Petre Roman külügyminiszter szerint az Európai Unió már ebben az évben feloldhatná a Romániával szembeni vízumkötelezettséget. A külügyminiszter kolozsvári sajtóértekezletén a románok számára ″megalázónak és diszkriminatívnak″ nevezte a vízumkötelezettséget. Mint mondta, Bukarest folytatja a diplomáciai offenzívát a feloldás érdekében. Az EU-csatlakozást illetően a külügyminiszter ismételten leszögezte, hogy Románia 2007-re készen lesz a csatlakozásra. /Petre Roman és a vízumkötelezettség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

Aug. 17-én Bukarestben összeül a Legfelsőbb Védelmi Tanács Emil Constantinescu elnöklete alatt. Napirenden szerepel a korrupció elleni harc, a télire szükséges energia-hordozók biztosítása, illetve a Nemzetvédelmi Biztonsági Hatóság létrehozása - írta a Cronica Romana. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), aug. 17. - 405. sz./

Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő beszámolt a 2000/1-es törvény alkalmazásáról. Romica Tomescu miniszter módosítani próbálta a parlamentben megszavazott két törvényt, de mindkettőt sikerült meghíúsítani. A próbálkozások folytatódtak, június-júliusban számtalan leirat érkezett a megyei erdészeti hivatalokba, amelyekben az örökhagyó utáni 10 hektár erdő visszaadását kérték. A Gyergyói-medencében azonban már öt település közbirtokossági aktáit érvényesítették, ami azt jelenti, hogy a tulajdonba helyezéstől már nincsenek messze. Gyergyóújfalu közbirtokossága már megkapta az erdőt, augusztus 1-jén pedig a marosfői erdészeti igazgatóság adta át a zöldaranyat. Hátra van még a birtokigazoló tulajdonpapírok kibocsátása. Gyergyószentmiklós, Szárhegy, Ditró és Alfalu kéréseit érvényesítette a megyei bizottság. A Csíki Magánjavak esetében Garda Dezső elérte, hogy ebből a közösségi vagyonból a szórványmagyarságnak legyen jövedelme. Nagyon pontos munka szükséges, mert várhatóak a magyar közösség elleni támadások. Júliusban például az országos erdészeti igazgatóság irányításával egy újságírócsoport jött Hargita megyébe, akik ellenőrizni próbálták a megyei bizottság munkáját, s a román sajtóban rosszindulatú értelmezések jelentek meg. Ezek az emberek ugyanazok, akik 90-91-ben megfogalmazták a Hargita-Kovászna jelentést, majd 97-ben a másodikat. Petre Roman külügyminiszter is nyilatkozott: közbe fog járni a törvény módosításáért. A kolozsvári prefektúrán is akadályozzák a munkálatokat. /Gál Éva Emese: "20 település birtokigényét érvényesítették″ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

Aug. 17-én kezdődik Közös múlt - közös jövő címmel a külföldön élő magyar könyvtárosok sorrendben immár ötödik szakmai találkozója Budapesten. A háromnapos világtalálkozó az Országos Széchényi Könyvtárban aznap nyíló "Három kódex″ című millenniumi kiállítással veszi kezdetét. Az ezeréves magyar államiság és a kereszténység kétezredik jubileuma évében a világ különböző pontjain élő magyar, illetve magyar származású könyvtárosok többi között megvitatják az információs korszak hatásait, a "korszerű″ bibliotéka fogalmát és a határokon túli magyar kisebbségi könyvtárak anyaországi kapcsolataival is foglalkoznak. A találkozó plenáris ülésének előadója Romsics Ignác történész és Gombár Csaba szociológus lesz. Az előzetes jelentkezések alapján a szekcióüléseken harmincnál több előadás hangzik majd el. /Külföldön élő magyar könyvtárosok szakmai találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

A magyarországi Szent István Egyetem Kertészettudományi, határon túli levelező tagozata működik Nyárádszeredán, ahol augusztus 5-én tartottak felvételi vizsgát. A 72 jelentkezőből 60-an jutottak be a főiskolai szintű kertészmérnöki szakra. A bejutott felvételizők zöme Nyárád, Küküllő, és Maros menti, sokan vizsgáztak sikeresen Nagykárolyból, Szatmárról, és Háromszékről. A II. - III. évfolyam hallgatói szeptember 11-én Lakitelekre, míg az I. - IV. évfolyamon tanulók szeptember 17-én Budapestre utaznak a gyakorlati tevékenységre. /Kertészmérnöki szakképzés Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 17./

Viszonylag fiatal - 200 éves - település: Görgényüvegcsűr. Lakóinak száma 2200. közülük 1700 magyar, 500 román, valamint cigány nemzetiségű. A településen 130 év alatt négyszeresére nőtt a lakosság száma. S ami ennél is fontosabb, az utóbbi 20 esztendőben a népszaporulat változatlanul kedvező, ugyanis a születések száma 650 volt, az elhalálozásoké 408. Akkor, amikor a magyar nemzet lélekszáma évente 40.000-rel csökken. Ballók Jolán doktornő, aki 21 éve általános orvosként dolgozik a településen, elmondta, hogy a lakosság egészségi állapota nem rosszabb, mint máshol. Annak ellenére, hogy nagyméretű az elszegényedés. 3-400-an csaknem állandó jelleggel Magyarországra járnak dolgozni, mert nincs munkalehetőség. A doktornő szerint a pozitív demográfiai mérleg oka az, hogy ″ennek a közösségnek a tagjai mélyen és nagyon igazan élnek együtt az Istennel és a természettel.″ ″Ezek az emberek nem fogadják el az abortuszt!″ A családok továbbra is 3-4-5 gyereket is vállalnak. Olykor a nagy szegénység ellenére is. Itt nem követnek el öngyilkosságot az emberek. /Járay Fekete Katalin: Gyermekáldás a havasok magasán. A szegénység nem akadály. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 17./

A marosvásárhelyi Tóth József festőművész kiállítását Sepsiszentgyörgyön Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató mutatta be. Tóth József. magyarságtudatának hirdetéséért a börtönt is megjárta. /Tóth József "táltosai″ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

A Kovászna Megyei Könyvtár és a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület az övezet jelentős személyeiről készíti a Háromszéki ki kicsoda? kiadványát, amely a jövő év elején lát majd napvilágot. /Egy kicsit a holnapnak is... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

Aug. 7-13-a között Székelykeresztúron tanfolyamot tartottak a székelyudvarhelyi Humán Reform Alapítvány szervezésében. A tanfolyam a májusban beindított Polgári Újjászületés Székelyföldön című program szerves részét képezi. Ennek fő támogatója a Westminster Foundation for Democracy. A székelyföldi kistérségi társulások jövőbeni menedzserei, közművelődési intézmények, kultúrházak vezetői, közösségi munkások vettek részt az egyhetes elméleti tanfolyamon. Az előadók Magyarországról, a Közösségfejlesztők Egyesületétől jöttek. A tanfolyam résztvevői megalakították a Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesületét. Kialakulóban van egy új szakma, új foglalkozási ág: a térségi menedzseri munkakör. Zsombori Vilmos megyei tanácselnök szerint nagyon hasznos ez a tanfolyam: ne Csíkszeredában találják ki, hogy mi történjen vidéken, hanem a kistérségi társulások bizonyítsák rátermettségüket ilyen téren. Elmondta, hogy pályázatot írtak ki. Hargita megyében 13 kistérségi társulás van. Ha mindegyik megfelelő pályázattal jön, akkor térségenként 80-100 millió lej közötti támogatást kapnának. /László Miklós: Megalakult a Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 17./

Kolumbán Gábor volt megyei tanácselnök leszögezte: soha nem tett olyan kijelentést, miszerint az RMDSZ-en belül többen is azt szeretnék, hogy ő legyen a szövetség elnökjelöltje. Verestóy Attila szenátor nyilatkozata tehát durva torzítást tartalmaz. Kolumbán hangsúlyozta, hogy nem lépett ki a szövetségből. A Markó Bélához intézett nyílt levelének az volt a célja, hogy felhívja a szövetségi elnök figyelmét arra: az RMDSZ nagyon veszélyes úton jár. Az elnök válasz nélkül hagyta az én levelét, ami azt jelenti, hogy a szövetségen belül nincs párbeszéd. /″Nem léptem ki a szövetségből″ = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 17./

A Nagykároly és Vidéke hetilapban a Kölcsey-évfordulóról, Vénig László nagykárolyi fotóművésznek Nagyváradon megnyílt kiállításáról lehetett olvasni, a Partiumi Közlöny (a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, július 28-i szám) a június 30-július 22. között lezajlott Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójáról, Dialog Interetnic (az azonos nevű kolozsvári egyesület kiadványa, júliusi szám) a kolozsvári kisebbségi szervezetek májusi találkozójáról írt. Új kiadvány a Lugosi Hírmondó (a lugosi RMDSZ kiadásában kéthetente, két oldalon megjelenő helyi lap), első két számában /júl. 7., júl. 21./ Király Zoltán felelős szerkesztő adott beszámolót, közművelődési tájékoztatót. /Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

Aug. 16-án Magyar Bálint, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke megbeszélést folytatott Gáspárik Attilával, a Román Médiatanács magyar tagjával Budapesten. A találkozón a felek áttekintették az ország médiaügyeit és a frekvenciaelosztás aktuális kérdéseit, különös tekintettel az erdélyi magyarság igényeire és lehetőségeire. /Gáspárik Attila találkozott Magyar Bálinttal. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 17./

Nagyváradon rendezték meg aug. 11-13-a között a Magyar Baptisták Világszövetségének szervezésében a magyar baptisták II. világtalálkozóját. A háromnapos találkozón a világon élő mintegy 20 ezer magyar baptista képviseletében közel 6 ezer ember vett részt. A világtalálkozó házigazdája a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége volt, melynek több mint 8 ezer tagja van. A konferencián bemutatták a résztvevőknek a baptisták készülő új énekeskönyvét. A rendezvény Kulcsár Sándor, a Magyar Baptista Világszövetség (MBVSZ) elnöke, Mészáros Kálmán, az MBVSZ magyarországi elnöke és Simon József, az MBVSZ romániai alelnöke zárógondolataival ért véget. A magyar baptisták első világtalákozójukat 1992-ben tartották Budapesten. /Magyar baptisták II. világtalálkozója. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./ A résztvevők 11 országból érkeztek: Erdély mellett Magyarországról, az Amerikai Egyesült Államokból, Kanadából, Németországból, Svédországból, Kárpátaljáról, Vajdaságból, Ausztráliából, Felvidékről, Belgiumból. A román baptisták képviseletében Viorel Jurga, aradi lelkipásztor, beszédében hangsúlyozta a magyar baptistákkal való jó kapcsolat kiépítésének fontosságát. Nagyvárad a magyar baptista közösség fellegvára, itt van a legnagyobb magyar baptista gyülekezet és az erdélyi szövetség központja is. /Józsa Tímea: Magyar Baptisták II. Világtalálkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

Aug. 14-én Bitay Levente, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, Boros János alpolgármester, Csetri Elek, Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, Elkán György műépítész, Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke, Kónya Hamar Sándor, a megyei RMDSZ elnöke, illetve Sebesi Karen Attila megbeszélést tartott a Kolozsvár főterén levő gödrök betömésének lehetőségéről. A román közvélemény egy része máris a Főtér eredeti arculatának visszaállítása mellett van: a Clujeanul folyóirat aláírásgyűjtést szervezett ennek érdekében. Ioan Piso, a Történelmi Múzeum igazgatója ismét kifejtette: szerinte a gödröket még ebben az évben betömik. Emlékezetes, hogy tavaly, az éj leple alatt a Liviu Medrea vezette Közterület Fenntartó Vállalat munkásai hordták el a gödrök betömésére szükséges földet. /Kiss Olivér: Visszaállítják a Főtér eredeti arculatát? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezete székházában - az Európai Unió PHARE programjának keretében - oktatási és információs központ létesült. Az itteni központ még az év folyamán még négy megyében (Kolozs megyében is) fiókirodákat szervez. /Oktatási és információs központ a gazdáknak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

Csángóföldön, Bákó megyében még mindig tisztázatlan, hogy tanulhatják-e anyanyelvüket azok a csángó gyermekek, akiknek a szülei hivatalosan, a törvényes előírásoknak megfelelően kérték ezt. Múlt héten Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter tárgyalt a Bákó megyei hatóságokkal. Látható volt, hogy a Bákó megyei tanfelügyelőség a legfőbb akadályozója a magyar oktatás bevezetésének. - Aug. 11-én a prefektúra és a tanfelügyelőség képviselői találkoztak a csángószervezet képviselőjével. Ezen a megbeszélésen egy tapodtat sem haladtak előre. /Zsehránszky István: Nyelvüldözés? Félrevezetés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

Aug. 16-án Kolozsváron, a Brassai Gimnáziumban ünnepelték az irodalombarátok a 75 esztendős költő, Csávossy György legújabb, Ilyenkor ősszel című verseskötetének megjelenését. Az egybegyűlteket Szabó Árpád unitárius püspök házigazdaként köszöntötte, majd Lászlóffy Aladár költő méltatta pályatársát. /Sándor Boglárka: Az erdélyi öröm költője. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

Az Erdély Kárpát Egyesület aug. 2. és 6. között az Avasban, a Luna-forrásnál tartotta meg az IX. Országos Vándortáborát, melyen több mint hatszázan vettek részt. Jöttek Magyarországról, Németországból, Ausztriából, de voltak Amerikából hazajött elszármazottak is. A táborozás szervezetten, rendezetten zajlott. Az EKE lapja, az Erdélyi Gyopár, melynek szerkesztői a mostani sátorozás alkalmából külön szatmári számot adtak ki. /Sike Lajos: Kinyílott az erdélyi gyopár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

Aug. 15-én kolostort avatott az ortodox egyház Székelyföld közepén, Marosfőn. Az ortodoxia az ország legmagyarabb megyéjében háborítatlanul terjeszkedett: püspökséget létesített Csíkszeredában, majd kolostort Marosfőn. Gál Éva Emese megállapította: ″egy vezetőségében is magyar többségű megye rábólintott, hogy földjén gyökeret verjen az ortodoxia, amely az itt élő többség szellemétől idegen vallásként ideológiai fegyverré is válhat. És ez történelmi vétek.″ /(Gál Éva Emese): Történelmi vétek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

Aug. 12-én tartották Mikefalván a felújított templom avatását. Igét hirdetett dr. Csiha Kálmán püspök. A templom fennállásának 100. évfordulója alkalmából kopjafát (Sebes Pál fafaragó művész alkotása) állítottak. /Somogyi Botond: Mikefalva ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

"Immár negyedik alkalommal rendezték Gyergyószárhegyen aug. 12. és 15. között; a Száhegyi Napokat. A rendezvény lovasfelvonulással kezdődött, 20 órától József Attila-est címmel helyi fiatalok adtak elő versösszeállítást a Cika-teremben; ugyanitt nyílt kiállítás Ferencz Zoltán és Kristó Róbert képzőművészeti főiskolás fiatalok munkáiból. Aug. 13-a kiemelkedő rendezvénye volt Siklódy Ferenc gyergyószárhegyi grafikus Székelyföldi képzőművészek arcképcsarnoka című grafikai sorozatának kiállítása. A következő napon népművészeti vásár mellett népművészeti kiállítás nyílt Kiss Portik Irén kézművescsoportjának munkáiból, majd Szent Margit legendájának dramatizált változatát mutatták be helyi fiatalok. Este táncház következett. Augusztus15-én, Nagyboldogasszony búcsúnapján fogadták a búcsúra érkező keresztaljákat a főtéren, amely a fúvószenekar bemutatójának is színhelye volt. A szentmise után ökörsütéssel folytatódott az ünneplés a vásártéren. A helyi műkedvelők Ördögváltozás Csíkban címmel adott elő színpadi játékot. /Gál Éva Emese: Szárhegyi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./"

Valamikor 3000 lelket számláló település volt az Arad megyei Simonyifalva, mára alig 800-900-an maradtak. A magyarlakta településen a kertészkedés jobban hoz a konyhára, a simonyifalvi fűszerpaprika országszerte híres. A kultúrélet szíve-lelke Szivós Imre volt kultúrigazgató, aki már nyugdíjas. Aug. 12-13-án tartották a falutalálkozót, 70-80 külföldön élő haza is jött erre az alkalomra. Ökumenikus istentisztelet után a jelenlévők meglátogatták az iskolát, kimentek a temetőbe, majd megtekintették a simonyifalvi Brittich Erzsébet festmény - és grafikakiállítását. A kultúrműsorban fellépett a helybeli Leveles, az asszonykórus. A falutalálkozó alkalmából végre kétnyelvű tábla is került a helység bejáratához. /Péterszabó Ilona: Jól sikerült a falunap Simonyifalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

Megjelent a Hazanéző /Korond/ új /XI. évf. 2./ száma, melyben Ambrus Lajos főszerkesztő búcsúzik a 80 évesen elhunyt kolozsvári régész-történész Ferenczi Istvántól, aki indulásától kezdve a folyóirat hűséges munkatársa volt. Kopjafáját aug. 13-án állították fel Korondon, az unitárius templom kertjében. /Olvasnivaló. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./

Magyarországon az utóbbi években jelentősen növekedett a bevándorlási kérelmet beadó külföldiek száma - tájékoztatott a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója, aki szerint a kérelem növekedésének egyik oka vélhetően az, hogy hazánk belátható időn belül az Európai Unió tagja lehet, s emiatt vonzó célponttá vált. A bevándorlók legnagyobb részét a szomszédos országokban élő magyarok alkotják. Az illegálisan Magyarországon tartózkodó külföldiek száma több tízezerre tehető, 1998-ban mintegy 22 ezer, tavaly pedig 18 ezer külföldit utasítottak ki a különböző hatóságok az ország területéről. Magyarországon 1999 végén 71 705 külföldi állampolgár tartózkodott bevándorlási engedéllyel. Közülük a romániaiak száma a legtöbb, meghaladja a 30 ezret, ami háromszor annyi, mint a második helyen álló jugoszláviaiak száma. A Magyarországra bevándorolt külföldiek közül több mint 7 ezren a volt Szovjetunióból érkeztek. Meghaladja az 5 ezret a német, a 3 ezret az ukrán, illetőleg a 2 ezret a volt Csehszlovákiából érkezett állampolgárok száma. Az ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkező mintegy 61 ezer külföldi között csaknem 12 ezer romániait, 5 ezer kínait, megközelítőleg 4 ezer jugoszlávot, 3.700-nál több németet, 3.300 amerikait, mintegy két és félezer ukránt, 2.100 lengyelt és több mint 1.600 görögöt tartanak számon. Az ilyen típusú engedélyt általában oktatási, üzleti, vagy munkavállalási céllal érkező külföldiek igénylik. Az ideiglenes tartózkodási engedélyt kérelmező külföldi személyek között szintén a román állampolgárok vezetnek, több mint 10 ezer kérelemmel, utánuk - 1.951 fő - következnek az ukránok, akiket a jugoszlávok, a kínaiak, a németek és az amerikaiak követnek. /Külföldiek Magyarországon: = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

Külhoni állampolgárságról szóló törvénytervezetet dolgozott ki és ajánlott a magyar törvényhozó szervek figyelmébe a Magyarok Világszövetsége (MVSZ). A világszervezet koncepciója nem ütközne a magyar kormány és a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) által kidolgozott státustörvénnyel, hanem kiegészítené azt. A határon túli magyarok képviselői ellentmondásosan fogadják a külhoni állampolgárságról szóló törvénytervezet hírét. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke aug. 18-i budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette: a külhoni állampolgárság intézményének megteremtését többszintes, az európai gyakorlatban már létező jogi precedens alapján képzelik el. Dr. Zétényi Zsolt jogász részletesen ismertette Mádl Ferencnek, a Magyar Köztársaság elnökének, Orbán Viktor miniszterelnöknek, Áder Jánosnak, a magyar Országgyűlés elnökének és Dávid Ibolya igazságügyminiszternek elküldött tervezetet. A külhoni állampolgárság kedvezményezettjei a státustörvény koncepciójától eltérően magyar útlevelet kapnak, és a magyar állampolgárokhoz hasonlóan szabadon utazhatnak a schengeni területeken is. Egy másik eltérés a magyar kormány elképzeléséhez képest annak a szervnek a meghatározásában rejlik, amelyik arról hivatott dönteni, hogy ki esik a törvény hatálya alá. Az MVSZ úgy véli, hogy a külhoni állampolgárságot csakis egy arra hivatott magyar szerv adhatja meg, a határon túli magyar szervezet pedig csak ajánlást adhat a kérelmezőnek. Ezzel ellentétben a magyar kormány a határon túli magyar szervezetekre bízná a határon túli magyar kedvezményezett meghatározását. A külhoni állampolgárság apróbb részleteiben hasonlítana a státustörvény biztosította kedvezményekhez és jogosultságokhoz: magyar munkavállalás, orvosi ellátás, szociális háló, tanulási lehetőség. Mindezt a Magyarországon dolgozó külhoni állampolgárok adójából létrehozandó alapból, és a külhoni magyar állampolgár alapítvány segítségével finanszíroznák, így a magyar adófizetőket nem érintené közvetlenül a változás. A nem Magyarországon dolgozók önkéntesen adózhatnának az alapba. - Patrubány jelezte, hogy a jövő héten a törvénytervezetről egyeztető tárgyalást kezdeményez valamennyi magyar parlamenti párttal. - A határon túli magyarok képviselői ellentmondásosan ítélik meg a külhoni állampolgárságot. Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke szerint a külhoni állampolgárság fogalma az erdélyi politikusok kedvence, amelyet a romániai parlamenti választások küszöbén kiújuló politikai harcban egymás ellen használnak fel. Józsa László, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke jelezte: alaposan át fogják tanulmányozni az ajánlást. - Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a külhoni állampolgárság tervezete jövőbeli tanácskozás tárgya. Kiemelte: a státustörvény biztosította kedvezményekkel és jogosultságokkal az RMDSZ nincs megelégedve, mert alapvető igény az erdélyi magyarok számára a szabad mozgást biztosító útlevél birtoklása. A törvénytervezet szerint külhoni magyar állampolgárságot kaphatnának mindazok a kárpát-medencei és Duna-völgyi országokban élő magyarok, akik magyar nemzetiségűek, ismerik a magyar nyelvet és felmenőjük valamikor magyar állampolgárságot szerzett. A külhoni magyar állampolgárok nem rendelkeznének szavazati joggal, és nem szereznének automatikusan letelepedési engedélyt. /Elkészült a külhoni állampolgárság törvénytervezete. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

Aug. 20-ra meghívást kapott a székelyszentistváni rendezvényre, tájékoztatott Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet a vele készült interjúban. Az új nagykövet elmondta, hogy néhány nagyon fontos programon már sikerült jelen lennie. Az egyik a tusnádfürdői volt, ahol Orbán Viktor miniszterelnököt és Martonyi János külügyminisztert kísérhette. Marosvásárhelyen találkozott többek között Sütő Andrással, akit íróként is, politikusként is igen nagyra tart, egyúttal néhány Maros megyei vezetővel is sikerült informálisan beszélgetnie. Ellátogatott Gyulafehérvárra, mert szándéka az erdélyi magyar egyházak vezetőinél bemutatkozó látogatásokat tenni. Jakubinyi György érsekkel találkozott. Részt vett az unitáriusok szejkefürdői világtalálkozóján. - A készülő státustörvényről kifejtette: azok az emberek, akik munkát vállalnak Magyarországon, nem elvisznek valamint, hanem hozzáadnak a magyarországi teljesítményekhez. A viták kapcsán leszögezte: nincs értelme olyan törvény létrehozásának, mely bármiben is csökkentené és nem bővítené a kialakult, meglévő lehetőségeket. A törvény közös munka gyümölcse lesz, melyért a felelősség is közös. /Ferencz L. Imre: Beszélgetés ÍJGYÁRTÓ ISTVÁN-nal, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

Aug. 18-án ünnepélyes keretek között megnyitották a II. Szent István-napi Néptánctalálkozót a kolozsvári Állami Magyar Színházban. A hét végén Kolozs megye több településén emlékeznek az államalapító szent királyra: Inaktelkén, Kisbácsban, Szamosújváron, Várfalván, Magyarfenesen és Kalotaszentkirályon ünnepi rendezvénnyel készültek az eseményre. Augusztus 20-án, vasárnap Kolozsváron népviseleti felvonulásra kerül sor, majd a Szent Mihály-templomban tartanak ökumenikus istentiszteletet. /Megnyitották a II. Szent István-napi Néptánctalálkozót. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

Aug. 19-20-án tartják a Temes megyei Végváron a millenniumi rendezvények sorába tartozó falunapokat, a helybeli Riveto Egyesület szervezésében. A francia testvértelepülés képviselői évente kétszer eljönnek, tavasszal segélyekkel megrakodva és nyáron kikapcsolódni. A végváriak is jó néhányszor jártak Franciaországban. A Végvári Falunapokon lesz zenés felvonulás népitáncosok és lovasok részvételével, műsoros előadás, faültetés a parkban, a millennium és a testvérkapcsolatok tiszteletére. /Pataki Zoltán: Végvári-falunapok francia és magyar vendégekkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

Aug. 18-án Nagyenyeden megnyitották az ötödik nemzetközi képzőművészeti alkotótábort. Az augusztus 30-ig tartó esemény szervezői az Inter-Art Alapítvány és a nagyenyedi polgármesteri hivatal. A rendezvény fő szervezője, Balog István elmondta: az idén negyven résztvevőjük van, a külföldről is érkeztek meghívott, főleg fiatal képzőművészek. Az V. Nagyenyedi Nemzetközi Művésztelep minden résztvevőjének három-három ott készült alkotását mutatják be az augusztus 29-i táborzáró kiállításon /Ördög I. Béla: Megnyílt az V. Nagyenyedi Nemzetközi Művésztelep. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

Az Élő Erdély (http://www.hhrf.org/erdely) elnevezésű honlap az első kizárólag interneten megjelenő, kiadó és szerkesztőség nélküli, nonprofit, alulról szerveződő romániai magyar folyóirat. Ezt a szolgáltatást 1998-ban indította két vállalkozó szellemű ifjú, a grafikus és programozó Sándor Levente és a honlap tartalmi részéért felelő Simon Attila. A szerkesztést illetve a honlap fenntartását természetesen többen felvállalták. A honlap állandó rovatai: hírösszefoglaló (Hír - Esemény - Szemle - Jegyzet - Pályázati Figyelő - Ifjúság), a Fórum (Napi bajunk - Politika - Levelező rovat - Apróhirdetések), az Utazó (Vidékek - Erdélyről röviden - Természet - Konyha) és a Könyvház, amely magába foglalja a Könyvajánlót, valamint az Olvasmányt. Nem hiányoznak olyan közérdekű rovatok sem, mint a Valutaárfolyam, a Gazdaság, a Számítástechnika, a Letölthető Programok, a Keresők, a Menetrend, az Időjárás, a Szótárak és az Ingyenes képeslapküldő szolgálat. A Magyar Elektronikus Könyvtár is fellelhető (Határon Túli Irodalom - Új könyvpiac - Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár - Forrás - Színház), akárcsak az Országos Széchényi Könyvtár, amely gazdag magyarországi és külföldi könyvajánló rovattal rendelkezik. A magyar Országos Oklevéltár honlapja a Mohács előtti okleveleket mutatja. Megtalálható a Magyarország levéltárai címszó is, valamint a Magyar Nyelvőr és a Magyar Periodika. /Klárik Attila: Élő Erdély. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./