"A Magyarok Világszövetsége felvetette a kettős állampolgárság kérdését. Az RMDSZ-vezetés indulatosan elutasította ezt a felvetést. Tőkés László püspök szerint különleges jogi státust kellene biztosítani a határon túli magyarság számára, hasonlóan a német módszerhez, vagy az osztrák megoldáshoz, amelynek keretében az Olaszországhoz tartozó dél-tiroli osztrák népesség sorsát az osztrák állam megkülönböztetett figyelemmel kíséri. "Elég volt a lebegő identitásból, nyolcvan éve , kirekesztettek vagyunk ezen a földön", állapította meg Tőkés László. /Albert Attila: "Nyolcvan éve , kirekesztettek vagyunk ezen a földön". = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 29-30./"

"Varga Attila, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnöke a Szatmári Friss Újság munkatársának kérdésére kifejtette, hogy Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az alsócsernátoni találkozóval olyan politikai véleményt próbál erősíteni, amely eddig kisebbségben maradt. Varga számára érthetetlen a tiszteletbeli elnöknek a kormányzati részvétellel és a pártosodással szembeni ellenérzése. Nem a megújulás a cél, "hanem politizálásunk hatékonyabbá tétele. Hatékonyan politizálni csak egységben lehet. /Az RMDSZ parlamenti frakcióvezetője a csernátoni fórumról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29-30. - a /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti) aug. 27-i száma nyomán/"

Erdély elmagyarosításának veszélye jobban látszik Belgrádból, mint Bukarestből - idézte a belgrádi Politika című lapot a Cotidianul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29-30./

Idén nagyon sokan megbuktak az érettségin. A pórtérettségin a minisztériumi kimutatás szerint a diákok közel 50 százaléka sikeresen átment. Az egyes megyékben eltérőek az arányok. Hargita megyében 75 %, Maros megyében 73,8 %, Kovászna megyében 51 %, de Bihar megyében 44 %, Szatmár megyében 35 % és Kolozs megyében 32 %. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29-30./

Megjelent Magyar Kisebbség, a Kolozsváron szerkesztett és kiadott nemzetpolitikai szemle idei első száma. A központi téma: Az erdélyi kérdés. Ezt járják körül Gabriel Andreescu, Bakk Miklós, Bíró Béla, Fábián Ernő és Szilágyi Zsolt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29-30./

Ábrahám Dezső a Romániai Magyar Szó aug. 29-i számában újra Tőkés László püspökre támadt, akire Ábrahámot megbízói 1990-ben telepítették, majd 1993-as lebukása után ráolvasta a püspökre régi hazugságait. Ábrahám újabb támadásának nyilvánvaló célja az alsócsernátoni tanácskozás, a Székelyföldi Fórum elleni hangulatkeltés volt. A Romániai Magyar Szó biztosított teret Ábrahám Dezső förmedvényének, de még senki sem vette a fáradtságot, hogy leleplezze. 1990-ben a magukat átmenteni készülő Keleti ezredes és Kárpáti vezérezredes kiszolgálást, korlátlan utazási és megszólalási lehetőséget biztosítottak a célszemélynek, Tőkés Lászlónak, a velük járó manipuláltság, ellenőrzöttség fejében. A gyanútlan Tőkés László lépre ment. Nem számolt hátsó szándékkal. Ábrahám rátelepedett Tőkés személyére. 1993-ban már olyan írások terjesztésén kapták rajta, amelyekben azt állította, hogy ő már a temesvári felkelés előtt felkarolta Tőkés ügyét és népszerűsítette a nagyvilágban. Ezt Tőkés László erélyesen cáfolta. A Nemzetközi Transsylvania Alapítvány pénzének - sokak szerint Ábrahám keze közén - épp akkor veszett nyoma, és Koblencz könyvszakértő a bűnügyi szférába sorolta Ábrahám működését. Azóta beszél Ábrahám arról, hogy 1990 februárjában 55 román művészt hozott "saját zsebéből" Budapestre. A baj csak az, hogy Keleti ezredes 1990. febr. 3-án az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy ő helyezte el az 55 művészt és ő gondoskodott róluk. Elfelejtettek egyeztetni, állapította meg a cikkíró. Tőkés László Temesvár ostroma című könyvét Ábrahám nyomattatta ki a Kossuth Nyomdával, majd maga árusította, de a hatmilliós számlát nem fizette ki. /Csipor Ildikó: Szemléltető Ábra(-kadabra-)hám. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ Előzmény: Ábrahám Dezső: Tőkés ellenzéki platformot szervez? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29-30./

Valeriu Stoica igazságügyi miniszter, a Nemzeti Liberális Párt első alelnöke aug. 28-án Petrozsényban tartott sajtóértekezletén leszögezte, hogy ő a multikulturális egyetem híve. Amennyiben a hatalom enged az RMDSZ kérésének, hogy a magyar egyetem Kolozsváron legyen, fennáll a veszély, hogy a romániai magyarság kivételezett helyzetbe kerül a többi kisebbséghez képest. /Liberális vélemény a magyar egyetemről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

Aug. 28-án Fortyogófürdőn, a lovasközpontban, az Incitato üdülőközpont parkjában felavatták Miholcsa József /Marosvásárhely/ szobrászművész Szent György-szobrát. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 31./

"Ara-Kovács Attila kirohant Tőkés László püspök ellen. Többek között ezt írta: az "RMDSZ balkanizálódásáért mindenekelőtt épp az a személy viseli a legnagyobb felelősséget, aki a leghangosabban igyekszik a pártot szembefordítani lényegében az egész román politikai élettel. Tőkés László püspökről van szó, aki - miután rendre kudarcot vallott, hogy egyedüli vezetőként birtokolhassa az RMDSZ-t - fokozatosan és következetesen olyan marginális csoportok véleményét tette magáévá, amelyekről minden elmondható, csak az nem, hogy európai módon képzelik el a jövőt, azon belül Románia jövőjét." Ara-Kovács Attila egyenlőségjelet tett Tőkés László és az ultranacionalista román pártok közé. /Ara-Kovács Attila: Tőkés László adui. = Népszava, aug. 31./"

"Eckstein-Kovács Péter szenátor reméli, hogy pozitív, jó kicsengésű rendezvény lesz az a rendezvény, amelyet Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke legitimizál személyével. Õ azonban nem megy el, tekintettel "a kezdeményezés körüli felhangokra és azokra a meghívóban szereplő minősítésekre, amelyekkel az RMDSZ vezetőségét illetik". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./"

"Radu Vasile miniszterelnök nem bizonyult kellően határozottnak, megtorpant, a nyári hónapokban többször is meghátrált, hol a vasutasok, hol a bányászok, hol meg egy-egy mamutcég kényszerítő akciója láttán. Emiatt kormánypogramja papíron maradt, állapította meg vezércikkében Gyarmath János. Így érthető Markó Béla elkeseredése, kiábrándultsága, aki naivan azt hitte, hogy a koalíció egységes egész, vállalja az eredményeket és a balfogásokat is. A nagy kérdés az, ha a koalíció ennyire elégedetlen a történtekkel, akkor hogyan tovább. /Gyarmath János: Teljes "egyetértés". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./"

A hét végén Hargitafürdőn tartotta meg gazdasági tanácskozását az RMDSZ vezetősége. Elemezték a kormányzat eddigi gazdaságpolitikáját, valamint további gazdaságélénkítő célzatú javaslatokat vitattak meg. A résztvevők Csíkszeredában tartottak sajtótájékoztatót. A kétnapos rendezvényen elhangzottakról Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Péter Pál gazdasági ügyekkel megbízott ügyvezető alelnök, valamint Borbély László államtitkár, a szövetség kormányzati ügyekért felelős ügyvezető alelnöke tájékoztatott. Beszámolójában Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta: a tanácskozásra mindenekelőtt azért került sor, mert az RMDSZ megítélése szerint meg kell vizsgálni a kormány gazdasági és társadalmi téren végzett tevékenységét, a reform helyzetét. Hangsúlyozta: a kormány tevékenysége nem szakítható el a koalíció tevékenységétől, a törvényhozói munkától. Az RMDSZ szakemberei ugyanakkor kritikákkal illették a kormány eddigi gazdasági tevékenységét - mondotta Markó. Véleménye szerint a koalíció hatalomra jutásakor minden feltétel adott volt ahhoz, hogy a reform megvalósuljon. A sikertelenség, avagy a félsikerek személyi ambíciókon, a szűkös pártérdekeken múltak. A tanácskozás résztvevői megvitatták a kormány szerkezet-átalakításának kérdését is, leszögezve annak prioritásait, hangsúlyozva, hogy a szerkezetátalakítást a jövő évi költségvetési törvény elfogadása előtt kell végrehajtani. Takács Csaba elmondta, hogy a tanácskozás résztvevői - kormányzati tisztségviselők, a törvényhozó testületek tagjai, a szövetség gazdasági szakemberei - külön elemezték az RMDSZ gazdasági programja és a kormányprogram alapján a makrogazdaság, a gazdaság szerkezetátalakítása, a magánosítás, a munkaerőpiac, a mezőgazdaság, az infrastruktúra, a kis- és középvállalkozások fejlesztésének helyzetét, a kormányzati tevékenységet, a munka felelősségét. A következtetéseket a koalíciós partnerekkel kívánják megvitatni és gyakorlatba ültetni. Ennek kapcsán elmondták, hogy az utóbbi időszak sikertelenségei a partnerek közötti kommunikáció hiányának számlájára írhatók, ezért e kommunikációt élénkíteni kell. Újságírói kérdésekre válaszolva az előadók hangsúlyozták: az RMDSZ a kormányzati szerepvállalással a kormányzati felelősséget is vállalta. A felelősség nem algoritmus kérdése - hangsúlyozta Markó Béla, a szövetség elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

"Ion Iliescu ex-államfő erdélyi körúton volt. Ceausescuhoz hasonlóan gyárakat, üzemeket látogatott meg, a diktatúra idején épített hatalmas nagyüzemeket, a román ipar roskadozó fellegvárait, ezek a veszteséges vállalatok állnak a reformok útjában. Iliescu erdélyi körútján mondott beszédeiben a magyar veszélyről szónokolt, meghirdette harcát A "Szent Istváni hungarizmus előretörése ellen". A bukaresti vezetés elárulta az erdélyi románokat, állapította meg. /Bogdán László: A sorsverkli és az erdélyiek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 31./"

"Ígéretek hangzottak el "román részről a magyar egyetem visszaállításáról, és bízunk benne, hogy a bukaresti kormány ezeket az ígéreteket be is váltja." - szögezte le Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár, akivel a Riba István /Heti Világgazdaság/ készített interjút. Az alapszerződésben is szerepel, hogy lehetővé kell tenni a magyar nyelvű oktatást az általános iskolától a felsőfokúig. Riba István idézte Orbán Viktort, aki szerint a magyar állam és a magyar nemzet határai nem esnek egybe. Az euroatlanti integrációra törekedve nem kerülhetnek szembe a magyar állam érdekei a magyar nemzetével? - tette fel a kérdést. "Nem politikai állásfoglalás, hanem tény, hogy a magyar állam és a magyar nemzet határai nem esnek egybe. Szerintem elfogadtatható a nyugati partnerekkel, hogy Budapest két érdeket képvisel, az államét és a nemzetét." - válaszolta az államtitkár. Arra a kérdésre, hogy a nyugati államok szemében biztonságpolitikai kockázatot jelenthetnek a közép-európai kisebbségi konfliktusok, Németh Zsolt leszögezte: Közép-Európában a kisebbségek ügye biztonságpolitikai lépés is." Amennyiben a magyar kisebbségek szerint jogaik gyakorlásának optimális kerete a közösségi autonómia, "akkor ebben kötelességünk támogatni őket - azzal a megszorítással, hogy elképzeléseik a jogállam keretei között maradjanak." /"A kisebbségek ügye biztonságpolitikai lépés is". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31, átvéve a Heti Világgazdaságból./"

Budapest és Bukarest főpolgármesterének jelenlétében ünnepelte aug. 8-án alapításának 440. évfordulóját Csíkszereda, a 85 százalékban magyarok lakta Hargita megye székhelye. Demszky Gábor az MTI tudósítójának elmondta: Csíkszereda az aug. 6-án kezdődött erdélyi útjának utolsó állomása. A főpolgármester felajánlotta a műemlékvédelem terén Budapest szakmai segítségét. A tulajdonvita megoldása után ugyancsak kész segíteni Budapest a temesvári Magyar Ház helyreállításában, a Bolyai Egyetemnek pedig hasonlóképpen támogatást ígért a főpolgármester, ha a magyar nyelvű felsőoktatásról folyó vita rendeződik. A budapesti főpolgármester hangsúlyozta, hogy Magyarország elfogadja tényként és adottságként az 1920-ban megvont határokat, azt a tényt, hogy a romániai magyarok román állampolgárok, de kifejtette: a kulturális, oktatási területen mindazok a jogok megilletik őket, amelyeket az európai demokráciák biztosítanak a kisebbségeiknek, így az egyetemalapítás joga is. /MTI/

Rendkívüli ülést tartott a román kormány több gazdasági törvénytervezet és intézkedés megvitatására. Daniel Daianu pénzügyminiszter pótköltségvetési tervet terjesztett elő. A miniszter szerint mintegy 8 ezer milliárd lejt (kb. 900 millió dollárt) kell lefaragni a kiadásokból, ami a GDP 2 százalékának és a költségvetés 6 százalékának felel meg. Erre azért van szükség, mert a termelés visszaesése miatt csökkentek az adóbevételek, és a privatizálási jövedelem is elmaradt a tervezettől. Daianu hangoztatta, hogy a kiadások csökkentése jobb megoldás mint az adók emelése lenne - ha viszont nem történik kiigazítás, akkor a makrostabilizáció kerül veszélybe. /MTI/

A Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) a jövőben folyamatos tartalmi kapcsolatot szeretne kiépíteni a nyugati magyarság képviselőivel, csak úgy, mint a kárpát-medencei magyarsággal - jelentette ki Szabó Tibor, a szervezet kijelölt elnöke abból az alkalomból, hogy Budapesten találkozót tartottak a nyugati magyarság képviselőivel. A négy kontinens 16 országát képviselő mintegy 50 magyar vendég előtt Martonyi János külügyminiszter, Németh Zsolt politikai államtitkár és Szabó Tibor is előadást tartott. Ilyen jellegű megbeszélésre az utóbbi nyolc évben nem volt példa. /MTI/

"Ha a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) eleget tud tenni megváltozott feladatainak, maximálisan számíthat a kormány támogatására - jelentette ki a Külügyminisztérium politikai államtitkára augusztus 31-én az MVSZ budapesti küldöttgyűlését záró ülésen. Németh Zsolt szerint a világszövetségnek - az emigráció idejének lejártával - "a nemzet telefonközpontjává", fokozatosan a gazdaság, a kultúra, a nyelvvédelem, a pozitív törekvések centrumává kell válnia. Csoóri Sándor, a világszövetség elnöke úgy vélte, hogy az alapszabályt módosító küldöttgyűlés eredményeként új fejezet kezdődhet a szervezet életében. Megismételte: a testület felkéri a kormányt, hogy alkosson egy, kizárólag az MVSZ működéséről szóló törvényjavaslatot. Csoóri Sándor reményét fejezte ki, hogy "a kormánnyal való együttműködés sokkal természetesebb, felhőtlenebb lesz", mint amilyen az előző években volt. "

"Az Észak-Erdélyt Magyarországnak ítélő bécsi döntés 58. évfordulója alkalmából nyilvánosságra hozott nyilatkozatában Ion Iliescu volt román államfő, a legnagyobb román ellenzéki párt vezetője arra figyelmeztette a politikusokat, hogy az RMDSZ súlyos román-magyar válságot akar kirobbantani, olvasható a Ziua lapban. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./ Iliescu azt kérte a politikusoktól, hogy "felelősen és egységben lépjenek fel a magyar neorevizionizmus és irredentizmus követeléseivel szemben". Egy szilágysomlyói gyűlésen elítélte az RMDSZ-nek tulajdonított "képtelen szélsőséges túlzásokat, amelyek enklavizálásra és szeparatizmusra vezetnek". A volt államfő szónoki kérdésként felvetette: miért nem követelnek a magyarok egyetemeket Amerikában, Ausztriában, Németországban, Franciaországban, ahol - hangoztatta - több magyar él, mint Romániában. A kérdésre a következő választ adta: "Azért, mert csak bizonyos román területek sorsa érdekli őket". /MTI/"

"A román közvélemény számára megnyugtató, hogy Magyarország segíti Románia NATO-csatlakozását. De vajon nem lesz-e ennek további feltétele a magyar kisebbséggel való bánásmód területén, például az, hogy létrejön-e a magyar egyetem - kérdezte egy román újságíró. Válaszában Szabó János kifejtette: ha egy ország az Európai Unióba tart, be kell tartania a nemzetközi szerződéseket, az alapvető emberi jogokat. Azt viszont, hogy egy ország európai módon viselkedik-e vagy sem, maga dönti el. Az a kérdés, hogy Európa, vagy a leszakadó országok felé veszünk-e irányt - válaszolta a honvédelmi miniszter./MTI/"

A bukaresti rádió aug. 11-én jelentette, hogy az Agrostar szakszervezet egyelőre véget vetett az Arad megyei határátkelők blokádjának, miután a kormány képviselőjétől biztosítékot kapott, hogy szombattól alkalmazzák a magyar búzára és lisztre kivetett magasabb, 25 százalékos, illetve 45 százalékos vámot. Az Agrostar emberei hétfőn Nagylak, Gyulavarsánd és Kürtös térségében öt órán át mezőgazdasági gépekkel korlátozták a forgalmat, de a vámhatóságok munkáját nem akadályozták. Leállították a Magyarország felől érkező kamionokat és megtekintették okmányaikat. /MTI/

"Nem hozott változást az álláspontokban az a román-magyar mezőgazdasági szakértői tárgyalás, amelyet román részről a magyar búzára és lisztre kivetett importvámemelés ügyében aug. 12-én tartottak Bukarestben. A román ipari és kereskedelmi minisztériumban tartott tárgyaláson Mihai Berinde helyettes államtitkár vezette a román és György Mihály, a gazdasági minisztérium főosztályvezetője a magyar küldöttséget. "Magyar részről arra tettünk kísérletet, hogy valamilyen enyhítést érjünk el, egyelőre erre nem kaptunk kedvező választ. Abban maradtunk, hogy az augusztus 24-25-én Prágában megtartandó CEFTA agrárminiszteri találkozó alkalmából folytatjuk a kétoldalú konzultációt" - mondta György Mihály az MTI-nek. /MTI/"

A vártnál kisebb infláció és az első félévi gyenge gazdasági teljesítmény miatt bizonyára módosítani kell Románia költségvetését augusztus végén, vagy szeptemberben - közölte Daniel Daianu román pénzügyminiszter. Júliusban 1,3 százalékos volt a havi infláció Romániában, ugyanannyi, mint júniusban. Az év első hét hónapja alatt összesen 25,7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. A kormány éves inflációs célszáma 45 százalék. Daianu azt is mondta, hogy a román GDP az idén 4 százalékkal csökkenhet. A statisztikai hivatal legutóbbi jelentése szerint az első negyedévi GDP 9,4 százalékkal maradt el a tavalyi első negyedévitől. /MTI/

"Pusztina népe különböző beadványokban már többször kérte a magyar nyelvű szentmisét, azonban Petru Gherghel iasi püspök bujtogatók szűk csoportjának nevezte a kérelmezőket és visszautasította a magyar nyelvű szentmise megtartását a moldvai csángók körében. Ilyen előzmények után júl. 28-án Pusztina moldvai csángó faluban Gergely István csíksomlyói plébános magyar nyelvű szentmisét tartott. Petru Gherghel nem engedélyezte, hogy a Szent István király nevét viselő templomban mutassa be a szentmisét, ezért egy udvaron zajlott le a mise. A mise előtt Gherghel püspök telefonon megfenyegette Gergely Istvánt: ha nem távoznak a faluból, akkor erőszakkal fogja innen eltávolítani, majd lecsapta a kagylót. Kánya Péter helyi vállalkozó ajánlotta fel a vendéglőt, ott tartották a misét. Csángó szőttesekkel borították be a hátteret. A csíkszentmiklósi Gergely Géza gyóntatott. Kiosztották a magyar egyházi énekek szövegét, amely a csángó himnusszal zárult /Mivé lettél, csángó-magyar.../ Ismerősként köszöntötték a faluban Gergely Istvánt, aki a csíksomlyói pünkösdi búcsúk alkalmával csángó misét tart a Moldvából érkező magyaroknak. "Hozom a csíksomlyói Szűzanya üzenetét" - kezdte a szentbeszédet Gergely István. Õ azt kéri az Úrtól, "tegye lehetővé, hogy Moldvában, a moldvai egyházmegyében magyarul is lehessen misézni minden templomban, ahol ezt kérik." "Nem csak a Szűzanya üdvözletét hoztam ide hozzátok," hanem "Erdélynek, a Székelyföldön élő magyaroknak, a magyarországiaknak üdvözletét is", mert "mi a ti testvéreitek vagyunk." "Minden magyar a világon tud rólatok és segíteni szeretne." /Fekete Réka: Magyar mise Pusztinában. = Moldvai Magyarság (Sepsiszentgyörgy), július-augusztus - IX. évf. 98-99. sz./"

Gyakorlatilag mindenki vállrándítással intézte el Corneliu Vadim Tudor Tordán elhangzott tízparancsolatát, bár annak számos pontja sérti az alkotmányt, a büntető törvénykönyv számos paragrafusát. Tudor kiáltványa ugyanis felhívás a demokratikus rend erőszakos megdöntésére, a kisebbségek jogainak megszüntetésére, végeredményben lassú etnikai tisztogatásra. Miért ez a passzivitás a demokratikus erők részéről - tette fel a kérdést Gyarmath János. Netán egyetértenének a kiáltvánnyal? A mai ellenzéki pártok mind gyakrabban fenyegetőznek erőszakkal, utcai tüntetésekkel. Iliescu is kirohant a koalíciós pártok képviselői ellen, felhívott arra, hogy fogjanak kaszát a hatalmat demokratikusan megszerzettek letaszításáért. Ez összecseng Tudor tordai tízparancsolatával: általános sztrájk kirobbantása, az elnök lemondatása, ideiglenes nemzeti egységkormány alakítása és általános választások kiírása. C. V. Tudor régi rögeszméje, hogy be kell tiltani az RMDSZ-t. Iliescu ezt nem mondta ki, de Vatradornán beszédében a választási vereségért a magyarokat és a városiakat okolta. Ő is elment Tordára, ahol beszédében azt állította, hogy Románia abban a helyzetben van, mint a bécsi döntés előtti időszakban. Akkor a magyar kisebbség Budapest által támogatott vezetői az egységes román nemzeti állam ellen munkálkodtak. /Gyarmath János: Mekkora /lehet/ a demokrácia türelme. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./ Tudor kiáltványa, "tízparancsolata": C. V. Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke Tordán felolvasta kiáltványát, amely tíz intézkedést tartalmaz arra az esetre, ha pártja megnyeri a választásokat. Ezek között szerepel a "fasiszta RMDSZ" törvényen kívül helyezése, a cigányok gyors társadalmi integrálása, ellenkező esetben telepeken való elkülönítésük, továbbá Hargita és Kovászna megye militarizálása. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 21./

A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt aug. 31-i sajtóértekezletén Ion Diaconescu pártelnök kijelentette: a Demokrata Párt politikusainak az utóbbi támadásai a koalíció és a kormány ellen megtévesztésig hasonlítanak azokhoz a csatározásokhoz, amelyek végül a Ciorbea-kormány bukásához vezettek. Diaconescu figyelmeztetett a kormány tagjai közötti széthúzás, az egymás elleni áskálódás veszélyeire, és egységre, együttműködésre szólította fel a koalíciós partnereket. A parasztpárt vezetője úgy nyilatkozott: pártja mindvégig támogatni fogja a Vasile-kormányt, csakúgy, mint egykor a Ciorbea-kabinetet. Diaconescu ugyanakkor cáfolta, hogy pártja kilépne a kormányból, amennyiben ez mégis elfogadja a pénzügyőrség hatáskörének kibővítésére vonatkozó kormányrendeletet. A kormány tegnap rendkívüli ülésen tárgyalta meg az említett rendeletet, amit végül visszavontak. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

Radu Vasile miniszterelnök a Rompress hírügynökségnek adott nyilatkozatában cáfolta parasztpárti kollégái, elsősorban elődje, Victor Ciorbea vádjait, miszerint Románia biztos gazdasági katasztrófa fele tart. Vasile ugyanakkor nagyfokú átszervezést ígért az Állami Vagyonalap keretében, és nagy reményeket fűzött a kormányátszervezéshez is. Megjegyezte: "nem azért harcoltunk hat évig, hogy most az egész hatalmat átengedjük a demokratáknak". /Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

A hargitafürdői tanácskozásról Neményi József Nándor államtitkár, a Versenytanács tagja elmondta, hogy a gazdasági helyzet általános romlása, valamint a gazdasági téren előirányzott reformok elmaradása indokolta a tanácskozás szükségességét. Neményi rámutatott: amennyiben a közös gazdasági program nem valósul meg, "akkor alapos ok van arra, hogy felülvizsgáljuk: kivel folytatjuk tovább a kormányban való közös tevékenységet". Az államtitkár ugyanakkor úgy vélte, az RMDSZ fontos szereplője a kormánynak: "az RMDSZ gazdasági szakemberei nagyon képzettek, képesek a valós helyzet értékelésére, elemzésére. Kidolgozhatnak a mai kritikus helyzetből való terápiát is. A mai kormánykoalíción belül és rajta kívül azonban olyan óriási a harc, az ellentét, hogy kötve hiszem: a mai kormány ki tudná vezetni az országot a gazdasági csődhelyzetből" - állapította meg az államtitkár. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

A sepsiszentgyörgyi helyi tanács tiltakozást juttatott el a sajtóhoz, melyben az RMDSZ tanácsosai a helyi csendőrlaktanyának a tanács jóváhagyása nélküli felépítése ellen tiltakoztak. A tanácsosok úgy látják, a laktanya építésének "egyedüli célja a város etnikai összetételének megváltoztatása". A lap szerint a határozatot megküldik az elnökségnek, a kormánynak és az ET kisebbségi tanácsának is. A tanácsosok egyik érve a kaszárnya mérete, amit túlzásnak tartanak a megye és a város lakosainak számához viszonyítva. Váncsa Árpád, a határozat kezdeményezője, úgy vélte, hogy a városban állomásoztatott csendőrök száma több százra fog rúgni, tekintettel arra, hogy csupán a hivatásos káderek számára 80 lakást terveznek építeni. Ekkora állomány megváltoztatja a város etnikai összetételét, ami éles ellentétben áll a román-magyar alapszerződésbe is beépített 1201-es ajánlattal - szögezte le Váncsa. A javaslat éles szópárbajt váltott ki a román és a magyar tanácsosok között. A Háromszék szerint "Bumbu Ion egységpárti tanácstag kifejtette, a laktanya-telepítés az egységes román nemzetállam dolga, és nem néhány más nemzetiségű állampolgáré". Czimbalmos Csaba alpolgármester azt sérelmezte, hogy az építkezést mégis folytatják, holott előzőleg megegyezés született arra vonatkozóan, hogy a kérdést tárgyalások útján fogják rendezni. Albert Álmos polgármester fájdalmasnak nevezte, hogy a belügyminisztérium más intézményekkel és pártokkal tárgyal, a helyi közigazgatás képviselőivel nem. Miután a belügyminisztérium képviselőjével a helyszínen is tárgyaltak, és arról volt szó, hogy először a megyei rendőrség székhelyét építik fel, jelenleg nem azon dolgoznak. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektor-helyettese a vele készült interjúban a kolozsvári egyetem sokat emlegetett multikulturalitását elemezve kifejtette: a romániai magyarságnak saját intézményekre van szüksége, melyek fenntartják a romániai magyar kultúrát: "nem lehetünk másodhegedűsök egy intézményben". A multikulturalitást "igen hangzatos szó"-nak nevezte, ami a BBTE-n tulajdonképpen nem valósult meg. A rektor-helyettes szerint a magyar egyetemnek Kolozsváron a helye, azért, mert "a kincses város Erdély és az itteni magyarság központja". Ugyanakkor Kolozsváron van az a tanári gárda, itt vannak olyan szakmai feltételek, melyek az egyetem zökkenőmentes működését biztosítanának. A mai helyzetben, állapította meg Szilágyi Pál, a romániai magyar fiatalok kisebb arányban jutnak be az egyetemekre, mint a románok. Ezen az előnytelen helyzeten a főiskolai hálózat kiterjesztésével lehetne segíteni. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 1./