Aug. 1-7. között Balassagyarmaton rendezték meg Gyarmat nevű városok, és azok testvérvárosainak találkozóját, továbbá ekkor történt a millenniumi zászló átadása, amelyet Dávid Ibolya igazságügyi miniszter hozott a városnak. Balassagyarmat két testvérvárosának /Dés és Ostrolenka/ küldöttsége is megjelent. A vendégek találkoztak az önkormányzatok képviselőivel is. A települések vetélkedőjén a désiek elnyerték a hatalmas serleget. /Lukács Éva: A Gyarmat városok találkozóján. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

"Megjelent a Vallásosság és nemzettudat - vizsgálódások Erdélyben /Kerkai Jenő Egyházszociológiai Intézet, Budapest/ című munka, melyben egy-egy tanulmányt adott közre Tomka Miklós vallásszociológus és Gereben Ferenc művelődésszociológus. Előbbi a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének főmunkatársa, az Országos Lelkipásztori Intézet Vallásszociológiai Központjának igazgatója, utóbbi a magyarországi Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarának tanára, és a budapesti Kerkai Jenő Egyházszociológiai Intézet vezetője. Tomka Miklós leszögezte, hogy a vallásosság milyensége nem megítélés, hanem vállalás kérdése. Vallja, hogy ″... a mai élő vallásosság tőke, ami megmenthető a jövő javára. Kérdés, hogy hogyan? Hogyan lehet felkészülni a türelmetlenül kopogtató modernizációra? (...) Mi ma sokmindent tudunk arról, hogy miért vesztett az európai kereszténység embermilliókat. Ezt a tudást használni lehet. (...) Erdély okulhat a magyarországi társadalom veszteségeiből, hibáiból, ″viszonzásul″ adhat valamit saját hívőbiztonságából, s hozzájárulhat az egész magyar kereszténység gyógyulásához″. A magyarországi 64 százalékkal szemben az erdélyi magyarok 81, az erdélyi románoknak pedig 82 százaléka hiszi, hogy az egyház az embereket az igazságra tanítja. Gereben Ferenc kifejtette, hogy az erősen kisebbségi helyzetben benne rejlik a fokozott késztetés (az asszimiláció mellett) az identitás vállalására. Gereben Ferenc rámutatott arra, hogy egyértelmű kapcsolat áll fenn a vallásosság és a tudatos identitásvállalás között az érzelmi hangoltság tekintetében: ″A templomba soha nem járó és nem imádkozó rétegek (Erdélyben nincsenek sokan; az ottani felnőtt magyar népességnek mindössze 6-7%-át teszik ki) az identitás kérdésében lényegesen közömbösebbek az átlagnál; a rendszeresen imádkozók, de különösen a rendszeres (hetenkénti) templomlátogatók pedig kitűnnek a nemzeti azonosságtudat pozitív beállítódású típusaiban″. - Nincs különbség az erdélyi katolikusok és reformátusok nemzeti identitásarculata szempontjából. A nemzeti önkép, múlt- és jövőkép a legreálisabb a művelt egyetemi ifjúság és az értelmiség körében. A torzulások az alacsony műveltségi fokkal (pl. románul végzett inasiskola) és az életkorral fokozódnak. Örvendetes, hogy a 90-es évek első feléhez viszonyítva a magyar történelem ismerete felértékelődött. /Fodor György: Vallásosságunk és nemzettudatunk helyzete. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./"

Tempfli József nagyváradi megyéspüspök júl. 24-én Margittán felszentelte az új Árpád-házi Szent Margit katolikus templomot. Ez a kisváros második római katolikus istenháza. A püspök köszönetet mondott mindazoknak, akik áldozatos munkával vagy adományaikkal hozzájárultak az építéshez, köztük vannak külföldi püspöki karok, továbbá a helyi önkormányzat is. Tempfli püspök ugyanakkor nyolcvan fiatalnak szolgáltatta ki a bérmálás szentségét. /Tüzes Bálint: Árpád-házi Szent Margit templom Margittán. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 13./

Aug. 12-én tartják a millenniumi ünnepséget Szászrégenben. Az ünneplésnek része a szoborleleplezés és több plébániai és szociális célt szolgáló létesítmény megáldása. ″Célom az, hogy a széteső közösséget felrázzuk″ - vallja Pakó Benedek plébános. Fontosnak tartja a nyelvi, nemzeti szempontból szórványban élő magyarság ügyét képviselni, emellett fizikai szükségeikben is a segítséget adni. Szászrégenben korábban jelen volt a nemzetiségi villongás korábban, de 1992 óta jó a hangulat. 1992 óta ugyanis gyógyszertára van a helyi katolikus egyháznak. ″A betegnek nincs nemzetisége″ - jelentette ki Pakó plébános. 1991-92-ben felépítettek egy négyszintes, 500 négyzetméteres épületet a kialakítandó bentlakás pedagógusainak és az ide letelepedő szerzetesrend nővéreinek. 1993-ban elkészült a lánybentlakás, a fiúbentlakás a Kolping-házban kapott helyet, amely 1995-ben készült el. A környék szórványfalvaiból származó gyermekek, fiatalok laknak ezekben a bentlakásokban, s mindig van 5-6 moldvai csángó gyermek is, olyanok, akiket a gyulafehérvári kántoriskolába, papi hivatásra készítenek fel. 1999 óta a plébánia közvetlen szomszédságában álló épületet gyermekotthonná alakították. És készül egy újabb, amelynek emeletén kisebb színháztermet, kápolnát, klubtermeket terveznek. Az aug. 12-i ünnepségen a plébánia udvarán kialakított barokk parkban felállított, Szent Istvánt és Boldog Gizellát ábrázoló szobrot, a helyi Jorga Ferenc alkotását is leleplezik. /A leleményes szeretet látható jelei. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 13./

A székelykeresztúri ifjúsági ház nemzetközi ifjúsági zenei találkozónak adott helyet július 30-augusztus 6. között. Összesen 30 vendég érkezett az ország különböző tájairól, valamint többen külföldről. A karcagi (Magyarország) katolikus énekkar egyhetes erdélyi körútját augusztus 5-én kezdte. Főhadiszállásukat Székelykeresztúron rendezték be, onnan járták be a környék falvait. /Nemzetközi ifjúsági zenei találkozó. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 13./

Aug. 11-én kezdődött Marosvásárhelyen a IX. Anyanyelvi Konferencia. Pomogáts Béla, a konferenciát működtető A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnöke üdvözölte a megjelenteket. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere azt hangsúlyozta, hogy az itt, Erdélyben élő románoknak, magyaroknak sajátos és közös kulturális értékeinkkel együtt kell bekerülniük a közös Európába. Fodor Imre alpolgármester, kinek Pomogáts Béla köszönetet mondott, hiszen hónapokon át szívós munkával járult hozzá a Konferencia megszervezéséhez, sikeréhez - emlékeztetett Marosvásárhely dicső múltjára, kevésbé dicsőséges jelenére és reményre okot adó perspektíváira. Visy Zsolt, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára magyar kormány céljaként az egyetemes, az anyaországi és a határon túli, magyar jellegű kultúrkincs megőrzését jelölte meg. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszéde után Sütő András nyitotta meg a konferenciát. Kifejtette: ″Bölcseleti gondolat, hogy az ember a saját halálát nem élheti át, de anyanyelvének halálát igen. Átélheti a Mezőségen, Csángóföldön, s a magyar diaszpóra földrészein. Átélheti, miközben az agónia fájdalma, a riadalmak lenyomata örökre megmarad benne.″ Előadást tartott Balogh András egyetemi tanár, az MTA Nemzetközi Tanulmányok Bizottsága vezetője, Szarka László történész, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, Péntek János kolozsvári professzor, Papp László, az USA-ban élő mérnök. Másnap szekciókban zajlottak a konferencia munkálatai, aug. 13-án pedig székelyföldi kirándulás szerepelt a programban. Aug. 14-én lesz a tisztújítás. /Máthé Éva: Mozaikkockák a IX. Anyanyelvi Konferenciáról. ″Hogy és mint szolgál a kedves anyanyelve?″ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./ Aug. 13-án az Anyanyelvi Konferencia kétszász tagú küldöttsége ellátogatott a marosvécsi kastély kertjébe, és ott megkoszorúzták báró Kemény János, a Helikon nagyvonalú házigazdája, és Wass Albert, a Helikon-társaság egyik tagja sírhantját. A Helikon-találkozók tizedik évfordulóján, 1935-ben Kuncz Aladár, a Helikon-mozgalom atyja emlékére hatalmas malomkőből kifaragott kőasztalnál Gálfalvi György író, majd Pomogáts Béla méltatta a marosvécsi találkozók jelentőségét, megtermékenyítő szerepét. /(Máthé Éva): IX. Anyanyelvi Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./ Együtt Európába - ezzel a címmel nyitotta meg kapuit a IX. Anyanyelvi Konferencia. Nem a vereségről, a győzelemről szeretnék beszélni a harmadik évezred küszöbén - hangsúlyozta beszédében Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A szétszaggatott magyarságnak van egy mindennél erősebb védőernyője, az anyanyelv, amely nem szakadt dialektusokra, amelynek nem volt szüksége, hogy külön irodalmi nyelvet alakítson ki. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 14. - 1781. sz./

Több mint tízezer ember vett részt a világ minden tájáról a székelyudvarhelyi Szejkefürdőn aug. 12-én rendezett Millenniumi unitárius találkozón. A találkozó ünnepi istentisztelettel kezdődött, Szabó Árpád, az Erdélyi Unitárius Egyház püspöke mondott beszédet. Az istentisztelet keretében Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a magyar kormány nevében millenniumi zászlót adott át Szabó Árpád püspöknek. Az ünnepi műsor egyik fénypontja volt a Washington melletti Fairfax kórusának fellépése. Az amerikai kórus majd egy éve készült, hogy a találkozón magyar nyelven is előadjon műveket, köztük a Nemzeti dalt, amelyet egy amerikai zeneszerző zenésített meg. A találkozó alkalmából székelykaput állítottak. Ifjú Kisgyörgy Imre és Pálfi Béla helyi faragóművészek alkotása az Orbán Balázs síremlékéhez vezető székelykapusor nyitókapuja lett. Az ünnepség Orbán Balázs sírjának megkoszorúzásával zárult. A székelyudvarhelyi Szejkén minden év augusztusának második szombatján egyetemes unitárius találkozót tartanak. - Az Erdélyi Unitárius Egyháznak mintegy 80 ezer híve van. /Millenniumi Unitárius Találkozó Székelyudvarhely. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

Aug. 11-én szentelték fel a Csíksomlyón a Csíksomlyó Ágacskája nevet viselő klarissza-kolostort. A kegytemplomban az ünnepi szentmisén Maria-Beatrix nővér, a csíksomlyói kolostor vezetője köszönetet mondott mindazoknak, akik segítettek a rendház létrehozásában: a ferences atyáknak, dr. Jakubinyi György érseknek, Tamás József segédpüspöknek és a helyi közösségnek. A Csíksomlyóra telepedett nővérek legfőbb feladata a Krisztustól kapott szeretet átadása, ez az imádság háza lesz. Dr. Jakubinyi György érsek jelentős eseménynek nevezte a XVI. század óta először történő kolostor szentelését Csíksomlyón. A szentmisét követően dr. Jakubinyi György érsek megáldotta a kegytemplom mögötti kolostort. /(Hátsekné Kovács Kinga): Klarissza-kolostor Csíksomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Aug. 12-én megkezdődtek Szilágycsehen a IV. Tövisháti Napok rendezvényei, a Tövisháti Művelődési Egyesület és a református egyházközség szervezésében. Molnár Kálmán, a zilahi egyházmegye esperese üdvözölte a vendégeket, majd Baksai Károly, az egyesület elnöke mondott beszédet. A történelmi előadások sorát Dr. Zétényi Zsolt, volt magyarországi országgyűlési képviselő nyitotta meg, aki a Szent István-korszak és Trianon összefüggéseiről beszélt. Felvetette a ″vándorló honfoglalóállam″ létének lehetőségét, kitért Szent István tetteinek szükségességére de egyben fájdalmas, hagyományromboló voltára is. Trianonnal kapcsolatban megjegyezte: egy jól szervezett, az együttélés terén évszázados tapasztalattal bíró soknemzetiségű országból több soknemzetiségű országot hoztak létre. Varga D. István szilágycsehi történész a tövisháti (szilágycsehi) helynevekről tartott előadást. A Magyar Házban megnyílt Szilágycseh fiatal hivatásos festőművészének, Váncza Editnek a tárlata, majd az elszármazottak találkozója következett. /Szabó Csaba: A lélekforradás ünnepe Szilágycsehben. Megnyíltak a IV. Tövisháti Napok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

A Kovászna megyei Árkoson a falu híres szülöttének, Dahlström Kálmánnak a nevét viselő közművelődési egyesület a falu múltjára emlékezett. Dahlström Kálmán és felesége, Kiss Ilka közös sírja mellett a faragott kopjafákat állítottak. Ő ugyanis a fafaragás, a zene és a műkedvelő festészet, felkarolója, a mesék és muzeális tárgyak gyűjtője volt. Bálint Zoltán egyesületi elnök ösztönzésére születhetett meg a műemlék-vártemplom épületegyüttesében a Bástyamúzeum. /Kisgyörgy Réka: Hagyománymentés Árkoson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Aug. 7-én nemzetközi kórustalálkozót tartottak Gyergyóditrón, a Jézus szíve templomban. A Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség Millenniumi Kórusának vándorhangversenyén törökbálinti, soproni, karcagi, simontornyai, tengelici, marosvásárhelyi, nyárádszeredai és ditrói kórusok vettek részt. A budapesti székhelyű kórusszövetség szándéka létrehozni egy összmagyar térséget átfogó 1000 tagú millenniumi kórust, ezzel az elképzeléssel nyújtott be pályázatot a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához, ám az árvízsújtotta ország kevesebb támogatást tudott nyújtani a szükségesnél. Ennek ellenére a Reformátusok Világtalálkozóján már 700 taggal lépett fel a kórus, és Nagy Ferenc, a kórusszövetség budapesti elnöke reméli, hogy augusztus 18-án Törökbálinton a millenniumi hangversenyen a Millenniumi Kórus már 1000 tagú lesz. A ditrói koncert alkalmából bemutatták Csiky Boldizsár - Batsányi Neved új díszére című, erre az alkalomra írt kórusművét. /Millenniumi kórushangverseny Ditróban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Aug. 8-án kiállításmegnyitóval és búcsúesttel ért véget a képzőművészeti alkotótábor Gyergyószárhegyen, amelynek összesen 26 meghívottja volt Magyarországról, Szlovákiából és Erdélyből. Az idei táborban készült munkák igen színvonalas alkotásokkal gazdagították a Lázár-kastély képzőművészeti galériájának anyagát. A tábor ezentúl a Megyei Kulturális Központ Képzőművészeti Alkotótábora nevet fogja viselni. /Zárókiállítás Szárhegyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

A székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Könyvkiadó három gyermekkönyet adott ki: Beke Sándor Bohókás ábécé, K. Kovács András Őzgidák (gyermekversek), Szente B. Levente Az ezüsthajú tündérleány (Székelykeresztúr és környéki népmesék). /Mesék és gyerekversek - rokonszenves ″tálalásban″ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Körülbelül húszezer külföldi dolgozik Magyarországon érvényes munkavállalási engedéllyel. A külföldiek fele Romániából érkezik, de sokan jönnek Ukrajnából és más szovjet utódállamokból is. Az illegálisan, engedély nélkül dolgozókról még becslések sincsenek, de korántsincs annyi külföldi feketemunkás, mint ahány magyar. Az engedéllyel dolgozó külföldiek döntő többsége fizikai munkát végez, főként az építőiparban, a feldolgozóiparban, a kereskedelemben és a vendéglátás területén. A szellemi foglalkozásúak nyelvtanárként, tanácsadóként vagy nemzetközi cégek vezető munkatársaiként tevékenykednek, de akadnak sportolók és művészek is. /Évente ezer külföldi feketemunkást találnak meg Magyarországon (A Népszabadság nyomán). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

Július utolsó napjaiban szervezték meg Marosvásárhelyen, a várban a háromnapos millenniumi sokadalmat. A rendezvény nem kapott rangjához méltó sajtónyilvánosságot. A Folk Center Alapítvány volt a szervező, elnöke, Takács Zoltán, beszámolt a történtekről. Kolozsvár után Marosvásárhelyen rendezték meg, felmutatva, hogy mit jelent az ezeréves múlt. Brassó, Kovászna, Hargita, Bákó, Szeben és természetesen Maros megye népzene-, néptáncegyüttesei, kézműves és mesterembereit jöttek el a várbéli sokadalomra, melynek kirakodóvásárán voltak fazekasok, fafaragók, népruha-készítők, gyékény- és gyöngyfonók, érdekes, ritka népihangszer-készítők. Működött egy gyerekjátszóház is, ahol népzenét, énekeket, néptáncot tanultak a gyermekek. Volt egy szoborkiállítás is: Fekete Pál szobrai agyagba dolgozva mutatták be a népi kultúrát. A magyarországi Millenneumi Kormánybizottság a költségeknek majdnem száz százalékát fedezte. A három nap alatt 560 személy fordult meg a színpadon, szállást, étkezést, szállítást kellett nekik biztosítani. /Bögözi Attila: Várbéli sokadalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

Aug. 5-6-án tartották Piskolton az aratóünnepséget, melyre Szatmárnémetiből, Margittáról, Tasnádról, Nagykárolyból és a környékbeli falvakból sokan jöttek el. Az első napon mazsorettek és a rézfúvós zenekar kívánt pálinkás jó reggelt, majd kezdődött az aratási felvonulás. Magyarruhába öltözve két fiatal lóháton vezette a menetet, elöl a leányok népviseletben, fejükön búzakalászból font koszorúval. Mögöttük három menyecske egy 3 méter hosszú, búzakalászból font koszorúval, melynek közepében egy táblán állt a felirat: "Búzavirág, koszorú,/Ma senki sem szomorú,/Aratás, kapálás,/Akkor vagyon jajgatás″. A falu közepében vízzel megöntözték a koszorút hozó leányokat, amit nem is nagyon bánnak a 35-36 °-os kánikulában. A menet népdalokat énekelt. Az asszonyok pedig újbúza lisztjéből sütött fánkot és körtőskalácsot osztogatnak. Másnap vetélkedők, játékok következtek, este utcabál is volt. /Nagy Ágnes: Piskolti aratóünnepség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

Aug. 11-én Marosvásárhelyen bemutatták Ágoston Hugó Bukaresti élet, képek /Scripta, Nagyvárad/ című, publicisztikai írásait tartalmazó könyvét. A könyvnek tizenöt előszava van: jeles írók javasolták a szerzőnek, hogy A Hét hasábjain megjelent bukaresti életképeit könyvalakban is adja közre. /(Bögözi Attila): Bukaresti élet, képek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

A múlt héten betörtek a kolozsvári RMDSZ egyik székházába és az ott működő alapítvány, a Pro Juventute Egyesület szobájába. Elvittek egy számítógépet, két televíziót, valamint egy porszívót. /Szakképzett tolvajok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

Az utóbbi időben egyre gyakoribb támadások érték a média, főleg ellenzéki politikusok, valamint a lakosság egy része felől az Országos Kutatási és Fejlesztési Ügynökséget, illetve annak elnökét, Lányi Szabolcsot. A tudományos kutatók szakszervezete tüntetést szervezett. Ezzel kapcsolatban Lányi Szabolcs elmondta: a költségvetésből az ügynökségnek kiutalt pénzösszegek 90%-át a programok futtatására használják. A vád: ahelyett, hogy különböző dél- és közép-amerikai kiutazásokra, kapcsolatteremtésekre költenénk a pénzt, elsődleges feladat az lenne, hogy Európa, valamint az EU-s integráció felé tekintsenek. Lányi kifejtette, hogy az integráció valóban elsőbbséget élvez, ám szükségünk van egy olyan kapcsolatrendszerre, ahol értékesíthetjük a mi tudásunkat is, ugyanakkor komplementáris ismeretekkel gazdagodhatunk. Nem igaz, hogy minden tudás Amerikában vagy Nyugat-Európában összpontosul. A tudományos tevékenység számára előnyt jelent, ha jelen vannak a gyors fejlődésben lévő országok piacán. A kutatók szakszervezetének tüntetése, véleménye szerint indokolt, amennyiben a kutatók jövedelmére gondolnak. Szerinte is tarthatatlan, hogy a költségvetésből a 0,8% helyett 0,18-at szánnak a tudományos munkára. Szükséges az ügynökség, illetve a hazai tudományos tevékenység megreformálása. /(Szász Attila): A kutatók tüntetése után - Lányi Szabolcssal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

Aug. 14-én Marosvásárhelyen befejeződött a IX. Anyanyelvi Konferencia, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának közgyűlése. Pomogáts Béla leköszönő elnök kifejtette, hogy az egyetemes magyarság szolidaritásának erősítését, illetve a szórványban élő magyarság támogatását tekintették eddig is fő céljaiknak, és ezután is erre összpontosítanak. Megőrizték pártsemlegességüket. A Társaság több kormánytámogatást kapott, mint korábban, ezért ingatlant vásárolhatott Budapesten, ahol új székházat rendezett be a Rákóczi úton. Pomogáts Béla elmondta, idén az uniós csatlakozásról volt szó, arról, hogy ez milyen gondokat okozhat a magyar nemzet egységesülése szempontjából, ha országaink nem egy időben válnak az unió tagjaivá. Pomogáts aggodalmát fejezte ki a magyar nyelv romlásával kapcsolatban, főként a televízióműsorok nyelvezetének elsekélyesedése aggasztja. A mostani tanácskozáson a szekciókban olyan jó javaslatok születtek, melyek közül egyeseket az Országgyűlés elé terjesztenek, és törvényjavaslat is lehet belőlük. A következő öt évre szintén Pomogáts Béla lesz az elnök és Komlós Attila az ügyvezető elnök. Heves vita előzte meg a négy társelnök megválasztását. A szavazás eredményeként nem került be a vezetőségbe Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, helyette Péntek János professzor lett a romániai társelnök. A másik három társelnök: Nagy Károly az USA-ból, Fazekas Tiborc Németországból és Gál Sándor Szlovákiából. Az elnökség további tagjai: Balázs Géza - Magyarország, Dupka György - Ukrajna, Gömöri György - Anglia. /(Máthé Éva): Véget ért a IX. Anyanyelvi Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

A Mediafax hírügynökség ismertette Markó Bélának, az RMDSZ elnökének azt a Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatát, mely szerint az RMDSZ-t több párt is felkereste egy esetleges választási szövetség megkötése érdekében. Tárgyaltak, többek között, a parasztpárttal, a liberálisokkal és a demokratákkal is. Markó azt is elmondta: nehéz lesz szeptember kilencedikén (az SZKT ülésen) a döntés a saját jelöltállításról, hiszen véleménye szerint a magyarság 6-7 százalékos szavazati aránya döntheti el, ki legyen Románia következő államelnöke. /Nyugati Jelen (Arad), aug. 16./

Amerikai körútja során aug. 15-én Adrian Nastase Bill Clintonnal is találkozott, amelynek során a két politikus ″rövid protokolláris tárgyalást folytatott″. Bill Clinton Nastasenak megígérte, ha a következő négy évben a kormányzás Romániában demokratikus lesz, tovább folytatódik a NATO-bővítés - írta az Adevarul. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), aug. 16. - 404. sz./

A CIA igazgatója, George Tenet aug. 15-én Bukarestbe érkezett a környező államokban tett látogatássorozata keretében. A CIA igazgatója több román hivatalossággal is tárgyal, többek között a CIA romániai megfelelője, a SIE vezetőivel, de más hírszerző intézményeket is fel fog keresni. George Tenet Emil Constantinescu elnökkel is találkozik - írta a Cronica Romana. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), aug. 16. - 404. sz./

Negyedik alkalommal rendezték meg az IppArt elnevezésű képzőművészeti tábort. A nyári tábort a helybeli származású Csepei János kezdeményezte, hogy Ipp neve ne csak a borzalommal társuljon, hanem magyar és román képzőművészek közös együttléte bizonyítson létező együttműködést. A tábor résztvevőinek egy része immár negyedszer tér vissza a vendéglátó faluba. Visszatérő vendég Szabó Vilmos tanár, festőművész, valamint Sepsi József szobrász, mindketten zilahi képzőművész középiskolások tanárai.A most készülő alkotások vándorkiállításon eljutnak Zilahra, Szilágycsehbe, Szilágysomlyóra, a Művelődési folyóirattal együttműködve Kolozsvárra, idén még Bukarestbe is, a Petőfi Házba. Idén augusztus 20-án a művelődési házban nyílik meg a kiállítás a Szent Istvánra emlékező program keretében. A táborhoz ezúttal is az Illyés Közalapítvány, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az EMKE nyújtott anyagi támogatást. /Fejér László: IppArt - 2000. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

Megjelent Határtalan hazában /Erdélyi Könyv Egylet, Stockholm/ címmel, a kolozsvári Dávid Gyula és a Stockholmban élő Veress Zoltán szerkesztésében az Erdély Kövei sorozat 10. kötete. A könyv 15 interjúra épül, amelyben a kérdezettek időszerű sorskérdésekről vallanak, illetve megneveznek és az olvasó asztalára tesznek egy-egy olyan szellemi terméket - verset, drámarészletet, esszét stb. -, mely a leginkább kifejezi, illetőleg folytatja gondolataikat. A kérdezettek - a történész Nemeskürty István, a Keresztény Szót főszerkesztő Jakab Gábor, a teológusprofesszor Kozma Zsolt, a Svédországban élő Szente Imre, a müncheni Magyar Intézetet vezető K. Lengyel Zsolt, Pomogáts Béla író, az ungvári Balla D. Károly, a felvidéki Dobos László, a vajdasági riporter Matuska Márton, Dávid Gyula, a SZER-es Borbándi Gyula, a szociológus Nagy Károly, a Tel Avivban élő Tabák László, a diplomata Jávorszky Béla, Benkő Samu - mellett így aztán szóhoz jut Sajó Sándor, Madách Imre, Makkai Sándor, Szőcs Géza, Babits Mihály, Berniczky Éva, Domonkos István, Tompa László, Szabó Zoltán, Illyés Gyula, Kodolányi János, Vörösmarty Mihály. /(Cseke Gábor): Határtalan hazában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

Aug. 14-18. között Szovátán, a Teleki Oktatási Központban tartják a Hermész tábort, amely az irodalomértés szemléleti és módszertani megújítását szolgálja az oktatásban. A tábor szervezője a kolozsvári egyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszéke. Ezúttal a szerzőség problematikája lesz a téma. /Negyedik Hermész Tibor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

A IV. Tövisháti Napok rendezvényei aug. 12-én Szilágycsehen, a Magyar Házban folytatódtak az elszármazottak találkozójával. Aug. 13-án, vasárnap a református és római katolikus templomban hálaadó istentiszteletet tartottak, majd a több mint félezres tömeg megkoszorúzta a református templomudvaron felállított millecentenáriumi kopjafát, ezután a katolikus templom előtt a millecentenáriumi keresztet és emléktáblát. /Molnár Kálmán: Véget értek a IV. Tövisháti Napok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

Júl. 23-án megrendezték a III. Magyarszováti Falutalálkozót. A magyar állam támogatásával, a Transylvania Trust Alapítvány védnöksége alatt nyár elején megtörtént a magyarszováti unitárius templom felbecsülhetetlen értékű freskóinak rögzítése (a restaurálás I. szakasza). /Magyarszovát. Falu- és világtalálkozó után. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

A határon túli románok találkozóját rendezték meg Marosfőn, ahol az Egyesült Államokban, Olaszországban és Németországban élő román diaszpóra problémáit vitatták meg. Ez volt a határon túli románok harmadik találkozója. A Floridából érkezett Claudiu Matasa egyetemi professzor elmondta, hogy az Egyesült Államokban élő román és magyar diaszpóra történelmi kérdések ügyében zajló ″viadala″ még Floridában is érződik, mivel ott él a románok történelmének egyik legelszántabb védelmezője, Traian Golea. A Torinóból érkezett Mariana Cirlan egyetemi professzor arról számolt be, hogy milyen kemény harccal próbálja ellensúlyozni egy olyan, Olaszországban megjelent könyv hatásait, amely becsmérlően szólt a románokról. Iurie Rosca moldovai parlamenti képviselő azt hangsúlyozta, hogy a helyi hatóságok akadékoskodása ellenére Besszarábiában fejlődik a romanizmus. Egy Észak-Bukovinából érkezett diák azt állította, hogy az Ukrajnából Romániába tanulni érkező egyetemisták egyötöde az ukrán titkosszolgálat ügynöke. /Határon túli románok találkozója Marosfőn. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

A szatmári Informatia Zilei röpítette világgá a hírt: láthatáron az Orbán Viktor és Mugur Isarescu kormányfők közötti találkozó, méghozzá Marosvásárhelyen! A két miniszterelnököt egy ismert színházi ember, Ioan Cristea hívná meg, aki nemrég a szatmári színház főigazgatója volt és most nevezték ki a marosvásárhelyi Állami Színház igazgatójává. Közeli tervei közt szerepel Madách Az ember tragédiájának román nyelvű bemutatója, Octavian Goga fordítása alapján. Cristian igazgató nevezett lapnak úgy nyilatkozott, hogy egy ilyen alkalmat sem a magyar, sem pedig a román kormányfő nem hagyhat ki, s a bemutatón találkozniuk kell. /(Sike Lajos): Orbán-Isarescu találkozó lehet Marosvásárhelyen? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./