Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Draskovics, Vuk
133516 tétel
1995. január 10.
Egymás után érkeznek a helyi RMDSZ-szervezetek állásfoglalásai Tőkés László tiszteletbeli elnök mellett, az őt ért támadással kapcsolatban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./
1995. január 10.
A Liberális Párt`93 Neamt megyei szervezete a párt temesvári képviselőjét, Horia Rusut javasolja államfőnek az 1996-os elnökválasztáson. Ezzel megoszthatják az ellenzék egységét. Rusu európai demokratizmusával, toleranciájával messze túlmutat ellenzéki kollégáin. /Magyar Nemzet, jan. 10./
1995. január 10.
A választott helyhatóságok jogkörét bővíteni kell, különben bajosan lehet azokat önkormányzatnak nevezni, mondta Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Az első lépés lehetne: a pénzügyi hivatalok a minisztériumi alárendeltségből a polgármesteri hivatalokhoz kerüljenek, ugyanígy a rendőrség, a népesség-nyilvántartó iroda /jelenleg a rendőrséghez tartozik/, a tűzoltóság, a tanügyi és egészségügyi intézmények, továbbá a múzeumok, könyvtárak, színházak. A központi hatalom minderről hallani sem akar. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./
1995. január 10.
Januártól a Temesvári Új Szó napilap anyagi nehézségek miatt hetilapként tud csak megjelenni Heti Új Szó címen, ismertette helyzetüket Graur János főszerkesztő, a kiadó, a Reflex Kft társtulajdonosa. Az olvasók száma csökkent, két-három ezres volt a példányszám, a veszteség egyre nőtt. - A lapot kiadó Reflex Kft ellen kilakoltatási per folyik, amelyet az Olaszországban élő Iosif Constantin Dragan által támogatott Tim Press Rt indított. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./
1995. január 10.
Visky Árpádra emlékezett Kudelász Ildikó. A sepsiszentgyörgyi, majd a marosvásárhelyi társulat tagja volt, szavalóműsorai emlékezetesek maradnak. 1975-ben újra a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színházhoz szerződött. 1986. jan. 12-én - tisztázatlan körülmények között - meghalt. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./
1995. január 10.
Felszeghy Hajnalka Piroska mérnök 1994. júl. 6-án meghalt. Végakarata szerint ösztöndíjat /Felszeghy Hajnalka Piroska Ösztöndíj-alapítvány/ hozott létre a Mikes Kelemen Líceum /Sepsiszentgyörgy/ tanulói számára, egymillió lejes alaptőkével. Kamataiból három eminens, szegény körülmények között élő tanuló kap ösztöndíjat. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./
1995. január 10.
A budapesti tévé A Hét műsora nem tartotta érdemesnek megemlíteni azt, hogy jan. 7-én tartották Kolozsváron az RMDSZ fennállása ötödik évfordulójának ünnepségét, ezzel a magyar nemzetből kirekesztették a határon túli magyarságot, írja az Új Magyarország. /Új Magyarország, jan. 10./
1995. január 11.
Az RMDSZ megalakulásának ötödik évfordulójának ünnepi rendezvényét Kolozsvárott tartották, jan. 7-én, amely A közösségi érdekvédelem és önkormányzat című tudományos tanácskozással kezdődött. Jelen voltak a szomszédos országokban élő magyarság érdekvédelmi szervezetei és az anyaországi kormányszervek képviselői is. Dr. Christoph Pan professzor, a FUEV elnöke A FUEV és a kisebbségi autonómia címen tartott előadást. Rámutatott arra, hogy a kisebbségvédelem már régen nem az illető ország belügye, viszont idő kell az erre vonatkozó nemzetközi alapelvek életbe ültetéséhez. A kisebbségvédelem alapvető eszköze az önkormányzat és autonómia. Markó Béla az RMDSZ autonómia-programjának kialakulását részletezte. Tartalmas eszmecsere következett, amelyen mód nyílt a vajdasági, kárpátaljai és szlovákiai magyarság álláspontjának ismertetésére. Este az Állami Magyar Színházban ünnepelték az RMDSZ fennállásának ötödik évfordulóját. Ünnepi beszédet mondott Markó Béla, Domokos Géza, Tőkés László és Takács Csaba. A beszédek értékelték az RMDSZ létrejöttét, munkáját, harcát, céljait, de szó volt az ellentétekről is. Felolvasták Göncz Árpád köztársasági elnök üdvözletét is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./ Megjelentek a magyarországi parlamenti pártok küldöttségei /MDF: Für Lajos elnök, Kelemen András, Herényi Károly, Fidesz: Orbán Viktor elnök, Várhegyi Attila, Németh Zsolt, SZDSZ: Mács Imre, Hajdú Zoltán, FKGP: István József, Tóth Mátyás László, KDMP: Semjén Zsolt, MSZP: Szűrös Mátyás. /Új Magyarország, jan. 7./ Markó Béla a tudományos tanácskozáson arról beszélt, hogy a második világháború után megszakadt egy megoldáskeresési folyamat, 1989 után először ezeket az elszakadt szálakat kellett újból összekötni. Ugyanakkor egy másfajta kapcsolatot is meg kellett teremteni a múlttal, felidézni azt a történelmi hagyományt, amely a hajdani Erdélyt a tolerancia földjévé tette. Föl kellett eleveníteni a székely és a száz autonómia egykori rendszerét. - Az RMDSZ 1992. októberi Kolozsvári Nyilatkozatában a belső önrendelkezés fogalmát használta. A szervezet 1993. januári brassói kongresszusa kimondta, hogy a kisebbségi társadalom önszervezését autonómiák teszik lehetővé, a helyi és regionális, személyi és kulturális autonómia. A kisebbségi törvénytervezetében az RMDSZ az autonóm közösség meghatározást fogadta el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./
1995. január 11.
"Jan. 7-én újabb súlyos román-cigány összecsapás volt, most a Bukarest környéki Joita községhez tartozó Bacu faluban. A falu lakói kiverték a faluból a cigányokat, két házukat felgyújtották, sok cigány család otthon nélkül maradt, ahogy az Adevarul beszámolt az eseményekről. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./ Négy sebesült és négy letartóztatott az összecsapás mérlege. A rendőrség nagy erővel vonult ki és csak úgy tudta "ellenőrzése alatt tartani a helyzetet", hogy távozásra szólította fel a faluból elüldözött cigányokat. /Népszabadság, jan. 11./"
1995. január 11.
A román rádió jan. 9-én ismertette azt az interjút, amelyet Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke adott a BBC-nek, kifejtve, hogy Románia és Magyarország között a kisebbség helyzetének megítélésében van ellentét. Ennek megoldása nélkül nem éri el célját az alapszerződés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./
1995. január 11.
"Az RMDSZ-ben létezik egy liberális csoportosulás, jelentette ki Dinu Partriciu, a Liberális Párt`93 egyik vezetője. "Becsülettel bevalljuk, hogy az RMDSZ széttörésére számítunk." "...akkor majd lesz gondunk arra, hogy a magyar liberálisokat a mi pártunkhoz kössük." - mondta a Cotidianul jan. 10-i számában. /Új Magyarország, jan. 11./"
1995. január 11.
Nagy meglepetést keltett, hogy a jelenlegi politikai viszonyok között a megyei tanács a pótköltségvetésből egymillió lejt utalt át a Beszterce Művelődési Alapítványnak, amely a szórványvidék magyar nyelvű oktatását és művelődési életének támogatását tűzte ki célul 1990-ben és azóta is ellátja feladatát. Ugyanekkor összeget juttatott a tanács a Vatra Romaneasca megyei szervezetének is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./
1995. január 11.
Magyari Lajos /Sepsiszentgyörgy/ szenátor. költő, a Forrás második nemzedékének tagja Zilahon, az EMKE-házban bemutatta Út az alkonyatba című verseskötetét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./
1995. január 11.
Márkó Imre is kiáll Tőkés László mellett, élesen elítélve Nagy Benedek Tőkés-ellenes írását. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./
1995. január 11.
Corneliu Coposu, a Nemzeti és Kereszténydemokrata Parasztpárt elnöke letette a garast Emil Constantinescu mellett, viszont Dinu Patriciu, a Liberális Párt`93 elnöke szerint más ellenzéki elnökjelöltre lenne szükség. /Népszabadság, jan. 11./
1995. január 11.
A bukaresti rádióban Halász Anna idős újságírónőnek van egy rovata. Ebben igazat adott egy hallgató levelének, aki Luka Lászlót jó embernek tartotta, hiszen ő intézte el, hogy az orvosi egyetem Marosvásárhelyre kerüljön. Luka László /később Vasile Luca/ a Moszkvából hazatért kommunista gárda tagja, pártutasításokat hajtott végre. 1947-ben, a békeszerződés megkötése után kapta a következő feladatot, az erdélyi magyar vezető értelmiségiek félreállítását. Ennek ideológiai előkészítését végezte a kolozsvári Igazság 1947. máj. 22-i számában megjelent hírhedt cikkével: A romániai magyarság útja. Ezzel megindult ez ellenségkeresés. Eltávolítottak sok értelmiségit, kezdve dr. György Lajossal, az egyetem prorektorával, gyakorlatilag a Bolyai Tudományegyetem rektorával /Csőgör Lajos rektor sokat tartózkodott Marosvásárhelyen/. György Lajos egyben az Erdélyi Múzeum-Egyesület szakosztályi elnöke, a római katolikus Státus elnöke is volt. Az eltávolítottak között volt - többek között - Nagy Géza, Venczel József, Balogh Artúr, Jakabffy Elemér, a gazdasági élet vezetői közül Szász Pált, az EMGE, Korparich Endrét, Lakatos Istvánt, a Szociáldemokrata Párt elnökét, majd Kurkó Gyárfást, a Magyar Népi Szövetség elnökét. A következő lépés a börtön volt, sokakkal együtt Márton Áron püspököt is elítélték. Közben Luka László vagy Vasile Luca pénzügyminiszter is volt, 1952-ig, amikor bebörtönözték. A moszkvaiak és a hazaiak közül Romániában a hazaiak győztek, azért került börtönbe Luka is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 11./
1995. január 11.
Matuska Márton újvidéki újságíró Sepsiszentgyörgyön is tartott előadást kutatási területéről, a szerb partizánok 1944-es délvidéki magyarirtásáról. Többtízezer magyart öltek meg, erről évtizedekig nem lehetett beszélni. Matuska Márton könyvet írt erről a vérengzésről Temetetlen holtaink címmel. Eddig 4000 meggyilkolt személy adatait gyűjtötte össze. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./
1995. január 11.
"A jelenleg Hollandiában élő Elderling házaspár is tiltakozott a Tinerama hetilapban megjelent hazugság ellen, hogy Tőkés László 1975-ös nyilatkozata miatt kitoloncolták őket. A házaspár régen ismerte Tőkés Lászlót, akit bátran szembeszállt Papp László püspökkel. 1989 márciusában felkeresték Tőkés Lászlót, ezután a Securitate emberei felszólították őket, hogy hagyják el az országot. A kitoloncolás tehát 1989-ben történt. "Romániában kevés olyan férfi és nő akadt, aki saját élete kockáztatásával így mert harcolni az önkényuralom ellen." - olvasható nyilatkozatukban. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 11./ "
1995. január 11.
"Heltai Péter Kolozsváron végzett 1986-ban, a szociológiai szakon, 1987 óta Magyarországon él. A Magyar Televízióban ő vezeti a Kisebbségi és Határon Túli Műsorok Stúdióját. Állandó kapcsolatban van a szomszédos országok stúdióival, vágás nélkül mutatják be az ottani alkotók munkáit. Túl szeretnének lépni az állandó sirámokon, ez a régió színes világ, "amelyben vannak korszerű nemzettudattal rendelkező fiatalok, tehetséges alkotók, sikeres vállalkozók. Az ő mindennapjaikat is szeretnénk megjeleníteni." - mondta. "A modern médiában a nemzetpropagandával foglalkozni megengedhetetlen." Heltai elvégezte Atlantában a CNN tévétársaság tanfolyamát, azóta ő is CNN-tudósító. "...meg kell találni a korszerű nyelvezetet, és ki kell szakadni a provinciális jellegű köldöknézésből." - vallja. A legjobb műsorokat eljuttatja a nemzetközi médiának is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 11./ "
1995. január 12.
Jan. 10-én megtartották az Székelyudvarhelyen az udvarhelyszéki önkormányzati RMDSZ-képviselők konferenciáját és megválasztották az önkormányzati tanácsot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./
1995. január 12.
"Politikai fogoly volt és a börtönben megtagadta a kollaborációt, tehát elégséges erkölcsi alappal rendelkezett ahhoz, hogy véleményt nyilvánítson, nyilatkozta Nagy Benedek képviselő. Sajnálja, hogy óhaja ellenére nyilvánosságra hozták írását és ez botrányt kavart az RMDSZ-ben. Ezért a felelősség Borbély Imre képviselőt terheli. Nagy Benedek emlékeztetett arra, hogy jan. 6-án az RMDSZ parlamenti csoportjával való megbeszélésén visszavonta írását, aláveti magát az Etikai Bizottság kivizsgálásának. Sajnálja, hogy írása nyilvánosságra hozatalával Tőkés László tiszteletbeli elnököt sérelem érte. Sajnálja, hogy az RMDSZ csíki választmánya jan. 5-i ülésén kizárta őt tagjai sorából, a "legsötétebb bolsevista korszak gyakorlatát idéző" vésztörvényszékhez hasonló eljárással, ahogy Nagy Benedek minősíti. /Nagy Benedek képviselő nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest),, jan. 12./"
1995. január 12.
A Romániai Magyar Kisgazdapárt Mihály József elnök jegyezte állásfoglalása hitet tesz Tőkés László püspök mellett, a háromszéki Volt Politikai Foglyok Szövetsége nem kíván állást foglalni, de diverziós eredetűnek tartják az egész ügyet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./
1995. január 12.
"Tőkés László a hetvenes évek közepétől a nyolcvanas évek közepéig pusztán azáltal, hogy hivatását komolyan vette, közösségét becsülettel szolgálta, az ebből következő törvényszerű konfliktusok láncolatán keresztül eljutott a Ceausescu-rezsimmel való totális konfrontálódásig. - írja Szőcs Géza a Beszélőben Üttött-e Tőkés László órája? címmel. Nem csinált semmi különöset. Nem akart hős lenni. A "történelem ment utána és emelte a magasba." "Hogy is ne hinne ezek után önmaga kiválasztottságában" "Tőkés László hatalmas, alapvető hibát követett el, amikor állást foglalt magyarországi belpolitikai kérdésekben." Emiatt "Tőkés László viszonylag rövid idő alatt elveszítette az anyaországi közvélemény szimpátiáját."- véli Szőcs Géza. Nézete szerint az "RMDSZ recseg-ropog", Tőkés Lászlót a perifériára szorították, "csak idő kérdésének tűnik, hogy a romániai ragadozók segítségével mikor fogják teljesen megsemmisíteni." /Beszélő, jan. 12./"
1995. január 12.
Gál Éva Emese /Gyergyószentmiklós/ Egy hős jelleme címen áll ki Tőkés László mellett, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./ Fey László sem kételkedik Tőkés László becsületességében, csak arra figyelmeztet, hogy érvekkel vitatkozzanak, ne egymás megbélyegzésével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./
1995. január 12.
"Grigore Zanc, Kolozs megye prefektusa, a vezető kormánypárt megyei elnöke kijelentette: amíg pártja, a Szociális Demokrácia Pártja kormányoz, nem lesz az RMDSZ által kért autonómia. Liviu Medrea Kolozs megyei alprefektus az ügyészség "haladéktalan fellépését" követelte az RMDSZ ellen. Szerinte az DK "legitimizálja a nemzetközi terrorista szervezetet, az RMDSZ-t." Funar pártelnök kifejtette: az RMDSZ nem éri meg a 6. születésnapját, szerinte a magyar etnikumúak csak 300 ezren vannak. - A DK-hoz tartozó Polgári Szövetség Pártja is elhatárolta magát az RMDSZ bizonyos nyilatkozataitól. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./"
1995. január 12.
Az amerikai nagykövet kijelentette, hogy hazájában szívesen vennék, ha nagykoalíció venné át Románia irányítását: a kormányzó párt, a Szociális Demokrácia Pártja /SZDP/, Petre Roman Demokrata Pártja és a Demokratikus Konvenció. A hír hallatán a kormánypárt szövetségesei tanácskoztak a kormánypárttal és hűségükről biztosították az SZDP-t. Adrian Nastase házelnök kijelentette: a román kormányt Romániában alakítják meg és nem külföldön állítják össze. /Magyar Nemzet, jan. 12./
1995. január 12.
Adrian Paunescu szenátor, a Szocialista Munkapárt alelnöke bírálta Afred Moses amerikai nagykövet kijelenetését egy másfajta koalíció szükségességéről. Paunescu szerint, amint a Romania Libera jan. 10-i számában olvasható, ez csak a nagykövet személyes véleménye. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./
1995. január 12.
Csíkszeredában a Corvina könyvklubban bemutatkoznak a marosvásárhelyi Mentor Kiadó szerkesztői. A könyvklub következő rendezvényét Szabó Dezsőnek szenteli, akiről Fábián Ernő tart előadást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./
1995. január 12.
"Az Evenimentul Zilei jan. 11-i száma "a püspök környezetében levő forrásokra" hivatkozva azt írta: Tőkés László "elhatározta, hogy Markó Bélával szemben jelölteti magát az RMDSZ elnöki tisztségére". Barabás Zoltán püspökségi szóvivő cáfolta ezt a hírt. A kormány lapja, a Vocea Romaniei és a Dimineata nem írt az RMDSZ kolozsvári évfordulós ünnepségéről, a jan. 11-i számban viszont ismertették Grigore Zanc, Kolozs megyei alprefektus nyilatkozatát, aki szerint az RMDSZ által szorgalmazott autonómia nem valósítható meg. Zanc részt vett a kolozsvári ünnepségen, azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy "választási gyűléssé" alakította át az évfordulós megemlékezést és "megpróbálta az autonómiaformákért való harcra mozgósítani az egész etnikumot". Liviu Medrea Kolozs megyei alprefektus felszólította az ügyészséget, hogy haladéktalanul lépjen fel "mindazzal szemben, amit az RMDSZ nyíltan és föld alatt az egységes román nemzetállam aláaknázására tesz. Ez bizonyos budapesti körök által irányított bűnös akció." /Népszabadság, jan. 12./ "
1995. január 13.
Jan. 9-én a helyi tanács határozatának megfelelően kétnyelvű irányjelzőket helyeztek el Gyergyószárhegyen. Jan. 10-én megjelent Ghindea ezredes a megyei rendőrségtől és utasítást adott a táblák levételére. A helyi tanács ezt megtagadta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./