösségünket igazán szükséges szolgálatukról." "A több évtizede tartó magyarellenes diszkrimináció és a kommunista kontraszelekció által meggyengített, a numerus clausus, a beolvasztó politika és a kivándorlás által megtizedelt, megötödölt kisebbségi népközösségünk" alig képes megfelelő embereket állítani az egyes helyekre. Bodó Barna hangsúlyozta, hogy a "megállapításokkal külön-külön is van vitatkozni valónk." Markó Béla kifogásolta, hogy csak a jelent vizsgálja a vitairat, holott "az elmúlt négy esztendő igazi értékelését csak az elmúlt negyven esztendő valódi elemzése nyomán lehetne elvégezni. Ritkán beszélünk arról, hogy milyen állapotban érte meg 1989 decemberét ez a magyar közösség: kivéreztetve, megcsúfolva, tönkretéve." Szőcs Géza a politikai kultúra teljes hiányáról, a szellemi-morális kivérzettségről írt. Olyan politikusok kellenek, akiknek történelmi helyzetfelismerő és helyzetalakító képességük van. Domokos Géza kijelentette, nem vesz részt a vitában /bár hozzátette, hogy a Salat-írás "elégtétellel töltötte el"/, hogy ne hangozzék el: "álliberálisok fognak össze neokommunistákkal /ez én lennék/ az igazi, felelős magyarok, a következetes autonomisták - Borbély Imre vesszőparipája -, a csalhatatlan Tőkés László követői ellen." /Korunk (Kolozsvár), 1994. 3. sz./"

Az RMDSZ ápr. 7-én publikálni kezdett feljegyzésének 6. sz. melléklete az egyházi törvénytervezettel foglalkozik. Az 1990. dec. 17-én elkészült tervezet tárgyalását az egyházak írásban és szóban évek óta sürgették, eredménytelenül. A Romániai Magyar Egyházak Elöljárói Állandó Értekezletének képviselői Kolozsváron 1993. ápr. 21-én kifejtették, hogy nem fogadhatnak el olyan törvényt, amely nem teszi lehetővé az egyházi iskolák visszaadását, az egyházi iskolák személyzetének államilag biztosított fizetését, az egyházi ingatlanok visszaadását. Az Európa Tanács 8. számú ajánlása felszólítja a román kormányt az egyházi javak visszaadását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./