A Kolozs megyei RMDSZ döntése értelmében Eckstein-Kovács Péter miniszter, kolozsvári polgármester-jelölt nem vesz részt a polgármester-választás második körében, hanem visszalép a harmadik helyezett, a konvenciós Serban Radulescu javára. A bejelentést megelőzően hosszas tárgyalás folyt az RMDSZ, a Román Demokratikus Konvenció, a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, a Román Társadalmi Demokrácia Pártja, a Jobboldali Erők Szövetsége és a Román Nemzeti Egységpárt helyi szervezeteinek képviselői között. Valamennyien összefognak Gheorghe Funar jelenlegi polgármester ellen. Az RMDSZ nem akarta, hogy "etnikai szavazásra" kerüljön sor a második fordulóban, hiszen egy Eckstein-Kovács Péter - Gheorghe Funar forduló egyértelműen a Nagy-Románia Párt jelöltjének a malmára hajtotta volna a vizet. Serban Radulescu orvos - a megyei egészségügyi igazgatóság vezetője - megköszönte a pártoknak a támogatást. A Szabadság kérdésre, hogy mit ígér Kolozsvár magyar választóinak, Radulescu biztosított: legfőbb céljai közé tartozik a normalitás, tolerancia megteremtése, a város európai szellemiségének felélesztése. /Székely Kriszta: Eckstein-Kovács Péter visszalépett a konvenciós Serban Rădulescu javára. Az RMDSZ és a helyi román pártok összefogtak Funar ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Jún. 14-én Marosvásárhelyről Kolozsvárra érkezett Dávid Ibolya igazságügyminiszter. Kolozsvári értelmiségiekkel és RMDSZ-vezetőkkel találkozott, jelen volt Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, Kónya-Hamar Sándor és Mátis Jenő parlamenti képviselő, Bustya Dezső erdélyi református egyházi főjegyző, Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese, Szilágyi Pál volt prorektor, egyetemi és középiskolai tanárok, civil társadalmi és egyházi vezetők. A miniszter asszony kijelentette, hogy készül a határon túli magyarok anyaországi jogállásáról szóló törvény tervezete. Az egyes határon túli személyek magyarságát várhatóan a határon túli magyar szervezeteknek vagy esetleg a magyar egyházaknak kell majd megerősíteniük. Az is körvonalazódik, hogy a nem magyar házastárs nem kaphatja meg a státust. A találkozót követően Dávid Ibolya a Szabadságnak nyilatkozott. Elmondta: évente nagy örömmel jön el Csíksomlyóra, ilyenkor úgy érzi, hazaérkezett. Székelyudvarhelyen a választási időszak miatt fórumon nem vett részt, de előadást tartott a Szent Koronáról. Hangsúlyozta: nem kampányolni ment Székelyudvarhelyre. /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán]: Nem kampányolni, ünnepelni jöttem. Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter Kolozsvárra is ellátogatott. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

Max van der Stoelnak, az EBESZ nemzeti kisebbségügyi főbiztosának meghívására Eckstein-Kovács Péter nemzeti kisebbségvédelmi miniszter jún. 14-én és 15-én részt vett a Pozsonyban rendezett Roma Konferencián. Napirenden szerepeltek az EBESZ tagállamaiban élő roma közösségek legégetőbb problémái, valamint az EBESZ-tagországokban e problémák megoldására tett kezdeményezések. Az értekezlet négy ülésszakának témái: a romákat érintő hátrányos megkülönböztetés, életkörülményeik, részvételük az ország életében, és azok a konkrét esetek, amelyekben a romákkal kapcsolatban pozitív bánásmódot alkalmaztak. Az értekezlet alkalmából Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettes meghívására Eckstein-Kovács Péter romániai nemzeti kisebbségvédelmi miniszter munkalátogatást tett Szlovákiában, hivatalos tárgyalást folytatott szlovákiai partnerével, jún. 16-án találkozik a révkomáromi polgármesterrel, valamint a szlovákiai nemzeti kisebbségeket képviselő politikusokkal. /Roma Konferencia. Eckstein-Kovács Péter Szlovákiában. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 16./

A kormány jún. 22-i ülésén sürgősségi rendeletet fogadott el arról, hogy visszaigényelhetők az egyházaktól törvénytelenül elvett ingatlanok: a templomoktól eltérő rendeltetésű ingatlanokról van szó, és függetlenül attól, hogy jogcímmel vagy anélkül vette át az állam, az előírás pedig érvényes az országban hivatalosan bejegyzett és elismert valamennyi felekezet számára. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter elmondta, hogy az egyházügyi államtitkárság egy régebbi kezdeményezéséről van szó. Püspökségenként és más jelentősebb felekezeti központonként 10 ingatlant lehet visszaigényelni a sürgősségi kormányrendelettel, és az érintetteknek egyszer van joguk egy maximálisan tízes listát a bizottság elé terjeszteni, amely majd kivizsgálja a kérést. 30 napon belül meg kell alakulnia egy úgynevezett rendkívüli visszaszolgáltató bizottságnak, amely különböző minisztériumok képviselőiből áll majd (Egyházügyi Államtitkárság, igazságügyi, pénzügyi, művelődési, oktatásügyi valamint területrendezési minisztériumok), a bizottság munkálatain meghívottként részt fog venni a visszaigénylő vallási felekezet képviselője. A bizottság pontos feladatkörét a rendeletnek a hivatalos közlönyben való megjelenése után 60 napon belül kell kidolgozni. Eckstein Kovács Péter elmondta, hogy több utat is el tud képzelni az ilyen jellegű ingatlanügyek rendezésére, bonyolultnak tartva ezt az eljárást. /Tíz törvénytelenül elkobzott ingatlant igényelhetnek vissza az egyházak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

Románia elkerülte az olyan etnikai konfliktusokat, mint amilyenekre a volt Jugoszláviában sor került, mert az erdélyi magyarok és románok együttműködést és demokráciát akarnak - derül ki az Amerikai Egyesült Államok kormánya által megrendelt közvélemény-kutatásból, amelyet James C. Rosapepe amerikai nagykövet ismertetett júl. 8-án Bukarestben, Az etnikai kapcsolatok román modellje: az elmúlt tíz év, a következő tíz év címmel rendezett konferencián. Ez a felmérés igazolja Bill Clinton elnök tavalyi - sokat kommentált - , kijelentését miszerint Romániában példás megoldást találtak az etnikai kisebbségek helyzetének rendezésére - mondotta a diplomata. A felmérés szerint 64,2%-a a románoknak, és több mint 70%-a a magyaroknak úgy véli, hogy a román-magyar kapcsolatok jobbak, mint 1989 előtt. A tömbmagyarság 50%-a szerint a román-magyar kapcsolatok nem változtak, és egyharmaduk vélekedik úgy, hogy ezek a viszonyok javultak 1989-hez képest. Kevesebb mint a magyarok egyharmada, és a románok alig 15%-a véli úgy, hogy konfliktusos helyzet van a magyarok és románok között. Az erdélyi románok 66,4%-a vélekedik úgy, hogy a két etnikum közötti kapcsolatot az együttműködésre törekvés jellemzi. Arra a kérdésre, hogy minek köszönhető a koszovói tragédia elkerülése Erdélyben, a megkérdezettek többsége úgy vélekedett, hogy a demokratikusabb rendszer miatt, illetve a magyarok türelmének, vezetőik bölcsességének köszönhetően nem került sor véres konfliktusokra románok és magyarok között. A románok 39,1%-a, a magyaroknak pedig a 47,3%-a vélekedik úgy, hogy a viszony javulni fog. A magyar lakosság 52%-a és a románok 45%-a szerint az RMDSZ-nek nagy szerepe volt a román-magyar kapcsolatok javulásában. A magyarok 94,2%-a és a románok 87,5%-a ért egyet az uszító cikkek, tévé- és rádióadások betiltásával. A magyarok 94,3%-a, illetve a románok 60,4%-a vélekedik úgy, hogy a másik nyelvének, kultúrájának megismerése nagymértékben közelítheti egymáshoz a két közösséget. Az eseményen jelen volt Mugur Isarescu kormányfő, aki maga is elégedetten nyilatkozott arról, ahogy Románia rendezte a nemzeti kisebbségi kérdést. - Románia az elkövetkező tíz évben is igyekszik javítani az ország területén élő etnikai közösségek helyzetén, a törvény által is szavatolni a nemzeti kisebbségek hagyományainak, kultúrájának, nyelvének, vallásának, identitásának megőrzését. Ezt fogja szolgálni az új helyi közigazgatási törvény is, amelyet jelen pillanatban a képviselőház még vitat, és amely szavatolja az anyanyelvhasználatot a közigazgatásban - mondotta Isarescu. A miniszterelnök emlékeztetett: szintén hamarosan napirendre kerül a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának ratifikálása, a Kisebbségi Hivatal működését szabályozó törvénytervezet, a mindenfajta megkülönböztetés eltörlésére vonatkozó törvénytervezet, illetve a nemzeti kisebbségi törvénytervezet. - A román hatóságok megkülönböztetett figyelmet fordítanak az elkövetkezendőkben is azoknak az elkobzott javaknak a visszaszolgáltatására, amelyek a nemzeti közösségek tulajdonát képezték - hangoztatta Isarescu. - Eckstein-Kovács Péter elmondta: hónapok óta elfogadásra vár egy olyan kormányhatározat, amely arról szól, hogy a hivatal jogi személyiséget kapjon, és pénzügyi függetlenséget nyerjen. Kónya-Hamar Sándor képviselő megjegyezte, hogy ez a sokat emlegetett modell kirakatjellegű. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Elégedettek az amerikaiak Erdélyből nem lett Koszovó. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

Módosítani kell a memorandumot, amelyet Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter néhány hónappal ezelőtt elküldött Mugur Isarescu kormányfőnek. A hosszú hónapok óta a miniszterelnök aláírására váró - a romák gondjainak orvoslását szolgáló - dokumentum így hatályát vesztette. A romák helyzetével foglalkozó tárcaközi albizottság júl. 12-i ülésén döntött a szöveg módosításáról. A minisztériumoknak és ügynökségeknek júniusig kellett volna megalakítaniuk a romákkal foglalkozó munkacsoportokat, ez nem történt meg, ezért augusztusra módosították a határidőt. Annak ellenére, hogy több mint három hónapja indult a kétmillió eurós program, az alkalmazottaknak máig sincs berendezett irodájuk. A késlekedés miatt a novemberre tervezett romastratégia csak részben készülhet el. A programvezetők jövőre tervezik a romák gondjaival foglalkozó fehér könyv kiadását, amely kormányprogramot is tartalmaz majd a cigánykérdés megoldására. /Késik a romagondok megoldása. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./

Júl. 14-én Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter jelenlétében felavatják Aradon a Kisebbségvédelmi Hivatal helyi irodáját. A kormány részéről ott lesz Vlad Rosca közigazgatásügyi miniszter, Radu Stzroe kormányfőtitkár, Bulgária, Csehország, Horvátország, Izrael, Jugoszlávia, Szlovákia, Ukrajna és Magyarország nagykövetei, a helyi önkormányzat vezetői, az Arad, Bihar, Krassó-Szörény, Hunyad és Temes megyék területén élő nemzeti kisebbségi szervezetek vezetői. A felavatás jelentőségét növeli az a tény, hogy az új iroda délnyugati eurórégió területén van, így megnyitását nagy nemzetközi érdeklődés övezi. /Aradon is területi irodát nyit a Kisebbségvédelmi Hivatal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

Markó Béla szövetségi elnök júl. 17-én az RMDSZ bukaresti székházában fogadta a Szabadelvű Kör Eckstein-Kovács Péter platformelnök (kisebbségvédelmi miniszter) vezette küldöttségét. Főként az őszi választásokra való felkészülés teendőit beszélték meg. A felek egyetértettek abban, hogy az RMDSZ-nek minél pontosabb és tényszerű kampányüzenetet kell megfogalmaznia, amelynek tartalmaznia kell a regionális stratégiát, vagyis Románia magyarok által is lakott régióinak sajátos fejlesztési elképzeléseit. /Markó és a Szabadelvű Kör, = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./

"Emil Constantinescu államfő bejelentette: nem jelölteti magát újabb elnöki mandátumért az elnökválasztáson. Az államelnök leszögezte, bejelentésétől függetlenül, az eddiginél is erőteljesebben támogatja Mugur Isarescu miniszterelnök reformprogramjának maradéktalan megvalósítását. Júl. 18-án az államfő elnökletével megtartott kormányülésen megvizsgálták az integrációs tárgyalások menetét, majd megvitatták a féléves költségvetés teljesítését. Az államfőnek joga van részt venni a kormány ülésein, és amikor ezt megteszi, akkor ő elnököl; ezt különleges alkalmakkor szokta megtenni. Constantinescu ezzel jelezni kívánta, mandátuma hátralevő idejében még hatékonyabban részt kíván venni a kormány ügyeinek rendezésében - állapította meg Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter. /Ellentmondó vélemények Constantinescu visszalépéséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./"

"Az RMDSZ Szövetségi Képviselői Tanácsának júl. 22-i marosvásárhelyi rendkívüli ülésén kell döntenie arról, hogy indítson-e az RMDSZ saját államfőjelöltet az őszi választásokon. Öt lehetséges jelölt neve merült fel eddig. Birtalan Ákos volt turisztikai miniszter, parlamenti képviselő, Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, szenátor, Frunda György szenátor, Kolumbán Gábor volt Hargita megyei tanácselnök, illetve Markó Béla szövetségi elnök, szenátor közül kellene a testületnek kiválasztania azt a személyt, akit a következő hetekben a szövetségnek "fel kell építenie" a választási küzdelemre. A legesélyesebbek Frunda György, aki négy évvel ezelőtt sikeresnek bizonyult. Markó Béla szövetségi elnök leszögezte: Emil Constantinescu államelnök visszalépése az újabb jelöléstől e pillanatban még inkább balra nyomja a választókat. Mugur Isarescu is közelebb áll a mostani baloldalhoz, mint Constantinescu. Arra a kérdésre, elképzelhető-e a hárompólusú - szociál-liberális (SZR+NLP+DP), baloldali (RTDP), illetve jobboldali (KDNPP+JESZ) - helyzet az őszi konfrontáción, az RMDSZ elnöke kifejtette: a választások idejére már kétpólusú lesz a verseny. Érdekes analógiát lehet talán kimutatni azzal is, ami Bukarestben a főpolgármester-választáskor történt. Ahol a Ion Iliescu és a Petre Roman pártja versenyzett, s mindkettő baloldali párt. A választók nem akarják visszahozni a régi pártot. Ezért szavaztak végül is valószínűleg a legtöbben a Demokrata Párt jelöltjére, Traian Basescura a főpolgármesteri versenyben. Ez lehet analógiája annak, ami az ősszel is történni fog, de egyelőre mindez csak találgatás. /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán]: Csak a második forduló előtt kötne az RMDSZ szövetséget. Markó Béla szerint Constantinescu visszalépése még inkább balra nyomja a választókat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./"

"Júl. 22-én ülésezett Marosvásárhelyen az RMDSZ Szövetségi Képviselőinek Tanácsa (SZKT). Szeptemberre halasztották a döntést a saját államfőjelölt-állításról. A testület elfogadta a képviselők és szenátorok jelöltállításának szabályzatát, melyet a területi elnökök terjesztette elő: a területi szervezetek saját belátásuk szerint dönthetnek arról, hogy melyik módszert alkalmazzák. Szintén a helyi szervezetek határozzák meg, hogy előválasztásokon vagy küldöttgyűlésen rangsorolják a jelölteket. Megállapodtak abban, hogy nem lehet jelölt az a személy, aki nem tagja legalább három éve az RMDSZ-nek vagy egyik társult szervezetnek; nincs állandó lakhelye az illető szervezet területén; az érvényben levő ügynöktörvény hatálya alá esik, továbbá azok sem, akik az 1996-os parlamenti választásokon, illetve a 2000-es helyhatósági választásokon függetlenként vagy más párt, illetve szervezet listáján indultak. Az RMDSZ-jelölt nem lehet büntetett előéletű, a politikai elítéltek kivételt képeznek. Vitát váltott ki annak eldöntése, hogy a 2000-es helyhatósági választásokon mandátumot szerzett önkormányzati képviselők indulhatnak-e a parlamenti választásokon. Hosszas vita után eldöntötték, hogy ez végül csak a polgármesterekre, alpolgármesterekre, megyei tanácselnökökre, illetve alelnökökre vonatkozik. Eckstein-Kovács Péter miniszter, szenátor felszólalásában az RMDSZ parlamenti frakciójának a nemeket tekintve aránytalan összetételére hívta fel a figyelmet. - - Döntés született arról, hogy Markó Béla a Maros megyei szenátusi lista vezetője. A testület elfogadta a parlamenti és elnökválasztás megszervezéséért felelős bizottság szabályzatát, és megbízta Takács Csabát ennek vezetésével. /Székely Kriszta: Ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Szabályozták a képviselők és szenátorok jelöltállítását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./ Egy nappal az SZKT ülése előtt Hargita megye tanácsának volt elnöke, Kolumbán Gábor kilépett az RMDSZ-ből, tudósított a bukaresti Cotidianul napilap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./"

" Martonyi János magyar külügyminiszter Tusnádfürdőre utazik, ahol részt vesz a XI. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és "A gazdaság, mint a politikai kapcsolatok stabilizáló tényezője" témakörében tart előadást a rendezvényen. Martonyi ugyanaznap találkozik és Petre Roman külügyminiszterrel. A találkozóra - a román fél javaslatára - Sepsiszentgyörgyön kerül sor. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára július 26. és 29. között vesz részt a szabadegyetem munkájában, amelynek keretében júl. 27-én a "Dunának, Oltnak egy a hangja - a magyar-román kapcsolatépítés tapasztalatai" panel keretében tart előadást, többek között Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszterrel és Mihail Razvan Ungureanuval, a Külügyminisztérium politikai államtitkárával együtt. Németh Zsolt júl. 29-én Gyimesközéplokon megnyitja a kalotaszegi tánctábort. /Martonyi János magyar külügyminiszter Petre Romannal Sepsiszentgyörgyön találkozik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./"

Júl. 27-én a Bálványosi Szabadegyetemen Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár, Eckstein-Kovács Péter romániai kisebbségügyi miniszter, Tudor Dunca, Románia berlini nagykövete, Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke, finnországi nagykövet, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő értekeztek a két ország, Magyarország és Románia, a két nemzet kapcsolatáról. Németh Zsolt szerint a két ország közötti kapcsolatok alapkérdései elsősorban Romániában dőlnek el. A két kormányzat között nagyon jó a kapcsolat, ez jelent megoldást a nagy kérdésekre. Elsősorban Bukarestnek és az erdélyi magyarságnak kell kiegyeznie, ugyanakkor elismerte: a román-magyar kérdés elsősorban a politikai akarattól függ. Eckstein-Kovács Péter szerint bárki kerül hatalomra, az a kettős kötődés, ami Románia és Magyarország között kialakult, normális mederben marad. Hozzátette: az RMDSZ mindig ott kell hogy legyen, ahol a dolgok eldőlnek, ezt akarja a közösség is. Tudor Dunca kifejtette: nem szabad elfeledni, Magyarország a NATO-tagságot annak is köszönheti, hogy Románia és Magyarország között létrejött az alapszerződés. Elég stabil-e a kettős kapcsolat? Dunca megállapította: ebben az évben már két alkalommal bebizonyosodott, hogy stabil kapcsolatról van szó. A ciánszennyezés során tanúsított magatartás bizonyította ezt, valamint hogy a helyi választások során nem erősödött fel a nacionalista hangvétel. Szilágyi Zsolt figyelmeztetett: nem szabad összemosni a szándékokat a realitásokkal. Még túl sok a tabutéma, amiről nem lehet beszélni a kormányközi kapcsolatok során. Ezek közé tartozik a csángókérdés, valamint a regionalizmus. Az RMDSZ jövőbeni kormányzati szerepvállalására utalva elmondta: vigyázni kell, mert Romániában túl sok az olyan politikus, akik a kommunisták vagy a szekuristák emlőin nevelkedtek. /(Daczó Dénes:) A 11. Bálványosi 4. napja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

Júl. 28-29-én három központi román lap közölte: Eckstein Kovács Péter szenátor tusnádfürdői beszédében azt állította, hogy a romániai magyarság 50, 52, illetve 57 százalékban támogatja azt az elképzelést, miszerint az RMDSZ ″minden áron″ kormányon maradjon. Dr. Neményi Ágnes feltette a kérdést: ha a választást Iliescu pártja, az RTDP nyeri meg, minek alapján jelentette ki a honatya a fenti támogatottságot? /Dr. Neményi Ágnes: Aktuális gyorskérdés az olvasótól. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./ A kérdésre válaszolt Eckstein-Kovács Péter. Tusnádfürdői felszólalásában Toró T. Tibornak, a Reform Tömörülés elnökének azon kijelentésére válaszoltam, miszerint az RMDSZ jelenlegi vezetőségének néhány posztkommunista érzelmű tagja akár a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával (RTDP) is szövetkezne, csakhogy kormányon maradjon. Eckstein-Kovács Péter idézte az Erdélyi Etnikumközi Kapcsolatokat Kutató Központ által 2000. május-júniusában végzett felmérés adatait, amit az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének megrendelésére készítettek. Eszerint a megkérdezettek 52,3 százaléka úgy vélekedett: függetlenül attól, hogy ki nyeri meg a választásokat, az RMDSZ-nek részt kell vennie a kormányban. Ha a magyar lakosságnak több mint a fele bármilyen körülmények között a következő kormánykoalícióban szeretné látni az RMDSZ-t, akkor ezt az RMDSZ vezetésnek figyelembe kell vennie. A megkérdezettek 42, 6 százaléka szerint az RMDSZ-nek csakis demokratikus pártokkal kell kormánykoalícióra lépnie. Felszólalásában leszögezte: nem ért egyet azzal, hogy az RMDSZ kormánykoalícióra lépjen az RTDP-vel tekintettel arra, hogy az elmúlt kilenc évben következetesen magyarellenes álláspontra helyezkedett. /Eckstein-Kovács Péter: A választás lehetősége. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

Aug. 14-én Bitay Levente, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, Boros János alpolgármester, Csetri Elek, Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, Elkán György műépítész, Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke, Kónya Hamar Sándor, a megyei RMDSZ elnöke, illetve Sebesi Karen Attila megbeszélést tartott a Kolozsvár főterén levő gödrök betömésének lehetőségéről. A román közvélemény egy része máris a Főtér eredeti arculatának visszaállítása mellett van: a Clujeanul folyóirat aláírásgyűjtést szervezett ennek érdekében. Ioan Piso, a Történelmi Múzeum igazgatója ismét kifejtette: szerinte a gödröket még ebben az évben betömik. Emlékezetes, hogy tavaly, az éj leple alatt a Liviu Medrea vezette Közterület Fenntartó Vállalat munkásai hordták el a gödrök betömésére szükséges földet. /Kiss Olivér: Visszaállítják a Főtér eredeti arculatát? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

Csángóföldön, Bákó megyében még mindig tisztázatlan, hogy tanulhatják-e anyanyelvüket azok a csángó gyermekek, akiknek a szülei hivatalosan, a törvényes előírásoknak megfelelően kérték ezt. Múlt héten Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter tárgyalt a Bákó megyei hatóságokkal. Látható volt, hogy a Bákó megyei tanfelügyelőség a legfőbb akadályozója a magyar oktatás bevezetésének. - Aug. 11-én a prefektúra és a tanfelügyelőség képviselői találkoztak a csángószervezet képviselőjével. Ezen a megbeszélésen egy tapodtat sem haladtak előre. /Zsehránszky István: Nyelvüldözés? Félrevezetés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

A Kisebbségvédelmi Hivatal már sok rendelettervezetet készített, ezek közül azonban egyet sem tárgyalt még a kabinet. Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter elmondta, ahhoz, hogy egy kormányrendelet-tervezet a végrehajtó testületi ülés napirendjén szerepeljen, szükséges a végrehajtásban szerepet játszó minisztériumok, valamint a pénzügyi és az igazságügyi tárcák vezetőinek kedvező véleményezése. Előbb azonban a törvényhozó bizottságnak is láttamoznia kell a jogszabály-előirányzatot. A Kisebbségvédelmi Hivatal már tavaly kidolgozta a diszkriminációt tiltó törvénytervezetet. A projekt hónapokig hevert a házbizottságok asztalán, majd bekerült abba a törvénybe, amellyel június végén a parlament felhatalmazta a kormányt rendeletek kibocsátására a törvényhozási szünet idején. Ha a kormány a tervezetet elfogadná, az a kisebbségi alapon történő hátrányos megkülönböztetés megszüntetésének egyik fontos eszköze lehetne, amennyiben pénzbírsággal sújtaná a diszkriminatívnak minősíthető cselekményeket. Eckstein-Kovács Péter elmondta: tervezetet dolgoztak ki az etnikai hovatartozásuk miatt üldözött személyek kártalanítására. A javaslatot az összes illetékes intézmény kedvezően véleményezte, így várhatóan még ezen a héten elfogadja a kabinet. A miniszter arról is tájékoztatott, hogy kisebbségkutató intézet létrehozását is kezdeményezték. A tervezettel azonban nem értettek egyet a pénzügyi tárca vezetői, arra hivatkozva, hogy a Román Tudományos Akadémiának már van egy intézete, amely nemzetiségi kérdésekre szakosodott. ″A kifogást nem tudjuk elfogadni, az említett intézménynek más hatásköre van, mint az általunk vázolt, a Kisebbségvédelmi Hivatal háttérintézményének elképzelt kisebbségkutató intézetnek″ - jegyezte meg Eckstein-Kovács Péter. /Egy hét a kisebbségvédelem tervezeteire. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./

Aug. 26-27-én Kolozsváron emlékeztek Reményik Sándor költőre, születésének 110. évfordulója alkalmából. Az ünnepségre a millennium jegyében gyűlt össze számos erdélyi és magyarországi közéleti személyiség. ″Egy lángot adok, ápold, add tovább...″ címmel tartották meg a hétvégi rendezvényeket. Dávid Gyula, a tudományos ülésszak házigazdájaként mondta el bevezetőjét. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke értékelte a költő életművét. Reményik Sándor ″elutasította az igazságtalan trianoni rendezést, s egyszerűen nem tudta elfogadni, hogy szülőföldje, szeretett városa, Kolozsvár és a közel kétmillió erdélyi magyar egy közönyös nagyhatalmi döntés következtében egyik napról a másikra idegen és vele szemben ellenségesen viselkedő, erőszakos elnemzetietlenítésére és beolvasztására törekvő kormányzat uralma alá kerül.″ Ezért még idézni sem volt szabad a két kis kötetre rúgó Végvári-verseket. Hamarosan változott a költő hangneme, és a Végvári-versek harciassága helyett a ″vallásos hitben, az evangéliumi testvériség gondolatában keresi a jóvátételt″. Bertha Zoltán, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem tanára szintén Reményik vallásos verseiről tartott előadást. Kántor Lajos Malomkövek közt - álmok szőnyegén című előadásában Reményiket, a szerelmes embert mutatta be, aki két asszony iránti érzelmeivel vívódott haláláig. Ferencz Árpád fiatal lelkipásztor előadása Teológiai széljegyzetek Reményik kereszténységének margójára lelkészi megközelítését adta a Reményik-lírának. Az előadásokkal párhuzamosan tartották meg a Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány által szervezett versmondó versenyt hazai és magyarországi résztvevőkkel, majd megnyílt a Reményik Sándor Galériában a gyermekrajz-kiállítás, a rajzok eredeti megközelítését nyújtották a Reményik-verseknek. Hantz Lám Irén a költő életéről készült fényképkiállításon vezetette végig a közönséget. Másnap kezdődtek a Reményik-ünnepség egyházi rendezvényei a főtéri evangélikus templomban, ahol Jancsó Adrienne bensőséges hangulatú Reményik-versműsora hangzott el, majd Dávid Gyula Reményik Sándor-emlékdíjakat adott át. Díjat kapott a Szegeden letelepedett Sövényházi Sándor Judit, akinek induló költői pályáját annak idején Reményik igazgatta, Jancsó Adrienne előadóművész, és a Reményik-emlékplakett megalkotója, Gergely István. Ezután ünnepélyes leleplezték az evangélikus templom udvarán Vágó Gábor Reményik-mellszobrát, amelyen részt vett többek között Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Kolozs megyei parlamenti képviselők és számos más közéleti személyiség. A résztvevők megkoszorúzták Reményik síremlékét a Házsongárdi temetőben. A délutáni egyházi ünnepség dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek igehirdetésével kezdődött. /Makkay József: 110 éve született Reményik Sándor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

Eckstein-Kovács Péter szerint az RMDSZ számos olyan jelzést kapott a román politikai elittől és nyugat-európai kormányoktól, mely szerint akár Iliescu pártjával, az SZDRP-vel együtt is a kormányban kell maradnia, írta az Adevarul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

Jelen pillanatban értelmetlenség a Magyarországon kívüli magyaroknak adandó kettős állampolgárságról beszélni - nyilatkozta Adrian Nastase, az RTDP első alelnöke. Szerinte a kettős állampolgárság komoly jogi akadályokba ütközhet. - Mi történik, ha Magyarország és Románia között katonai konfliktusra kerül sor? Mi lesz akkor, ha az illetőt sor alá hívják mindkét országban? Hogyan járnak el, ha a kettős állampolgár bűntettet követ el Románia vagy Magyarország területén? - kérdezte Nastase. Szerinte a kettős állampolgárság nem más, mint egy kitaláció. - Eckstein-Kovács Péter azon kijelentésére, hogy az RMDSZ-re nyomást gyakorolnak annak érdekében, hogy a választások után kormánykoalícióra lépjen az RTDP-vel, Nastase a következőképpen reagált: Az RMDSZ tisztségviselő kijelentése az RMDSZ-en belüli nézeteltérések rovására írható. /Kitaláció a kettős állampolgárság - véli Adrian Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter a csángó szövetség kérésére levelet juttatott el Andrei Marga tanügyminiszterhez, valamint a Bákó megyei tanfelügyelőségre. A miniszter a magyar nyelvnek a csángó településeken működő román iskolákban való oktatása érdekében terjesztette elő indítványát a szülők kifejezett kérésére. Eszerint a 2000/2001-es iskolai év első hetében már elkezdődne a magyar nyelv tanítása Klézsén, Lészpeden, Pusztinán és Somoskán. ″A Csángó Szövetség megkeresésére és saját információimra hivatkozva kérelmeztem román állampolgárok számára azt a teljesen törvényes jogot, hogy saját anyanyelvüket is tanulhassák a román iskolákban″ - nyilatkozta a Szabadságnak Eckstein-Kovács Péter. /Eckstein-Kovács Péter: A csángóknak is joguk anyanyelvüket tanulni. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

Aug. 31-én Bukarestben ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. A testület napirendjén szerepelt a területi szervezetek által elfogadott módszer jóváhagyása a parlamenti jelöltállításról. Markó Béla szövetségi elnök a Szabadság kérdésére elmondta: az operatív tanács jóváhagyta a Kolozs megyei szervezetnek azt a döntését, amely szerint a képviselő- és szenátorjelöltek rangsorolása a küldöttgyűlés feladata legyen, és ne előválasztásokkal történjen. A testület ugyanakkor megvizsgálta a Gyergyó területi szervezet beadványát is. Ez elégedetlenségének adott hangot amiatt, ahogyan a Hargita megyei egyeztető tanács a parlamenti mandátumokat elosztotta. A tanács úgy döntött, hogy nem változtatnak a Hargita megyei egyeztető tanács határozatán. Ennek értelmében az udvarhelyi területi szervezetnek két szenátori és két képviselői, a csíkinek egy szenátori és egy képviselői, a gyergyóinak pedig egy biztos bejutó képviselői hely jut. Az elnökválasztásokkal kapcsolatban a végleges döntést a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szeptember 9-i ülésén hozzák meg. - Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségvédelmi miniszter bejelentette: a kormány jóváhagyta egy kisebbségkutató intézet létrehozását Kolozsváron. /Parlamenti jelöltállításról tárgyalt az OT. Kisebbségkutató intézet létesül Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

"Adrian Nastase, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának (RTDP) első alelnöke aug. 31-én tartott sajtóértekezletén a Szabadság kérdésére kommentálta Markó Béla RMDSZ-elnök azon kijelentését, amely szerint "nincs megfelelő tárgyalási alap az RMDSZ és az RTDP között". Nastase kijelentette: "Úgy látszik, hogy az elmúlt időben Markó Bélát nagyon megihlette Tőkés László. Az RMDSZ-en belüli harcok olyan kijelentésekre késztetik Markó Bélát, amelyek segítségével megtarthatja támogatottságát." - Pártja nem fogadja el a romániai magyarok számára biztosítandó kettős állampolgárságot. Amennyiben az RMDSZ továbbra is erőlteti ezt, a román parlament törvénnyel tiltja majd meg annak lehetőségét. Az RMDSZ-nek meg kell értenie, hogy elmúlt a Palesztin Felszabadítási Szervezethez hasonló képviselet ideje, és be kell lépnie végre a normális, román politikai életbe - mondta Nastase. Hozzátette: az RTDP stratégiájában sohasem szerepelt az, hogy kormánykoalíciót alkosson az RMDSZ-szel. /Kiss Olivér: Nastase a Palesztin Felszabadítási Szervezethez hasonlította az RMDSZ-t. Az RTDP első alelnöke Románia szuverenitását félti. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./ Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségvédelmi miniszter Adrian Nastasénak Kolozsváron tett kijelentéseit kommentálva elmondta: a politikus megnyilvánulásai nem okoznak különösebb meglepetést. Az RMDSZ mindig is politikai célokkal kívánta elérni céljait és a jövőben is ezt fogja tenni. A Palesztin Felszabadítási Szervezet pedig története során nem mindig ennek a megoldásnak volt a híve. Tehát ez az összehasonlítás nem állja meg a helyét, mondta Eckstein-Kovács Péter hozzátéve: Romániának diplomáciai kapcsolatai vannak a Palesztin Felszabadítási Fronttal. /Eckstein-Kovács Péter: az RMDSZ soha nem alkalmazta a PFSZ érdekérvényesítő módszereit. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./"

A kormány döntése alapján Kisebbségkutató Intézetet hoznak létre Kolozsváron. Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségvédelmi miniszter elmondta: az intézet létrehozását még 1997-ben javasolta az RMDSZ. A Kisebbségvédelmi Hivatalnak régi elképzelése az intézmény megalakítása, ugyanis jelen pillanatban képtelen arra, hogy tudományos kutatómunkát végezzen. A hivatalnak a döntések előkészítésében szüksége van a tudományos háttérre: az intézet tehát a kormány felkérésére készít majd felméréseket, tanulmányokat, elemzéseket a kisebbségekkel kapcsolatos kérdésekről. Az intézet felépítéséről, személyzeti összetételéről a kormány harminc napon belül egy újabb kormányhatározatban dönt. Eckstein-Kovács Péter kifejezte reményét, hogy az intézet még az idén novemberben sorra kerülő választások előtt megkezdje tevékenységét. /Kisebbségkutató Intézet Kolozsváron. Biztosított az anyagi fedezet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

"A Curentul szerint a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) és az RMDSZ között már látszanak a formálódó szövetség első jelei. A két szervezet vezetői szinte egy időben jelezték, hogy "normalizálni kívánják kapcsolataikat" - írta a lap. Markó Béla, az RMDSZ elnöke - bár szkeptikusnak mutatkozott az európai arculatú RTDP lehetőségét illetően - kijelentette, hogy az RMDSZ hajlandó tárgyalásokat kezdeni az RTDP-vel, ha annak "világos ajánlata lesz az európai integrációról, a regionális fejlesztésről és a kisebbségek problémájáról". Ioan Mircea Pascu, az RTDP alelnöke Markó nyilatkozatára úgy válaszolt, hogy pártja megfelel az RMDSZ elnöke által említett feltételeknek. Pascu kijelentette, hogy az RMDSZ koalíciós ajánlatot kaphat az RTDP-től közvetlenül az őszi választások után. Ion Iliescu, az RTDP elnöke szerint az RMDSZ "egyike lehetséges tárgyalási partnereinknek". Ion Iliescu külföldi legitimációért küzdő pártja nem mehet el egy olyan párt mellett, amely jó pontokat jelenthet a párt imázsa számára kormánykoalíció létrehozásakor - állapította meg a Curentul. Az RMDSZ több vezetője azonban végzetes hibának tartaná az RTDP-hez való közeledést. Az RMDSZ radikálisai és egyes mérsékeltjei - Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter szavaival élve - "nehezen felejthetik el az RTDP és RMDSZ közti kapcsolatok nagyon súlyos örökségét". Eckstein-Kovács Péter továbbra is "Markónak ahhoz a régi jelszavához ragaszkodik, hogy az RTDP magyarellenes és antiszemita párt", s az RMDSZ vezetőinek jelentős része osztja ezt a nézetet, annak ellenére, hogy egy májusban-júniusban készült felmérés szerint a magyar nemzetiségűek több mint fele támogatná az RTDP-RMDSZ választási kombinációt. /Curentul: Kristályosodik az RTDP-RMDSZ szövetség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./"

Szept. 6-án tartotta jelölő közgyűlését Kolozsváron az RMDSZ Donát negyedi körzete. A testület Kónya-Hamar Sándor képviselőt, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökét, Mátis Jenő képviselőt, Vekov Károly városi tanácsost, Pálffy Károly városi tanácsost, Somogyi Gyula alprefektust, Kun József Andrást és Veress Erzsébetet jelölte a képviselői listára. Szenátornak dr. Újvári Ferenc jogászt és Eckstein-Kovács Péter szenátort, kisebbségvédelmi minisztert javasolták. A testület úgy határozott, hogy Tőkés László püspököt javasolja államelnöknek, mert a jelenlegi politikusok közül Tőkés László képviseli a leghitelesebben az erdélyi magyar közösség érdekeit. - Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: mivel körzeti igényről van szó, a megyei szervezetnek ezt egyértelműen fel kell vállalnia. Amennyiben Tőkés László püspök is visszajelez, hogy elvállalja a felkérést, akkor összehívják a politikai tanácsadó testületet, amely hivatott ebben a kérdésben dönteni. - Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elmondta: amennyiben a Marosvásárhelyre összehívott Szövetségi Képviselők Tanácsa úgy dönt, hogy állít elnökjelöltet, és a Dónáth úti szervezet megtiszteli bizalmával, akkor kész eleget tenni a felkérésnek. /Tőkés Lászlót javasolja államelnökjelöltnek a Kolozs megyei RMDSZ? A tiszteletbeli elnök elvállalná a jelölést. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

Marosvásárhelyen szept. 15-én kezdődött A romák és a választási kampány címet viselő kétnapos szeminárium, amelyet a Project on Ethnic Relations (PER) amerikai nemkormányzati szervezet és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében működő emberjogi hivatal szervezett. Livia Plaks, a PER társelnöke ismertette a PER tevékenységét, kiemelte a roma kérdést. Koreck Mária, a PER marosvásárhelyi irodájának vezetője mellett Dan Pavel politológus és Andrzej Mirga Lengyelországból, a kérdés különböző vetületeiről beszélt. Dan Pavel szerint a politikai osztály közömbös a romákkal szemben. Ivan Gheorghe, a Romák Pártja főtitkára megköszönte a kisebbségvédelmi miniszter hozzájárulását a 118-as törvény módosításához, mert ily módon az 1940-44 között etnikai vagy faji okok miatt üldözöttek is kárpótlást kaphatnak. Eckstein-Kovács Péter miniszter a két, a nyáron született kormányrendeletről beszélt. Az egyik a nemzeti kisebbségek kutatásával foglalkozó hivatal létrehozásáról, a másik pedig a mindenfajta diszkrimináció megszüntetéséről szól. Elmondta, hogy hamarosan létrejön az a nemzeti tanács, amely a diszkrimináció különböző formáit fogja tanulmányozni. /(mózes): Szeminárium a romák érdekképviseleti lehetőségekről. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének küldöttgyűlése rangsorolta a szenátori és képviselő listákon szereplő jelöltek névsorát és sorrendjét. A szenátori listára ketten jelöltették magukat - Eckstein-Kovács Péter miniszter és Újváry Ferenc ügyvéd -, végül 249 vokssal az előbbi került a jelöltlistára. A képviselők listájára nyolcan iratkoztak. A voks után a következő sorrend alakult ki: Kónya-Hamar Sándor (193 igen szavazat), Vekov Károly (133), Mátis Jenő (74), Szedilek Lenke (54), Máté András Levente (53), Pálffy Károly (22), Bitay Levente (11), Molnos Lajos (8). Most már a Kolozs megyei választókon múlik, hogy ha nagy számban elmennek szavazni, lehet akár két kolozsvári szenátor és három képviselő is RMDSZ- színekben. (Csomafáy Ferenc): Megmérettettek a kolozsvári jelöltek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

"Az USÁ-ban működő PER (Project on Ethnic Relations) nemkormányzati szervezet (az EBESZ demokratikus intézményekkel és az emberi jogokkal foglalkozó irodájának támogatásával) a kétnapos konferenciát szervezett Marosvásárhelyen A romák és a választási kampány címmel, melyen többek között jelen volt Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, Livia Plaks, a PER NeW York-ban élő ügyvezető elnöke, Dan Pavel politológus, a PER romániai kirendeltségének vezetője, a lengyelországi Andrzej Mirga professzor, az Európa Tanács roma bizottságának alelnöke, a PER roma bizottságának elnöke, Csegzi Sándor, Marosvásárhely egyik alpolgármestere, és nem utolsó sorban az érintettek: Nicolae Paun és Ivan Gheorghe, a Romák Pártja (Partida Romilor) elnöke és főtitkára, Florin Cioaba (király), a Romák Kereszténydemokrata Központjának elnöke és más cigányszervezetek képviselői. Koreck Mária, a PER marosvásárhelyi kirendeltségének vezetője megnyitotta az eszmecserét. Plaks asszony és Dan Pavel a romák európai illetve hazai helyzetét vázolta, utóbbi azt kifogásolta, hogy bár a román pártok meghívást kaptak a rendezvényre, távolmaradásukkal bizonyították be újra, hogy nem érdekli őket a romakérdés. Választások előtt a legégetőbb probléma nyilvánvalóan az, hogy e Romániában több milliósra becsült népcsoportnak eddig egyetlen képviselője volt a román parlamentben. Cioaba "király" kifogásolta, hogy a hazai több mint 100 roma szervezet közül csak a Romák Pártja kap állami támogatást a közeledő kampányhoz. Eckstein miniszter elmondta: ilyen a választási törvény, csak a parlamenti pártokat részesítik támogatásban, és elismerte, hogy ez esélyegyenlőtlenséghez vezethet. Ennek áthidalására a megoldás az lenne, ami a kétnapos rendezvény végén körvonalazódott: a négy legjelentősebb roma szervezet vezetői (melyek részt vettek a helyhatósági választásokon) közös nyilatkozatot írtak alá arra vonatkozóan, hogy szeptember 23-án újra találkoznak, és akkor megpróbálják nyélbe ütni a választási koalíciót, és így egy közös roma fórum állíthatna jelölteket. - A roma szervezetek vezetői elismerően szóltak a rendezvényen Eckstein Kovács Péterről, aki többek között elérte, hogy a roma deportáltak is kárpótlásban részsüljenek, ennek megoldása folyamatban van. /Máthé Éva: PER-tanácskozás Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./"

"A parlament megszavazta a Kisebbségi Kutatóintézet létesítéséről szóló sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatos felhatalmazást. A sürgősségi kormányrendeletet szept. 14-én elfogadták. Eckstein Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter elmondta: "A Kisebbségi Kutatóintézet majd minden országban részét képezi a kormányzati struktúrának. Jellegét tekintve nem hungarológiai intézetben, hanem általános, átfogó struktúrában gondolkozunk, amely foglalkozik majd a magyarság múltjával, történelmével, jelenlegi gondjaival; lesz nyilván statisztikai, szociológiai stb. osztálya. Kolozsvárt működik majd. Felkérésre készít különböző felméréseket, tanulmányokat, háttéranyagokat és a Kisebbségvédelmi Hivatal igényeit is kielégíti. Nagyon fontosnak tartom kiemelni azt, hogy az intézetnek önálló jogi személyisége van, ami számtalan lehetőséget nyit meg az érdemi munka előtt. Megjegyezném, hogy sikerült a Kisebbségvédelmi Hivatal kebelében megtartani, aminek szintén megvan a jelentősége. Hogy ki támasztott ellenvetést? Elvi ellenkezés a kormánytagok részéről nem volt, csupán a pénzügyminiszter aggodalmaskodott, hogyan tudja a pénzalapokat előteremteni. Számunkra nagy öröm, hogy leraktuk az intézmény jogi és anyagi alapjait, és kezdetét veheti egy intézményes, szakszerű kisebbségkutatás, amely remélhetőleg tartós eleme lesz a kisebbségvédelemnek." /Béres Katalin: A láthatáron Kisebbségi Kutatóintézet. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 22./"