"Máj. 29-re összehívták a KMDSZ rendkívüli közgyűlését, hogy új elnököt válasszanak. Azonban csak negyvenen jöttek össze, a minimálisan szükséges 10 % /170 fő/ sem jött el. Újabb közgyűlést hívtak össze, akkor már a megjelentek számától függetlenül megválasztják az elnököt. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./ "

"Az Egyesült Államok elnöke úgy látja, hogy Csehország, Magyarország és Lengyelország mutatott olyan fejlődést, hogy a NATO-ba meghívotti státuszra érettnek tekinthetők, fejtette ki William Cohen a NATO védelmi minisztereinek brüsszeli értekezletén. Adrian Severin szerint ez a bejelentés nem meglepő, bár Románia úgy véli, hogy ez az amerikai álláspont nincs összhangban az Egyesült Államok érdekeivel. Románia bízik abban, hogy Amerika megvizsgálja az összes érvet, mielőtt kimondaná az utolsó szót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./"

"Jún. 24-én nyári missziós gyakorlatra indulnak a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet hallgatói a Kárpátokon túli területre, a volt Ókirályságba. Legfontosabb feladatuk az 1992-es népszámlálás adatai alapján felfedezzék, vallási hovatartozásuktól függetlenül, azokat a magyar családokat és személyeket, akik ott élnek. Minden ott élő magyarról nyilvántartási lapot állítanak ki, élettörténeteket rögzítenek. Kérik mindazok jelentkezését, akikhez eljutnak a magyar nyelvű lapok és igénylik a lelki támogatást, jelentkezzenek a megadott címeken. Dr. Csiha Kálmán nyílt levéllel fordult a Kárpátokon kívül élőkhöz, szeretettel üdvözölve őket, és kérve, kapcsolódjanak be az ott működő egyházközségekbe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./"

"1997. június 30-án, hétfőn Victor Ciorbea miniszterelnök kérésére Remus Opris kormányfőtitkár és Tokay György kisebbségvédelmi miniszter a Kormány épületében fogadta Marosvásárhely polgármesterét, Fodor Imrét és Maros megye prefektusát, Dorin Floreát. A találkozón a módosított közigazgatási törvény végrehajtása kapcsán felmerült problémákat vitatták meg, és megállapították: a törvény egyértelműen a polgármester hatáskörébe utalja a kétnyelvű feliratok kihelyezését, anélkül, hogy erről a helyi tanácsnak határoznia kellene. Ekképpen beigazolódott és végleg tisztázódott, hogy Fodor Imre teljesen jogszerűen járt el, amikor felállíttatta a város nevét jelző kétnyelvű táblákat Marosvásárhely be-, illetve kijáratainál. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 1., 1061. sz./ Előzőleg az Adevarulban Dorin Suciu cikkének címében így minősített: Fodor Imre magyar polgármester törvénytelenül kicserélte a Marosvásárhely bejáratánál található román nyelvű táblákat. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./"

"A szenátus jún. 30-i, hétfői ülésén napirendre tűzték egy 65, zömmel az SZDRP-hez, továbbá a Nagy Románia Párthoz és az RNEP-hez tartozó, de több kormánykoalíciós szenátortól is kezdeményezett határozat-tervezet megvitatását. Ez egy olyan kivizsgáló bizottság létrehozását célozta, amelynek az lett volna a feladata, hogy felülvizsgálja a székelyudvarhelyi polgármester és Városi Tanács csereháti ügyben tanúsított "magatartását és tetteit", valamint a Kovászna és Hargita megyékben eszközölt hivatalos telek-átruházások és egyes közérdekű beruházások megvalósításának a törvényességét és az egykori Har-Kov. jelentés "konklúzióinak és intézkedéseinek" gyakorlati alkalmazását. A plénum az érdemi vitát mellőzve, 57 mellette és 52 ellene leadott szavazattal, 4 tartózkodás mellett elhatározta a bizottság felállítását, azzal hogy egy későbbi vitában meghatározzák majd a bizottság célkitűzéseit. Erre a vitára azonban nem került sor, mert több szenátor eljárási kifogást emelt. A procedurális vita során Frunda György szenátor kollektív bűnösséget tételezőnek minősítette a javaslatot, és súlyos politikai hibának nyilvánította a bizottság létrehozását. Kérte a vita elnapolását azzal a megokolással, hogy időközben minden egyes frakció megfogalmazhassa álláspontját. Corneliu Turianu KDNPP-szenátor bejelentette, hogy az indítványt aláíró kormánykoalíciós szenátorok visszavonták támogatásukat. Júl. 1-jén, a szenátus rendkívüli ülésszakának első napján Verestóy Attila szenátor, hivatkozással az aláírók egy részének visszalépésére és az előzetes érdemi vita elmulasztására, azt kérte, hogy a plénum újra szavazzon a bizottság felállításáról. További eljárási vétségekre hivatkozva Frunda György és Markó Béla szenátorok ugyanezt igényelték. A vitát felfüggesztették, hogy a pártfrakciók egyeztethessék álláspontjaikat. Az egyeztetés elhúzódása miatt a további vitát a következő ülésnapra, július 3-ra halasztották. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 1., 1061. sz./"

"Czegő Zoltán reagált arra az interjúra, melyet Bíró Béla készített Ara-Kovács Attilával /Brassói Lapok, ápr. 11./, ebben ugyanis Ara-Kovács Attila kijelentette: "Ezek az emberek /Szervátius, Páskándi Czegő/ a megtestesítői mindannak a balkanizmusnak, ami Romániában és Szerbiában és másutt 1919 óta ellenünk érvényesül." Bíró Béla szülei illegális kommunisták voltak, nem volt problémája a diktatúra idején, az utóbbi években pedig "magyarországi SZDSZ-es, MSZP-s lapokban, súlyos magyar pénzekért gyalázza az erdélyi magyar kisebbségi politikusokat, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségét, annak vezetőit, úgymond liberális oldalról, lévén ő egy hozzá hasonló csoporttal együtt ?külön szín? a román nacionalizmus tengerében vergődő RMDSZ mellett." Czegő érthetetlenül olvasta Ara-Kovács Attila elítélő minősítését. "Páskándi a nemzeti önvédelem harcában kapott és ült hat esztendőt Romániában, az 1956-os forradalom ügyeiben." "Vajon honnan örökölték a magyarnemzet-közömbös kommunisták, liberális Nyugat-szerelmesek a jogot, hogy megmondják naponta, hol van a jobb, hol a bal, hol az egészen vagy csak félig jobb?" "A nemzetgyalázásban miért ők akarnak megmondói lenni a hazaszeretet mértékének?" Mit vétett a szótlan Szervátiusz Tibor "ennek a népségnek?" Annyit, hogy nem vette át a kitüntetést annak a Göncz Árpád köztársasági elnöknek a kezéből, aki az Erdélyi Szövetség és több más szervezet írásbeli kérésére sem volt hajlandó egyetlen üdvözlő szót mondani újévi beszédében a határon túli magyarságról. Ara-Kovács kifejtette: "Tőkés László és a radikálisok gyengéjét abban látom, hogy mögöttük nincs helyzetteremtő képesség. A saját imázs megtartása, illetve az egykori vélt vagy valós befolyás visszaszerzésének görcse az, ami megbénítja őket." Tőkésnek nincs helyzetteremtő képessége, a román pártoknak ellenben van. Olyan helyzetbe hozzák az erdélyi magyarságot, hogy anyanyelvi iskolákért kell koldulnia. /Czegő Zoltán: Pető Iván üzen Brassóból. = Új Magyarország, júl. 2./"

"Bill Clinton amerikai elnök elismerte, hogy Románia kivételes erőfeszítéseket tett az integrációért, pozitív tényezőként aláhúzta, hogy rendezte viszonyát Magyarországgal, illetve azt, hogy a magyar kisebbség minisztereket küldhetett a kormányba. Hozzátette: "A gond az, hogy nem merem kijelenteni, hogy Románia és Szlovénia, összehasonlítva a másik három országgal, nyilvánvalóan kész eleget tenni a szövetség követelményeinek." Közben éles és következetes kampány folyik Magyarország és az RMDSZ ellen, állapította meg Gyarmath János főszerkesztő. Ebben nemcsak a nacionalista, ellenzéki pártok vesznek részt, hanem az ország egyik legnagyobb példányszámú napilapja, az Adevarul is. A lap rögeszmésen visszatérő témája az "álnok" magyar külpolitika, illetve az erdélyi magyarság "szemtelenül túlzott követelései", illetve az RMDSZ zsarolásig menő akciói az erdélyi magyarság problémáinak megoldásában. Az Adevarul szövetségeseket talál a koalíción belül is. Jeles példa erre a parasztpárti szenátorok akciója a tanügyi törvény módosítása ellen. Gyarmath azonban bizakodik: szerencsére Románia kül- és belpolitikáját Emil Constantinescu, Victor Ciorbea és Adrian Severin irányítja. /Gyarmath János: Mi fáj jobban? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./"

"Bardóczy Csaba reagált Markó Béla RMDSZ-elnök nyílt levelére. Jelezte, hogy kezdettől ott volt az RMDSZ harcaiban. Nem fogadta el azt, hogy az apácák rángatása történt. Ezek az apácák éjnek idején lopták be magukat az épületbe. Bardóczy azt sem érti, miért nem hangzik el a svájci Bürger neve, a törvénytelenül az épületben tartózkodó holland házaspár neve. Igazat ad Verestóy Attila szenátornak, ő nem a város hőse, hősök azok a székelyudvarhelyi polgárok, akik lépni mertek a törvénytelenség ellen. /Bardóczy Csaba: Én nem így látom. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 10., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./"

"A kommunista diktatúra idején a Duna-deltában levő salciai láger volt a leghírhedtebb haláltábor, ugyanis volt olyan éjszaka, amikor 800 embert végeztek ki Albion szekuritatés ezredes parancsára. Salcián több tömegsírt takar a föld, a gát és a Duna, ugyanis mindennap voltak kivégzések. A kivégzendőket meztelenül vagy egy szál ingbe vitték a kivégzőhelyre, megásatták velük sírjaikat, majd tartólövéssel végeztek velük. A foglyokkal télvíz idején, térdig érő vízben nádat vágattak. Az ott levő belügyisek, Pavel Ioan parancsnok vezetésével, válogatott szadista hóhérok voltak. Sok esetben élve eltemettek foglyokat. Nyáron fejjel lefelé akasztották fel őket, kitéve a szúnyogok marásának. Az egyik túlélő írta ezt a rövid emlékezést, arról értesülve, hogy a Nagy Románia Párt és a Szocialista Munkáspárt jún. 27-én Bukarestben szervezett tüntetésén a Román Kommunista Párt zászlait lengették. /Sipos János: A salciai haláltábor. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./"

"Júl. 9-én Bukarestben ismét megbeszélést tartottak a Cserehát ügyében. Jelen volt Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, Dézsi Zoltán prefektus, Kolumbán Gábor, a megyei tanács elnöke, a svájci Basel Hilf Alapítvány képviselője, a görög katolikus egyház képviselője és Remus Opris kormányfőtitkár. A kormányközlemény szerint a megbeszélés eredménytelenül végződött. A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal közleménye szerint a tárgyalások azért akadtak el, mert a svájci alapítvány képviselője kérte: változtassák meg az épület rendeltetését, a kisegítő iskolából legyen árvaház. Ebbe a székelyudvarhelyi önkormányzat nem egyezett bele. /Ismét Cserehát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./"

"Júl. 11-én a vámtarifáról szóló törvény megszavazásával véget ért a szenátus rendkívüli ülésszaka. Közvetlenül az ülésszak munkálatainak berekesztése előtt két kérést nyújtottak be újabb rendkívüli ülésszak összehívására. Egy 51 szenátorból álló csoport a földtörvény, egy másik, 59 szenátorból álló csoport pedig a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet megvitatását igényelte. Az elnöklő Petre Roman házelnök bejelentette az új rendkívüli ülésszak összehívását. Ennek napirendjét hétfőn véglegesítik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 11., 1069. sz./"

"Júl. 12-13-án Kolozsváron tartotta ülését az RMDSZ szerve, az SZKT. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a tét a nemzetiségi kérdés sok évszázados kezelésének megváltoztatása. Szükséges az erők összefogása. Bill Clintonnal Bukarestben tartott megbeszélésén kitűnt, hogy mekkora jelentőséget tulajdonít Amerika a romániai magyarok és románok közötti viszony javulásának és az RMDSZ kormányba emelésének. Ezután az RMDSZ államhatalmi tisztségviselőinek beszámolója következett. Tokay György kisebbségvédelmi miniszter a törvényalkotásban való részvételt emelte ki és azt, hogy a tanügyi törvénymódosítás kormányhatározata márc. 18-a óta kész volt, de a bürokráciával mostanig elhúzták az alkalmazását. Az Európa Tanács szakbizottságának bukaresti ülésétől való távolmaradását azzal indokolta, hogy hivatalos volt Göncz Árpád fogadására. Sorra beszámoltak a többiek is, Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter, Bara Gyula munkaügyi államtitkár, Béres András oktatási államtitkár, Borbély László közérdekű beruházásokkal foglalkozó államtitkár. Tokay Györgyhöz több kérdést intéztek. Papp Kincses Emese a kulturális alap elosztását méltánytalannak tartotta. Katona Ádám nem fogadta el Tokay magyarázatát az Európa Tanács bizottsági megbeszéléséről, számon kérte a jogsérelmeket, a Székelyföldre történő román betelepítés folytatódását, a Bolyai Tudományegyetem helyreállításának elfelejtését. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rámutatott, hogy mérhetetlen demagógia erőszakról beszélni a székelyudvarhelyiek részéről, amikor az apácák akciója erőszakosabb cselekedet. Tokayt a román nemzeti politika védnökének nevezte és javasolta, hogy az SZKT vonja meg tőle a bizalmát. Beszámolt munkájáról Molnár Géza egészségügyi, Kelemen Hunor művelődési, Kis Botond környezetvédelmi, Kovács Adorján mezőgazdasági államtitkár és Neményi Nándor József, a versenytanács tagja. Markó Béla Tőkés László javaslatára megjegyezte, csoda, hogy csupán egy miniszternek a menesztését kéri a tiszteletbeli elnök, majd ismertette a csereháti ügy következményeit, azt állítva, hogy amiatt akadt el a tanügyi törvény módosítása. Markó Béla ismertette a csereháti ügy történetét 1992-től. Borbély Zsolt nem értett egyet Verestóy Attila beszámolójának azzal a megállapításával, hogy hozzánemértők beleártják magukat szakértői ügyekbe. Az SZKT-tagok azért vannak, hogy beleártsák magukat szakértői ügyekbe. Verestóy Attila szemére vetette Borbély Zsoltnak, hogy magyarországi lapokban megjelent cikkeivel nagyobb kárt okoz az RMDSZ-nek, mint politikai ellenfelei. Azok okoznak a legnagyobb kárt a szövetségnek, akik eltérnek a programjától, válaszolt Borbély Zsolt. Papp Kincses Emese tisztázást követelt, miért váltotta le Kincses Elemér rendezőt Kelemen Hunor államtitkár. Az államtitkár azt bizonygatta, hogy hosszas tájékozódás után döntött így. Katona Ádám Constantin Dumitrescut idézte, hogy a mai román kormányban is vannak kommunisták. Erre Markó Béla követelte: az SZKT ne engedje, hogy a kisebbségbe szorult ellenzék azt a látszatot kelthesse, hogy az SZKT-nak kifogásai vannak a kormány ellen. A következő napon a Marosvásárhelyen okt. 3-4-ére tervezett RMDSZ-kongresszus előkészületeiről volt szó. /Nits Árpád: SZKT-ülés Kolozsváron. Leradírozott ellenzék. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./ Az SZKT üléséről kiadott közlemény összegezte az elhangzottakat. A részletes, információbő tájékoztatók vitája során nyilvánvalóvá vált, hogy az RMDSZ képviselői jelentős munkát végeznek, részt vállalnak a reform elindításából minden területen, és partneri, igen jó kapcsolat alakult ki a legmagasabb szinteken. A helyhatósági, valamint az oktatási törvényt módosító kormányrendeletek fontossága rendkívüli akkor is, ha nem minden RMDSZ-céltételezést sikerült megvalósítani. A vita során az is egyértelművé vált, hogy az általános kérdések mellett komoly figyelmet kell szentelni a helyi közösségek gondjainak, a megfelelő megoldások kimunkálása a helyi és országos erők együttes munkája kell hogy legyen. Az RMDSZ-kongresszus előkészítésére vonatkozóan az SZKT döntött az időpont kérdésében – 1997. október 3-4. –, határozott a képviseleti normákra és a küldöttek kijelölésére vonatkozóan, valamint döntés született a kongresszus napirendjét illetően is. Az SZKT megvitatta és elfogadta a szövetség idei – 1997. április 1-től 1998. március 31-ig tartó időszakra szóló – költségvetését. Az ügyvezető elnök javaslatára a testület megerősítette tisztségében Birtalan Józsefet, akit a szövetség elnöke korábban gazdasági ügyvezető alelnökké nevezett ki. A továbbiakban az SZKT elfogadta az Etikai Bizottság új szabályzatát, fölvette a szövetség kollektív tagjainak sorába az Erdélyi Kárpát Egyesületet. Az SZKT meghallgatta a Szabályzat-felügyelő Bizottság jelentését Szőcs Géza kongresszusi fellebbezésének a tárgyában, ugyanakkor a Maros megyei RMDSZ tisztújításával kapcsolatos óvással, mint nem rá tartozó kérdéssel, nem kívánt foglalkozni. Az SZKT nyilatkozatot fogadott el a madridi csúccsal kapcsolatban. A nyilatkozatot közzéteszik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 14., 1070. sz./ Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa kolozsvári ülésén az 1997. július 8-i madridi csúcstalálkozón született döntéssel kapcsolatosan a következő nyilatkozatot fogadja el: Az RMDSZ üdvözli a madridi NATO-csúcstalálkozó azon döntését, hogy az euroatlanti biztonsági rendszerbe új, kelet-közép-európai tagokat vesznek fel. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy nyilatkozatában a NATO Romániát név szerint megemlíti, és ezáltal közvetve a következő bővítés egyik fő esélyesének tekinti. Ez a madridi döntés, valamint közvetlenül utána Clinton amerikai elnök romániai látogatása is bizonyítja, hogy eredményesek voltak az 1996. novemberi választások utáni erőfeszítések, melyeket Románia elnöke és kormánya, illetve a kormánykoalíció tagjai - közöttük az RMDSZ - fejtettek ki az ország euro-atlanti integrációja érdekében. Igazolja azt a kormányprogramot, amelynek célja életbe léptetni a mélyreható gazdasági reformokat, visszaszorítani a korrupciót, biztosítani az emberi és nemzeti kisebbségi jogokat, érvényt szerezni a jogállamiság alapértékeinek, rendezni a tulajdonjogokat mint a társadalmi és politikai stabilitás alapvető feltételeit. Ezek a belpolitikai változások, valamint az új alapokra helyezett külpolitika, melynek fontos eleme a jószomszédi kapcsolatok kiépítése és fejlesztése, a korábban esélytelen országok közé sorolt Romániát a NATO-tagság közeljövőbeni elnyerésének fő esélyesévé emelték. Az RMDSZ érdekelt e folyamatok további erősítésében és kiteljesítésében, és továbbra is vállalja a politikai felelősséget a reformfolyamatokban elkötelezett kormányprogram maradéktalan érvényesítése érdekében mind a végrehajtás, mind a törvényhozás terén. Megerősítést nyert az a tény, hogy Románia demokratikus államok közösségébe való beilleszkedésének elengedhetetlen feltétele a nemzeti kisebbségek jogainak törvények általi szavatolása, ami nemcsak a kisebbségeknek, hanem a többségi nemzetnek is alapvető érdeke. Fontosnak tartjuk, hogy a közigazgatási és a tanügyi törvény sürgősségi kormányrendelettel való módosítása új lehetőségeket biztosít az anyanyelvhasználatban és az anyanyelvű oktatásban is, és ezáltal megkezdődött az elmúlt évtizedekben felhalmozódott egyenlőtlenségek felszámolása. Természetesen azt is fontosnak tartjuk, hogy később a parlament erősítse meg ezeket a kisebbségjogi szempontból jelentős normákat. Ugyanakkor közös érdekeink jegyében ezúton is felhívjuk koalíciós partnereink figyelmét, hogy együttes erőfeszítéssel fel kell számolni azokat a véleménykülönbségeket és működési zavarokat, amelyek fölösleges akadályokat gördítenek a reformfolyamatok kiteljesítése és a választóink jogos elvárásainak teljesítése, ezen belül a román-magyar megbékélést szolgáló nemzeti kisebbségi kérdés európai normák szerinti rendezése elé, melyek fékezik a jogállam működését szavatoló törvények és intézmények létrehozását a társadalmi élet minden területén. Meggyőződésünk, hogy Románia nevesítése a madridi találkozón az elkezdett folyamatok pozitív értékelését jelenti, és egyben arra is biztosíték, hogy a megkezdett úton való következetes továbbhaladás, a reformok további vállalása és kiteljesítése az elvárt eredményekhez vezet. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 14., 1070. sz./ Az SZKT üléséről, a heves vitáról beszámoltak a lapok. Gál Mária kolozsvári tudósításának címe: Tőkésék bírálták az RMDSZ kormánybeli szereplését /Népszava, júl. 14./ "

"Júl. 15-én véget ért a Szenátus két napra összehívott 3. rendkívüli ülésszaka. Az ülésen napirenden szerepelt a földtörvényt módosító törvénytervezet és a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet. A földtörvény vitáját a parlamenti küzdelem minden eszközét ? a vitáról való kivonulást is ? igénybe véve igyekeztek megakadályozni az ellenzéki pártok frakciói. Végül annyit értek el, hogy az érdemi vita befejeződését követő végszavazást kvórum hiányában őszire kellett halasztani. A tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet körül ugyancsak vihar kavarodott. Nyilvánvalóvá vált, hogy az ellenzéki frakciók nem hajlandók elfogadni legfőképpen a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásra vonatkozó tilalmakat eltörlő rendelkezéseket, és hogy e tekintetben csatlakozott hozzájuk a Szenátus tanügyi bizottságának parasztpárti elnöke, George Pruteanu szenátor is. Miután reménytelennek bizonyult az elfogadható konszenzus kialakítása a szakbizottságon belül, a bizottság jelentést készítő munkálatairól kivonultak előbb az RMDSZ-szenátorok, majd pedig a kormánykoalícióhoz tartozó több más szenátor is. Mivel az illetékes szakbizottság jelentése nem készült el, a házszabály értelmében a plénumban nem kerülhetett sor a jogszabály vitájára. Megtárgyalása így az őszi rendes ülésszakra maradt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 15., 1071. sz./"

"A Romániai Magyar Szó interjút közölt Székelyudvarhely polgármesterével a csereháti ügy kapcsán. Szász Jenő kifejtette: az ügy csak akkor lesz megoldható, ha végre az önkormányzat érveire-érdekeire fognak figyelni. A telket a székelyudvarhelyi hátrányos helyzetű gyerekek számára kisegítő iskola építésére adta a városi önkormányzat a svájci adományozónak, ez szerepel a 3/1993-as tanácsi határozatban is. Az iskola a várost illeti. Júl. 9-én újabb tárgyaláson voltak Bukarestben, jelen volt Kolumbán Gábor Hargita megyei tanácselnök és Verestóy Attila szenátor is. Hiába mutatták be az okiratokat, a tárgyalás eredménytelenül végződött. Nem tudják elfogadni, hogy bukaresti görög katolikus apácák költözzenek be az épületbe. Székelyudvarhelyen 30 görög katolikus él, emellett 20 ezer római katolikus, 12-13 ezer református és 7-8 ezer unitárius. - "Nem lehet azt mondani, hogy a csereháti iskola ügyét adjuk fel, mert a tanügyi törvény át kell menjen a parlamenten." Szász Jenő úgy véli, hogy a bukaresti megbeszélések során kiderült, hogy az ügy megoldása az adományozókon és az apácarenden múlik és fontosnak ítéli, hogy az ügy megoldásában fontos, hogy betartsák az önkormányzatiság, a szubszidiaritás elveit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./"

"Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége júl. 19-én közleményt adott ki: Románia kormánya, a parlament által elfogadott programja révén elkötelezte magát, hogy Románia Alkotmánya 20. szakaszának megfelelően jóhiszeműen alkalmazza azokat a nemzetközi szerződéseket és egyezményeket, amelyeket Románia aláírt. Az újraközölt 69/1991. számú Helyi közigazgatási törvény módosítására vonatkozó 22/1997-es számú kormányrendeletnek a helységnevek kisebbségi nyelven történő feliratozásáról szóló rendelkezése alapján Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala hozzálátott a kétnyelvű helységnévtáblák felállításához. Megállapítva, hogy Marosvásárhely megyei jogú város kétnyelvű feliratainak engedély nélküli és provokatív eltávolításával nyilvánvalóan megszegték az érvényben lévő törvényeket, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ügyvezető Elnöksége a következő Állásfoglalást teszi közzé:Azok az akciók, amelyeket a Románia kormányprogramjával szemben ellenséges politikát folytató erők szerveztek júl. 18-án Marosvásárhelyen, lábbal tiporva az ország törvényeit és a Románia által aláírt nemzetközi egyezményeket, súlyos károkat okoznak Románia demokratizálódási folyamatának és euroatlanti integrációjának. Úgy véljük, hogy a Marosvásárhelyen történtek semmibe veszik és csorbítják azokat a közös erőfeszítéseket, amelyeket az ország állampolgárai tesznek, nemzeti hovatartozástól függetlenül, a demokratikus értékek érvényre juttatásáért, a többség és kisebbségek békés együttéléséért. Felhívjuk Marosvásárhely összes polgárait, nemzetiségi különbség nélkül, hogy ne üljenek fel e provokációknak, és kérjük a Kormány Főtikárságát, a Belügyminisztériumot, Maros megye Prefektúráját, tegyenek meg minden intézkedést és támogassák Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalát az Alkotmány és a hatályos törvények tiszteletben tartásában és gyakorlati alkalmazásában.Ugyanakkor követeljük mindazoknak a szervezeteknek, természetes személyeknek, illetve köztisztviselőknek a felelősségre vonását, akik bármilyen módon hozzájárultak ehhez az akcióhoz, súlyos károkat okozván az ország megítélésének és a demokratikus intézményeknek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 21., 1075. sz./"

"Nagyváradon a Kőrösvidéki Múzeumban láthatók a szocreál stílusban készült mellszobrok, bizonyos román fejedelmeket ábrázolnak. Anonymusra hivatkozva az egyes szobrok alatt feliratok hirdetik: román vajdák, így Gelu, Erdély vajdája, Glad, a temesi ország vajdája, Menumorut, Biharország román vajdája. - Roland Borsa pedig "Erdély román ország vajdája", valójában magyar főúr, akit a magyar király nevezett ki vajdának. II. Rákóczi Ferenc - a felirat szerint -Erdély román ország fejedelme. /Szilágyi Aladár: Nagyváradi legendárium. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 29./"

"Ady Endre születésének 120. évfordulóján a kalotaszentkirályi Ady Endre Kulturális Egyesület kétnapos emlékünnepséget rendezett. Aug. 2-án Nyárszón ünnepi istentisztelettel kezdődött az emlékezés, G. Nagy Ilián költő saját verseit szavalta el, majd Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője mondott beszédet. Aug. 3-án Kalotaszentkirályon folytatódott az ünnepség, az istentiszteleten Tőkés István nyugalmazott teológiai tanár hirdetett igét, majd G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, az Országgyűlés alelnöke következett, az egyetlen magyar közjogi méltóság, aki olykor kalotaszegi népviseletben elnököl a Parlamentben, ő a Független Kisgazdapárt alelnöke is. A lélek szabadságharca című emlékbeszédében Ady istenhitét, költészetének "istenes üzenetét" állította példaként az egyetemes magyarság elé. Figyelmeztetett a magyarság szabadságtörekvéseinek buktatóira. "Zavarossá tesz a helyzetet a honi politikai életben, hogy az uralkodó körök egyes rétegei kikiáltották magukat európaiaknak, s hogy ők majd ezen a címen a hajuknál fogva beráncigálják a bennszülött, barbárnak bélyegzett magyarságot az ő Európájukba, ott mégiscsak komfortosabb a cselédszoba. S azokat, akik ez ellen fölemelik a szavukat, azonnal megbélyegzik, hogy nem európaiak." - "Sokszor arra gondolok, hogy az erdélyi magyarság lesz a kovásza a XXI. századi magyar megújulásnak." - "A kipányvázott lélek szabadságharcának hosszú ideje következik. A lélek szabadságharca nem mások ellen, hanem: anyanyelvünkért, kultúránkért, Istenünkért." /Miklós László: Pompás kalotaszegiek ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5., Kalotaszeg (Bánffyhunyad), aug., VIII. évf. 8. sz., a Kalotaszeg hozta a G. Nagyné dr. Maczó Ágnes beszédének szövegét is./"

"Aug. 20-án mutatta be a Magyar Televízió Koltay Gábor Honfoglalás című filmjét Franco Neróval a főszerepben. A filmről nyilatkozott Nemeskürthy István. A legfontosabb tanulság számára, hogy ettől a témától minden hatalom megrettent. "Az elkészült film semmiféle kormányzati kulturális szervezet támogatásában NEM részült!" Nemeskürthynek úgy tűnt, "egyesek valósággal rettegtek a honfoglalás puszta tényének az emlegetésétől is, mert mit szólnak hozzá ?szomszédaink?, akiknek nem volt honfoglalásuk? Ez a kishitűség, ez a megalázottságtudat az egész társadalomban gyökerezik, majdhogynem politikai pártcsoportosulásoktól függetlenül." /Bogdán László: Magyar tükör rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26./"

"Sorin Moisescu, Románia új főügyésze a napokban bejelentette, hogy visszavonja elődje olyan határozatait, amelyek bizonyos ügyek kivizsgálását hátráltatták vagy lehetetlenné tették. Az új főügyész közvetlenül részt akar venni az 1989. decemberi romániai események, valamint az 1990-es és 1991-es bukaresti bányászhadjáratok hátterének kivizsgálásában. /Felülvizsgálhatják a közelmúlt pereit. = Új Magyarország, szept. 1./"

"Szept. 2-án, Bukarestben, a parlamenti ülésszak kezdete alkalmából koalíciós egyeztetésre került sor, melyen a parlamenti többséghez tartozó pártelnökök, frakcióvezetők és állandó bizottsági tagok meghatározták a következő félév fontosabb teendőit. A koalíció pártjai megerősítették, hogy a tanügyi törvény bizottsági és plénumbeli vitája során is támogatják a sürgősségi kormányrendeletnek az anyanyelvű oktatásra vonatkozó rendelkezéseit. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 2., 1104. sz./"

"1990-hez viszonyítva az 1996/97-es tanévben Romániában 13,3 %-kal /666 452 fővel/ csökkent az óvodások és a tanulók száma, a magyar nyelven tanulóké /és óvodásoké/ nagyobb mértékben csökkent, 16,8 %-kal, 39754 tanulóval, vagyis 235 912 fővel szemben az elmúlt tanévben 196 158-an tanultak magyarul. Elsősorban a szórványvidéken jelentkezik a veszély: Krassó-Szörény megye magyar nyelvű oktatása mára gyakorlatilag megszűnt, de a Hunyad, Szeben, Beszterce-Naszód megyei oktatást talán még meg lehetne menteni. Fehér, Máramaros, Arad, Brassó vagy Temes megye magyar oktatására is ráférne a segítség, így az óvodai képzés kiszélesítése. Temesváron, Aradon, Brassóban, Besztercén, Szebenben, Nagybányán és mindenütt, ahol egyetlen líceum vagy tagozat működik magyar nyelven, a tanulók fele azért nem tanul anyanyelvén, mert a választott profilban nincs magyar nyelvű osztály. Ezeknek az igényeknek a kielégítésére megyeközi-körzeti líceumokat vagy szakiskolákat kellene szervezni kollégiumszerűen, bentlakással, állami vagy felekezeti támogatással. A magasabb iskolai formát tekintve mind kevesebb az anyanyelven tanulók aránya: az 1996/97-es tanévben 42 816 magyar óvodás volt, az ország összes óvodásaink 6,5 %-át alkották, elemi oktatás /I-IV. osztály/: 67 116 magyar tanuló /országos szinten 4,8 %/, gimnáziumi oktatás /V-VIII. o./: 52 771 magyar tanuló /országos szinten 4,7 %/, líceumi oktatás: 29 604 magyar tanuló /országos arányuk: 3,7 %/, szakoktatás: 3 851 magyar tanuló /országos arányuk: 1,1 %/. /Murvai László: Iskolahálózat és beiskolázás 1996-1997. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./ "

"Szept. 7-én tartották meg Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Tanács küldöttgyűlését, melyen az Országos Magyar Diákszövetség, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, az Ifjúsági Keresztény Egyesület, a Magyar Középiskolások Országos Szövetsége, az Állampolgár Menedzser Egylet és az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesület képviselői vettek részt. Jelen volt Ráduly Róbert képviselő, valamint Bajkó Ildikó az RMDSZ Ifjúsági Főosztálya képviseletében. A gyűlés megválasztotta a MIT küldötteit az RMDSZ marosvásárhelyi kongresszusára, illetve azt a bizottságot, amely ki kell dolgozza a MIT álláspontját a kongresszuson várhatóan felmerülő kérdésekben. Az RMDSZ alapszabályzat-módosító bizottságának munkáját Ráduly Róbert képviselő ismertette. A napirend másik fontos pontja a központi kormányzati intézményekkel való kapcsolat javítása volt. A jelenlevők megegyeztek abban, hogy a kapcsolattartást jobban össze kell hangolni a MIT tagszervezetei között. Ennek kapcsán egyes felszólalók azt nehezményezték, hogy az 1997. nyári programok esetében nem történt megfelelő egyeztetés az magyar ifjúsági szervezetek között, ezért sok esetben átfedések voltak, melyek kedvezőtlenül befolyásolták a részvevők számát. Kali Zoltán elnök javaslatára a jelenlevők eldöntötték, hogy a mindenkori küldöttgyűlés egyik napirendi pontja a szervezetek elkövetkező két hónapi programjának az egyeztetése lesz. A küldöttgyűlés felkérte Kali Zoltánt, a MIT elnökét, hogy az idei gyergyói küldöttgyűlés döntése alapján továbbítsa az Illyés Alapítvány Romániai Alkuratóriumának az Ifjúsági szaktestület kibővítésére vonatkozó kérést. "

"Augusztusban Debrecenben tartotta a Reformátusok Világszövetsége /RVSZ/ 23. nagygyűlését. Ezt követően két furcsa közlemény látott napvilágot. Az egyik szerint Tőkés László, a Magyar Reformátusok Világszövetségének /MRVSZ/ elnöke szeretné megvalósítani a transznacionalista magyar református egyházat. Az MRVSZ közleményében tiltakozott ez ellen. A nyilatkozatok hátteréről nyilatkozott Tőkés László püspök. 1995-ben létrehozták a Magyar Református Egyházak Konzultatív Zsinatát, amely a több évtizedes elszakítottság után eszmei szinten igyekszik megvalósítani a magyar református egyház eredeti egységét. Ezt a törekvést még az előkészületek idején éles támadás érte az RVSZ részéről. A támadások mögött a szlovák nacionalista egyházi körök álltak, félreérthetetlenül támogatta őket Milan Opocensky, az RVSZ főtitkára, csehországi lelkész, akinek 1989 előtt kezdődött egyházi karrierje. Nagy erőfeszítéssel sikerült eloszlatni a nacionalizmus vádját. 1997-ben azután ugyanezek a vádak hangzottak el: kárpát-medencei hegemonisztikus törekvésekkel vádolták ezt a hétfelé szakadt szegény egyházat, amelynek tagegyházai a létfenntartásért küszködnek. Nem kell létrehozni transznacionális egyházat, "hiszen mi határokon átívelő közösség vagyunk. Ez történelmi tény." - szögezte le Tőkés László. - A tízmillió európai református egyharmadát alkotják a magyar reformátusok. Ezért különleges figyelmet érdemeltek volna. Ezzel szemben érzéketlenség volt jellemző. Nem szerepelt a napirenden a kommunizmus bukásának említése, szó sem esett a gulágok áldozatairól, a vallásüldözésről, a bácskai, kárpátaljai tömeggyilkosságok áldozatairól, a Duna-csatorna foglyainak szenvedéséről. /Simon Judit: Eltérő álláspontok. Beszélgetés Tőkés László püspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./ Előzmény: aug. 21-i jegyzet, Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26."

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke meghívására Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum elnöke szept. 14-én Szatmárnémetiben részt vett a tanévnyitó istentiszteleten majd a polgári fórumon. Pártja mindent megtesz azért, hogy a szomszédos országokban élő magyarság ne csak megtartsa, de gyarapítsa is iskoláit és templomait, ezen át megőrizze nyelvét és azonosságtudatát, hangsúlyozta. Nagy gondnak nevezte, hogy a hivatalos magyar politika kimutathatóan 7-8 milliós magyarságban gondolkozik és tervez, ahelyett, hogy az összmagyarság érdekinek megfelelően gyarapodó nemzetben gondolkozna, s gazdaságpolitikájával támogatná a nemzet gyarapodását. Megemlítette, hogy a millecenetárium évében a kormány 200 iskolát szüntetett meg. Az MDF kezdeményezni fogja újabb magyar-magyar csúcs összehívását, erre elengedhetetlenül szükség van mind a NATO-csatlakozásra, mind Magyarország európai integrációjára való tekintettel, a térség stabilitása és biztonsága érdekében, fejtette ki Lezsák Sándor. Akárcsak az előző napok polgári fórumain, itt is felvetődött a Meciar-féle lakosságcsere-javaslat. Tőkés László hiányolta Horn Gyula miniszterelnök megfelelő tájékoztatását, Lezsák Sándor szintén hiányolta ezt és kifejtette, hogy vagy olyan ötletet vetett fel Győrben a szlovák kormányfő, amelynek van előzménye, vagy improvizált, ami még veszélyesebb, mert kiszámíthatatlan. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének alelnöke, aki egyenesen Szlovákiából érkezett a fórumra, elmondta, hogy a szlovákiai magyar pártok szerint Meciar nem kísérleti léggömböt eresztett fel, hanem veszélyes tervet körvonalazott, amelyet komolyan kell venni és minden fórumon tiltakozni kell ellene. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17., Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./"

"Funar a magyar lakosság áttelepítését javasolta, "érdemben erre sem érkezett válasz Csak érintőlegesen": Ciorbea miniszterelnök beszédében elítélte a soviniszta megnyilvánulásokat. Ez azonban szinte egyenértékű az elhallgatással, mert "ilyen súlyos esetben a magát demokratikusnak nevező kormánynak tényleges lépést kellene tennie." Amikor a zászlólopás történt, Göncz Árpád elnök úgy nyilatkozott, hogy ettől a román-magyar megbékélés folyamata töretlenül halad előre, "mintegy sejtetve, hogy odaát jelentéktelennek találják az ügyet" - állapította meg Szabó Piroska, a Szabadság főszerkesztője. A kolozsvári Avram Iancu-ünnepségen magyarellenes beszédek hangzottak el. Úgy tűnik, hogy az érintett magyar és román fél minimalizálni próbálja az ügyet. Elképzelhető, hogy a magyar fél egyeztette álláspontját a román féllel. - Nem kerülheti el a figyelmet az a hangulatváltás, amely a kormánykoalícióban a madridi értekezlet után bekövetkezett. Mindez azt mutatja, hogy a kormány a szélsőséges megnyilvánulásokkal szemben nem mer, vagy nem akar lépni. Feltehető a kérdés, miért nem intézkedik az ügyészség, a Kisebbségi Hivatal, amelynek ez hatáskörébe tartozik? /Szabó Piroska: Agyonhallgatni sem arany. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./"

"A szilárd alapokat nélkülöző megbékélési politika eredményeként felbátorodtak a szélsőséges politikai irányzatok. Általános a bizalomvesztés. Magyarország nem támogatja a közösségi autonómia gondolatát, a magyar-magyar párbeszéd nem folyik, általános jelenséggé vált a "kisebbségi közösségek belső tartásának a megroppanása, a növekvő kivándorlás, az anyagi és erkölcsi tartás ellehetetlenülése". "A magyar kormánynak pl. szakítania kellene azzal a nézettel, hogy a határon túli magyarokat tehernek tekintse, amely tovább apasztja az ország csekélyke erőtartalékait. Mert a határon túli magyarok nem elvonnak, hanem hozzáadnak Magyarország erejéhez. S a cél a magyar nemzet határmódosítás nélküli politikai integrációjának megvalósulása." /Kisgyörgy Réka: Teher vagy együttműködés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a szept. 27-i lapokban megjelent sajtónyilatkozataiban utalt arra, hogy a sürgősségi kormányrendeletekben biztosított kisebbségi jogok utólagos parlamenti visszavonása a kolaíció elhagyására késztetheti az RMDSZ-t. A Jurnalul National bukaresti napilapban Markó Béla kifejtette: "Kilenc hónap után azt látjuk, hogy egyesek ebben a koalícióban nem akarnak egyetlen lépést sem tenni a magyar kisebbség problémáinak jogi megoldásáért. Így együttműködésünk valóban lehetetlenné válna, mert azt jelentené, hogy az RMDSZ lemondana minden saját követeléséről." Arra a kérdésre, hogy miért távozott a Konvencióból 1995-ben az RMDSZ, Markó Béla rámutatott arra, hogy akkor is mesterségesen magyarellenes hangulatot keltettek, a Konvencióban levő partnerekre rendkívül nagy nyomás nehezedett. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./"

Pillich László is megírta, mit vár az RMDSZ kongresszusától. Elolvasta az előzetes vélekedéseket, de szegényesnek ítéli meg a "menüt". Csak ennyien voltak, akik véleményt nyilvánítottak? Lassan nem veszik észre, hogy a szakadás veszélyével riogatók végzik az RMDSZ-ben a "folyamatos tisztogatást". Közben új magyar oligarchia körvonalazódik. Pillich azt sem ért, miért volt szükségszerű, hogy az 1989 decemberében a magyar szellemi élet akkori leghitelesebb képviselőiből alakult Kolozsvári Magyar Demokrata Tanácsra rátelepedjen a népiszövetségi, frontbarát bukaresti RMDSZ-kezdemény? Pillich rámutatott arra, hogy az RMDSZ-nek két szándéknyilatkozata van. Az egyiket a küldöttgyűlés jóváhagyásával Horváth Andor, Kántor Lajos és Pillich László rendezte sajtó alá, a Szabadság közölte. A másik, "elnökileg átdolgozott pedig néhány nap múlva" jelent meg a Romániai Magyar Szóban. Érdemes összehasonlítani a két szöveget. Pillich megállapította, hogy nagy kárt okozott hét év alatt a "totális szerkezetben gondolkodás", ehhez jött a Nagyvárad, Kolozsvár és Marosvásárhely közötti "hegemónia"-küzdelem. - Pillich emlékezetett arra, hogy a közösség vállára emelte Frunda Györgyöt /nem írta ki a nevét/, aki az első szabad választások idején "az RMDSZ ellenében létrehozott. diverziós Független Magyar Párt képviselőjelöltjeként" indult. - Az RMDSZ-nek egyetlen esélye az lehet, ha elfogadja a növekvő polgári kontrollt. A létező civil intézményi rendszer hitelessé vált személyiségeinek kell összefogni, hogy az RMDSZ-szel szembeni elvárások rendszerét kidolgozzák. /Pillich László: Mit várok önmagunktól? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

Okt. 6-án Keleti György honvédelmi miniszter megkoszorúzta Aradon a 13 kivégzett honvédtábornok emlékhelyét. Személyében először koszorúzta meg magyar honvédelmi miniszter az aradi emlékművet. Az ünnepélyes szertartáson részt vett Dan Zaharia román védelmi minisztériumi államtitkár, Ion Horhat megyei prefektus, Bognár Levente alprefektus is. Ezután a román hősi emlékműnél - a házigazdák meglepetésére - Keleti György is koszorúzott. Ezután kezdődött csak az aradi emlékhelyen az RMDSZ által rendezett gyászünnepség. /Szabadság (Kolozsvár), ok. 7./ Okt. 6-án az aradi vértanúk emlékművének hagyományos koszorúzási ünnepségén az RMDSZ nevében Markó Béla szövetségi elnök mondott megemlékező beszédet. Az ünnepségen jelen voltak az RMDSZ más vezetői, országos és helyi tisztségviselői, továbbá hivatalos magyarországi személyek, valamint a határon túli magyar kisebbségek szervezeteinek képviselői. Beszédet mondott Törzsök Erika, a HTMH elnöke is, kifejtve, hogy ez a nap fogalommá vált minden magyar számára, függetlenül attól, hogy hol él. Tokay György kisebbségügyi miniszter méltatta, hogy milyen nagy jelentőségű a magyarság megmaradása számára csaknem másfél évszázada folyamatos, tömeges jelenlétünk a kegyhelyen az okt. 6-i gyászünnep alkalmából. Sok szervezet koszorúzott, köztük volt Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége nevében, a magyarországi pártok küldöttei, a Vajdasági Magyar Szövetség /VMSZ/ is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./ A magyarországi sajtó, a rádió és a televízió is azt jelentette, hogy először koszorúzta meg magyar honvédelmi miniszter az aradi emlékművet. Valójában Für Lajos akkori honvédelmi miniszter volt az első, aki 1990. okt. 18-án helyezett el koszorút az aradi emlékműnél. /Nem Keleti volt az első Aradon. = Új Magyarország, okt. 8./

Strasbourgban rendezték meg az Európa Tanács 40 tagországának állam- és kormányfői találkozóját. Magyar-román találkozó is volt volt Strasbourgban. Emil Constantinescu elnök kérésére kerül erre sor, aki jelezte: miközben az európai színtéren nagyra tartják a magyar-román viszony modellértékű alakulását, vannak zavaró körülmények is. Szóvá tette, hogy egyes magyarországi politikusok Erdélyben esetenként olyan kijelentéseket tesznek, amelyek az ottani nacionalista erők számára "hivatkozási alapot" teremtenek. Horn Gyula miniszterelnök kijelentette, hogy Budapest ettől elhatárolódik, mert az ilyen megnyilvánulások az egész Kárpát-medence stabilitására hatnak kedvezőtlenül. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./