Megjelent Tóth Miklós Szilágysomlyó című, monográfiának tekinthető könyve. Szilágysomlyón egy lelkes csoport létrehozta a Báthory István Alapítványt, céljuk a vár megmentése. Az alapítvány támogatásával jelent meg ez a könyv is, a Pallas Kulturális Egyesület /Kolozsvár/ kiadásában. /Erdélyi Gyopár (Kolozsvár), 1994/6./

Az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ újraalakulása óta III. vádortáborát tartotta meg, most Sepsibükszádon, aug. 25-28-a között. A tisztújítás eredményeképpen megerősítették a vezetőket. Elnök: Dukrét Géza /Nagyvárad/, alelnökök: Máthé Gyula /Kolozsvár/, Kovács Attila /Brassó/ Imecs Lászlót örökös tiszteletbeli elnökké választották. /Erdélyi Gyopár (Kolozsvár), 1994/6/

Megjelent a Máramarosi havasok, Máramarosszigeti magyar írók, költők antológiája /Máramarosszigeti RMDSZ, 1994 karácsonyán/. A kötet szerzői: Csiszár László, Fábri Sándor, Gáspár B. Árpád, Mazalik Alfréd és Varga József. Az antológia közölte Máramarossziget lakosságának összetételét, az 1992. jan. 5-i népszámlálási adatok alapján. Nemzetiség szerint a város 44.229 lakosából román 33.878 fő, magyar 8.245 fő, ukrán 1.508 fő, cigány 340 fő, német 162 fő, más nemzetiségű 96 fő. Vallás szerint: ortodox 29.600 fő, római katolikus 6.600, görög katolikus 3.200, református 2.100, baptista 400, pünkösdista 200, adventista 200, más vallású 1300, nem nyilatkozott 629 fő.

1994-ben megjelent Ferenczes István: Székely apokalipszis /Kájoni Könyvkiadó, Csíkszereda, 1994/ című könyve. Ebben a szerző emléket állított az 1944-es székelyföldi vérengzés csíkszentdomokosi áldozatainak. Csíkszentdomokoson 12 embert végeztek ki Olteanu emberei. A meggyilkoltak rokonai, a túlélők, a szemtanúk emlékeztek a könyvben, ezenkívül a szerző beszámolt a Gavril Olteanu vezette gyilkos különítmény peréről.

1994-ben látott napvilágot Vincze Gábor A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1953 /Kisebbségi Adattár I., Budapest-Szeged, 1994. Kiadja a Teleki László Alapítvány, a JATE Központi Könyvtár, Társadalomtudományi és Kortörténeti Gyűjteménye és a JATE Új- és Legújabbkori Történeti Tanszéke/ című munkája.

"Iliescu elnök újévi üzenetében nagy fontosságúnak nevezte az 1995-ös évet. Értékelése szerint véget ért a román gazdaság hanyatlása, az elmúlt évben szerény élénkülés mutatkozott. Az 1995-ös esztendő két nagy célkitűzése a "nagy privatizáció" gyorsítása és a külföldi beruházások növekedése. Nehéz évet zárt az RMDSZ - nyilatkozta az MTI tudósítójának Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Felerősödtek a magyarellenes, RMDSZ-ellenes hangok, ugyanakkor az RMDSZ erősebb lett, kiépültek azok a testületei, amelyeket a brassói kongresszus kijelölt. Markó Béla természetesnek mondta az RMDSZ-en belüli ellentéteket. /Népszabadság, jan. 2./"

"A Duna Televízió képernyőjén köszöntötte új év alkalmából a világ magyarságát Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Nem szabad csüggednünk, mondta, igenis építettünk, alkottunk az elmúlt évben. "Egy nemzet voltunk 1994-ben." Újévi jókívánságként Markó Béla anyanyelvű iskolákat kívánt mindenütt. /Magyar Nemzet, jan. 2./"

"A Történelmi Igazságtétel Bizottság, a Recski Szövetség és a Politikai Foglyok Országos Szövetsége közös nyilatkozatot adott ki a Tőkés Lászlót ért vádakról. Ebben leszögezik: "Mint a magyar politikai áldozatokat tömörítő és képviselő társadalmi szervezetek, határozottan és egyértelműen kiállunk Tőkés László mellett, és sorstársunknak tekintjük. Egyben felhívjuk a romániai magyarságot, ne engedje, hogy ilyen olcsó ürügyekkel megbontsák az egységét, mert a támadókat csak egy cél vezérli: gyöngíteni az erdélyi magyarságot." /Új Magyarország, Pest Megyei Hírlap, jan. 3./"

"Szőcs Géza, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ és a fiatalok politikai képviseletének, a Reformtömörülésnek a tiszteletbeli elnöke beszélt az erdélyi magyar fiatalság közérzetéről. Egy egész generáció választotta 1989 után a távozást Erdélyből. 1991 után azonban megfordult a trend, ismét megfogalmazódott a fiatalokban, "hogy Erdélyben is van mód értelmes és magyarként megélt életet élni." Romániában nincsenek hivatalos statisztikák a munkanélküliségről, ezért erről nem tud adatokat mondani. "Elkötelezettségből, öntudatból és intellektuális tartalékokból összeálló hatalmas potenciállal rendelkezik ma az erdélyi magyar fiatalság." Leszámítva a saját szervezeteket, nincs olyan intézményesített háló, amelyik jelzéseket adhatna a fiataloknak. /Új Magyarország, jan. 3./"

Román területről folyamatosan érkező, nagy mennyiségű olaj szennyezi a Berettyót. A román vízügyi szervek erről jan. elsején értesítették a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságot /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

"A Romániai Magyar szó egész oldalt szentelt a Tőkés-ügynek. Közli Tőkés László A Securitate markában című állásfoglalását és három volt diáktársának nyilatkozatát. Tőkés László az 1994. dec. 28-i kolozsvári sajtóértekezletén tette közzé nyilatkozatát A Securitate markában címmel. Ebben elmondta, hogy az 1975-1989-es időszakban együttvéve mintegy másfél-két hónapot töltött a Securitate kihallgató irodáiban, az elkerülhetetlen bekísérések vagy elhurcolások nyomán parancsszóra írt "deklarációi" feltehetően többszáz oldalra rúgnak. "Kollaborálása" tehát folytonos meghurcoltatásban és üldöztetésben nyilvánult meg. A kihallgatásokon minden esetben pszichológiai vagy testi fenyegetettség kényszere alatt írta a nyilatkozatokat, határozottan visszautasítva a mások rovására történő bárminemű együttműködést, illetve terhelő vallomást. A Securitate hírhedt dossziéi minden valószínűség szerint száz meg százezer román állampolgár nyilatkozatait tartalmazzák. Tőkés László követeli egész szekus-dossziéja kiadatását. Követeli továbbá mindazon szekus tisztek felelősségre vonását, akik zaklatták, üldözték. A lapban olvasható három volt diáktársa /Ferencz László, Jenei Tamás, Vetési László/ Tőkés Lászlóhoz írt közös levele, melyben hitet tettek a püspök becsületessége mellett. Amit még 1975-ben elmondott a Securitaten /ezt közölte a Tinerama/, arról Tőkés László hamarosan tájékoztatta őket, a jelentés rájuk nézve semmiféle terhelő adatot nem tartalmazott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./"

Az Anyanyelvi Konferencia felháborodással értesült a méltatlan vádakról, amelyek Tőkés László püspök hitelét próbálják rontani. Tőkés László az erdélyi magyarság hivatott és választott vezetői közé tartozik, az ellene irányuló rágalmak semmiképpen sem csorbíthatják becsületét. Az anyanyelvi mozgalom testvéri együttérzését és szolidaritását fejezi ki Tőkés Lászlóval, áll az Anyanyelvi Konferencia - a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága állásfoglalásában, amelyet Pomogáts Béla elnök, a New York-i Nagy Károly és a kassai Gál Sándor társelnökök írtak alá. /Pest Megyei Hírlap, Népszabadság, jan. 4./

Ioan Ratiu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt alelnöke ötven évet élt száműzetésben. Az itthon töltött öt év mérlegét kérte a riporter. A demokráciát létrehozni jött haza, mondta. Ebből kevés valósult meg az elmúlt években. Az országban jogegyenlőség van, a kisebbségeknek is van joguk. Létezik a sajtószabadság, de gond a papírbeszerzés és a terjesztés. Még nem garantált intézményesítetten a magántulajdon. /Orient Expressz (Bukarest), jan. 4./

1994 végéig 42 ezer külföldi befektető összesen 1 226 millió dollárt ruházott be Romániában. A befektetők élén Dél-Korea áll /158 millió dollárral/, a következők: Egyesült Államok 112, Németország 107, Franciaország 105, Olaszország 104 millió dollár. Magyar vállalkozók 1100 vegyesvállalat keretében 20 millió dolláros beruházással vannak jelen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

A múlt év végén 1,2 millió munkanélkülit regisztráltak, ez a munkaképes korú lakosság 10,8 %-a. /Világgazdaság, jan. 4./

A központi ellenzéki sajtót a hatalom újabb csapással sújtotta, a Sajtó Házának átkeresztelt egykori Scinteia Házban jan. elsejétől 35-szörösére emelték az irodák bérleti díját. A Romania Libera felsorolta az eddigi kísérleteket az ellenzéki sajtó háttérbe szorítására: a bányászhadjáratok, az állami intézményeknek megparancsolt kötelező hallgatás, több riporter ellen elkövetett agresszió, az újságpapír árának többszörös emelése. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 4./

Öt éve, 1990. jan. 4-én jelent meg a Bihari Napló első száma /addig Fáklya volt a neve/. Az akkori szerkesztőségből már csak hárman dolgoznak a napilapnál, köztük Dérer Ferenc, a volt főszerkesztő, akit akkor, 1990 elején kollégái újraválasztottak a lap élére. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 4./

Kántor Lajos jegyzetében emlékezik arra, hogy amikor meglátogatták Illyés Gyulát, a költő többször is kijelentette: ti itthon vagytok itt, jogotok van beleszólni az ország dolgába. /Népszabadság, jan. 4./

A pécsi székhelyű Magyar-Román Baráti Társaságnak ezer tagja van, tájékoztatta az MTI-t Iglói Zoltán elnök. A tagság háromnegyede Romániában él és negyven százaléka román. A társaság tevékenységét igyekszik kiterjeszteni Románia Kárpátokon túli területeire, mert a felmérések szerint a népek közötti ellenérzés azokon a területeken erős, ahol magyarok és románok soha nem éltek együtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

A budapesti Erdélyi Magyarság főszerkesztője, Mátyás B. Ferenc felhívást tett közzé. Elnézést kér a hétezer határon kívül élő olvasótól, akik öt éven keresztül térítésmentesen vehették kézbe a folyóiratot, de a nyomdaköltségek kiegyenlítésére nincs pénzük. Segítséget, támogatást kérnek, hogy megjelenhessen a folyóirat. /Pest Megyei Hírlap, jan. 4./

"Borbély Imre temesvári RMDSZ-képviselő nyílt levélben fordult az RMDSZ jan. 5-re összehívott operatív tanácsához és parlamenti frakciójához. Emlékeztetett arra, hogy a Kossuth rádió 1994. dec. 16-án - bár sem az MTI, sem a rádió tudósítója ilyen anyagot nem adott -, két ízben is bemondta a román sajtónak azt a félreértelmezésen alapuló hírét, hogy Tőkés László beismerte volna: a Securitate ügynöke volt. A dec. 27-i sajtóértekezletben előzetesen megegyeztek, azonban Tőkés László az útviszonyok miatt későn érkezett, az akkori ügyvezető elnökségi ülésről akkorra Tokay György képviselő, Verestóy Attila szenátor és Markó Béla elnök Bukarestbe repültek. Az ottmaradtak /Takács Csaba ügyvezető elnök, Bodó Barna, Kötő József, Tőkés László, Patrubány Miklós, Borbély Imre/ tisztázták, hogy tájékoztatni kell a sajtót és a közvéleményt. Borbély Imre magyarul és románul közzétette Nagy Benedek röpiratát, mert "az úgyis megtalálta volna az utat a politikai rendőrség Tőkés Lászlót lejárató osztagához". Borbély Imre bírálta Tokay Györgyöt és Verestóy Attilát. /MTI/"

Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Cronica Romana jan. 4-i számában kijelentette, hogy Tőkés László kész baráti beszélgetésre a parlamenti csoport tagjaival 1989 előtti tevékenységéről. /Népszava, jan. 5./

Szabó Károly RMDSZ-szenátor a rádióban kifejtette, hogy Tőkés László ügye kötelező tisztulási folyamatot kell, hogy elindítson az RMDSZ-ben, mert Tőkés László a szövetség tiszteletbeli elnöke. Markó Béla a BBC-nek nyilatkozott: a kérdést a szervezeten belül kell tisztázni. Tőkés László a Securitate áldozata. Markó Béla szerint nyilvánosságra kell hozni a Securitate-dossziét, csakúgy, mint valamennyi politikus ilyen aktáját. Tőkés László egy rádióinterjúban az ellene megfogalmazott RMDSZ-vádakra válaszolva kifejtette, bizonyos politikusok azt szeretnék, ha ő visszavonulna a politikai élettől. /Népszabadság, jan. 5./

"Tőkés László melletti állásfoglalást adott ki a MÚK /Magyar Újságírók Egyesülete/, hangsúlyozva: "1989-90-ben a magyar közszolgálati média műsorai, mindenekelőtt a Panoráma riportjai megmentették Tőkés László életét. Elvárjuk, hogy a mai magyarországi média - tájékoztatási kötelezettségének jegyében - lehetővé tegye, hogy Tőkés László ország-világ előtt megvédhesse becsületét." /Magyar Nemzet, jan. 5./"

1993. dec. 28-án éjjel ismeretlen tettesek betörtek a kolozsvári Szent Mihály templomba, a szentély világhírű reneszánsz ajtaját felfeszítették, a több mint négyszáz éves ajtót megrongálták, felfeszítették a perselyeket és a bennük levő pénzt elvitték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

Marosvásárhelyen mégis felállítják Antonescu szobrát, közölte egy tanácstag. Eddig öt perben tiltakozott ez ellen a városi tanács. A Legfelsőbb Törvényszék határozata alapján a helyi tanács köteles a szobor állítására az engedélyt megadni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

A bukaresti Ziua azt állította, hogy nemrég román államtitkár vezette küldöttség járt Budapesten. A lap szerint megállapodtak, hogy a következő években nagy tételben szállítanak fegyvert Magyarországra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./ Erdélyi Lajos, honvédelmi minisztériumi szóvivő cáfolta a Ziua hírét, nem járt itt román küldöttség és Magyarország nem szándékozik fegyvert vásárolni Romániától. /Magyar Nemzet, jan. 5./

Sütő András Szoborpénz és tintahal-effektus címen ismertette azt, hogyan próbálta Katona Ádámmal tisztázni az Orbán Balázs-szoborral kapcsolatos elszámolást. Próbálkozása eredménytelen volt. Elszámolást sürgető levelét az elmúlt év augusztusában írta, amikor még nem indultak meg a támadások Katona Ádám ellen. A Román Hírszerző Szolgálat halállistáján viszont tévesen szerepelt Katona Ádám neve a Magyarországon élő Katona Szabó István neve helyett. Az író bejelentette: a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány volt elnökeként közzé fogja tenni elszámoltatási kísérleteinek dokumentumait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5., Pest Megyei Hírlap, jan. 6./ Az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület intéző bizottsága közleményt adott ki arról, hogy az egyesület pénzkezelése megfelelő, az Orbán Balázs szoborpályázatra mindössze 70 ezer lej gyűlt össze. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

Király Károly /1972-ig Kovászna megyei első titkár, akkor lemondott és elkezdte tiltakozó akcióit, volt faipari kombináti, majd konzervgyári igazgató, munkanélküli, a Nemzetmentési Front marosvásárhelyi elnöke, majd országos alelnöke, egy ideig Kovászna megyei szenátor, a szenátus alelnöke, az Erdélyi Világszövetség egykori tiszteletbeli elnöke, jelenleg a Székely Faluért Alapítvány kuratóriumának elnöke/ a vele készült interjúban elmondta, hogy nem saját házában lakik, itt csak bérlő Sepsiszentgyörgyön. Marosvásárhelyen levő házát 1990-ben Suciu polgármester és Undrea prefektus jóváhagyásával feltörte Neagoe ezredes, az SRI egyik vezetője, aki korábban a Securitate Hargita megyei parancsnoka volt. Király Károly ekkor még szenátor volt, tiltakozó levelet írt Virgil Magureanunak, az SRI vezetőjének, Iliescu elnöknek, Petre Roman akkori miniszterelnöknek és a főügyésznek. Egyedül a főügyész válaszolt: forduljon a közigazgatási bírósághoz. Végül Neagoe ezredes a lakásában maradt. - Ismert a Király Károlynak Domokos Gézával való ellentéte. - Király Károly - az egész parlamentben egyedül - nem volt hajlandó részt venni a kisebbségekre sérelmes alkotmány fölötti szavazáson, ezért 1991. nov. 23-ától elvesztette szenátori mandátumát. Jelenleg magyarországi megjelenésre előkészíti az ellenállás esztendeiről írt Nyílt kártyákkal című könyvét. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 5./

Az RMDSZ oktatási főosztálya segítséget szeretne nyújtani a diploma honosításában mindazoknak, akik Magyarországon vagy más országban szerezték meg diplomájukat és hazatértek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./