"Katona Ádám Alsócsernátonban elmondott elemzését kiegészítette, ezt közölte most a hetilap, jelezve, hogy szívesen teret biztosítanak mindenkinek, legyen az mérsékelt vagy radikális, hogy segítsenek az RMDSZ "zűrzavaros, vitákkal, ellenségeskedéssel dúsított, néha-néha titokzatos dolgaiban" való eligazodást. Az RMDSZ vezetősége nem az érvényes program, hanem egy szerző nélküli Együtt című brosúra alapján lépett a kormányba, Ezt maga Victor Ciorbea akkori miniszterelnök leplezte le budapesti beszédében és az 1997. márc. 15-i üdvözlő levelében. A kormányprogramban az önálló magyar egyetem helyett az szerepel, hogy gondoskodni kívánnak "a felsőfokú oktatási intézmények keretinek kiszélesítéséről a multikulturális egyetemek révén, és szükséglet szerint a nemzeti kisebbségek nyelvén való önálló intézmények létrehozásáról /V. fejezet, 1.3./ Tudomásul kell venni, hogy "egyazon ?ernyő? alá kerültek Szövetségünkben az egykori áldozatok és hóhéraik." Katona Ádám hangsúlyozta, hogy az RMDSZ hatékonyságát rontotta "az anyaországi káros hatás: pesti példára létrehozták Kolozsvárott az erdélyi szocliberál paktumot". Katona "saját köreink szégyenletes gyöngeségének" nevezte például az ún. agyagfalvi botrány 1991-ben: 1991. okt. 5-én a Küldöttek Országos Tanácsa /KOT/ elfogadta a székelyföldi területi autonómia érdekében Agyagfalvára tervezett fellépést, az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportja föllépését. Amikor azonban országos hisztéria indult ellenük, akkor nyilvánosan megtagadták őket. Mindezek miatt Katona Ádám szerint általános belső választást és rendkívüli kongresszust kell tartani, továbbá meg kell szólítani a szövetségeseket: a történelmi egyházakat, az egész magyar nemzetet, a nemzetközi emberjogi szervezeteket és szövetségesek az európai normákat vállaló román értelmiségiek. Óriási gond Erdély magyarlakta vidékein a sok ezer hektárnyi megműveletlen föld, a pénztelen családok fiataljai társadalmi fölemelkedésének biztosítása. Törődni kell a hátrányos helyzetűekkel, a moldvai magyarokkal, a magyar cigányokkal. /Katona Ádám: Megújulás: az RMDSZ jövője. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), okt. 3-16./"

Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI volt igazgatója egy perben eskü alatt vallotta, hogy 1996 novembere előtt a román hatalom tudott a Jugoszlávia elleni ENSZ-embargó folyamatos megszegéséről. Ion Iliescu volt elnök váltig tagadta, hogy tudott a Dunán titkokban Jugoszláviába szállított üzemanyagról. Magureanu viszont vallomásában kifejtette, hogy az SRI még annak idején jelentette a történeteket Iliescunak, Vacaroiu akkori miniszterelnöknek és a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak. /Magureanu vall. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), okt. 3-16./

Temerinben júliusban, majd augusztusban és szeptemberben szerb fiatalok rendszeresen megvertek magyar fiatalokat. Ezeknek a leszámolásoknak kifejezetten nemzeti jellegük volt, hangsúlyozta Csorba Béla, temerini önkormányzati tanácsos, a VMDP /Vajdasági Magyar Demokrata Párt/ körzeti elnöke. Ezért a nyilvánossághoz fordultak, az emberjogi szervezethez és az ENSZ albizottságához. /Magyar Szó (Újvidék), okt. 4./

"Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ okt. 3-án Marosvásárhelyen tartott rendkívüli ülésén 59 igen szavazattal 37 nem szavazat ellenében úgy döntött, hogy hatályon kívül helyezi a kormányból való kilépéssel kapcsolatos eddigi határozatait. A testület ugyanakkor fenntartotta azt a jogot, hogy bizonyos meghatározott feltételek esetén az SZKT ismét felülbírálja az RMDSZ koalíciós részvételét. A határozat szerint az RMDSZ koalíciós szerepvállalását az általános reform megvalósításától, a kisebbségi jogok törvénybe iktatásától, valamint a vonatkozó kormányhatározatok gyakorlatba ültetésétől teszi függővé, a koalíciós együttműködés elengedhetetlen feltétele az anyanyelvű oktatásban szerzett jogok törvénybe foglalását. Az RMDSZ továbbra is következetesen ragaszkodik saját programja megvalósításához, nem mond le a kolozsvári központú önálló állami magyar tannyelvű egyetem létrehozásáról. Az SZKT-n Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta a testületet az RMDSZ Operatív Tanácsának szept. 30-i üléséről. A testület az SZKT előző ülésén hozott döntésének megfelelően a kormánykoalícióból való kilépés módozatairól tárgyalt. Döntést nem hoztak. A szintén aznapra összehívott kormányülésen ugyanis határozat született egy Petőfi-Schiller elnevezésű magyar-német egyetem létrehozására. Markó szerint az Operatív Tanács úgy értékelte: noha az RMDSZ-szabta a feltételek, amelyeknek teljesülése nélkül az RMDSZ nem tudja további kormányzati szerepvállalását elképzelni, nem teljesültek, a kormány ajánlata olyan pozitív intézkedés, amely indokolttá teszi a rendkívüli SZKT összehívását. A testületnek arról kell tehát dönteni: fenntartja-e szeptember 5-i döntését, vagy felülbírálja azt. Markó Béla fontosnak minősítette a magyar-német egyetem létesítésére vonatkozó kormányhatározatot, mivel egyetemet véglegesen létrehozni csak törvénnyel lehetséges. Véleménye szerint ez a határozat azt fejezi ki, hogy a kormány és a koalíció előre akar lépni, ami az anyanyelvű felsőfokú oktatást illeti. "Illúziókban azonban továbbra sem ringathatjuk magunkat" - mondta Markó. Takács Csaba ügyvezető elnök egyetértett a Smaranda Enache és Gabriel Andreescu levelében megfogalmazottakkal, amelyben a két ismert román közéleti személyiség felhívta az SZKT figyelmét: amennyiben elfogadják a magyar-német egyetemet, ország-világ előtt bizonyságot tesznek tárgyalókészségükről, racionalitásukról. Tőkés László tiszteletbeli elnök szerint a magyar-német egyetem létesítésére elrendelő kormányhatározattal érdemben semmit sem változott a helyzet, ami a 36-os sürgősségi kormányrendeletet, illetve a Kolozs megyei képviselők, majd a képviselőházi frakció által benyújtott törvénytervezetet illeti a magyar egyetem létrehozására vonatkozóan, nem is beszélve az 500000 aláírással ellátott tanügyi törvénytervezet sorsáról. Cseberből vederbe kerültünk, állapította meg Tőkés László. "Úgy látszik, állandóan "a minimumnak a további minimalizálása felé haladunk, és ezt nevezzük kompromisszumkészségnek" - mondotta a püspök. Tőkés László szerint ennek az úgymond "kéznyújtásnak" az elfogadásával az RMDSZ nem tesz mást, mint ismét "mentőövet" dob a román kormánynak. Tőkés László azt javasolta: halassza el az SZKT a döntést még egy héttel, addig pedig legyen széles körű társadalmi vita tárgya a kilépés témája. Kötő József ügyvezető alelnök, oktatási államtitkár szerint az egyetemalapításra vonatkozó kormányhatározat - amennyiben a kormány valóban komolyan gondolja - jó lehetőség arra, "önálló magyar állami tudományegyetem megvalósításához, kiépítéséhez hozzáfogjunk", ugyanakkor pedig megoldást is nyújt az igen bonyolult akkreditációs problémákban. Verestóy Attila szenátor a kormányban maradást szorgalmazta, hasonlóképpen Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, Dézsi Zoltán prefektus, Frunda György szenátor, Borbély László államtitkár és mások is. Borbély Zsolt Attila szerint "alig-mézes-madzag" a kormány ajánlata, a lényege: bármi legyen, csak ne az, amit az RMDSZ kér. Ha most maradunk, abból a partnerek azt a következtetést vonják le, hogy velünk bármit "le lehet nyeletni", szögezte le Borbély Zsolt Attila. Csapó I. József szenátor kijelentette: a szeptember 5-i SZKT-döntésben meghatározott feltételek nem valósultak meg, az RMDSZ-nek tehát nincs helye a kormányban. Igenis, jogunk van az állami költségvetésből támogatott önálló magyar egyetemre! - mondotta. Katona Ádám hangsúlyozta: a magyar-német egyetem igenis alternatívája az önálló, magyar egyetemnek! Szerinte "mi a magunkét kérjük vissza, azt, amit 1919-ben szuronyokkal vettek el tőlünk". Katona Ádám kifejtette, hogy az RMDSZ-ben három hónapon belül tisztújításra van szükség. Bucur Ildikó, Somai József és Kónya-Hamar Sándor egybehangzóan azt vallották, hogy az RMDSZ hívja vissza két miniszterét és államtitkárait mindaddig, amíg a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet a parlament nem szavazza meg eredeti formájában. Markó Béla a szavazás előtt összegezte a vitát. Kifejtette, hogy a magyar-német egyetemre vonatkozó határozat nagyon kevés és nagyon ingatag, de az első jogi intézkedés, amely arra mutat, hogy van akarat a koalícióban a negatív folyamatot megállítani. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 5., Bögözi Attila: Maradtunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5., Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 5./ A 11 órás vita után a testület 59 mellette és 37 ellene leadott szavazattal az RMDSZ kormányon maradása mellett döntött. Az SZKT elfogadta az erre vonatkozó Határozatot, valamint egy Nyilatkozatot a szeptember végén lezajlott szlovákiai választások eredményével kapcsolatban. Határozat: A Szövetségi Képviselők Tanácsa rendkívüli ülésén megvizsgálta a szeptember 30-án a Petőfi-Schiller egyetem tárgyában elfogadott kormányhatározat következtében előállott politikai helyzetet, és a következőket határozza: 1. Hatályon kívül helyezi a kormányból való kilépéssel kapcsolatos határozatait. 2. Koalíciós szerepvállalását a kormányprogramban foglaltak szellemében, az általános reform megvalósításától, a kisebbségi jogok törvénybe iktatásától, valamint a vonatkozó kormányhatározatok gyakorlatba ültetésétől teszi függővé. 3. A koalíciós együttműködés elengedhetetlen feltételének tekinti az anyanyelvű oktatásban szerzett jogok törvénybe foglalását, az 1998. szeptember 30-i 687-es kormányhatározat előírásainak megvalósítását és a helyhatósági törvény módosítását a 22/1997-es sürgősségi kormányrendeletnek megfelelően. 4. Az RMDSZ továbbra is következetesen ragaszkodik a saját programja megvalósításához, tehát nem mond le a kolozsvári központú önálló állami magyar tannyelvű egyetem létrehozásáról. Felszólítjuk a koalíció minden politikai pártját, hogy ebben a nehéz gazdasági és politikai helyzetben tanúsítsa azt a határozottságot és következetességet, amely elengedhetetlen a kormányprogram megvalósításához szükséges reform véghezviteléhez, valamint a kormány belföldi és külföldi hitelének megerősítéséhez. Az előbbiekben megszabott feltételek be nem tartása esetében az SZKT felülbírálja az RMDSZ koalíciós részvételét. Nyilatkozat: A Szövetségi Képviselők Tanácsa megelégedéssel vette tudomásul a szeptemberi szlovákiai választások eredményeit, amelyek lehetővé tették a szlovákiai demokratikus pártok kormányra jutását. Bízunk abban, hogy az újonnan alakuló kormánykoalíció vezetésével Szlovákia visszatér a közös Európa felé vezető útra, és teljesíteni fogja az Európai Unióhoz való csatlakozás politikai feltételeit, beleértve a nemzeti kisebbségek jogainak garantálását és tiszteletben tartását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 5. 1340. sz./"

Kónya-Hamar Sándor képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a Petőfi-Schiller egyetemről szóló kormányhatározatot a szükséges négy miniszter közül kik is írták alá: Radu Vasile kormányfőn kívül, mindössze Tokay György kisebbségvédelmi miniszter, Andrei Marga tanügyminiszter helyett Mihai Korka tanügyi államtitkár, Traian Remes pénzügyminiszter nevében pedig szintén csak egy államtitkár látta el kézjegyével. Valeriu Stoica igazságügyminiszternek is ellen kellett volna jegyeznie a szöveget. Ez azonban nem történt meg. /Kónya-Hamar Sándor: Amíg a tanügyi törvény nem nyer végső formát, nincs mit keresnünk a kormányban = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

Megfigyelők szerint a kormány szándékáról elég sokat árul el az, hogy a szeptember 30-án este hozott 687-es számú határozat /A Petőfi-Schiller egyetemről/ kivételes módon már az október 2-i Hivatalos Közlönyben megjelent. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), okt. 5./

A Sulyok István Református Főiskola /Nagyvárad/ okt. 4-én tartotta tanévnyitóját. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hirdetett igét. Kovács Béla rektor beszámolt arról, hogy Andrei Marga miniszterrel tárgyalt, ismertette a főiskola gondjait, így az épülethiány okozta nehézségeket. Egyelőre csak ködös ígéreteket kapott. Kovács Béla elmondta, hogy a vallástanár-szociális munkás szak elérkezett a végleges akkreditáláshoz, reméli, hogy a többivel sem lesz gond. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 5./

Okt. 5-én a képviselőházban Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselő interpellációt intézett Andrei Marga közoktatásügyi miniszterhez és Ion Anghelescu egyházügyi államtitkárhoz. Az RMDSZ-képviselő szóvá tette, hogy a moldovai csángómagyarok nem tudnak érvényt szerezni ama elidegeníthetetlen és alkotmányos joguknak, hogy anyanyelvükön tanuljanak és misézhessenek. A klézsei magyar szülők még 1996 nyarán hivatalosan kérték a magyar nyelv tanítását a községi általános iskolában, a Bákó Megyei Tanfelügyelőség azonban válaszra sem méltatta a kérvényezőket. A kérvény végül - 14 hónapos várakozás után! - a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége révén a Közoktatásügyi Minisztériumhoz került, amely felszólította a Bákó Megyei Tanfelügyelőséget a kérdés megoldására. Mindennek ellenére semmilyen konkrét lépés nem történt, sőt, Anisoara Rudei klézsei tanítónő a magyar nyelv tanítását szorgalmazó szülők megfélemlítésével is próbálkozott, és azt sugallta nekik, hogy gyerekeik menjenek Erdélybe vagy Magyarországra, ha magyarul akarnak tanulni. A szülők azonban nem ijedtek meg, és kiállnak követelésük mellett. Ennek ellenére a bákói tanfelügyelőség nem teljesíti a tárca döntését egy magyar tanító kinevezésére és alkalmazására vonatkozóan. Szilágyi Zsolt ezek után azt kérdezte Andrei Marga minisztertől, mit tett eddig és mit szándékozik tenni ezután a csángómagyar szülők akaratának érvényesítése érdekében és azért, hogy elejét vegyék a bákói tanfelügyelőség jogtipró magatartásának. Ion Anghelescu egyházügyi államtitkártól a szabad vallásgyakorlás jogának szavatolását kérte számon az RMDSZ Bihar megyei képviselője, amikor arra a kérdésre kérte a választ, hogy milyen konkrét intézkedésekkel szándékozik megoldani a moldvai csángómagyarok azon kérését, hogy e csángó falvakban magyar nyelvű misét is hallgathassanak a hívők. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 6. 1341. sz., A csángók jogaiért interpellált az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

Okt. 5-én Markó Béla szövetségi elnök fogadta a szövetség bukaresti székházában Frits Bolkensteint, a Liberális Internacionálé elnökét, aki a nemzetközi liberális tömörülés küldöttségének élén látogatást tesz Romániában. A delegáció, amelynek tagja volt Szabó Zsolt, a Hollandiában kormányzó liberális párt /VVD/ külügyi titkára is, elsősorban a romániai politikai helyzet és ezen belül a magyar nemzeti közösség gondjai iránt érdeklődött. Az általános politikai helyzet és a román-magyar kapcsolatok alakulásának ismertetése után Markó Béla beszámolt a koalícióban nemrég kialakult válságról és az RMDSZ álláspontjáról a tanügyi törvény vitájában. A találkozón Eckstein Kovács Péter, az RMDSZ Szabadelvű Körének elnöke és Niculescu Antal államtitkár az RMDSZ liberális platformjáról, illetve az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt között kialakult, sok tekintetben jónak és gyümölcsözőnek mondható kapcsolatokról tájékoztatta a vendégeket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 6. 1341. sz./

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke újra elmondhatja azt, amit 1994. jún. 15-i nyilatkozatában rögzített: 1989 óta alaposan átgondolt rágalomhadjárat folytatnak ellene a posztkommunista és szélsőséges nacionalista körök, a volt Securitate és a belső egyházi reakció erői. A CE Szövetség Zilahi Kálvin Szövetség csoportja indított globális aláírási kampányt és Internet-háborút nemcsak személye, hanem egyházkerülete törvényes rendje ellen is. Őket segítették a tiltakozó "erdélyi értelmiségiek" /1998. jún. 2./. Makay Botond resicai lelkész palástja mögé búvó "nagyváradi kollégái" intéztek támadást Tőkés püspök ellen, Makay Botond pedig felszólította a püspököt arra, hogy szíveskedjen tisztségéből távozni /1998. jún. 18./ 1994-ben a bukaresti Tinerama indított támadást, Tőkés Lászlót Szekuritáté-ügynöki múlttal vádolva, 1998 júniusában pedig az Adevarul közölt hasonló sorozatot. Ez alkalommal az Associated Press /AP/ is átvette a képtelen vádakat és világgá röpítette azokat, Emiatt jelenleg négy peres ügyben kénytelen becsületét védelmezni, nevezetesen az Adevarul főszerkesztője és Dorin Suciu nevű újságírója, az AP és a londoni The Times ellen indított perekben. A hollandiai lapokban /Trouw, Nederlands Dagblad stb./ megjelent lejárató cikkekkel szemben odavaló barátai védik meg. Balogh Barnabás egyházkerületi missziói előadó viszont a hollandiai Friesch Dagblad szept. 4-i számában támadta a püspököt. Ábrahám Dezső mocskolódásaihoz, akárcsak négy éve, a Romániai Magyar Szó nyújtott teret /1998. aug. 29-30./. Aczél Endre, a Népszabadság tollnoka erdélyi "magyar gettópolitikával" és irredentizmussal bélyegezte meg őt. Székely Ervin parlamenti képviselő a Medifaxnak adott augusztusi nyilatkozatában szintén a püspök titkosszolgálati múltját feszegette. /Tőkés László: Támadások kereszttüzében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"

Kuszálik Péter Morfondír rovatában először a háromlépcsős autonómia fogalmán élcelődött, majd a helyreigazításon: akinek nem inge, ne vegye magára, fogja majd mondani. /Kuszálik Péter: Helyreigazítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ Ezzel Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke írására célzott: Akinek nem inge... Válasz az RMDSZ minisztereinek, államtitkárainak és megyei tisztségviselőinek nyílt levelére. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30.

"Eva Maria Barki szerint "A román titkosszolgálat nyilván célzatosan hamis beállítású jelentése" szolgált alapul azoknak a bírálatoknak, amelyek erdélyi útját követték. Eva Maria Barki nyilatkozatában leszögezte: "Ténykedésem és megnyilatkozásaim a romániai magyarság jogait illetően sohasem irányultak a román nép ellen." /Eva Maria Barki nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./"

Okt. 6-án Párizsban, az UNESCO felsőoktatási világkonferenciáján találkozott Andrei Marga oktatási miniszter Pokorni Zoltánnal, magyar partnerével. A megbeszélésen Marga kifejtette, hogy magyar nyelvű egyetem létrehozásában nem, legfeljebb egy román-német-magyar oktatási nyelvű egyetem megteremtésében tud együttműködni. Pokorni megdöbbenéssel fogadta román kollégájának e közlését. Pokorni szerint a helyzetet még értékelni kell, mivel nem tisztázott, hogy a román miniszterelnök - kormányának eddigi hivatalos álláspontját esetleg megváltoztatva - osztja-e minisztere nézeteit. Mindenesetre aggodalomra ad okot, hogy az oktatási miniszter a kormány által megfogalmazott állásponttól eltérő törekvésének adott hangot, pedig éppen az ő feladata lenne az egyetem ügyének előmozdítása - jegyezte meg Pokorni Zoltán. Marga szerint magyar-német nyelvű Petőfi-Schiller egyetem sem lesz, pontosabban csak akkor működhet, ha ott a román is tanítási nyelv. Pokorni erre megjegyezte, hogy ilyen hármas tannyelvű felsőoktatás már van Romániában, a Babes-Bolyai Egyetemen, csak éppen nem minden karon. És fájdalmas hiányok is vannak. Arra a kérdésre, hogy az új többnyelvű egyetem megkezdhetné-e működését még a két év múlva esedékes romániai általános választások előtt, Marga kijelentette: több mint valószínű, hogy nem, azaz szerinte az ilyen intézmény létrehozása áttolódna a következő kormányzati ciklusba. Pokorni Zoltán kijelentette, hogy a magyar kormány tagjaként ezután is azon fáradozik, hogy előmozdítsa a határon túl élő magyarok törekvéseinek megvalósítását, így magyar nyelvű egyetem létrehozását is. Pokorni hangsúlyozta: jó lenne, ha ezek állami egyetemek lennének - fűzte hozzá -, de ha a román törvények, az ottani politika alakulása csak egy magánintézmény létrehozását-működését teszi lehetővé, akkor azt fogjuk támogatni. Pokorni hozzátette: ez is csak a román kormány együttműködésével valósítható meg. Ha az állami egyetem ügye ideig-óráig késedelmet szenved, akkor Budapest a magánintézmény létrejöttét támogatja. /Magyar?német állami egyetem sem lesz? Andrei Marga magyar kollégájával tárgyalt Párizsban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

Okt. 6-án, az 1848-as magyar szabadságharc 13 tábornoka kivégzésének 194. évfordulója alkalmából Aradon a megemlékezésen részt vett Kövér László magyar tárca nélküli miniszter, Bitay Károly magyarországi főkonzul, Szabó János magyar honvédelmi miniszter, Markó Béla RMDSZ-elnök, Tokay György kisebbségvédelmi miniszter, valamint helyi szervek képviselői is. A jelenlévők megkoszorúzták az aradi vértanúk emlékére állított emlékművet. Markó Béla beszédében kiemelte, hogy nem a sors, nem a végzet tette vértanúvá a tizenhárom tábornokot: a tizenhármak választottak a méltó vagy méltatlan élet között, és sorsukat összekötötték a nemzetével. A szabadság, egyenlőség, testvériség eszményéért küzdve minden nemzedéknek újra választ kell adnia arra a kérdésre, hogy változtathatunk-e sorsunkon. 1948-49 eme tanúsága ma is érvényes - mondotta Markó Béla. Tokay György kisebbségvédelmi miniszter az egykori Maros-parti megemlékezések hangulatára emlékeztetett beszédében. A szabadságharc hősei arra tanítanak, hogy mi is jól válasszunk, hogy nincs elvesztett küzdelem, hogy minden nap egy kicsit előbbre kell lépnünk - mondotta. A magyar delegáció az aradi Neumann-villában találkozott Arad megye és város vezetőivel, valamint az RMDSZ elnökével és Tokay miniszterrel. A magyar vendégek jelen voltak a zsúfolásig megtelt belvárosi római katolikus templomban, ahol emlékező szentmisét tartottak. A honvédelmi miniszter, aki az RMDSZ által szervezett megemlékezés kezdetén koszorúzta meg a vértanúk emlékművét, jelen volt a román katonai delegáció koszorúzásán, amelyre az Avram Iancu szobornál került sor. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

Tokay György miniszter az általa vezetett Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal eddigi munkáját ismertette. Amikor az RMDSZ javaslatára létrejött a hivatal, akkor az felvállalta az egész romániai kisebbség problematikáját. Az engedélyezett 46-os létszámkeret alig felét teszi ki a hivatal munkatársai. Rövid időn belül sikerült egy országos monitorizálási hálózatot létrehozni, ennek megalakításában a kolozsvári, konstancai és suceavai területi irodák is nagymértékben hozzájárultak. Az utóbbiban helyet kap a Csángómagyar Szövetség is. A Roma Hivatal élén Dan Oprescu áll. A hivatal jó kapcsolatokat épített ki a román civil szférával, az 1995 és 1997 között inaktív Kisebbségi Tanácsot sikerül a hivatalnak aktivizálni. Megszűnt a Kisebbségi Tanács kirakatjellege. Tokay több mint száz nemzetközi találkozóját nem csupán protokolláris jellegűnek minősítette. A nemzetközi konferenciákon igyekezett reális képet adni a kisebbségek helyzetéről. A miniszter részletesen ismertette érdekvédelmi munkájukat, illetve azokat a törvénytervezeteket és kormányhatározatokat, melyek kidolgozásában aktívan részt vett az általa vezetett hivatal. Ezek közül a legfontosabbak a tanügyi és a helyhatósági törvények voltak. Kormányhatározatot kezdeményeztek a Kisebbségvédelmi Minisztériumközi Bizottság létrehozására. A magyar bölcsészkar létrehozásáról szóló kormányhatározat-tervezetüket nem tárgyalták meg, a magyar zenetudományi tagozat létrehozásáról szóló határozat tárgyalását a kormány elhalasztotta. Az egyes minisztériumok részéről tapasztalható akadályoztatás miatt kormányülés napirendjére tűzték ezt a kérdést, ahol a miniszterelnök fölszólította a minisztereket, hogy fokozottabb figyelemmel kövessék az előterjesztett anyagokat. Tokay személyesen tárgyalt a többnyelvű feliratok tarthatatlan helyzetéről Kolozs és Maros megye prefektusával. A magyar nyelv oktatásának bevezetését kérte Klézsén a megyei tanfelügyelőtől. A marosvásárhelyi zsidó temető meggyalázása ügyében kezdeményezésük ellenére nem indult ügyészségi vizsgálat. Bűnügyi feljelentést tettek olyan munkahelyi hirdetések ügyében, amelyek kizárták romák jelentkezését, azonban az ügyészség ebben az esetben sem indított vizsgálatot. Kormányhatározatot terjesztettek be a csíkszeredai ortodox püspökségnek átadott ingatlan ügyében, azonban nem sikerült a határozatot megsemmisíttetni. Két ízben memorandumban hívták fel Victor Ciorbea akkori miniszterelnök figyelmét a magyarellenes hangulatkeltésre, nyilvános állásfoglalást kérve, ugyanezt kérték az államelnökségtől is, de eredményt nem tudtak elérni. A többségi közvélemény megváltoztatása és a sajtó ellenséges hangvétele ellensúlyozását szolgálja a hivatal kéthetente megjelenő Tájékoztatója, melyet 70 címzetthez juttatnak el /a sajtó mellett nagykövetségeknek, emberjogi szervezeteknek is/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

"A szenátus okt. 1-jén leszavazta Frunda György RMDSZ-szenátor módosító indítványát, amelyben kérte, hogy a házasulandók anyanyelvén történjen az esketés. A szenátor elmondta: a heves vita során Románia által aláírt, a házasságkötéssel kapcsolatos ENSZ-egyezményre, a magyar-román alapszerződésre, a Kisebbségi Nyelvek Chartájára, és az alkotmány vonatkozó előírásaira hivatkozott. Frunda szerint "az eset azt bizonyítja, hogy így is mennyire nehéz kis jogokat kiharcolni". Emiatt "a szövetségnek a jelenlegi helyzetben nem szabad kilépni a kormánykoalícióból" - vélte a szenátor. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./"

A Romániai Nemzeti Egységpárt /RNEP/ az RMDSZ kormányból történő eltávolítását kérte abban a nyílt levélben, amelyet a párt képviselői intéztek Radu Vasile kormányfőhöz, és amelyet a Transilvania Jurnal közöl. Az aláírók arra emlékeztették a miniszterelnököt, hogy a román társadalom jelenlegi problémái között nem a magyar egyetem, hanem a gazdasági és szociális problémák élveznek prioritást. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), okt. 6./

"A magyar egyetem elleni hatalmas kórusban kivétel Andrei Plesu külügyminiszter, állapította meg Sylvester Lajos. Plesu ugyanis kijelentette: "Nevetséges, hogy olyan román egyetemet létesítsünk Romániában, amelyen románul tanulnak." Ilyen már van. Beszélhetünk a jó viszonyról, különösen a magyarok esetében, hogyha még ez sem történik meg, utalt a miniszter a magyar egyetem létesítésére. "Nem hiszem, hogy egy multikulturális egyetem a levegőbe röpítené Romániát." - mondta. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./"

Az RMDSZ megöregedett, állapította meg Komán János. Ennek jele a választóktól való fokozatos elszigetelődés. Ugyanez a vegetáló életmód jellemzi a koalíciós pártokat is. /Komán János: Új alternatívát kell teremtenünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

"Gyimesközéplokon szept. 27-én rendezte meg a hagyományos csángófesztivált a Hargita megyei Művelődési Felügyelőség, a csíkszeredai Népi Alkotások Háza és a gyimesközéploki önkormányzat. A rendezvényen "összegyűlnek a Dévától Moldváig szétszóródott csángók, hogy számot adjanak őseink hagyatékáról" - mondta megnyitójában Gyimesközéplok polgármestere. Pusztináról és Rekecsinyből is jöttek hagyományőrző csoportok. /Kiss Edit: A Tatros forrásánál. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 6./"

"A múlt hét végén, Marosvásárhelyen megtartott rendkívüli SZKT-tanácskozáson több órás vita előzte meg a végső döntést, illetve a határozat elfogadását. A határozat értelmében az RMDSZ egyelőre felfüggeszti a szept. 5-én, Kolozsváron hozott döntését, mely szerint, ha szept. 30-ig a parlament nem fogadja el a tanügyi törvényt a 36. számú sürgősségi kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően, akkor szept. 30-i hatállyal kilép a koalícióból. A rendkívüli SZKT ülésen a többség a kormányban maradás mellett adta le voksát. A Népújság munkatársai megkérdezte az SZTK néhány tagját, hogy véleményük szerint helyesen döntött-e a Szövetségi Képviselők Tanácsa? Markó Béla szövetségi elnök szerint a többség a kormányzati szerepvállalás folytatása mellett döntött, azonban meglehetősen magas volt az ellenzők aránya. Az a tény, hogy 37 képviselő nem tartja helyesnek az RMDSZ kormányban maradását, erőteljes figyelmeztetést jelent. Székely Ervin képviselő szerint az SZKT az egyetlen ésszerű döntést hozta meg ebben a helyzetben. Katona Ádám /Erdélyi Magyar Kezdeményezés/ kiemelte: a kormánybalépést követően ketten-hárman-négyen mondtak nemet, most már a résztvevőknek több mint egyharmada vélekedett így. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője szerint ez a döntés "intő jel mind a saját közösségünk, mind a koalíciós partnerek felé." "Az SZKT ülésén született szavazatarány vélhetően elgondolkoztatja azokat, akikkel együtt képzeltük el a romániai reform megvalósítását." Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke végre határozott tettet várt volna az SZKT-tól, hogy nem csak újabb határidőket szabjanak meg. Emiatt ő nagyon-nagyon elégedetlen. Varga Attila képviselőházi frakcióvezető úgy érzi, hogy most még van esély, tehát helyes döntésnek tartja a kormányzati szerepvállalás folytatását. Takács Csaba ügyvezető elnök úgy látta, hogy az SZKT-tagok nagy többsége még adott egy esélyt annak a román kormánynak, amely a tanügyi kérdés kapcsán egy kormányrendeletet kibocsátva, politikai ajánlatot fogalmazott meg. Szilágyi Zsolt képviselő viszont visszalépésként értékelte, és azt gondolja, hogy ebből a védekező pozícióból az RMDSZ nehezen tud majd eredményt elérni. Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke szerint ez a döntést lehetőséget ad, hogy az RMDSZ tovább küzdjön céljaiért. Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnökének az a véleménye, hogy a kormány gesztusát visszautasítani több lenne, mint bűn. Burkhardt Árpád, Maros megye alprefektusa kifejtette: Győzött a józan ész, az a reális hang. /Hogyan értékeli az SZKT döntését? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./"

Okt. 6-án jelentős sajtóesemény színhelye volt Szászrégen. Megjelent az ASTRE című, háromnyelvű (román, magyar, német) nyolcoldalas hetilap első száma. A főszerkesztő Somodi Alexandru, aki az eddigi régeni, kizárólag román nyelvű kiadványoknál is bábáskodott. A cím az Asociatia pentru Tineret din Reghin egyesület nevének rövidítése. A kiadó a Champion Kft. tulajdonosa, Alin Pacuraru, volt élsportoló. A nyolc oldalból hetente kettő lesz magyar nyelvű. Szerkesztői Böjte Lídia magyar szakos tanárnő, valamint Budai Antal István és Gagyi Réka. Szándékuk az, hogy hetente beszámoljanak a város eseményeiről, főleg a magyar vonatkozásúakról, ezenkívül egyházi jellegű, helytörténeti, várostörténeti cikkekkel, orvosi tanácsokkal, sportrovattal szeretnék megtölteni a magyar oldalakat. /Máthé Éva: Háromnyelvű hetilap Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

"Tokay György miniszter után mai számában Hajdú Gábor egészségügyi miniszter eddigi tevékenységét mutatta be a Romániai Magyar Szó. A miniszter beszámolójának címében már elmondja, hogy tevékenységének "állandó problémája: az egészségügy pénztelensége". Hajdú kevésnek tarja az általa vezetett minisztérium költségvetését, mely a nemzeti össztermék 3 százalékát jelenti. Ugyanakkor tovább elemzi a pénztelenség okait és következményeit, illetve ismerteti a pénzhiány felszámolására tett intézkedéseket. A miniszter elmondja: sikerült befejezni és kormányrendelettel elfogadtatni az Országos Gyógyszer Ügynökségre és az orvosi rendelők megszervezésére vonatkozó törvényjavaslatokat, melyek közül az utóbbi - a miniszter véleménye szerint - "az újjászerveződő egészségügy egyik alappillérét képezi". Az egészségügyi társadalombiztosítási törvényről beszélve Hajdú elmondta, hogy alkalmazása nagyban függ az egészségügyi társadalombiztosítási pénztárak megteremtésétől. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./"

Hatalmas tiltakozási akció indult el a Petőfi-Schiller egyetem bejelentése után. Kolozsváron mindegyik román politikus nyilatkozott, az újságok pedig idézték őket, mindegyikük elutasította ennek az egyetemnek a gondolatát. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen tiltakozó nyilatkozatot szerkesztettek és gyűlnek az aláírások. /Csomafáy Ferenc: Egyszínűség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

A képviselőház állandó bürója tudomásul vette, de nem hozott döntést az RMDSZ ama kéréséről, amelynek értelmében a szövetség Anghel Stanciunak, a tanügyi bizottság elnökének magatartása ellen tiltakozott. Mint ismeretes, Stanciu megtagadta, hogy a bizottság újra megvitassa az oktatási törvényt módosító 36-os sürgősségi kormányrendeletnek az egyetemalapításra vonatkozó cikkelyét. Stanciu azzal az indokkal utasította vissza a négy koalíciós pártvezér aláírása által szentesített dokumentumot, amelyben az említett passzus újratárgyalását sürgették, hogy a folyamodványról hiányzott az illető pártok pecsétje. Andrei Marga tanügyminiszter szerint bármely politikai pártnak jogában áll valamely tárcavezető tisztségéből való felfüggesztését kérni, így az RMDSZ-nek is. Marga ismételten kijelentette: még miniszteri tisztségének a kockáztatásával sem hajlandó megmásítani véleményét, és továbbra is a multikulturális felsőfokú intézmények mellett foglal állást. /Marga nem hajlandó feladni nézeteit. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának /SZKT/ okt. 3-i rendkívüli ülése előtt az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének képviselőtanácsa nyilatkozatban leszögezte: a szervezet nem fogadja el a magyar-német multikulturális egyetemet, és továbbra is ragaszkodik a kolozsvári székhelyű önálló magyar felsőoktatási intézmény mielőbbi létrehozásához, ugyanakkor pedig felkéri az SZKT-t, hogy tartsa tiszteletben a szeptember 5-én hozott döntését. A jelenlévők egyetlen ellenszavazattal elfogadták a határozatot. Buchwald Péter alprefektust arról kérdezte a Szabadság, hogy miért nem értett egyet a megyei szervezet nyilatkozatával. Az alpefektus megértette azt az indulatot, amivel a kolozsvári MKT külön nyilatkozatot terjesztett a marosvásárhelyi SZKT elé, politikusként azonban nem értett egyet a határozattal. Úgy kell dönteni, hogy a magyar közösségnek ebből a legkevesebb kára származzon. A kormány felajánlotta a Petőfi-Schiller elnevezésű magyar-német állami egyetem létesítésének lehetőségét, ezzel bebizonyította, hogy szüksége van az RMDSZ jelenlétére. Ezt az ajánlatot visszautasítani rossz lépés lett volna - hangsúlyozta Buchwald Péter /Továbbra is létkérdés az önálló magyar egyetem - véli Buchwald Péter alprefektus. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Mihály Béla hozzászólásában békességre intett, szerinte az RMDSZ-en belüli hajbakapások nem használnak, inkább jóindulatú bírálattal kell segíteni a vezetőket. /Mihály Béla: Kinek használ? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Először rendezett a bukaresti Kisebbségvédelmi Hivatal és megyei tanács Brassóban Kisebbségi Napokat. Okt. 3-án kezdődött meg, a tanács dísztermében. A rendezvény Carmen Petrescu, a Kisebbségvédelmi Hivatal igazgatónője nyitotta meg. Csortán Ferenc, a Művelődési Minisztérium kisebbségi hivatalának tanácsosa is tartott előadást. Elmondta, hogy jó ez a kezdeményezés, akkor lesz hasznos, ha lesz folytatása. Csortán is hangsúlyozta a magyar egyetem jelentőségét. /Tóásó Áron Zoltán: Kisebbségi Napok Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

Többször írtak már az erdélyi magyar lapok a földvári fogolytáborról, ahol közel félezer magyar ember halt meg 1944 végén és 1945 elején. Az 1989-es rendszerváltozás után nem egyszer próbáltak már emléket állítani a meghaltaknak, azonban Földvár, teljes magyar nevén Barcaföldvár tanácsa elzárkózott ez elől. Az oroszok elérték, hogy az itt elesett 21 szovjet katona emlékére emlékművet emeltek és a katonákat 21 kis ötágú vörös csillaggal jelölték meg. A szomszédos Hídvég lelkipásztora, Ungvári Barna kérvényt nyújtott be a helyi tanácshoz, hogy emlékművet emelhessenek az elhunytak emlékére, azonban a földvári tanács most is elzárkózott. Hídvégen állítottak fel kopjafát az emlékükre. /Kisgyörgy Zoltán: Meg kell jelölni a földvári haláltábor magyar halottainak sírhalmát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./ Ungvári Barna tiszteletes felhívást tett közzé, kérve, hogy a hozzátartozók jelezzék az elhunytak neveit /névsor ugyanis nem maradt fent/. Az emlékmű felállításához anyagi segítséget is kének. /Felhívás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./

"Benedek Domokos /1991 óta az erdélyi ferences rend tartományfőnöke/ válaszolt azoknak, akik Domokos Pál Péter szobrának Csíksomlyó kegytemploma előli eltávolítását javasolták. A rendtartománynak jelenleg 70 tagja van, akik a szociális problémák megoldásából is kiveszik részüket. "Domokos Pál Péter, népünk néprajzának, népzenéjének nagy tudósa és a csángómagyarok kutatójának emléke előtt ma is mély tisztelettel hajtom meg fejem", vallja, ő végezte, az elhunyt végakaratának megfelelően, temetési szertartását. - Az erdélyi ferencesek tartották a lelket a moldvai csángókban. - Benedek Domokos igazat ad Halász Péternek, a Lakatos Demeter Egyesület elnökének és Csoóri Sándornak, a Magyarok Világszövetsége elnökének és Székelyhídi Ágostonnak, az Erdélyi Szövetség elnökének, akik tiltakoztak a szobor eltávolítása ellen /Maradjon helyén a szobor, Hargita Népe, 1998. szept. 24./, hiszen ő sem ellenezte a Domokos Pál Péter emlékére állítandó szobor gondolatát. Azonban nem gondolták, hogy a kegytemplomtól 13 méterre állítják fel a szobrot. A templom mellett felállított szobor jogi, elvi esztétikai probléma. Csíksomlyón kell találni a szobor számára más helyet. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./"