Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1996. június 4.
"Tőkés László a vele készült interjúban kifejtette, hogy az RMDSZ a magyarság ügyeit vállalja fel. "Akik ebből a sorból kilépnek, alátámasztják a hatalomnak azt a propagandisztikus állítását, miszerint az RMDSZ nem képviseli a magyarságot, nem létezik kollektív képviselet..." Még rosszabb, ha nem függetlenként, hanem más pártokhoz átigazolva indulnak, ezzel nagy károkat okoznak. Látni kell, hogy "a hetvenöt év alatt olyan megosztó közegbe kerültünk, olyan károkat okozott főleg az utóbbi negyvenöt év az emberek tudatában, lelkében, önbecsülésében, hogy az "eredmény" nélkül nem múlik el." "Meg kell mutatni, hogy vannak gyászmagyarok, akik tudván tudva működnek együtt - közvetve vagy közvetlenül - ellenségeinkkel, de azt is kell látnunk, hogy vannak megtévesztettek." A megtévesztetteket türelemmel fel kell világosítani. /Szabó Csaba: Gyászmagyarok és megtévesztettek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./"
1996. június 5.
"A kormányt alakító párt, a Szociális Demokrácia Pártja, Adrian Nastase és csapata mindent elkövetett, hogy pártja ütőképes legyen, hátat fordított szélsőséges szövetségeseinek, igyekezett felduzzasztani sorait, lehetőleg népszerű személyekkel. Az az érzés alakult ki a lakosságban, hogy változtatni csaknem lehetetlen. Ezért sokan nem mentek el szavazni. A távolmaradók bánhatják, mert az ideiglenes adatok szerint a lakosság "átrajzolta" az ország politikai térképét. A kormánypártot cserbenhagyta szavazótábora. A nagyvárosokban a térvesztés még súlyosabb. Bukarestben sem a kormánypárti győzött. Románia változást akar, még akkor is, "ha imitt-amott az ellenzék, az RMDSZ is taktikai hibákat is elkövetett, nem a megfelelő embert jelölte, illetve támogatta." Nem mindenütt volt sikeres az RMDSZ kampánya. /Gyarmath János: Változó politikai térkép. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./"
1996. június 8.
Románia NATO-belépési stratégiájáról nyilatkozott az Adevarulnak a berlini értekezlet után Melescanu külügyminiszter. Kedvezően ítélte meg a NATO-bővítés szempontjából z elhatározott intézkedéseket. Választási húzásnak nevezte Bob Dole amerikai szenátornak azt a tervét, hogy a felvételnél Csehországot, Lengyelországot és Magyarországot részesítik előnyben. A Trianon-évforduló kapcsán elhangzott budapesti országgyűlési nyilatkozatokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy nem kell dramatizálni ezeket a nyilatkozatokat, több magyar politikus, így Kovács László külügyminiszter is állástfoglalt ellenük. Ezek viszont nem használnak az államközi kapcsolatoknak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./
1996. június 12.
A Magyarok IV. Világkongresszusához kapcsolódva jún. 16-án Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke több püspök részvételével celebrál ünnepi szentmisét. Ezzel egyidőben közös református-evangélikus istentiszteletet tartanak a Kálvin téri református templomban, valamint a Dohány utcai zsinagógában. A mise és az istentiszteletek helyszínéről 19 órára a Nemzeti Múzeum elé vonulnak a részvevők, ahol a Szent Jobb és a Szent Korona lesz kivetítve. Itt a püspökök rövid beszédeket mondanak. /Új Magyarország, jún. 12./
1996. június 13.
"Gereben István elítélően reagál Csoóri Sándor Forgácsok a földön /Magyar Nemzet, máj. 18./ esszéjére. Gereben visszatekint: Csoóri Sándort mint disszidenst "öleltük magunkhoz. Tiltakoztunk szilenciuma ellen..." Azután Csoóri a Hitel 1990. szeptemberi számában közölte a Nappali hold című írását, ez "sokunkat kiábrándított. Értetlenül álltunk, állunk a tény előtt, hogy az újjászülető magyar szellemi élet drágaköve homokká morzsolta magát. Ebben az esszében nyilvánvalóvá vált a demokrácia elvét megtagadó, a magyar zsidósággal kapcsolatos, előítéletekkel teli, ügyetlen világszemlélete." Gereben reméli, hogy a Magyarok IV. Világkongresszusának résztvevő megakadályozzák azt, hogy "a Magyarok Világszövetsége elnökének demokráciáról alkotott véleménye tért hódítson az egyetemes magyarság köreiben." Ezzel elejét veszik annak, hogy az MVSZ továbbra is "az egyetemes magyarság érdekeit sértő indulatoknak, kificamodott politikai ideológiáknak, szélsőséges megnyilakozásoknak méhe, szószöve lehessen. " /Gereben István: A demokrácia "vidámparki Don-kanyar"? = Népszava, jún. 13./"
1996. június 19.
"Székely Kecskés János fejtette ki gondolatait a Magyarok IV. Világtalálkozóján a nemzeti stratégiáról, köszönetet mondva a Magyarok Világszövetségének, hogy vállalta a nemzeti stratégia munkájának vezénylését, amelyet a hatalomnak kellene megtenni, de az nem teszi. "Nagyon fontos a nemzeteszményről, nemzettudatról előadásokat tartani, amelyeket tudományos igénnyel ki is kell dolgoznunk. Halaszthatatlan e teendőnk, hiszen hazánkban összeállt egy olyan szellemi szekértábor, amelynek tagjai nagy publicitást kapó munkásságukban a nemzettudat alapját támadják. Áttételesen a nemzet objektív, intézményes létét vonják kétségbe. Azt tartják: egzakt módon nem lehet a ?magyar? tartalmat meghatározni, ezért az nem is létezik. Nem létező nemzetnek pedig miként is lehetne nemzettudata?" "Álláspontjukat illenék legalább olyan alapos monográfiákkal megcáfolni, mint amilyenre ők nem sajnálják a fáradtságot..." A közvélemény-kutatási adatok szerint "a hazai lakosságnak csupán hat százaléka érzékeny a nemzeti sorskérdésekre, és csak ugyanennyi tartja fontosnak a sajtószabadságot is, akkor már ott tartunk, hogy újjá kell teremtenünk a nemzetet. Ebben is segíthet ez a műhelymunka..." /Székely Kecskés János: Országirányító háttérpaktumok helyett nemzeti stratégiát. Az összeomlás fenyegetettségében a magyarság hosszú távú vezérlőelveit szükséges megfogalmaznunk. = Új Magyarország, jún. 19./"
1996. június 22.
A kolozsvári román irodalmi hetilap, a Tribuna most megjelent 20. számát a román-magyar kulturális kapcsolatoknak szentelte. Cseke Péter - akinek segítségével készült az egész lapszám - a nemrég elhunyt Kiss Jenő költő balladafordításait méltatta. A költő több évtizedes munkával a román folklór gyöngyszemeit tette hozzáférhetővé a magyar olvasók számára. Hasonló hídépítő munkát végzett a kitűnő román műfordító, Gelu Pateanu is. Gáll Ernő a román-magyar kulturális kapcsolatok hátterét vázolta fel, Kántor Lajos Renner Miklós /Spectator/ és Németh László munkásságát hozta fel példának, Ioan Muslea a Korunk Cumpana-antológiáját ismertette, Dávid Gyula az erdélyi magyar könyvkiadás gondjait taglalta, Gábor Dénes /Dionise Gábor néven/ a Művelődésnek és mellékletének, a Könyvesháznak szentelt tanulmányt, Ioan Aurel Pop, az Erdély-kutató Intézet igazgatója nyilatkozott, bemutatták Andrei Plesu lapja, a Dilema autonómia-változatokat bemutató különszámát. A Tribunának ezt a számát Kusztos Endre szénrajzai illusztrálják. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 19., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./
1996. június 22-23.
Rákóczi Lajos RMDSZ-képviselő jún. 19-én találkozott Liviu Maior oktatási miniszterrel és kifejtette, hogy a nagyváradi Ady Endre Líceum igazgatójának, Kapalay Józsefnek és aligazgatójának, Nagy Zoltánnak a leváltása minden törvényes alapot nélkülöz. A miniszter nem tudott egyéb vádat felhozni ellenük, mint azt, hogy tiszteletlenül beszéltek a főtanfelügyelővel, végül kijelentette, hogy már nem ragaszkodik az elbocsátásukhoz, sőt: elrendelte, hogy a tanfelügyelőségnek ezt a határozatát ne foganatosítsák. A két vezető tehát a helyén marad. Liviu Maior a nagy ígérgető, figyelmeztetett az eseményről hírt adó Zsehránszky István. Székelyhíd iskolájában pedig a szülők azt kérik a minisztertől, hogy váltsa le az igazgatót, akinek igazgatása alatt lezüllött az iskola, nagy a feszültség. Rákóczi Lajos képviselő ebben az ügyben is ígéretet kapott a minisztertől. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22-23./
1996. június 26.
Jún. 26-án Gödöllőn mintegy ezer polgármester részvételével megkezdődött a magyar polgármesterek első világtalálkozója. A találkozó fő szervezője Gémesi Zoltán. A következő napokban tíz településen tartanak szekcióüléseket. /Magyar Nemzet, jún. 27./ 1996. jún. 26-30-a között rendezik meg a Gödöllőn a magyar polgármesterek első világtalálkozóját, a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából. Dr. Gémesi György, Gödöllő polgármestere elhatározta, hogy Gödöllő testvérvárosainak /Beregszásznak, Csíkszeredának, Dunaszerdahelynek és Zentának/ személyesen kézbesíti a meghívót, mégpedig kerékpáron. Nem kevesebb, mint 1560 km-t tett meg. Máj. 5-én érkezett útjának utolsó állomására, Zentára, ahol átadta Tóth Horti Gábornak, Zenta polgármesterének a meghívót. /Magyar Szó (Újvidék), máj. 12. 4. p./
1996. június 28.
"Fodor Sándor kolozsvári író a Hargita Népében az RMDSZ választások utáni helyzetével foglalkozott. Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Kézdivásárhelyen a polgármester-jelöltet illetően a magyar választók többsége nem hallgatott az RMDSZ-re. Nem a választókat okolom, írja Fodor Sándor, hanem a rosszul tájékozódó RMDSZ-szervezeteket, mert "platformhoz", "frakcióhoz", magyarán klikkekhez tartozás szerint válogatták a jelölteket. Fodor szerint a tetemes költséggel összehívott SZKT-ülések /a magyarországi parlamenti csatározások szánalmas karikatúrái a legtöbb esetben/ dolguk végezetlenül vagy félmunkával oszlottak szét. Nem tudtak ugyanis megegyezni a platformok, a frakciók. "Legszívesebben azt javasolnám az RMDSZ következő kongresszusainak, hogy szüntesse meg az SZKT-t /Szövetségi Képviselők Tanácsát/. Az RMDSZ fokozatosan népszerűtlen lett, elsősorban a szervezeten belüli marakodással felfedett, azóta sem tisztázódott anyagi visszaélések miatt. /Fodor Sándor: A legfontosabb: megújulni. = Hargita Népe (Csíkszereda). jún. 25., ismerteti Székedi Ferenc Klikkek és ejtőernyősük címmel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./"
1996. június 29.
"Tordaszentlászlón megrendezték - immár hetedszer - a Szent László-napi kórustalálkozót jún. 29-én az RMDSZ, az EMKE és Szőke Zoltán református lelkipásztor közreműködésével Dalaiban és művészetében érez a nemzet mottóval. A rendezők fő célja, hogy a kórustalálkozó falunappá váljon. Az istentiszteleten Tőkés László hirdetett igét, hangsúlyozta a hagyományőrzésnek, mint összetartó erőnek a fontosságát. Guttman Mihály kolozsvári karnagy, a Romániai Magyar Daloskör tiszteletbeli elnöke is jelen volt. A Kárpát-medencei kórusok meghallgatására összegyűltek először a daloskörök felvonulását láthatták. A templom kertjében levő Szent László szobor előtt elhangzott Wass Albert Üzenet haza és Reményik Sándor Erdély magyarjaihoz című verse. Tizenkilenc kórus lépett fel, köztük Disznajó, Nagyenyed, Aranyosgyéres, Méra, Szucság, Bánffyhunyad, Szentmihály, Torda, Aranyosegerbegy kórusai, a magyarlónai Imreh Sándor Női Kórus, továbbá egy gödöllői kórus. A fellépő kórusoknak átadták a Szent László arcképét ábrázoló emlépplakettet. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 1., Magyar Kurír (Budapest), júl. 10.., 157. sz./ Boldizsár Zeyk Imre, a tordaszentlászlói RMDSZ elnöke a találkozó résztvevőit köszöntve Szent László király nagyságát méltatta: "mindazt ami jót, szépet és nemeset a szétszaggatott magyar nemzet önmagában sejt és érez, amire keresztény lelkülete vágyik, amiről nemzeti büszkeségében álmodik, azt mind e magyar szentben: Szent László királyban találja vagy véli feltalálni. S nem véletlenül, nem is csak a mítosz eszközeivel! Hiszen Szent László király nevét 26 falu viseli a Kárpát-medence helységnévtárában, s a múló időben is az 1100 éves magyar történelem és szellemiség egyik legnagyobb egyénisége maradt..." /Kalotaszeg (Bánffyhunyad), aug. 8./"
1996. június 29.
Csíkszeredán jún. 26-án kezdődött a Régizene Fesztivál. Elsőként a Csíkszeredai Régizene Együttes lépett színre, őket követte a bukaresti Lyceum Consort, akik magyar zsolozsma-részleteket énekeltek, a budapesti Musica Historica után a szentendrei Kecskés Együttes zárta az első napot. Jún. 27-én többek között a bögözi Schola Cantorum lép fel. /Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./ Jún. 28-án reneszánsz táncház zárta a napot. Jún. 29-én a fellépők között van a brassói Cantus Serenus, a baróti Kájoni Consort, a kolozsvári Corvineum és Amaryllis, valamint a nagykárolyi Collegium együttes. Jún. 30-án a gyergyószárhegyi kastélyban lép fel több együttes, ezzel zárul a fesztivál. /Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29./
1996. június folyamán
Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek bérmakörútján sok helyre eljutott. Kolozsvárnak két napot szentelt, ápr. 29-én bérmált Szamosújváron és Désen, ápr. 30-án Vicén és Besztercén, Óradnán, Csicsókeresztúron, Felőrön és Rettegen máj. 1-jén, Bethlenben és Bálványosváralján máj. 2-án, Széken máj. 3-án. A körútról beszámoló Csenkey Ágoston hírt adott arról is, hogy mindenütt verses és prózai köszöntőkkel fogadták az érseket. /Besztercei Híradó (Beszterce), jún./
1996. július 3.
Júl. 2-án Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa /SZET/. A napirenden a tisztújítás és a kisebbségi civil társadalom építésének kérdései szerepeltek. A SZET javasolta, hogy az RMDSZ állítson saját elnökjelöltet az őszi országos választáson. A tisztújítás során Csávossy Györgyöt újraválasztották a SZET elnökévé, alelnök: Káli Király István. a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke, titkár: Köllő Dávid, a Magyar Ifjúsági Tanács küldötte. A SZET levéllel fordult a magyar Országgyűléshez: sajnálattal értesültek arról, hogy az Országgyűlés júl. 27-i ülésén a magyar közoktatásról szóló 79/ 1993-as és a felsőoktatásról rendelkező 8/1993-as törvények módosításakor, a képviselők többsége szavazatával elutasított olyan kiegészítő javaslatokat, amelyek biztosítanák a határon túl élő nemzetrészek számára, hogy a magyar közoktatás formálásában - mely közvetve és közvetlenül érinti őket - részt vegyenek. A kiegészítő javaslatok intézményesítették volna azt a támogatási rendszert, amelyet a Magyar Köztársaság költségvetési törvénye 1992 óta biztosít a Művelődési és Közoktatási Minisztérium költségvetésében a határon túli magyar tannyelvű oktatás számára. Hasznos lett volna, ha az illetékes bizottság a szavazás előtt meghallgatja a határon túli oktatás szakembereit. A Szövetségi Egyeztető Tanács arra kéri Gál Zoltánt, az Országgyűlés elnökét - a hozzá írt levelében -, hogy az illetékes szakbizottsággal együtt járuljon hozzá a megoldás kialakításához. A Szövetségi Egyeztető Tanács egyidejűleg felkérte az RMDSZ illetékes vezetőit, hogy kezdeményezzenek megbeszéléseket az Országgyűlés illetékes bizottságaival és a pártfrakciók vezetőivel, a kialakult helyzet orvoslása érdekében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3., 815. sz./
1996. július 3.
Egyed Albert /1994 óta a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője/ nyilatkozott a határon túli magyar kultúra támogatásáról. A főosztály támogatja a határon túli magyar diákok és pedagógusok képzését, a tankönyv- és könyvkiadást, a hivatásos magyar színházakat és közművelődést. Ezekre a célokra 1996-ban a költségvetés 422,5 millió forintot utalt ki. Elsősorban a részképzést és a továbbképzést támogatják. A minisztériumi ösztöndíjtanács állandóan egyeztet az Ösztöndíj Alapítvánnyal - ez magánalapítvány - és a Kemény Zsigmond Alapítvánnyal, amely a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítványhoz tartozik. Az egyeztetés célja, hogy ugyanaz a pályázó ne élvezzen több támogatást egyszerre. Léteznek más források is, egyházi és civil szervezetek, amelyek tőlük függetlenül segítik a diákokat. A minisztériumi ösztöndíj- tanácsba bevonják a kárpát-medencei régió képviselőit, a Határon Túli Magyarok Hivatalát /HTMH/, a Magyarok Világszövetségét, a rektori konferenciát, a főiskolai igazgatók konferenciáját és a diákszervezeteket. Az erdélyi ösztöndíjtanácsnak 25 tagja van - egyetemek, EME, Bolyai Társaság, RMDSZ, egyházak, diákszervezetek. - Kiemelten támogatják a partiumi főiskolai képzést, csatlakozva a már működő Sulyok István Főiskolához., részt vesznek a székelyföldi főiskolai hálózat kialakításában. Már működnek kihelyezett tagozatok. Az az elképzelés, hogy a céltámogatást a székelyföldi felsőoktatási szervezeteknek Egy évig adnak támogatást, addig ki kell alakítani Székelyföldön a főiskolai vezetőséget. - Táborozásra idén négymillió jut, ezt az Illyés Alapítvány még két és félmillió forinttal kibővíti. - A Bolyai Akadémia keretében a továbbképzést jórészt Székelyföldön tartják a kárpát-medencei pedagógusok részére. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 3./
1996. július 15.
Bakos István, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ cáfolta Tibori Szabó Zoltánnak a Szabadság aug. 6-i számában megjelent, az MVSZ-szel kapcsolatos több állítását. Az Anyanyelvi Konferencia /AK/ az MVSZ székházában tevékenykedik, annak infrastruktúráját használja, az MVSZ működését támogatja, nem felel meg tehát Tibori Szabó Zoltán állítása. hogy az AK-t nem az MVSZ finanszírozza. Az MVSZ választmánya az MVSZ elnökségének költségtérítést szavazott meg, erre csak az elnökségre utazó elnökségi tagokat napidíj és éjszakai szálláspótlék illeti meg. Nem igaz tehát, hogy az elnökség saját tiszteletdíját megszavazta. Pallavicini Károlyt nem azért idézték az etikai bizottság elé, mert szóvá tette az MVSZ által kölcsönadott összeget /ez megtérült kamatostól/, hanem azért, mert az összeg ellopásával vádolta meg Csoóri Sándort, az MVSZ elnökét. Bakos István írása után áll Tibori főszerkesztő kommentárja: információi ellentmondanak Bakos István levelében foglaltaknak, majd közli: lezártnak tekinti a vitát. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141. sz. jegyzet.
1996. július 17.
"Meglepő, hogy Bodor Pált még mindig foglalkoztatja tavalyi cikke, válaszolt Borbély Zsolt Attila. Alaptalan inszinuációak tartom, írja, hogy "Bodor Pál egy napon emleget a nácikkal és a vasgárdistákkal, akik, úgymond összemosták az ellenük felsorakozott irányzatokat." /Borbély Zsolt Attila: A megsértett hiúság és a szellemi fusizás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./ Előzmény: 1150. sz. jegyzet."
1996. július 20.
"A határon túli magyarság közel fele bizakodva tekint a jövőbe - legalábbis egy 1994-95-ben végzett szociológiai felmérés szerint, amelyet a budapesti Balázs Ferenc Intézet koordinálásával készült az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági magyarság körében. A kutatás koordinátora Dobos Ferenc. Nagyon borúlátónak 5-15 százalékuk látta az ottani magyarság jövőjét. A legpesszimistábbak a vajdaságiak voltak. Az erdélyiek valamivel több mint egyharmada borúlátó, 5 százalékuk viszont nagyon pesszimista a jövőt illetően. A teljes - nemek, településtípus, korcsoportok, iskolai végzettség szerint reprezentatív - mintában a Felvidék 598, Kárpátalja 291, Erdély 601 és Vajdaság 459 kérdőívvel szerepel. Az adatfelvétel Felvidéken 1994 nyarán, a többi területen 1995 augusztusa és októbere között történt. A magyar nyelvű oktatás helyzete az erdélyiek többsége szerint javult a rendszerváltás kezdete óta, a vajdaságiak 90 %-a érzi úgy, hogy romlott a magyar iskolák helyzete. Az ottaniak 85 %-a szerint hasonló a negatív tendencia az anyanyelvhasználat terén is. Ezzel szemben az erdélyieknek csak egyötöde látja úgy, hogy anyanyelvhasználati lehetőségük romlott. Arra a kérdésre, hogy mit tekintenek hazájuknak, a megkérdezettek elenyésző mértékben válaszolták, hogy "a teljes magyar nyelvterületet". Hazájuknak szülőföldjüket tekintik, többségük a tágabb értelemben vett földrajzi egységet, mint Erdélyt, vagy a Vajdaságot. - A határon túli magyarok körében nem lehet számottevő baloldali irányultságról beszélni, a vajdaságiaknál ez nem éri el a fél százalékot, a legmagasabb a felvidékieknél: 5 százalék. A politizálási módszereket tekintve mindenütt "puhának" tartják politikai képviseleteik-pártjaik eszköztárát. A kárpátaljaiak közel 60 %-a szerint érdekképviseletüknek radikálisabban kellene politizálniuk, a vajdaságiaknak több mint 50 %-a mondja ugyanezt, de Erdélyben is közel 50 % ez az arány.Ugyanakkor mindenütt 20 % feletti azok aránya, akik "konformistábbak", és rugalmasabb politizálást várnak el. A legelégedettebbek a jelenlegi politizálási móddal a szlovákiai magyarok, ez valószínűleg a több magyar párttal magyarázható. Az erdélyiek nagy többsége ellenzi a magyar közösségen belül a többpártrendszert. A felmérés szerint az erdélyi magyarok több mint 50 %-a érdeklődik az átlagosnál jobban a politikai események iránt, mégis csak 40 %-a tudta, hogy az RMDSZ-ben különböző pártok és platformok működnek. A megkérdezettek 90 %-a ellenzi a platformokat. - Milyen az anyaországnak a határon túli magyarok érdekében kifejtett tevékenysége - kérdezték a kutatók. Valamennyi magyar közösség az Antall-kormány politikáját tartotta elfogadhatónak. /Erdélyben, Kárpátalján több mint 60 %, Vajdaságban közel 60 %, a korábbi és jelenlegi szocialista kormányokat szinte azonos mértékben elfogadhatatlanok. /Heti Világgazdaság, júl. 20./"
1996. július 23.
"Júl. 21-22-én tartotta Marosvásárhelyen országos értekezletét a Vatra Romaneasca. Dr. Zeno Opris, a szervezet elnöke a szokott kirohanást intézte az RMDSZ ellen, az RMDSZ-ről és "anyaországáról" szólva. Emlékeztette hallgatóságát arra, hogy a Vatra vezetősége 1995. júl. 18-án Iliescu elnökkel találkozott, ahol maga Opris kérte az elnök segítségét a magyar nemzetiségű agresszorok ellen. Rá egy évre /1996. júl. 18-án/ újra találkoztak Iliescuval. Mi voltunk az elsők, mondotta Opris, akik már 1990-ben rámutattunk az RMDSZ románellenes, antidemokratikus voltára, és kértük a parlamentet, tegye meg a szükséges intézkedéseket. És nem tette meg. Most, a tizenkettedik órában a bukaresti törvényszékhez fordultunk, hogy mint politikai pártot, amely nem ismeri el az ország alkotmányát, nemzetellenes, alkotmányellenes /lásd autonómiatörekvések/ cselekedetekre ragadtatta magát, ne jegyezzék be a hivatalosan elismert pártok közé. - Opris elmondta: az államelnökkel történt legutóbbi találkozójukon egyetértettek abban, hogy az összes politikai pártnak - ideológiájától függetlenül - a nemzeti érdekek megőrzésén kell fáradoznia. Ez azt jelenti, hogy újabb offenzíva a láthatáron, nyilván az RMDSZ ellen. Ilyen irányban ezután - reméli a Vatra elnöke - szorosabb lesz az összefogás az államelnökség, a kormány, a parlament, a politikai pártok, a román ortodox egyház, a hadsereg és a belügy körében. /Lokodi Imre: Offenzíva a láthatáron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./ "
1996. július 26.
A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium dísztermének mennyezete tavasszal beomlott, de az egész épület rohamosan pusztul, hull a vakolat, lassan életveszélyessé válnak egyes épületrészek. Feltétlenül cselekedni kell. Ferencz L. Imre sorra megkérdezi, mit tett a nagyhírű iskola felújításáért az RMDSZ egyik platformja, a Bethlen Gábor-frakció, a pedagógusszövetség vagy a prefektúra. /Ferencz L. István: Veszélyben a Kollégium! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./
1996. augusztus 5.
"Sokan azt mondják Máron Áron püspökről, hogy szent. Sokan azt, hogy: Igaz ember. Püspöki címerében egy fenyő áll. Egyenesen. Töretlenül. Könyvek jelentek meg életéről, ünnepélyes megemlékezések hangzanak el vele kapcsolatban. Ő már nem csupán a katolikusoké. Nem hallgatott akkor sem, mikor kényelmes lett volna a hallgatás. A Márton Áron év azért fontos, mert magunkévá kell tennünk az ő krisztusi és emberbaráti szeretetét, írta Plesa Vass Magda, aki ott volt a Szt. Mihály-templomban, amikor a katolikus egyház, az emberiség nevében tiltakozott a "deportálásra szánt zsidó testvéreink elhurcolása ellen." /Plesa Vass Magda: Márton Áron év. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./
1996. augusztus 6.
"Az egykori Magyarország szétdarabolásával a magyar történettudomány addigi sok évszázados egysége is fokozatosan megbomlott. Ennek természetes következményeként az egyes országcsonkok magyar történetkutatása az anyaországétól, de egymásétól is eltérő útra kényszerült. Ezek az eltérések azonban a kisebbségi lét első évtizedeiben alig voltak észlelhetők, de a második világháború után, a kommunista diktatúrák kiépülése során mindenütt felgyorsultak, és 1989-re végzetes következményekkel fenyegető, veszedelmes méreteket öltöttek. - írta Jakó Zsigmond kolozsvári professzor, majd az erdélyi fejlődést részletezte. "1918 és 1940 között Erdély magyar történetkutatása még nem érzékelte igazán helyzete gyökeres megváltozását." A gyökeres változás a kommunizmus egyeduralomra jutása után következett be. Ebben a folyamatban "gyászos szerepet játszott a magyarországi párt is azzal, hogy érdektelenséget nyilvánított a kisebbségi nemzetrészek sorsát illetően." "A kisebbségi magyar történetkutatók tehát két tűz közé kerültek. saját országuk tudománya" elzárkózott befogadásuktól, a magyarországi tudománypolitika pedig "kirekesztette őket a magyar tudomány művelői közül". "Egyedül a magyar história érdekelt abban, hogy továbbra is egységként foglalkozzék az egész Kárpát-medence múltjával, hiszen az 1918-ig egyben Magyarország történetével azonos." A magyar történettudománynak alapfeladatokat kell vállalnia: kézikönyvek, összefoglalások, monográfiák, országos jellegű források, a középkori országos oklevélkorpusz, a magyar országgyűlési emlékek, a magyar kormányzattörténet, egyháztörténet, történeti földrajz, stb. elkészítése szükséges. /Jakó Zsigmond: A határon túli magyar történetírás küldetése. Összekötő kapocs a Kárpát-medencében. = Magyar Nemzet, aug. 6./ Jakó Zsigmondnak a magyar történészkonferencián elmondott beszéde."
1996. augusztus 9.
A Magyar Reformátusok III. Világtalálkozóját ért támadásokkal kapcsolatban Markó Béla elnök és az Ügyvezető Elnökség közleményben fogalmazta meg az RMDSZ álláspontját, hangsúlyozva, hogy az RMDSZ az egész romániai magyarság számára kiemelkedő eseményként értékeli a találkozót és felkérte tagjait, hogy a hagyományos erdélyi ökumenizmus jegyében vegyenek részt az eseményekben. Ugyanakkor alaptalannak tartják azokat a nyilatkozatokat, amelyek ellentmondanak a jogállamiságnak, a gyülekezési szabadságnak és a békés együttélés eszméjének. Az RMDSZ elvárja, hogy biztosítsák a világtalálkozó zavartalan lefolyását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 2., 836. sz./
1996. augusztus 10.
"Kepecs Ferenc, a Népszava munkatársa előzőleg már elítélte Tőkés László püspököt, mert az ateizmus jellemezte értékvesztés korszakáról beszélt, most Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének véleményét kérdezte erről. Markó Béla azonban tisztázta: amiről Tőkés László beszélt, "annak semmi köze sincsen a világnézeti szabadság kérdéséhez. 1989 előtt az egyházakat minden eszközzel korlátozták, a vallásgyakorlást pedig közvetve, illetve bizonyos esetekben akár közvetlenül is, tiltották Tűzzel-vassal terjesztették az ateizmust." Kepecs Ferenc tovább kérdezett, magyar egyházi vezetők fordultak Tibori Szabó Zoltán főszerkesztő ellen, amiért lapjában bírálta a Magyarok Világszövetségét. Markó Béla ezt már nem tartja helyesnek. /Népszava, aug. 10./
1996. augusztus 15.
Balánbányán aug. 11-én avatták fel az új református templomot, Zakariás Attila tervezte, holland és svéd testvérgyülekezetek, továbbá magyarországi alapítványok segítették anyagilag az építést, sok múlott Sógor Csaba madéfalvi tiszteletes szervezőkészségén is, aki a balánbányai szórványgyülekezet gyámolítását is vállalta. Ez Felcsík első református temploma. A templomban egyben könyvtár is van, különböző találkozók színhelye lehet a jövőben. Tőkés László püspök beszédében kiemelte, hogy tüneményes gyorsasággal készült el a templom. Nem elég régi műemlékeinket ápolni, nem elég régi templomainkat megőrizni, hanem újakat is kell építenünk. Csak összefogással lehet felülemelkedni a pusztító áron, figyelmeztetett a püspök. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./ - Több mint háromszáz emlékezetes rendezvénye volt a református világtalálkozónak, összegezte az eredményeket a püspök, amelyek közül sok az ökuménia jegyében más egyházakra is átsugárzott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./
1996. augusztus 16.
"Catherine Durandin történész, a párizsi egyetem román tanszékének vezetője. Számos tanulmányt, könyvet írt. Jelentősebb tanulmányai: Nagy-Románia, a nemzeti-liberális modell kudarca /1987/, A magyar-román konfliktusokról /1990/. 1988-ban kiadta Ceausescu Románia című könyvét, ezt követte 1989-ben a Forradalom francia vagy orosz módra?, majd 1990-ben Ceausescu, egy kommunista király igazságai és hazugságai című műve. 1994-ben Durandin szerkesztésében jelent meg a magyar és román történészek 1992-es párizsi kollokviumának anyagát tartalmazó az Értelmiség kötelezettségvállalása Keleten című tanulmánykötet. 1994-ben jelentette meg A román nemzet története, majd egy évvel később A románok története /Histoire des Roumains, Fayard Kiadó, Párizs, 1995/ című, közel 600 lapos munkáját. Erről a könyvéről beszélgetett vele Sz. Farkas Jenő. "Románia részben a magyar térségből kiszakadva jött létre, majd szembetalálta magát az ?erdélyi kérdéssel?. A románok Erdélyt történelmi bölcsőjüknek tekintették, de ezt elnyomott alattvalóként ismerték meg..." Az etnikai konfliktusokról szólva kifejtette "túlzottnak vélem etnikai jellegének hangsúlyozását, ami azért paradoxon, mert a 20. század végén nem nemzetiségi alapon, hanem a demokrácia szabályai szerint működő kisebbség-többség viszonyát kellene megteremteni." Durandin kifejtette, hogy a románok fülépítettek maguknak "egy mélyben gyökerező, távoli múltba tekintő nemzettudatot." "Tárgyi bizonyítékok, dokumentumok hiányában a románságnak több évszázadot kell ?bebútorozniuk?. "...mérhetetlenül nehéz bizonyítani egy dák-római kontinuitást. Van valami tragikus ebben a hézagpótló keresésben", mintha "a diszkontinuitás valami áthidalhatatlan akadálynak, átoknak számítana. A nemzeti léttel kapcsolatos felfogás időbeliségére és a területnek egyetlen faj általi birtoklására épül, innen már az út egyenesen vezet az őshonosság gondolatához." A francia-román kapcsolatok kizárólag az elit szintjén valósultak meg, a kapcsolat alkalomszerű volt, sohasem támaszkodott a két nép kölcsönös ismeretére, kapcsolatára vagy valamiféle közös latinság- és testvériségtudatára." A román filozófia a német filozófia közvetlen hatására jött létre. /Élet és Irodalom, aug. 16./"
1996. augusztus 20.
Nem szabad engednünk magyarságunkból, hanem ezt erősen és érintetlenül meg kell tartanunk. - Teleki Pál ezen megállapításának jegyében szervezett a csíkszentkirályi Vitos Mózes Cserkészcsapat négynapos millecentenáriumi ünnepséget, melyre meghívta a vidék cserkészcsapatait. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 20.
1996. augusztus 21.
"Borbély Zsolt Attila 1995 novemberében az Erdélyi Napló hasábjain taglalta az SZDSZ-nek a nemzeti problematikával szembeni viszonyrendszerét Az SZDSZ átlépte a Rubicont címmel, erre vehemens válasz jelent meg Révész Sándor tollából /Rágalomlánc/. Borbély Zsolt Attila akkor nem közölte válaszát, azonban az azóta bekövetkezett események, "az SZDSZ által birtokolt kultusztárca tevékenysége, a kormány külpolitikai csődje, az érték-konzervatív gondolkodás száműzése a médiából", a középosztály kialakulását gyengítő gazdaságpolitika felvetették benn a hallgatás revíziójának szükségességét. Különösen akkor, "amikor a közelmúltban a szólásszabadság liberális vívmányának programszerű megsemmisítését, a nemzeti sajtó teljes ellehetetlenítését fogalmazta meg az SZDSZ egyik oszlopos tagja. Tamás Gáspár Miklós ugyan látszólag a szélsőjobboldal visszaszorításának programját vázolta fel", a probléma csak az , hogy fenntartja magának a besorolás monopóliumát. Az SZDSZ-es média és maga Tamás Gáspár Miklós is összemossa a jobbközép politikai erőket a szélsőjobbal. "Ebben a politikai környezetben addig kell szólni a nemzet kulcsproblémáiról, míg cenzúrázatlanul tehetjük." - Az SZDSZ az egyetlen politikai erő a magyar palettán, melynek politikájában folyamatosan fellelhetők a közönségellenes mozzanatok. Az SZDSZ saját kezdeményezésére határozati javaslatot nyújtott be a Liberális Internacionálénak, amelyben a kollektív jogok és autonómia problematikájának tárgyalását az akadémiai viták szférájába kívánta áthelyezni, és az "aktuális, gyakorlati és jogos kisebbségi igényekre" való összpontosítást szorgalmazta. A Liberális Internacionálé /az SZDSZ javaslatával nem is foglalkozva/ elfogadott egy szöveget, amely kiáll a területi autonómia és a kollektív jogok mellett. Az SZDSZ ezen közös határozat mellett szavazott és igyekezett saját kezdeményezésének kisebbségellenes élét tagadni. Révész elismerte tervezetük tényét, Eörsi Mátyás ezzel szemben azt állította, hogy a tervezet nem is létezett, az ügyben felszólaló Németh Zsolt képviselő hazudik. - Borbély Zsolt Attila Tamás Gáspár Miklós írását nem pontosan idézte, csak emlékezetből. Most pontosan idéz: "Az új regionalizmus /értsd: csak kulturális közösségek vannak, politikai közösségek - nyugati értelemben vett nemzetek - nincsenek/, az egyetemes magyarság, Nagy-Szerbia, Nagy-Románia, Össz-Turkesztán, miegyéb, mint a modern nemzetek intézményesült 19. századi rendje, Kossuth, Eötvös, Apponyi, Tisza liberális rendje ellen irányul". "Föderalizmus, regionalizmus, autonomizmus: ez mind alkotmányos államaink felbontására irányul." Tamás Gáspár Miklós tehát szembeállítja a kulturális közösségeket a politikaiakkal. Nem ismerné Dél-Tirol és az Aland-szigetek példáját? Szükséges, hogy a Magyarországot ellenséges gyűrűbe fonó szomszédok által megszállottan ismételgető látszatérveket egy magyar politikus fölsorolja? "Ez nem nemzetellenesség?" - "Az SZDSZ továbbra is számít a nemzeti érdekek iránt valamilyen szinten elkötelezett választótömegek szavazataira, még nem tartja időszerűnek fellebbenteni a fátylat valódi törekvéseiről." Ezért folytatódik a lassan évtizedes nemzetpolitikai bújócska. Pokol Béla több átütő erejű tanulmányában hívja fel a figyelmet arra, hogy az SZDSZ körül csoportosuló gazdasági-pénzügyi, illetve médiaelit túlsúlya a politikai irányzatok esélyegyenlőségét kezdi ki. A Magyar Nemzet privatizációjával és az Új Magyarország küszöbön álló tönkretételével a mérsékelt jobboldal /néhány havilapot leszámítva/ teljesen fórum nélkül maradhat. /Borbély Zsolt Attila: Rágalomlánc?! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14., folyt.: aug. 21./ Előzmény: 1995. év, 2132. sz. jegyzet. /Borbély Zsolt Attila: Az SZDSZ átlépte a Rubicont. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 15./ Reagálás: 1996. év 7. sz. jegyzet /Révész Sándor: Rágalomlánc. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./ Tamás Gáspár Miklós jelzett írásában kifejtette, hogy az SZDSZ "középponti szerepet játszik a magyar politikában, és ez már hét esztendeje így van. S minden jel arra utal: így is fog maradni." "Be kel fejezni a szélsőjobboldal bohócainak és botrányhőseinek frivol népszerűsítését. Haladéktalanul el kell bocsátani az államapparátusból a totalitárius mozgalmak szimpatizánsait. Az állam tisztviselőinek szüntelenül és fáradhatatlanul ki kell jelenteniük, hogy szolidárisak a neonáci, neonyilas, neoimrédista, neohorthysta hangoskodások és erőszakcselekmények sértettjeivel." "Matricát kell ragasztani azokra az újságosbódékra, melyek a Magyar Fórumot, az Antidemokratát, a Hunniát, a Pannon Frontot és a többi mocsadékot árulják: ?Itt fasiszta, fajüldöző, hazafiatlan sajtótermékeket árusítanak.? Ha a MIÉP tanácskozik, a színhelyet körül kell állni a tüntetőknek, tábláikon a fölirattal: ?Itt azok gyűléseznek, akiket megtévesztett a csaló fasiszta propaganda.?. Publikálni kell a szélsőjobb szponzorainak feketelistáját..." "Még az is előfordulhat, hogy egy kis polgári engedetlenség keretében fölborogatjuk azokat a standokat, ahol a rasszista trágya bűzlik." /Tamás Gáspár Miklós: Gyakorlati republikanizmus /Magyar Narancs, ápr. 18./ Tamás Gáspár Miklós Antidemokratának nevezte a Demokrata hetilapot. A Demokrata főszerkesztője, Bencsik András visszautasította a vádakat: "Tamás Gáspár Miklós a Kis János-i logikai sor végén fizikailag fenyegeti meg a teljes nemzeti, ellenzéki sajtót, becsmérli minősíthetetlen szavakkal a politikai ellenzéket, fejt ki olyan kristálytiszta náci propagandát, amilyenre Szálasi óta Magyarországon nem volt példa." /Bencsik András: Gyakorlati nácizmus. = Új Magyarország, ápr. 23./"
1996. augusztus 23.
"Aug. 19-én a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ ez évben is útnak indította a "HTMH Médiahajót", fedélzetén jelen voltak a határon túli magyar pártok, szervezetek vezetői, a magyarországi parlamenti pártok kisebbségpolitikával foglalkozó politikusai, valamint más, a magyar kisebbség sorsában érintett személyiségek, többek között Tempfli József nagyváradi püsök és Eörsi Mátyás, a külügyi bizottság elnöke. "A magyar-magyar csúcstalálkozó összehívásával kapcsolatban levelet fogalmaztunk meg, melynek címzettje a magyar-magyar csúcsot összehívó Miniszterelnöki Hivatal és a HTMH" - számolt be a romániai és szlovákiai magyar kisebbségi vezetők budapesti tanácskozásáról Duray Miklós, az Együttélés elnöke. "Azt szeretnénk elérni, hogy ebben a formájában az alapszerződés semmiképpen ne kerüljön aláírásra. Az 1201-es Európa Tanács-i határozatot ért lábjegyzetnek mindenképpen ki kell kerülnie ebből a dokumentumból. Az RMDSZ ez ügyben találkozót kért Horn Gyula miniszterelnöktől a Szent István napi ünnepélyek idejére, amit ő elutasított." - tette hozzá Duray. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ már aug. 16-án konzultációt kezdeményezett, erre várják magyarországi politikusok válaszát. "Másrészt valóban szükségesnek tartjuk a magyar-magyar találkozó összehívását." Az "alapszerződéssel kapcsolatos véleményegyeztetés sem történt meg." "Talán a legsúlyosabb kifogásunk a tervezett szerződéssel szemben, hogy a magyar közösségtől elállamosított javak: ingatlanok, iskolák, levéltárak, műkincsek kérdését ez az alapszerződés nem oldaná meg." Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke kifejezte megdöbbenését, hogy a kormány "nem méltóztatott az ellenzékkel semmiféle párbeszédet folytatni" arról, hogy milyen megállapodást készül aláírni Romániával. Lábody László, a HTMH elnöke kifejtette: nem látja szükségét egy újabb, rendkívüli magyar-magyar csúcs összehívásának. /Udvardy Zoltán: Érdekellentétek a kormány és a kisebbségek között. = Új Magyarország, aug. 21./ A médiahajón Eörsi Mátyás /SZDSZ/, a külügyi bizottság elnöke kifejtette: "Nem tartom időszerűnek az újabb magyar-magyar csúcs összehívását, mert ismét indulatokat gerjesztene, főleg a szlovákok és a románok között, s talán egymás között is, így aztán semmit sem javítana a mostani helyzeten". A médiahajóról szóló cikk mellett az egyik kép aláírása: Két liberális politikus összehajol: A. Nagy László és Eörsi Mátyás. /Szilvássy József: Sistergő Médiahajón. = Új Szó (Pozsony), aug. 22./ A médiahajóról beszámol a lap. "Az újabb magyar-magyar csúcs összehívásáról a hatalom hallani sem akar /azóta főként szirénhangokat hallani, a Határon Túli Magyarok Hivatala szerint semmi szükség rá, az SZDSZ szerint van, ami a Lábody László és Törzsök Erika közötti nézetkülönbséget is markánsan szimbolizálja/, Kovács külügyér pedig kijelenti: ?az alapszerződést mindenféleképpen - az ellenzéki és a határon kívüli pártok tiltakozása ellenére is - meg fogják kötni.? Az eredeti magyar és román demokráciák nagyobb dicsőségére..." /Bogdán László: A demokrácia színeváltozása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./"
1996. augusztus 24-25.
A megyei magyar napi lapokat csak a saját megyében lehet kapni, a másik megyében már nem. Ezen feltétlenül változtatni kell, szorgalmazta B. Kovács András. /B. Kovács András: Megyei szemellenző. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24-25./