"Mind a magyar, mind a román külügyi szóvivő a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi légkörétől idegennek tartja Kolozsvár polgármesterének múlt heti megnyilvánulását. Horváth Gábor, a magyar külügyminisztérium szóvivője elmondta: a kolozsvári új magyar főkonzul, akit a város polgármestere kémkedéssel vádol, egyike volt azon magyar diplomatáknak, akiknek a Ceausescu-rezsim döntése alapján "hamis vádak" miatt távozniuk kellett Romániából. A magyar külügyminisztérium szerint az Alföldi László ellen felhozott vádak "fényévnyire" találhatók a román-magyar kapcsolatok jelenlegi légkörétől.- Simona Miculescu román külügyi szóvivő kijelentette: a külügyminisztérium nem hagyja magát belevonni a politikai okok miatt kirobbant agitációba. "A román külügyminisztérium a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében érdekelt" - mondta a szóvivő. - Az Emberi Jogokat Védő Liga (LADO) kolozsvári fiókja által szerkesztőségünkbe eljuttatott állásfoglalásában kifejtette: "Gheorghe Funar akciója törvénytelen cselekedet, és a polgármester durván túllépte a 69-es törvényben foglalt hatáskörét". - Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter szerint a polgármester minősíthetetlen cselekedete egy olyan provokáció, amelynek célja a lakosság egy bizonyos rétegének felheccelése. Szerinte ennek jogi következményei is kell legyenek. /Jogi következményei lehetnek a polgármester gyalázkodásának - véli Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./"

"Az elkövetkező napokban Gheorghe Funar polgármester újabb akciókat szervez Alföldi László magyar főkonzul hivatalba iktatása ellen: felhívást intézett "polgártársaihoz" a tiltakozásra figyelmeztető levelet küldött a városi ügyészséghez és a Román Hírszerző Szolgálat SRI/ kolozsvári irodájának vezetőjéhez, tüntetésre hívta a város polgárait. Végül bejelentette: a sintérközpont máris szabadon engedte az első, piros-fehér-zöldre festett kóbor kutyákat. Funar Kolozsvár lakosságához intézett felhívásában a polgármester kifejtette: "mindaddig, amíg a kolozsvári magyar főkonzulátus élén Alföldi László, a magyar kémszolgálat magas rangú tisztségviselője lesz, akit 1988-ban országunk és nemzeti érdekeink ellen kifejtett kémtevékenység miatt kiutasítottak az országból, ne kerüljenek kapcsolatba az intézménnyel és a kém főkonzullal. A büntető törvénykönyv 155-ös cikkelye értelmében ugyanis egy kémmel való kapcsolatteremtés árulásnak számít, és az elkövetőknek pedig el kell viselniük a megfelelő büntetést". Funar arra kérte Constantin Serbant, az RHSZ kolozsvári fiókjának vezetőjét, hogy éjjel-nappal tartsák megfigyelés alatt Alföldit. A polgármester felszólította a városi ügyészséget is, "hozzanak intézkedéseket a főkonzulátus képviselőivel kapcsolatot felvevő valamennyi személy azonosítására, mivel a büntető törvénykönyv értelmében árulással vádolhatók". - Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője szerint a polgármester intézkedései kimerítik a hatalommal való visszaélés bűncselekményét. Ez hivatalból üldözendő bűncselekmény, amelyet az ügyészség kötelessége kivizsgálni - mondta. A kóbor kutyák befestésével kapcsolatban Liviu Medrea, a Közterület-Fenntartó Vállalat igazgatója kijelentette, hogy a sintérközpont egyetlen kutyáját sem fogják lefesteni. /Kiss Olivér: Újabb támadásba lendült a polgármester. A városháza a lakosság megfélemlítésével próbálkozik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./"

"Szept. 24-én Gheorghe Funar polgármester megtartotta az újabb tiltakozó gyűlését. Kolozsváron, a Városháza nagytermében szervezett nyilvános összejövetelre a polgármester Alföldi László magyar főkonzult is meghívta, aki természetesen nem ment el. A résztvevőknek szétosztották a polgármester Göncz Árpád magyar államfőnek írt levelét. A levél szerint szándékosan nem tudatták Göncz Árpáddal, hogy a kolozsvári magyar főkonzulátus élére a magyar hírszerző szolgálat volt kommunista tisztjét nevezték ki, akit 1988-ban kémkedés vádjával kiutasítottak az országból. Funar szerint "a magyarokat gyávaság jellemzi", ezért nem jött el Alföldi László erre a gyűlésre. Funar arról értesült, hogy Eckstein-Kovács Péter és Frunda György segítségével Alföldi pert akar indítani ellene. "Alig várom, hogy a bíróság elé kerüljünk" - mondta. Funar bemutatta a hajdani 0110-es kémelhárító osztag vezetőjét Ion Serbanoiut, akit arra kért, fedje fel a magyar főkonzulátuson 1988 előtt zajlott kémtevékenységet. Serbanoiu elmondta: feladata a Ceausescu által beszüntetett kolozsvári magyar főkonzulátuson zajlott kémtevékenység felderítése és elhárítása volt. "Elmondhatom Önöknek, hogy 1988-ban a román állam valóban nem nyilvánította nemkívánatos személynek a magyar főkonzulátus alkalmazottait, mert a testvéri kapcsolatot fenntartó szocialista országok között ez nem történhetett meg. De ez nem azt jelenti, hogy nem foglalkoztak kémkedéssel és románellenes tevékenységgel" - mondta. Funar bejelentette: szeptember 28-án utcai tüntetést szervez. /Tiltakozó gyűlés a Városházán. Göncz Árpáddal "levelezik" a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./"

"Okt. 3-án, vasárnap tartották a Partiumi Keresztény Egyetem ünnepélyes évnyitóját. Tőkés László püspök mondott beszédet. Dr. Kovács Béla, az immár Partiumi Keresztény Egyetemmé vált felsőoktatási intézet rektora arról beszélt, hogy az elmúlt kilenc év nehézségei ellenére az intézmény fennmaradt, végre önállóvá vált. A Pro Universitate Partium Alapítványt szept. 20-án a törvényszék is jóváhagyta. Az akkreditációs törvény értelmében kérik a Partiumi Keresztény Egyetem működési engedélyét, amelynek elnyerésére reális esély van. Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi miniszter beszédében méltatta a kezdeményezést. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője Németh Zsolt külügyi államtitkár nevében is szólt "az iskolák fölöttébb szükséges voltáról", Apáczai Csere János gondolatainak időszerűségéről. Alföldi László magyar kolozsvári főkonzul Orbán Viktor miniszterelnöknek a nevében is köszöntött mindenkit, majd a magyar kormány támogatásáról, odafigyeléséről biztosította az alakuló egyetemet. /Partiumi Keresztény Egyetem. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 4./"

"Megállapítható, hogy gondosan megszervezték a sovinizmus erősítését a közvéleményben. Ion Iliescu október 5-én telefonált Radu Vasile kormányfőnek, tiltakozva Vasile részvétele ellen az aradi rendezvényeken. A kampány hamarabb kezdődött: az Antena 1 csatornáján Ion Cristoiu nekitámadt Eckstein Kovács Péter kisebbségi miniszternek, amiért Arad népe a magyar igazságügyminisztertől tudta meg az itteni román-magyar emlékpark tervét, és hogy újra felállítják a Szabadság-szobrot. Október 3-án a Tele 7 ABC-ben Corneliu Vadim Tudor, a Nagy- Románia Párt elnöke támadta Radu Vasile kormányfőt az aradi park terve, a Szabadság-szobor újraállítása miatt, és bejelentette, hogy pártja október 6-án ellentüntetést szervez. Október 4-én a Román Televízió, a Tele 7 ABC és az Antena 1 híradóiban Ion Cristoiu rohamosztagos lajbiban Arad népét és egyben a román nemzeti méltóságérzést védelmezte az aradi ünnepségek tervével szemben. Adrian Nastase kijelentette: mielőtt az aradi tizenhárom tábornokot "lelőtték" az osztrákok, a magyar hadsereg élén végigpusztították az erdélyi román falvakat, templomokat, kolostorokat. Valeriu Tabara, a Nemzeti Egységpárt elnöke követelte, hogy Magyarország kérjen bocsánatot Romániától, addig nem lesz béke se Aradon, se másutt. Corneliu Vadim Tudor politikai nyilatkozata a Szenátusban: magyar bűnök, gyilkosok, ártatlan román vér, tizenhárom hóhér Aradon. Este elhangzott tévényilatkozata: ha visszaállítják Aradon a Szabadság-szobrot, rövidesen felrobbantják. És újra Ion Cristoiu: Aradon a román nemzeti méltóságérzet ellen szerveznek merényletet. - Az újságíró, Barabás István feltette a kérdést: az Országos Audiovizuális Tanácsban az RMDSZ-t képviselő Magyari Lajos próbál-e választ keresni ezekre a tendenciózus tévés szereplésekre? /Barabás István: Furcsa "véletlenek" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./"

A nagyszalontai középiskolai oktatás több mint 300 éves múltra tekinthet vissza. A ma működő líceum okt. 16-án lesz 90 éves. Az évfordulóról ünnepséggel emlékeznek meg az elméleti középiskola vezetői, ennek során tudományos szimpóziumot tartanak. Újból fölvetődött, hogy a tanintézet visszavegye az Arany János nevet. 1948-1992 között a város nagy szülöttéről volt elnevezve a középiskola. Hét éve az akkori vezetőség azzal az indokkal tüntette el az Arany János nevét hirdető táblát, hogy az iskolacsoporttá átalakuló tanintézetnek nem lehet neve. Az iskola folyosóiról fokozatosan lekerültek a magyar nyelvű feliratok is, a több száz magyar diák már egyet sem talál belőlük. A Csonka-torony centenáriumán részt vevő kisebbségügyi miniszter, Eckstein-Kovács Péter segítséget ígért az ügyben. Az iskola magyar tanulói kérik a névvisszaadást, de a tanárok nem állnak ki mellette egyöntetűen, félnek a helyi feszültségektől. /Kilencvenéves a középiskola. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 13./

A Teodidaktos Alapítványt Vizi Imre hozta létre, és ő irányítja. Az ökumenikus alapítvány a kolozsvári magyar iskolák tanulói számára kollégiumot-bentlakást biztosít. Egyelőre csak leánybentlakásuk van. A fiúk bentlakását még ki kell építeni. A 31 személyes lánykollégiumban 6 megyéből vannak lányok. A kollégium öt éve működik. Az évfordulós ünnepségre eljött Eckstein Kovács Péter kisebbségi miniszter, Kötő József államtitkár, Magyarországról Lakner Zoltán államtitkár és itt volt Buchwald Péter prefektus is. /Ötéves a Teodidaktos. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

"Okt. 28-án a kormányülésen visszavonták Vasile Salcudean jelölését Kolozs megye prefektusi tisztségébe. Alexandru Farcas prefektus felmentése után az új prefektus kinevezése miatt belharc robbant ki a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) kolozsvári szervezeténél. - A kormány tartalékából kétmilliárd lejhez jutottak a magyar történelmi egyházak. E határozat a magyar egyházfőknek Radu Vasile miniszterelnöknél tett múlt heti látogatásának eredménye. A pénzt elsősorban a lelkipásztorok fizetésének kiegészítésére fordítják. - Sepsiszentgyörgyön az Árkádos-házat, amelyben eddig az állami levéltár működött, a Művelődési Minisztériumhoz utalták, az ingatlan a Keleti-Kárpátok Múzeumának ad majd otthont. /Kiss Olivér: Kétmilliárd lej a magyar egyházaknak Visszavonták Salcudean jelölését. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./ Puskás Bálint Zoltán szenátor okt. 29-én, sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy borúlátó Románia EU-csatlakozását illetően. Kijelentette, hogy mind az előző, mind a jelenlegi kormánykoalíció felelős, amiért a pénzintézetek és külföldi befektetők Románia szavahihetőségének elvesztése miatt maradnak távol. Közölte, hogy a magánosítás során 26 millió német márkával, 1,4 milliárd USA-dollárral és 14 684 milliárd lejjel lett gazdagabb az államkassza, de ennek felhasználásáról hallgat a pénzügyi tárca. Hozzátette azt is, hogy Romániában pillanatnyilag becslések szerint a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 55-60 százalékát teszi ki a feketepiac. A szenátor elmondta, hogy a levéltárnak otthont adó sepsiszentgyörgyi Lábasházat a belügyminisztériumtól a művelődésügyi tárca venné át a Keleti-Kárpátok Múzeuma számára. Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi miniszter közbelépett, és ezt egyelőre megakadályozták. A Lábasházban töltötték életük utolsó napjait a forradalom újbóli kirobbantásáért létrehozott ún. Makk-féle összeesküvésben való részvételért 1852-ben halálra ítélt és kivégzett Váradi József és Bartalis Ferenc székely vértanúk. Ezért szorgalmazzák, hogy a ház a megyei vagy a városi tanács tulajdonába kerüljön. /Minden egyezség felborul. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./ Előzmény: Radu Vasile miniszterelnöknek kinevezése utáni első útja Kovászna és Hargita megyébe vezetett. 1998. április 16-án Sepsiszentgyörgyre érkezett és megbeszélést folytatott a helyi vezetőkkel és találkozott a helyi román szervezet, az Andrei Saguna Liga tagjaival. A Liga képviselői azt szorgalmazták, hogy az állam támogassa a Román Szellemiség Múzeumának létrehozását, intézkedjen, hogy legyen román tannyelvű osztály minden iskolában, azaz szüntesse meg "az elkülönítést", védje meg a románságot az autonómiatörekvésekkel szemben, érje el, hogy minden helyi intézményben legyenek románok, és szavatolja a román nyelv hivatalos jellegét. /Szabadság (Kolozsvár), 1998. ápr. 17, 18./ A tervezett Román Szellemiség Múzeumát Keleti Kárpátok Múzeumának is nevezték."

Okt. 30-án A romániai magyar politikai elit és a hatalom (1989-1999) címmel vitafórumot szervezett a Szabadelvű Kör Kolozsváron. A rendezvényt Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, a liberális platform vezetője nyitotta meg. Ezután Egyed Péter, Bakk Miklós, Magyari Nándor László és Székely István tartott előadást, majd a vita követekezett. Eckstein-Kovács Péter szerint a vitafórum eredményes volt. /Erdei Róbert: Eszmecsere a romániai magyar politikai elit és hatalom viszonyáról Vitafórumot szervezett a Szabadelvű Kör. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

"Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter közleményben tiltakozott Kolozsvár városi tanács Antonescu-emlékmű állításáról rendelkező határozata ellen. Antonescu tudtával és cinkosságával meggyilkoltak, illetve haláltáborba hurcoltak nagyszámú zsidót és romát. "Nemzeti kisebbségügyi miniszteri minőségben tiltakozom a kolozsvári polgármester azon kezdeményezése ellen, amely sérti mindazok emlékét, akiket üldöztek és megöltek pusztán azért, mert valamely nemzetiséghez, illetve etnikumhoz tartoztak. Kérem Kolozsvár városi tanácsát, hogy vizsgálja fölül ezt a határozatát, s amennyiben kérésem teljesítését megtagadja, az állam illetékes szerveihez fordulok, hogy lépjenek közbe e határozat semmissé nyilvánítása érdekében, mert ezt több Romániában érvényben lévő törvény megszegésével hozták." /Az Antonescu-szobor felállítása ellen tiltakozik a kisebbségügyi miniszter. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./"

Az RMDSZ politikája sérti Románia nemzeti integritását - nyilatkozta a román sajtónak Madalin Voicu, a romák parlamenti képviselője. Ezzel szemben a romákban túlárad a hazafias szellem, s ez valószínűleg zavarja a magyarokat. Voicu szerint az RMDSZ a romániai magyarság érdekeinek védelmezése közben gyakran figyelmen kívül hagyja más kisebbségek érdekeit. A romák parlamenti képviselője Aurel Rosianuval, a Romák Pártjának alelnökével együtt több nyilatkozatban is támadta Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi minisztert. Szerintük a miniszter gáncsolja a romák által a Kisebbségvédelmi Hivatalhoz benyújtott tervezeteket. Eckstein-Kovács felháborítónak tartja ezeket a vádakat. Elmondta, hogy a Romák Pártja a román költségvetésből a kétszeresét kapja annak az összegnek, ami fölött az ő kormányhivatala rendelkezik. A miniszter elmondta: hivatali idejének, illetve közéleti szereplésének 80%-át a roma kérdésre fordítja, s minden kezdeményezést, amely a részükről jön, támogat. /Erdei Róbert: Eckstein-Kovács Péter felháborítónak tartja Voicu képviselő vádjait A roma közösség diszkriminációról panaszkodik. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

November 16-án Bukaresten sajtóértekezletet tartott Eckstein-Kovács Péter nemzeti kisebbségügyi miniszter. Ismertetéséből kiderült: ebben az évben a Roma Párt 4,6 milliárd lej állami támogatásban részesül. A fajgyűlölet, antiszemitizmus, xenofóbia és türelmetlenség elleni kampányra kiutalt alap 90 százalékát a roma szervezetek kapják. A közös programokra és pályázatokra szánt állami alapból - 2,8 milliárd lej -, a többi 16 nemzeti kisebbség szervezetei mellett jelentős mértékben részesültek a roma szervezetek. A miniszter ismételten tiltakozott az ellen, hogy Kolozsváron - a polgármester kezdeményezésére - felállítsák Antonescu szobrát. /Sajtóértekezlet a kisebbségügyi miniszternél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

"Nov. 19-én ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. A testület elfogadta a helyhatósági választások előkészítésének szabályozására vonatkozó határozattervezetet, melyet a Szövetségi Képviselők Tanácsa következő ülése elé terjesztenek. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter tájékoztatás adott a történelmi magyar egyházak és a magyar nemzeti közösség aktuális problémáiról. Az ÜE foglalkozott Tőkés László tiszteletbeli elnök sajtóbeli nyilatkozatával, mely szerint az RMDSZ "egy kommunista jellegű párt", annak "vezetőségét kommunista jellegű megnyilvánulás, totalitarizmus és intolerancia jellemzi". Az ÜE ezzel kapcsolatos állásfoglalásában visszautasította ezeket az állításokat. Az ÜE megbeszélésre hívta Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét soron következő ülésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 19. - 1606. sz./"

Nov. 19-én tartották Kisbácson az RMDSZ-es polgármesterek, alpolgármesterek és tanácsosok hagyományos vándortalálkozóját a Kolozs megyei RMDSZ szervezésében. Többek között jelen volt Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, Buchwald Péter alprefektus, Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök, rövid ideig részt vett Vasile Salcudean, Kolozs megye frissen kinevezett prefektusa is. /Magyar polgármesterek találkozója Kisbácsban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

Eckstein-Kovács Péter miniszter bejelentette, hogy a romániai nemzeti kisebbségek vallási felekezetei által birtokolt javak visszaszolgáltatására készek sürgősségi rendeletet a kormány elé terjeszteni. A szenátus előtt levő általános restitúciós törvény ugyanis nem tért ki az egyházi és a kisebbségi ingatlanok ügyére, azzal az indoklással, hogy azt külön törvény fogja szabályozni. Eckstein-Kovács Péter hangsúlyozta, hogy éppen ennek a törvénynek kellene szabályozni az egyházi és közösségi ingatlanok kérdését. Szükséges lenne, hogy a szenátusi vita során módosítsák a törvénytervezetet. Amennyiben ez nem sikerülne, a tárca be fog terjeszteni egy erre vonatkozó dokumentumot. - 1996 óta egyébként a bukaresti kormányok négy rendeletet hoztak a kisebbségek felekezeteit megillető ingatlanok visszaszolgáltatásáról. Ezek nyomán 57 épületnek kellett volna visszakerülnie tulajdonosához, azonban a rendeletek végrehajtása késik. /Szeghalmi Örs: Felekezeti javak visszaszolgáltatása. Sürgősségi rendelet a megoldás? = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke román újságíróknak tett nyilatkozatában az állította, hogy az RMDSZ-re a kommunista pártok reflexei jellemzőek, Markó Béla pedig kommunista típusú pártvezér, aki hatalmát a körülötte kialakult, kialakított klikk segítségével gyakorolja stb. Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője körkérdést intézett az RMDSZ vezetőségének tagjaihoz, állami tisztségviselőihez, létezik-e egy Markó-klikk. Gyarmath János neveket említett, a teljesség igénye nélkül: Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, dr. Bárányi Ferenc volt egészségügyi miniszter, Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter és elődje, Tokay György, Birtalan Ákos egykori turisztikai miniszter, Demeter János, a kormány főtitkárhelyettese, Bara Gyula, a kormány tanácsosa, volt államtitkár, Kötő József, Borbély László, Kelemen Hunor, Pete István államtitkárok, Lányi Szabolcs egykori államtitkár, a Tudományos, Technológiai és Innovációs Országos Ügynökség elnöke, Birtalan József, a Kis- és Közepes Vállalatok Országos Ügynökségének alelnöke, Erőss Viktor, az ÁVA alelnöke, Varga Gábor, a Találmányi és Védjegy Hivatal igazgatója, Neményi József államtitkár, Kerekes Gábor, a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke, Dézsi Zoltán és Riedl Rudolf prefektusok, Czédly József, Bognár Levente, Buchwald Péter, Burkhárdt Árpád, Fekete-Szabó András Levente, Gazda László, Modok Gusztáv, Winkler Gyula alprefektusok, Köble Csaba prefektúrai főtitkár, Péter Elek, Reisz Péter, Antal István János országos társasági, illetve egyedárusági, Tőkés Elek kultuszigazgatósági, Reman Domokos György mezőgazdasági minisztériumi, Markó Attila igazgatók, Nagy Ágnes, az RNB igazgatótanácsi tagja, Lokodi Emőke és Szarka Edit, a számvevőszék tanácsosai, Kozsokár Gábor, az alkotmánybíróság bírája, Gálfalvi Zsolt és Boros Zoltán, a tévé-, illetve a rádiótársaság igazgatótanácsának tagjai, Magyari Lajos, az Országos Audiovizuális Tanács igazgatója. Gyarmath az említetteknek kérdéseket tett fel: egy kommunista típusú párt tagjainak érzik magukat, mivel érdemelték ki tisztségüket, talán a Markó-klikk tagjai? Mit tudtak megvalósítani? /Gyarmath János: RMDSZ- színvallató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa nov. 29-én kezdett négynapos látogatást Romániában. Útjának célja, hogy felmérje miként és milyen mértékben alkalmazzák a multikulturalitás gyakorlatát az egyetemi oktatásban. A kisebbségi főbiztost romániai látogatására elkíséri három, a multikulturális oktatásban jártas professzor, az angliai Schöpflin György, a belgiumi de Groof professzor és a kanadai Beillard professzor, akik Kolozsváron megvizsgálták, milyen konkrét lehetőségeket biztosít a nemzeti közösségek számára az új tanügyi törvény. /Max van der Stoel romániai látogatása. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 30. - 1613. sz./ Max van der Stoel, az EBESZ főbiztosa Kolozsváron tárgyalt egyetemi tanárokkal, majd azt nyilatkozta, hogy a multikulturalitás elvének továbbfejlesztése, gyakorlatba ültetése azt fogja eredményezni, hogy a magyar és német diákok is jól érezzék magukat az egyetemen. Példaértékűnek tartotta a Babes-Bolyai Tudományegyetemet, hozzátéve, hogy a multikulturalitás elvét ki kell terjeszteni a jogi és közgazdasági oktatásra is. Szilágyi Pál ideiglenes rektor a főbiztos tudomására hozta a romániai magyarságnak az önálló állami magyar egyetem alapítására való törekvését, amit az tesz indokolttá, hogy jelenleg nincs olyan struktúra, ami biztosítaná a magyar nyelvű oktatás tartós fennmaradását. /Max van der Stoel példaértékűnek tartja a Babes-Bolyai Tudományegyetemet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./ Dec. 1-jén Markó Béla szövetségi elnök, Eckstein Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető és Kötő József tanügyi államtitkár az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában fogadták Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosát és a küldöttségében levő oktatásügyi szakértőket. Az EBESZ főbiztosa beszámolt arról is, hogy javasolni fogja az Európa Bizottságnak: jelentős anyagi támogatást biztosítson a Babes-Bolyai Tudományegyetem számára multikulturális jellege fejlesztése, a kisebbségi tannyelvű tanszékek és karok kiépítése céljából. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ kitart az önálló állami magyar egyetem gondolata mellett. A BBTE esetében a multikulturalitáshoz a magyar oktatást kell bővíteni, elsősorban a jogi és a közgazdasági karon, valamint a döntéshozatali struktúrák létrehozására a magyar oktatási vonal esetében. Markó Béla hangsúlyozta, hogy az RMDSZ közpénzekből fenntartott magyar nyelvű oktatás fejlesztéséért küzd, ezért a megalakulandó egyházi hátterű magánegyetem nem lehet alternatívája a magyar nyelvű állami egyetemnek. /Markó Béla találkozott Max van der Stoel kisebbségi főbiztossal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

"Közel kétéves tárgyalás, vita, véleményezés, elemzés előzte meg a Constantin Ticu Dumitrescu szenátor által javasolt törvénytervezet véglegesítését, amelynek eredményeként az eredeti szöveg jóval eltér a szenátor elképzelésétől. A "saját iratcsomó" (dosszié) hozzáférhetőségének, és a Szekuritáté politikai rendőrség szerepének leleplezési törvényét Emil Constantinescu államfő dec. 6-án írta alá. Nyilatkozatában kiemelte, hogy ez az első jogszabály, amelyben elismerik, hogy az 1945. március 6-a utáni kommunista hatalom rémuralmat gyakorolt az állampolgárok alapvető szabadságjoga felett, és a Szekuritáté tulajdonképpen politikai rendőrségként tevékenykedett. Sokan bírálták a törvényt, az államelnök szerint még mindig jobb egy utólag javítható jogszabály, mint semmi. - Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségügyi miniszter kifejtette: amint a törvény megjelenik a Hivatalos Közlönyben, hatályba lép. A törvény azonban olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek nem teszik lehetővé, hogy egyszerre alkalmazni lehessen előírásait. A dossziékhoz ugyanis a volt Szekuritáté irattárának tanulmányozó tanácsa révén lehet hozzájutni, a tanácsot egy bizottság vezeti, és ez kezeli majd a szóban forgó dossziékat is. Valószínűleg csak a tavaszi ülésszakon történik a bizottság kinevezése és megválasztása. Az előírások itt még a német törvénynél is engedékenyebbek, ugyanis nem csupán betekintést engednek, hanem az iratokat ki is kérhetik, és felfedhetik a besúgók kilétét. Amennyiben egy tisztségviselőről bebizonyosodik besúgói múltja, a bizottság felkéri, hogy mondjon le, ellenkező esetben felfedik korábbi tevékenységét. /Constantinescu: nincs szó bosszúállásról Az államelnök aláírta a Szekuritátét leleplező törvény közzétételét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./"

Az SZKT legutóbbi ülésén Kerekes Károly képviselő javaslatára a 105/1999-es számú kormányrendelet hiányossága során előálló helyzetet is megvitatták. A képviselő hangsúlyozta, a Kisebbségvédelmi Hivatal kezdeményezte kormányrendelet nem teszi lehetővé a romániai magyarság számára is a történelmi igazságtételt, a kormány ezzel a gesztussal csak a romániai zsidóságnak szolgáltatott történelmi igazságtételt. A jogszabály az 1940. szeptember 14. és 1944. augusztus 23. közötti időszakban nemzetiségi okokból üldözött személyek kárpótlását írja elő, és nem vonatkozik az 1944. augusztus 23-át követően egészen 1945 márciusáig súlyos sérelmeket szenvedett romániai magyarságra is. Emlékeztetett: abban az időszakban értelmiségieket, diákokat internáltak a Targu-Jiu-i koncentrációs táborba, a román hatóságok Erdély-szerte hurcolták el a békés lakosság ezreit a földvári haláltáborba, és súlyos, véres megtorlásokra került sor. A képviselő szerint figyelembe véve, hogy a kormányrendelet kezdeményezője éppen a Kisebbségvédelmi Hivatal, nem kiterjeszteni a kárpótlást a romániai magyarságra is, több mint hiba, egyenesen bűn. Kerekes Károly felvetésére Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter válaszolt: semmi lehetőségét nem látták annak, hogy kiterjesszék ezt az időszakot 1945. március 6-ig. Az így megfogalmazott kormányrendelet azonban lehetőséget teremtett arra, hogy legalább Dél-Erdélyben üldözött magyarokat, illetve más nemzetiségűeket is kárpótlásban részesítsék. /Papp Annamária: Történelmi igazságszolgáltatást a romániai magyarságnak is. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, a Nemzeti Kisebbségek Napja /dec. 10./ alkalmából közzétett üzenetében méltatta az elmúlt időszakban elfogadott, a nemzeti kisebbségek jogaira is vonatkozó törvényes rendelkezéseket, ezek között említve a kisebbségi oktatásra, valamint a kisebbségek nyelvhasználati jogára vonatkozóan, illetve egyes egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatására vonatkozóan. 1999-ben jelentősen javult a nemzeti kisebbségek érdekvédelmi szervezeteinek állami költségvetésből eredő támogatása - az 1997. évinek ötszörösére nőtt, és eléri a 31,6 milliárd lejt. A hangsúlyozta, hogy a jövőben szükséges a nemzetiségi törvény elfogadása, a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájának ratifikálása, a kisebbségi egyházi és közösségi javak visszajuttatásának lezárása, a gyanakvás és intolerancia megszüntetése. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 9. - 1618.sz./

Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, a Nemzeti Kisebbségek Napja, december 10. alkalmából ünnepi üzenetet tett közzé, amelyben méltatta az elmúlt időszakban elfogadott, a nemzeti kisebbségek jogaira is vonatkozó törvényes rendelkezéseket, ezek között említve a kisebbségi oktatásra, valamint a kisebbségek nyelvhasználati jogára vonatkozóan, illetve egyes egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatására vonatkozóan. 1999-ben jelentősen javult a nemzeti kisebbségek érdekvédelmi szervezeteinek állami költségvetésből eredő támogatása - az idén ez a támogatás az 1997. évinek ötszörösére nőtt, és eléri a 31,6 milliárd lejt. Különösen az utóbbi időben megkülönböztetett figyelmet fordított a kormány a roma kisebbség helyzetének javítására. A támogatás összege az azonos időszakban csaknem tízszeresére, 4, 6 milliárdra nőtt, s ugyanakkor a roma kisebbség több állami költségvetésből és az Európai Bizottság által finanszírozott programok haszonélvezője. A miniszter üzenetében hangsúlyozta, hogy el kell fogadni a nemzetiségi törvényt, ratifikálni kell a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartáját, és biztosítani kell a törvények alkalmazását lehetővé tevő társadalmi légkört, továbbá a kisebbségi egyházi és közösségi javak visszajuttatását teljesíteni kell. /Bőven van még tennivaló A kisebbségügyi miniszter üzenete a Nemzeti Kisebbségek Napja alkalmából. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

Bukaresten dec. 10-én A felekezetek és kisebbségi közösségek ingatlan javainak visszaszolgáltatása Közép-Európában címen tartottak nemzetközi konferenciát. Jelen voltak Eckstein-Kovács Péter és Ion Caramitru miniszterek, Szőcs Ferenc magyar nagykövet és a romániai történelmi egyházak képviselői. A rendezvényről a sajtó nem adott megfelelő tájékoztatást. Eckstein-Kovács Péter miniszter kifogásolta az államosított kisebbségi és egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának késlekedését. Ion Caramitru művelődési miniszter konkrét eseteket ismertetett annak érzékeltetésére, milyen nehéz gyakorlatba ültetni a restitutio elvét. A római katolikus egyház visszakapta nagyváradi püspöki palotát, de az épületben 25 éve működik a Kőrösvidéki Múzeum, egyetlen megoldás lenne új épületbe költöztetni, de erre nincs pénz. Magyarország részéről Ravasz Levente, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Egyházi Tulajdonrendezési Főosztálya nevében tartott tájékoztatót. Ismertette a vonatkozó törvény hátterét, a 12 érintett egyház érdekét szolgáló végrehajtást: az itteni ingatlanrendezés folyamata összességében mintegy 163,7 milliárd forint értékű ingatlanvagyont érintett, beleértve a magyarországi román ortodox egyházét is. Iffiú Mihály, a nagyváradi római katolikus püspökség jogtanácsosa ismertette egyházkerülete államosított ingatlanjainak jegyzékét: 2554 ha mezőgazdasági terület, egy püspöki palota, 50 elemi iskola, 6 középiskola, 2 kórház, 33 épület lakásokkal, 6 kolostor stb., amiből mind ez idáig szinte semmi sem került vissza használatba. Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Minisztérium igazgatója ismertette a három vonatkozó kormányrendeletet, szólt arról is, miképpen lehetne lebonyolítani a kárpótlást. /Nemzetközi konferencia az egyházi és közösségi javak sorsáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./

"Emil Constantinescu államelnök dec. 12-én, vasárnap találkozott a koalíciós pártok vezetőivel. Megbeszéléseik egyik témája volt a kormányátalakítás, esetleg Radu Vasile kormányfő leváltása. Dec. 13-án a parasztpárt vezetőségi ülésén hét miniszter hivatalosan bejelentette lemondását. A parasztpárt megvonta a politikai támogatást, követelte Radu Vasile lemondását. Ezután három liberális párti miniszter is bejelentette kiválását a kormányból. Radu Vasile dec. 13-án esti nyilatkozatában visszautasította a lemondatására irányuló próbálkozást. Emil Constantinescu széles körű konzultációra hívta a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetőit és Radu Vasilét, "a krízis azonnali megoldása" érdekében. /Palotaforradalom a parasztpártban. Inog Radu Vasile kormányfő bársonyszéke. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke azt nyilatkozta, hogy Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter lemondott, s a Bukarestbe érkező Hajdú Gábor egészségügyi miniszter is követni fogja példáját. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 14./"

A kormányfő lemondásáról Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke leszögezte, hogy nincs szó politikai válságról. Kormányválság van. Ebben a kérdésben a kormánykoalíció egységes álláspontot foglal el. Azon a véleményen van, hogy új miniszterelnököt kell kinevezni minél hamarabb. Az RMDSZ szolidáris a koalícióval, Eckstein Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter is bejelentette lemondását, Hajdú Gábor egészségügyi miniszter csupán azért nem tette még meg, mert szabadságról van visszatérőben. /Mózes Edith: Markó Béla szerint rosszul kezelt válságról van szó. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

"Dec. 14-én az 1989-es forradalom évfordulós megemlékezéseire Temesvárra érkezett Eckstein-Kovács Péter megbízott kisebbségvédelmi miniszter. Kijelentette, hogy kötelességének érezte, hogy eljöjjön. "Erkölcsi adó ez Temesvár bátorságának, Tőkés László szerepének a román forradalom kirobbantásában." Nem tudott maradni, mert Csáky Pál, a szlovák kormány elnökhelyettese Romániába látogat, ezért Bukarestben kell lennie. /(Pataki Zoltán): Kisebbségvédelmi miniszter és kormányválság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ A forradalom kitörésének 10. évfordulója alkalmából a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Nagykeresztjével tüntetik ki Tőkés László református püspököt. A kitüntetést december 20-án, az Országházban adja át Göncz Árpád. Laudációt mond Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára és Nicolae Corneanu, Temesvár ortodox érsek-metropolitája. A kitüntetés átadása után Göncz Árpád és Orbán Viktor is részt vesz azon az istentiszteleten, amelyet a Szilágyi Dezső téri református templomban tartanak majd a temesvári forradalom emlékére. - Dec. 14-én Temesvárra érkezett Németh Zsolt államtitkár, aki részt vesz a 10. évforduló alkalmából tartott rendezvénysorozat záróeseményein, így a rendszerváltások előzményeiről és körülményeiről rendezendő kerekasztal-beszélgetésen, majd dec. 15-én a Szabadság, igazság, hűség címmel tartandó ünnepi fórumon. /Temesvári megemlékezés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./"

Dec. 16-án ismét ülésezett Bukarestben az RMDSZ Operatív Tanácsa. Az ülésen meghívottként jelen volt Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi és Hajdu Gábor egészségügyi miniszter, valamint Borbély László kormányzati tevékenységért felelős ügyvezető alelnök. A tanácskozáson Markó Béla és Takács Csaba tájékoztatta a részvevőket a dec. 15-i cotroceni-i konzultációkról. A testület szerint az új kormány felállását nem késleltethetik egyes koalíciós pártok belső vitái. Az Operatív Tanács szükségesnek tartja, hogy az új kabinet programjában prioritásként határozza meg az ország gazdasági helyzetének javítását célzó intézkedéseket, az európai integrációs követelményeknek megfelelően. /Ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

"Dec. 19-én, vasárnap nyilvánosságra hozták a kormánylistát. Hajdu Gábor egészségügyi miniszter személyében magyar miniszterelnök-helyettese is lesz az új román kormánynak. Mugur Isarescu kijelölt román miniszterelnök közleménye szerint kormányának négy - miniszterelnök-helyettesi hatáskörű - államminisztere lesz. Ezek sorrendben: Mircea Ciumara (Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt), a gazdasági- pénzügyi koordinációs bizottság elnöke, Petre Roman (Demokrata Párt) külügyminiszter, Valeriu Stoica (Nemzeti Liberális Párt) igazságügyi miniszter és Hajdu Gábor (Romániai Magyar Demokrata Szövetség) egészségügyi miniszter. A kormány további tagjai: Constantin Dudu Ionescu (PNTCD) - belügyminiszter, Victor Babiuc (PD) - nemzetvédelmi miniszter, Decebal Traian Remes (PNL) - pénzügyminiszter, Smaranda Dobrescu (Romániai Szociáldemokrata Párt - PSDR) - munka és szociális védelmi miniszter, Radu Berceanu (PD) - ipari és kereskedelmi miniszter, Ioan Avram Muresan (PNTCD) - mezőgazdasági és élelmezési miniszter, Traian Basescu (PD) - közlekedési miniszter, Nicolae Noica (PNTCD) - közmű- és területrendezési miniszter, Romica Tomescu (PNTCD) - vízgazdálkodási, környezetvédelmi és erdészeti miniszter, Andrei Marga (PNTCD) - nemzetnevelési (oktatási) miniszter, Ion Caramitru (PNTCD) - művelődési miniszter, Crin Antonescu (PNL) - ifjúsági és sportminiszter, Vlad Rosca (PNTCD) - közhivatali (közigazgatási) miniszter, Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ) - a miniszterelnök mellett a nemzeti kisebbségek ügyeivel megbízott miniszter, Radu Stroe (PNL) - a kormány főtitkára. - Mugur Isarescu kijelölt román miniszterelnök hangoztatta: "nem áll jogunkban elszalasztani a helsinki nyitást". Isarescu hanhsúlyozta politikai függetlenségét. /Megvan az Isarescu-kormány listája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./"

Dec. 21-én a parlament két házának együttes ülésén Mugur Isarescu kormányfőjelöltként ismertette az új kormány gazdasági programját és beiktatták a kabinetet. Az RTDP parlamenti frakciója bejelentette, hogy nem szavazza meg az új kormányt. A bemutatkozó miniszterelnök nem tett különösebb ígéreteket. Leszögezte, hogy cél a gazdasági reform felgyorsítása és az infláció visszaszorítása, a költségvetési hiány csökkenése. Hangsúlyozta, hogy a kormány nem hajlandó populista követeléseknek engedni. /Isarescu bemutatta programját. A kormányfő megígérte: nem enged a populista követeléseknek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ Sem Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes, sem Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője ellen nem emeltek kifogást a parlamenti szakbizottsági meghallgatáson. A bizottság tagjai üdvözölték Hajdúnak miniszterelnök-helyettesi tisztségbe emelését. /Nem emeltek kifogást az RMDSZ-miniszterek ellen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ Petre Roman, az új kormány külügyminisztere bemutatkozott a parlamentben. Hangoztatta: fontos feladat Románia integrációja az európai struktúrákba és bejelentette: tanácskozni fog Románia l989 utáni külügyminisztereivel, Sergiu Celackal, Adrian Nastaseval, Teodor Melescanuval, Adrian Severinnel és Andrei Plesuval. /Petre Roman külügyminiszteri céljai Elsődleges cél az EU-csatlakozás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

Szamosújváron, az erdélyi örmények fővárosában november 20-21-én tudományos ülésszakot tartottak Az erdélyi magyar-örmények társadalmi szerepe, örmény katolikus egyháza és identitástudata régen és ma címmel. Az első tanácskozást Budapesten tartották 1997. A mostani konferencia fővédnökei Dr. Jakubinyi György érsek, örmény apostoli kormányzó és Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter voltak. Az előadók között volt ifj. Kabai Ferenc református lelkész, dr. Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek alapítója, Tarisnyás Csilla, az ARMÉNIA időszaki szemle főszerkesztője. Előadást tartott még Péter Emese Szamosújvárról, Jakobovits Miklós Nagyváradról, Starmüller Géza Kolozsvárról. A megjelentek megnézhették a Szamosújvár képekben és Szemelvények az örmények múltjából és jelenéből című kiállításokat. Megkoszorúzták a Szongott Kristóf emléktáblát a helyi koszorúzási ünnepségére, ahol a helyi Czetz János Cserkészcsapat is felsorakozott. /A magyar ajkú örmények Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

A dec. 28-i kormányülésen heves vitát váltott ki annak a sürgősségi kormányrendeletnek az elfogadása, amelynek értelmében a kormány anyagi támogatást nyújt a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökségekhez tartozó egyházi segítő személyzet fizetésének a fedezésére. Eckstein-Kovács Péter miniszter kifejtette, hogy ez az intézkedés sérti az egyházak közti egyenlőség elvét, és kifogásolta, hogy a kormány miért csak a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökségeknek biztosít többletjuttatást. - Eckstein-Kovács sértőnek minősítette a két frissen kinevezett kormánytagnak, Petre Roman külügyminiszternek és Mircea Ciumara tárca nélküli gazdasági koordinációs államminiszternek a vita során tanúsított magatartását. Petre Roman és Mircea Ciumara többek között azzal vádolták meg Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi minisztert, hogy Hargita és Kovászna megyéből el akarja űzni a román nemzetiségű állampolgárokat. Végül Isarescu miniszterelnök /Eckstein-Kovács Péter ellenérvei ellenére/ elfogadta a sürgősségi kormányrendeletet. /Papp Annamária: Sürgős támogatás a székelyföldi görögkeletieknek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./