Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Draskovics, Vuk
133516 tétel
1997. január 6.
"A kolozsvári Vasárnap katolikus hetilap évkönyve, a Vasárnap Évkönyv 1997 sok érdekes írást tartalmaz, köztük van a Márton Áron emlékének szentelt összeállításban Balogh Edgár naplórészlete. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./"
1997. január 7.
"Jan. 6-tól új köntösben jelenik meg a Romániai Magyar Szó, a napilap heti négy oldallal bővül, közölte Gyarmath János főszerkesztő. /Magyar Nemzet, jan. 7./"
1997. január 7.
"Emil Constantinescu államfő vezetésével jan. 7-én Bukarestben, a Cotroceni-palotában rendkívüli ülést tartott a Legfelsőbb Védelmi Tanács. Az ülésen megvitatták a szakintézmények által összeállított jelentést a korrupcióról és a szervezett bűnözésről. E jelenségek annyira súlyosak, hogy magát a nemzetbiztonságot veszélyeztetik, nyilatkozta Constantinescu elnök. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./ A korrupció elleni küzdelem céljából külön szervezetet hoznak létre, Constantinescu elnök vezetésével. - Emil Constantinescu elnök jan. 8-i tévébeszédében kíméletlen harcot hirdetett a korrupció, a feketegazdaság, a lopás és a csalás ellen. Egyedül a csempészek évi 500 milliárd lejtől fosztják meg az államot, hangsúlyozta. Az államfő a lakosság támogatását kérte a korrupcióellenes hadjárathoz. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./ A Legfelsőbb Védelmi Tanácsot /LVT/ a 39/1990. dec. 13-i törvény hozta létre "az ország védelmével és az állambiztonsággal - úgy békeidőben, mint háború idején - kapcsolatos tevékenységek szervezésének és egységes irányításának céljából..." Az LVT "végrehajt bármely más feladatot a nemzetvédelem és az állambiztonság tekintetében.". A törvény kimondja, hogy az LVT "által elfogadott határozatok kötelezőek az ország állampolgáraira, valamint mindazon intézményekre és egységekre, amelyek tevékenységére vonatkoznak." Ez rendelkezés ellentétes az alkotmánnyal, állapította meg Gabriel Andreescu és Renate Weber közös tanulmánya. - A LVT irányítja a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységét, amely "Románia nemzetbiztonságára vonatkozó információkra szakosodott" /14/1992-es számú törvény/./Gabriel Andreescu, Renate Weber: Nacionalizmus és jogállami stabilitás Romániában /megjelent a bukaresti székhelyű Nemzetközi Kutatások Központja kétnyelvű - román és angol - időszakos kiadványának első számában, 1995-ben. - magyar fordítása: Magyar Kisebbség /Nagyvárad/, 1996/3. sz./"
1997. január 7.
"A múlt év végén, dec. 28-án duplájára emelték a benzin árát, ez az áremelés végiggyűrűzik, a hús 30 %-kal, a kenyér 20 %-kal drágult, jan. 15-től háromszorosára emelkedik a villamos energia ára, a vasúti személyszállítás pedig 70 %-kal emelkedik. Mircea Ciumara pénzügyminiszter indokoltnak nevezte az üzemanyag árának növelését, viszont szerinte a többi árat alaptalanul emelték. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./"
1997. január 7.
"Radu Vasile, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt főtitkára jan. 6-i nyilatkozatában a kolozsvári magyar konzulátus újranyitása mellett. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./"
1997. január 7.
"A múlt év végén egyéb elfoglaltságaira hivatkozva lemondott tisztéről dr. Fodor Alpár, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság elnöke. Helyébe, ideiglenes megbízatással, dr. Köllő Gábor tudományos elnökhelyettes lépett. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./"
1997. január 7.
"Székelyudvarhelyen az Ati-Beta kábeltelevízió 1996. dec. 17-én kapta meg a sugárzási engedélyét, megfelelő antennával dec. 23-án már fogni lehetett a műsort. Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen van magyar nyelvű tévéműsor. A marosvásárhelyi a bukaresti magyar adás segítségével jött létre, a székelyudvarhelyihez Hosszú Attila nyújtott segítséget. - Székelyudvarhelyen működik az Ati-Beta és az UTV magyar adása. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 7./"
1997. január 7.
"Dec. 29-én rendezték meg Nyárádszeredában a millecentenáriumi záróünnepséget. A főtéren levő kis parkban, ahol előzőleg 11 fát ültettek, emlékoszlopot állítottak, melyet a nyárádszeredai születésű néhai Tóth Lázár készített. Az egyházak lelkipásztorai ünnepi beszédet mondtak, majd Dászkel László helyi polgármester köszöntötte a megjelenteket. A kultúrotthonban dr. Tonk Sándor történész Mit jelentett a honfoglalás a magyarság életében Európa és az erdélyi magyarság számára című előadása hangzott el. Az előadás után a megjelentek megtekinthették Sándor János /Székelyszentistván/ fafaragó címerkiállítását. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./"
1997. január 8.
"1996. dec. 30-án Csíkszeredában ünnepélyesen beiktatták hivatalába Hargita megye új prefektusát, Dézsi Zoltánt, akinek természetszerűleg le kell mondania gyergyószentmiklósi polgármesteri tisztségéről. Az így megüresedett polgármesteri székért új választásokat kell kiírni. Ezért a Gyergyószentmiklós városi RMDSZ Választmánya január 3-án összeült, hogy kidolgozza jelöltállítási rendszerét a polgármester-választásra. Minthogy előreláthatólag többen is megpályázzák a jelöltséget, a városi RMDSZ-nek szándékában áll új előválasztásokat szervezni. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 8., 940. sz./"
1997. január 8.
"A kolozsvári Szabadság január 8-i számában közölt nyilatkozatában Takács Csaba ügyvezető elnök megerősítette Kiss János Botond és Molnár B. Géza államtitkári kinevezését a környezetvédelmi, illetve az egészségügyi tárcához, és kijelentette, hogy másik két államtitkári tisztséget illetően is lezárultnak tekinthetők az egyeztetések. Ennek értelmében Béres András, a marosvásárhelyi Színművészeti Főiskola filozófiatanára, az RMDSZ oktatásügyi alelnöke az oktatásügyi államtitkári, Kovács Adorján, a Fehér megyei Szőlészeti és Borászati Kísérleti Állomás főkutatója pedig a mezőgazdasági államtitkári kinevezésre vár. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 8., 940. sz./"
1997. január 8.
"Kovászna megye több mint háromnegyedét kitevő magyarsága joggal remélte, hogy az új kormány magyar prefektust nevez ki, ennek ellenére dec. 24-én Tatu Gheorghe állatorvost nevezték ki prefektusnak, alprefektus Gazda László, a prefektúra vezérigazgatója Horváth László jogász lett. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 8./"
1997. január 8.
"Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselő január 9-11. között részt vesz a londoni székhelyű, az angol alsóház mellett működő Future of Europe Trust nemkormányzati szervezet által fiatal politikusok számára Berlinben szervezett nemzetközi szemináriumon. A gyakorlatilag kétnapos rendezvényen neves előadók tartanak értekezéseket Európai nyitás: problémák és távlatok témakörben az európai átalakítás politikai, gazdasági, környezetvédelmi és biztonságpolitikai vonatkozásairól. Az előadók között az Európai Unió, a NATO, továbbá nemzetközi pénzintézetek (BERD), valamint a német gazdasági élet jeles szakértői szerepelnek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 8., 940. sz./"
1997. január 8.
"B. Kovács András a Brassó megyei román lapokat olvasva felfigyelt arra, hogy a lapokban közölt bűncselekmények tettesei sorra Székely, Tóth, Kelemen nevet viselnek, a címekben a kisebbségiek szerepelnek, amennyiben viszont a tettes nem kisebbségi, akkor a neve nem kerül a vastagon szedett címbe. Mindez azt sugallja, hogy elsősorban a kisebbségi hajlamos a bűnözésre. Nem egy kegyetlen nemzeti előítéletről van szó, teszi fel a kérdést B. Kovács András, egy egész népcsoportnak a nyilvánosság előtt történő megbélyegzéséről? /B. Kovács András: Ki a bűnöző? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./"
1997. január 8.
"Az új román hatalom menesztette a tévé vezetőjét és helyébe az ellenzéki múltjáról ismert filmrendezőt, Stere Guleát nevezte ki. Az új igazgató jan. 1-vel teljes egészében menesztette az RTV tájékoztatási szolgálatának vezetőit. A korábbi hatalom emberi politikai hajtóvadászattal vádolták a kormányt. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szerencsésnek, a demokratizmus szempontjából ígéretesnek nevezte a változást. /Magyar Nemzet, jan. 8./"
1997. január 8.
"A közelmúltban a tévében ifjú költők vallomásaikban azt állították, hogy "csak a politika-, vallás-, ideológiamentes, emberközpontú: szerelem, erotika, magánélet témájú irodalom marad fenn." Bandi Dezső nem fogadta el ezt a megállapítást. /Bandi Dezső: Másságaink számbavétele. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./"
1997. január 8.
"Az Erdélyi Naplónak 1997-től új felelős kiadója /Kovács Géza/, új főszerkesztője /Gazda Árpád/ van, a hetilapot a Dialog Rt. megbízásából az Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó Kft. nagyváradi leányvállalata adja ki. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 8., 1-2. sz./"
1997. január 9.
"A legnagyobb példányszámú román napilap, az Evenimentul Zilei jan. 6-i száma a Ceausescu-rendszerre emlékeztető érvekkel támadta a kolozsvári magyar főkonzulátus újbóli megnyitásának tervét. Ion Cristoiu főszerkesztő Felelőtlen hallgatás címen Emil Constantinescu államfőt is vádolja, hogy hallgat erről a tervről. Cristoiu szerint Severin külügyminiszter budapesti látogatása annyira gazdag volt találkozókban, hogy "feltétlenül aggodalmat kellene, hogy kiváltson a román kormányban és államelnökségben". A lap szerint minderről a román titkosszolgálatnak lenne szava. Ugyanebben a számban Radu Tudor írását közölték a következő címmel: "A volt kolozsvári magyar konzulátust azért számolták fel, mert a magyar diplomaták kémkedtek és valutát csempésztek." A cikk szerint a konzulátus románellenes akciókat hajtott végre, széles körű információgyűjtést végzett, románellenes tevékenységre szervezte be a kolozsvári és erdélyi magyar értelmiség egyes vezető képviselőit, tiltott dokumentumokat csempészett ki az országból... /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7., Népszava, Népszabadság, jan. 7./ Az Evenimentul Zilei megszólaltatta Ioan Serbanoiut, a Securitate, Ceausescu hírhedt biztonsági szervezete volt tábornokát, aki 1980 és 1988 között az UM 110 szervezet keretében irányította a kolozsvári magyar konzulátust megfigyelő 30 /!/ kémelhárító tiszt tevékenységét. A Securitate tábornoka szerint a főkonzulátus 16 alkalmazottjából 12 kém volt. A Romania Libera szerint a magyar konzulátus ügye alkalmat adott a nacionalisták fékeveszett támadására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./"
1997. január 9.
"Ion Iliescu volt elnök is csatlakozott azokhoz, akik bírálják a kolozsvári magyar főkonzulátus újbóli megnyitását. Iliescu jan. 7-én a Pro FM Rádiónak nyilatkozott és a megnyitás tervét "érthetetlen engedménynek" nevezte. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./"
1997. január 9.
"Adrian Severin külügyminiszter a bukaresti Evenimentul Zilei jan. 8-i számában válaszolt a lapban jan. 6-án megjelent, budapesti tárgyalását támadó cikkre. Severin hangsúlyozta, hogy Magyarország Románia természetes szövetsége kell, hogy legyen. A külügyminiszter történelmi visszapillantásában kifejtette, hogy a sajnálatos 1990. márciusi események tovább késleltették az enyhülést. Szerinte Antall József néhai miniszterelnök, Für Lajos, Gheorghe Funar, Corneliu Vadim Tudor és Tőkés László nem szerencsés nyilatkozatai fenntartották a feszültséget, ugyanakkor a válság meghaladására tett lépések között volt a "Nyitott égbolt" egyezmény, Jeszenszky Géza volt külügyminiszter romániai látogatása, majd Melescanu és Kovács László budapesti találkozása, végül az alapszerződés megkötése. Adrian Severin hangsúlyozta, hogy a román-magyar párbeszédet az őszinteség és megértés jellemezte látogatása idején. Megállapodtak a vegyes bizottság felállításában, a bezárt konzulátusok megnyitásában. A tárgyaláson nem tértek ki olyan kényes kérdésekre, mint a Babes-Bolyai Egyetem vagy az elkobzott egyházi vagyon helyzete. Ezeket a kérdéseket a nemzetközi normáknak megfelelően, a román alkotmány és az alapszerződés alapján lehet megoldani, szögezte le Severin, aki végül bizalmat sürgetett, enélkül ugyanis a tegnapi ellenség nem válhat holnapi baráttá. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./"
1997. január 9.
"Emil Constantinescu elnök jan. 8-i nyilatkozatában reagált a román külügyminiszter budapesti útját ért sajtótámadásokra. Az Adevarul kérdésére válaszolva az elnök kijelentette: az alapszerződésben a két ország elhatározta a konzulátusok kölcsönös megnyitását. Az egyetemek vagy a kétnyelvű feliratok ügye Románia belügye, így erre nem terjedt ki Severin mandátuma. /Népszava, jan. 9./"
1997. január 9.
"A kolozsvári Szabadság közli Tőkés László levelét. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint a parlamenti és elnökválasztás kampányidőszakában az országos és a romániai magyar közérdek nem egy esetben hallgatásra késztette azokat, akik ellenvéleményen voltak bizonyos kérdésekben, de most már ideje hangot adni az elhallgatott véleményeknek. Tőkés László szerint a megjelölt esetekhez tartozik a Neptun-ügy is, és annak beállítása több cikkben. A Szabadság okt. 3-i számában Kiss János A duma habja című cikkében a Neptun-ügy igazolására és részvevőinek "megigazítására" vállalkozott azzal, hogy azt "az unalomig felhánytorgatottnak" mondta és politikailag hatékonynak ítélte meg. Elutasította Adorján István megfogalmazását is, aki a Neptun-ügy állandó felemlegetését "hőbörgésnek" minősítette. Tőkés László emlékeztetett arra, hogy Kiss János állításával szemben az SZKT részéről 1993 őszén elmarasztaló döntés született a Neptun-ügyben, és korábban Markó Béla szövetségi elnök nem adott megbízatást a neptuni tanácskozáson való részvételhez. A levélben az RMDSZ tiszteletbeli elnöke sérelmezte, hogy felkérése ellenére, az Ügyvezető Elnökség annak idején nem cáfolta meg Kiss János állításait, és azt, hogy a Neptun-barát félretájékoztatás azóta is akadálytalanul helyet kap a Szabadságban. Végül feltette a kérdést: "Sikerül-e a román hatalomnak újból, hogy magyar ?partnereit? maga válassza meg, megkerülvén ezáltal ?a belső döntéshozói illetékességeket?, vagyis az autonóm ? magyar ? képviseleti alapelvet?!" /Tőkés László: Tisztázás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./"
1997. január 9.
"Fontos feladat a helyi költségvetés rendezése: a decentralizáció megvalósítása, mondta Seres Dénes szenátor, aki a szenátusi helyi közigazgatási szakbizottságának elnöke. A legutóbbi /1968-as/ területi rendezéssel erőszakkal összevontak olyan községeket, amelyek nem tartoztak egymáshoz. Lehetővé kell tenni, hogy a helyi közösségek dönthessenek arról, hogy hova akarnak tartozni. A helyi közigazgatási törvény nem szerencsés, mert kimondja, hogy a helyi autonómia a helyi tanácsot illeti meg, nem a helyi közösséget. - Jelenleg a prefektusnak mindenbe beleszólása van, a prefektúrák nagyon felduzzasztottak, 50-60 fősek. Ugyancsak indokolatlan a megyei tanácsoknál és a megyei kormánykirendeltségben dolgozók nagy létszáma, ráadásul egy-egy megyében 56 kormánykirendeltség van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./"
1997. január 9.
"Ion Diaconescu képviselőházi elnök és Radu Vasile, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt főtitkára a hét elején a Vatikánba utazott, hogy találkozzon II. János Pál pápával. Az utazás előtt Diaconescu tanácskozott Teoctist pátriárkával, a román ortodox egyházfővel a Szentatya lehetséges romániai látogatásával kapcsolatban. A látogatásra 1998-ban kerülne sor, amennyiben addig sikerülne megszüntetni az ortodox és görög katolikus egyház közötti viszályt. /Új Magyarország, jan. 9./"
1997. január 9.
"A Dézsi Zoltán prefektusi kinevezésével megürült gyergyószentmiklósi városvezetői tisztség betöltésére a jelölteket Gyergyószentmiklós Városi RMDSZ-szervezete előválasztások útján kívánja kiválasztani. Ennek érdekében a városi szervezet felhívással fordult Gyergyószentmiklós lakosaihoz, a városban működő szervezetekhez, amelyben közli az előválasztásokon indulni kívánó jelöltekkel szemben támasztott követelményeket. Ezek: gyergyószentmiklósi állandó lakhely az utóbbi 10 évben, minimum egyéves RMDSZ-tagság (1996-os) és 200 támogató aláírás gyergyószentmiklósi polgárok részéről. A pályázatokat január 15-ig az RMDSZ Szabadság téri székházában lehet beadni. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 9., 941. sz./"
1997. január 9.
"Országos szinten a születési arányszám 10,5 ezrelékről 10,3 ezrelékre csökkent, a halandóság pedig 11,5 ezrelékről 12,1 ezrelékre emelkedett. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./"
1997. január 9.
"A budapesti Szféra Kulturális Szolgáltató Kft. immár 6 éve hagyományossá vált rendezvénysorozatban lehetőséget ad termékeny véleménycserére a magyarországi gazdasági élet főszereplőinek, sikeres vállalkozóknak és a regionális, valamint országos politikusoknak. A rendezvénysorozat csúcseseménye a Magyar Állami Operaházban megrendezésre kerülő gálaestély, amelyen a magyarországi parlamenti pártok vezetői 60 perces élő vitában vesznek részt, majd a magyar kormány miniszterei átadják a Vállalkozói Díjakat és a Glóbusz Díjat. (A kitüntető címeket a tavaly Kuncze Gábor és Kovács László bel-, illetve külügyminiszter adta át Straub Eleknek, Szívós Istvánnak és Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszternek.) Az idén a nemzetközi kategóriában a Szféra Glóbusz Díjat az RMDSZ és államelnökjelöltje tevékenységének elismeréseként Frunda György szenátornak ítélték oda. A kitüntetést, a Szász Endre híres szobrászművész készítette bronzszobrot Frunda György az Operaház színpadán veheti át január 25-én. A további kitüntetettek: Demján Sándor, a budapesti Pólus Center bevásárlóközpont vezérigazgatója és dr. Papp Lajos szívsebész. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 9., 941. sz./"
1997. január 9.
"Húsz évvel ezelőtt, tragikus körülmények között - egy milicista halálra gázolta - hunyt el Horváth István író. Autodidakta volt, legismertebb könyvében szülőfalujának állított emléket /Magyarózdi toronyalja, Kriterion, 1971/. Több verseskötete is megjelent. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./ Horváth István /Magyarózd, 1909. okt. 9. - Kolozsvár, 1977. jan. 5./"
1997. január 9.
"Ünnepélyesen felavatták Csíkszeredán a Szent Kereszt plébánián a Márton Áron püspök emlékére állított emléktáblát. Dr. Jakubinyi György érsek celebrálta a szentmisét, majd leleplezték az emléktáblát, Pálfi Árpád szobrászművész alkotását, melybe bevésték: "Csíki híveit látogatva, legtöbbször e plébánián szállt meg Márton Áron püspök. Emlékeztetőül születése 100. évfordulóján csíkszeredai hívei, 1996." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./"
1997. január 9.
"Az utóbbi időben egymás után jelentek meg a Székelyudvarhely környékéről szóló helyismereti munkák. Egy év alatt csak Székelyudvarhelyről kettő, de Lövéte, Oroszhegy, Farkaslaka, az iskolai évfordulók kapcsán pedig Nagygalambfalva, Korond, Máréfalva leírása is megjelent. Régebben készült Nagygalambfalva Évkönyve, az Udvarhelyi Híradó Kalendárium, az Ivói Kalendárium másodszor kapható. Megjelenés előtt állnak a bögözi műemlék templomról /Jékely Zsombor/, a sóvidéki népszokásokról /Barabás László/ és a székely rovásírásról /Ferenczi Géza/ készült munkák. Balázs Irén Kápolnásfalu /Alutus Kiadó, Csíkszereda, 1996/ című monográfiája most jelent meg. A munkát P. Buzogány Árpád ismertette, egyben felhívta a figyelmet a monográfia egyes hiányosságaira. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 9./"
1997. január 9.
"Szentegyházán tizenöt éve alakult meg a Gyermekfilharmónia, amely a csökkenő gyermeklétszám ellenére még mindig 140 tagú. Ifj. Haáz Sándor karnagy elmondta, hogy nehéz összetartani a kórust. Évente külföldi turnéra indulnak. 1996 nyarán Győr volt a főhadiszállásuk, de más városban is felléptek, átmentek Szlovákiába és Nagymegyeren millecentenáriumi koncertet adtak. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 9./"