Új hetilap látott napvilágot, néhány próbaszám után aug. 21-én jelent meg az első "hivatalos" száma a 16 oldalas Udvarhely Szék /Székelyudvarhely/ hetilapnak, az Impar Kft. gondozásában. Molnos Zoltán, Szőke László, Majla Sándor, Fosztó Zoltán és Majorossy Géza az ismertebb közreműködők. Ugyancsak újdonság az Elit Magazin /Marosvásárhely/ "független, kéthetenként megjelenő közéleti lap", bulvárlap, jellemzi az új lapokat ismertető D. L. /Dénes László/. Suba Júlia a főszerkesztő, a munkatársi gárdából a költő Vitus K. György neve ismert. Ötödik évfolyamába lépett a Tabu Magazin /Marosvásárhely/. /D. L. /Dénes László/: Nő a fű a sajtóprérin. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 8./

Petre Turlea egységpárti képviselő 30 ezer példányban szándékszik kiadni Bukarestben a Har-Kov jelentést. A képviselő szerint a törvényhozó testület könyvtárában nincs meg a jelentés, a 2000-2000 példányban kinyomtatott angol, francia, német, spanyol és orosz változatok is eltűntek a szenátus székházának alagsorából. A honatya ismertette, hogy az 1993-as kiadású angol nyelvű fordításból egy példányt eljuttat az Egyesült Államokba ottani kiadás céljából. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./

Alexandru Farcas, Kolozs megye prefektusa felszólította Antal Jánost, Kőrösfő polgármesterét, hogy azonnal távolítassa el a három évvel ezelőtt Vasvári Pál emlékére Kőrösfőn felállított kopjafát. Péntek László, a kőrösfői RMDSZ elnöke tiltakozott ez ellen, emlékeztetve, hogy ki is volt Vasvári Pál, akit bajtársaival együtt lemészároltak. Péntek László javasolta: hagyjuk egymás hőseit békében. /Péntek László: Legyen kölcsönös tisztelet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

Az MVSZ-küldöttgyűlésről tájékoztatott Toró T. Tibor. Megoldódott az eddigi probléma, ezzel megszűnt a feszültség, ami Csoóri Sándor elnök és Patrubány Miklós alelnök között volt, törölték azt a pontot, hogy az alelnöknek ellenjegyezni kell a döntéseket. A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ terjesztette elő azt a javaslatot, hogy hozzák létre a Bolyai Internetes Egyetem Tanácsát /BINET/, a tudományos eredmények hozzáférhetősége érdekében. Toró T. Tibor javasolta, hogy az 1989-es események tízéves évfordulójának ünneplés kerüljön be az MVSZ által támogatott programok közé. A kézidvásárhelyi 1989-es események nyomán elindított magyarellenes koncepciós perre is ráirányították a világ magyarjainak figyelmét. /MVSZ-küldöttgyűlés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 8./

Az egyetemista közösség "etnikai alapú szétválasztása" miatt aggódik az Egyetemisták Nemzeti Szövetsége is - közölte a mai Romania Libera. A szövetség vezetői úgy látják, hogy miután némileg sikerült gátat vetni az állami- és magánegyetemek diákjai közötti megkülönböztetésnek, az "etnikai kritériumok" újabb politikai vitákat szülnek. A szövetség ugyanakkor teljes mértékben támogatja a multikulturális egyetemek létrehozását, amelyek az egyetemisták meglátása szerint egyetlen lehetséges módja a román felsőoktatás "harmonikus fejlődésének". /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 8./

Újból elhalasztották a csereháti ügy tárgyalását. A szeptember 8-i tárgyaláson nem jelent meg az AGROPOD mezőgazdasági vállalat képviselője, aki személye és az udvarhelyi önkormányzat között lezajlott területcseréről tanúskodott volna. A halasztás másik oka az volt, hogy az idézésről sem érkezett vissza a másodpéldány. A tárgyalást így szeptember 22-re halasztották. Az Adevarul előre megfontolt szándékot lát abban, hogy az idézés nem ért el időben a címzetthez, abszurdnak és furcsának nevezvén ezt. A szélsőséges cikk szerzője jogászhoz illő ügyességgel bizonyítja be, hogy az önkormányzat nem lehetett tulajdonosa annak a területnek, amelyre az árvaház épült, ugyanakkor az udvarhelyi önkormányzat árvaház ellen irányuló érveit "ostobaságnak" címezi. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./

Virgil Magureanu, a titkosszolgálat volt vezetője, jelenleg a Román Nemzeti Párt elnöke szept. 8-án Szatmárnémetiben tartott sajtóértekezletén kirohant a magyar egyetem létesítése ellen, mondván "köztudott, hogy a világon egyetlen országban sem működik idegen nyelvű állami egyetem. Az RMDSZ harca megalapozatlan és halálraítélt." /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 9./

A Szabadság Markó Béla szövetségi elnök, a kolozsvári SZKT-n kifejtett véleményének beigazolódását látja a halasztásban: Markó Béla a koalíciós egyeztetésre utalva ugyanis kijelentette: az RMDSZ részt vesz az újabb találkozón, de a "közhangulatot" ismerve nem táplál illúziókat, ami a partnerek jobb belátásra térítését illeti. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

A Romániai Magyar Szó Murvai Lászlónak, a romániai magyar nyelvű oktatásról szóló statisztikai elemzésének második részét közli, ebben az iskolások létszámáról kapunk képet. 1997/98-ban magyar óvodákba 40 978 gyermek járt, az ország óvodáskorúinak 6,6 %-a /a magyar népesség aránya Romániában 7,2 %. A magyar óvodások száma az 1994/95-ös tanévhez képest 12,4 %-kal csökkent, ez közel van az országos apadás arányához. A magyar óvodások körében a legnagyobb a csökkenés Kovászna megyében /17 %/, de Kolozs megyében is jelentős: 11,7 %. Az elemi iskolások közül 67 111-en tanulnak magyar nyelven, ez az összlétszám 4,9 %-át jelenti, 1994-hez viszonyítva növekedett a létszámuk, hasonlóan az országos növekedéshez. Az V-VIII. osztályból /gimnázium/ magyar tannyelvű gimnáziumba járt 54 133 fő /4,6 %/, amíg 1994/95-höz hasonlítva országosan nőtt a gimnazisták száma, a magyarul tanulóké 8,9 %-kal csökkent. A líceumi tanulók /IX-XII. osztály/ közül magyarul folytatta tanulmányait 29 196 /a tanulók 3,8 %-a/. Országos szinten emelkedett 1994-hez viszonyítva a líceumba járók száma, a magyarul tanulóké viszont csökkent 5 %-kal. A szakmai oktatásban részesülők közül 4 946-an /1,9 %/ tanulnak magyarul. Esetükben is ellenkező előjelű a változás 1994-hez hasonlítva: országosan emelkedett a tanulólétszám, a magyar nyelvű viszont 14,4 %-kal csökkent. A posztszekunder oktatásban résztvevők közül 1309-en voltak magyarok, részarányuk 1,9 %. /Murvai László: A magyar nyelvű oktatás Romániában II. Összehasonlító statisztikai elemzés 1994/95 - 1997/98. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./ Előző: szept. 8.

Megjelent egy gyűlölködő könyv, adataiban mindegyre "mogyori" dokumentumokra hivatkozik, a tudatlanok megtévesztésére. A Kolozsváron is kapható: Mogyoria - Magyarország, Ungaria si istoria Mogyorilor /Editura Nova, 1998/. Puskás Attila arra kéri a történészeket, az RMDSZ és Magyarország romániai képviselőit, intézkedjenek ennek az elfogult, nemzetgyalázó könyvnek /amelynek szerzőségét még román történészek sem vállalták/ a bevonását és a nyilvános bocsánatkérést egy nép egészének gyalázásáért. /Puskás Attila: Történelmi lecke... - a partnerség jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./ Ugyanerről: Pataki Zoltán: Bután Józsi és a "mogyorok" története. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./ Ebből a cikkből kiderül, hogy dr. Iosif Constantin Dragan, Olaszországban élő ismert szélsőségesen magyarellenes személy a szerző, aki több újság tulajdonosa, ezek között van a szélsőséges Reneasterea Banateana /Temesvár/.

Resicabányán megrongálták az 1848-as emlékművet, a kereszthegyi emlékművet, amelyet 1874-ben állítottak fel. /Tovább rongálják a kereszthegyi emlékművet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Péter Pál, ügyvezető alelnök, az RMDSZ gazdasági főosztálya vezetője kifejtette, hogy költségvetési hiány fedezését célzó adóilletékek, a behozatali adók növelése valójában nem járul hozzá az állami bevételek növekedéséhez. A kormány meggondolatlanul tette meg ezt a lépést. "Lehetetlenség egészséges gazdaságot teremteni csak a megszorító intézkedésekre támaszkodva. Ha a lakosság egy évig hibernálna, semmit sem fogyasztana, a pénzügyminisztérium is elégedett lenne, de a kemény spórolás bevezetése előtt arra kellene gondolnia, hogy az új adók számottevően visszafogják a termelést" - nyilatkozta Péter Pál. Szerinte az állami költségvetés egész megterhelését a kis- és középvállalkozók viselik a vállukon. Siettetni kell a privatizációt, az Állami Tulajdonalap átszervezését, valamint a társaságok eladását a Rasdaq értékpapírtőzsde felé kell irányítani. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

Máthé Éva marosvásárhelyi újságíró rendszeresen publikál a Magyar Hírlapban. Mostani cikkében felvázolta, hogyan látja ő az RMDSZ-en belüli vitát. Úgy, ahogyan a Magyar Hírlapban megjelenő értékeléseknél szokásos, amelyek mindig Tőkés Lászlót támadják. Máthé Éva véleménye bántó: "annak, ami most az RMDSZ-ben most történik, sokkal inkább hiúság - meg némi irigység - a fő mozgatórugója." 1990-ben úgy tűnt, hogy Tőkés László az erdélyi magyarság koronázatlan fejedelme. Azonban idővel elhalványult Tőkés László dicsősége. A hiúság vására nélküle is népes. A fő motívum adott: melyik csoportosulás lesz képes kicsikarni a hatalomtól az önálló állami magyar egyetemet. A román kormány egyik csoportosulással sem hajlandó kompromisszumot kötni, Máthé Éva szerint ez "alighanem megkérdőjelezi az RMDSZ-en belüli viszályok értelmét." Az újságírónő úgy látja, hogy a magyarországi kormányváltás olajat öntött a tűzre és szerinte a "hiúságra visszavezethető hatalmi harc állomásainak egyike lehet az Alsócsernátonban hamarosan sorra kerülő Székelyföldi Fórum is". A marosvásárhelyi publicista is elismeri a magyar egyetem rendkívüli fontosságát, azt is, hogy az csak Kolozsváron lehet. "Alsócsernátonban már arról is érdemes lesz eszmét cserélni, mi lesz azután, ha az RMDSZ kilép a kormányból." Sajnos "túl kevés azon erdélyi fiatal politikusok száma, akik képesek az újfajta politizálási mód kidolgozására". /Máthé Éva: Kolozsvár után, Alsócsernáton előtt. = Magyar Hírlap, szept. 9./

Az RMDSZ Kolozs megyei küldötteinek szept. 8-i ülése után Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős főosztály vezetője kifejtette: "Az RMDSZ támogatja Románia NATO-integrációját és az Európai Unióhoz való csatlakozását, a magyar közösségnek elsődleges érdeke, hogy Románia tagja legyen mindkét szervezetnek" - mondotta. "Kezdeményezni fogjuk viszont az Európa Tanácsban Románia monitorizálásának újrakezdését - folytatta -, mivel ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy Románia szembesüljön azokkal az elvárásokkal, amelyeket az Európai Unió vele szemben megfogalmazott, illetve azokkal a hiányosságokkal, amelyek a demokratikus társadalmi berendezkedés során felmerülnek. Figyelemmel kell kísérnünk, hogy a parlament és a kormány milyen mértékben valósítja meg a Románia által aláírt nemzetközi szerződésekben foglalt jogokat és ezek esetleges be nem tartását minden esetben a nemzetközi közvélemény elé tárjuk - tette hozzá. /Papp Annamária: Románia monitorizálásának felújítását kéri az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

Murvai László a magyar nyelvű oktatásról szóló összegzés befejező részében a tanszemélyzettel foglalkozik. A magyar nyelvű óvodákban 2474 óvónő dolgozott, az országos állomány 6,8 %-a. A megyei adatokat összesítve nagyobb a magyar óvónők létszáma: 2670, az 1994/95-ös tanévhez képest emelkedett a létszámuk, ugyanúgy magasabb a szakképzett óvónők száma is. Az elemi iskolák magyar tanítóinak a száma az 1997/98-as tanévben 3463 volt, Románia tanítóinak 5,5 %-át teszik ki. A megyei adatok összesítése eredményeképpen magasabb a magyar tanítók száma, 3812 fő. A szakképzettek száma emelkedett. A gimnáziumokban /V-VIII. osztály/ 5 187 /5,3 %/ volt a magyar tanárok száma, a megyei összesítések szerint viszont 5767 fő. A líceumi oktatásban /IX-XII. osztály/ 2246 magyar tanár működik /3,5 %/. Az eddigieket összegezve megállapítható, hogy több mint 100 ezer magyar gyermek nem tanul anyanyelvén. Romániában 1994/95-ben 208 652 gyermek tanult magyarul, 1997/98-ban pedig 198 489, a csökkenés 4,9 %-os, amikor országosan 0,5 %-kal csökkent a tanulók száma Ugyancsak összegezve látható, hogy az óvodai oktatásban még 6,6 % a magyar gyermekek aránya, de felfelé haladva ez az arány egyre csökken: elemi oktatásban 4,9 %, gimnáziumban 4,6 %, líceumban 3,8 %, szakoktatásban 2,3 %, posztszekunder oktatásban 1,4 %. /Murvai László: A magyar nyelvű oktatás Romániában III. Összehasonlító statisztikai elemzés 1994/95 - 1997/98. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./ Előző: szept. 8, 9.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem fogadta el Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének véleményét, miszerint az Alsócsernátonban rendezendő fórum az RMDSZ szakadásához vezethet. Nem a szakadást akarják, hanem az RMDSZ megújulását, hangsúlyozta Tőkés László, hiszen meghívták az RMDSZ vezetőit is. A Magyar Fórum munkatársa idézte Németh Zsolt államtitkárt: a magyar kormány mindig az egész RMDSZ vezetőségének álláspontját tartja követendőnek. "Ez a kijelentés kétélű, hiszen megtörténhetik, mint a délvidéki magyarság esetben, hogy két- vagy hatfelé szakad a magyar politikai képviselet, és akkor melyik álláspontját tartja majd elfogadhatónak a magyar kormány?" Arra a kérdésre, hogy miért most hívják össze a fórumot, a püspök elmondta: "Annyira zárt volt a politikai mozgástér még egy fél évvel ezelőtt az RMDSZ számára a Bukarest-Budapest-Washington háromszögében, hogy lehetetlennek tűnt minden kimozdulás." Most ennek a mozgástérnek a korlátai kinyíltak. /Bágyi Bencze Jakab: Megújul az RMDSZ. = Magyar Fórum, szept. 10./

A romániai német kisebbség politikai képviselői nem támogatják a magyar kisebbség által követelt magyar nyelvű egyetem megalapítását. Ezt Paul Philippi, a Romániai Németek Demokratikus Fórumának (RNDF) elnöke jelentette ki szept. 9-én, aki a Romániában élő mintegy 80 ezer erdélyi száz és bánáti sváb képviseletében szólt. Szerinte senki sem vitathatja el a csaknem kétmillió magyar önálló egyetemhez való jogát, mégsem időszerű a kérdés, mivel csak tovább fokozná a meglévő etnikai feszültségeket. Véleménye szerint a magyaroknak inkább el kellene fogadniuk a vegyes nemzetiségű egyetemeken megvalósítandó anyanyelvi tagozatokat, ahogyan azt a koalíciós partnerek javasolták. Paul Porr, az RNDF erdélyi elnöke elítélte az RMDSZ politikai vezetésének ultimátumát. Az egyetem témájából szerinte képtelen politikai ügyet csináltak, noha az nem a tartozik az elsődleges nemzeti problémákhoz. /A romániai német kisebbség a magyar egyetem ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

Szept. 1-jével kinevezték a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ új elnökét, Szabó Tibort, aki eddig a HTMH főosztályvezetője volt. Szept. 10-én Szabó Tibor és Németh Zsolt államtitkár bemutatkozó beszélgetésen találkozott a sajtó képviselőivel. Szabó Tibor elmondta, hogy a hivatalban munkacsoportokat alakítanak a kisebbségi magyar közösségek helyzetének felmérésére, továbbá koordinációs főosztályt hoznak létre a hivatalban az egyes minisztériumokban a magyar kisebbségekkel összefüggésben folyó munka összehangolására. A HTMH elnöke arról is tájékoztatott, hogy most alakul meg a magyar-román vegyesbizottsági rendszer. El kell kerülni, szögezte le Németh Zsolt államtitkár, hogy gazdasági, civilizációs és szociális értelemben új "berlini fal" jöjjön létre Magyarország és szomszédai között. Megítélése szerint csak akkor lesz sikeres a nemzetpolitika, ha nem romlik a határon túli magyar közösségek helyzete, ebben a HTMH-nak kulcsfontosságú szerepe lesz, amelyhez az eddigieknél jelentősebb költségvetési támogatást fog kapni. - Az Új Kézfogás Alapítványnál a jövőben inkább a vállalkozási héttér támogatását tűzték ki célul. /Új Szó (Pozsony), szept. 11., Napi Magyarország, szept. 11./ "A magyar külpolitika legfontosabb kihívása az euroatlanti integráció és a szomszédságpolitika, illetve a regionális és a nemzetpolitika közötti összhang megteremtése" - jelentette ki Németh Zsolt államtitkár. Szerinte a magyar kormány fontosnak tartja, hogy egyenrangú partneri viszony alakuljon ki a határon túli magyar közösségekkel, és megteremtse az intézményes magyar-magyar párbeszéd lehetőségét. Utóbbi formájáról várhatóan néhány hét múlva megszülethet a döntés. Szabó Tibor szerint a hivatalnak kettős feladata van a jövőben: támogatnia kell, hogy a határon túli magyarok továbbra is őseik földjén maradjanak, illetve minél többet érzékeljenek azokból az előnyökből, amelyek Magyarország európai uniós csatlakozásából adódnak. Az elképzelések között szerepel a kormányközi vegyesbizottsági rendszer további kiépítése is, például Romániával és Szlovákiával. /A HTMH új feladatai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

Végh Ferenc magyar honvédség vezérkari főnöke szept. 9-én Aradra látogatott, ahol megbeszélést tartott Constantin Degeratu altábornaggyal, a román vezérkari főnökkel. Degeratu megelégedéssel állapította meg, hogy már negyedízben találkoznak. A román-magyar békefenntartó alakulat létrehozásának részleteiről tárgyaltak. A két vezérkari főnök szept. 10-én Nagyszalontára látogatott, ahol Tódor Albert polgármester fogadta őket. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 10., 11./

Valeriu Stoica igazságügyi miniszter ügyészségi kivizsgálást kér az Atac la persoana hetilap ellen antiszemita cikkek közzététele miatt, közölte az Adevarul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

A szenátus megszavazta az egyik titkosszolgálat, az államelnökség mellett működő Védő és Őrző szolgálat /SPP/, másnéven testőrszolgálat működési törvényét, mely szerint tagjai lehallgathatják a telefonbeszélgetéseket és betekinthetnek a levelezésbe /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

A Cotidianul oldalas összeállításban melegítette fel a csángóság eredetének ügyét, nyilván azt bizonygatva, hogy a népcsoport tagjai román eredetűek. És egy másik oldalcím: Tőkés László megpróbálja maga mellé állítani a székelyeket és a történelmi egyházakat. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

A képviselőház oktatási szakbizottságának tagjai szept. 9-i ülésükön elítélték a bizottság elnökét, Anghel Stanciu nagy-románia párti képviselőt, mivel a bizottság nevében levelet küldött Radu Vasile kormányfőnek a magyar tannyelvű felsőfokú oktatás elutasítására vonatkozó múlt heti döntésükkel kapcsolatban. Stanciu levelében javasolta az önálló magyar egyetem létesítésének tanulmányozására létrehozott bizottság megszüntetését. Asztalos Ferenc képviselő, a bizottság alelnöke kifogásolta, hogy Stanciu a levél tartalmáról előzőleg nem konzultált a bizottság többi tagjával. A Mediafax szerint Radu Vasile kormányfőnek nem áll szándékában felfüggeszteni a magyar egyetem létrehozásának módozatait vizsgáló kormánybizottságot, hanem megvárja a jelentést. A kormányfő kérni fogja a parlamenti tanügyi bizottságot a felsőfokú oktatási intézmények alapítását szabályozó 123-as szakasz felülbírálását. /Döntése felülbírálására kéri Vasile a tanügyi bizottságot. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

Andrei Marga tanügyminiszter "eredeti" javaslattal érkezett a parasztpárti képviselőkkel való találkozóra: a miniszter német, magyar, angol és francia tannyelvű multikulturális egyetem létesítését javasolta, a román-magyar határ két oldalán. Ezek Aradon és Szatmáron működnének, illetve Magyarországon a román határ közelében lévő helységekben. A Duna menti egyetem létrehozásához a két ország parlamentjének jóváhagyására lenne szükség. Ion Diaconescu, a KDNPP elnöke is meglehetősen érthetetlenül fogadta a hírt, véleménye szerint egy Duna menti egyetem létrehozása enyhén túlzás, mivel szerinte Magyarországon kis számú román nemzetiségű diák él. Diaconescu hangsúlyozta, hogy továbbra is a legjobb megoldásnak pártja javaslatát tartja: multikulturális egyetemet. Remus Opris, a KDNPP alelnöke ellenben egyetért Andrei Marga javaslatával. Annak a véleményének adott hangot, hogy Marga a regionális fejlődés, elsősorban a román-magyar viszonyok megszilárdítása érdekében kezdeményezte javaslatát. Vasile Lupu, a KDNPP másik alelnöke komolynak és mindkét fél számára elfogadhatónak tartotta a Duna menti egyetem létrehozását. Virgil Petrescu parasztpárti képviselő, volt tanügyminiszter szintén jónak ítélte Andrei Marga javaslatát, amely szerinte nem jelent újdonságot. Néhány évvel korábban ez már vita tárgyát képezte, de az RTDP, az akkori kormányzó párt állandó bizottságában nem került napirendre. Petrescu a Duna menti egyetem létrehozását a legjobb megoldásnak tartja, amely egyben kielégíthetné az RMDSZ-vezetők elvárásait is. Takács Csaba ügyvezető elnök kijelentette: a tanügyi törvény megszavazásáig az egyetem ügyében egyetlen kompromisszumos megoldás sem jöhet szóba. - Asztalos Ferenc képviselő elmondta: a tanügyminiszter javaslata, akárcsak a magyar-német multikulturális egyetem létrehozásának kezdeményezése, tulajdonképpen időhúzási taktika, amellyel a koalíciós partnerek abba a helyzetbe akarják kényszeríteni az RMDSZ-t, hogy tekintsen el az SZKT által megjelölt szeptember 30-i határidőtől. - Az RTDP elutasítja Andrei Marga javaslatát, az RNEP és a Nagy Románia Párt politikusai szerint azonban elemezni kell az ötletet. /Marga: "Duna menti egyetem"! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

A Kolozs megyei RMDSZ hivatalosan is képviselteti magát a szept. 12-i alsócsernátoni rendezvényen. A Kolozs megyeieket népes küldöttség képviseli, köztük a szervezetnek mind jelenlegi, mind pedig volt elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

Markó Béla RMDSZ-elnök, a bukaresti rádiónak nyilatkozva kijelentette: Andrei Marga tanügyminiszternek egy "dunamenti", magyar-német tannyelvű, Romániában és Magyarországon létesítendő egyetemre vonatkozó javaslata megkerüli a lényeget, ugyanis a törvényről van szó, nem az esetleges intézmény formájáról. Zsehránszky István kérdésére Markó Béla elmondta, hogy a hét eleji koalíciós találkozón továbbra sem jutottak eredményre, egyedüli eredménynek azt említve meg, hogy a képviselőház oktatási bizottságában a kisebbségek oktatására vonatkozó cikkelyek vitáját leállították, "addig, amíg a koalícióban nem születik megállapodás velük kapcsolatban. Ez olyan értelemben eredmény, hogy nem haladunk tovább rossz irányban..." A koalíciós pártelnökök elismerték, hogy a bizottság által jóváhagyott változat nem fogadható el, és valamiképpen ki szeretnék javítani az "elrontott" cikkelyt, viszont bizonytalanok "azt illetően, hogy pártjaikon belül, tehát a parlamenti csoportokban el tudnak-e fogadtatni valamilyen jó változatot". Markó megállapította: "Egyébként azért, hogy ilyen helyzet állt elő, véleményem szerint egyértelműen ők a felelősök, mert hagyták, sőt, bizonyos nyilatkozatokkal támogatták is azt, hogy ilyen hangulat alakuljon ki... Számunkra a dolog egyszerű. Vissza kellene térni a különböző protokollumokban szereplő szöveghez, illetve a sürgősségi kormányrendeletben lévő szöveghez, vagy akár azokhoz a szövegekhez, amelyek a kormányprogramban találhatók. Viszont elég sok a kétség bennem azzal kapcsolatosan, hogy ez sikerül." Markó felhívta a figyelmet a román sajtó szerepére is, mely szerinte "manipulálja a politikusokat és kényszerhelyzetbe hozza őket". A román sajtóban "egyértelműen megfigyelhető", hogy az szándékosan eltorzítja a konfliktus lényegét, azt a látszatot keltve, mintha arról lenne szó, hogy holnap lesz-e magyar egyetem, vagy nem lesz: "Holott a konfliktus arról szól, hogy holnap - ezt a holnapot jelképes értelemben használom - a tanügyi törvény lehetővé teszi-e az egyetem létrehozását, avagy nem teszi lehetővé". /Zsehránszky István: Keringő a magyar egyetem körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11., folyt. szept. 12./

A Magyarok Világszövetségének MVSZ küldöttgyűlése javasolja, hogy a határon túl élő magyar nemzeti közösségeket "építsék be" a Magyar Köztársaság jogrendjébe, teremtsék meg a nemzeti összetartozás államjogi formáit - tartalmazza a testület legutóbbi ülésének zárónyilatkozata, amelyet Patrubány Miklós elnökhelyettes szept. 9-én juttatott el az MTI-hez. A zárónyilatkozat szerint az MVSZ indítványozza Magyarország kormányának, hogy gyorsított eljárással adja meg a magyar állampolgárságot mindazoknak a magyaroknak, akik Lettország Szovjetunióból történt kiválása után hontalanná váltak. A testület megismétli, hogy az MVSZ valamennyi illetékes magyar és nemzetközi fórumon tiltakozik "a magyarság erőszakos asszimilációjának minden formája ellen". Kezdeményezi, hogy a Kazahsztánba szakadt magyarokat telepítsék vissza Magyarországra illetve szülőföldjükre, és kéri a magyar kormányt, hogy járjon el Ukrajnánál a Kárpátaljára visszatérni kívánó magyarok visszahonosítása érdekében. A küldöttgyűlés elutasítja a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás tervezett korlátozásának gondolatát is, és kéri a magyar kormányt, hogy a magyar-ukrán alapszerződés keretében lépjen fel ennek megakadályozására. A testület felemeli szavát a szlovákiai római katolikus magyar püspökség létrehozásáért. Egyben megbízták a szövetség elnökségét, hogy folyamodjon minden nemzetközi fórumon támogatásért az erdélyi Bolyai Egyetem visszaállítása érdekében. Szorgalmazták továbbá az erdélyi magyar egyházi, közösségi és magánjavak teljes körű visszaszolgáltatását. A küldöttgyűlés mindezek mellett indítványozza: teremtsék meg annak lehetőségét, hogy a Duna Televízió műsora az amerikai kontinensen is elérhető legyen. /Mit tartalmaz a küldöttgyűlés zárónyilatkozata? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

Németh Csaba, Kovászna megye új szenátora mutatkozott be. Kozsokár Gábor szenátort alkotmánybírónak választották, helyébe választották meg Németh Csabát /sz. Marosvécs, 1951/. 1990 óta Kézdivásárhelyen az Apor Péter Mezőgazdasági Szakközépiskolában tanított, emellett írt több romániai magyar lapban. Németh Csaba hangsúlyozta, hogy az önálló magyar egyetem híve, nem tartja megoldásnak a multikulturális egyetemet. /Béres Katalin: Kovászna megye új szenátora. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 11./

A Brassó megyei RMDSZ elnöksége szept. 1-jei ülésén tárgyalta az Alsócsernátonba összehívott Székelyföldi Fórumon való részvételt. Megoszlottak a vélemények, többen azon voltak, hogy részt kell venni a fórumon, mások ellenezték. Madaras Lázár megyei tanácselnök-helyettes esetleg megfigyelőként venne részt a találkozón, mondván, Katona Ádám és társai szervezte rendezvény nem lehet szervezeti fórum. Végül megszületett a többségi döntés: megfigyelői státussal vesz részt a megyei RMDSZ képviseletében Bálint László református pap és Markó Gábor politikai alelnök. /Markó Gábor: Nem oda... Csernáton. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 11./

Szept. 11-én Pokorni Zoltán oktatásügyi miniszter találkozott Budapesten a külhoni magyar oktatási vezetőkkel. A határon túli magyar felsőfokú képzés és a magyar nyelvű önálló felsőoktatási intézmények létrehozásának támogatására Apáczai Csere János néven közalapítvány létrehozását javasolja a jövő évi költségvetés keretében az Oktatási Minisztérium - jelentette be a miniszter. Az alapítvány azért szükséges, hogy "magja lehessen egy lehetőség szerint anyanyelvű önálló egyetemnek", segítségével "minél hamarabb és minél stabilabb anyagi alapon jöhetnek létre határon túli magyar felsőoktatási intézmények". Megvizsgálják a Magyarok Világszövetsége javaslatát, hogy Debrecenben magyar nyelvű oktatási központot alakítsanak ki. Mindaddig, amíg ez a program nem körvonalazódik, az a jó megoldás, ha a határon túli pedagógusműhelyeknek és - szövetségeknek nyújt anyagi segítséget a magyar állam. A találkozón az erdélyi, a felvidéki, a kárpátaljai, a horvátországi, a szlovéniai és a vajdasági oktatási vezetők tartottak beszámolót az ottani magyar nyelvű oktatás helyzetéről. Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Egyetem rektor-helyettese elmondta, hogy egy, már kidolgozott terv szerint a kolozsvári intézményen belül öt kart és negyven szakot foglalna magába egy önálló magyar nyelvű tagozat kialakítása. Emellett létre kellene hozni az erdélyi magyar felsőoktatási hálózatot is, különös tekintettel a mérnöki és a mezőgazdasági képzésre. Szigeti László felvidéki parlamenti képviselő a miniszteri beszámolóban elhangzottakkal egyetértve a külhoni pedagógiai, illetve tankönyves műhelyek anyaországi támogatását szorgalmazta. Felvetette, hogy a magyar kormány vállalja fel a felvidéki önálló magyar egyetem létrehozásának ügyét is. Korhecz Tamás, a Vajdasági Magyar Ösztöndíj Tanács elnöke szerint a magyar állam eddigi támogatása bizonyos értelemben céltalannak bizonyult, mert az anyaországban tanuló vajdasági diákok mintegy 70-80 százaléka elhagyta szülőföldjét. /Magyar miniszter eszmecseréje határon túli oktatási vezetőkkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ Erdélyből részt vett a találkozón Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, Kötő József oktatásügyi államtitkár, Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, valamint Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke is. A lap értesülései szerint Kötő József államtitkár és Asztalos Ferenc képviselő még a megbeszélések előtt találkozott Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszterrel, a minisztérium oktatási államtitkárával és a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. A találkozó során meghatározták a két tárca közötti együttműködés kereteit, módozatait, és számba vették az önálló magyar egyetem létesítésének fejleményeit. A romániai magyar kisebbség vezetői ugyanakkor üdvözölték a magyar oktatási minisztérium azon kezdeményezését, melynek értelmében a határon túli magyar felsőoktatási intézmények támogatására jövőre létrehoznák az Apáczai Csere János Közalapítványt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ A határon túli magyar kisebbségek képviselői a magyar oktatásügyi minisztérium vezetőségével folytatott szept. 11-i találkozójukon többek között megvitatták a kolozsvári állami magyar egyetem létrehozásának ügyét, a magyarországi továbbtanulás lehetőségeit, a Magyarországon szerzett diplomák és oklevelek elismerésének kérdését - tájékoztatott Asztalos Ferenc képviselő. A találkozón Erdélyből még részt vett Kötő József oktatásügyi államtitkár, Szilágyi Pál, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese és Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Szilágyi Pál rektor-helyettes az erdélyi magyar oktatás helyzetét, az önálló magyar állami egyetem létesítése körüli vitát ismertette. Lászlóffy Pál, a pedagógusszövetség elnöke a hazai tanügyi gondokról tájékoztatott. Kötő József oktatási államtitkár és Asztalos Ferenc képviselő a hivatalos találkozót megelőzően tárgyalt Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszterrel, a minisztérium oktatási államtitkárával és a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. Meghatározták a két tárca közti együttműködés kereteit, módozatait, számba vették az önálló magyar állami egyetem létesítésének fejleményeit. A megoldásra váró kérdések feltérképezésekor szem előtt tartották Radu Vasile kormányfő október 14-i budapesti látogatását, amikor találkozni fog Orbán Viktor miniszterelnökkel. Pokorni Zoltán oktatási miniszter ugyanakkor október 1–3. között Párizsban megbeszélést folytat Andrei Marga tanügyminiszterrel - mondotta Asztalos Ferenc. Egyetértettünk abban - folytatta Asztalos Ferenc -, hogy fel kell gyorsítanunk az oklevelek honosításának folyamatát, ugyanakkor szeptember 30-ra kijelöltük a két minisztérium között a két évre szóló együttműködési egyezmény aláírásának időpontját - hangsúlyozta Asztalos Ferenc. A romániai magyar kisebbség vezetői üdvözölték a magyar oktatási minisztérium kezdeményezését: a határon túli magyar felsőoktatási intézmények támogatására jövőre létrehoznák az Apáczai Csere János Közalapítványt.- Ha nem sikerül érvényt szereznünk az önálló magyar állami egyetem létesítésére vonatkozó elképzelésünknek, az alapítvány hathatósan részt vállalna egy magyar tannyelvű magán felsőoktatási intézmény működtetésében - mondotta Asztalos Ferenc. /Magyarországi közalapítvány a határon túli felsőoktatásért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./ Pokorni Zoltán hangsúlyozta: az alapítvány célja nem a határon túli magyar nyelvű felsőoktatási képzés költségeinek finanszírozása, azonban hozzájárulhat az intézmény beindításához. Pokorni ugyanakkor fontosnak nevezte a határon túli magyar nyelvű oktatás szakmai és anyagi támogatását. A miniszter szerint el kell érni azt, hogy a Magyarországon tanuló, határon túli magyar fiatalok visszatérjenek szülőföldjükre. Segíteni kell, hogy hosszabb távon mindenkinek lehetősége legyen az anyaországban magyar nyelven tanulni. /Magyarországi állami támogatással. Közalapítvány a határon túli felsőoktatásért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./