Szászrégen városi könyvtárának főkönyvtárosa, Demeter Judit ismertette, milyen rendezvényeket terveznek a város magyar olvasói részére. Ezek között szerepel Binder Pál brassói történész professzor februári előadása, áprilisban Cs. Gyimesi Éva kolozsvári egyetemi tanár lesz az előadó, júniusban a Régeni Napok keretében Jakab Máriával, a Családi Tükör főszerkesztőjével terveznek találkozót, szeptemberben a Pallas-Akadémia igazgatójával, Kozma Mária írónővel, novemberben Vetési László kolozsvári lelkésszel. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 5./

"Egy frissen érettségizett magyar lány Szatmárnémetiben, az orvosi rendelőben, magyarul kérte a munkaalkalmassági igazolást. Ráförmedtek, miért nem beszél románul. Kiállították az igazolást: "Munkaképes. Nem ismeri az állam nyelvét." A lap közli az eredeti igazolás másolatát. /Magyar Fórum, jan. 5./ "

"Élesen bírálta Tőkés Lászlót Dusan Slobodník, a szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke a kormánylapnak tekintett Slovenská Republika jan. 4-i számában. Slobodník reagált a pozsonyi Új Szó Vasárnap magazinja 1994. dec. 25 -i számában közzétett Tőkés-interjúra. Ebben a püspök kifejtette, hogy ugyanazon tőről fakad szlovák és román részről is a magyarellenes propaganda. "Tulajdonképpen azon sem csodálkoznék, ha most már kiderülne, hogy egy-két év óta egyeztetett lépésekről van szó." -állapította meg Tőkés László. Slobodník szerint nem időszerű a kisebbségek kollektív jogairól beszélni. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./"

Olajos Csaba 1994. dec. 26-án hunyt el, jan. 5-én volt a temetése Budapesten, a Farkasréti temetőben, ahol dr. Hegedűs Loránt református püspök és Lezsák Sándor költő, MDF-országgyűlési képviselő búcsúztatta az elhunytat. Lezsák Sándor jóbarátjára emlékezett, felvázolva életútját. Olajos Csaba 1972 óta járt Erdélybe. Nekünk kötelességünk minden elszakított területet megismerni, mondta. 1981-ben stencilgépet csempészett Erdélybe, ezzel sokszorosították az Ellenpontokat. Demszky Gáboréknak is hozott stencilgépet Bécsből. 1983-ban kitiltották Erdélyből. Amikor a szlovákiai Duray Miklóst letartóztatták, akkor az Olajos-házaspár ment a feleségéhez, szervezni a tiltakozást. 1984-ben kitiltották őket Csehszlovákiából. Ekkortájt naponta 10-15 vendégük volt. Sokan jöttek hozzájuk. Így állított be lakásukra Hosszú István, a Zsil-völgyi bányászsztrájk vezetője, amikor 24 óra alatt családjával együtt el kellett hagyni Romániát. Olajos Csaba egyszer eljött Lakitelekre. Menjünk el horgászni, ott nem hallgatnak bennünket, mondta. Rengeteg a dolgunk, meg kell beszélni. Szőcs Géza is felbukkant, hármasban folytatták a beszélgetést. Aznap a rendőr is megjelent a Tisza-parton, igazoltatott... Az MDF szervezésében is tevékeny volt Olajos Csaba. Erősítette a kapcsolatokat a határon túli magyar vállalkozókkal. /Új Magyarország, jan. 6./

Az RMDSZ ügyvezető elnöksége közleményben jelentette be, hogy Tőkés Lászlót - a román sajtóban megjelentekkel ellentétben - nem berendelték az ügyvezető elnökség dec. 27-i ülésére, hanem a püspök saját kezdeményezésére ment el oda, Markó Béla elnökkel történt megállapodása alapján. A tiszteletbeli elnöki cím esetleges visszavonása rosszindulatú, tendenciózus kijelentés, erről nem is tárgyaltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6., Új Magyarország, jan. 6./

Nagy Benedek képviselő nagy vihart kiváltott Mind nem vagyunk bűnösök című röpiratát közölte a nagyváradi napilap. Az indulatos írás - mint később kiderült - akkor született, amikor Nagy Benedek a román sajtó híradása alapján azt hitte, hogy Tőkés László elismerte: a Securitaténak dolgozott. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 6./

"A nemzetközi szervezetek tehetetlensége, a boszniai tragédia, ezen belül az etnikai tisztogatás elszemtelenítette a kelet-európai nacionalizmusokat. A veszélyre többször figyelmeztetett Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba és mások. "Közülünk ma már alighanem azok is tisztán látják, hogy tájainkon hosszú évek óta sajátos etnikai tisztogatás folyik, akik két-három éve durvának, provokatívnak tartották Tőkés László erre vonatkozó kijelentését." - írja Sike Lajos. Ha nem vigyázunk: "Tovább szűkítik jogainkat...". Folyik a lejáratási kampány a vezetők ellen /Tőkés-ügy/, kiszivárgott, hogy a hatalom az Európa Tanács elé akarja vinni az oktatási törvény ügyében gyűjtött aláírásokból a "fals aláírások" ügyét. A nemzetközi közvélemény elé kell tárni a román nacionalizmus mesterkedéseit. A múlt század végén a külföldön működő Román Kulturális Ligának még a leendő francia elnök, Clemenceau is tagja volt... /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./"

A történelmi megbékélés szükségességét hangsúlyozta dr. Tabajdi Csaba politikai államtitkár. A magyar Országgyűlésbe nem jutottak be a szélsőséges erők, mondta, az RNEP viszont a román kormánykoalíció része. Aggodalmat vált ki a magyar kormányból, amikor a román kormánykoalíció egyik összetevőjének vezetője durva magyarellenes kijelentéseket fogalmaz meg. - Melescanu külügyminiszter nem zárkózott el attól, hogy külön kisebbségi megállapodás szülessen. - A román-magyar gazdasági együttműködést is fejleszteni akarják. - A kapcsolattartást az RMDSZ valamennyi áramlatával egyenlően akarják építeni. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 6./

Több gazdasági rendelkezés változott jan. elsejétől. A profitadó ezentúl egységesen 38 %, korábban 1 millió lejig 30, afölött 45 % volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

"Teodor Melescanu külügyminiszter szerint megnyugtató, hogy a leendő román-orosz alapszerződésben már nem szerepel az, hogy az egyik államnak joga van véleményt mondani a másik államnak valamely nemzetközi struktúrába való beilleszkedéséről. /Az 1991-es, Iliescu által aláírt egyezményben ez még szerepelt, azonban ezt a parlament nem hagyta jóvá./ Arra a kérdésre, hogy Románia kiszabadul-e az "orosz csapdából", Melescanu szerint nem lehet határozott igent mondani. /Új Magyarország, jan. 6./"

A jövőben az infrastrukturális beruházásokra összpontosítja tevékenységét az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank /EBRD/, jelentette ki Stanel Ghencea, Románia EBRD-delegátusa. /Világgazdaság, jan. 6./

A Temesvári Új Szó napilap az anyagi nehézségek miatt megszűnt, helyette hetilap indult Heti Új Szó címen, megtartva a régi szerkesztőség több tagját /főszerkesztő Graur János maradt/, az első száma 1994. dec. 29-én jelent meg, innen kezdte a lap a számozást. A 2. számban részleteket találunk Tőkés László A Securitate markában című nyilatkozatából. Ugyanebben a Pécskai Újságról olvashatunk: három éve Heinrich József esperes-plébános irányításával lát napvilágot, decemberben a 32. száma került ki a nyomdából. /Heti Új Szó (Temesvár), jan. 6., 2. sz./

"A Romániai Magyar Szó Az önérdektől mentes egység útját keressük! címmel ismerteti a szerkesztőségbe érkezett, Tőkés László melletti állásfoglalásokat. A Kolozs megyei RMDSZ elnöksége szerint Nagy Benedek írása szerves része a Tőkés László elleni lejárató kampánynak, Borbély Imre képviselő nyílt levelében ismertette, hogy közrebocsátotta Nagy Benedek írását román nyelvű változatával együtt, hozzátéve, hogy az RMDSZ-nek még nincs döntése ebben az ügyben. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés állásfoglalása szerint Nagy Benedek "súlyos erkölcsi kárt okozott a romániai magyar nemzeti közösség egészének". Az egység érdekében címmel a magyar történelmi egyházak püspökei figyelmeztetik a vitába bekapcsolódókat, hogy Tőkés László a püspöki méltóság és az RMDSZ tiszteltbeli elnöki címének hordozója /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7-8./, ha "személyéből kifolyólag magyarságunk megoszlana, ez amúgy is megpróbált kisebbségi létünkre nézve súlyos következménnyel járna." /Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./"

"A fél éve hivatalban levő magyar kormány tevékenységének értékelését kérte Markó Béla RMDSZ-elnöktől Kepecs Ferenc. A választások idején megfogalmazódtak bizonyos aggályok, válaszolta Markó Béla, ezek eloszlatására konzultáltak a kormánnyal. A "Határon Túli Magyarok Hivatalának jogállása megmaradt, bár úgy gondolom, hogy szerepét, súlyát tovább kellene növelni." Megmaradt a Duna Televízió. A támogatás rendszere átláthatóvá válik, de azzal nem lehetünk elégedettek, mondta, hogy "az erre fordított - és a költségvetésnek amúgy is elenyésző hányadát képező - összeg a múlt év őszén tovább csökkent." Az alapszerződéssel kapcsolatban a "többszöri konzultáció után is maradtak még hangsúlybéli, sőt terminológiai véleménykülönbségek - például a kollektív jogok fogalmáról. Hangsúlyozom, csak azok fogalmáról, nem tartalmáról." "A magyar külpolitika nem tehet fel mindent egy lapra, a majdani alapszerződésre." /Népszava, jan. 6./ "

Melescanu külügyminiszter a Dimineata jan. 6-i számában kifejtette: az alapszerződést illetően bizonyos konszenzus alakult ki, úgy vélte, hogy tavaszra elkészülhet a dokumentum. /Magyar Hírlap, jan. 7./

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/ jan. 5-én kiadott nyilatkozatában elítélte a Tőkés László püspök lejáratását célzó sajtókampányt. Ez a kampány a Kárpát-medence népeinek csak kárára lehet, állapították meg. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

Tőkés László tovább mondja a rettentő, a megrázó, az iszonyatosan kényelmetlen IGAZSÁGOT! Amelytől megremegnek a hetven esztendeje vagy még régebbről körénk épített hazugságfalak. - írta Orbán Ferenc. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

Az Operatív Tanács jan. 5-i üléséről nyilatkozott a Népszava munkatársának, Kepecs Ferencnek Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök. Nagy Benedek képviselő a magyar frakcióban olyan röpiratot terjesztett, amely az egész RMDSZ-ben komoly zavart támasztott. A tanács leszögezte, hogy Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elleni román sajtótámadásokat diverziós jellegűnek tekinti. /Népszava, jan. 7./

Kányádi Sándor kolozsvári költőnek ítélték oda az 1994-es Herder-díjat, a száz és a jiddis népköltészet tolmácsolásáért, valamint román költők verseink műfordításáért. Kányádi Sándor a kitüntetéssel járó ösztöndíjra Fábián Gyula jogászreménységet javasolta, aki 1994-ben színjelesen végzett, egyedüli magyarként a kolozsvári egyetemen. /Magyar Nemzet, jan. 7./

"Dr. Octavian Buracu, a kolozsvári Interetnikai Párbeszéd Egyesület vezetőjével készített interjút Orbán Ferenc, a kolozsvári Szabadság napilap főszerkesztő-helyettese. Buracu a két nép közötti megbékélés híve. ezért is alakította meg az egyesületet. Állandóan zaklatják, fenyegetik a román nacionalisták. Az Európa Tanács képviselői is közbenjártak érdekükben a román kormánynál, "amely cinikusan azt válaszolta, hogy nem tud semmilyen üldöztetésről, nálunk demokrácia van és mindenki kifejtheti az ellenvéleményét is." /Népszabadság, jan. 7./ "

"Jan. 5-én Marosvásárhelyen összeült az RMDSZ Operatív Tanácsa /tagjai: Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila a szenátusi és Tokay György a képviselőházi frakció vezetője, Dézsi Kálmán, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Csávossy György, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke és Bodó Barna politikai alelnök/, hogy megvitassa a Tőkés Lászlót ért vádakat. Az Operatív Tanács kiadott közleményében megállapította, hogy "az utóbbi időben fokozódtak a szövetség és annak tisztségviselői elleni külső támadások, azzal az egyértelmű szándékkal, hogy az RMDSZ-t megosszák, vezetőivel szemben bizalmatlanságot keltsenek", az autonómia-politika érvényesítését megakadályozzák. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elleni, a román sajtóban megjelent közleményeket diverziós szándékúnak tekintik. Az Operatív Tanács közleménye leszögezi, hogy az 1989 előtti időszak felülvizsgálatának hiánya a hatalom érdeke. A képviselőházi frakcióban terjesztett röpirat ügyét az Országos Etikai Bizottság elé utalja, egyben kéri az RMDSZ csíki szervezetének Nagy Benedekkel kapcsolatos döntésének felfüggesztését mindaddig, amíg az Etikai Bizottság kivizsgálja az ügyét. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./ A csíki RMDSZ ugyanis kizárta tagjai sorából a Tőkés László elleni röpiratot író Nagy Benedek képviselőt. /Eltérő döntések.= Szabadság (Kolozsvár), jan. 7., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7-8./"

"Szász János nem kapott választ Oliviu Ghermantól, a szenátus elnökétől nyílt levelére, ezért tovább írja gondolatait. Gherman a legnagyobb veszélyt az autonómiában, az erdélyi románság regionalizálódásában látja. "Fellazult-e a spanyol államegység, miután országszerte megalakult számos önkormányzat? Felbomlott-e a finn állam, miután megalakult az Aland-szigeti svéd önkormányzat? Hát az olasz állam a dél-tiroli önkormányzat megszületése után? Miért éppen Romániát darabolná fel a kisebbségi autonómia létesítése?" - kérdezi Szász János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7-8./ Szász János nyílt levele: Romániai Magyar Szó (Bukarest),, 1993. dec. 8."

Nagy szükség lenne a magyar nyelvű bábszínház-képzésre, a színiakadémián kellene indítani báb-szakot. Van is egy kiváló tanár, Antal Pál, azonban a minisztérium csak egyetemi végzettséggel engedi az oktatást és ő főiskolát végzett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7-8./

"Románia egyensúly-politikájának része, hogy Bukarest alapszerződést kíván kötni Oroszországgal, jelentette ki a Romania Libera jan. 5-i számában Melescanu külügyminiszter. Oroszország "igen fontos vonzási központ", mondta, Romániának egy másik vonzásközpontot is kell találnia, nehogy egy központ vonzáskörébe kerüljön. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7-8./ "

"Elhunyt egy kiváló ember, Varga Árpád, a bihari tájak históriájának, Erdély középkori írásbeliségének, művelődésének kutatója. Tófalvi Zoltán írta meg a búcsúztatót: Rekviem Varga Árpádért. Baleset miatt 1976 óta tolókocsihoz kötötten dolgozott fáradhatatlanul, Mezőtelegden élt. Zepeczáner Jenővel közösen megírták a felsőboldogfalvi freskóról szóló tanulmányt, további munkái között van "A váradi káptalan hiteleshelyi működése", összegyűjtötte szülőfaluja, Mezőtelegd dűlőneveit, lemásolta, rendszerezte a székelyudvarhelyi Városi Múzeum levéltári anyagát. Az újrainduló Erdélyi Múzeum füzetek hűséges munkatársa volt. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 7-8./ "

"Az autonómia megvalósulásáról jelentette ki Markó Béla: "Az elmúlt öt évben nem történt előrelépés ezen a téren, olyan nagyok a nemzetállami elképzelések és a mi törekvéseink közötti különbségek." A Tőkés-üggyel kapcsolatban kijelentette: "Fontos román érdek az RMDSZ megosztása." "Az a legfontosabb, hogy ezt mi belülről ne segítsük." /Vasárnap (Budapest), jan. 8./"

"Jan. 6-án a területi szervezetek vezetőivel való előzetes konzultáció után Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ elnök Kolozsváron zárt ajtók mögötti tanácskozásra hívta az RMDSZ parlamenti frakciójának tagjait. A hajnali órákig tartó vita nem járt megnyugtató, a kérdést lezáró eredménnyel. Nagy Benedek képviselő visszavonta Mind nem vagyunk bűnösök című, Tőkés László ellen irányuló röpiratát, majd újabb személyes vallomást és magyarázatot juttatott el a sajtónak. A tanácskozás után hárman nyilatkoztak. Verestóy Attila szenátor azt hangsúlyozta, hogy az Operatív Tanács jan. 5-i nyilatkozata alapvető dokumentum, Nagy Benedek levele elhibázott, de még nem diverzió. Egyetért azzal, hogy etikai bizottság elé kell utalni az ügyet. Tokay György szerint az "értekezlet nem oldotta fel a feszültségeket". "Ha megköveteljük évekkel ezelőtt mindenkitől: tegyen nyilatkozatot a múltjáról, ma nem lennénk itt." Tőkés László püspök a tanácskozáson javasolta, adjanak ki a diverziót keltő iratot elítélő állásfoglalást. Ennek azonban Tokay Györggyel az élen többen ellenálltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./"

"Bodor Pál sok-sok érvet felsorakoztat, hogy válaszoljon írása címében /Miért nem lehetett besúgó Tőkés László?/ feltett kérdésre. A régebbi időkre emlékezve Tóth Sándor kolozsvári filozófiaprofesszorról /"ezer kockázatot vállalva járta be Erdélyt, oktatta tanítványait a bölcs nemzeti önvédelemre"/ és Gere Mihályról is pozitívan ír. Gere 1944-ben szabadult a börtönből, Ceausescunak is börtöntársa volt, fegyelmezett kommunista, titokban ő is segített. _ akadályozta meg Szabó T. Attila Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárának betiltását, Ceausescunál tiltakozott Ion Lancranjan könyve ellen, Bodor Pál másfél évtizeddel ezelőtt Gere közbenjárását kérte az akkor még dési segédlelkész, Tőkés László érdekében, mert eljárást akartak indítani ellene, azonban Gere Mihály ezt meg tudta akadályozni. Tőkés László nem is tudhat erről, jegyezte meg Bodor. Gere Mihály volt az egyetlen, aki az utolsó, nevezetes 1989. dec. 22-i pártvezetőségi ülésen tiltakozott Ceausescu utasítása ellen, hogy lőjenek a tüntetőkre. A jegyzőkönyvből ezt az 1989 utáni hatalom urai törölték, enélkül jelent meg, kínos lett volna, hogy épp egy magyar száll szembe a diktátor utasításával. Hamarosan letartóztatták Gere Mihályt és népirtás vádjával 11 évre ítélték. Most többszörös rákműtétje után szabadlábon van. /Magyar Hírlap, jan. 9./"

Harminchét székelyföldi pedagógusjelölt oktatása kezdődött meg a Jászberényi Tanítóképző Főiskolán. Felkészítésük távoltatással történik. Négyéves tanulmányuk során félévenként egy hetet töltenek Jászberényben, intenzív tanulással. /Új Magyarország, jan. 9./

"Több román lap ismertette jan. 9-én a Medifax román hírügynökség jelentését, miszerint Für Lajos, az MDF elnöke Kolozsváron kijelentette: nincs szükség arra, hogy az alapszerződésben rögzítsék a határok sérthetetlenségét, mert azt már tartalmazza a párizsi békeszerződés. Ezt a véleményt osztotta Orbán Viktor is, hozzátéve: ha a román fél ragaszkodik egy ilyen klauzula szerződésbe iktatásához, "miért ne foglalhatnánk bele". /Népszabadság, jan. 10./"