A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium szörnyű állapotban volt már évek óta. Néhány hete munkások szállták meg az épületet. Az angol Institute for Historic Building Conservation és a Transylvania Trust Alapítvány több hazai és angliai szervezettel együttműködve elkezdte a műemlék-helyreállítást. Krizbai Jenő igazgatót elmondta, hogy az iskola díszterme 1995-ben beomlott. Kiderült, hogy a házi könnyező gomba pusztít. A Transylvania Trust Alapítvány 1996-ban megkezdte az egész iskola felmérését, kivizsgálását. Három év alatt elkészült a teljes dokumentáció és felújítási terv. Kül- és belföldi segítséggel folyik a felújítás, német, holland és amerikai támogatásból, jelenleg pedig az Európai Unió és az angol királyi ház a fő támogatók. Jelenleg folyik a fiúbentlakás tetőszerkezetének részleges felújítása, a főépület homlokzatának vakolása. - Baj csak az, hogy mindez az iskolaépületeken halaszthatatlanul elvégzendő helyreállítási munkálatok alig 5 százalékát teszik ki. A további 95 százalékra is segítségre szorul a kollégium. /Sándor Boglárka: Az angol királyi ház ragaszkodik hozzá. Megmenthetik a Bethlen-kollégiumot. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

Augusztus első hetében immár negyedik alkalommal szervezték meg Pannonhalmán a katolikus sajtóban dolgozók Kárpát-medencei találkozóját. A mostani rendezvény címe: Kisebbségek a médiában határon innen és túl (Kereszténység-kultúra-párbeszéd). A több mint 120 résztvevő előadások keretében ismerkedhetett a Kárpát-medence különböző államaiban élő magyar kisebbségek helyzetével, ugyanakkor a Magyarországon élő kisebbségek történetével. A megnyitón Várszegi Asztrik bencés főapát, Juhász Judit, a Magyar Rádió ügyvezető alelnöke, Sára Sándor, a Duna Televízió alapító elnöke, Szarka László, a MTA Kisebbségkutató Műhelyének igazgatója és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok hivatalának elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Ez utóbbi felszólalásában az egész Kárpát-medencét behálózó hírügynökség létrehozásának tervét is említette. Előadások hangzottak el többek között a Szent Korona történelmi szerepéről, a magyar-magyar kapcsolatok időszerű kérdéseiről, a kisebbségi konfliktusok megoldásának alternatíváiról. A rendezvényen az erdélyiek között jelen volt Tamás József segédpüspök, előadóként pedig Marton József egyháztörténész, a Babes-Bolyai Tudományegyetem teológiai karának dékánja. /Csúcs Mária: Kisebbségi ismeretek. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 20./

"Államalapító Szent István király nevét számos templom viseli a közel ezer éves erdélyi egyházmegyében, a legtöbb Székelyföldön található: Mikóújfalu, Árkos, Szörcse, Kovászna; Csöb, Ákosfalva, Mezőbánd, Mikháza, Disznajó, Csíkszentkirály, Ajnád, Hargitafürdő, Bükkhavas, Borszék, Borzont, Gyergyóbékás, Kicsibükk, Székelyszentkirály, Bethlen, Csicsókeresztúr, Mezőszengyel és Piliskitelep. /Szent István király védelme alatt. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 20./"

Idén nyáron is több száz gyermek nyaralását biztosítja a Szokondon levő Szent Ignác Lelkigyakorlatos Központ. /Gyermekprogramok a szatmári egyházmegyében. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 20./

A Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonásával kezdődött meg Budapesten, a Kossuth téren az augusztus 20-i központi állami megemlékezés. A Parlamentben délelőtt Mádl Ferenc elnök - a miniszterelnök előterjesztésére - államalapító Szent István király ünnepe alkalmából állami kitüntetéseket adott át. Az Ezeréves álom című hivatalos millenniumi ünnepségek Budapesten, Tihanyban és Debrecenben, mintegy 3800 művész részvételével zajlottak. A fővárosban délelőtt légiparádét tartottak. Az augusztus 20-i ünnepi rendezvénysorozat keretében Orbán Viktor miniszterelnök találkozott a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) képviselőivel. A rövid megbeszélésen jelen voltak a romániai, szlovákiai, ukrajnai (kárpátaljai), jugoszláviai, horvátországi és szlovéniai magyar politikai szervezetek vezetői, valamint Németh Zsolt, külügyi államtitkár és Szabó Tibor, a HTMH elnöke. A tanácskozáson Orbán Viktor arra kérte a szervezetek képviselőit, fogalmazzák meg elgondolásaikat az MVSZ által kidolgozott külhoni állampolgárság jogintézményével kapcsolatban. - A kormányfő jelezte, hogy a magyar kormány készen áll minden, a határon túli magyarok javát szolgáló elgondolást megfontolni - mondta el újságíróknak Németh Zsolt külügyi államtitkár. /Szent István ünnepén... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Aug. 20-án Kolozsváron a Heltai Alapítvány székházától a Szent Mihály-templomig tartott a II. Szent István-napi Nemzetközi Néptánctalálkozó részvevőinek felvonulása. A népviseletükbe öltözött daloló, táncoló fiatalokat a Főtéren összegyűlt alkalmi nézők megtapsolták. Hasonlóképpen a templom bejáratánál egybeverődött sokadalom is szeretettel fogadta a vendégeket és a házigazda együtteseket. Igazi hagyományteremtő ünnepségsorozat volt. Aug. 18-án a magyar színházban ünnepi nyitógálát rendeztek. Dr. Jakab Gábor plébános az idei augusztus 20-a kettős ünnepére hívta fel a figyelmet: Krisztus születésének kétezredik és a magyarság Kárpát-medencében való végleges letelepedésének ezredik évfordulóját ünnepeljük. A Szent István-i életműre minden magyar joggal lehet büszke. ″Ez a Kolozs megyei nemzetközi fesztivál az ő személyének szól″ - fejezte be beszédét dr. Jakab Gábor. Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-elnök hangsúlyozta: ″A nemzet maradt, váltsuk valóra ezeréves akaratunkat!″ - mondotta a szónok. /Ökumenikus istentisztelet és néptáncfesztivál Szent István napján. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Az augusztus 20-i ünnepi rendezvénysorozat keretében Orbán Viktor miniszterelnök fogadta a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) képviselőit. A rövid megbeszélésen jelen voltak a romániai, szlovákiai, ukrajnai (kárpátaljai), jugoszláviai, horvátországi és szlovéniai magyar politikai szervezetek vezetői, valamint Németh Zsolt, külügyi államtitkár és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. A tanácskozáson Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte a határon túli magyar szervezetek képviselőit, fogalmazzák meg elgondolásaikat a Magyarok Világszövetsége által kidolgozott külhoni állampolgárság jogintézményével kapcsolatban. ″A kormányfő jelezte, hogy a magyar kormány készen áll minden, a határon túli magyarok javát szolgáló elgondolást megfontolni″ - mondta el Németh Zsolt a találkozót követően. Hozzátette: meglehetősen egyértelmű az az elképzelés, amely szerint magyar az, aki magyarnak vallja magát, ugyanakkor hitelt érdemlően kell bizonyítani az illetőnek, hogy valóban magyarul beszél vagy pedig dokumentumokkal is alá tudja támasztani magyar identitását. A határon túli magyar szervezetek szerepet vállalnak abban, hogy ki minősül magyarnak, és ki lehet a státustörvény kedvezményezettje. - A jelenlévők tájékoztatták Orbán Viktor miniszterelnököt a határon túli magyarok helyzetéről és egyeztettek az októberben Magyarországon megrendezendő újabb Magyar Állandó Értekezlet forgatókönyvéről. /Megfontolnak minden, a határon túli magyarok javát szolgáló elgondolást. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Szent István-napi Néptánctalálkozó helyszíne volt Inaktelke is. Az érkezők a nagyváradi származású, jelenleg Veszprémben élő, a Kalotaszegről készült köteteiről ismert Váradi Péter Pál fényképkiállítását és a nemrég megnyílt múzeumot tekinthették meg. A néptánctalálkozón sikeres volt a pancsovai Maroknyi néptáncegyüttes, a kolozsvári Virágos együttes és a helybeli csoport. A kissé elszigetelt Inaktelke ezzel bekapcsolódott a Heltai Alapítvány által szervezett Szent István-napi rendezvénysorozatba. /Kerekes Edit: II. Szent István-napi Nemzetközi Néptánctalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Mákófalván aug. 20-án sokan díszes népviseletet öltöttek, Palkó Attila nyugalmazott történelemtanár előadása hangzott el a nagy királyról. Az ünneplés a templomkertben folytatódott, ahol a zsoboki Gál Potyó István munkáját dicsérő millenniumi kopjafát avattak. Wass Albert Üzenet haza című versével az ünnepség első része véget ért, délután István, a király című rockoperát vetítették le. Este a Kós Károly Művelődési Házban a mákófalvi egyhetes szórványtábor résztvevői léptek fel. /Mákófalva. Millenniumi kopjafát avattak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Szamosújváron jól sikerült a Szent István-napi ünneplés. Kabai Ferenc református lelkész beszélt Szent István jelentőségéről. Az est fénypontja a szlovákiai Csalló népi együttes fellépése volt. /Erkedi Csaba: Szamosújvár - ünnep a javából. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Várfalván aug. 20-án fellépett a szolnoki Német Nemzetiségi Együttes fúvószenekara. Lőrinci Károly aranyosrákosi lelkész István királyunk érdemeit hangsúlyozta. Kiemelte: a legnagyobb Szent István-i örökség maga a magyar nemzet. Végül Bálint Mátyás nyugalmazott tanár Aranyosszékről tartott előadást az egybegyűlteknek. A pusztinai László Katalin és László Erzsébet Szent István és Boldogasszony dalát adta elő. /Balázs Bence: Várfalva. Rögtönzött utcai fúvóskoncert. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Magyarfenesen is sor került sor Szent István-napi megemlékezésre. A rendezvény ökumenikus istentisztelettel kezdődött. A meghívottak közt volt a Németország keleti részéből érkező szorb nemzetiségű táncegyüttes is, fellépett a kolozsvári Szarkaláb néptánccsoport, a magyarfenesi vegyeskórus is. /Barazsuly Emil: Magyarfenes. Méltóságteljes megemlékezés. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

A felsőháromszékiek hagyományos búcsújáró színhelye Perkő. A Szentlélek fölötti magaslaton emelt Szent István kápolnához keresztalják sokasága zarándokolt el aug. 20-án, vasárnap, hogy a szabadtéri szentmise keretében emlékezzenek országalapító királyunkra. A menet élén ezúttal is a kiskászoniak haladtak, de ezrek érkeztek oda Kézdivásárhelyről, illetve Kovászna övezetéből is. /(Flóra Gábor) Szent István-napi búcsú Perkőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Az utóbbi két hónapban általános belső felújítási munkálatok miatt zárva tartott a Tarisznyás Márton Múzeum Gyergyószentmiklóson. Külön teremben van egy teljesen új tárlat, amely a várossá vált Gyergyószentmiklóst mutatja be a századfordulótól a II. világháborúig fényképekben, illetve korabeli bútorok és használati tárgyak révén. A következő teremben a medence népviseletei láthatóak, majd berendezett századfordulós népi konyha és szoba tekinthető meg, ami szintén új anyag, tájékoztatott Lukács Mária igazgatónő. A felújított múzeum augusztus 17-én megnyitotta kapuit a látogatók előtt. /Gál Éva Emese: Megújult múzeum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

A jelenleg zajló V. Nagyenyedi Nemzetközi Művésztelep kezdeményezője és táborvezetője Balog István festőművész-grafikus /sz. Nagyenyed, 1968. jún. 6./ jelenleg a bukaresti American University művészeti részlegének hallgatója. Csoportos kiállításokon (többek között Tokióban), nemzetközi MAIL ART kiállításokon, karikatúraszalonokon (így Torino, London, Tokió stb.), a Los Angeles-i Ron Hubbard Nemzetközi Grafika Versenyen vett részt, egyéni kiállításai is voltak itthon és külföldön. Művészeti díjakat nyert. /Bemutatjuk Balog István festőművész-grafikust. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Ákosfalván a Szent István templomban minden évben augusztus 20-án ünnepi búcsút szerveznek. A mostani búcsún, 20-án a katolikus templomban a szentmisén az ákosfalvi és környékbeli unitárius és református hívek is jelen voltak. A szentmise után a népes tömeg már a kora délutáni órákban a futballpályára vonult, ahol a polgármesteri hivatal szervezésében került sor a további rendezvényekre. /Szent István-napi búcsú Ákosfalván. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 21./

Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről és a Vajdaságból több mint 200, határon túli egyetemistát és főiskolást várnak az első alkalommal, augusztus 21. és 31. között Budapesten megrendezett Márton Áron Nyári Egyetemre. A hagyományteremtő szándékkal a budapesti Márton Áron Szakkollégium által szervezett rendezvényen tizenegy, többségében bölcsészettudományi szekció kínál lehetőséget a fiataloknak a tapasztalatcserére, együttgondolkodásra. A résztvevőket pályázati úton választották ki. A nyári egyetemen Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke előadást tart a státusz-, illetve a kedvezménytörvényről. /Ma kezdődik a Márton Áron Szabadegyetem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Orbán Viktor kormányfő az augusztus 20-i központi állami ünnepségen mondott beszédében kifejtette: Ezer év erőt adó nyugalmával mondjuk: kell, hogy legyen újra magyar álom. Egy gazdag és erős Magyarország. Szent István királyra emlékezve a miniszterelnök kijelentette: István az idegen népek gyűrűjében, a keleti és a nyugati világ határán országot, hazát alapított. - Nem években gondolkodott, hanem nemzedékekben. Így kerülhette el, hogy foglyul ejtse álmát az idő - fűzte hozzá Orbán Viktor. Hangsúlyozta: az ezeréves keresztény magyar állam a magyar nemzet közösségének nagy és maradandó alkotása. - Közös alkotás, amely ezer esztendő összes nemzedékének, az ország összes valaha volt polgárának munkájából, harcából, szenvedéséből, kudarcából, sikeréből, reményéből és akarásából született. Közös alkotás, mindannyiunk tulajdona - fogalmazott Orbán Viktor. Emlékeztetett arra, hogy ″a XX. század minket magyarokat különösképpen megpróbált. Keserves és nagyképű század volt, csaknem összetörte álmunk, Szent István nagy álmát″. - Elviseltünk kilenc rendszerváltást, túléltünk hat államformát, négy határrevíziót, három forradalmat, két világháborút és kibírtuk, hogy háromszor léptek idegen csapatok az ország területére - mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök kifejtette: ″csak az utolsó hatvan esztendőben több mint egymillió embert veszítettünk. A Don-kanyarban elesetteket, az elhurcolt zsidó honfitársainkat, a kitelepített német származásúakat, a málenkij robotosokat, s 1956 mártírjait és az elmenekült kétszázezer életerős, tehetséges magyart″. - Fájdalmas csapások ilyen sorozata más, talán népesebb nemzeteket is porba sújtott volna -mondta Orbán Viktor, majd megjegyezte: nem csoda, hogy Magyarországnak elege lett azokból az ebédmeghívásokból, ahol Magyarország volt az étel. - Tudja és érezze Magyarország minden polgára: csak együtt álmodhatunk nagyot. Mert senkit sem nélkülözhetünk, mert mindenkire szükség van, és mert senki sincs, akinek álmáról lemondhatnánk - hangoztatta Orbán Viktor. Hozzátette: érezze ezt Madéfalva minden székelye, a csíki és gyimesi keresztalja, Kolozsvár összes magyar lelkű polgára, érezzék a Márai nyelvét őrzők Kassán, érezzék Kárpátalja sűrű sorsú magyarjai, és érezzék a háború dúlta Délvidék megszomorítottjai is. - A gazdag és erős magyar nemzetet velük együtt álmodjuk. Szent István álmában ők is benne vannak. Mert az álmoknak nem lehet határt szabni - zárta szavait Orbán Viktor. /Orbán Viktor augusztus 20-i beszéde. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 22,/

"Megjelent a Romániai Magyar Évkönyv 2000 /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár/. Szerkesztette: Bodó Barna. ″Évkönyvet indítunk útjára. Ilyenként az elsőt. 1989 történelmi fordulója óta kísérlet még nem történt a romániai magyarság helyzetének általános felmérésére és bemutatására. A hangsúly az általánosságon, a teljes körűségre való törekvésen van″ - olvasható az előszóban. Az öt fejezetre osztott évkönyv (I. A demokrácia útján; II. Adatok és folyamatok; III. Magyar nyelvű oktatás és művelődés; IV. Tanulmányok; V. Kronológia, dokumentumok.) rendhagyónak mondható. A temesvári Szórvány Alapítvány által kigondolt munka tényeket, adatokat, elemzéseket közöl. Hasonló útkereső munkák a múltban is megjelentek. Bodó Barna előszavában megemlíti Sulyok István és Fritz László 1930-as, Győri Illés István 1936-os évkönyvét, illetve a Kacsó Sándor által 1937-ben szerkesztett Erdélyi Magyar Évkönyvet. Mindezek a kísérletek tiszavirágéletűnek bizonyultak. A mostani évkönyv szerkesztőinek eltökélt szándéka, hogy a megkezdett munka, a 2000-es évkönyv, elindítója legyen egy olyan hagyománynak, amely szükségszerű és egyúttal hézagpótló a romániai magyar évkönyvek kiadásában. - Az évkönyv szerzői: Bodó Barna, Szilágyi Zsolt, Bakk Miklós, Egyed Péter, Veres Valér, Ráduly Róbert, Farkasné Imreh Mária, Somai József, Kötő József, Murvai László, Szatmári Bajkó Ildikó, Dáné Tibor Kálmán, Dávid Gyula, Gál Mária, Csép Sándor, Hadházy Zsuzsa, Matekovits Mihály, Szász Jenő, Sorbán Angella, Tonk Sándor, Vetési László, Toró T. Tibor, Csűry István. A Kronológia, dokumentumok fejezetet K. Bodor András, Papp Gy. Attila, Udvardy Frigyes, Benedek Ildikó és Bodó Barna válogatták. /Nánó Csaba: Rendhagyó évkönyv. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./ Aug. 18-án Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban bemutatták a Romániai Magyar Évkönyv - 2000 című kiadványt. Benkő Samu EME-elnök az új könyv huszonnyolc szerzőjének véleményére utalva kijelentette: nem biztos, hogy az a maga teljességében tükrözi a mai magyarság helyzetét, de ismerteti a kisebbségi ember egyetlen menekülési lehetőségét: engedelmeskedni a cselekvési kényszernek. Bodó Barna, a temesvári Szórvány Alapítvány által kezdeményezett kiadvány szerkesztője, arra hívta fel a figyelmet, hogy ezt az összefoglaló adatokat tartalmazó műfajt a román kultúrában még nem fedezték fel, de a következő években ott is bizonyára nagy jövő előtt áll. Dávid Gyula, a Polis Könyvkiadó igazgatója arról beszélt, hogy az erdélyi magyarság az utóbbi tíz év alatt vágyait összetévesztette a valósággal. Sőt, sokan közülünk ma is így látják helyzetünket. Pedig ismernünk kell a jelen realitásait, szembe kell néznünk azokkal. Ez a kiadvány ilyen célból készült és ezeknek a helyzettanulmányoknak, nem publicisztikai jellegű adatismertetőknek a következő évkönyvekben is lesz folytatásuk. /Szembenézni önmagunkkal, évkönyvből. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./ Nagyváradon aug. 22-én mutatja be Bodó Barna politológus a Romániai magyar évkönyv 2000 című kötetet. Az Évkönyv öt részből áll. Az elsőben - melynek címe A demokrácia útján - Bodó Barna, Szilágyi Zsolt, Bakk Miklós és Egyed Péter értekezik a jelenlegi politikai helyzetről, a hazai politikai rendszer törésvonalairól, az RMDSZ első tíz évéről, illetve a magyar nemzet mai körvonalairól. A második rész - Adatok és folyamatok - a hazai magyarság demográfiáját és belső vándorlását taglalja, illetve gazdasági és civil kérdésköröket. A Magyar nyelvű oktatás és művelődés című harmadik rész megnevezése önmagáért beszél. A negyedik részben általánosabb, illetve szűken tematikus tanulmányok sorjáznak, majd a kötet végén szerepel egy másik nagyon hasznos gyűjtemény, az elmúlt év kisebbségpolitikai szempontból fontos eseményeinek kronológiája, 1999 közéleti krónikája, az RMDSZ-dokumentumok tára, illetve az Európai Unió országjelentése Romániáról. /Romániai magyar politikai évkönyv bemutatója a Lorántffy Központban. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 22./"

Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere elkészíttetett egy városnévtábla-mintát, és kiállította közszemlére a polgármesteri hivatal elé, mondván: ″hadd szokja a nép, mielőtt a rendes helyükre kerülnek″. A tábla fehér mezőjében díszeleg a Tirgu Mures név, alatta kék mezőben a Marosvásárhely és a német elnevezés szerepe. A táblák ellen tiltakozó nyílt levelet intéztek a polgármesterhez: Vasile T. Suciu professzor, tartalékos ezredes, a Hősök és Mártírok Kultusza Nemzeti Egyesület elnöke, valamint Gheorghe Iulian tartalékos ezredes, a háborús veteránok Ion Antonescu marsallról elnevezett egyesülete Maros megyei fiókjának elnöke. A nyílt levél felháborítónak tartja a háromnyelvűséget. Szerintük ez a Strasbourg-majmolás nem jelent mást, mint ″a román nép meggyalázását″. Szerintük aki az európai normákat akarja kies tájainkon meghonosítani, az szélsőséges. A szóban forgó helységnévtáblák ellen a magyar atyafiak is zsörtölődnek, mert a román megnevezés nagyobb betűkkel szerepel a táblán, mint a magyar, és ″ezzel a városvezető másodrendűségünket akarja szimbolizálni″, állítják egyesek. /Többnyelvű helységnévtáblák Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

Aug. 21-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Szövetségi Operatív Tanácsa, határozatában jóváhagyta a területi szervezetek arra vonatkozó döntéseit, hogy a parlamenti képviselőket és szenátorokat küldöttgyűlésen jelölik és felszólította azokat a területi szervezeteket, amelyek még nem tartották meg a területi képviselő tanácsok erről a kérdésről határozó üléseit, hogy azokat legkésőbb aug. 25-ig hívják össze. A továbbiakban a résztvevők tájékoztatást hallgattak meg az RMDSZ választási programja kidolgozásának folyamatáról, megvitatták a program egyes tartalmi vonatkozásait. Markó Béla szövetségi elnök politikai tájékoztatója alapján az Operatív Tanács Tagjai elemezték a jelenlegi romániai belpolitikai helyzetet, különös tekintettel az eddig nyilvánosságra hozott államelnök-jelölésekre. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 22. - 1786. sz./

A Magyar Demokrata Fórum támogatja a külhoni magyar állampolgárság jogintézményének gondolatát és szükségesnek tartja, hogy az szerves része legyen a különleges jogállásról szóló törvénynek - jelentette ki Csapody Miklós magyar országgyűlési képviselő aug. 21-i sajtótájékoztatóján Budapesten. Hangsúlyozta: az MDF a konszenzusos megoldás mielőbbi megtalálásának érdekében szükségesnek tartja a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) plenáris ülésének összehívását, a munkabizottságok javaslatainak összehangolását és a MÁÉRT végleges ajánlásának rögzítését. Az MDF megfontolandónak tartja a hatpárti egyeztetés fórumának szükség szerinti összehívását is. /Az MDF támogatja a külhoni magyar állampolgárságot. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

Aug. 22-én Mugur Isarescu miniszterelnök fogadta a koalíciós pártok vezetőit az őszi választások időpontjának egyeztetése érdekében. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök, Verestóy Attila, a szövetség szenátusi frakciójának vezetője, valamint Borbély László államtitkár, ügyvezető alelnök képviselte. A tárgyalások során a koalíciós pártoknak sikerült elvileg megállapodniuk a parlamenti- és elnökválasztások időpontjában, melyre november 26-án kerül sor. Ugyanakkor koalíciós egyezség született a kampány időtartamára vonatkozóan, mely ezúttal 45 napra korlátozódik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 23. - 1787. sz./

Háromnapos látogatásra aug. 21-én Budapestre érkezett a Román Találmányi és Védjegyhivatal küldöttsége, hogy tárgyaljon a Magyar Szabadalmi Hivatal szakértőivel az ipari tulajdon oltalmának időszerű nemzetközi kérdéseiről, valamint a kétoldalú együttműködés további lehetőségeiről. A román küldöttséget Varga Gábor, a hivatal főigazgatója, az RMDSZ vezetőségi tagja vezeti. Az MSZH, mint a régió oktatási tevékenységében élenjáró hivatala, felajánlja román partnerének a távoktatásban használható magyar nyelvű iparjogvédelmi tananyagot. /Magyar-román szabadalmi tárgyalás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

Várható volt, hogy a Romániai Magyar Szabad-Demokrata Párt, amely a helyhatósági választásokon elérte, hogy Marosvásárhelynek román polgármestere legyen, ismét előrukkol diverzióval, jegyezte meg Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője. Most faxot küldtek "Levél a romániai magyarokhoz″ címen. Ez a párt, élén Kiss Kálmánnal tíz éve dörgölőzik a Ion Iliescu vezette párthoz, most meg azt vetették az RMDSZ szemére, hogy "az elmúlt évtizedben egyszer sem mertek kellő objektivitással szólni Trianonról, az 1918. december 1-jei Gyulafehérvári Határozat minket érintő kitétjeiről. Mert, akik csak ímmel-ámmal foglalják politikai programjukba az autonómiatörekvéseket, hogy aztán fiókba zárják, azok kormánypártként egészen más kisebbségmodelleket követnek″. Ez a párt, az RMSZDP most váratlanul kiállt az etnikai autonómia mellett. Nos, ez a levél egyszerűen plágium. Az aláírók - Kiss Kálmán elnök, Molnár István főtitkár és Kálmán Lajos régió-elnök - a Reform Tömörülés érveit gyűjtötték csokorba. Célként kitűzték "egy olyan kisebbségi törvény kiharcolását, mely közvetlen részvételt biztosít nemzetközösségünk ügyeinek intézésében, - vétójogot gyakorolhatva a minket közvetlenül érintő döntéshozatalokban″. Kiss Kálmánék szerint az embereknek ott kell hagyniuk az RMDSZ-t, és bizalmat kellene szavazniuk az igazi nemzeti erőknek. /Gyarmath János: Bagoly mondja...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

A római katolikus püspökség, a református esperesség, az evangélikus egyházközség és a Szent István Kör rendezésében háromnapos ünnepség volt Szatmárnémetiben a magyar államalapítás és a kereszténység felvételének 1000. évfordulója alkalmából. Aug. 18-án a Scheffler János Lelkipásztori Központban Thoroczkay Gábor budapesti egyetemi tanár beszélt arról, hogy milyen volt a magyar állam Szent István korában. Aug. 19-én, a Láncos templomban Thoroczkay Sándor szatmári tanár, a Szent István Kör elnöke méltatta első királyunk történelmi cselekedetének fontosságát. Kónya László tanár a németi és a Szamos-negyedi református templomban tartott előadást. Aug. 20-án a római katolikus székesegyházban ünnepi szentmisére került sor. A székesegyház homlokzatterében álló Szent István királyszobor előtt, a nyílt téren zajlott az ünnepség. Az egyházak, a magyar szervezetek és iskolák képviselői megkoszorúzták Szent István szobrát. /(Sike Lajos): Először ünnepeltünk Szent István szobra előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

Aug. 19-20-án ünnepelték Érsemjénben a Falu Napját. Volt kispályás labdarúgótorna, kerékpáros ügyességi verseny, a kultúrotthonban két Rejtő-bohózatot adtak elő helyi fiatalok. A szabadtéri színpadon Balazsi József polgármester üdvözölte a megjelenteket, majd felolvasta a falu szülöttének, dr. Csiha Kálmán püspök köszöntő levelét. Csapó I. József szenátor hangsúlyozta: ″Mikor ünnepelünk, nemzeti önazonosságunk megélése senki ellen nem irányul, de teljes értékű, egyenlő polgárokként akarunk élni.″ Semjén magyarországi testvértelepülése, Bagamér küldöttsége a millenniumi zászló kicsinyített mását a következő szavak kíséretében: ″A millennium a magyarok ünnepe, határokon belül és kívül egyaránt.″ A Kazinczy-kertben a lelkészek felszentelték a millenniumi dupla (apostoli) keresztet, végül a 169 éve elhunyt Kazinczy Ferenc szobrán helyezték el a megemlékezés virágait. Az iskola egyik termében népi munkaeszközökből nyílt kiállítás. Megnyílt a helyi születésű fiatal: Somogyi László festményeinek tárlata. A szomszédos Érmihályfalváról több előadócsoport is érkezett. /Rencz Csaba: Második Érsemjéni Falunapok. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 22./

Aug. 20-án Gyergyószentmiklóson az ünnepi szentmisét Hajdó István főesperes celebrálta. A szentmise után a Tarisznyás Múzeum előtti kis téren felavatták és ajánlották Mária és Szent István kegyelmébe Szervátiusz Jenő kőmadonnáját, amely eredetileg a római katolikus temetőben állt. 1985-ben a plébániára hozták a Madonnát, most pedig végleges helyére került Gyergyószentmiklóson. Az anyát gyermekével ábrázoló kőmadonnát Hajdó István főesperes szentelte meg. /Szent István napja Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

Szent István királyról és ezeréves kereszténységünkről emlékeztek meg a temesvári magyarok aug. 20-án a Millenniumi templomban. A száz évvel ezelőtt felavatott Millenniumi templom az alkalomra ünnepi díszbe öltözött. /Szent István-ünnepség a Millenniumi templomban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

Trianon gátat vetett Kőrösnagyharsány fejlődésének, hiszen elválasztották Nagyváradtól. Azonban hátránya akár jóra is fordulhat, ha sikerül megnyitnunk az országhatárt - jelentette ki Máté Pál kőrösnagyharsányi polgármester aug. 21-én, a község millenniumi falunapján. A rendezvényen részt vettek a romániai Kőrösgyéres küldöttei is. /Megyeri Tamás Róbert: Községi millenniumi falunapok Kőrösnagyharsányban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./