Lakiteleken mutatták be aug. 18-án az Erdély ezer esztendővel az államalapítás után című kötetet, melynek szerzője a nagyváradi születésű, Magyarországon élő Szász András újságíró, aki Erdély várairól, várkastélyairól, templomairól felvételeket is készített. A kötet egy trilógia első része, melynek tiszteletdíját a szerző a további két, Közép-Erdélyt és Székelyföldet bemutató kötete kiadására szánja. /Erdélyi műemlékek kötetben. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 22./

Parászka Miklós, a Harag György Társulat igazgatója a vele készült beszélgetésben ismertette a műsortervet. Az évadnyitó előadás /Peter Schafer Amadeus/ az erdélyi színjátszás élvonalába tartozó, 70. évét betöltő Ács Alajos előtti elismerést fejezi ki A Harag György Társulat a szárnyai alá kívánja vonni a Brighella Bábszínház fiatal bábcsoportját. Folytatják a Csíki Játékszínnel való közös produkciók sorát. /Ágopcsa Marianna: ″A színház fordulóponthoz érkezett″ = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 22./

Keresztény-konzervatív-nemzeti hagyományainkat is őrizni és gyarapítani kell! hangsúlyozta Boór Béla nyugalmazott pedagógus Szatmár megye legelismertebb, legtekintélyesebb nevelőinek egyike, az Antall József Baráti Társaság társelnöke. ″Nemzeti és kisebbségi létünk egyaránt válságokkal küszködik. Sem az anyaországi, sem a romániai politikai elit nem alkalmas arra, hogy a nemzetmentés misszióját betöltse. Mindkettő haszonlesőbb és megalkuvóbb annál, semhogy ténylegesen a nemzet és a kisebbség jövőjének szolgálatára lehetne.″ Boór Béla elmarasztalta az RMDSZ-t, mondván: számára sokszor fontosabb volt bizonyos látszateredmények elérése, mint az, hogy az erdélyi magyarság ügyét valóban képviselje. /Kereskényi Sándor: Boór Béla, az Antall József Baráti Társaság társelnöke. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 22./

Thoroczkay Sándor történelemtanár 1993-ban kezdeményezte a lázári Szent László Cserkészcsapat létrehozását. Azóta évente 16-18 tagú cserkészcsapat tevékenykedik a községben. A havonta ismétlődő cserkészfoglalkozások főbb formái: tematikus ülések, tanfolyamok, természetjáró és -védő kirándulások. 1994 és 1995 nyarán a lázári cserkészek falujuk határában táboroztak, 1996-ban a zilahi, 1997-ben a csernátoni, 1998-ban az ópusztaszeri (Magyarország) cserkésztábor lakói voltak. /A lázári Szent László Cserkészcsapat megyeszerte ismert. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 22./

A magyar közösségek összetartó erejét szolgálják a falutalálkozók. Majláton, Simonyifalván (Arad megye), Bunyaszekszárdon és Zsombolyán a múlt hét végén zajlottak a falunapok, Végváron és Szapáryfalván ezen a hétvégén tartották meg az ünnepségsorozatokat. Szapáryfalván idén másodszor rendezték meg a falunapokat. Aug. 18-án istentisztelettel kezdődtek a Szapáryfalvi Napok. Másnap focicsapatok küzdöttek egymással Volt még kutyaügyességi és -szépségverseny, a gyermekeknek ügyességi vetélkedőket szerveztek. Aug. 20-án vígjátékot mutattak be a helyi amatőr színészek. /Szapáryfalvi Napok 2000. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./

Aug. 20-án véget ért az egyhetes ifjúsági munkatábor, amelyet a kisiratosi Máltai Ház vezetősége hirdetett meg, és amelyen nem csak Erdélyből, hanem a Kárpátokon túlról is részt vettek fiatalok. A táborban szakemberek irányítása mellett betanított munkát végeznek, mégpedig ingyen. Kisiratosra látogatott Barla Zsuzsa, a Máltai Segélyszolgálat országos szervezetének főtitkára, aki elmondta, hogy az építkezés a németországi Rotary Club anyagi támogatásával indult be. A jelenlegi épület szűknek bizonyult /abban 20 mozgássérültet tudnak elhelyezni/, azért építik az újabb házat, szintén mozgássérültek számára. 1991 óta, amióta megalakultak, a németországi Máltai Segélyszolgálat évről évre csökkenti a támogatást. Azt várják, hogy lassan saját lábukra álljanak. A máltaiaknak 24 működőképes filiáléjuk van. három nagy szociális központtal. Talán a legnagyobb a kisiratosi, utána következik a temesvári, ahol idősek otthonát működtetnek. A harmadik a sepsiszentgyörgyi, ahol önkéntes beteglátogató tevékenység folyik. Dr. Almási Béla, a Máltai Segélyszolgálat kisiratosi filiáléjának elnöke beszámolt arról, hogy öt éve próbálkoznak a Máltai Ház működését biztosító saját gazdasági tevékenység beindításával, de egyelőre kevés sikerrel. /Bővül a Máltai Ház Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), aug. 22./

Az RMDSZ Kolozs megyei küldötteinek tanácsa (MKT) aug. 22-én nyilatkozatot fogadott el, melynek értelmében azonosulnak a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) által kidolgozott külhoni állampolgárságról szóló törvénytervezettel. Kónya-Hamar Sándor képviselő, a megyei szervezet elnöke elmondta, hogy a Kolozs megyei szervezet felkérte Markó Béla szövetségi elnököt, hogy a szövetség nevében a külhoni állampolgársággal kapcsolatban nyújtson be törvénytervezetet a magyar országgyűléshez. A megyei elnök szerint vissza kell adni a kárpát-medencei magyarság identitástudatát azért, hogy ők is abba ″a magyar értékrendbe″ tartozzanak, mint az anyaországiak. Ugyanakkor olyan útlevelet kell biztosítani, amely lehetővé teszi számukra a mozgáslehetőséget az anyaországban mindenekelőtt, és az Európai Unió területén, ha majd Magyarország uniós tagsággal is rendelkezni fog. /Papp Annamária: A ″süllyesztőből″ emelte ki az MKT a külhoni állampolgárság kérdését. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./ A Magyar Demokrata Fórum (MDF), a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége és a Vajdasági Magyar Szövetség is kinyilvánította, támogatja a külhoni magyar állampolgárság intézményének bevezetését. Torgyán József szükségesnek tartja annak megvitatását a Magyar Állandó Értekezleten. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) az elmúlt hét során küldte el a magyar állami vezetőknek a szakértői csoportja által kidolgozott törvénytervezetet. Az előterjesztés szerint külhoni magyar állampolgárságra jogosult az a nem magyar állampolgár, aki magát magyar nemzetiségűnek vallja, ismeri a magyar nyelvet, ellene a kérelem előterjesztésekor nem zajlik büntetőeljárás magyar bíróság előtt, felmenője valamikor magyar állampolgár volt, s jelenleg Ausztria, Csehország, Horvátország, Jugoszlávia, Románia, Szlovákia, Szlovénia vagy Ukrajna területén él. A törvénytervezet értelmében a külhoni magyar állampolgár gyermekét születésétől ugyanez a státus illeti meg. A külhoni magyar állampolgárságot magyar útlevél vagy külhoni magyar személyi igazolvány tanúsítja. A külhoni magyar állampolgárok jogai és kötelességei megítélésében a törvénytervezet az alkotmányt tekinti mérvadónak, de megjegyzi, nem lehet figyelembe venni a külhoni magyar állampolgárságot a diplomáciai védelemről, választójogról, társadalombiztosításról, művelődéshez való jogról és a honvédelmi kötelezettségről szóló alkotmányos jogszabályok értelmezésénél és alkalmazásánál. Az előterjesztés szerint a külhoni magyar állampolgárság sem eszköze, sem akadálya nem lehet a teljes jogú magyar állampolgárság megszerzésének. /A státustörvényről. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./

A Magyarok Világszövetsége kidolgozta a külhoni magyar állampolgárság jogintézményének megteremtéséről szóló törvénytervezetet. Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte a határon túli magyar szervezeteket: véleményezzék azt. András Imre, a Magyarok Világszövetségének elnökségi tagja összefoglalta ezt a tervezetet. A tervezet a nemzetközi jogrend eszközeivel fogalmazza meg a határon túli magyarság igényét, a magyar útlevélhez való jutást úgy, hogy közben a szülőföldön lehessen maradni. A külhoni állampolgársággal kapcsolatos költségek fedezésére egy közalapítvány jönne létre, amely fogadná a külhoni magyar állampolgárok befizetéseit is. - Azt, hogy ki magyar, az illetékes magyarországi hatóság dönti el. A tervezet ebben a német példát követi, bizonyítékként elfogadja pl. a katonakönyvet, az egyházi nyilvántartásokat. Általában pedig magyarnak tekinti azt, aki magát magyarnak vallja, beszéli a magyar nyelvet, s felmenői magyar állampolgárok voltak. A tervezet szabályozza a külhoni magyar állampolgárok magyarországi tartózkodásával, oktatásával, munkavállalásával, egészségügyi ellátásával kapcsolatos kérdéseket, amelyek kezelésére, a pénzügyi fedezet biztosítására az említett közalapítvány hivatott. - A Népszabadság - amelynek szerkesztői a törvénytervezet szövegének birtokába jutottak - aug. 22-i számában foglalkozott ezzel a kérdéssel. A Magyar Szocialista Párt kisebbségügyi szakértője, Tabajdi Csaba attól tart, hogy kétmillió, magyar útlevéllel rendelkező, de amúgy nem magyar állampolgár ″felbukkanása″ megnehezíti Magyarország EU-csatlakozását. A külhoni állampolgárság szerinte különben nem egyéb, mint a kettős állampolgárság bújtatott megfogalmazódása. A Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), megjegyzése Tabajdi véleményezésére: Mi olvasható ki ebből? Az, hogy hadd egye meg a fene azt a kétmillió magyart ott, ahol van. /Veres István: A külhoni magyar állampolgárságról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 23./

A Kisebbségvédelmi Hivatal már sok rendelettervezetet készített, ezek közül azonban egyet sem tárgyalt még a kabinet. Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter elmondta, ahhoz, hogy egy kormányrendelet-tervezet a végrehajtó testületi ülés napirendjén szerepeljen, szükséges a végrehajtásban szerepet játszó minisztériumok, valamint a pénzügyi és az igazságügyi tárcák vezetőinek kedvező véleményezése. Előbb azonban a törvényhozó bizottságnak is láttamoznia kell a jogszabály-előirányzatot. A Kisebbségvédelmi Hivatal már tavaly kidolgozta a diszkriminációt tiltó törvénytervezetet. A projekt hónapokig hevert a házbizottságok asztalán, majd bekerült abba a törvénybe, amellyel június végén a parlament felhatalmazta a kormányt rendeletek kibocsátására a törvényhozási szünet idején. Ha a kormány a tervezetet elfogadná, az a kisebbségi alapon történő hátrányos megkülönböztetés megszüntetésének egyik fontos eszköze lehetne, amennyiben pénzbírsággal sújtaná a diszkriminatívnak minősíthető cselekményeket. Eckstein-Kovács Péter elmondta: tervezetet dolgoztak ki az etnikai hovatartozásuk miatt üldözött személyek kártalanítására. A javaslatot az összes illetékes intézmény kedvezően véleményezte, így várhatóan még ezen a héten elfogadja a kabinet. A miniszter arról is tájékoztatott, hogy kisebbségkutató intézet létrehozását is kezdeményezték. A tervezettel azonban nem értettek egyet a pénzügyi tárca vezetői, arra hivatkozva, hogy a Román Tudományos Akadémiának már van egy intézete, amely nemzetiségi kérdésekre szakosodott. ″A kifogást nem tudjuk elfogadni, az említett intézménynek más hatásköre van, mint az általunk vázolt, a Kisebbségvédelmi Hivatal háttérintézményének elképzelt kisebbségkutató intézetnek″ - jegyezte meg Eckstein-Kovács Péter. /Egy hét a kisebbségvédelem tervezeteire. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./

Hetedik alkalommal küldte szét a meghívót Hármasfalu székely közössége, az EMKE országos elnöksége és az RMDSZ Önkormányzati Főosztálya - a székelyszentistváni emlékünnepségre, amelyet államalapító szent királyunk tiszteletére tartanak. Hármasfalu tudvalevőleg Csókfalva, Székelyszentistván és Atosfalva településeket foglalja magába és 1994-ben elsőként szervezett országos István-napi ünnepséget tájainkon. Tavaly a Szent István Szövetség falvainak Kárpát-medencebeli küldöttei is jelen voltak a székelyszentistváni ünnepségen. Az aug. 25-26-i ünnepségek programjában szerepel kiállítás /Hajdú-Bihar megye ezeréves története, fotókban/, szakmai tanácskozás a faluközösség építkezéséről, millenniumi hálaadó istentisztelet. Sántha Csaba szovátai képzőművész alkotása, a Szent Istvánt ábrázoló mellszobor, 1998 óta áll a székelyszentistváni templomkertben. A koszorúzást követően Kötő József és Markó Béla mond millenniumi emlékbeszédet. /Meghívó Székelyszentistvánra. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

Kerekes Károly parlamenti képviselő a volt munkaszolgálatosok kárpótlásáról szóló törvénytervezetről adott tájékoztatót. A volt munkaszolgálatosok mindenütt szövetségekbe tömörültek. Romániában ezt a Volt Politikai Foglyok Szövetsége karolta fel. Gyergyószentmiklóson is alakult fiókszervezet. Sokan tévesen azt hiszik, hogy csak Gyergyószentmiklóson lehet beiratkozni. Kerekes elhatározta, fölújítja azt a törvénytervezetet, amelyet annak idején már benyújtottak, de azután nem lett belőle semmi. Ez több százezer embert érint. A törvénytervezet szerint ismerjenek el minden munkaszolgálati év után hat hónapot, ami a három év után másfél év. Ez hozzáadódik a ledolgozott évekhez, s újraszámítva a nyugdíjat, megemeli annak értékét. A másik jog évenként 12 ingyenes utazás vonaton, autóbuszon, továbbá ingyenes egészségügyi és gyógyszerellátás. Február elején nyújtották be a törvénytervezetet, s azóta is a szakbizottság asztalán van. Másrészt a kormány részéről negatív véleményezés érkezett. /Gál Éva Emese: Jogosultságát a katonakönyv igazolja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

Kinde Annamária, az Ady Endre Sajtókollégium /Nagyvárad/ igazgatónője elmondta: ez évben az eddigi általános újságírói, fotóriporteri, egyházi újságírás és olvasószerkesztői szakon kívül tördelőszerkesztői tanfolyamot is indítanak levelező tagozaton. Valamennyi szakon tanítják az internetes újságírás alapjait is. A nappali tagozat tanrendjében egyhetes budapesti tanulmányút, továbbá négy hetes szerkesztőségi gyakorlat is szerepel. /(Szőke Mária): A hetediknek vágnak neki. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

Vasvári Pál híveként és kutatójaként, a magyar kultusz és a határon túli nemzettudat erősítéséhez áldozatvállaló munkával való hozzájárulásáért Tiszavasvári önkormányzata Közéleti Munkáért Kitüntető Díjat és Emléklapot adományozott Péntek Lászlónak, a kőrösfői RMDSZ elnökének. Ez az első alkalom, amikor a díjat egy nem magyar állampolgárnak adományozzák. Sulyok József, Tiszavasvári polgármestere elmondta, hogy Péntek László Tiszavasvári szülöttének, Vasvári Pálnak halálhelye közelében fekvő Kőrösfő szülötte, a helyi Rákóczi Kultúregylet vezetője. Akiket Kalotaszeg nem feled címmel kiadta Vasvárival kapcsolatos kutatásainak eredményeit. Közbenjárására és segítségével állítottak kopjafát Kőrösfőn Vasvári Pál őrnagy és a vele együtt 1849. július 6-án a Havasnagyfalu melletti határrészben a román lázadó erők, Avram Iancu csapatai által legyilkolt több mint négyszáz bajtársa emlékének. - Tiszavasvári és Kőrösfő testvértelepülések, együttműködésük gyümölcsöző. /Tiszavasvári díja először kerül határon túlra. Közéleti munkájáért kitüntették Péntek Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

Az Európa Tanács egyik ajánlásának megfelelően a román Egészségügyi Minisztérium ezután a magyar lakosság legnagyobb része számára elérhetővé teszi anyanyelvén is az egészségnevelési tájékoztató és betegség-megelőzési kiadványokat. Az újdonság most az, hogy az egészségnevelési iroda termékeit más magyarlakta megyékbe is eljuttatják, s az ezzel járó többletkiadásokat pedig, Hajdú Gábor tárcavezető közbenjárására, a minisztérium állja az országos egészségügyi programok költségvetéséből. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Hargita megye lesz az államilag támogatott magyar nyelvű egészségnevelési publikálások központja. /Mert itt eddig is voltak magyar nyelvű tájékoztatók./ A tíz megye - Arad, Bihar, Brassó, Hargita, Kolozs, Kovászna, Máramaros, Maros, Szatmár, Szilágy és Temes - attól függően, hogy hány magyar él területén, 550-3000, összesen 15 300 példányt kap a kiadványokból. Hargita megyében végezik majd a kiadványok szerkesztési és nyomtatási munkálatait. /Egészségnevelés magyarul. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./

Megjelent a Hídvég és a Földvári Fogolytábor története, ezzel az egyre népszerűbb falunapokat tették emlékezetessé. A könyv megjelenésével egyidőben felavatták Hídvégen a Millenniumi Emlékművet, a szomszédos Földváron pedig a fogolytábor sok száz áldozatának emlékére kopjafát emeltek a Szatmár megyei börvelyiek. A kopjafa közelében a földvári kínzások emlékszobája is kordokumentum, valamint Benkő Levente visszaemlékezéseket feltáró-értelmező kötete is. Ungvári Barna Andrásnak, a település lelkészének érdeme, hogy megjelent ez a kiadvány. /Flóra Gábor: Önismereti kapaszkodók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

Először szervezték meg a Széki Napokat, melyet a fiatalok néptánc előadása nyitott meg. Adatközlő táncosok mutatták be a különféle régiók néptáncait. A résztvevők a szövés, fonás, kalapfonás, varrás fortélyaival ismerkedhettek meg, bemutatták a magyarországi Kovács Flóra Változások Szék község életében című könyvét. A rendezvénysorozatot ünnepi gála zárta, ahol Szék, Magyarpalatka, Ördöngösfüzes, Mezőkeszű, Magyarszovát idősebb táncosai léptek fel. /Szék. Ahol a polgármester is színpadot sepert. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

Mezőpetriben aug. 12- 13-án tartották a falunapokat, immár hatodik alkalommal, amely pedagógustalálkozóval kezdődött. Ilyen találkozót még nem rendeztek a megyében. A Mezőpetriben tanítók közül sok jeles ember került ki: író, költő, kutató, irodalomkritikus, néprajzos stb. Mintegy százan jöttek el a különböző megyékből, sőt még külföldről is, akiket az iskola igazgatónője, Oláh Magdolna fogadott. A hajdani tanárok sorra megtartották élménybeszámolójukat. Az érdeklődőknek megmutatták a Mezőpetri Sváb Múzeumot: egy régi, az 1800-as évekből származó sváb házat újítottak fel és hagyományos módon berendeztek. A Mezőpetri Napok egyik legnépszerűbb eseménye az utcák közötti focimeccs, melyet ügyességi, művelődési és különböző szórakoztató vetélkedők követtek. /Nagy Ágnes: Mezőpetri Napok és pedagógustalálkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

Idén először történt meg, hogy a líceumok közvetlenül a kiadóktól rendelhették meg tankönyveiket. Azonban a kisebbségi iskolák egyes tankönyveket - legújabb hírek szerint - legfeljebb decemberben vagy januárban kaphatnak meg. A nyomdákat és kiadókat a román tankönyvigény kielégítése teljesen lefoglalja. A kisebbségi iskolákat pedig úgyszólván semmibe veszik. /Súlyos tanügypolitikai mulasztás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./

A kereszténység és a magyarság hármas ünnepének jegyében tartja évi konferenciáját augusztus 24-27-én a megalakulásának centenáriumát ünneplő Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE). Meghívott előadók: Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke (Nemzeti öntudatunk és erdélyi magyar jövőképünk), Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke (Ezeréves államiságunk tapasztalatairól), dr. Horváth János magyar országgyűlési képviselő (Politikai és gazdasági helyzet az anyaországban), dr. Szabó Árpád unitárius püspök (A Kárpát-medence unitáriussága és a magyarság). A megbeszéléseket Tamás Sándor parlamenti képviselő és Toró T. Tibor, az RMDSZ Reform Tömörülésének elnöke vezeti. Ez alkalommal megjelentetik a Kévekötők c. kötetet az ODFIE százéves történetéről, az Ifjúsági Daloskönyvet, valamint az Unitárius Falufüzetek 7. számát, a Vargyas című kiadványt. Műsorszámmal lép fel Budai Ilona népdalénekes és Gryllus Dániel a kolozsvári Mínium együttes kíséretével. /Unitárius fiatalok Vargyason. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./

A bukovinai székelyek gróf Hadik András, a jó emlékezetű tábornok jóvoltából, bár a madéfalvi veszedelem után menekültek, nem szóródtak szét, hanem az akkor még a Monarchiához tartozó Bukovinában egy kis "hazát”, egy kompakt közösséget teremthettek: Józseffalva, Andrásfalva, Hadikfalva, Istensegíts... E székely közösségek "hazaköltöztek″, kisebb részük Erdélybe, a többség Délvidékre, a mai Vajdaságba. Az erdélyiek viszonylag jobban jártak, hiszen a dévai és csernakeresztúri közösségek ma is élnek és virágoznak. A Délvidékre telepítettek viszont egész tragédiasorozaton estek át: elüldöztetés, lemészároltatás, menekülés és menekítés. Maradékaik a Dunántúlon leltek végleges hazára. - A visszajövetel, a hazajövetel gondjai a legbonyolultabbak a moldvai csángók esetében. A székelyföldi erőltetett menetű iparosítás megkezdése óta százával, sőt ezrével jöttek ők a székelyföldi városokba: Kézdivásárhelyre, Sepsiszentgyörgyre, Csíkszeredába és Gyergyószentmiklósra főleg. Kenyeret, megélhetést kaptak itt, de jó szót, felkaroló megértést már annál kevesebbet, másságuk mintha irritálta volna a székelyek egy részét. Vallásukat töretlenül megőrizték. 1989 után ezért is tehetett és tesz legtöbbet értük a római katolikus egyház. Sepsiszentgyörgyön például, az állomás mellett, egy imaházból igazi templomot építettek nekik, ahol magyar és román nyelven egyaránt tartanak istentiszteletet. A hazatért csángók többsége a román nyelvű misét választja. Nem paradox helyzet. "Odahaza″, Moldovában magyar nyelvű prédikációért esdekelnek, a székely városokba költözve pedig, minden kényszerítés nélkül, a román nyelvűt választják. De közben a családban magyarul beszélgetnek. Paradox az is, hogy az ide, illetve visszahonosodott csángó családok döntő többsége román nyelvű osztályokba-iskolákba íratja-járatja gyermekeit, holott bőven jutna hely nekik a magyar nyelvű oktatási hálózatban is. Moldvában ugyancsak kétségbeesett harc folyik legalább a fakultatív magyar nyelvórák bevezetéséért. Százados félelmek és fájdalmak mutatkoznak meg ebben a magatartásban. A helyzetet csak szeretettel lehet kezelni. Különben bekövetkezhet az az észbontó abszurditás, hogy a hazatelepedett moldvai csángómagyarok elrománosodása a Székelyföldön teljesedik ki. /Magyari Lajos: Székelyföldi csángóinkról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./

"Véget ért a Budapesten megrendezett magyar könyvtáros-tanácskozás, a Közös múlt - közös jövő cím köré szerveződött Külföldön élő magyar könyvtárosok V. szakmai találkozója, melyen a Hargita megyei könyvtárosokat a Csíkszeredában székelő Megyei és Városi Könyvtár igazgatója, Kopacz Katalin képviselte. A konferenciát az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Informatikai és Könyvtári Szövetség szervezte. Monok István, az OSZK főigazgatója köszöntötte a tanácskozás résztvevőit. Bitay Éva a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Könyvtár helyismereti tevékenységéről számolt be. A külföldi hungarikagyűjtéssel és -feltárással foglalkozó szekcióülés elemezte a kanadai magyar irodalmat, felhívták a figyelmet a szerb Matica Könyvtár zeneműtárára, különös tekintettel a magyar zeneszerzők műveinek feldolgozására, bemutatták a Belgrádi Egyetem hungarológiai tanszékének olvasókörét, a hamburgi Hungarológiai Központ könyvtárát, valamint a fiumei Egyetemi Könyvtár hungarikáit. Erről a szekcióról sem hiányoztak az erdélyi magyar könyvtárosok: Fülöp Mária a marosvásárhelyi helyismereti feltárásról értekezett, Endrődi András pedig a nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyei Könyvtár rehabilitációs kísérletéről tartott előadást. Egy harmadik szekció a kisebbségek könyvtári ellátásának, a kisebbségi könyvtárak anyaországi kapcsolatainak elemzését tűzte ki célul. Deé Nagy Anikó (Marosvásárhely) a Kárpát-medencei könyvörökségünket vette számba; Kiss Jenő (Sepsiszentgyörgy) a Magyarország határain túli könyvtárügyet vázolta; majd ismertették a délvidéki, vajdasági és őrségi könyvtárak anyaországi kapcsolatait. Fülöp Géza (Marosvásárhely) az olvasás jövőjéről tartott előadást, Poráczky Rozália pedig a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár elmúlt 10 esztendős periódusáról számolt be. /Közös múlt - közös jövő. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./"

A hetente két alkalommal (kedden és csütörtökön) megjelenő Udvarhelyi Híradó tízéves fennállását ünnepli. A hírlap Porsche László szerkesztésében 1990-ben éledt újra. Többszöri vezetésváltás után, amikor Porschét Szőke László, majd 1993-ban Fábián Kornélia követte a főszerkesztői székben, a tisztség viselője Pintér D. István lett. Az A3-as formátumban, 16 oldalon, két színben nyomtatott lap idővel a legerősebb helyi sajtóorgánummá növekedett, eladott példányszámban csak a Heti Hirdető tesz túl rajta. /Jubiláló lap. = Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), aug. 23./

A Magyar Szocialista Párt Budapesten Nyitott kapuk címmel négynapos szabadegyetemet rendezett, amelyre a határon túlról is érkeztek fiatalok, Lamperth Mónika MSZP-alelnök szavai szerint fórumot szeretne teremteni azoknak a fiataloknak, akik érdeklődnek az MSZP elképzelései iránt és megosztanák a párt képviselőivel a jövőről alkotott gondolataikat. A zárónapon Magyarok a Kárpát-medencében címmel előadást tart Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. /MSZP-s nyári szabadegyetem. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

A millennium televíziójaként kíván mostantól egy éven keresztül működni a Magyar Televízió - jelentették be Budapesten. Az MTV az elmúlt években leépített külföldi tudósítói hálózatát újra kívánja építeni. Elsőként Pozsonyban hoztak létre februárban tudósítói irodát. Szeptember elsejétől pedig Marosvásárhelyen kezdi meg működését az erdélyi iroda, amely műholdon keresztül ad majd anyagokat. /Az MTV a millennium televíziója. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselőinek Tanácsa (MKT) aug. 22-én ülésezett. Elfogadták a képviselő- és szenátorjelölés feltételeit és módszereit: nem lehet jelölt az a személy, aki nem tagja a helyi szervezetnek, nincs állandó lakhelye az illető szervezet területén, az eddigi választásokon függetlenként vagy más párt, szervezet listáján indult, nem tagja legalább három éve az RMDSZ-nek, vagy egyik társult szervezetének, az érvényben lévő ügynöktörvény hatálya alá esik, büntetett előéletű (kivéve a politikai elítélteket), a 2000-es helyhatósági választásokon polgármesteri, alpolgármesteri, megyei tanácselnöki, illetve alelnöki mandátumot nyert. Az MKT döntése szerint a képviselő- és szenátorjelöltek sorrendjének megállapítása ne urnás előválasztásokkal történjen, hanem ez a küldöttgyűlés feladata legyen. A testület nyilatkozatot fogadott el a Magyarok Világszövetsége által kidolgozott külhoni állampolgárságról szóló törvénytervezetről. /Papp Annamária: MKT-gyűlés Kolozsváron. Elfogadták a parlamenti jelöltállítás módszereit. Szeptember 16-án küldöttgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

Vida Gyula jogász és közgazdász életének nagyobbik részét szülővárosában, Szilágysomlyón töltötte. Az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének ő volt az első elnöke, 1990 óta parlamenti képviselő, két ízben frakcióvezető, jelenleg a képviselőház gazdaságpolitikai-reformügyi-privatizációs állandó bizottságának az elnöke. Vida Gyula elmondta, hogy a fogadóóráin megjelenteknek körülbelül negyven százaléka román nemzetiségű. Az elmúlt négy évben 4192 személy jelent meg az irodában, ebből 2377 közvetlenül Szilágysomlyón és 1815 a városokban, falvakban tartott kihelyezett fogadónapokon. Seres Dénes szenátorral 1992-től megegyeztek: a szenátori iroda Zilahon, a képviselői iroda Szilágysomlyón működik. A legtöbben a tulajdonviszonyok rendezésére elfogadott törvények alkalmazásával kapcsolatban keresték fel, sokan támogatást kértek új munkahely szerzéséhez. Számtalan esetben tapasztalta, hogy a magyar nemzetiségűek hátrányos helyzetbe kerültek. Gyakorlatilag lehetetlen bizonyítani, hogy etnikai jellege is van a leépítéseknek. Eredmény, hogy a szenátori irodával együtt az elmúlt kilenc évben Szilágy megyei magyar közösségének tagjai több mint 10 000 hektár telket, szántóföldet és erdőt kaptak vissza közbelépésükre, sokszor kemény politikai és jogi fellépés eredményeként. - Szilágy megyében a munkanélküliség háromszorosa, négyszerese a szomszédos megyékének, és meghaladja az országos átlagot. Vida Gyula az elmúlt években 38 szakmai találkozót és vállalkozásfejlesztő fórumot szervezett azzal a céllal, hogy a kisvárosokban és a községekben segítse a vállalkozásokat. - A jelenlegi törvényhozási ciklusban Pécsi Ferenc képviselőtársával törvényjavaslatot nyújtottak be az RMDSZ gazdasági programjának szellemében a kis- és középvállalatok fejlesztésére. Sikerült a törvényt elfogadtatni. Az Európai Unió szakértői megállapították, hogy ez a kis- és középvállalatok támogatására született legsikerültebb törvény Kelet- és Délkelet-Európában. Azonban Traian Decebal Remes pénzügyminiszter megpróbálta szabotálni a jogszabály alkalmazását, ami hátrányosan érintette a több mint ötszázezer kis- és középvállalkozót. Vida Gyula készíti az RMDSZ részére munkásságáról az írásos beszámolót, ez lesz az alapja a megmérettetésnek. A bizottságban megtárgyalt törvénytervezetekkel kapcsolatban nagyon sok módosító javaslatot nyújtott be azzal a céllal, hogy az elfogadott törvények tükrözzék az RMDSZ programját. Az elfogadott törvények alkalmazásának ellenőrzése a szakbizottsági meghallgatásokon történt. 52 parlamenti meghallgatásra történt megidézés, s ennek majdnem fele RMDSZ- javaslatra. Vida Gyula parlamenti tevékenysége alatt megállapíthatta: a maffia rendszerű korrupció átitatta az egész államapparátust. /Fejér László: A legnagyobb lélekszámú parlamenti szakbizottságot vezette. Beszélgetés VIDA GYULA parlamenti képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

Az RMDSZ Reform Tömörülés platformjának sepsiszentgyörgyi szervezete jelölteket állított a parlamenti előválasztásokra. A képviselőjelölt Ferencz Csaba talajjavító mérnök, jelenleg a Háromszék napilap gazdasági rovatvezetője, a szenátorjelölt pedig Bíró Dónát építőmérnök, vállalkozó. Ferencz Csaba a reális képviseletet tartja nagyon fontosnak, míg Bíró Dónát úgy látja, hogy a vállalkozói rétegnek nagyobb súlya kellene hogy legyen a politikai életben. /(Éltes Enikő): Két jelöltet állít az RT. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

Tokay Györgyöt a Petőfi-Schiller Egyetem ügyéről kérdezték. Tokay kifejtette: a ″Petőfi-Schillerről inkább ne mondjunk semmit. Amiért magam is tettem valamit: lehetett volna egy olyan szaka, amelyen európai kereskedelmet tanulhatott volna a fiatalság németül, német tanároktól is.″ Tokay szerint jogi szempontból a magyar állami egyetem ügye megoldottnak tekinthető, nincs olyan tény, ami ezt megtiltaná. ″Ha mi Petőfi-Schillert vagy magánegyetemet játszunk, amit most nyitnak meg, 5-6 esztendő után juthat el oda, hogy az elfogadási periódus után diplomát adhasson végzősöknek. Nem ez a járható út, hanem egy önálló állami egyetem, amelynek az első pillanattól kezdve olyan tanári kara és struktúrája kell legyen, hogy ha megcsinálom januárban, akkor szeptemberben a fiatalok már egy egyetemi joggal rendelkező intézménybe iratkozhassanak be. Az idő sürget, és nem vagyok hajlandó elfogadni egy magánegyetem ügyét úgy, hogy azt majd hat év múlva ismerjék n″ - szögezte le Tokay György. /Tokay György: A hátrányból előnyt kovácsolni. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./5/ Harmincadik alkalommal tartották meg augusztus 13-án a hagyományos Majláthi Vasárnapot, az Arad megyei hagyományőrző együttesek évi seregszemléjét. A színmagyar településen Matekovits Mihály tanár a szemle főrendezője. Ezen Arad megye valamennyi magyar néptáncegyüĐüttese jelen lehet - tájékoztatott Matekovits Mária, az EMKE országos alelnöke. A mostanin fellépett a simonyifalvi Leveles együttes, az erdőhegyi Bokréta együttes, a helybeliek Nefelejcs együttese és a pécskai Búzavirág együttes, Khell Levente tanító vezetésével. Szőke József majláthi RMDSZ-elnök elmondta: kétévi kihagyás után újraélesztették ezt a szép hagyományt. /Pataki Zoltán: Majláthi Vasárnap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

Aug. 25-én megindul Csíkszeredai új rádiójának /Mix Fm/ a sugárzása a 89,3 megahertzen, amely Marosfőtől Tusnádfaluig fogható. Reggel fél héttől délután hat óráig magyar nyelvű műsorok lesz, majd kétórás román nyelvű program után 20 órától 23 óráig ismét magyarul szól a rádió. Napközben a Szabad Európa Rádió román nyelvű, öt-tízperces híradóival szakítják meg, az amúgy kereskedelmi jellegű szórakoztató műsorokat. A rádió csak magyar nyelven fog helyi híradót sugározni - tájékoztatott Dan Manolachescu hálózati igazgató és Ritner-Erdész Béla, a csíkszeredai ügyvezető. /Új rádió indul. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 24./

A Csíkkörzeti Magyar-Örmény Szentháromság Alapítvány kezdeményezésére a múlt években többízben is megemlékező ünnepségekre került sor a csíkszépvízi örmény katolikus templomban. A budapesti XIV. kerületi önkormányzat támogatásával az újraszerveződött csíki örmény közösség felújította a falu központjában az egykori örmény kaszinót, a falu jelenlegi kultúrotthonát. Aug. 26-án a millennium jegyében szerveznek újabb találkozót Csíkszépvízen az örmény családok számára. Az ünnepségen emléktábla avatásra és temető látogatásra kerül sor. (Daczó Dénes: Örmény találkozó a millennium jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./