Adrian Severin volt külügyminiszter, akit a Demokrata Párt vezetőségéből is kiebrudaltak, szókimondásával tükröt tartott a román politikai elit elé. Ezt mutatja a Ziua szept. 9-i számában megjelent cikke is. Románia a gazdasági krízis mellett politikai válságot él át, írta. Egy parlamenti felmérés kimutatta, hogy a honatyák 75 százaléka inkább a kézi vezérlésű gazdaság, "az autarchia, az idegengyűlölet, a nacionalizmus és az Európa-ellenesség híve, mint a piacgazdaságé, a másság tiszteletéé, az euroatlanti csatlakozásé." "Románia megbízhatósága romhalmaz lett." Az országban a politikai osztályt került válságba. Ennek a politikai osztálynak ki kell cserélődnie, át kell alakulnia. /Válságban a politikai elit. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 15./

Demse Márton írásában ismét hitet tett a moldvai csángók mellett, történelmi adatok sorával igazolva, hogy a csángók őslakosok ezen a vidéken. Demse megemlítette a moldvai katolikus püspökségeket. Botrányos, írta, hogy a moldvai magyarokat még mindig korlátozzák anyanyelvük gyakorlásában az egyházban és az iskolákban. /Demse Márton: A tiltott nyelv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./ Demse Márton történelmi adatainak forrásai: Domokos Pál Péter munkái /A moldvai magyarság stb/.

Szászsebes református templomát harminc éve nem használhatták igehirdetésre, olyan rossz állapotban volt. A hívek nekiláttak a templom újjáépítésének. 1998. aug. 9-én megtarthatták az első hálaadó istentiszteletet az elkészült templomban. /Csorba Szilárd: Gondolatok a szászsebesi református templom szentelési istentiszteletéről. = Üzenet (Az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezi lapja), Kolozsvár, szept. 15. – 18. sz./

Elhunyt Nagy László /Székelyudvarhely, 1915. - Kolozsvár, 1998. aug. 25. / nyugalmazott lelkipásztor és teológiai főkönyvtáros. A kolozsvári Protestáns Teológia szenátusa 1974-ben meghívta főkönyvtárosi állásba. 1989 után egyháza szolgálatába állította tehetségét. 1990-ben megindította az Igehirdető című folyóiratot, megerősítette a Református Szemlét annak főszerkesztőjeként, sőt Szemle Füzetek címmel is kibocsátott újabb kiadványt. Alapító professzora az egyházkerület vallástanárképző fakultásának. Elindította a Világhíradót, valamint a Hang és Visszhang című Internet-újságot. Nagy Lászlót Székelyudvarhelyen temették el, aug. 28-án. /Nagytiszteletű Nagy László. = Üzenet (Az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezi lapja), Kolozsvár, szept. 15. – 18. sz./

Lapohos András a mezőségi szórványban három falut mutatott be. Vasasszentivánban 1891-ben Kádár József monográfiájában még 41 református lelket említett, mára már egyetlen református sincs a faluban, nem áll a templom. Vasasszentegyeden már csak 18 lelkes a református gyülekezet, a templom belsejét 1996-ban javították. Vasasszentegyeden 1900-ban még 112 tagja volt a gyülekezetnek. Vasasszentgothárdon már csak két református él a faluban. Elmondták, hogy 1944-ig a vasárnapi istentiszteleteken gróf Wass Albert kastélyában vettek részt. /Lapohos András ny. tanár, Ördöngösfüzes: Szórványaink. Vasasszentiván, Vasasszentegyed és Vasasszentgothárd. = Üzenet (Az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezi lapja), Kolozsvár, szept. 15. – 18. sz./

Júliusban dr. Nagy Károly amerikai egyetemi tanár levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, melyet harminc amerikai magyar vezető írt alá. A levélben javasolta nyugati magyar résztvevők meghívását ezentúl minden magyar-magyar csúcsra és egy-egy olyan tanácsos alkalmazását a jelentős számban magyarlakta nyugati országok követségein. A levelet több amerikai magyar újság közreadta, a Magyar Nemzet is említést tett róla. A javaslatokról Nagy Károly személyesen tárgyalt Németh Zsolt államtitkárral és Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével, kitűzték a következő megbeszélés időpontját is. Augusztus 25-én azután Nagy Károly a levél további négy aláírójával együtt találkozott Martonyi János külügyminiszterrel, majd országgyűlési képviselőkkel, tudományos kutatókkal, kiadók vezetőivel. Orbán Viktor miniszterelnök aug. 26-i hatállyal kinevezte külügyi tanácsadójává Hámos Lászlót, a New York-i székhelyű Hungarian Human Rights Foundation - Magyar Emberjogi Alapítvány elnökét. Hámos László külügyi tanácsadóként javasolta, hogy a "magyar-magyar csúcstalálkozó" alakuljon autonóm intézménnyé, amely önálló testületként működve válhat az összmagyarság állandó tárgyaló, konzultáló, tervező műhelyévé. /Dr. Nagy Károly: Szükség van egy tárgyaló, konzultáló, tervező műhelyre. = Magyar Nemzet, szept. 15. - átvette, részleteket közölt belőle: Lapszemle rovat. = A Hét (Bukarest), okt. 8./

Szept. 14-én újabb tanácskozást tartottak a kormánykoalíció pártjainak vezetői Radu Vasile kormányfő részvételével. Az értekezlet egyetlen napirendi pontja a magyar egyetem ügye. A tanügyi törvénynek lehetővé kell tennie a kisebbségek nyelvén működő állami egyetem létrehozását is - ez az elvi döntés született a román kormánykoalíció pártvezetőinek szept. 14-i találkozóján. A múlt heti koalíciós csúcson a partnerek kifejtették: többet a multikulturális felsőoktatási intézménynél nem ígérhetnek. Az RMDSZ az adott szóra, a közös kormányprogramra, az írásbeli államfői ígéretre és a pártelnökök által aláírt titkos koalíciós megállapodásra, a kötelező pártfegyelemre hivatkozott - eredménytelenül. A magyar egyetem ügyét egyetlen román politikai erő sem támogatja. A román partnerek multikulturális egyetemben látják a megoldást. Ez a legtöbb, amit a parlamenttel még meg lehet szavaztatni - figyelmeztetett Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a képviselőház elnöke. /Csúcsok csúcsán. A kormánykoalíció pártjai újabb értekezletet tartottak egyetemügyben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ Markó Béla kijelentette: a koalíciót alkotó pártok vezetőiben megvan a szándék és akarat arra, hogy a képviselőház oktatási bizottsága előtt álló sürgősségi kormányrendelet megfelelő cikkelye az RMDSZ által is elfogadható formában emelkedjék törvényerőre. De hogy ez valóban meg is történik-e, az a jövő kérdése. Ha a koalíció politikai vezetőinek újabb fogadkozása ellenére a szakbizottságban és aztán a képviselőházban nem születik meg az RMDSZ által kívánt és jogilag a magyar egyetemalapítást is lehetővé tevő döntés, az RMDSZ nem marad meg a koalícióban. /Újabb ígéretek, fogadkozások. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

Szatmárnémetiben a Református Líceum tanévnyitója immár hagyományosan a Láncos templomban volt, Tőkés László püspök hirdetett igét. Az ünnepség után a püspök nyilatkozott a Romániai Magyar Szónak Alsócsernátonnal kapcsolatban: "Az összejövetel elérte célját. Nagyon csalódtak azok, akik az RMDSZ egységének szétrobbantását, egyféle puccsot vártak. A találkozó nem erről szólt, hanem arról, hogy érdekvédelmi szervezetünknek vissza kell térnie eredeti programjához, a hitelességhez, a tagsághoz, de azt is mondhatnám, a keresztényi értékekhez." Arra a kérdésre, hogy egyetért-e Markó Béla RMDSZ-elnökkel, hogy a magyar egyetemmel kapcsolatos konfliktusban nem is az egyetemről van szó, hanem arról, hogy a magyarság képviselőit kiszorítsák a kormányból, Tőkés László így válaszolt: Szó szerint! Markó Bélának tökéletesen igaza van." /Tőkés László a szatmári tanévnyitón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

A szenátus szept. 15-i ülésén elfogadta a diplomák kölcsönös elismeréséről szóló román–magyar egyezmény ratifikálására vonatkozó törvénytervezetet. Az egyezmény értelmében Románia és Magyarország kölcsönösen elismeri a 8 osztály elvégzését igazoló iskolai bizonyítványokat, a szakiskolai és az érettségi diplomákat, a szakképzésről tanúskodó bizonyítványokat, a legalább egyéves gimnázium utáni iskolai végzettséget igazoló diplomákat és bizonylatokat, az egyetemi kollégiumok elvégzését igazoló diplomákat, az egyetemi és posztgraduális végzettségről kiállított diplomákat. Hasonlóképpen a két ország kölcsönösen elismeri az egymás területén kiállított és a tudományos fokozatok megszerzését igazoló bizonyítványokat és doktori címeket. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

A képviselőház tanügyi bizottságának kormánypárti tagjai a koalíciós pártvezetők utasítására beleegyeztek a sürgősségi kormányrendelet 123. cikkelyének újratárgyalásába. Az említett cikkely a magyar nyelvű csoportok, kollégiumok, szakok létesítésének a szabadságára vonatkozik. Virgil Petrescu parasztpárti bizottsági tag szerint az említett cikkelyre akkor térnek ismét vissza, ha az összes többivel végeztek. Anghel Stanciu, a bizottság nagy-romániás elnöke azonban kijelentette: tiltakozott mindenféle megszavazott szakasz újratárgyalása ellen. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

Markó Béla kudarcnak minősítette az Alsócsernátonban lezajlott székelyföldi fórumot. Tény, hogy úgy tűnik, a rendezvénynek nagyobb volt a füstje, mint a lángja, állapította meg cikkében Makkai János. Akkor is, ha - mint várható volt - a román nyelvű médiák gyakorlottan találtak rá azokra a félmondatokra, tétova hangsúlyokra, amelyekkel Tőkés László "szélsőségességét" vélték igazolhatónak. Makkai arra volt kíváncsi, hogy a fórum milyen új gondolatokkal tágítja a magyar közösségen belüli közgondolkozás horizontját. Szerinte ezt meg sem kísérelték. A visszafogottság magyarázata talán az, hogy a fórum megszervezéséből és lebonyolításából Tőkés László mellett vezető szerepet vállalók mondhatni egytől-egyig ott voltak vagy vannak a politika élvonalában. Dr. Csapó József szenátor és a fórumon aktív képviselők sem álltak elő eredeti gondolattal a szervezet belső megújulása vagy a politikai vonalvezetés dolgában. Katona Ádám ingerült türelmetlenséggel tett egy megállapítást: a "radikálisok" mindig tapsot aratnak föllépésükkel, s aztán mégsem történik semmi. Makkai szerint a rendezvény céltévesztését a szerepzavarok is tetézték. Egyesek a területi, vagy egyenesen a megyei RMDSZ szervezetek nevében szólaltak fel, noha Tőkés László jelezte: Alsócsernátonban mindenki a maga nevében és nem valamely testület által hitelesített mandátum birtokában nyilatkozik meg. /Makkai János: A megújulás elmarad. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilatkozatában figyelmeztetett: az RMDSZ álláspontja semmiben sem változott, a koalíciónak van még ideje és lehetősége álláspontjának felülvizsgálására. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester feljelentést nyújtott be az ügyészségnek a csernátoni fórum szervezői és résztvevői ellen, azzal az indoklással, hogy a fórum az alkotmányos rend elleni cselekedetnek minősül, olvasható a Transilvania Jurnal és a Ziarul de Cluj lapokban. Valeriu Tabara, a RNEP-elnöke Tőkés László püspök "és a többi szélsőséges" polgári és büntetőjogi felelősségre vonását követelte amiatt, hogy "illegális követeléseikkel durván megsértik Románia alkotmányát és az ország törvényeit. Az egységpárti vezető ugyanakkor Orbán Viktor magyar miniszterelnök "nem kívánatos személlyé" történő minősítését, valamint a "magyar eredetű irredenta Eva Maria Barki az országból való kitoloncolását" is indítványozta abban a nyilatkozatban, melyben Tabara felszólította a kormányt: haladéktalanul zárja ki soraiból az RMDSZ-t, amely "tudatosan megszegi Románia alkotmányát". Amennyiben pedig nem tesznek eleget ennek a kérésnek, a RNEP megteszi a szükséges lépéseket Radu Vasile kormányfő, illetve Emil Constantinescu államelnök leváltásához - fenyegetőzött a pártelnök. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 16./

Orbán Viktor miniszterelnök Bécsben tett bemutatkozó látogatásakor kifejtette: a Romániában élő magyarok ügye a legfontosabbak közé tartozik Magyarország számára, minden rájuk vonatkozó intézkedés ugyanis a legmélyebb emberi viszonyokat érinti. A kormányfő még elmondta: Magyarország számára elég gondot okoz az, hogy az EU-hoz csatlakozó országok számára kötelezővé tették a schengeni normák alkalmazását. A gondokat csak növeli az, hogy Magyarország előbb kerül be az unióba mint Románia - tette hozzá. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

Szept. 15-én ülésezett az önálló magyar állami egyetem létesítésének tanulmányozására létrehozott kormánybizottság, elfogadta működési szabályzatát, illetve meghatározták a bizottság végső jelentésének szerkezetét. Ez tartalmazni fogja a magyar anyanyelvi felsőfokú oktatás jelenlegi helyzetének elemzését, egy önálló magyar állami egyetem létrehozásának lehetőségeit a biztosított törvényes keretek között, a bizottságnak az egyetem intézményes szerkezetére vonatkozó elképzeléseit, a szükséges anyagi háttér felbecsülését, illetve a magyar egyetemnek a román felsőoktatási rendszerbe való beilleszkedési lehetőségét. Az ülésen részt vett Radu Vasile kormányfő is, aki tájékoztatta a bizottságot a kormánykoalíció pártvezetőinek szept. 14-i tanácskozásáról és kifejtette abbéli reményét, hogy a parlament el fogja fogadni a sürgősségi kormányrendeletet. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 16., Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

"A Székelyföldi Fórum képzeletbeli zászlóján reménykedő betűkkel hirdeti az állami magyar egyetem létének szükségességét. És teljes joggal, mert az önálló intézményünkben megteremthető felkészülés a jövőre, immár a romániai magyarság fennmaradásának nemcsak záloga és feltétele, de igénye is! - írta Kónya-Hamar Sándor képviselő. Erdélynek 1945 és 1959 között két, egymás mellett működő, egy román és egy magyar egyeteme legyen. "És ebben a tényben valóban egyszerre tükröződött a történelmi hagyomány, a demográfiai valóság és a politikai meggondolás." "Az erdélyi magyarság kilenc évének politikai vergődése láttán, egyre többen és konkrétabban fogalmazzák meg a kérdést: van-e az RMDSZ-nek eszmei kezdeményezése és kialakult elképzelése vagy éppen stratégiája az erdélyi magyarság felsőoktatásának ügyét illetően? Akkor, amikor a romániai magyarság egyetemi oktatásának rendezése elsődlegesen és alapvetően is politikai ügy. Akkor, amikor nemzeti közösségünk anyanyelvének védelme mindent meghatározó kötelességünk." Az RMDSZ-nek kidolgozott stratégiája, felsőoktatási telepítési tervezete van, ehhez következetesen ragaszkodni is kell. Úgy kell ragaszkodni ehhez, ahogy 1992. október 25-i nyilatkozatában az RMDSZ Kolozsvárott megfogalmazta az erdélyi magyarság jövőképét: "Vállalva nemzeti entitásunkat, nem akarunk sem elszakadni, sem elvándorolni; szülőföldünket otthonunknak valljuk. De a román nemzetbe beolvadni sem akarunk!" Az egyetemért kitartóan kell továbbra is küzdeni. /Kónya-Hamar Sándor: Állami magyar egyetemet! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

Körvonalazódni látszik, hogy miként lehet intézményesíteni a magyar–magyar párbeszédet — jelentette ki Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár Budapesten, a Szent László Akadémia vitaestjén, amelyet a határon túli magyarság kérdéseiről rendeztek. Mint mondta: a jelenlegi kormánynak kell pótolnia azt a hiányt, amely még 1996-ban az előző kormányzati ciklusban jött létre. Németh Zsolt véleménye szerint az anyaországon belül még "nem szervesült kellőképpen" a határon túli magyarok ügye. Ezzel összefüggésben megjegyezte: a Határon Túli Magyarok Hivatalának olyan "katalizátorként" kell működnie, amely segíti a gazdasági, egészségügyi vagy foglalkoztatási kapcsolatok kiépülését a külhoniakkal. A politikai államtitkár a vitavezető kérdésére - hogy az uniós integráció Trianon kiteljesedése vagy gyógyszere lesz-e - válaszolva kifejtette: a jelenlegi helyzet egyaránt magában rejti annak lehetőségét, hogy az európai uniós integráció vagy Trianon kiteljesedésévé válik és "új civilizációs berlini fal jön létre", vagy pedig sikerül feldolgozni az említett traumát. - Tabajdi Csaba szocialista országgyűlési képviselő, a Miniszterelnöki Hivatal volt politikai államtitkára arról szólt, hogy Magyarországnak az integráció szempontjából is létérdeke a szomszédokkal való együttműködés, amelyet azonban országonként differenciáltan kell kiépíteni. /Magyarország EU-integrációja Trianon kiteljesedése vagy gyógyszere? Vita a határon túli magyarságról a budapesti Szent László Akadémián. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

Szept. 17-én Pozsonyba érkezett Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, eleget téve a Márai Sándor Alapítvány meghívásának, ahol előadást tartott a romániai viszonyokról, illetve a jelenlegi szlovák és az 1996-os erdélyi helyzet hasonlóságáról. "A román kormánykoalíció egyben tartásának erőpróbája az önálló magyar egyetem létrehozásának törvény általi biztosítása" - fejtette ki Markó Béla. A politikai fórumon elmondta: a romániai magyarság számára nem az volt a dilemma, hogy kormánypárt legyen-e az RMDSZ vagy sem, hiszen 1990-ben úgy döntött, létrehozza politikai szervezetét, s ennek a döntésnek következménye, hogy a szövetség adott esetben kormányzati felelősséget vállal. Markó Béla a fórum után megbeszéléseket folytatott a Magyar Koalíció Pártjának vezetőivel. /Új Szó (Pozsony), szept. 18./

Szept. 17-én elhunyt dr. Podhradszky László /Kolozsvár/ volt parlamenti képviselő, nyugalmazott ügyvéd és főiskolai tanár, a Romániai Magyar Evangélikus-Lutheránus Egyház felügyelője. Az elhunytat szept. 24-én helyezik örök nyugalomra a Házsongárdi temető lutheránus részlegében. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./ Dr. Podhradszky László /Kőszeg, 1920. márc. 2. - Kolozsvár, 1998. szept. 17./ 1990-1993 között parlamenti képviselő volt.

Szenátusi felszólalásában Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke az RMDSZ törvényen kívül helyezését, a parlamentből való eltávolítását, Tőkés László kitoloncolását, Csapó József parlamenti immunitásának felfüggesztését követelte, valamint azt, hogy vezessenek be szükségállapotot Hargita és Kovászna megyében. Tudor szerint ami Alsócsernátonban történt, az valóságos hadüzenet az egységes nemzetállam ellen. Különösen dr. Csapó József szenátort ítélte el, aki Csernátonban a székelyföldi autonómiáról beszélt. Ezért követelte Tudor szenátor Csapó József és az Alsócsernátonban megjelent képviselők mentelmi jogának felfüggesztését. Csapó szenátor élni kívánt a replika jogával, de ezt a házszabály nem teszi lehetővé. Csapó ezért a jövő héten szintén politikai nyilatkozattal fog válaszolni. Csapó József a Brassói Lapoknak kifejtette, hogy Corneliu Vadim Tudor állításainak mindegyike szemenszedett rágalom, hiszen a csernátoni határozatok nemzetközi egyezményekre épülnek. Tudor állásfoglalása jelzi, hogy Romániában továbbra sem lehet arról szó, hogy a kisebbségeket egyenlő állampolgárnak tekintsék. /Béres Katalin: "Rendet" teremtve. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 18-24./

C. V. Tudor szenátor követelte az RMDSZ azonnali betiltását és vezetőinek száműzését. Ez így megy évek óta, de ezt a követelést nem teljesítették. Barabás István felidézte az elmúlt években született hasonló követeléseket, de hozzátette: ezekkel a követelésekkel a kutya sem törődött. A Romania Mare hetilap indulása után 1990-ben heteken át szalagcímekben követelte Tőkés László azonnali száműzését és az RMDSZ törvényen kívül helyezését. - A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ 1991. márc. 23-i nyilatkozatában azonnal hatállyal követelte az önálló magyar iskolák megszüntetését, márc. 15-e megünneplésének megtiltását. - Az RNEP 1994. dec. 19-i közleményében követelte a magyar lakosságnál rejlő fegyverek elkobzását, az RMDSZ parlamenti választottjaitól a hűségeskü letételét.- A Vatra Romaneasca 1995. jún. 1-jén követelte, hogy a parlament helyezze törvényen kívül az RMDSZ-t, szenátorait és képviselőit állítsa bíróság elé. - Az RNEP 1995 júniusi országos értekezleten követelte, hogy Iliescu elnök függessze fel az oktatási törvényt, mert túl sok jogot biztosít a magyaroknak. - A Vatra Romaneasca 1996 júliusi konferenciája követelte, hogy az RMDSZ-t ne nevezzék be pártként. - 1996. dec. 17-én, a választásokat követően Petre Turlea és Dumitru Balaet képviselők követelték, hogy az RMDSZ ne kapjon prefektusi posztokat. - 1997. nov. 19-én Valeriu Tabara, az RNEP új elnöke követelte az észak-erdélyi magyar megszállás következményeit tanulmányozó intézet felállítását. Ugyanaznap Cornel Brahas, neofasiszta Új Jobboldal Párt vezére követelte a Hargita és Kovászna megye felszámolását és a kétnyelvű feliratok megsemmisítését. /Barabás István: Falra hányt követelés. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 18./ Valóban nem tiltották be az RMDSZ-t, azonban ezeket a követeléseket pártvezetők hangoztatták, továbbá a román parlament szenátorai és képviselői.

Andrei Plesu külügyminiszter nem ért egyet az ukrajnai románok állítólagos üldözéséről a román sajtóban napvilágot látott nyilatkozatokkal, azokat ugyanis nem támasztják alá a tények. Plesu sajtóértekezletén kitért a magyar egyetem kérdésére. Szerinte a multikulturális egyetem az egyetlen megoldás. - Az új magyar kormány megalakulása óta első alkalommal látogatott román kormányküldöttség Budapestre. A delegáció Radu Vasile miniszterelnök októberre tervezett magyarországi látogatását készítette elő. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

A szept. 14-i koalíciós tárgyaláson abban egyeztek meg, hogy a felsőoktatásról szóló cikkely megengedő jellegű legyen, erről beszéljen ki-ki a saját pártjának oktatási bizottsági tagjaival. Előzőleg ugyanis a bizottság kiiktatta a szövegből a magyar felsőoktatási intézményt megengedő szöveget. Ennek ellenére Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a vele készült interjúban elmondta: nem beszélhet áttörésről, hiszen szövegekben eddig is meg tudtak egyezni. Ez már a harmadik szöveg, amiben megegyeztek. Zsehránszky István kérdésére, hogy hatással volt-e a csernátoni fórum a koalíciós vezetőkkel folytatott tárgyalásra, Markó kifejtette, hogy az ilyen rendezvények azt a látszatot keltik, hogy nincs egység. Az Alsócsernátonban elfogadott javaslatok "egy része nyitott kapukat dönget." Az autonómia-kérdés is szerepel az RMDSZ programjában. Akik meghirdették Csernátonban a kettős állampolgárságot, "becsapják a magyar közvéleményt". Ez nem játék! Azért Markó kéri a magyar kormányt, hogy nyilatkozzék erről a kérdésről. Az "az intoleráns föllépés, amely az utóbbi időben egyre határozottabban jelentkezik az RMDSZ tiszteletbeli elnöke megnyilvánulásaiban, állásfoglalásaiban, nem segít a szervezet egységének megtartásában." "Gyakorlatilag mindenki elítél, mindenkit minősít." /Zsehránszky István: A törvény engedje meg! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17., folyt.: Ez nem játék! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

A román közvélemény a Székelyföldi Fórumot egyhangúlag szélsőségesnek minősítette, állapította meg Bíró Béla, de hozzátette, hogy ott nem hangzott el semmi olyasmi, ami az RMDSZ programjaiban már korábban ne lett volna benne. "A csernátoni fórumon sok minden elhangzott, csak éppen olyan szélsőségesnek nevezhető", uszító szövegek nem hangzott el, amilyeneket a Romania Mare, az Adevarul vagy a Cotidianul megírt. Bíró Béla ítélkezése a következő: "Csernátonban nem szélsőségesek találkoztak, hanem jobbára olyan személyiségek, akik nem hajlandók szembenézni a tényekkel. Ez azonban nem megkülönbözteti őket a román többségtől, csupán hasonlóvá teszi hozzájuk. Sajnos." /Bíró Béla: Radikális vagy szélsőséges? = Brassói Lapok (Brassó), szept. 18-24./

A Szabadság két véleményt közölt a Székelyföldi Fórumról: az egyik elítélte a fórumot /Veres József: Partium?/, a másik kiállt a csernátoni találkozó fontossága mellett /Vekov Károly: Vajon miért?/. Utóbbi föltette a kérdést: "miért bűn, ha szóvá tesszük jogaink korlátozását és kiállunk a helyzet orvoslásáért?" /Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

Szept. 26-27-én, a Tövisháti Napok rendezvényei keretében az 1848-49-es szabadságharcra emlékeznek Szilágycsehen. Dr. Egyed Ákos történész tart előadást, majd dedikálni fogja Erdély 1948-49 című könyvét. A tájegység néprajzát ismertető előadást fog tartani Pozsony Ferenc egyetemi tanár, dr. Zsemlyei János nyelvész pedig Szilágycsehet és környékét ismerteti az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárral kapcsolatban. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 18./

A nagyenyedi Református Mezőgazdasági Népfőiskola 1997-ben kezdte meg működését. Most újból felvételt hirdetnek az induló tanfolyamra. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 18./

Szept. 20-án Nagybányán és Koltón fog énekelni a templomban Márk Attila brassói római katolikus fiatalember. Márk Attila focista volt, de egy baleset következtében abba kellett hagynia a sportot. Vallásos tárgyú verseket megzenésíti és azokat gitárral előadja. Kazettáinak nagy sikere volt, hamar elfogytak. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 18./

Hatalmas vihart kavart az a kiáltvány, melyet a kolozsvári köztévé egyik szerkesztője, Sabin Gherman a Pro Transilvania Alapítvány elnöke a Monitorul de Cluj lapban tette közzé. A "Torkig vagyok Romániával" címet viselő felhívásban Gherman a centralizmus felszámolását, a térség közigazgatási autonómiáját sürgette, Bukarestet a vidék "diszkriminációjával" vádolva, fő érvként azt említette meg, hogy ebben az évben a fővárost nagyobb költségvetés illette meg, mint egész Erdélyt. Az 1918-as egyesülés arra adott esélyt az országnak, hogy elsajátítsa Erdély szervezettségét, értékrendjét, de valójában "Románia elnyelte Erdélyt": Bukarestben pedig csak korrupcióval lehet elérni valamit: "itt nem jogaid vannak, hanem engedményeid". Gherman az erdélyiek "ébredését" szorgalmazza, hiszen "minden rossz Bukarestből jön"; 75 éve csak beszélgetünk, és "75-ször szegényebbek vagyunk" - véli. A szerző ugyanakkor határozottan visszautasított mindenféle "etnikai" értelmezést kezdeményezésének; szerinte Erdély számára bármiféle, nem etnikai szempontok szerinti föderalizáció csakis előnyökkel járhat. A fiatal tévésnek elege van abból, hogy a "nem erdélyiek" mondják azt neki, hogy itt "baja van a magyarokkal", de elutasította "Tőkés László etnikai aberrációit" is. "Elegem van Romániából, az én Erdélyemet akarom" - fejezte be Gherman. /Torkig vagyok Romániával, Erdélyemet akarom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./ A lap főszerkesztője, Adrian Suciu napi rovatában arról írt, hogy neki is elege van a központ diktátumával és mindenféle, Erdély közigazgatási autonómiájára irányuló törekvést támogatni fog. A tegnapi és mai román lapok hosszú összeállításokban hozták az RNEP, a KDNPP és az ortodox egyház képviselőinek hazaárulást kiáltó nyilatkozatait. A mai Cotidianul a fő ellenzéki párt, az RTDP nyilatkozatát közölte, mely elítélte az "aljas" és "románellenes" nyilatkozatot és azt kéri a Főügyészségtől, vizsgálja ki az ügyet; az RTDP ugyanakkor a jelenlegi kormányt tette felelőssé az "autonomista irányzatok felerősödése miatt", annak "inkoherens és következetlen" politikája miatt. Az Adevarul de Clujban a Vatra Romaneasca Egyesület pedig a nemzet érdekei elleni összeesküvéssel vádolta nemcsak a kiáltvány szerzőjét, de az azt közlő lapot is. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 18./

Constantinescu elnök lemondott arról, hogy a Cotroceni-palotába hívja az ellenzéki pártokat megbeszélés végett - jelentette ki Zoe Petre elnöki tanácsos. Az ellenzék ugyanis félreérthetetlenül kifejezte ellenérzését az elnökkel való találkozás puszta gondolata iránt. Emil Constantinescu konzultáció-sorozatot tervezett mind a kormánypártokkal, mind pedig az ellenzékben levő politikai formációkkal. Múlt héten a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Román Ökologista Mozgalom, a Románia Alternatívája Párt vezetőivel, kormány-tisztségviselőivel találkozott, szept. 16-án pedig a Nemzeti Liberális Párt képviselői voltak hivatalosak az elnöki palotába. Az államfő jövő hétre várja az RMDSZ-t, és a Demokrata Pártból és a Szociáldemokrata Pártból álló Szociáldemokrata Unió képviselőit. A megbeszélés során az államfő élesen bírálta a KDNPP politikáját, a kormánypártok közti ármánykodást. A Román Társadalmi Demokrácia Pártja tiltakozott az elnök efféle "buzdítása" ellen, és kijelentette: megszakít minden kapcsolatot az elnöki hivatallal. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./